A trianoni béke és

következményei
A trianoni békeszerződés
(Párizs-Versailles, Trianon palota)
1920. június 4.
 A Tanácsköztársaság után
► 1919. aug. 1-7. Peidl Gyula szakszervezeti
kormánya
► Igazi hatalom Horthy Miklós kezében:
Nemzeti Hadsereg(Clerk-misszió)
► Nov. 16-án Horthy bevonul Budapestre
► Választásokat tartanak: Kisgazdapárt nyert
► Románok fosztogatnak
► HarryHill Bandholtz
tábornok, az amerikai
katonai misszió
vezetője 1919. október
5-én megakadályozta,
hogy a Nemzeti
Múzeum kincseit
Romániába szállítsák
 A fehérterror
►A kegyetlenkedéseket, gyilkosságokat
különítményesek követték el bosszúként az 1919
március-július közötti kommunista terror felelősei
ellen.
► Hírhedtek voltak a Prónay Pál, Héjjas Iván által
vezetett különítmények.
► A „fehérterror” a kommunista bűntettek helyszíneit
járta végig, és azok elkövetőit vonta felelősségre,
sokszor igen erőszakos módszerekkel.
► A mozgalomnak körülbelül ugyanannyi áldozata
volt, mint a vörösterrornak: nagyjából 600.
 Királyság király nélkül
►A köztársaság gondolatát minden politikai párt
elvetette → államforma: királyság (kifejezve a
történelmi Mo.-ra vonatkozó jogfolytonosság
igényét is)
► Ki legyen a király? Habsburg v. nemzeti?
 Legitimisták (Habsburg IV. Károly a törvényes király)
 Szabad királyválasztók (fiatalabb generáció, a háborút
elvesztő Habsburgokkal és a hozzájuk hű tisztikarral
szemben)
► Azantant semmilyen Habsburg szerepvállalást
nem engedélyezett → magyar kormányzó →
Horthy: az antant és a legitimisták is mellé állnak
 A kormányzó
► 1920. I. tc.: az államfői
hatalomról (a
kormányzó jogköre)
► 1920. márc. 1. Horthyt
megválasztják
kormányzónak
 vitéz nagybányai Horthy Miklós
(Kenderes, 1868. – Estoril, Portugália, 1957.)
►A Monarchia flottájának parancsnoka a vh-
ban(tengernagy)
► Ferenc József szárnysegédje
► Református
► Dzsentri családból származik
 A békekonferencia működése
►A vesztesekkel nem tárgyaltak, csak a kész béke
aláírására hívták meg őket

► Mindenki oktrojált, kényszerített békének tekinti

► Az előkészítés bizottságokban zajlik, ahol a területi
és nagyhatalmi igényeket egyeztetik
► A győztes oldalon állók igényei szerint alkotják meg
a béke pontjait
 A magyar probléma

►A trianoni béke előkészítése során nincs

„magyar-ügy”, azaz Magyarország sorsával
külön nem foglalkoztak
► Csak a nemzetiségiek igényei alapján
vizsgálták az ország sorsát
 Legfontosabb alkalmazott
szempontok
► Elvilega nemzetiségi elvet akarták alkalmazni,
azaz a magyaroktól el akarták szakítani a szlovák,
román, szerb tömegeket, hogy önálló országba
kerüljenek
► Ennek ellenére ezt sem alkalmazták
következetesen, mert egyéb indokokkal
rendszeresen felülírták
 A nemzetiségi elven túli egyéb,
gazdasági-stratégiai igények
► Románok: a vasútvonal határozta meg a
határvonalat: ezért a határ mellett magyar
etnikai tömbök kerültek át
► Csehszlovákia: szükséges volt a
Csallóközre, hogy legyen mezőgazdasági
termelés, folyókat hajózhatónak állítottak be
► Szerbek: Belgrád védelme miatt kérték az
újvidéki régiót
 Trianon adatokban
1920. jan. a magyar békedelegáció érkezése
vezető: gróf Apponyi Albert tagok: Teleki Pál, Bethlen
István
cél: a történelmi Magyarország egységének bizonyítása

► Mo. területe 282 ezer km²-ről (Horvátországgal

együtt 325 ezer km2-ről)
93 ezer km²-re
► Mo. lakóinak száma 18 millióról
7, 6 millióra csökkent.

