Magyarország helyzete Trianon után és a második

világháború előtt I.

- A kisebbségbe került magyarság:

- Magyarság harmada (3 millió ember) kisebbség lett a határ túloldalán közvetlenül
- Etnikai tömböket alkottak (székelyek)
- Hirtelen a kint ragadt emberek ellenséges és idegen környezetben találták magukat
- A kisebbségvédelmi intézkedést kijátszották (iskolák felszámolása, nyelvhasználat
korlátozása, népszámlálások torzítása, az etnikai tömbök megbontása)
- A magyar értelmiségi réteg Magyarországra menekült (repatriáltak), képviselet nélkül
hagyva a kint maradt munkásokat
- De voltak, akik maradtak (Kós Károly, Esterházy János)
- Egyedül az egyházakat nem szorították vissza
- Az újonnan alakult, vagy területet nyert országok a nemzetállam kialakítására törekedtek,
ezért a kisebbségeket elnyomták, ezt a legjobban úgy lehetett véghez vinni, hogyha
korlátozzák az anyanyelv használatát
- Mivel korlátozták az anyanyelvhasználatot, így elsorvadtak a nemzeti kulturális
intézmények pl. iskolák
- Románia:
- legnagyobb arányú magyar kisebbség
- nyelvi, vallási elnyomás
- a Romániának ítélt területet a Horthy-korszakban kezdték el teljes egészében
Erdélynek hívni
- kialakult a transzilvanizmus (az ott élő emberek se románnak, se magyarnak nem
vallották magukat, ők erdélyiek)
- Jugoszlávia: - Szerb dominancia, vallási elnyomás
- Csehszlovákia: -anyanyelvi korlátozás (hivatalokban tilos a magyar nyelv használata)

- A trianoni béke gazdasági és társadalmi hatásai:

- Az OMM feldarabolása után a térségben önellátó államok jöttek létre
- De mindegyik közt politikai és gazdasági ellentét volt
- Az új államok protekcionista gazdaságpolitikát folytattak (védővámok)
- Egyes iparágak túlméreteződtek, más ágak pedig fejlesztésre szorultak
- A fejlesztések tőkehiány miatt nem igazán valósultak meg
- A térségben lassú gazdasági fejlődés jelent meg
- Magyarországon belül az összes ágazatra kihatott a békeszerződés:
- Mezőgazdaság:
- Megszűnt az OMM felvevőpiaca -> nincs kereslet a magyar piacon a feleslegre ->
tőkehiány -> nincs fejlesztés -> túl drága a termékek előállítása -> versenyképtelen a magyar
gabona a világpiacon (olcsó amerikai gabona)
- A mezőgazdasági területek összetétele megváltozott:
-szántók, szőlők aránya nőtt
- az erdők aránya csökkent
- Állattenyésztés:
- ló, sertés tenyésztése jelentősebbé vált
- juh, szarvasmarha tenyésztésének jelentősége csökkent
- A mezőgazdaságban a román rekvirálási rablások is komoly károkat okoztak

- Ipar, bányászat:
- Legnagyobb változás a bányászatban volt:
- A só- (Felvidék, Máramaros, Erdély) és nemesfémbányák (Nagybánya (Felvidék), Erdély)
100%-a a határon kívülre kerültek
- A vasérclelőhelyek (Erdély (Hunyad megye), Rudabánya maradt az ország része) nagyrésze
és a szénbányák (Mecsek, Krassó-Szörényi-érchegység, Tatabánya, Nógrád, Borsod) fele
ugyanerre a sorsra jutott
- Csökkent a faipar termelése (Erdély, erdők elcsatolása miatt)
- Csökkent a könnyűipar termelése (Felvidék)
- A nehézipar nem szenvedett súlyos károkat, mert a nehézipar Budapesten központosult
(kohászat, gépgyártás, malomipar), már a dualizmus korában is aránytalan volt Bp. túlsúlya
- Az országban maradt még a vegyipar, a gyógyszeripar, az elektronika és a repülőgépgyártás
- A gyáriparokat elszakították a nyersanyaglelőhelyüktől, így létrejöttek a túlméretezett
iparágak (malomipar, vagongyártás)
- A környező országokkal nem épült ki produktív gazdasági kapcsolat
- Az országnak nehéz volt átállni hadigazdaságról normálisra
-Közlekedés:
- A világszínvonalú, sűrű vasútvonal a dualizmus idejében épült ki
- Az áruszállítás mellett tömegközlekedési szerepe is volt
- Sugaras szerkezet alakult ki, milyen meglepő, hogy Budapest központtal
- Az utódállamok egyik fő célja ezen vasútvonalak megszerzése volt
- Trianon után jelentős torzulás -> egyes városok, falvak összeköttetése Budapesten keresztül
volt lehetséges
- A román megszállók most sem segítettek a helyzeten (a vagonokat egyszerűen kivitték az
országból)
- Településszerkezet torzulása:
- Nőtt Bp. túlsúlya
- Az egész ország Bp. vonzáskörzete lett
- Nagyvárosok vesztették el vonzáskörzetüket, piacukat, régiók központjukat
- A térségben megszűnt a szabad munkaerő vándorlása
- Menekültek helyzete.
- 400 ezer menekült (repatriáltak) 1918 és 1923 közt
- Töbekközt értelmiségiek, tanárok
- Így a kint maradt munkásság képviselet nélkül maradt
- A menekültek az államtól várták a segítséget
- Pár évig nyomorogtak, vagonokban éltek (vagonlakók), de sikerült beilleszkedniük,
mert tanult emberek voltak

