Professional Documents
Culture Documents
(Áprily Lajos)
Kunits Ferenc kolozsvári jezsuita tanár 1731-ben kiadott "Dacica, Siculia" című
művében említést tesz a csíkszentmihályi templom "régi scytha" feliratairól.
Felsőcsernátoni Bod Péter (1712-1769) Bethlen Kata grófnő, írónő udvari papja,
később Magyarigen református lelkipásztora volt. Többek között megírta a Magyar
Athenas-t, a közel ötszáz magyar író életrajzát tartalmazó gyűjteményt, valamint
a "Hungarorum Ecclesiastica" című négy kötetes egyháztörténeti művét. A fogarasi
református templomban saját versével emlékezik meg Bethlen Katáról, amelyet
rovásfelirattal zár: "Bod Péter készítette Igenben." Alaposan tanulmányozta a
rovásírást, s erről külön könyvet tervezett, vagy készített, amely jelenleg nem
található.
Blahó Vince ferencrendi szerzetes 1780-ban Hájos István Gáspárnak küldött egy
rovásírásos betűsort, amelyet az udvarhelyi convent jegyzőkönyvéből másolt.
Vallaszky Pál jolsvai evangélikus lelkész 1787-ben, majd 1808-ban újból megjelent,
latin nyelven írt magyar irodalomtörténetében a "hun-scytha" írásnak külön fejezetet
szentel és ebben közreadja Baranyai Decsi János előszavát,
amelyet Telegdi tankönyvéhez írt.
Szabó Károly nagykőrösi, majd kolozsvári nagy tudású református tanár, biliográfus,
aki Amadé Thierry francia történetíró Attiláról szóló könyvét magyarra fordította 1865-
ben. Több értekezést adott közre a "régi hun-székely" írásról. Az énlakai felirat egyik
megfejtője.
Vén András tordosi tanító hívta fel Torma Zsófia régésznőnk figyelmét 1875
áprilisában arra, hogy a Maros beomló partfalából edények, írásos cserépdarabok,
csontvázak hullanak ki, s ezzel a figyelemfelhívó tettével indította el bolygónk máig
legjelentősebb újkőkori régészeti telepének feltárását.
Így járt Cherven Tamás besztercebányai kanonok is, aki a Raksányi család
levéltárából származó rovásemléket fedezett fel 1839-ben. Ez egy töredezett
nyírfakéreg lap volt, amelyet nagy munkával összeragasztott és megfejtett. 127 nevet
kapott, ezek részben megegyeztek az 1391-ben kiadott Túróc
vármegyei Regestrummal, azaz oklevéljegyzékkel. Nagy "tudományos" vita
keletkezett, végül a hamisítványt kiáltók kerekedtek felül.
Révay Pál sepsiszentgyörgyi református lelkész 1902 november 2-án Fadrusz János
szobrászművésznek írt levelében beszámolt arról, hogy nagybaconi Patkós Bokor
nevű öreg juhász neki egy botról, amely "tele volt elferdített római számokhoz
hasonló rovátkos írással", nem csak szám adatokat, hanem az állatok egészségi
állapotára vonatkozó és egyéb megjegyzéseket olvasott fel.
1938-ban Józsa Sándor testvére, id. Jósa János (aki némileg eltérően írta a nevét)
vetette fel újra a kövek ügyét. Ő volt egyébként az, aki a Csíki Székely Krónikát a
hamisítás vádja alól tisztázta, és "megtámadhatatlan kútforrássá emelte". Ifjabb
Jósa János, aki Szegeden volt középiskolai tanár, 1944-ben egy közel 90 oldalas
munkában foglalta össze a kövek kutatásának főbb eredményeit és közölte saját
megállapításait.
1942 augusztus 22-én és 23-án a Csíki Tanítók Kutató Társasága, élén Orbán
Árpád tanárral és ügyvezetővel, kirándulást tett a Tászok- tetőre, amelynek során két
követ megmentési céllal a gyergyóhodosi iskola udvarára szállítottak. Nem
bizonyítható adatok szerint a köveket a románok a gyergyóhodosi állomáson
felrobbantották. (A Tászok-tetői kövekről és más Kárpát-medencei megalitokról
bővebben olvasható Friedrich-Szakács: "Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig" című
könyvében) A sors úgy hozta minden előzetes tervezés nélkül, de bizonyára nem
véletlenül, hogy Farkas Aladár borszéki tanárral, helytörténésszel és Szakács
Gáborral 65 évvel később, éppen augusztus 23-án kutattunk a kövek maradványai
után. Farkas Aladár oktatja is a rovásírást és több szép, hasznos kiadványt készített
Borszék történelméről és nevezetességeiről.
Szintén Lévai Lajos tanítványa volt Szigethy Béla református lelkész, aki az
Udvarhely-megyei Bögöz falu templomának rovásfeliratát felfedezte 1930 táján, az
1910-ben rákent vékony vakolatréteg alatt. Sajnos a felirat már alig látható, a helybéli
lelkész szerint "a sok tapogatástól". Írásomnak nem feladata minősíteni azt a
felelőtlenséget, amely ennek a fontos magyar művelődéstörténeti értéknek a
pusztulását eredményezte. Rovásíráskutatók kényelmes karosszékekben többszáz
oldalakat írkálva vitatkoztak azon, hogy a feliraton "Atya Isten" vagy "Atyai
Están" olvasható, de senkinek nem jutott eszébe, hogy egy üveglappal megvédjék a
pusztulástól.
Dr. Fodor Ferenc kéziratában említi Győrbíró István nyugalmazott tanár nevét, aki
foglalkozik a rovásírás terjesztésével, emlékek gyűjtésével és megfejtésével, többek
között a dálnoki templom feliratát is megfejtette.
Pintér Endre ozorai tanító és néprajzgyűjtő tárgyai között az ozorai várban az 1960-
as években láttam egy rovásirásos, lapos nyéllel ellátott fakanalat. Ennek a
gyűjteménynek a felújított várban már nem akadtam nyomára.
Fülöp Dénes makfalvi, Maros-megyei tanár hívta fel Ráduly János rovásíráskutató
figyelmét 1995-ben a helyi néprajzi múzeumban lévő fakulacsra, amelyen két
rovásjel látható.
Fülöp Dezső atya, néhány éve elhunyt katolikus plébános Budapest XVI. kerületi
otthonában igen szép gobelint láttam bekeretezve a falon, amelyen a rovás ábécé
volt kihímezve.
Z. Urbán Aladár felvidéki tanár, a Palóc Társaság elnöke által évek óta
szervezett Népfőiskolán mindig van rovásírás előadás. Lakóhelyén elérte azt, hogy
rovásírással is kiírják az iskola és az óvoda nevét. A felvidéki tanároknak évente
rovásírás továbbképzést, a tanulóknakKárpát-medencei Rovásírásverseny elődöntőt
rendez.
Dr. Jeszenszkiné Gallai Gabriella, a Budapest XVI. kerületi Móra Ferenc Általános
Iskola igazgatónője eddig nyolc Kárpát-medencei rovásírásversenynek adott helyet,
ezek szervezésében az iskola több tanárával együtt hatékonyan részt vállal.
"Majd csak akkor fogjuk ezen emlékeinket is megkívánni, ha majd nem lesznek. A
végső percz azonban, melyben valamit tenni kellene értök, ha nem akarjuk, hogy
végleg elpusztuljanak, már itt volna... Mert azon nemzet, mely emlékeit veszni
hagyja, azzal saját síremlékét készíti."
2007 szeptember
Irodalom