► Többmillió magyar került más országokba

/ma minden negyedik magyar határon túl él!/
Apponyi

Albert
 A Trianoni béke rendelkezései
► Általános hadkötelezettség tiltása
► max. 35 000 fő lehet a katonaság létszáma
► Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos
► Jóvátételfizetési kötelezettség

» az országot katonai visszavágásra

alkalmatlanná tették!!!
pozitívum: Sopron és környéke népszavazással
dönthetett hovatartozásáról (1921. dec.)
„civitas fidelissima” – leghűségesebb város
Teleki vörös térképe
 Amit veszítettünk…
►A történelmi Magyarország területének és
lakosainak durván 2/3-át
► Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld)
► A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét
► A gazdasági és földrajzi egységet
► Nyersanyagforrásokat, ipari kapacitást
► A vasúthálózat és a piac egységességét
► Nagyvárosok vonzáskörzetüket (elmaradottság)
 Amit okozott a béke…
► Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát
► „megcsonkított” ország – „elszakított magyarok”
► Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat
► Egy állandó „revízió igényt” → kódolt új háború
► A nemzetiségi kérdés megoldatlansága
áthelyeződött az utódállamokba
► Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező
népek között - irredentizmus
► Egy Bp. központú, gazd-i nehézségekre ítélt
országot és elmaradottságra ítélt elszakított
területeket
► Folyamatos külpolitikai nehézségek (revízió)
A trianoni béke eredménye
 A revíziós igény
►A hivatalos Magyarország nem fogadhatott el ilyen
területi és etnikai csonkítást, célul tűzte ki, hogy
vissza kell szerezni az elszakított országrészeket
► Ez a revíziós politika, mely egységes támogatást
kapott az országban (eltérő módozatok)
» békés revízió
» teljes revízió
► Ezzel az volt a baj, hogy irreális elképzelés volt a
régi Mo. megőrzése, hiszen a franciák és angolok
saját céljaik miatt elhatározták Mo. felbontását
1920. jún. 4-én írták alá a magyar
békeszerződést Versailles kertjének Garnd
Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston
népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd ).
TRIANON GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI
► -szénbányák: csak barnaszén (Salgótarján,
Tata, Pécs környéke) marad meg.
► Alföld értékes részeinek elvesztése
(Bácska, Bánát)
► Közigazgatási központok elvesztése
(Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Arad,
Temesvár)
► Megmaradt városok peremre szorulnak,
elvágták őket gazdasági hátterüktől
(Miskolc, Kaposvár, Szeged)
► Budapest-központúság erősödése
► Egységes Kárpát-medencei piac és
együttműködés megszűnt
► Utódállamok mind önellátásra termelnek,
de nem működik, szükség van exportra,
importra
► Németország lesz a legfontosabb
gazdasági partner
► Ipartelepek- 48%-a maradt az új országban
► Gyáripari termelés 55%
► Vasérctermelés 11%
► Textilipar 42%
► Vasúthálózat 38% (fontos csomópontok határon
kívül kerültek)
► Szántóföldek 42%, ennek ¾-e csak 1-5 hold
nagyságú
► Élelmiszeripar 57% (túl sok, le kell építeni)
► Lakosság 89% magyar lesz
► Városlakók aránya 30%-ra nő (1910: 20%)
►Trianoni béke – híradó (Justice for Hungary)
http://www.youtube.com/watch?v=-
312xT_JUPQ&feature=related
►József Attila: Nem, nem soha
http://www.youtube.com/watch?
v=fTC5piOoDuQ&translated=1
►Trianon – angol nyelvű
http://www.youtube.com/watch?
v=_RJmobTI0hs&feature=related