Professional Documents
Culture Documents
JELENKOR
Magyar történelem
A Nemzeti Tanácsok
1918. november 9-ei nyilatkozat: a magyarországi és erdélyi románok nemzeti tanácsa azt
követelte, hogy a történeti Erdély, a Részek, Máramaros és a Bánság 26 románok által is lakott
vármegyéjét helyeztessék a Nagyszebenben megalakítandó román nemzeti kormány
szuverenitása alá
1918. november 13-14 aradi tárgyalások: Jászi Oszkár (nemzetiségi ügyek magyar
minisztere) ezzel szemben lehetőség szerint homogén nyelvi kantonok kialakítását javasolta a
románok által igényelt területeken + Román Nemzeti Tanács adminisztratív hatalmát csak a
román többségű kantonokban ismerte volna el
1918. december 1-jei gyulafehérvári gyűlés: a tárgyalások megszakadtak egy időre
- a románok kimondták egyesülésüket a királysággal
- 1918. november végi budapesti tárgyalások:
résztvevők: Milan Hodža (szlovákok egyik vezetője) + Jászi Oszkár és Bartha
Albert hadügyminiszter
olyan demarkációs vonalban állapodtak meg, amely nagyjából megfelelt a szlovák-
magyar nyelvi választóvonalnak. más szlovák vezetők és Prága számára ez
azonban elfogadhatatlan volt
elérték, hogy december 23-ai jegyzékükben az antanthatalmak egy ettől jóval
délebbre húzódó demarkációs vonalat állapítsanak meg.
1918. november 25 újvidéki gyűlés: a szerbek deklarálták a megszállt dél-moi megyék
csatlakozását Szerbiához
Kormányintézkedések
a kormány folyamatosan tiltakozott az antantnál a fegyverszüneti egyezmény megsértése
miatt
- a nemzetiségek képviselőivel tárgyalásokat folytatott az önrendelkezési jog és a
demokratikus állam területi integritása összeegyeztetésének lehetőségéről
- nemzeti tanácsok: 1918. október 30. Szlovák Nemzeti Tanács, 1918. október 31. Román
Nemzeti Tanács
- 1918 decemberében Jászi lemondott a magyarországi nemzetiségek önrendelkezésének
előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszteri posztról, már csak a Külügyi Tanács
elnökeként vett részt a kormány munkájában
- IV. Károly nov.13-i eckartsaui nyilatkozata lehetővé tette a köztársaság megteremtését
ebben az uralkodó lemondott minden részvételéről az államügyek vitelében és elismerte
Mo. későbbi döntését jövendő államformájáról
ezt követően az 1910-es ogy. beszüntette működését és az ideiglenes törvényhozói
hatalmat a több száz tagúvá bővített Nemzeti Tanács gyakorolta. DE! szerepe
többnyire arra korlátozódott, hogy egyszerűen elfogadta a kormány által
előterjesztett javaslatokat, melyeket kihirdetésük után néptörvényeknek neveztek
A köztársaság
Hock János (a Nemzeti Tanács=NT elnöke) bejelentette a király visszavonulását
1918. november 16: a Nemzeti Tanács proklamálta a köztársaságot (a NT 500 tagúra
bővült), a köztársaságot Nagy György kiáltotta ki
- a képviselőház kimondta önmaga feloszlatását, a főrendiház pedig berekesztette üléseit
- az ugyanekkor kihirdetett I. néptörvény az állami főhatalmat a kormányra ruházta:
I. Mo. minden más országtól független és önálló népköztársaság
II. a népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó
alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg
a magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik
III. az államfői főhatalmat népkormány gyakorolja
elnöke: Károlyi Mihály
a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottság is támogatja
az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határozásáig
IV. a népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:
1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési,
törvényhatósági és községi választójogról
2. a sajtószabadságról
3. a nép esküdtbíráskodásáról
4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról
5. a földműves nép földhöz juttatásáról
1918. november 26-án érkezett Budapestre Fernand Vix alezredes és missziója
- elsődleges teendője a főváros és más stratégiai pontok francia katonai megszállásának
előkészítése lett volna
- a külföldiek budapesti közlekedésének biztosítása
- a magyar kormány külpolitikai tevékenységének megfigyelése
- a belgrádi katonai konvenció betartásának ellenőrzése
- a bizottság a megszállás elejtése után is Budapesten maradt, mint az antant hivatalos
képviselete
Oldal 5 / 210
Politikai mozgalmak
a kormányt jobbról és balról is egyre többen bírálták, támogatóinak száma fokozatosan
csökkent
a jobboldali ellenzék:
- legradikálisabb képviselői a történelmi középosztály többnyire frontot járt csoportjai közül
kerültek ki
- 1918 novemberében alakult meg a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE-vezető 1919
januárjától Gömbös Gyula), decemberben pedig az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME)
(elnöke: a keresztényszocialista Szmrecsányi György)
- 1919. február 18-án megalakult a Nemzeti Egyesülés Pártja
alapító tagjai szinte kizárólag régi politikusok, nagybirtokosok, vezető állami
hivatalnokok voltak
kevésbé hittek a határok fegyveres védelmének lehetőségében, inkább a diplomáciai
eszközökben bíztak
vezetőjük az erdélyi gróf Bethlen István volt
a kormány radikális reformprogramjával szemben a demokratizálás és
hagyományok összeegyeztetésének szükségességét hangsúlyozta
- a Magyar Polgári Párt: nagytőkések, iparosok és kereskedők vannak jelen
- az Országos Földmíves Párt: az agrárius nagy-és középbirtokosok hívták életre
- Károlyi Párt: 1919 januárjában felbomlott
párt belpolitikailag mérsékeltebb és külpolitikailag nacionalistább többségi szárnya
idegenkedett attól a szoros partneri viszonytól, amelyet Károlyi és a párt őt követő
kisebbsége szövetségeseivel kialakított
a függetlenségi miniszterek (Batthyány Tivadar és a Linder Bélát felváltó Bartha
Albert) december folyamán lemondtak, majd január folyamán elvbarátaikkal együtt
kiléptek a pártból
Oldal 7 / 210
A kormányzótanács intézkedései
1919. márc. 26-án a kormányzótanács elrendelte a húsznál több munkást foglalkoztató ipari-,
bánya- és közlekedési üzemek kártalanítás nélküli köztulajdonba vételét
- vezetésük megszervezésével a Szociális Termelés Népbiztosságát bízták meg
- termelési biztos: az üzemek új vezetőit nevezték így, akiket, ált. egy, v. több mérnök
segítette, s 3-7 tagú munkástanács ellenőrizte őket
szintén márc. 26-án szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat is
.március 27-ém fogadta el a kormányzótanács a közép- és nagybirtok megváltás nélküli
szocializálásáról szóló rendeletet
1919. április 13-án megjelent a földről szóló rendelet
- „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld
sem maradhat. Minden közép- és nagybirtok… a megváltás nélkül a proletár állam
tulajdonába megy át.”
- középbirtok alsó határát rendelet állapította meg, ált. 50 és 200 hold között húzták meg a
választóvonalat.
- megtiltották a kisajátított birtokos és felszerelésük szétosztását a parasztok között
- a földeken szövetkezetek és állami gazdaságok alakultak
- a kereskedéseket általában nem szocializálták, csak „zár alá vették”
április elején leltárakat vettek fel a kereskedők árukészleteiről és arra kötelezték
őket, hogy a megállapított maximált árakon árusítsanak
befolyt összeget a szocializált bankokba kellett befizetni
bevezették a 8 órás munkaidőt,
folytatták a munkanélküli segélyek folyósítását
április 17-én általános bérrendezést fogadtak el DE! ezzel együtt áremelkedés is
volt
a kormányzótanács június közepén mindkét féle koronát kezdte kivonni a
forgalomból és új papírpénzeket nyomatott nem sok siker
az új társadalmi rend fogadtatása szélsőségesen ellentétes volt
- a régi politikai elit képviselői vagy passzivitásba vonultak, vagy külföldre mentek
Bécsben megalakult a Magyar Nemzeti Bizottság (Antibolsevista Comite - ABC)
- legfőbb feladatának a Tanácsköztársaság megdöntését tartotta
- vezetője Bethlen lett
1919. máj. 5-én: Károlyi Gyula vezetésével egy másik ellenforradalmi csoport kormányt
alakított Aradon, amely később Szegedre tette át székhelyét
- külügyminiszter Teleki Pál
- hadügyminiszter Horthy Miklós
- a középpolgárok képviselője: Vázsonyi Vilmos - külföldről várta a rendszer összeomlását
- Nagyatádi a proletárdiktatúra kikiáltása után visszatért szülőfalujába és passzív maradt
- a forradalom társadalmi bázisát az ipari munkások, bányások és más városi munkás
csoportok alkották.
Honvédelem, külpolitika
1919. április 4-5-én Jan C. Smuts jegyzéket adott át Kun Bélának, amely a Vix-jegyzékhez
képest 25 km-rel keletebbre húzta meg a demarkációs vonalat
- március 5-én a magyar vezetés elutasította a javaslatot és a további tárgyalások
előfeltételeként a román hadsereg visszavonulását akarta
- Párizsban megerősödött a fegyveres beavatkozás híveinek pozíciója
Oldal 10 / 210
A területek átadása
két határszakasz kijelölése és a terület átadása bonyodalmakra adott okot:
1. augusztus 3. hetében a kőszénben gazdag pécsi szénmedence ki kell üríteni (a nagyhatalmak
ezt a határidőt szabták meg)
- ennek a jugoszláv hatóságok vonakodtak eleget tenni, ezért felkarolták a Mo.-ról
idemenekült forradalmárok autonomista törekvéseit
- 1921. augusztus 14-én a pécsi Széchenyi téren kikiáltották a Baranya-Baja Szerb-
Magyar Köztársaságot, amely Jugoszlávia védnöksége alá helyezte magát
- DE! a nagyhatalmaknak ez nem tetszett
2. Nyugat-Magyarország. átadása Ausztriának névlegesen meg történt
- DE! bár augusztus 27-én a magyarok aláírták a terület átadásáról szóló jegyzőkönyvet,
másnap Bethlen a Baranya egyes területein még mindig tartó jugoszláv megszállás miatt
felfüggesztette a két zónára osztott Ny-moi A zónájának kiürítését. + Prónay, Héjjas,
Friedrich és mások szabadcsapatai a kormány hallgatólagos beleegyezésével
feltartóztatták az osztrákokat
- 1921. október 4-én Prónay Pál Felsőőrött alkotmányozó nemzetgyűlést rendezett, amely
Ny-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki
- 1921. okt. 11: tárgyalás olasz közvetítéssel
1921. október 13: velencei egyezmény:
- Mo. vállalta, hogy visszahívja az irreguláris fegyveres csapatokat, ennek fejében Ausztria
beleegyezett, hogy Sopronban és környékén népszavazást tartsanak
1921. december 14-16: soproni népszavazás: Sopronban 72,8%, a környéken 45,6% akart
maradni Magyarországnál
Románia:
- a magyarság négy romániai területrészen a lakosság többségét tette ki:
Székelyföldön, a magyar-román határvidéken
a Szilágyságban és Kalotaszegen
jogai a gyulafehérvári határozatok, a párizsi kisebbségi szerződések, az 1923.,
majd az 1938. évi alkotmányok szerint széles körűek voltak
DE! a gyakorlat mást mutatott.
a háború utáni romániai földtörvény külön jogszabályokat alkotott az
erdélyi és regáti földreformra
Oldal 16 / 210
Nemzeti Munkapárt:
- különféle frakciókra bomlott, az egykori Alkotmánypárt egyes tagjai közeledtek a régi
munkapártiakhoz, mások megszervezték a Magyar Rendpártot
Friedrich az ún. keresztény blokkra támaszkodott:
- 3 párt tartozik ide:
1. Keresztény Szociális Gazdasági Párt: Huszár István és Haller István vezette
2. Keresztény Nemzeti Párt: Teleki Pál és Pekár Gyula vezette
3. Egyesült Kisgazda és Földműves Párt (gróf Dessewffy Emil, Meskó Zoltán, őrgróf
Pallavicini György, Sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula)
- 1919. október 25-én a Keresztény Nemzeti Párt (elnöke Teleki Pál) és a Keresztény
Szociális Gazdasági Párt egyesült és felvette a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
(KNEP) nevet
A Függetlenségi Párt egykori politikusainak egy része Lovászy Márton és P. Ábrahám Dezső
vezetésével új függetlenségi pártot alapított
a régi Polgári Demokrata Párt elnevezése Nemzeti Demokrata Párt lett, és egyesült a
Nemzeti Szabadelvű Párttal (Bárczy István és Ugron Gábor vezette)
aktív szervezésbe fogott a Nagyatádi Szabó-féle kisgazdapárt is: 1919 novemberében sor
került a két kisgazdapárt egyesülésére
1919. augusztus 24-én, Budapesten újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
- az 1903-as programot és szervezeti szabályzatot vallotta magáénak, és kimondta
csatlakozását a II. Internacionáléhoz
- pártvezetőség: Peyer Károly, Peidl Gyula, Farkas István, Miákits Ferenc, Garami
Ernő
A földreformtörvény (1920)
a földreformtörvényt Rubinek Gyula dolgozta ki
a tervet azonban már az új földművelésügyi miniszter, Nagyatádi Szabó István terjesztette a
parlament elé
1920: XXXVI. tc;:
- az ország 16 millió kat. holdnyi területéből 1 milliót osztottak szét 400 000család számára
1-3 holdas parcellákban
- a korábbi törvényektől eltérően nem állapított meg birtokmaximumot
- bár biztosította az állami kisajátítás jogát, a szétosztandó ingatlanokat elsősorban
vásárlásokkal kívánta biztosítani.