- A politikai konszolidáció kezdete:

- 1920-ban a fő cél a legitim hatalmi viszonyok megteremtése
- 1919. november 16-án Horthy belovagol Budapestre, és megalakul a Huszár-kormány, majd
1920 januárjában választásokat tartanak (egyenlő, titkos, kötelező választójog +a nők is
szavazhatnak)
- A választást a fehérterror miatt az MSZDP bojkottálta
- A választásokat a Kisgazdapárt nyeri a KNEP előtt, így koalíciós kormány jön létre (a
miniszterelnököt nem a Kisgazdapártból nevezték ki)
- Létrejött az új törvényhozó szerv, a Nemzetgyűlés:
- Felelős az aktuális kormánynak
- Egykamarás
- A nemzetgyűlésen a királyság mellett döntöttek, mint államforma
- De nincs király, így bevezetik a kormányzó főméltóságot, Horthy Miklós lesz a kormányzó
(1920. március 1.)
- Jogköre:
- Mivel nincs király nélküli királyság az államforma, így nincs, aki szentesítse a törvényeket,
ezért a kormányzó feladata 60 napon belül kihirdetni a Nemzetgyűlés által hozott törvényt
- De a kormányzó egyszer visszaküldheti a törvény-javaslatot újratárgyalásra
- Az újratárgyalás után 15 nap múlva ki kell hirdetni a törvényt
- A kormányzó nem napolhatja el a Nemzetgyűlést
- Nem ajándékozhat nemesi címet (Horthy ezt kijátsza, mert létrehozza a vitéz rendet, ami
egy az egyben ugyanaz, mint a nemesi cím)
- Fun fact: Bunyós Pityu teljes neve Vitéz Szikora István
- Csak miniszteri jóváhagyással hozhat rendeletet
- A trianoni békeszerződést Simonyi-Semadam Sándor kormányából Drasche- Lázár Alfréd
és Benárd Ágost írta alá
- Teleki Pál miniszterelnöksége (1920 júliusa-1921 ápriliasa):
- Visszaszorítja a szélsőségeket (vörös- és fehértettort egyaránt)
- Közbiztonság helyreállítása
- A kommunista pártokat betiltja és üldözteti tagjait a politikai rendőrséggel
(Korvin Ottó, kommunista volt, halálraítélték a faszba)
- A kommunista foglyokat kicserélték oroszországi magyar hadifoglyokra
- A Rongyos Gárda a Székely Hadosztályból alakult Prónay Pál és Héjjas Iván vezetésével,
megszállták az Ausztriának átadandó területet, majd mivel nem maradhatott magyar terület
Burgenland, így kikiáltották a Lajtabánságot (1921 októbere), majd az antant kisebb
tárgyalások után kivonatta a magyar kormánnyal a Rongyos Gárdát a területről, cserébe
Sopron és környékén népszavazást tarthattak (1921. december 14-16), a terület Magyarország
mellett döntött (Civitas Fidelissima, Leghűségesebb Város)
- Nagyatádi Szabó István (a Kisgazdapárt elnöke) földreformot vitt véghez (ő volt Teleki
földművelésügyi minisztere) 1920-ban, csak a nagybirtokok egy részét osztotta fel, így a
földnélküliek nagyrésze nem jutott földhöz
- Teleki a keresztény középosztályt szerette volna erősíteni, így bevezeti a numerus clausust
(zárt szám):
- A 400 ezer repatriált többsége értelmiségi, így kialakult a konkurenciaharc, mert a zsidók
aránya nagy volt az ilyen munkahelyeken
- A numerus clausus az egyetemi felvételt szabályozza, úgy, hogy csak olyan arányban
vehetők fel diákok, amilyen arányban az országban is van az adott népfaj (pl ha
Magyarországon 5% a zsidók aránya, akkor az egyetemek 5%-a lehet zsidó)
- IV. Károly visszatérési kísérletei:
- Az első visszatérés (1921 márciusa) békés volt, Horthy egy tárgyalószobában egyszerűen
azt mondta Károlynak, hogy nem térhet vissza és elküldte a picsába
- A második visszatérési kísérlet (1921 októbere) már csatába torkollt (budaörsi csata), de az
antant nyomására a magyar törvényhozás 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház
trónfosztását (VZS-Trónfosztó)
- A magyar vezetőrétegben sok a legitimista (királypárti), az első királypuccskor Teleki is
megingott, így Horthy leváltja és kinevezi Bethlen Istvánt miniszterelnöknek

