A német egység

A széttagoltság történelmi előzményei, fordulópontjai:

 A középkorban erősödött fel leginkább a széttagoltság.
 Az invesztitúra-küzdelmek következményeképpen a császári hatalom már névlegessé válik.
 A széttagoltságot tovább erősíti pl. az 1356-os német aranybulla, amely rögzítette a választófejedelemségek
jogkörét, valamint nagyban hozzájárult a széttagoltsághoz a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békerendszer.

A Német Szövetség:
 1815-ben a bécsi kongresszuson az európai nagyhatalmak egy olyan Németországot hoztak létre, amely
ellehetetlenítette azt, hogy ez az állam nagyhatalommá tudjon válni, ezt az államot nevezzük Német
Szövetségnek, amely 35 kisebb-nagyobb államból és 4 város laza szerkezetéből állt.
 A Német Szövetség nem rendelkezett az alábbi állami ismertetőjegyekkel:
o Nem volt közös államfője.
o Nem volt hadserege.
o Nem volt közös kormányzata.
o Nem volt diplomáciai képviselete.
 A Német Szövetségnek volt parlamentje, amely Frankfurtban működött.
 1834-ben létrejött ezeknek az államoknak a laza vámszövetsége, amelyet Zollvereinnek nevezünk, ez járult hozzá
a német gazdaság egységesítéséhez, valamint mivel Ausztria nem volt része ennek a vámszövetségnek
Poroszország fejlődését tette lehetővé.
 Ezek a tényezők miatt nem tudott a Német Szövetség nagyhatalommá válni.

Az egységesítés elképzelései:
 A nagy német egység:
o A nagy német egység Ausztria és a Habsburg dinasztia vezetésével valósult volna meg. Ausztria laza
föderációt szeretett volna kialakítani, mert így lehetősége lett volna a nem németajkú területeit, mint pl.
Magyarország és Észak-Itália megtartására.
o Ez nem valósult meg.
 A kis német egység:
o A kis német egység Poroszország vezetésével valósult meg. Ebből kimaradt Ausztria, mert ha Ausztriát is
magába tömörítette volna, akkor nem tudott volna egy vele egyenrangú állam, Poroszország vezető szerepet
betölteni.
o Ez az elképzelés az, ami megvalósult.

Poroszország fejlődése a 19. század közepétől:

 A 19. század középső harmadában a német területek gazdasága gyorsan fejlődött. A rajnai tartományok
Poroszország részei voltak, ugye ezek a tartományok élen jártak az ipari forradalomban.
 Mezőgazdaság:
o Megtörtént Poroszországban a jobbágyfelszabadítás, ami árinthetetlenül hagyta a nagybirtokot. A porosz
parasztok az úrbéres földek egy részének átadásával váltották meg magukat. A nagybirtokok a mezőgazdaság
modernizálásának élére állt.
 Ipar:
o Az ipari termelés egy évtized alatt a kétszeresére nőtt. 1845-1861 között hatszorosára nőtt a gőzgépek száma.
o Rohamos ütemben bővült a vasúthálózat, amely katonai szempontból sem elengedhetetlen.
 A gazdasági egység tulajdonképpen megvalósult, de még mindig politikai széttagoltság jellemzi Németországot.
Poroszországban 1849 után fennmaradt az alkotmányos monarchia, viszont Ausztria vezetése még mindig
abszolutista volt.
 1862 szeptemberében a porosz uralkodó, I. Vilmos Otto von Bismarckot nevezte ki a miniszterelnöknek. Otto
von Bismarck a junkerek, tehát a nagybirtokosok képviselője volt, miniszterelnökségét megelőzően
 Oroszországban és Franciaországban szerzett tapasztalatokat a diplomácia terén, ő nem volt híve a
parlamentarizmusnak, innen mutatja, hogy konzervatív politikus volt, de mégis tudott haladni a korral és a német
történelem egyik legmeghatározóbb alakjává vált.
 Bismarck vezette be az általános hadkötelezettséget és a porosz hadsereg a legmodernebb fegyverekkel és hadi
technikákkal látta el. Megnövelte a szolgálati időt is Bismarck. A német hadsereget Moltke vezette.
 1864-ben a schleswig-holsteini háborúban Poroszország kipróbálhatta modernizált hadseregét és ki tudta ismerni
az osztrákok gyengeségeit, akikkel ekkor szövetségben állt. A háború oka az volt, hogy Schleswig és Holstein
tartományt, ami eredetileg a Német Szövetséghez tartozott a dán uralkodó 1862-ben Dániához csatolta, a
háborúból Dánia került ki vesztesen. Schleswig tartomány Poroszországé lett, Holstein tartomány pedig Ausztriáé.
 Szinte minden Poroszországgal szomszédos állam ellenérdekelt volt a kis német egység létrehozásakor.
(Oroszország, a Habsburg Birodalom, Franciaország)
o 1863-ban oroszellenes lengyel felkelés tört ki. Bismarck, hogy elnyerje Oroszország jóindulatát engedélyezte
az oroszok számára, hogy a Poroszországban is üldözhették a felkelőket szabadon.
o III. Napóleon jóindulatát ügyes diplomáciával sikerült megnyernie.