- törekedett, hogy minél több szegényparasztnak juttasson valamit, ezáltal próbálta a
parasztságot lecsendesíteni
- az igényjogosultak:
1. hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák:
ők családonként 600 négyszögöl házhelyet és 3 kat. holdnál nem nagyobb
törpebirtokot vásárolhattak.
2. föld nélküli mezőgazdasági munkások, akik ugyanennyit kaphattak
3. törpe- és kisbirtokosok, akik 15 kat. holdig terjedő kis családi birtokot szerezhettek
4. a föld nélküli közalkalmazottak, kisiparosok és ipari munkások max. 1 kat. holdnyi
5. a nyugdíjas közalkalmazottak és katonák nyugdíjmegváltás fejében igényelhettek
nyugdíjuknak megfelelő nagyságú törpebirtokot
- azok, akik az állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanúsítottak, semmiféle
jogcímen nem kaphattak földet
- a Vitézi Rend földigényét kiemelten kezelték
az intézmény létrehozását Horthy kezdeményezte kormányzóvá választása után
kettős cél:
1. legyen az országnak egy minden eshetőségre kész, teljesen megbízható
szervezete
2. a szervezet tagjai a falu népét különleges pozíciójuknál fogva példájuk
követésére serkentsék.
a vitézek különleges pozícióját tisztek esetében átlagosan 50, a legénység esetében
átlag 12 kat. hold területű vitézi telkek adományozása nyomatékosította. Ezeket a
földeket eladni nem és örökölni is csak egyben lehetett
1920:XXV. tc.: numerus clausus (zárt szám)
- Haller István ismertette az egyetemi felvételeknél a nemzetiségi megoszlásnak
követnie kell az egyes népfajok országos arányait
1920 decemberében Hegedűs Lóránt (merkantilista pénzügyminiszter) ismertette a gazdasági
és pénzügyi programját
- új adónemek, szigorú takarékosság
- 1921. március végén Bécsben megkezdte tárgyalásait a közös bank vezérkarával a magyar
jegybank felállításáról
a kormány bukását IV. Károly váratlan visszatérési kísérlete okozta
Oldal 26 / 210
Belpolitikai stabilizáció
1921. ápr. 14. Horthy Bethlen István bízta meg kormányalakítással (1931. augusztusig)
1921-ben a szervezett munkásság szilárd tömbként az MSZDP mögött állt
a munkáspártok ezekben az években Európa legtöbb országában komoly parlamenti tényezők
voltak, ezért nyilvánvaló volt, hogy az Európához illeszkedni akaró Mo. nem rekeszthette ki
tartósan politikai életéből a munkásságot
a Szocdem Pártban is megvolt a készség a kompromisszumra
- 1920-21-es összefogásuk a liberális demokratákkal (Polgárok és Munkások Szövetsége)
ugyanis semmiféle politikai eredményhez nem vezetett
1921. december 22: Bethlen-Peyer paktum
- az MSZDP vállalta:
támogatja a kormány külpolitikai törekvéseit
Oldal 27 / 210
A konszolidáció befejezése
1922 végén és 1923 elején az Egységes Párt heves belső küzdelmek színterévé vált
- ok: a kormány szanálási programja, a belharcok kirobbantója Gömbös Gyula volt
Gömbös és jobboldali csoportja úgy tekintettek Bethlenre, mint a maguk emberére
Oldal 28 / 210
Szociálpolitikai reformok
1919 őszén a kötelező betegbiztosítást az ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozók után a
Friedrich-kormány kiterjesztette a háztartási alkalmazottakra is
- az 1927. évi XXI. tc. ezt megerősítette + tovább bővítette
- a 20-as évek végétől a városi munkásság 80-90%-a részesült ebben az ellátásban
- a megbetegedett dolgozók a háború előtt 20 hétig részesültek ingyenes gyógykezelésben és
20 hétig kaptak táppénzt
- az igényjogosultság időtartama 1 évre nőtt, a táppénz összege pedig a fizetések 50%-ról 55-
75%-ra nőtt
- a teljes munkaképesség elvesztése esetén a bér 60%-a helyet 66%-ot tett ki a baleseti
járadék
- a betegségi járulékot 50-50%-os megosztásban a munkaadók és a munkavállalók, a baleseti
járulékot kizárólag a munkaadók fizették
1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást
- öregségi járadékra az a biztosított tarthatott igény, aki betöltötte 60, ill. 65. életévét és
munkáltatója legalább 7 és fél éven át fizette utána a járulékot
- a rokkantsági, özvegységi és árvasági járadék feltétele négyéves biztosítás volt
- a biztosítási költségek 8/9-ed részét a munkaadók és a munkavállalók fizették fele-fele
arányban, 1/9-edét az államkincstár fedezte
a reform a biztosítás szervezetét is érintette:
- a munkásbiztosító pénztárak alkalmazottait korábban az önkormányzat választotta és fizette,
ezen túl pedig a népjóléti és munkaügyi miniszter
- az önkormányzat feladatköre a tisztviselők működésének irányítására és ellenőrzésére
szűkült
- a gyárosok és munkások 50-50%-os képviselete megmaradt, de a testület elnökét a kormány
nevezte ki
- 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet
1929 bevezetik a mezőgazdasági munkások kötelező betegségi és baleseti biztosítását DE: a
gazdasági világválság miatt azonban ez nem történt meg
- önkéntes alapon azonban az agrárszektorban is terjedt ez a biztosítási forma
- a munkanélküliek csak rendszertelen segélyekre s különböző karitatív akciókra
támaszkodhattak
módosították a numerus clausust is a népfajhoz, ill. nemzetiséghez tartozás helyett a szülők
foglalkozása lett a mérvadó felvételi szempont (1928: XIV. tc.)
Oldal 33 / 210
Nyitási kísérletek
a politikai vezetés nagy figyelmet fordított Romániára
- a viszony rendezésére már 1919 nyarán Bécsben kezdődtek és ősszel Budapesten
folytatódtak a megbeszélések
- román feltételek?
- külpolitika:
román érdekekkel egybevágó vonalvezetés, ennek szavatolására titkos katonai
egyezmény
a Bánát egészére vonatkozó román igény támogatása
magyar-román területcsere
minden irredenta törekvés feladása
ennek fejében a román fél vállalta a magyar lakosság egyenjogúságának
garantálását
a magyarok Erdély és Románia perszonáluniójára tettek javaslatot
a magyar külpolitika vállalta, hogy támogatja a román álláspontot a Bánát
kérdésében
mindkét javaslatban szóba került egy szoros, a vámunióig terjedő gazdasági
kooperációra
.a tárgyalások 1919 végén eredmény nélkül megszakadtak
1920-as évek 2. felében az olasz diplomácia többször is jelezte hajlandóságát a két ország
között a viszony elmélyítésére
1920 elején a francia államvezetésben személyi változások történtek
- Alexandre Millerand miniszterelnök és külügyminiszter. már nemcsak a győztes
államokat akarta bevonni Fro. kelti gátjának megteremtésébe
- cél: a kelet-európai perlekedő államok kibékítése + a Duna-medence vasútjainak
birtoklására törekedtek
- az új politikát Maurice Paleologue formálta, aki márciusban összeköttetésbe került a
párizsi magyar békeküldöttség vezető tagjaival
- kialakult egy minimális közös alap a megegyezésre a franciák kedvező tőkebefektetési
lehetőségeket, vasúti és kikötői koncessziókat vártak, ennek fejében politikai támogatás
ígértek a szomszéd államokkal fennálló ellentétek elsimításához.
- 1920. május 18-i francia deklaráció:
Fro. kész előmozdítani a tárgyalásokat Mo ill Románia, Csehszlovákia és
Jugoszlávia között
- május végén a magyarok átadtak egy opciós levelet a párizsi pénzügyi csoport
képviselőinek:
90 évre átengedik egy e célra létesítendő részvénytársaságnak a területen lévő
vasutakat, a budapesti és diósgyőri állami gépgyárakat. DE! a dolog megtorpan
- 1920 őszén határozottabbá vált az angol és olasz tiltakozás a magyar-francia közeledés
miatt
- szeptemberbe megbukott Millerand
Lengyelország:
- 1920 nyarán a szovjet-lengyel háborúba való bekapcsolódás, Józef Pilsidski (államelnök)
támogatása kitörési esélyt jelentett
- 1920 júniusában a kormányzó a lengyel tábornagy-államelnöknek írott levelében szoros
együttműködést ajánlott fel és közvetítő szerepe kérte fel őt a magyar-román ellentétek
megoldásában
Oldal 34 / 210
A külügyminisztérium
egyik legfontosabb eleme a politikai osztály volt
feladata:
- a külképviseletek munkájának összehangolása
- a követségről beérkező jelentések elemzése
- a külpolitikai vonal külképviseletek felé történő megfogalmazása
- az előadók földrajzi megoszlás szerint csoportosított országokkal foglalkoztak
a miniszter kabinetje: a másik fontos szervezeti elem
- a titkári szolgálat ellátásán túl a feladata a minisztertanács elé kerülő külpolitikai ügyek
előterjesztése, vmint minden olyan belpolitikai ügy figyelemmel kísérése, amely a
külügyminisztert érinti
elnöki osztály:
- feladata:
a belső adminisztráció vezetése
itt intézték a személyi ügyeket, a ki- és visszahelyezéseket, a beosztásokat, a
futárukat
itt állították össze a költségvetést és általában ide került minden olyan ügy,
amelynek egyik más részleg sem volt a gazdája
az alkalmazottak személyi ügyeit intézte
protokollosztály:
- előkészítette és lebonyolította a követek és más külföldi méltóságok kormányzói
kihallgatását, az előkelő állami látogatók magyarországi programját
sajtóosztály:
- híranyaggyűjtés
- a hazai sajtó külpolitikai tárgyú cikkeinek orientálása
gazdaságpolitikai részleg:
- előkészítette a kereskedelemügyi, vámpolitikai, gazdasági egyezményeket
- 1933 májusában 22 követség, 16 konzulátus és 73 tiszteletbeli konzulátus volt
Külügyminiszterek:
- Teleki Pál
- Gömbös Gyula Puky Endrét nevezte ki
- a Bethlen-csoport kívánságára Kánya Kálmán
Oldal 35 / 210
Bethlen ahhoz a taktikai elvhez ragaszkodott, hogy csak külön-külön tárgyaljon a szomszéd
államokkal
1924-ben Mo. és Románia (a népszövetségi kölcsön előkészítő tárgyalásainak eredményeként)
egyezményt írt alá:
- kölcsönösen lemondtak a háborúskodás és megszállás címén támasztott jóvátételi igényekről
- a kereskedelmi kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján sikerült rendezni
Optáns-ügy:
a magyarországi állampolgárságot választó, egykori erdélyi földbirtokosoktól kártérítés nélkül
vették el földjeiket
Anglia azt javasolta, hogy egyezzenek meg egy összegben, amit elvileg Románia fizetett
volna, de a summát beleszámították az 1943 után fizetendő magyar jóvátételbe. Bethlen
azonban nem volt hajlandó ezt elfogadni
Külkapcsolatok
Jugoszláviával:
- Magyarország gazdasági egyezményt kötött vele (a legnagyobb kedvezmény elvére épült),
amelyet az útlevelekre, a jogsegélyre. a határállomásokra, a kiadatásra, a kettős
tulajdonlásra, a vasúti tarifákra stb. vonatkozó megállapodások követték
- a Magyarországhoz való közeledéssel Jugoszlávia északi határát kívánta biztosítani
- a magyar fél is tett lépéseket
1926. augusztus 29. Horthy mohács mezei beszéde
Oldal 36 / 210
az ehhez csatolt titkos jegyzőkönyv kimondta, hogy a közös szomszédokra vonatkozó politikai
kérdésekben követeik útján állandó érintkezést fognak fenntartani
Polgári Szabadságpárt
Rassay Károly vezette
eredeti neve: Nemzeti Szabadságpárt
Parasztpártok
FKgP
az 1930-as évekre a jobboldali politikai palettán az FKgP volt az egyetlen „üde színfolt”
a párt a választásokon 14 mandátumot szerzett
elnöke: Tildy Zoltán (református pap + politikus) lett a párt elnöke (korábbi elnök Eckhard
Tibor, aki Amerikába ment, remélte, hogy egy magyar emigráns kormány miniszterelnöke
lehet)
tagok: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Varga Béla, Dobi István
Nemzeti Parasztpárt
1939 nyarán alakult meg
megalapítói: a népi írók tábora + Márciusi Front (Darvas József, Erdei Ferenc, Veres Péter)
Darvas József, Erdei Ferenc, Veres Péter kezdeményezték a pártalakítást
lapja: Szabad Szó
elnök: Szabó Pál
a szegényparasztság és agrárproletariátus értelmiség képviselete
program:
- független Mo
- népuralom
- igazságos adózás
- földreform
- a nagytőke uralmának letörése
- az ország iparosítása
- egyetemes népnevelés
Munkáspártok
Magyarországi Munkáspárt
1920 júniusában Csizmadia Sándor alakította meg
1921 júniusában a liberális ellenzék leleplezte, hogy a párt a kormánytól kapott anyagi
támogatást
1929-ben Csizmadia öngyilkos lett
program:
Oldal 39 / 210
Nemzeti Párt
1930. október 30
vezetői az Ex-hez tartoztak. Gálócsy Zsigmond, Temesváry László
program:
- a Szent Korona határainak visszaszerzése
- a belső béke és fegyelem, a család vádelme
- társadalombiztosítás
- földbirtokreform
- új adórendszer, „modern céhek”
1939 elején tagjainak jelentős része átlépett a Magyar Nemzeti Szocialista Pártba, a
maradék csatlakozott a Keresztény Nemzetiszocialista Fronthoz, amely 3 mandátumot
szerzett a választásokon
A konzervatív pártok
Keresztény Földmíves- és Polgári Párt
1922. január 16-án alakult
Andrássy Gyula 10 társával kilépett a KNEP-ből ás csatlakozott Friedrich István 1920-ban
újjáalakított Keresztény Nemzeti Pártjához
a párt programja:
- határozottan legitimista
alakulásukkor 30 mandátummal rendelkeztek a nemzetgyűlésben, de 1922 május-júniusi
választásokon csak 11 helyet szereztek
a párt 1923 decemberében megszűnt
Keresztény Ellenzék
1929-ben alakult, az 1931-es választásokon két mandátumot szerzett (Friedrich István, Tauffer
Gábor)
Választások
1920. január 25/ 26: választások
- a nemzetgyűlés két legnagyobb pártja a kisgazdapárt (79 mandátum) és a KNEP (72
mandátum) lett
- Nagy-Budapest és a 10 (később 7) vidéki törvényhatósági jogú város kivételével
visszaállította a nyílt szavazást
- a választók aránya 40-ről 28%-ra csökkent
- ezzel Mo. visszacsúszott a délkelet-európai országok, vmint Fro, Belgium, Svájc és Olaszo.
