Professional Documents
Culture Documents
A Bethlen-Féle Konszolidáció
A Bethlen-Féle Konszolidáció
Konszolidáció: rend, nyugalom létrehozása, válsághelyzetet követő javulás, itt: az 1. vh-t és Trianon
követő válsághelyzet rendezése. (Trianon hatályba lépése: 1921. július 26.)
gróf Bethlen István (1874-1946): erdélyi arisztokrata, jogász, politikus, a NEP létrehozója,
miniszterelnök (1921. április 14. - 1931. augusztus 24.), Horthy egyik legfőbb bizalmasa,
Moszkvában halt meg börtönben a 2. vh. után.
A helyzetet már elődje, Teleki Pál elkezdte rendezni, de ő IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukott
bele. Emiatt a környező államok is szervezkedni kezdtek Mo. ellen: „kisantant” kialakulása – kényesebb
külpolitikai helyzet. A belpolitika 1921-ben viszonylag stabillá vált (1918-1920-hoz képest), a gazdaság
viszont a romokban volt.
1. Külpolitikai kényszerpálya
- vesztesként
- revíziós törekvésekkel, amelyekhez szövetségest kell találnunk a nagyhatalmak között
- a kisantant fenyegetésében (1920-21-től)
- angol jóindulatban bízhattunk, de az is hullámzó volt
A politikai konszolidáció
Belpolitika
4. A Bethlen-Peyer paktum
- egyezmény a szociáldemokrata párttal (MSZDP-vel)
- szabadon működhet a párt, a sajtója, a szakszervezetek
- nem fognak sztrájkolni és a közalkalmazottak, valamint a földművesek között szervezkedni
- bent lehetnek a parlamentben (látszólagos demokrácia, lehet a külföld felé is mutogatni, hogy
az van)
6. A választójog szűkítése
- 1938-ig érvényben volt
- kb. a lakosság 28 %-a szavazhatott
- nyílt szavazás (kivéve Bp. és környéke, plusz tíz törvényhatósági város)
- vagyoni és szellemi cenzus
- az iskolázatlanoktól elvették a jogot (legitimista, keresztény nők, szocialista, kisgazda férfiak)
- leszavazhatatlan többségű kormánypárt
Külpolitika
11. Társadalom:
- az etnikai összetétel módosult: 92 % magyar
- a rétegek elkülönülése inkább folytatódott, erősödött („kasztosodás”)
12. Kultúra
- Klebelsberg Kunó
- a kultúrfölény programja: a magyarság kulturális és szellemi fölényben legyen a Kárpát-
medencében
- népoktatás: célja a lakosság egészének konzervatív, keresztény valláserkölcsi nevelése
- 1926-os népiskolai törvény: tanítólakások, osztálytermek/iskolák építése
- klasszikus európai oktatás, korszerűsítve: polgári iskola, reálgimnáziumok
- felsőoktatás: magasan képzett értelmiségi elit, nemzeti és revíziós: képzésük a meglévő és
határon túlról áttelepült egyetemeken
- Collegium Hungaricumok az országon kívül (posztgraduális)
- az oktatásban nagy összefonódás az állam és az egyházak között (főleg a tanítóképzésben)
13. Szociálpolitika
- reformok állami szinten: kötelező betegségi és balesetbiztosítás, öregségi, rokkantsági,
özvegységi, árvabiztosítás kötelezővé tétele
- államosított társadalombiztosítás
(a városi ipari munkásság és az alkalmazottak részére)
- OTI: Országos Társadalombiztosítási Intézet
- földmunkásokra, agrárproletárokra nem terjedt ki
- a munkanélküliséget nem tudták kezelni (ez a korszak vége felé jött elő, majd csak a 30-as
évek második fele kezeli)
Bethlen „bukása”