A trianoni békeszerződést megelőzően, több békére is sor került az első világháború után,

ilyen volt például a németeket érintő Versailles-i béke, vagy az osztrákokat érintő Saint-
Germain-i béke. Ami Magyarországot érintette, az a trianoni békeszerződés volt, amelyet a
németekhez hasonlóan Versailles-ben, a trianoni kastélyban írt alá Gróf Apponyi Albert
1920.június 4-én. A békedelegáció a szerződés aláírására több tagú volt, köztük volt Bethlen
István és Teleki Pál, a vöröstérkép megalkotója, valamint számos politikus és szakember. A
békedelegáció célja az volt, hogy a történelmi „nagy Magyarországot” megtartsák, etnikai,
történelmi, közlekedési érvekkel alátámasztva, hogy ez a béke elfogadhatatlan. Ilyen érv volt
például Teleki Pál vöröstérképe, amely az etnikai viszonyokat dokumentálta a Kárpát-
medencén belül. A békedelegáció 1920 januárjában érkezett Párizsba, Apponyi Albert
beszédet mondott, amivel nagy figyelmet kelt, de a győztesek nem hajlandóak változtatni, az
előre már 1919-ben megszabott békefeltételeken, egyedül Sopronnak adtak választási jogot a
hovatartozásáról, ezért 1921-ben Magyarországon népszavazást is tartanak. A békét végül
1920. június 4-én írták alá, ez a béke jelentős változást hozott Magyarországon, mind katonai,
gazdasági és területi viszonylatban is. Területileg az ország kétharmadát elcsatolták, és a
szomszédos országok jelentős területeket kaptak. Az újonnan alakult Csehszlovákia 61.633
négyzetkilométernyi területet kapott, amibe beletartozik a Felvidék és Kárpátalja. Ez kb. 1
millió magyar határon túlra kerülését jelentette. Romániához csatolták a Partiumot, valamint
Erdélyt is, ami nagyjából 100 ezer négyzetkilométer. Ezzel több, mint másfél millió magyar
került a határokon túlra. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, csatolták a Délvidék egy
jelentős részét, Bácskát, Bánátot és a Muravidéket. Ez területileg nagyjából 20 ezer
négyzetkilométer, ezzel közel fél millió magyar került a határon túlra. Ausztriához csatolták az
Őrvidéket, ami nagyjából 4 ezer négyzetkilométer, ez 26 ezer magyar határon túlra kerülését
jelentette. Kisebb területeket kapott Lengyelország is, valamint Olaszország is ilyen volt,
például az egyetlen kikötőnk, Fiume. Az elcsatolt területek, etnikai változásokat hoztak
Magyarországra, az ország nemzetállam lett, 92% magyar nemzetiségű élt az új határok
meghúzása után az országban. Ennek értelmében zömében a nemzetiségi területeket
csatolják el, de viszont magyarok is határon kívülre kerülnek. A kisebbségi magyarság
helyzete az elcsatolt területeken bizonytalan, atrocitás éri őket, emiatt többen
visszamenekülnek Magyarország területére. A béke nem csak etnikailag, hanem gazdaságilag
is megrázta az országot. Az OMM piaca felbomlott, az újonnan létrejött államok önellátóak
lettek, védvámokat vezettek be és az ipar is elkezdett stagnálni. A szántók növekszenek, és
eladhatatlanná válik a fentmaradt gabonafelesleg. Az erdők, rétek, legelők aránya egyre
csökken. Az állattenyésztés hanyatlik, az arányok változnak. Az ország termelése visszaesik
41%-ra. Ezen kívül nem csak a mezőgazdaság hanyatlik, hanem a bányászat és az ipar is. Az
ásványkincsek jelentős része, a határokon kívülre kerül a feldolgozóiparnak nincs alapanyaga.
A nehézipar termelése csökken, a nyersanyagok források elszakadnak az ipari kapacitásoktól,
így az ipari termelés 47%-ra csökken. Indokolatlanná válik a Budapest központúság. A
nagyvárosok elveszítik a vonzáskörüket és piacukat. A közlekedés is romlik, mivel az eddig
Budapest központú ipari szempontból elég fontos vasúthálózat nagy része az országhatáron
kívülre kerül. A vízi közlekedés nem fejlődik, nincs tengerrel határunk, se kikötőnk és a
közúthálózat is fejletlen. Az ország katonailag is nagy korlátozásokat kapott, a maximális
haderő 35 ezer fő lehetett, és nem használhattunk modern fegyvereket, pl. repülőket vagy
tankokat, és nem lehetett általános hadkötelezettségünk. Ezek az ország önvédelmére sem
voltak elegek, az ország körül létrejött Kisantant, ami Csehszlovákiából, Romániából és a
Szerb-Horvát-Szlovén Királyságból állt, külön-külön erősebbek voltak, és fejlettebbek
katonailag, mint Magyarország. A Kisantatot a revízió valótól félelem tartotta össze. A revízió
felülvizsgálatot jelent. A trianoni békeszerződés teljes elutasítását, a magyarlakta területek
visszacsatolását és a történelmi Magyarország visszaállítását célul kitűző, illetve ezt követelő
mozgalom volt. Összességében a trianoni békeszerződés Magyarországra kirívóan negatív
hatással volt, területileg, gazdaságilag és katonailag is. Az ország hanyatlott iparilag és
mezőgazdaságilag is, szinte hadseregünk sem volt és az ország kétharmadát elcsatolták.