szintjére
- a választók csupán 20%-a szavazhatott titkosan és a 245 képviselő közül 199-et nyílt
szavazással választottak
Tiszántúli választások
1920. június: tiszántúli választások
- a kisgazdapárt képviselőinek száma 91-re emelkedett
- a KNEP képviselőinek a száma viszont 59-re csökkent
- a nemzetgyűlés 17 képviselője párton kívülinek mondta magát
- 6 volt a liberális pártok jelöltje
a liberális pártok élén Vázsonyi
valamennyien a Nemzeti Demokrata Párt színeiben indultak
- Bp-en, ahol a Kisgazdapárt nem indult, a KNEP abszolút győztes lett
- az NDP a szavazatok 16,5%-át szerezte meg
- az egyéb liberális-demokrata pártok 12,3%-ot szereztek meg
- az MSZDP bojkott felhívásának engedelmeskedve 71 ezer fővárosi lakos (15%) érvénytelen
szavazólapot dobott az urnákba, 38 ezren pedig el sem mentek szavazni
az 1920-22-es nemzetgyűlés elsősorban nem a régi nagybirtokos-nagypolgári uralkodó elit
restaurációs célkitűzéseinek, hanem a birtokos parasztság és a keresztény városi középrétegek
egyszerre reformista, ám ugyanakkor nacionalista, vallásos törekvéseinek hordozója lett
Új választójog
választójog:
- 1922 tavaszán Horthy, Csernoch János (hercegprímás) egyetértésével rendeleti úton új
választójogot léptetett életbe
- a választójogot a Friedrich-kormány rendelete (1919. november) alapján állapították meg
tikos, egyenlő, kötelező és nőkre is kiterjedő választójog
- választójoga volt:
nők: az elemi népiskola 6. osztályát elvégzett, 30 éven felüli
férfiak:
két éve egy helyen lakó
Oldal 43 / 210
A Gömbös-kormány külpolitikája
az 1937 : XXI.tc az egyes iparágakban kötelezővé tette a 48, ill. a tisztviselőknek a 44 órás
munkahetet
az 1938 áprilisában kihirdetett XIII. tc a gazdasági munkavállalókat kötelezte öregségi
biztosításra
Külpolitika
Kánya Kálmán külügyminiszter a helyén maradt
- az olasz-magyar viszony melegen tartása mellett a francia és angol kapcsolatokat is
igyekeztek felerősíteni
- DE: 1937/38 fordulóján a magyar külpolitika arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati
hatalmakkal való szembekerülés kockázat nélkül vállalkozhat arra, hogy potenciális társa
legyen Hitlernek Csehszlovákiával szembeni területi követelései érvényesítésében
- a miniszterelnök közölte a budapesti német követtel, hogy a titkos Gömbös-Göring
egyezség érvénytelen
1937 januárjában Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia budapesti követei olyan javaslatot
adtak át a külügyminiszternek, amely egyezkedési alapul szolgálhatott volna az államközi
viszonyok rendezésére
- Csehszlovákia a magyar katonai egyenjogúság elismerése fejében megnemtámadási
szerződés megkötését kívánta
- a jugoszlávok barátsági szerződést ajánlottak
- a románok szintén az egyenjogúságot pedzegették
- a következő hónapokban az egyenjogúság, a megnemtámadási szerződés és a magyar
kisebbségek helyzete tárgyában folytattak megbeszéléseket
- 1937 augusztusában a kisantant sinaiai konferenciáján Bárdossy László bukaresti követ
négy pontból álló bizalmas jegyzőkönyv parafálását javasolta:
1. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia minden feltétel nélkül elévültnek tekinti a
trianoni békeszerződés katonai klauzuláit és elismerik Mo. fegyverkezési
egyenjogúságát
2. a kisantant kormányok adminisztratív intézkedéseket tesznek a magyar kisebbség
érdekében
3. Mo. és a szomszédos államok kölcsönös megnemtámadási nyilatkozatot tesznek
4. a kisantant országok felelős politikusai tárgyalnak a magyar kisebbségek vezetőivel a
magyarság helyzetének rendezéséről
a szomszédos országok külügyminiszterei elvetették a tervezetet, de a tárgyalások
folytatódtak
végül: 1938. augusztus 21-23 - bledi konferencia – a tárgyalások révbe értek
a növekvő nemzetközi feszültség szükségessé tette a hadsereg fejlesztését, amely 1938 elején
85 000 főt számlált
- a hadsereg technikai felszereltsége és tűzereje gyenge volt
- 1938. március 5-én Győrött Darányi meghirdette az Imrédy által kidolgozott egymilliárd
aranypengős fegyverkezési programot
5 évre szólt
600 millió közvetlenül a honvédségnek jutott
400 millió pedig az infrastruktúra fejlesztésére szántak
a programot 1939-ben két évre szorították le és 1940 őszére csak a honvédség 1,6
milliárd pengőt költött fejlesztésre
1938. március 12-13 Anschluss
- Mo. határos lett a Német Birodalommal
Oldal 51 / 210
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
Oldal 52 / 210
két-két gyalogezredből
egy kerékpáros zászlóaljból
egy lovasszázadból
egy hat löveggel rendelkező tüzérosztályból
egy híradós századból
egy gépkocsi osztagból
- a hadsereg modern páncélos járművekkel, nehézfegyverekkel és hadra fogható
repülőgépekkel nem rendelkezett
a Katonai Ellenőrző Bizottság 1927-es visszahívását követően a magyar kormányzat ezért egyik
legsürgősebb feladatának a hadsereg fejlesztését tartotta
- 1930 őszéig a honvédség létszámát 57 ezer főre emelték
- a dandárok tüzérségének számát megkétszerezték
- az önálló huszárszázadok számát 23-ról 31-re emelték
- hadrendbe állítottak 7 repülőszázadot és 7 db páncélgépkocsit
- a fegyverek és a lőszerek egy részét Csepelen és Diósgyőrött gyártották
1930-ban a magyar katonai doktrína, amelyet Werth Henrik tábornok dolgozott ki abból indult
ki, hogy a háború elkerülhetetlen, s hogy az új háborút a technika fogja uralni
- gyorsan mozgó, gépesített és páncélos csapatokkal
- légierővel alaposan felszerelt, támadó feladatokra kiképzett elit hadsereg megteremtésére
tett javaslatot
- 1932-ben bevezették az általános védkötelezettséget, amelynek keretében 12-18 hónapos
szolgálatra hívták be a katonaköteleseket
- hozzákezdtek a hadsereg gépesítéséhez a két lovasdandárba szervezett 31
huszárszázadot géppuskákkal, golyószórókkal és dandáronként 6-6 löveggel szerelték fel
- 1936-ra a repülőszázadok száma 25-re, a gépeké pedig 192-re emelkedett
- az olasz Ansaldo típusú kis harckocsik beszerzésével megalakult az első harckocsi század,
amely egy páncélgépkocsi-századdal és egy gépkocsizó zászlóaljjal együtt alkotta a magyar.
honvédség gépkocsi csoportját.
- 1937-ben a 8085 ezer fős honvédség meghatározó alakulatai továbbra is a gyalogság, a
lovasság és a kerékpáras zászlóaljak voltak
- a német vezetésű nagy revizionista blokk létrehozására, ill a kisantant ellen irányuló
barátsági és konzultatív szerződés megkötésére vonatkozó konkrét magyar javaslatokat a
Wilhelmstrasse 1934-ben és 1936-ban is elutasította
- a németek úgy vélték, hogy a revíziós politika terén bizonyos mértékű német-magyar
érdekazonosság egyedül Csehszlovákiával szemben áll fenn a szerb és román vezetőket
Hitler arról biztosította, hogy Németország távol áll a magyar revíziós szándékok fenntartás
nélküli támogatása
1937/38-ban a magyar diplomácia még a kisantanttal való megegyezés lehetőségét is fontolóra
vette
a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a SZU volt
- 1934. február 6-án a Gömbös-kormány diplomáciai viszonyt létesített a SZU-val
az 1935-ös szovjet-francia szerződés aláírásával, vmint a Berlin-Róma és a Berlin-Tokió tengely
1936-os létrejöttével kezdett két szemben álló blokk kialakulni
- 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe
Hitler Csehszlovákia feldarabolásában, azt szerette volna, ha Bp. vállalja az agent provocateur
szerepét.
- 1937. november 25: Darányi miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszterrel tartott
megbeszélést, melynek során Hitler és a német vezetők jelezték, hogy a Csehszlovákiával
szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el
1938. március 5: győri program
- 5 év alatt 1 milliárd pengő (az egyévi átlagos költségvetés 110-120%-a)
- 600 millió pengőt attól a 27 ezer természetes és jogi személyiségű adófizetőtől szedték be,
akik 1938. február 28-án 50 ezer pengőnél nagyobb tiszta vagyonnal rendelkeztek
- a hozzájárulás mértéke 5 és 14% között progresszíven nőtt
- 400 milliót államkölcsönből biztosították
1940-re a hadsereg 107 ezer főre duzzadt
- az ún. Huba-hadrend szerint a legénység 21 dandárt, ill. három hadseregbe szervezve hét,
majd később nyolc, s 1940-től kilenc hadtestet alkotott
- a repülőszázadok számát 32-re, a gépekét pedig 247-re emelték, s felállították az ún.