- A bethleni konszolidáció:
- Parlamentarizmus megerősítése -> szélsőségek távoltartása
- Erős kormánypártra volt szükség -> belép a legnépszerűbb pártba, a Kisgazdapártba, és
létrehozza az Egységes Pártot
- Elutasítja a szélsőségeket, de kiegyezik a szociáldemokratákkal (elfogadták a
parlamentarizmust) a belső rend érdekében (Bethlen-Peyer-egyezség, 1921.)
- A szoc.dem. párt nem szervezett sztrájkokat cserébe bekerülhettek a parlamentbe és
szabadon működhettek
- Bethlen korlátozza a szavazati jogot, de erre a kormány a kisgazdák miatt nem volt
hajlandó, ezért rendeletben tette meg ezt
- Vagyoni cenzushoz kötötte a választójogot
- Nőknél 30 év volt a minimum korhatár a szavazásra
- Budapest és pár nagyvároson kívül mindenhol újra nyílt szavazás lett
- Ezzel Bethlen erős kormánypártot és gyenge ellenzéket teremtett -> korlátozott
parlamentarizmus (szélsőségek visszaszorítása, de a társadalom jelentős rétegét kizárta a
parlamenti politikából)
- Az oktatás fejlesztése:
- A korszakban az emberek csak tanulással léphettek feljebb a ranglétrán
- Érettségi kellett az állások nagyrészéhez
- Felsőfokú diploma már a középosztályhoz tartozást jelentette
- Az állam folytatta az oktatás fejlesztését
- Növelték az oktatásra szánt összegeket
- Bethlen vallás- és közoktatásügyi minisztere, Klebelsberg Kuno elfogadtatta a felső
réteggel, hogy a magyarság felemeléséhez szükséges a kultúrfölény
- 1926, népiskolai törvény: célja az általános műveltség növelése az alföldi, fejletlenebb
régiókban és az analfabetizmus csökkentése
- Elemi iskolai tantermeket és tanítói lakásokat építettek a hátrányos helyzetű
kistelepüléseken
- Az analfabetizmus a harmadára csökkent
- Bevezetik a kötelező nyolcosztályos általános iskolai végzettséget
- Bevezetik az ösztöndíjrendszert
- Külföldön magyar intézetek jöttek létre, a magyar diákok ösztöndíjjal kimehettek tanulni
(Bécs, Berlin, Párizs)
- A Trianonban elvesztett magyar egyetemek áttelepültek (Pozsonyból Pécsre, Kolozsvárról
Szegedre)
- A középfokú oktatás új épületeket kapott, korszerűsítették a tananyagot (modern nyelvek,
természettudományok)
- A pedagógusoknak biztos megélhetést biztosítottak, így a tanári gárda magas színvonalú
volt
- A sok fejlesztésnek hála több Nobel-díjasunk van a korszakból (Szent-Györgyi Albert (C-
vitamin) 1937., Bay Zoltán (radar))
- Klebelsberg szerint az oktatásnak nagy szerepe van a revíziós politikában, az oktatás erősíti
a nemzettudatot
- Szerinte a kommunizmust úgy lehet eltüntetni, ha a kisgyermekek (főleg az alsóbb rétegek
gyerekeit) nemzeti, keresztény szellemben nevelkednek
- Szerinte a nemzeteszmének nyitnia kell a szegényebb réteget felé
- Neonacionalizmus: korszerűbb, szociális tartalommal bíró nacionalizmus, mellyel szélesebb
rétegek tudnak azonosulni
- Nagy hangsúlyt fektettek még a testnevelésre is:
- Tömegsportok támogatása
- Leventemozgalom: 12 és 21 év közt kötelező volt
- Cserkészmozgalom
- Utóbbi kettő erősíteni kívánta a fiatalokban a hitüket Istenben, a hazaszeretetet, illetve
közösségösszetartó erővel bírt

