4.

tétel A párizsi környéki békék

Előzménye
Az első világháború után az antant (győztes hatalmak) sokáig nem tárgyalt Magyarországgal. Ennek egyik
oka volt az őszirózsás forradalom.
 Az őszirózsás forradalom, egyes forrásokban 1918-as polgári demokratikus forradalom az első
világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel,
felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt
Az antant tárgyalt volna, de nem volt kivel nem volt Magyarorszszágnak egy összefüggő kormánya ezért
Horthy lesz a vezető. Magyarországon végül az antant kérésére helyreállították a parlamentet
parlamentarizmust és az Országgyűlésben, valamint a kormányban helyet kapott valamennyi politikai erő.
Az államfő 1920. március 1-jén Horthy Miklós lett, mint kormányzó.

A magyar békedelegáció 1920 elején utazott ki Párizsba, vezetőjük az idős Apponyi Albert gróf volt. A
delegáció tagja volt a földrajz tudós gróf Teleki Pál, aki elkészítette az ország etnikai viszonyait
bemutató ,,vörös térképet”. A cél az volt, hogy etnikai, történeti, geográfiai, közlekedés és gazdasági érvekkel
bizonyítsák a történelmi Magyarország egységét, így alapvetően nem a (Wilsoni elvek szerint: a népeknek ez
önrendelkezés joga van, népszavazással döntsék el, hogy melyik országhoz szeretnének tartozni) magyarázta
területek megtartására koncentráltak, hanem az ország egységére.
Román, szerb-horvát-szlovén, valamint a csehszlovák küldöttségek fő érve az volt, hogy Magyarországon
évszázadokon keresztül elnyomták a kisebbségeket. Ez a három ország szövetséget kötött, melynek a neve
Kisantant volt. Ez a szövetség 1921-ben jött létre.
A döntést meghozó nagyhatalmak csak a velük szövetséges államokat hallgatták meg. Az olasz és amerikai
delegátusok hallottak volna az esztétikai elvek figyelembevételére, de tájékozatlanok voltak, így a magyarokkal
szemben könyörtelen francia álláspont érvényesül (Ez magyarázza a franciákkal és kifejezetten a
miniszterelnökkel, klímán szóval szembeni gyűlöleted).

A békeszerződést 1920. június 4-én írták alá, valószínűleg a nagy Trianon palotában. Az ország 282 000 km2
területéből csak 93 000 km2 maradt meg.
A Wilsoni elvek egyedül Sopronban és környékén érvényesültek. Az eredetileg Ausztriának adott terület 1921
decemberében népszavazás útján kerül vissza Magyarországhoz, ezért kapta Sopron a leghűségesebb város
címet.

Etnikai és katonai következményei

Etnikai következmények
A békekötés során szín magyar területeket is elcsatoltak, ilyen volt a Felvidék déli része, mely
Csehszlovákiához került, illetve Észak-Erdélyt és a történelmi Partium, mely Romániához került. Ezek a
területek közvetlenül az új magyar határ mentén helyezkedtek el. Szintén Romániához került Székelyföld
is, mely egy magyar nyelvű tömb, bár ez valóban elkülönült földrajzilag a többi magyar lakta területtől.
A magyar nép harmada kisebbségi sorba került és az utódállamok megszegve a Wilsoni elveket sokszor
kegyetlenül viselkedtek velük, többek között felszámolták a magyar iskolarendszert is. Így a béke
következtében a térség népei között a szembenállás nemhogy csökkent volna, hanem még fokozódott.
A szülőföldjüket elhagyók és Magyarországra költözök száma meghaladta a 400 000-et, ők a repatriáltak
(hazájukba visszatérők). Mivel katasztrofális állapotok voltak, gyakran hosszú ideig vagonokban laktak
(vagonlakók). Az újságírók egyrésze, pl. Kosztolányi Dezső gyakran felemelték a hangjukat az
érdekünkben.

