A bethleni konszolidáció Magyarországon

Előzmények:
Trianon (1920. június 4.) hatásai:
 alapadatok: 283 ezer négyzetkilométerből 93 ezer négyzetkilométer
18,2 millió lakosból 7,6 millió lakos
közepes országból kisállam
3,3 millió magyar került a határon kívül kisebbségi sorba
 természetföldrajzi változások:
medenceállamból – medencefenéki (vízgazdálkodás és árvízvédelem
kiszolgáltatott
hegységperem elvész, az új határok „nyitottá” váltak
homogénebb tájszerkezetileg—több, mint fele alföldi
 településföldrajzi:
63 vármegyéből 10 maradt érintetlen
népsűrűség nőtt (1910-65 fő/, 1920-86 fő/km)
a Föld 8. legsűrűbben lakott országa lett
Bp. súlya nőtt (pl. Pozsony, Kolozsvár, Zágráb elcsatolásával)
 gazdasági változások – gazdasági válság
romló életkörülmények
háborús termelésről átállni békés termelésre
az OMM felbomlása: piacvesztés, tőkeáramlás megszűnése,
munkaerőáramlás megszűnése
a területvesztés minden ágazatban probléma (pl. nyersanyagvesztés,
vasútvonalak)
 politikai válság: menekültek 100 ezrei
szembekerülő erők társadalmi és politikai téren
IV.Károly 2x próbál visszatérni (először tárgyalás, másodszor
fegyveres harccal – budaörsi csata, sikertelen mindkettő, a
kisantant fenyegetőzését váltja ki) így családjával együtt
kimenekül Mo-ról
Kiút keresése:
Politikai konszolidáció—a Horthy-rendszer tekintélyelvű, korlátozott parlamentáris rendszer,
amely igyekszik visszaszorítani a szélsőségeket, korlátozza az ellenzéki pártok részvételét a
politikában. Működött a parlament, de a kormánypárt többsége jellemezte, így a népesség
jelentős hányada nem kapott valódi képviseletet!!!
Teleki (Pál)-kormány-1920-21 – IV. Károly első visszatérési kísérletébe bukik bele
 elkezdődött a földreform kidolgozása
 az ellenforradalmi különítményeket betagolták a hadseregbe
 felfüggesztették az Ébredő Magyarok Szervezetét, amely nyílt revíziót követelt
 1920-ban kiadták a Numerus Clausus-t (zárt szám), amely korlátozta az egyetemekre
felvehető zsidók számarányát – ezt tartják az első zsidótörvénynek
Bethlen (István)-kormány – 1921-31
tömegbázisa: a középrétegekben – kisgazdák, katonatisztek, hivatalnokok, értelmiségiek
eredmények:
 IV. Károly 2. visszatérési kísérletét megakadályozták- budaörsi csata
 Habsburg-ház trónfosztása 1921. nov. 6. – Mo. kormányzója Horthy Miklós
király nélküli királyság 1944-ig
 létrehozzák az Egységes Pártot (1922) – nagytöbbségű kormánypárt (Kisgazdapárt,
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyesül+ kisebb pártok csatlakoztak
 új választójogi törvények bevezetése: magas cenzus
nyílt szavazás
2 kamarás parlament visszaállítása – a
felsőház újból (méltóság, hivatali rang, kormányzói kinevezés, törvényhatósági
delegálás)
 a Kommunista Munkáspártot törvényen kívül helyezi (1921) magyarázat: államrend
védelme
 kiegyezés a szociáldemokratákkal – Bethlen- Peyer paktum lényege:
- MSZDP legálisan működhet
- parlamenti képviseletet kapnak
- szabad szakszervezetek működhetnek
- cserében a fentiekért az MSZDP lemond a
közalkalmazottak (pl. postások, vasutasok) és a
mezőgazdasági dolgozók szervezéséről
 földreform – Nagyatádi Szabó István neve fémjelzi (1920-22)
az ország területének 8,5 %-át felosztják – kb. 300 ezer szegényparaszt 1-2
holdas birtokot kap, valamint kb. 100 ezer 20-50 holdas ún. „vitézi telket”
osztanak
de! a nagybirtokrendszer alapjaiban változatlan marad
 kultúrpolitika – Klebelsberg Kunó (vallás és közoktatásügyi miniszter)
új népiskolai törvény
a költségvetésből a kultúrára és az oktatás fejlesztésére
alap-,közép és felsőfokú iskolarendszer reformja
elemi és népiskolák hálózata
felsőoktatásban: pozsonyi egyetem-Pécsre, kolozsvári egyetem.
Szegedre, debrecenit bővítik
magyar intézeteket hoznak létre (Collegium Hungaricum)
Bécsben, Berlinben és Rómában
 szociálpolitika - kötelező betegbiztosítás
OTI létrehozása
 külpolitika- cél: az elszigeteltség oldása és az egyenjogúság kivívása
törvénybe iktatják a trianoni békeszerződést, de! Trianon revíziójának
politikai programja is megjelenik – kultúrfölény koncepció, Szent
István.i állameszme
1922-ben Mo. belép a Népszövetségbe sőt!! kölcsönt is szerez
1927- magyar-olasz „örökbarátsági” szerződés (Bethlen. Mussolini)
Fro. a kisantant mögött áll
 NB megértő, de a békerendszert nem akarja felrúgni
Szu kommunista, ilyen hatalommal Mo nem kívánt együttműködni
 gazdaság – a 20-as évek lassú fejlődés
külföldi tőkén alapult
Mo. ipari létesítményeinek, bányáinak és vasútvonalainak nagy része a
határon kívülre kerültek—behozatalra szorul
a behozatal előfeltétele a mezőgazdasági export de!!
probléma - a környező országok protekcionista gazd. pol-ja és az olcsó amerikai
búza
értékesítési nehézségek okai: területvesztés, orosz piac kiesik, USA élre
kerül, piacszűkülés
elavult termelési keretek – nagybirtok
alacsony technikai és gépesítési színvonal
megoldás- külföldi kölcsönök – népszövetségi kölcsön (1924)
hosszúlejáratú 250 millió aranykorona évi 7,5 %-os kamatra
20-as évek tudatos inflációs politika
1927- pénzügyi reform – korona helyett pengő
Magyar Nemzeti Bank létrehozása – jegybank
 mezőgazdaság- a kölcsönökből -modernizálás
– gépesítés
-zöldség és gyümölcstermesztés (barack
szilva, meggy, cseresznye)
-konzervipar, szeszipar
-más ágazata stagnál
 ipar- kölcsönökből -textilipar és villamosipar felfutása
-elektrotechnika, gépipar, közlekedési eszközök
Pl. Kandó-féle vill. mozd.,Orion rádió, automata
telefonközpont
vegyipar (olaj, műtrágya, tisztítószerek)
energiatermelés ( villamosenergia 4x-re)
bányászat (bauxit)
élelmiszeripar gyorsan fejlődik (konzerv,
gyümölcs és zöldség feldolgozás)
 közlekedés -Bp. központú
-Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása
-csepeli szabadkikötő
 turizmus -Balaton, hegyvidék pl lillafüredi Palota Szálló
-Bp.
-gyógyfürdők
Összegzés: szerkezetváltás népszövetségi kölcsönnel
a kisantant gazd-lag ls pol-lag is hátráltat
a nehézipar háttérbe szorul
lassú fejlődés