gyorshadtestet:
a gyorshadtest összetétele:
két gépkocsizó és két lovasdandár
egy gépkocsizó dandár három motorizált zászlóaljból
két kerékpáros zászlóaljból
egy gépesített tüzérosztályból
kisegítő alakulatok
t egy felderítő zászlóaljnak nevezett páncéljárműves alakulat
a lovasdandárok felépítése annyiban tért el ettől, hogy a három gépesített
zászlóaljnak két huszárezred felelt meg
a hadsereg felszereltsége azonban hiányos volt:
- az Ansaldók hadrendből való kivonását el is határozták, a magyar gyárak által előállított
Csaba páncélgépkocsik és Toldi könnyű harckocsik 13 mm páncélzata és géppuskákból álló
fegyverzete sem felelt meg a modern páncélosokkal szemben támasztható
követelményeknek
- a többi hadtestet egyáltalán nem gépesítették a 118 gyalogoszászlóaljból mindössze hat volt
gépkocsizó
Külpolitika
Imrédy a nyugati nagyhatalmakkal, különösen Gb-vel kívánta az elmúlt években hűvösebbé vált
kapcsolatokat élénkíteni. DE! kevés gyakorlati lépést
1938 júliusában Imrédy Rómába utazott:
- Ciano és Mussolini nem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy Olaszország katonai erővel
is megakadályozza, hogy Jugoszlávia beavatkozzon egy magyar-csehszlovák fegyveres
konfliktusba
- Imrédy viszont elutasította az az olasz kívánságot, hogy Mo. lépjen ki a Népszövetségből
Imrédy próbálta rendezni Mo. kapcsolatait a kisantanttal
- 1938. augusztus 23 Bled:
Imrédy aláírt egyezményben a kisantant elismerte Mo. fegyverkezési egyenjogúságát
Mo. cserébe lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról DE! az egyezmény
nem lépet hatályba, mert a kisebbségvédelem kérdésében nem sikerült közös
nevezőre jutni
Románia, Jugoszlávia, és Magyarország parafáltak egy kisebbségi megállapodást,
amely nem vált véglegessé, mert a csehszlovák kormány nem adta ki a kívánt
kisebbségi nyilatkozatot
1938. augusztus 23 – 28: Kiel – a magyar delegáció tárgyalt
Oldal 57 / 210
Külpolitika
Csehszlovákia szétzúzása
Kárpátalja visszaszerzése
- az első bécsi döntés után hamar kialakult az a vélekedés, hogy Kárpát-Ukrajna többi részét
is minél hamarabb vissza kell csatolni Magyarországhoz
- az általános revíziós törekvések mellett több okból is fontos volt a terület visszaszerzése
- a politikai elit úgy gondolta, ha nem sikerül mielőbb megnyugtatóan rendezni a kérdést,
akkor idővel elveszíthetik az első bécsi döntés városait
- emellett felmerült annak a lehetősége is, hogy a közös lengyel-magyar határ létrehozásával
egyfelől nagyobb mozgásteret nyerhetnének a német birodalmi politikával szemben,
másrészt megtörhetik a kisantant gyűrűjét, amely a magyar terület-gyarapításokkal szemben
álló politikai alakulat végleges megszűnését jelenthette volna, mivel ezen a vidéken a
magyar népesség aránya alacsony volt
- a terület visszacsatolása melletti érvként az első világháború előtti magyar gazdasági
vérkeringés helyreállítását is hangoztatták mivel Kárpátalján a magyar népesség aránya
alacsony volt, a terület visszacsatolása melletti érvként az első világháború előtti magyar
gazdasági vérkeringés helyreállítását is hangoztatták
a terület visszafoglalásának fegyveres előkészítése már az első bécsi döntés előtt megkezdődött
a politikai elit tisztában volt azzal, hogy ezt nem lehet elérni a Felvidék visszatéréséhez
hasonló, békés folyamatként, ezért fegyveres akcióra készültek
az akció kidolgozása és irányítása Kozma Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda
elnökigazgatójának lett a feladata
- a tervezésnek 1938. október elsején állt neki, miután sikerül olyan titkos megállapodást
kötni a kormánnyal, hogy az mindenben segíti a szabadcsapatok szervezését, tevékenységét,
de politikai felelősséget nem vállal érte
- az első járőrcsoport már 1938. október 7-én éjjel útnak indulhatott
- 1939 januárja után leállították a fegyveres akciókat
a Kárpát-ukrán terület elleni katonai akcióba a magyar politikai vezetés Lengyelországot is be
kívánta vonni
- 1938. november 9-én Kánya Kálmán ezért kérte fel a lengyel kormányt, hogy legalább 4
hadosztállyal vegyen részt a hadműveletekben
- a lengyel külügyminisztérium azonban visszautasította a kérést
a visszacsatolás tervét a hegyvidéki ruszinság egy része is támogatta, egy részük
(vissza)csatlakozási mozgalmat indított a ruszin Alexander Sztojka ungvári görög katolikus
püspökkel az élen ezt az akciót azonban a bécsi döntőbíróság hamar leállította
Imrédy is támogatta Kárpátalja visszaszerzésének ötletét, mivel úgy gondolta, hogy egy sikeres
katonai akció a lehető legjobb eszköz lenne a belpolitikai élet jobbratolódása elé tornyosuló
nehézségeket elhárítására
a magyar elszántság ellenére az akció végrehajtása problémásnak bizonyult, mivel a német
elképzelésekben ekkor még egy Szovjetunióval szemben álló, önálló ukrán állam szerepelt
- ezen felül a bécsi döntőbírók, azzal is tisztában voltak, hogy egy önálló katonai akció
csorbát ejthet tekintélyükön
1939. március 10-én a minisztertanács Teleki vezetésével olyan határozatot hozott, hogy a
Kárpátalját egy katonai akció keretében visszafoglalják
1939. március 11-én a budapesti német követ kormánya nevében jegyzéket juttatott el a magyar
külügyminiszterhez
- ebben nem ellenezte az esetleges katonai akciót, de felsorolta a terület elfoglalása után
felmerülő német gazdasági és politikai igényeket
- ezek a következők voltak:
1. megszállás után a német szállítási szükségleteket a legnagyobb mértékben figyelembe
kell venni
2. a magyar kormány ismerje el azokat a gazdasági természetű szerződéseket és
egyezményeket, amelyeket a kárpátukrán kormány német hivatalos vagy
magánszemélyekkel kötött
Oldal 62 / 210
Külkapcsolatok
- Hitler május 10-én megtámadta Fro.-t Churchill üzenetet küld Bp-re, hogy ha a kormány
(belföldön, vagy külföldön) szembefordul a németekkel a békekonferencián ennek
megfelelő elbánásban lesz része
Erdély
Jugoszlávia
1941. április 11-én a magyar honvédség (a 3. hadsereg a gyorshadtesttel) átlépte a határt (április
10: NDH megalakulása)
visszakerült:
- Bácska, a Baranya háromszög és a Muraköz
- 11 és fél km2
- a Bánság jugoszláv része közvetlen német katonai igazgatás alá került
- 1 millió 30 ezer fő (39% magyar, 19% német, 16% szerb- a jugoszlávok szerint csak 30%
magyar)
revíziós mérleg: az ország területe 93 ezer km2-ről 172 ezerre, a lakosság száma 9 millióról
14,6-re nőtt
- a kb. 5 millió „új” állampolgár fele magyar, 20%-a román, 10%-a ruszin, 8-9%-a délszláv a
többi német és szlovák volt
- a nemzetiségek aránya 21%-ra emelkedett 7,5% román, 5% német, 3,8% ruszin, 1,8%
szlovák, 1,6% szerb, 1% horvát
felekezeti hovatartozás: 55% római katolikus, 10% görög katolikus, 19% református, 5%
evangélikus, 3,8% ortodox
fából és sóból megszűnt a behozatali kényszer, de a legfontosabb ipari bázisok határon kívül
maradtak
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
Oldal 65 / 210
A hadigazdaság
az ipar fejlődésének a kellő töke mellett feltétele volt a megfelelő infrastruktúra és az
energiaellátottság volt
- a vasúthálózat egyedülállóan sűrű volt 100 km2-re 8,3 km
- a Budapest-Hegyeshalom vonalon ekkorra már befejeződött a villamosítása
- a dunai hajózás és áruszállítás virágkorát élte, ekkor épült meg az első Duna tengerjáró
hajók
Oldal 66 / 210
- a közúti közlekedés fejlődése ettől elmaradt, a kiépített közutak hossza 1920-ban 16,5 ezer
km 2 -ről 25 E km 2-re nőtt
villamos energia:
- 1921-ben 176 millió kilowattot termeltek
- 1938-ra elérte az 1 milliárd kw-ot
- kiépült a magasfeszültségű távvezetékrendszer is
- az energiaszolgáltatás centruma a bánhidai, a tatabányai és az ajkai erőművek voltak
a hazai kőolajipar:
- 1937-ben nyitották meg a stratégiai fontosságú dél-zalai olajmezőket, amely a magyar
benzingyártás és egyéb kőolajszármazékok nyersanyagszükségletét biztosította
a hadiipar kibontakozása elsősorban a robbanóanyag- és gumigyártást tette a vegyipar gerincévé
- Péti Nitrogén Művek, Ruggyanta Műanyag és Gumigyár
a fegyverzet korszerűsítésének fontos eleme volt az elektrotechnikai ágazat és a műszeripar
fejlesztése Ganz gyár - Bláthy Ottó árammérői, Tungsram- korszerű kriptonégők; Orino - évi
40-50 ezer rádió, ebből 75%-ot exportra
az 1930-as években, a nehéziparban, a bányászatban és kohászatban, az építőiparban
konjunktúra bontakozott ki. Ganz, MÁVAG, Weiss Manfréd művek (Botond harckocsik)
- megindult a Mo-i bauxitkincs feltárása és kiaknázása lelőhelyek: Gánt, Halimba,
Iszkaszentgyörgy; timföldgyártás: Almásfüzitő, Magyaróvár
- megkezdődött a hazai repülőgép(alkatrész) - gyártás
a hadiipari konjunktúrának voltak másodlagos hatásai is szociálpolitikai és életszínvonalbeli
változások, nagyobb arányú állami és községi beruházások, a magánerős építkezések
fellendülése
a nagyrészt gabonát termelő nagybirtok és az ezt kiegészítő, inkább belterjes parasztgazdaság
alkalmas volt arra, hogy ellássa a belpiacot és jelentős exportot is teljesítsen
a nemzeti jövedelemnek a háború kezdetekor az mg. 37, az ipar 36%-át adta
1942-ben a bauxittermelés 90, az olajtermelés több mint 50%-a került Németországba, hasonló
volt a helyzet a mezőgazdasági termékekkel is
- a német tartozások összege 1941 végén még csak 140 millió márkát tett ki, 1943-ban
viszont már 1 milliárdot, 1944-ben pedig 1,5 milliárdot
a mezőgazdasági terményeket a kormány már a háború kezdetén zárolta, s nagyrészüket ettől
kezdve központilag osztotta el
- 1941 szeptemberétől a kenyér- és a liszt-, 1942 májusától a tej-, és 1943 januárjától a
húsfejadagokat is jegyre adták
- adagolni kezdték az ipari fogyasztási cikkeket (szappan, tüzelő, világítóanyag) is
1943-ban a mezőgazdaságban teljes beszolgáltatási kötelezettséget vezettek be
- ettől kezdve minden gazda a föld aranykorona-értéke alapján meghatározott összegű
termény beszolgáltatásával tartozott, függetlenül a tényleges évi termeléstől
- Jurcsek Béla államtitkár dolgozta ki (Jurcsek-rendszer)
Belépés a háborúba
az ún. Barbarossa-tervet Hitler 1940. december 18-án hagyta jóvá.
a Horthy számára összeállított májusi és júniusi memorandumában Werth Henrik
- a Honvéd Vezérkar főnöke feltételezte, hogy távolmaradásunkkal kockára tesszük addigi
revíziós eredményeinket, csatlakozásunkkal viszont biztosan visszakapjuk a történelmi Mo.
egész területét
- az 1940. június 15-ei minisztertanács Werth javaslatának elutasítása mellett döntött
Molotov június 24-ei üzenete?
Oldal 67 / 210
- a SZU elismeri a II. bécsi döntést, és a Romániával szembeni további magyar területi
követeléseket is jóindulatúan kezeli DE! erről Bárdossy sem a minisztertanácsot, sem
Horthyt nem tájékoztatta
1941. június 23-án, a SZU elleni német támadás másnapján, a magyar kormány megszakította a
diplomáciai kapcsolatokat a SZU-val annak ellenére, hogy az a magyar semlegesség fejében
kilátásba helyezte a területi revízió majdani elismerését
1941. június 25-én a vezérkar óriási nyomást gyakorolt a kormányra és a kormányzóra a
mielőbbi hadba lépés érdekében.
