ónfeláldozás) értelmetlen.

A szeretet fogalma a prédikáció szerint tóbb, mint

érzelem; etikai-erkólcsi parancs, tudatos
magatartásforma. A levél üdvtórténeti szemlélete: az üdvózülésben az ember Istent
„színról színre" látja majd, nem pedig
„tükoráltal, homályosan".
A KOZÉPKORI MAGYAR IRODALOM
- az államalapítás (1000) után a Magyar Királyság csatlakozik a nyugati
kultúrkórhóz
- egyházi jellegú, latín nyelvú írásbeliség; az írásos múveltség hordozója a
papság; a kolostorok jelentós
kulturális kózpontok; kódexmásolás = múveltséget és latintudást igényló munka
- elsó írásos emlékeink kódexekben (kézzel írt, díszített kónyv) találhatók
• Latín nyelvú írásos emlékeink: hivatalos iratok a királyi kancellárián
(adománylevelek, okiratok);
Szent István ¡ntelmei; tórténeti munkák (gesták, krónikák); legendák (magyar
szentek életéról is)
• A magyar nyelvú írásbeliség kezdetei -> nyelvemlékek
• szórványemlékek: a latín nyelvú szóvegekben felbukkanó magyar szavak
• a Tíhanyi alapítólevélben (1055); 58 magyar szó („Fehervaru rea meneh hodu utu
rea")
• Anonymus ('Névtelen' III. Béla király jegyzóje) Gesta Hungarorum (1200 k.);
magyar személy-
és fóldrajzi nevek, pl. saruuar 'Sárvár7; satmar 'Szatmár'
0 szovegemlékek: teljes egészében magyar nyelven íródtak; elsó szóvegemlékeink nagy
része
vallásos tartalmat kózvetít (prédikáció, szentek életét bemutató példázat stb.)
Halotti beszéd és kónyorgés (1200 kórül; 1192-95 kózótt)
- múfaja: temetési beszéd (sermo); az egyházi beszéd általánosabb elnevezése:
prédikáció
- két részból áll: egy kótetlenebb beszédból és egy kótótt kónyórgésból (imából)
- a Pray-kódexben maradt fenn (a latín nyelvú kódexet a XVIII. századi magyar
tôrténészrôl, jezsuita szerzetesról,
Pray Gyórgyról nevezték el)
- gondolatmenete, retorikus szerkezete: A hallgatóság megszólltása -> A szóveg
tétele (az emberek halandók) ->
A tétel kifejtése (a halandóság oka; a bibliai teremtéstórténet, a búnbeesés és
kiüzetés felidézése) -> Általánosítás
(senki nem kerülheti el a halált) -> Felhívás imára az elhunyt lelki üdvéért,
kónyórgés (Utalás az utolsó ítéletre és
a feltámadás ígéretére, ima)
Ómagyar Mária-siralom (1300 kórül)
- 1922-ben fedezték fel a Leuveni kódexben
- eredetileg latin nyelvú szóveg múvészi átdolgozása
- múfaj; siratóének (planctus)
- téma: Szúz Mária ószinte emberi fájdalommal siratja keresztre feszített flát
- jell. stíluseszkózók: tóismétlés (figura etymologica), alliteráció GVilágnak
világa, virágnak virága, / Keserúen kínza-
tol, vas szegekkel veretel.")
A RENESZÁNSZJRODALMA
A reneszánsz irodalmi múvek sajátosságai
- legfóbb esztétikai tórekvés: a szépség, a harmónia
- az anyanyelvúség elterjedése (az irodalom nyelve a latín helyett lassan a nemzeti
nyelv lett) -> a
nemzeti sajátosságok megjelentek az irodalomban
- szabadabb témaválasztás; a személyességnek, az egyén érzelemvilágának
változatosabb kifejezés-
módjai túntek fel (pl. szonett, a novella, tragédia, komédia), megjelenik a
gondolati-bólcseleti lira
- tudatos szerkesztés: az irodalmi múvek kompozíciójára jellemzó az arányosságra
tórekvés (pl. a szim-
metria, aranymetszés)
- új formák (új strófaszerkezetek, kótótt rím- és ritmusképletek)
- motívumkincs: a természet felé fordulás; az antik mitológia allegorikus
használata
PORTRÉ: JANUS PANNONIUS
Irodalomtórténeti helye
- latín nyelven író, tudós huma