- A gazdasági konszolidáció:
- Túlméretezett ágazatok (élelmiszeripar, gépgyártás)
- Könnyűipar fejlesztése (leselejtezett Nyugat-Európai gépeket használtak)
- Az export lehetősége beszűkült -> hazai piac a döntő -> könnyűipar fejlesztése
- Cseh textíliák érkezése -> védővámok -> külföldi termékek drágulása -> hazai piac
bővülése, új cégek létrejötte, régi cégek felvirágoztatása (Golberger)
- Könnyűipar fejlődése -> női munkaerő igénybevétele -> munkanélküliség csökkenése
- Fejlődik az elektronika (Orion), a vegyipar és a gyógyszergyártás (Richter Gedeon)
- A mezőgazdaságon belül a malomipar stagnált, a belterjes mezőgazdaság fejlődésének hála
a konzervipar fellendült (Nagykőrös, Szeged)
- Folytatódott az alföldi, homokos területek fejlesztése is (szőlő-, barackültetvények)
- De a szerkezetváltás komoly tőkét igényelt volna, ezért kezdetben a kormány inflációs
politikát folytatott
- A kormány növelte a pénzkibocsátást -> gyors infláció -> hiteladás a vállalkozóknak, akik
ezt az inflálódó pénzben fizették vissza
- De ez hosszú távon veszélyes volt, így elengedhetetlenné vált a külföldi tőke bevonása, de
vesztes ország nehezen kapott kölcsönt
- A Népszövetségi kölcsön megszerzéséhez fel kellett vetetni az országot a Népszövetségbe
- 1922-ben a Népszövetség elismerte Bethlen politikáját és felvették Magyarországot
- Majd angol segítséggel (a kisantant szerette volna meggátolni) az ország 250 millió
aranykorona értékű kölcsönt kapott a Népszövetségtől (1924)
- A kölcsönből 1925-re stabilizálták a korona árfolyamát, majd új, értékálló valutát vezettek
be, a pengőt (1927)
- Hitelt nyújtottak a mezőgazdaság gépesítéséhez, a turizmus (lillafüredi Palota Szálló), a
villamosipar (bécsi vasútvonal villamosítása) és a közlekedés fejlesztéséhez
- A kölcsön segítette a szerkezetváltást (textiliparra való átállás) és a repatriáltak elhelyezését
- Csepelen szabadkikötőt építettek ki, mely Budapestet tengeri kikötővé tette (1928)
- 1929-re számos területen az ország túlszárnyalta az utolsó békeév (1914) eredményeit
(textilipar, elektronika)
- De az életszínvonal nem emelkedett olyan ütemben, mint amilyenben a boldog békeidőkben
nőtt

- Bethlen külpolitikája:
- A vesztes ország fő külpolitikai feladata az elszigeteltség oldása és az egyenjogúság
kivívása
- Szövetségesek kellettek:
- Franciaország a kisantant mögött állt, a britek nem akarták felrúgni a békerendszert, a
szovjetek meg kommunisták voltak, akikkel a kormány nem akart együttműködni
- De Olaszország tökéletes volt szövetségesnek (elégedetlenek a győzelemmel, támogatták a
soproni népszavazást)
- De rájuk is csak a délszlávokkal szemben lehetett számítani (területi követeléseik voltak az
olaszoknak a Balkánon)
- 1927. április 5-én, Rómában, Bethlen és Mussolini aláírja az olasz-magyar örök barátsági
szerződést

- A Horthy-korszakot átható revizionizmus:

- A korszak összes magyar vezetése (Tanácsköztársaság, Huszár-kormány, Horthy, Teleki,
Bethlen, Gömbös) elutasította a békét
- Civil, békediktátum-ellenes szervezetek jöttek létre (Magyar Területvédő Liga, Magyar
Revíziós Liga)
- A 30-as évek elejére Európában a közvélemény számára egyértelművé vált, hogy a trianoni
békediktátum igazságtalan az országgal szemben (1938-ban ennek meglesz az eredménye)
- Lord Rothermere: angol sajtómágnás, jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar álláspont
eljutott a brit közvéleményhez
- Egy első világháborús pilóta, Endrész György és navigátora, Magyar Sándor, a Justice for
Hungary nevű gépen, 1931-ben Amerikából indulva átrepülte az Atlanti-óceánt és Felcsúton
szállt le, ezzel népszerűsítette az egész világon a magyar álláspontot