- a németek nem elleneznék a magyar részvételt, sőt, mint önkéntes felajánlást elfogadnának,
ám ezt nem fogják kérni
1941. június 26-án ismeretlen repülők bombatámadást intéztek Kassa, Munkács és Rahó ellen
- a hadba lépést a kormányzó, Werth Henrik vezérkari főnök sürgetésére még aznap
kimondta
- 1941. június 27-én ezt a miniszterelnök, mint kész tényt közölte a parlamenttel
- a hadba lépéshez való hozzájárulást csak július 24-én kérte a képviselőháztól (a törvény
értelmében ezt 24 órán belül meg kellett volna tennie)
1941. július 1-jén a honvédség 45 000 fős létszámmal indította meg a támadást a keleti fronton
- néhány nap alatt elérték a Dnyesztert
- a Kárpát-csoportnak nevezett seregtest a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó dandárjából,
vmint 1. lovasdandárjából, továbbá két másik dandárból állt
parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy
létszáma mintegy 40 ezer fő volt
az alakulatok, július 9-étől közvetlen német alárendeltségben 2000 km mélyen
nyomultak be a SZU déli területeire és október végére a Donyec folyóig jutottak
a hadműveletek 4 hónapja alatt a gyorshadtest közel 4 ezer fős veszteséget
szenvedett a hadvezetés a gyorshadtest alakulatait novemberben kivonta a
harcokból, a megszálló feladatokat ellátó dandárok számát ugyanakkor néggyel
növelte
1941. szeptember elején Bárdossy és Szombathelyi kíséretében a kormányzó a vezéri
főhadiszálláson Hitlerrel tárgyalt: megpróbálták elérni a keleti fronton bevetett magyar csapatok
visszavonását
az 1941 decemberében Moszkva alatt elszenvedett német vereség hatására Hitler komolyabb
magyar részvételt sürgetett a Mo.-i németek között toborzás kezdődött a Waffen - SS-be (20
000 fő)
- 1942 januárjában Bp.-en folytatott német-magyar tárgyalásokon Mo. vállalta, hogy 200 000
magyar katona került ki az orosz frontra
1941. december 7-én Anglia üzent hadat Mo.-nak:
- december 7-8: a magyar kormány beállt a hadiállapot Új-Zélanddal, Kanadával,
Ausztráliával és Dél-Afrikával
- 1941. december 11 (12?): a kormány bejelentette a hadiállapotot az USA-val szemben
1942. április: 2. magyar hadsereg frontra szállítása
- Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alá lett helyezve
- 207 ezer fős (az akkori magyar haderő mintegy egyharmada)
- 1943. január 12-én a Donnál kezdődő szovjet támadás két nap alatt áttörte a magyar
védelmi vonalat. 40 ezren meghaltak, 35 ezren megsebesültek és 60 ezren fogságba estek
a szélsőjobb elérkezetnek látta az időt, hogy a kormányt a kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt
és a szakszervezetek felszámolására szorítsa
- a szélsőjobb követelte a zsidókérdés végleges megoldását
1941. április 19-én közzétették azt a kormányrendeletet, amely munkaszolgálatra
kötelezte a második zsidótörvény alá tartozó hadköteles férfiakat + megkezdték a
harmadik zsidótörvény előkészítését
Oldal 68 / 210
Háborúellenes fellépések
a demokratikus erők összefogása:
- 1941. szeptember 28-án alakult meg a Magyar Parasztszövetség
elnöke: Nagy Ferenc
főtitkára: Kovács Béla
a szervezet, mint a kisgazdapárt mögötti hatalmas tömegszerveződés a háború
végéig fontos szerepet játszott az antifasita demokratikus összefogásban
- 1941. október 6-ai gyászünnepen diákok és munkásifjak tüntettek a Batthyány-
emlékmécsesnél
- 1941. november 1-jén népi írók, szociáldemokrata vezetők is megjelentek a Kerepesi
temetőben Kossuth és Táncsics sírjának koszorúzásakor
a Népszava 1941-es karácsonyi számában a kommunistáktól a legitimistákig terjedő eszmeiségű
szerzők rajzolták meg Szent Istvántól Kossuthig és Petőfiig az ezeréves haza küzdelmeit,
aktuális mondanivalóként a nácikkal és nyilasokkal való szembenállást kifejezve
1942 februárjában létrejött a Magyar Történelmi Emlékbizottság
- elnöke: Szekfű Gyula
- célja: összegyűjteni 1848 emlékeit a közelgő centenárium alkalmával
- 1942. március 15-ére nagyszabású függetlenségi demonstrációt szerveztek a pesti Petőfi-
szobornál, amelynek emblémáját Pátzay Pál készítette el
- Bárdossy azonban már 1942. március 7-én megbukott, így a demonstráció szervezőinek
egy része távolmaradt, mivel bizalmat szavazott az új kormánynak
a kormány bukását a hadifejlemények okozták:
- 1942. január elején Ribbentrop Bp-re látogatott és elérte, hogy újabb magyar csapatokat
küldjenek a keleti frontra
- eközben 1942. január 4-én a csendőri és honvédségi alakulatok Újvidéken, Zsablyán és a
környéket a csetnikek elleni akció ürügyén a polgári lakosság között tömeggyilkosságokat
követtek el
- január végégig az ismétlődő akcióknak mintegy 5000 polgári személy esett áldozatul
- a bűnösök felelősségre vonása részben megtörtént
Bárdossy menesztésére a konkrét okot az szolgáltatta, hogy a kormányzó helyettesi öröklés
kérdésében Albrecht főherceg esélyeit is komolyan vette
TEHÁT: 1942. márc. 7: Bárdossy-kormány bukása
Oldal 69 / 210
Különbéke kísérletek
a londoni emigráns lengyel kormánnyal Lisszabonban vették fel a kapcsolatot
- a lengyelek azt tanácsolták Bp-nek, hogy ne küldjön újabb katonai egységeket a szovjet
frontra + a megszállt területek lakosságával, a zsidókkal és a menekültekkel emberségesen
bánjanak
Kállay, bár a különbéke és a kiugrás alternatíváját képviselte nem tudott változtatni a németek
iránti elkötelezettségen
- a kormány korábbi kapcsolatit felhasználva titkos diplomáciai akciókat kezdett
Isztambulban tevékenykedett Palóczi-Horváth György, aki a brit Különleges Akciók
Szervezete (SOE - Special Operations Executive) Kairóban székelő, Délkelet-európai ügyekben
is illetékes, közel-keleti főhadiszállása törökországi részlegének magyar referense volt
1943 februárjában Frey András, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője Szent-
Györgyi Albert tárgyalt az angolokkal Isztambulban az átállás lehetőségeiről
- a szövetségesek szabotázsakciókat sürgettek
Oldal 70 / 210
Az ellenzék
1943. július 10-én megbukott Mussolini
- a kormány Veres Lászlót küldte Isztambulba, Kállay ekkora már előkészítette a feltétel
nélküli megadás elvének elfogadását
a szövetségesek elfogadják „a megfelelő pillanatban bejelentett feltétel nélküli
megadást”
a megállapodást 1943.szeptember 10-én felolvassák, a szöveget Veress kívülről
megtanulja, és később jegyzi le.
Horthy a döntést Kállayra bízta DE! cselekvés
Oldal 71 / 210
- a Rassay Károly, vmint Vázsonyi János vezette liberális csoportok hozták létre, amely a
kisgazda-szociáldemokrata platformmal szemben az ország demokratizálásának
fokozatosabb és konzervatívabb programját képviselte
1943. április: Hitler és Horthy tárgyalásai
- a Führer sürgette az áruló magyar miniszterelnök leváltását
- 1943. szeptember végére kidolgozták Mo. megszállásának tervét
Margarethe I. és II.
- 1944. február végén és március elején a tervek konkretizálódtak
- Hitler angolszász ejtőernyős-akcióval számolt, s ennek lehetetlenné tétele érdekében Mo.
katonai megszállására adott parancsot
Részvétel a háborúban
1941. július 1-jén a honvédség 45 000 fős létszámmal indította meg a támadást a keleti fronton
- néhány nap alatt elérték a Dnyesztert
- a Kárpát-csoportnak nevezett seregtest a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó dandárjából,
vmint 1. lovasdandárjából, továbbá két másik dandárból állt
parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy
létszáma mintegy 40 ezer fő volt
1941. július 9-étől az alakulatok, közvetlen német alárendeltségben 2000 km
mélyen nyomultak be a SZU déli területeire és október végére a Donyec folyóig
jutottak
- a gyorshadtest a hadműveletek 4 hónapja alatt közel 4 ezer fős veszteséget szenvedett a
hadvezetés a gyorshadtest alakulatait novemberben kivonta a harcokból, a megszálló
feladatokat ellátó dandárok számát ugyanakkor néggyel növelte
a 2. magyar hadsereg bevetése a keleti fronton:
- Jány Gusztáv tábornok parancsnoksága alá helyezett 207 ezer fős (az akkori magyar haderő
mintegy egyharmada)
- 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg frontra szállítása
- egy több mint 200 km hosszúságú szakaszt védtek a Don mentén, ahol a szovjetek három
hídfőt is megtartottak
- 1943. január 12-én a csapatokat Voronyezs térségében nagy erejű szovjettámadás érte
- mintegy 40 000 meghaltak, 35 ezren megsebesültek és 60 ezren fogságba estek
a szélsőjobb az addiginál teljesebb háborús teherviselés vállalását követelte
- a konzervatív alkotmányvédő irányzat és a Bethlen-Kállay csoport a hadsereg
maradványainak mielőbbi hazahozatalát sürgette
a kormány elutasította azt a tervet, hogy a Balkán megszállásában a magyar honvédség is részt
vegyen
- a németek ugyanis a 2. magyar hadsereg cserébe hazatért, a miniszterelnök tudta nélkül,
tárgyalásokba kezdtek a magyar vezérkarral arról, hogy a Birodalom által felszerelendő
három hadosztály balkáni megszálló feladatokban vállalna részt
a 2. hadsereg maradványaiból megszálló feladatok ellátására két könnyű hadosztály szovjet
földön maradt
1944. február végén Veress László révén a kormány üzenetet juttatott el az isztambuli angol
képviselethez amennyiben a németek nem teszik lehetővé a magyar csapatok hazaszállítását
a keleti hadszíntérről, akkor azok ott kapitulálnak + a kormány kész arra, hogy élelemmel és
más utánpótlással lássa el Tito partizánseregét
1944. április közepén a friss hadosztályokkal megerősített első magyar hadsereg offenzívába
kezdett a Kárpátok előterében
- 1944 júniusában a három magyar hadseregben mintegy 300 000 honvéd harcolt
Oldal 73 / 210
1944 júniusában mintegy 300 000 honvéd harcolt vagy látott el megszálló feladatokat a
Kárpátok előterében
angol-amerikai légierő Mo.-t is bombázni kezdte első 1944. április 3-án a fővárosra
- a bombázások következtében mintegy 20 ezer ember halt meg
Ellenállás
nálunk a németeket a közéleti tényezők egy része és az a politikus lakosság nem feltétlen
ellenségként fogadta
a katonai megszállás és a Gestapo megjelenése átmenetileg megbénította az ellenzéki politikai
erőket. 1944. május közepén megalakult a Magyar Front
Oldal 75 / 210
A kiugrási kísérlet
1944. augusztus 23-án a királyi Románia átállt a szövetségesek oldalára
- augusztus 27-én a szovjet csapatok átlépik am magyar határt az Ojtozi-szorosban
- augusztus 29-én Horthy Lakatos Géza tábornokot (vezérezredes) nevezte ki
miniszterelnöknek
- a minisztériumok és megyék éléről eltávolították az ismert szélsőjobb politikusokat
- biztosították a megmaradt zsidók sértetlenségét, s Eichmann hivatalát bezárták
az új kormány titkos megbízatása a szövetségesekkel kötendő előzetes fegyverszünet tető alá
hozása volt
- a
- korábban letartoztatott politikusok egy részét szabadon engedték
- Horthy és illegalitásban élő tanácsadója Bethlen István a szovjetekkel való tárgyalások
megkezdése mellett döntöttek
egy ún. Kiugrási Irodát is létre hoztak ifjabb Horthy Miklós vezetésével
- az Iroda kapcsolatot teremtett az illegális ellenzéki politikusok és pártok között is
- a Békepárt ismét felvette a Kommunista Párt nevet, vezetője Rajk László lett
Oldal 76 / 210
1944. szeptember elején Szakasits Árpád vezetésével megalakult a Magyar Front Intéző
Bizottsága
- Szakasitsék szeptember 20-án memorandumban fordultak a kormányzóhoz, és egy konkrét
program alapján együttes fellépést sürgettek
- DE! amikor a Várban bizalmas találkozóra került sor, kiderült, hogy a kormányzó nem
képes együttműködni a baloldallal
1944. szeptember 28-án indult és október 8-án ért Moszkvába a magyar fegyverszüneti
delegáció Farago Gábor altábornagy vezetésével
- Molotov október 8-án közölte a fegyverszünet előzetes feltételeit
Mo. visszavonja csapatait és köztisztviselőit az 1937-es határok mögé
azonnal hadat üzen Németországnak
1944. október 11-én Horthy megadta a fegyverszüneti delegációnak a felhatalmazást az
előzetes fegyverszünet aláírására, ami éjjel meg is történt
1944. október 15-én délben Horthy a Magyar Rádióban jelentette be a SZU-val és
szövetségeseivel való fegyverszünet tényét
- DE! nem ment ki a harcoló alakulatokhoz a kormányzói parancs a németekkel való
szembefordulásra és a szovjetek előtti arcvonal megnyitására
- a három hadsereg parancsnoksága olyan egyértelmű utasítást kapott, hogy a proklamációt
nem szabad fegyverszünetként értelmezni, a harcot folytatni kell
- DE! pl. Dálnoki Miklós Béla tábornok az ÉK-Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg
parancsnoka vezérkari főnökével, Kéri Kálmánnal átment a szovjetekhez és felhívásában
erre biztatta csapatait is ennek kb. 20 000 tiszt és katona tett eleget
a 2. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Veres Lajost, aki a kormányzó segítségére akart sietni, a
németek letartóztatták
- a németek már előre tudtak a dologról, ezért Veesenmayer már október elején közölte
Szálasival, hogy készüljön, mert Hitler őt szemelte ki
így a kiugrási kísérlet 1944. okt. 15-re meghiúsul a főváros stratégiai pontjait megszállják a
németek
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
Oldal 78 / 210
1. NAGYTŐKÉSEK, NAGYBIRTOKOSOK
- nagytőke kb. 50 család kezében ipari, bank-, kereskedelmi tőke
- állami és társ-i szervezeteket a kezükben tartották
o Magyar Nemzeti Bank
o Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete
o Gyáriparosok Országos Szövetsége
o Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület
- tőkeérdekeltségek átszőtték a társ-t, függőségi rendszer
o Hitelbank + Magyar Ált. Kőszénbánya Rt.