Katonai következmények
A békeszerződés alkalmatlanná kívánta tenni az országot a visszavágásra. Ennek érdekében megtiltották
az általános hadkötelezettséget, 35 000 főben maximalizálták a hadsereg létszámát és tiltották a
modern fegyvereknek (páncélosok, Repülők, nehéztüzérség) tartását. Pozitívuma, hogy Magyarország
többet közvetett az oktatásra, amit meg is tett, az egyik új jelszó a magyar „kultúrfölény” lett. A fiatalság
katonai jellegű nevelését biztosította a cserkészmozgalom és a leventemozgalom.
Gazdasági hatásai
A béke egy önálló és jól működő gazdasági egységet kettőnkre. Az egymással én már nemcsak politikai,
hanem gazdasági harcot fojtó államok véd vámokkal igyekeztek segíteni a saját gazdaságokat. Így az egész
térség a korábbinál is lassabban fejlődési pályára állt.
Mezőgazdaság
Megszűnt az Osztrák Magyar Monarchia egységes piaca, mely felvásárolta a magyar gabonát. A
magyar gabona nem tudta felvenni a versenyt az olcsó amerikai gabonával és természetesen a magyar
piac sem tudta felszívni a felesleget. A szántuk és szülők aránya nőtt, de az erdő két csökkent. Az
Alföldre Jellemző ló és sertésállomány nőtt, a hegyvidékre jellemzi jó állomány csökkent.
Ipar, bányászat
A bánya kincsek (nemesfémek, só, vas) a határok túloldalára kerültek. De Magyarországon maradtak a
tatabányai, nógrádi és Borsodi bár barna Kőszén mezők, valamint a mecseki Feketekőszén mező.
A magyar ipart ágazatonként eltérő mértékben érintették a határváltozások, jelentősen csökkent a
faipar és könnyű ipar termelése, És csökkent ugyan, de nem olyan nagy mértékben a nehézipar,
gépgyártás, kohászat. Az élelmiszeripar kapacitásainak jelentős része Magyarországon maradt
A torz szerkezet miatt Magyarország még gazdasági válságba került, amit súlyosbított, hogy a
hadigazdaságról át kellett állni a békebeli gazdaságra.
Közlekedés
A kor legfontosabb közlekedési eszköze a vasút volt, a dualizmus korában gyors ütemben Vízért a
magyar vasúthálózat és Budapest kiemelkedő szerepének megfelel megfelelően sugaras felépítésű volt.
A sugarakat összekötő vasútvonal a kis külföldre kerültek.
Az értékes vasútvonalak megszerzése az utódállamok egyik célja volt, ezt hadászati szempontokkal
is alátámasztottuk. Csehszlovákia a kereszt nyugati vonalat tartotta fontosnak, ennek érdekében elérték
Sátoraljaújhely kettévág eset is. A Szerb Horvát szlovén királyság számára pedig Szabadka, mit vasúti
csomópont megszerzése volt fontos.

A béke megítélése a magyar politikai életben és a közvéleményben

A magyar politikusok pártállástól függetlenül elítélték a békeszerződést, sőt a szerződés szót és friss ritkán
használták, inkább diktátumként emlegették. A zászlókat félárbocra eresztették, a politikai célok és jelszavak
között kiemelkedett a revízió (az elcsatolt területek visszaszerzése), az irredentizmus (azoknak a
területeknek megszerzése, melyek a történelem során valamikor Magyarországhoz tartoztak) és a magyar
„kultúrfölény”.
A korszakban ellenségnek tekintették a Kisantantot, a kommunistákat (a szociáldemokrata párttal viszont
kiegyeztek, ez volt beszéljen tejjel paktum) és részben a zsidókat
A közvélemény többségében osztotta az elit véleményét, rengeteg nemzeti érzelmű vers, dal, egyéb irodalmi
mű jelent meg.
Összefoglalva a revízió gondolata a Horthy rendszer ideológiájának, az úgynevezett keresztény-
nemzeti kurzus egyik alapja volt

Traumatizálta a magyar társadalmat ez a békeszerződés, amit a mai napig nem sikerült feloldani. A
szocializmus alatt nem lehetett erről beszélni, illetve nyilatkozni. Ma ez a nemzeti összetartozás napja.