13.

Tétel
Trianoni békeszerződés és következményei
Előzmények:
- Ellenforradalom (Horthy féle Nemzeti Hadsereg volt a kivezető út a
zűrzavaros időszakból a Tanácsköztársaság bukása után)
 Horthy (fehér lovon) vonul be Bp-re 1919. nov. 16-án
 Ellenforradalmárok: elutasítják az őszirózsás forradalmat és a
Tanácsköztársaságot
-1920 jan.: Választások:
 Kisgazdapárt: Nagyatádi Szabó István
 Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP): Teleki Pál, Bethlen
István
 koalíciós kormány jön létre
-Az ország államformája az nemzetgyűlés által meghatározva: Király nélküli
alkotmányos királyság
-1920. márc. 1.: Horthy kormányzóvá lett választva

Béketárgyalások:
 A győztes országok tárgyaltak a Párizs környéki
békekonferenciákon-> vesztes országokat teljesen kizárva a
döntésekből – diktátum jellegű békék!
 Nagyhatalmak célja: Németország meggyengítése, hogy ne
kerüljön sor egy újabb háborúra vagy visszavágásra, ezért saját
szövetségeseiket erősítik, a németek szövetségeseit gyengítik
A béke:
1920 januárjában utazott a magyar delegáció a konferenciára, Apponyi
Albert és Teleki Pál vezetésével. Teleki egy térképen vázolta fel a Kárpát-
medence nemzetiségi viszonyait, melyet „Vörös térképnek” neveztek. Ezzel
sem tudták befolyásolni a döntéseket. 1920. jún. 4-én végül aláírták a
békediktátumot a Nagy Trianon palotában.
Területi döntések:
A területek elcsatolásával új államok jöttek létre. Magyarország területének
kb. 2/3-át vesztette el, ami azt jelentette, hogy több, mint 3 millió magyar
került a határon túlra. Románia Erdélyt, Csehszlovákia a Felvidéket és a
Kárpátalját, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a Délvidéket, Ausztria
Burgenlandot kapta meg. A vitás területek közül egyedül Sopronban és
környékén a lakosság dönthetett, melyik területhez csatolják, ami végül
Magyarországé lett.
Politikai döntések:
Magyarország egy független állam lett de nem hozhat létre államszövetséget,
és a Habsburg-ház sem kerülhetett vissza a trónra.
Annak érdekében, hogy a békét biztosítsák, létrejött a Kisantant, ami az
utódállamok szövetségéből jött létre (ide tartozik Csehszlovákia, Románia és
Jugoszlávia) – fő céljuk egy esetleges revízió megakadályozása.
Katonai rendelkezések:
A hadsereg létszámát 35.000 főre csökkentették. A katonaerő fejlettségét is
korlátozták, például nem használhattak modern katonai eszközöket és
megszűnt az általános hadkötelezettség.
Pénzügyi döntések:
A békediktátum előírta a jóvátétel fizetését a vesztes országoknak. Az
összeget konkrétan nem határozták meg, de Magyarországnak ezt 30 évig
kellett fizetni a későbbre halasztott értéket.
Gazdasági következmények:
A régóta működő gazdasági egység a Kárpát-medencében széthullott a fontos
területek elcsatolása során, és a Kárpát-medence régiói sem működtek együtt
egymással. Az ország elvesztette sok bányáját és nyersanyaglelőhelyeit,
emellett a tengerpartot, magas hegyvidékeket, illetve erdőket. Ennek
következtében a feldolgozóipar is válságba került. Vasút- és úthálózatok
szakaszait kellett átszervezni, mert a fontos csomópontok a határon túlra
kerültek. Ide tartozik pl.: Kassa, Pozsony, Nagyvárad, Temesvár.
A gazdasági nehézségek megoldása érdekében át kellett alakítani a gazdasági
szerkezetet, mert különböző iparágak túldimenzionáltak voltak (pl. a
malomipar), más iparágak nem fejlődtek a nyersanyagok elvesztése miatt (pl.
nehézipari ágazatok) ebben az időszakban. Ezért csökkenteni kellett a
nehézipart és a malomipart, a másik oldalon fejleszteni kell a élelmiszeripart
és a könnyűipart. A gazdasági válság sokáig érződött a 20-as években, a
szerkezetváltás és a stabilizáció csak a népszövetségi kölcsönnek
köszönhetően ment végbe.
Etnikai kérdések:
Magyarország nemzetállam lett, ami azt jelenti, hogy a magyarok lakosok
aránya 90% felett alakult. Legnagyobb nemzetiség a német volt.
A határon túlra került magyarok közül sokan (kb. 400.000 fő) próbált a
magyar határon belülre menekülni. A hirtelen hazamenekülő tömeget
 kezdetben csak vagonlakásokban tudták őket elszállásolni, később állást és
lakhatást biztosítottak nekik.
Rengetegen (kb. 3 millió magyar) került határon túlra, pl. Románia területén
kb. 1,5 millió magyar, a Felvidéken (Csehszlovákia) területén kb. 1 millió
magyar élt. A szomszédos államok nem tartották be a kisebbségvédelmi
rendelkezéseket sem.
Politikai következmények:
Legfőbb célja a magyar külpolitikának a két világháború között a
békediktátum felülvizsgálata volt, más néven a revízió. A politikai vezetés
alapvetően történelmi Magyarország visszaállítását szerette volna. A ’20-as
években a békés revíziós politika volt jellemző (Bethlen). A revízió kérdését
a propaganda napirenden tartotta. Ebben az időben az országnak nem volt és
nagyon nehezen talált szövetséges országot. A ’30-as években
szövetségesünk és támogatónk a náci Németország lesz.