Vida, Perényi, Ullmann, Kornfeld
o Kereskedelmi Bank /Weiss Manfréd Művek stb./
Weiss, Chorin, Bíró, Fellner, Goldberg
- külföldi tőkések aránya: 6-7%, de a részvények 20%-a az övék
- többnyire hazai zsidó nagytőkések
- nagybirtokosok: 1000 hold felett
- kb. 500-an voltak, a területek 1/3-a volt az övék
o Esterházy, Zichy, Pallavicini, Festetics
- Trianonnal elvesztették földjük nagy részét, az optánsperek után a román-magyar alapból
kaptak némi kárpótlást
- kat. eh. birtokállománya csökkent, de a korábbinak közel felét megtarthatta
- Nagyatádi reformja nem hozott újat a birtoklásban nagybirtok jelentős súlya
- gazdasági elitbe: tiszti, jogászok, politikusok stb., akik a gazdaságpolitikai döntéseket
hozták
- agrárius-merkantil ellentét mérséklődött, egyszerűbb lett – középosztály visszaszorítása
közös érdek
- vita alapja: Kelet-Eur-ban az új gazd. viszonyok között hogyan oldható meg a mg-i
termékek értékesítése és az ipar fejlesztése
Bethlen megoldása: nagytőke – nagybirtok – áll. bürokrácia
egyensúlyi helyzet: otthonosan mozognak, de a nagytőke a haszonélvező
gazdasági válság – új helyzet: a tőke és a birtok is a kormánytól várta érdekei védelmét
Bethlen – gazdasági csúcsminisztérium, de élén: Bud János
püm: ifj. Wekerle Sándor
vita a külkereskedelemben:
agrár eműk az ipari országokkal
merkantilista eműk az agrár országokkal
Gömböstől kezdődően a nagytőke visszaszorult, de 1944-ig megtartotta pozícióit
Oldal 79 / 210
2. KÖZÉPRÉTEGEK
egyre nagyobb szerephez jutottak az államigazgatásban
3. MUNKÁSSÁG
gyáripar fejlődése megtört, könnyűipar fejlődött
háborús konjunktúra hadiipar
ipari és bányászati központok több munkás
o munkásnegyedek, kolóniák, vasutazók
Oldal 80 / 210
4. PARASZTSÁG
a társadalomnak több mint fele
feudális maradványok + előrehaladott paraszti felbomlás – belső szembenállás
d) földnélküliek – cselédek
cselédkönyv, 1907-es szabályozás
alkalmazottak felügyelték: gazdatiszt, jószágigazgató
nincsenek országos érvényű szabályok, csak uradalmiak
bezsúfolva a szállásokra, kenyér + egytálételek, burgonya!!!
Oldal 81 / 210
Az államfő
a törvényhozás mechanizmusának harmadik alkotmányos tényezője
1921. november 6-án a Habsburg ház trónfosztását foglalták törvénybe
- IV. Károlyt a nagyhatalmak Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt
- ezután Horthy államfői hatalmát nyíltan egyetlen politikai kör sem kérdőjelezte meg
kormányzói hatalom:
- a nemzetgyűlés titkos szavazással kormányzót választ
- a kormányzó jogai:
1. nem szentesíti a törvényeket, de aláírja és kihirdeti őket
a kihirdetés előtt egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűlésnek DE! az államformát és
az államfő személyét érintő törvényeknél nem élhet visszaküldési jogával
2. a nemzetgyűlést nem napolhatja el, és csak akkor oszlathatja fel, ha a nemzetgyűlés
tartósan munkaképtelenné válik. DE! gondoskodnia kell új választások kiírásáról úgy,
hogy a feloszlatás után legkésőbb három hónappal a nemzetgyűlés ismét összeülhessen
3. követeket küldhet és fogadhat
a felelős minisztérium útján szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet
külhatalmakkal, de amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkozik, csak a
nemzetgyűlés hozzájárulásával
hadüzenethez, vagy a hadsereg országhatárokon kívüli alkalmazásához és a
békekötéshez a nemzetgyűlés hozzájárulása szükséges
4. a végrehajtóhatalmat a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja
minden rendelkezése csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes DE! ez nem érinti
azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére és
belszervezetére vonatkozóan megilleti őt
5. nem adományozhat nemességet
Oldal 83 / 210
A miniszterelnök és a kormány
a miniszterelnök a kormányzati hatalom feje, a kormányzó nevezte ki
1920 márciusa és 1944 októbere között12 kormányfője volt Magyarországnak
a minisztériumok száma a dualizmus kori 9-hez képest 10-13-ra nőtt
a legfontosabb új tárca a Külügyminisztérium
hosszabb-rövideb ideig működött a népjóléti ügyek (1919-1932), a kisebbségi ügyek (1919-
1921) és a közgazdasági ügyek (1928-1931, 1938, 1940-1944) minisztériuma
Oldal 84 / 210
Önkormányzatok
a helyi végrehajtó hatalmat a központi kormányzat továbbra is az államigazgatás ún. kihelyezett
szakigazgatási szervein (adóhatóságok, tanfelügyelőségek, ügyészségek), vmint a helyi
önkormányzatokon keresztül gyakorolta
a 63 vármegyéből a békeszerződés 10 egész és 23 csonka vármegyét hagyott meg, amelyekből
1923-ban 25 egységet alkotott.
- a 25 törvényhatósági jogú városból 10 (Pécs, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Miskolc,
Debrecen, Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely, Baja) maradt meg
- később Kaposvárt és Szombathelyet is törvényhatósági jogú várossá minősítették
1929 : XXX. tc.: újraszabályozta a vármegyék és törvényhatósági jogú városok működését
- a szakszérűsítő-központosító vonások domináltak
- a virilisták arányát a törvény 50%-ről 40-ra csökkentette, de a választható tagok számát is
ugyanilyen arányban csökkentette
- a törvényhatósági tagok 20%-a a továbbiakban részben kinevezett örökös tagokból állt,
részben pedig a különböző érdekképviseletek és vallásfelekezetek képviselőiből + a
törvényhatósági tisztviselőkből tevődött össze
- a törvény foglalkozott a községi autonómiával is:
a rendezett tanácsú városokat átkeresztelte megyei városokká
a képviselői testületi tagok számát a város nagyságától függően 60 és 120 között
szabta meg
nagyközségekben a tagok száma 20 és 40, kisközségekben 10 és 20 között
váltakozott
a képviselők fele továbbra is virilista jogon lett tag, másik felét választották
a községi képviselő-testületek mindjobban elveszítették valóságos
hatalmukat, üléseik formálissá váltak
a jegyzők és a főispánoknak alárendelt főszolgabírók szerepe viszont tovább
nőtt
az 1920-as fővárosi törvény (IX.) teljesen eltörölte a virilizmus intézményét
- 1925-ben a szociáldemokraták és liberális demokrata baloldal Bp. önkormányzatában
többséget kapott DE! központi beavatkozás, amely 1930-tól vált erőssé, amikor a Bethlen-
kormány a törvényhatósági bizottság választható tagjainak számát 80-ról 60%-ra
csökkentette (1930:XVIII.tc)
1934 : XII. tc.: a központi hatalom függvényévé degradálódott az önkormányzat élén álló
főpolgármester is, amelyet ettől kezdve az államfő nevezett ki (előtte a törvényhatósági
bizottság választotta a kormány, ill. az államfő jelöltjei közül)
a közbiztonságra továbbra is a rendőrség és a csendőrség felügyelt
- 1920-ban a rendőrséget a belügyminiszter fennhatósága alá helyezték
- a békeszerződésnek megfelelően a rendőrség létszáma 12 fő lehetett
Oldal 85 / 210
közegészségügy
a községekkel az alsó fokú igazgatósági hatóságot alkotta
alispán:
- a vármegye első tisztviselője
- a megyei közigazgatás vezetője
- , a tisztviselői kar főnöke az alispán volt
- a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés határozatainak végrehajtója
- másodfokú ügykörei zömmel a főszolgabírói és megyei városi polgármester azon
ügyköreiből állottak, amelyekkel szemben fellebbezéssel lehetett élni
1929. évi XXX. tc.:
- a városi törvényhatósági bizottság szerkezetét, a végrehajtó apparátus szervezetét és
jogkörét illetően a megyékhez képest bizonyos eltéréseket mutat
- a városban minden 500 lakosra jut egy bizottsági tag, de számuk 120-tól 180-ig terjedhet (a
vármegyékben 750 lakosra jutott egy-egy bizottsági tag)
- a városi törvényhatósági bizottsági tagság feltétele az írni-olvasni tudás + a középiskolát
vagy ezzel egyenértékű iskolát végzett nőt is meg lehetett választani
a választásnál kötelező volt az ajánlási rendszer
a virilisták névjegyzékébe a városban hatszor annyi egyén nevét kellett felvenni,
mint ahány virilista tagsági hely volt
ezeket önmagukból egy csoportban együttesen választották meg bizottságba
kiküldendő tagokat (a megyéknél 3x annyi tagot jelöltek, és ezeket az adóösszeg
szerinti sorrendben három csoportra osztva, csoportonként választották)
a kormányellenőrzés a törvényhatóság önkormányzati testületeivel szemben jóval erősebb volt,
mint a vármegyékkel szemben
1919 augusztusában került sor a vidéki városi rendőrség államosítására
- első fokú rendőrhatóság a városi rendőrkapitányság
- másodfokú hatóság a magyar királyi rendőrség vidéki főkapitánya (székhelye Bp.)