A porosz (olasz) – osztrák háború (1866):

 Poroszország Ausztria ellen próbálta kihasználni az olasz egységtörekvéseket és a magyar emigrációt.
 A német államok többsége Ausztriát támogatta, valamint az olaszok gyorsan vereséget szenvedtek, a poroszok
mégis legyőzték Ausztria német szövetségeseit, majd három irányból betört Csehországba. A döntő ütközetre
Königgratznél került sor 1866 júl. 3-án, ahol azosztrákok vereséget szenvedtek.
 Az ezt követő prágai békében Bismarck rendkívül enyhe feltételeket szabott ki az osztrákokra, mert ekkor már
készült a Franciaország elleni háborúra és számított ebben a porosz vezetés Ausztria semlegességére.
 1867-ben Bismarck létrehozta az Észak-német Szövetséget. Ebből csak 4 katolikus tartomány (Bajorország,
Baden, Württemberg, Hessen-Darmstadt) hiányzott. Az ő különállásukat III. Napóleon támogatta, mert nem
szeretett volna Franciaország szomszédságában egy erős német államot.

A porosz-francia háború (1870):

 Bismarck pontosan jól tudta, hogy a dél-német államok csatlakozásához Franciaország legyőzésén át vezetett az
út, ezért sikeresen háborút provokált Franciaország részéről.
 III. Napóleon üzent hadat Franciaországnak, de Sedannál vereséget szenvedett 1870. szept. 2-án. III. Napóleon
fogságba esett és két nappal később megdöntöttek a francia császárságot, majd kikiáltották a második francia
köztársaságot.
 A német erők folytatták a harcot a franciák ellen, mert megszerették volna szerezni Elzász-Lotharingiát és
küzdöttek Németország egységéért, valamint hatalmas hadisarcot szerettek volna a poroszok kicsikarni a
franciáktól.
 1871. jan. 18-án kikiáltották a versailles-i kastély tükörtermében egybegyűlt német fejedelmek a Német
Császárságot.
 A békekötésre 1871. máj. 10-én került sor Frankfurtban.
o Németország megkapta Elzász-Lotharingiát.
o Franciaországnak 5 millió frank értékű hadisarcot kellett fizetnie.
 A német egység tehát nem alulról szerveződve, demokratikus úton, hanem háborúk révén, dinasztikus úton történt
meg.

A Német Császárság jellemzői:

 Szövetségi jellegű állam volt, amelyben meghatározó szerep jutott Poroszországnak.
 A Német Császárság kormányának a vezetője a kancellár volt, aki egyben a külügyet is tejhatalommal irányította.
 A birodalmi parlament kétkamarás volt. A birodalmi gyűlés – Reichstag – megszavazta, jóváhagyta a
törvényjavaslatokat és a költségvetést. A Szövetségi Tanácsot – Bundesrat – a szövetségi államok küldöttei
alkották.
 Bismarck Hatáskörébe tartozott a külügy, hadügy, közlekedés, valamint a vámok és a kereskedelem ügyei.
Bismarck a heterogén birodalom egységesítésére törekedett. 1872-1886 között zajlott a Kulturkampf, tehát a
kultúrharc, amelynek a célja az volt, hogy a protestáns többségű birodalomban minél jobban visszaszorítsa a
római katolikus egyház politikai befolyását. Főbb eredményei: az iskolák állami felügyelet alá vonása, polgári
házasság intézményének bevezetése.