Az alábbi karikatúrák, illetve a rajtuk látható személyek Bismarck pályafutásához

kapcsolódnak. Megtekintésük után ismereti segítségével oldja meg a feladatokat! (Össze-

sen 4 pont)

A B C
1, Állítsa időrendbe a karikatúrákat és indokolja döntését! (Sorrend 1 pont, indoklás felismert
elemenként 1-1 pont)

Indoklás:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
Az alábbi feladat az olasz egység kialakulásával kapcsolatos. Válaszoljon a forrással
kapcsolatos kérdésekre! (4 pont)

Mely államok mértek vereséget

1.
Lombardia megszerzése előtt
Ausztriára? (2x0,5 pont)
…………………………………………….
…………………………………………….
2. Hogyan történt meg a Lombar-
dia és a Pápai Állam közötti
területek csatlakozása az
egységállamhoz?
 …………………………………………....
…………………………………………….
…………………………………………….
3. Ki kezdeményezte a képen kék nyilakkal jelzett katonai akciót?
………………………………………………………………………………..
4. Mikor egyesül az Olasz Királysággal
a. Velence? (évszám) ……………………….
b. Róma? (évszám) ………………………….

Az alábbi feladat az Amerikai Egyesült Államok polgárháborújával kapcsolatos. Döntse

el az alábbi állításokról, hogy az Unió (Észak) vagy a Konföderáció (Dél) államaira
igazak!
állítás Unió Konföderáció

1. Itt található a legtöbb nagyváros

2. A Republikánus párt támogatói döntően innen kerültek ki.

3. Lázadóknak tekintették a velük háborúban álló államokat.

4. Fejlődése a brit textilipartól függött.

5. Katonai fölényben volt a háború első szakaszában.

6. A háború végén letette a fegyvert.

Az alábbi feladat az első és második ipari forradalom közötti különbségeket veszi

számba. Töltse ki a táblázatot a hiányzó adatokkal!

első ipari forradalom második ipari forradalom

legjellemzőbb fém vas

tüzelőanyag szén

meghajtás gőzgép

közlekedés gőzhajó, vasút

 világítás gázlámpa

Válassza ki a helyes fogalmat:

A) Egy iparágban dolgozó vállalatok teljes jogi összeolvadásából kialakuló vállalati
forma
B) Azonos tulajdonban lévő vállalatok jogi egység nélküli érdekcsoportja
C) A piaci verseny korlátozása egy iparágban az árak rögzítésével vagy a piac terület sz-
erinti felosztásával
Konszern, tröszt, kartell

Az alábbi metszetek Kína és a kínai nép 19. századi történetéhez kötődnek. Ismeretei
segítségével oldja meg a hozzájuk tartozó feladatokat! (összesen 7 pont)

A B C
A,

1, Nevezze meg a képen látható eseményt/fogalmat! (1 pont)

………………………………………………………..

2, mely államok az esemény résztvevői? (Elemenként 0,5-0,5 pont)

…………………. …………………… ……………………….

………………… ……………………
3, Nevezzen meg egy, a képen látható személyt! (0,5 pont)

…………………………………………………..

B,

1, Értelmezze a két, ázsiai ország viszonyát ábrázoló karikatúrát! (1pont)

………………………………………………………………………………………………….

C,

1, A metszet kínai bevándorlók csoportját mutatja. Hova irányult a kínai emigráció? (1 pont)

…………………………………….

2, Milyen tevékenységet végeznek? (1 pont)

……………………………………………………………………………………………….

Az alábbi szövegek a 19. század második felének jelentős ideológiai nézeteit

dokumentálják. Nevezze meg őket! (Elemenként 1-1, összesen 4 pont)

A, „Ha a társadalmi törvényeket a hit szilárd alapjára építjük, akkor nyitva áll az út a társadal-
mon belüli viszonyok helyes elrendezése, a békés együttélés és a virágzó jólét biztosítása felé.
A társasági tisztségeket, hivatalokat a közös céloknak megfelelően kell betölteni, mégpedig
úgy, hogy a tagok sokfélesége ne csorbítsa az egyetértést.”
(Részletek XIII. Leó pápa Rerum Novarum kezdetű körleveléből; 1891)

…………………………..

B, „Isten bizonyára kiválasztott eszközévé formálja az angolul beszélő fajt. […] Ezért, ha van
Isten, úgy gondolom, hogy amit szívesen látna, hogy tegyek: Afrika térképén annyit brit
színekkel festeni, amennyit csak lehet!” (Cecil Rhodes)

……………………………

C, „Palesztina a mi felejthetetlen történelmi hazánk. Ez a név egymagában hatalmasan megra-

gadó varázzsal lenne népünkre. Ha a szultán Őfelsége nekünk adná Palesztinát, ennek fejében
magunkra vállalhatnók Törökország pénzügyeinek teljes rendezését.”
(Theodor Herzl: A zsidó állam; 1896.)
…………………………….

D, „[…] az önvédelem az egyetlen olyan cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektí-

van vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az
egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely tagjával
szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megakadályozása.

…………………………

Az alábbi szövegek az I. világháború előtti szövetségi rendszerek kialakulását dokumen-

tálják. A szövegek és ismeretei segítségével töltse ki a táblázatot! (Elemenként 1-1, össze-
sen 7 pont)

FORRÁSSZÖVEG EGYEZMÉNY IDŐPONT

A, „2. cikkely Abban az esetben, ha Olaszországot közvetlen

kihívás nélkül bármiféle okból támadás érné Franciaország
részéről, a másik két magas szerződő fél kötelezi magát, hogy
minden eszközzel segítséget és támogatást nyújt a megtá-
madott félnek.”
B, „1.§. Ő brit felsége kormánya kijelenti, hogy nem áll
szándékában Egyiptom politikai helyzetének megváltoztatása.
A Francia Köztársaság kormánya a maga részéről kijelenti,
hogy nem fogja akadályozni Anglia cselekedeteit ebben az
országban […]”
C, „2. Abban az esetben, ha a hármas szövetség vagy az azt 1893
alkotó hatalmak valamelyike haderejét mozgósítja, Fran-
ciaország és Oroszország az erről az eseményről kapott első
hírt követőleg és anélkül, hogy előzetes tanácskozásra szükség
volna, haladéktalanul és egyidejűleg mozgósítja egész ren-
delkezésre álló haderejét, és minél közelebb tolja azokat
határaihoz.”
D, Abban az esetben azonban, ha a támadó hatalom segítséget
kap Oroszország részéről – akár aktív együttműködés, akár
pedig fegyveres rendszabályok formájában –, haladéktalanul
életbe lép a teljes katonai segélynyújtásnak a jelen szerződés
első cikkében vállalt kötelezettsége […].