- legfőbb rendőrhatóság pedig a belügyminiszter
az 1929. évi törvényváltozást hozott a végrehajtó apparátus szervezetében
- megszűnt a törvényhatósági jogú városi tanács
- a polgármester hatásköre azonos lett az alispánéval
- a polgármester első fokú igazgatási hatáskörrel is rendelkezett, valójában egymaga végezte
mindazt, amit a megyében az alispán és a főszolgabíró külön-külön láttak el
a törvényhatósági jogú és a megyei városi, ill. legalsó, községi fokon zajló adókezelés nem
tartozott a minisztériumi hierarchiába, járási szinten már teljesen elvált az autonómiától
(Magyar Királyi Adóhivatalok)
- megyei szinten működtek a közvetlenül a Pénzügyminisztérium alá rendelt
pénzügyigazgatások
- a pénzügyigazgatási szervek: pénzügyőrség, Központi Vámigazgatóság, s az alárendelt
vámhatóságok, a földadókataszter igazgatásának szervei
az 1929. évi törvény újjászervezte a közigazgatási bizottságot
- csökkentette korábbi széles jogkörét
- megszüntette első fokú intézkedési jogát
- másodfokú fellebbezési jogkörét
a hivatási önkormányzatok (érdekképviseletek) az azonos foglalkozási körben működő egyének
szervezetei voltak
az állam centralizáló törekvéseinek eredménye az lett, hogy a gyakorlatban minden jelentéktelen
ügyben a miniszterhez lehetett fellebbezni
1942. évi XXII. tc. a közigazgatás utolsó reformját az jelentette, amely kimondta, hogy az eddig
választás útján betöltött összes vármegyei, városi és községi tisztviselői állást ezután
belügyminiszteri kinevezéssel kell betölteni
Oldal 87 / 210
Új tantervek, tervezetek
az 1920-as években mindhárom alapvető iskolatípusban (népiskolában, polgári iskolában,
középiskolában) is új tanterveket vezettek be
megváltozott a tanítás tartalma és a nevelés szellemisége
erősödött a keresztény és a nemzeti szellem, új elemként megjelent az irredentizmus
1921 Kornis Gyula programadó írása:
- Kornis Gyula: piarista szerzetes, a budapesti tudományegyetem filozófiatanára, később
rektora; a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára
- a magyar neveléspolitika fő feladatai:
1. a nemzeti érzés pozitív ápolása az „integer” Mo. gondolata
2. az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen
3. a nemzet intelligenciájának visszamagyarosítása, mondhatnánk eljudaizálásával
szemben hungarizálása
- a nemzeti politikai nevelést a keresztény vallásos érzületnek kell áthatnia
történelemtanításban: feladták azt az elvet, hogy a legújabb kor eseményei nem valók az iskolai
tantervekbe
- megkövetelték, hogy az iskolák foglalkozzanak a világháborúval, a proletárdiktatúrával és a
trianoni békével is
Magyarország földrajza a régi Magyarország földrajzát jelentette a magyar föld és magyar
nemzet elválaszthatatlan kapcsolata, a magyar föld földrajzi, gazdasági, történelmi és politikai
egysége
a tanítás minden iskolában imával kezdődött és végződött: „Magyar Hiszekegy”
a kommunizmus, szociáldemokrácia + polgári demokrácia elítélése, kritikája Károlyi és
szövetségesei a tankönyvekben nemzeti árulókká stilizálódtak
a fiúk testedzésére a tanórákon, illetve az iskolán kívül mindig is nagy gondot fordítottak
a cserkészetet 1908-ban alapították Nagy-Britanniában; Magyarországon 1912-ben jelent meg,
de csak a háború után terjedt el
- elsősorban középiskolás fiúk tartoztak soraiba
a levente speciális magyar intézmény volt
- 1921. (LIII. tc.) a levente mozgalmat a testnevelés fontosságának felismerése és a
békeszerződés által megtiltott általános védkötelezettség hívta létre a törvény minden 12
és 21 év közötti olyan fiút leventekötelesnek tekintett, aki nem járt rendszeres testnevelést
nyújtó iskolába, ill. nem vonult be katonai szolgálatra
- a leventék leventeoktatók (leszerelt tényleges vagy tartalékos tisztek) irányításával
hétvégenként rendszeres test-és menetgyakorlatokon vettek részt (ilyenkor a
fegyverhasználat alapjaival is megismerkedtek)
Egyetemek
fejlesztették a debreceni, szegedi és a pécsi egyetemet is
a Ferenc József tudományegyetem Szegedre, az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kiöltözött
+ a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba
1920-ban megkezdte működését a budapesti Közgazdaságtudományi Kar
1925 Testnevelési Főiskola megalakulása Bp.-en
1934 egyetlen intézménnyé vonták össze a József Nádor Műegyetem műszaki karait, az
Állatorvosi Főiskolát, a Közgazdaságtudományi Kart és a soproni főiskolát
a jogi-és államtudományi, vmint a bölcsészkarok képzési rendje laza maradt lényegében az
előadó professzorok érdeklődése által megszabott keretek között zajlott
egyetemi professzorok:
- Szent-Györgyi Albert: a szegedi egyetem professzora, 1937-ben Nobel-díjat kapott a C-és
P vitamin előállításáért és orvos gyógyászati bevezetéséért
- Bay Zoltán: elméleti fizikus; az Egyesült Államokban tevékenykedett, kifejlesztette a radart
- Békésy György: biofizikus, az Egyesült Államokban lett világhírű, 1961-ben kapott Nobel-
díjat
a külföldi tanulmányutak az egyetemi képzéshez illeszkedett
1927 Klebelsberg külön ösztöndíjrendszert hozott létre az ösztöndíjakat az Országos
Ösztöndíjtanács adományozta (Domanovszky Sándor történész állt sokáig az élén,
Klebelsberg bizalmasa volt)
külföldi magyar intézetek hálózata:
- 1927. évi XIII. tc., a külföldi magyar intézetek kiépítéséről, ill. fejlesztéséről
- ezek általában kettős célt szolgáltak:
1. a magyar kultúra terjesztését az adott országban
2. az adott ország nyelvének és kultúrájának a tanulmányozására érkezett magyar
ösztöndíjasok munkájának támogatását tanácsokkal stb.
- bécsi és berlini Collegium Hungaricum, római Accademia Reale d’Ungheria
Kutatás
Társulatok, társaságok
ún. népházak (kultúr- vagy művelődési ház) 1938-ig 1580 épült belőle
paraszti népművelés népfőiskolák (a parasztság általános és szakmai műveltségének
fejlesztése téli vagy esti tanfolyamokon)
- katolikus ifjúsági szervezetek működése KIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület) + KALOT
(Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) – tanfolyamokat
működtettek a parasztoknak
Irodalom
új nemzedékek: Németh László, Illyés Gyula, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós
konzervatív-liberális irodalom:
- Új Idők: 1930 körül 30 ezren fizettek elő rá
örökös főszerkesztője: Herczeg Ferenc (idealizáló történelmi regényeket írt pl., a
török világról, Bakócz Tamásról, Rákócziról, Széchenyiről; a MTA Nobel-díjra
jelölte)
antiliberális - újkonzervatív irodalom:
- a Klebelsberg személyes kezdeményezésére 1923-ban megindult Napkelet (1940-ig)
Napkelet szerkesztője Tormay Cecile (műve: Bujdosó Könyv – megalapozta
Tormay hírnevét)
alkotói Gárdonyi Géza, Szekfű Gyula, Horváth János, Németh László
- A Hét c. folyóirat 1924-ben megszűnt
- Nyugat:
1929-ig Osvát Ernő szerkesztette a lapot, a főszerkesztő Ignotus volt, utána
Babits Mihály és Móricz Zsigmond vette át a szerkesztést
Oldal 92 / 210
Könyv-és újságkultúra
az irodalom iránt érdeklődök köre a Horthy-korszakban kitágult
- a háború előtt a vagyonos és művelt rétegből is csak kevesen olvastak szépirodalmat
- a két háború között a kispolgárság jelentős tömegei és a szervezett munkások közül is sokan
olvasókká váltak
- a kiadott könyvek száma is nőtt a könyvek harmada/negyede számított szépirodalminak
(ezeknek kb. fele igényes irodalom, másik fele pedig ponyva)
- a szórakoztató irodalom népszerű típusa: regényfüzet (ezek sematikus történetek voltak;
hősök pl., Nick Carter, a detektívkirály; Buffalo Bill)
- népszerűek voltak Rejtő Jenő (álnevén P. Howard regényparódiái)
- igényes irodalom: Babits Mihály - A gólyakalifa; Halálfiai; Ady versei az Athenaeumban
- Szent István Társulat Kis Katekizmusa 240 ezres példányszámban (a legmagasabb
példányszámban jelent meg)
- magyar irodalom kiadásával foglalkoztak: Athenaeum, Franklin társulat, Révai Testvérek
- az OSZK 1934-es kölcsönzési naplója szerint a legkedveltebb szerző Jókai Mór, majd
Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc
Oldal 93 / 210
Zene
a zeneművészetben Bartók Béla és Kodály Zoltán munkássága jelentős 1930-ban
mindketten megkapták a Corvin-koszorút (a kor második legrangosabb kulturális kitüntetése)
- műveiket itthon és külföldön is sorra adták ki
- Kodály:
első sikerét a Psalmus Hungaricussal aratta ezt 1923-ban mutatták be a főváros
fél évszázados jubileuma alkalmából mutatták be
ezt a Székelyfonó követte
1926-ban láthatta és hallhatta először a közönség a Háry Jánost (népise daljáték)
1936 Budavári te Deum: Kodály másik hatalmas alkotása 8buda visszafoglalásának
250. évfordulójára készült)
- Bartók:
1923 Táncszvit
1930 Cantana Profana
1940-ben adta utolsó hangversenyét a Zeneakadémián
Gyöngyösbokréta- mozgalom:
- az 1930-as évek elején indult
- az állam is támogatta
- bokréták: 1-1 falu együttesei általában 8 párból álltak, akiket a tanító, a pap vagy a jegyző
tanított be
- a mozgalom elindítója Paulini Béla író, újságíró, illusztrátor (Paulini írta meg Háry János
meséjét is Harsányi Zsolttal együtt)
az operett megőrizte népszerűségét
- 1922 Fővárosi operettszínház
- legnépszerűbbek: Marica grófnő (1924), Lili bárónő (1919) stb.
a népies műdal vagy magyar nóta reneszánszát élte
- a kuruc nóták és 48-as dalok mellett megjelentek az első világháborús katonadalok és
hazafias irredenta „kesergők” pl., Kassa felett
az 1920-as évektől gyorsan terjedt a dzsessz és egyéb modern tánczeneműfajok
Oldal 94 / 210
Sport
a századelőn viszonylag kevesen űzték, de a Horthy-korszakban tömeges méretűvé vált
kialakultak a tömegsportok
Mo.-on az ifjúsági testnevelés is terjedt Széchenyi fürdő. Európa legmodernebb
versenyuszodája lett
legnépszerűbb sportággá a labdarúgás vált (MTK és Ferencváros rivalizálása)
versenysportok terén Mo. kezdett nagyhatalommá válni:
1928 amszterdami olimpia. 5 arany
Oldal 95 / 210
felsőoktatás:
- a tanulók létszámának ugrásszerű növekedése
- szociális összetételük az alsóbb rétegek javára tolódott el
- fokozatosan kialakultak a szakirányonként elkülönülő felsőoktatási intézmények
1945 Magyar Agrártudományi Egyetem
1948 Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem
1949 Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc)
megszervezték az ún. dolgozók iskoláit
- ezek rövidített tanulmányi idő alatt és erősen szelektált ismeretanyag átadásával képeztek
kádereket
- az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. novemberi rendelete alapján továbbtanulásra is
jogosító speciális felnőttoktatási tanfolyamok indultak
- a káderhiány enyhítésére 1948-ban bevezették a felsőfokú tanulmányokra is jogosító
szakérettségit. ezt 1, ill. 2 éves tanulással lehetett megszerezni
a gyors elitcsere másik tipikus intézménye a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos
Szövetsége) volt
- a szervezet elnöke: Gyenes Antal
- főtitkára: Szabó Gergely, majd Kardos László volt
- a népi kollégiumokban (1948 elején össz. 6067) paraszt- és munkásfiatalok éltek, tanultak
és politizáltak együtt
- a népi kollégiumok szervezetét 1949. július 10-én, az Eötvös Collegiumot 1950-ben
oszlatták fel
Az egyház
a közoktatás reformját sokan ellenezték
- 1945. október 5-én Mindszenty az miniszterelnöknél tiltakozott a 8 osztályos általános
iskolák ellen
- nagy felzúdulást váltott ki a tankönyvek revíziója és a kötelező hitoktatás fakultatívvá
tételének felvetése 1947 tavaszán
ezt a munkáspártok kezdeményezték, de a politikai nyomás miatt a KgP is elfogadta
a kötelező hitoktatás eltörlésével Keresztury sem értett egyet, ezért 1947. március
14-én lemondott, utóda Ortutay Gyula támogatta a tervet, de a törekvés olyan
ellenállásba ütközött, hogy a kormány átmenetileg kénytelen volt letenni róla
a felekezeti iskolák államosítása:
- Rákosi 1948. május 1-én jelentette be, hogy az iskolák államosítása a legsürgetőbb feladat
- az iskolák államosításával foglalkozó törvényjavaslat 1948. június 16-án került a parlament
elé
- az 1948/XXXIII. tc., értelmében mintegy 6 500 községi és felekezeti iskola került állami
tulajdonba
- a protestáns egyházak és az izraelita kitért a konfrontáció elől és az állammal kötött 1948
végi egyezményekben hozzájárultak iskoláik átadásához
- a tiltakozókat félreállították Ravasz László a Református Egyház Egyetemes
Konventjének elnökét, Ordass Lajos evangélikus püspököt
a katolikus egyház nagyobb ellenállást tanúsított
Oldal 97 / 210
Tudomány és kultúra
az MTA autonómiájának megszűntetését hosszú harc előzte meg
- az akadémikusok között két kérdéskör körül zajlott a vita:
1. az oktatás és kutatás egyetemekre épülő hagyományos egységének fenntartása vagy
szétválasztása, a szétválasztás esetén az MTA kutatást irányító operatív szervvé alakítása
Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán (mellőzöttségükre hivatkozva 1945-ben
létrehozták a Magyar Természettudományi Akadémiát)
2. az autonómia megőrzése vagy a politikával való kapcsolatainak erősítése
ezt az álláspontot Szekfű Gyula, Bibó István és az 1945-ben alelnökké
választott Kornis Gyula képviselték
- a két irányzat között ellentétek 1946-ra mérséklődtek
az addigi egy természettudományos osztály helyett kettőt szerveztek
Szent-Györgyit 1946. július 24-én az elnökké választott Kodály mellett az
Akadémia „másodelnökévé” tették meg
1947 tavaszán az Akadémia könyvtárából Péter Gábor és egy szovjet katonai különítmény
távolította el a fasiszta, szovjetellenes, soviniszta, antidemokratikus és antiszemita irodalmat
- 1949. február 25-én a kommunista vezetés megalapította a Magyar Tudományos
Tanácsot
a tanács közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozott
első elnöke Gerő Ernő volt az általa biztosított pénzből számos egyetemektől
független kutatóintézet kezdte meg működését (Központi Fizikai Kutatóintézet,
Alkalmazott Matematikai Kutatóintézet, Vaskutató Intézet, Történettudományi
Intézet)
1949. október 31-én az MTA új alapszabályokat fogadott el
- az osztályok száma 4-ről 6-ra emelkedett
- a nyelv- és irodalomtudományi osztály „széptudományi alosztálya” megszűnt
az írók és a művészek kikerültek a testületből
lényegesen csökkentették a taglétszámot is politikai tisztogatás, Kodály Zoltánt
Rusznyák István váltotta az elnöki székben
a természettudósok aránya emelkedett, a társadalomtudósoké csökkent
létrehozták a szovjet rendszernek megfelelő tudományos minősítési eljárás rendszerét
Oldal 98 / 210
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Oldal 99 / 210
A népszövetségi kölcsön
1923 tavaszán Magyarország bejelentette igényét 600-700 millió aranykorona összegű
népszövetségi kölcsönre
- ellenzők: Franciaország és a kisantant
- támogatók: Anglia és Olaszország támogatta
- nyomásukra a népszövetség megszavazta a kért kölcsön felét. 307 millió aranykorona,
ennek felét Anglia, másik felét az USA, Olaszország., Svájc és további három állam
biztosította
- a kölcsönt évi 7,5%-os kamattal terhelték meg
Oldal 101 / 210
Magyarország mezőgazdasága
az mg. részesedése a nemzeti jövedelemből 44%-ról (1913) 40%-ra (1928-29) csökkent
1929-ben a növénytermelés szintje csak 1-2%-kal haladta meg a háború előttit
a földreform ellenére a birtokszervezet régi egyoldalúságai megmaradtak, mivel a közép- és
nagybirtokosok érdekeinek hatékony védelme miatt összesen csak 1,1 millió holdat osztottak
szét az ország termőterületének 8,5%-a
- a 100 kat. holdnál nagyobb birtokok részesedése a földterületből csak kis mértékben,
53,5%-ról (1921) 48%-ra (1935)
Oldal 103 / 210
- a szétosztott földet közel félmillió igényjogosult között osztották szét, átlagosan 1,7 kat.
