A BOLSEVIK

OROSZORSZÁG

O R O S Z O RS Z Á G A B O L S E V I K
H ATA L O MÁ T V É T E L
UTÁN
• 1917. november 7.: bolsevik hatalomátvétel
• Győzelem a fehérek ellen a polgárháborúban
• Ipar és kereskedelem államosítása
• Kötelező terménybeszolgáltatás
• Hadikommunizmus: piac kizárása
• Gazdaság romokban
• Kereskedelem és pénzforgalom gyakorlatilag
megszűnik
• Éhséglázadások, sztrájkok: kommunisták leverik
• Utolsó felkelés: kronstadti matrózlázadás, 1921
 • NEP: Novaja Ekonomicseszkaja Polityika
• Lenin dolgozza ki 1921-ben
• A kötelező beszolgáltatáson túl megmaradt terményfelesleg
értékesíthető a szabad piacon; kisüzemek visszakerülnek
LENIN ÚJ tulajdonosaikhoz: miért jó ez?
GAZDASÁG- • Paraszt érdekeltté válik a termelésben
POLITIKÁJA • Megélénkül a kereskedelem
• Fellendül a pénzforgalom
• Most ekkor ez kommunizmus? Lenint megtámadják: „Ön
szélesre tárta az ajtót a burzsoázia és a kapitalista viszonyok
fejlődése előtt.”
• Lenin: ez csak átmenet az erőgyűjtésig
 A SZOVJETUNIÓ
MEGALAKULÁSA

• Vörösök győznek a polgárháborúban

• 1922: kimondják a Szovjetunió megalakulását
• Elvileg független államok szövetsége
• Gyakorlatilag nincs semmiféle önállóság
• Külügyet Sztálin irányítja (nemzetiségi népbiztos)
• Vérbe fojtják az elszakadni akaró államokat
(Grúzia)
• Alkotmány: egyenjogú népek önkéntes
szövetsége, biztosítja a szabad kiválás jogát
 • Külföldi tőke, külföldi technológia, és a piaci viszonyok kizárása
• Új források kellenek → erőszakos iparosítás
• Minden erőforrást a bányászatba, a nehéziparba és az
energiatermelésbe irányítanak át
• Kohók, gyárak építése, bányák létesítése
• Az extenzív (külterjes) iparfejlesztés folyamatos
munkaerőnövelést igényel → parasztság átirányítása az iparba
ERŐSZAKOS
• Tervutasításos gazdaságirányítás:
IPAROSÍTÁS
• A bolsevik gazdaság elnevezése
• Időarányos tervek létrehozása (hároméves terv, ötéves terv)
• A terveket a központi akarat és nem a piac, nem a józan ész
határozza meg
• Irreális célok kitűzése
• Csak papíron megvalósuló eredmények
 KOLLEKTIVIZÁLÁS

• Ipar igényli a nagyszámú munkarőt → parasztság átirányítása

• Cél: magántulajdonnal rendelkező parasztság felszámolása
• Termelőszövetkezetek (kolhoz) és állami gazdaságok létrehozása (szovhoz):
• Dolgozók=munkások
• Leválasztják őket tulajdonaiktól (föld, állam, eszköz)
• Nincs egyéni érdekeltségük
• Pénz és munkaerő elvonása a mezőgazdaságból
• Parasztok ellenállnak → erőszak
• Kulák: jómódú paraszt bolsevik elnevezése, ellenségnek tekintik → cél: tönkretétel (teljesíthetetlen beszolgáltatások)
• Óriási károk: ukrán éhínség: milliók haltak éhen
• A mezőgazdaság teljes kollektivizálása megvalósul
 SZTÁLIN DIKTATÚRÁJA

• 1924: Lenin halála → Sztálin szerzi meg a hatalmat

• Ellenfelek, vetélytársak félreállítása
• A rendszer csak a társadalom megfélemlítésével képes céljait elérni
• Politikai gyilkosságok
• Koncepciós perek
• Tömeges letartóztatások
• Politikai foglyok millióinak munkatáborokba való kényszerítése (GULAG)
• Személyi kultusz kiépülése: Sztálin képei, szobrai mindenhol megjelennek