holdnyi törpebirtok formájában a gazdaságok száma 1925 és 1930 között 40%-kal nőtt,
ám az 5 és 100 hold közötti, élet- és versenyképesebb parasztgazdaságok száma
ugyanezen idő alatt csökkent
konzerválódott a gabonatermelés által dominált művelési struktúra
- 1926-30-as években a szántóterületek átlag 54%-án termeltek gabonát
- a szálastakarmányok, a kapásnövények bevetési területe nem növekedett valamint a kert
és szőlőgazdálkodás sem
a mg-i termelést új kultúrák meghonosodása és a gazdálkodási technikák korszerűsödése
jellemezte
a földművelésügyi kormányzat (Nagyatádi 1924-es halála után a tárca élén Mayer János állt)
kitartó propagandája nyomán vált nagy arányúvá a gyümölcsfaültetés
a mg-i munkafolyamatok gépesítése az 1920-as évek második felében felgyorsult:
- a műtrágya használata azonban nem fejlődött ilyen ütemben a háború előtti 12 kg-ról az
1920s évek végéig mindössze 15 kg-ra emelkedett a holdankénti műtrágya felhasználás
- a traktorok száma csaknem meghatszorozódott, megjelentek a gőzcséplőgépek
- a szállítás és betakarítás munkafolyamatai, vmint a kapálást a gépesítés egyenlőre nem
érintette
az egységnyi területre eső állatlétszám 1911-hez képest csökkent, ill. stagnált. A ló, a marha, a
sertés és a juh együttes száma még 1929-ben is csak 87%át tette ki az 1911-esnek
az állatállomány minőségileg javult jobb tejtermelő piros-tarka marha, angol hússertés,
angol félvér lovak
a stagnálás ellenére az mg. továbbra is a magyar export domináns ágazata maradt az összes
export kb. 60%-ka
az 1920-as évek második felére jellemző gazdasági fellendülés a társadalom szerkezetére és
élet viszonyaira is hatással volt
- az agrárlakosság aránya 1920 és 1930 között 55,7%-ról 51,8%-ra csökkent
- az iparból és forgalomból élők aránya pedig 30,1%-ról 32,3%-ra emelkedett
- a kis-és középparaszti családok száma nőtt, a mezőgazdasági munkásoké pedig csökkent
- a magyar társadalom az 1920-as évekre az maradt, ami a háború előtt volt, egy kettős
struktúrájú V. torlódott társadalom, ahol a származásnak és a hagyománynak ugyanolyan
fontos szerepe volt, mint a vagyonnak és a tehetségnek
- a lakosság etnikai összetétele: a 7,9 millió főnyi népességnek csak 10,5%-át tették ki a
német, szlovák, román, horvát és szerb anyanyelvűek, 1930-ban pedig csupán 7,9% volt a
nemzetiségiek aránya
- a gazdasági konszolidáció haszonélvezői a közép- és nagybirtokosok, vmint a közép- és
nagypolgárok voltak
- az értelmiségi és tisztviselői rétegeken belül kettős tendencia érvényesült az 1920-as
években végrehajtott leépítések, racionalizálások (B listázás) szenvedő alanyainak
életnívója alatta maradt a háború előttinek, az állásban maradóké azonban 1925-től
emelkedett, 1929-re elérte, v meghaladta az 1913. évi szintet
- a birtokos parasztságból a közép- és gazdagparasztság tudta kihasználni a konszolidáció
előnyeit
- az ipari munkások reálbérei az 1920-as évek második felében az 1913-as szint 80-90%-a
körül mozogtak
- a mg.-i túlnépesedés miatt a földnélküli napszámosok helyzete érdemben az 1920-as évek
második felében sem javult
Az 1930-as évek
a világválság hatására nemzetközi megegyezés keretében eltörölték az összes jóvátételi
fizetéseket
1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit
- a külföldi hitelezők és a MNB között létrejött megállapodás értelmében Mo. a
továbbiakban évi 46 millió pengő törlesztését vállalta a népszövetségi kölcsön
törlesztése 1979-ben járt volna le
sikerült biztos piacokat találni a magyar mg. export számára is:
- az 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés I. (1933. július 22.) és II. (1934.
február 21.) pótegyezménye megnyitotta az addig elzárkózó német piacot a magyar mg.
termékek előtt
- 1933-ban Ausztriával tartós kereskedelmi megállapodás jött létre
- 1934. március: ún. római jegyzőkönyvek
megnyitották az olasz és osztrák piacot
Németország részesedése a magyar kivitelből 1938-ra meghaladta az 50%-ot
1937-38-ra a mg. vetésterülete és termésmennyisége, vmint az állatlétszám elérte a válság előtti
szintet
az 1930s évek elején földgázmezőkre, 1937/38-ban pedig olajra bukkantak Budafapuszta,
Bükkszék és Lipse környékén
- ezek kiaknázására alakult a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT
- 1935-ben újjászervezték a Hungária Műtrágyagyárat
- jelentősen nőtt a bauxittermelést, 1934-ben Mogyoróvárott működni kezdett az első
timföldgyár
- 1935-ben Csepelen üzembe helyezték az első alumínium kohót
1938. május: győri program (XX. tc.)
- újabb lendületet adott a nehézipar fejlődésének
- 1 milliárd pengő a fegyverkezésre és az ország infrastruktúrájának fejlesztésére
- az 1 milliárd pengő 10%-át a MÁV modernizálására, 10%-ot útépítésre stb.
- a pénz 60%-át a 27 ezer legtöbb adót fizető természetes és jogi személytől szedték be, a
vagyonok 5-20%-os dézsmájának formájában, 40%-át államkölcsönök kibocsátásával
fedezték
- a válság hatására csökkent a gabonával bevetett területek nagysága, a zöldség- és
gyümölcstermesztés viszont nőtt
tovább folyt az ország villamosítása 1933 és 1938 között 180 községet kötöttek be a hálózatba
így már az összes település 36, az egész lakosság 71 %-a rendelkezett villamos árammal
- autóbuszból 1938-ban 675 volt, ezer főre 2 személygépkocsi jutott
- az 1930-as években már menetrendszerű repülőjáratok jártak Bécs és Bp., vmint Bp. és
Belgrád között
- DE! az évi forgalom csak néhány ezer fő (1932-ban kb. 6000). 1938-ban a kormány
eldöntötte, hogy a mátyásföldi és budaörsi reptér mellé Ferihegyen épít egy újat
- összességében a nemzeti jövedelem 1938-ban 6-13%-kal múlta felül az 1928/29-est és
21%-kal 1913-at
Oldal 106 / 210
Az államszervezet kiépülése
az Ideiglenes Nemzeti Kormány (=INK) hozzálátott az új államszervezet kiépítéséhez
- a hadsereg megszervezése:
1945. január 20-i toborzási felhívás:
zömmel 18-20 éves fiatalok a miskolci, debreceni, szegedi
honvédkerületekből és Bp.-ről
a Budai Önkéntes Ezred és a Kossuth Lajos Antifasiszta Gyalogezred
katonái
az első önkéntes hadosztály még 1944. december végén megalakult
Temesváron
1945 márciusában kezdődött meg a VI., I. és az V. gyalogoshadosztály
felkészítése a frontszolgálatra
az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. januári rendeletével újjászervezte az önkormányzatokat
és a közigazgatást
- az ideiglenes törvényhatósági bizottságok és képviselő-testületek megválasztásával és
összetételével kapcsolatban a jogszabály úgy rendelkezett, hogy azokban minden
demokratikus párt, ill. a szakszervezeteken keresztül a társadalom minden rétege
képviselethez jusson
- ezt követte a közalkalmazottak igazolásosáról szóló kormányrendelet kiadása
- a baloldali pártok nem szorgalmazták, hogy a nemzeti bizottságok az új államszervezet
részévé váljanak rendeletben tiltották, hogy ezek közigazgatási funkciót gyakoroljanak
1945. február 26-án rendelték el a szélsőjobboldali szervezetek feloszlatását ÉME, MOVE,
Magyar Élet Pártja
- egyúttal hatályon kívül helyezték az összes zsidótörvény
- megkezdték a háborús bűnösök listáinak közzétételét és a felelősségre vonást
ezt az 1945/VII. tc. felhatalmazása alapján a népbíróságok végezték
ÁVO Péter Gábor vezetésével az Andrássy út 60-ban
1945. február 3 – 1950. április 1: 60 ezer fő került a népbíróságok elé, 27 ezret
marasztaltak el, 10 ezret zártak börtönbe, 189-et végeztek ki
1946. január 10-én Bárdossy László kivégzése, később Imrédy Béla, Sztójay
Döme, Szálasi Ferenc. Horthy-t, Kállay Miklóst és Lakatos Gézát nem állították
népbíróság elé
1945. február – március:
- a föld nélküli és kevés földű parasztok községi földigénylő bizottságokat alakítottak és
megkezdték az elhagyott földbirtokok felosztását
1945. március 17-én: 600/1945. miniszterelnöki rendelet
- a nyilas és szélsőjobb vezetők + a háborús bűnösök földjeit, az 1 000 holdon felüli
nagybirtokokat és az ipari, kereskedelmi és banktőke földbirtokait ki kell sajátítani
- 1 000 hold alatti úri birtokosok max. 100, a paraszti birtokosok 200 hold földet tarthattak
meg
- az antifasiszta ellenállásban részt vevők 300 holdig mentesültek a kisajátítás alól. jelképes
kárpótlás fejében
- a katolikus egyház 862 ezer holdjából 765 ezret elvettek, kompenzáció nélkül
összesen 5,6 millió holdat (az összes szántó 30%-át, az erdőségek 60-%-át) osztottak ki
- egy részét (14%) kommunális kezelésbe, 28%-ot állami kézbe vettek
- 3.2 millió holdat szétosztottak 642 ezer jogosult között
- a földnélküliek aránya 46 17%-ra, a szegény-, kis- és középparasztság 47%-ról 80%-ra nőtt
Oldal 109 / 210
FKgP:
- 900 ezer tag
- birtokos parasztság és a keresztény középréteg
- újjászervezését 1944 végén az Ideiglenes Országos Vezetőség irányította
- az Ideiglenes Országos Vezetőséget Debrecenben alakítottak Balogh István elnökletével
- a párton belül balszárnyhoz tartozott Barcs Sándor, Gilácsy György, Ortutay Gyula,
Dobi István és szegényparasztjai
- ide tartozott még Gyöngyösi János, Szabó Árpád, Dinnyés Lajos
- elismert vezetőjük a pártvezér, Tildy Zoltán volt
- a párton belül a legerősebb és legszervezettebb csoportot Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Varga Béla vezetése alatt álló centrum alkotta
ez a szárny nem kívánta a baloldali pártokkal kötött megállapodást felmondani a
békeszerződés aláírásáig
- a nagytőkét és a nagybirtokosokat Auer Pál, Pfeiffer Zoltán és Szolnoki István
képviselték
- létezett a Vásáry István és B. Szabó István-féle módos paraszti irányzat is
lapja a Kis Újság volt
Nemzeti Parasztpárt:
- 200 ezer tag
- tiszántúli szegényparasztok, vidéki értelmiség
- 1945 augusztusában 1400 szervezete működött, taglétszáma meghaladta a 170 ezer főt
- vezetői: Veres Péter, Kovács Imre, Darvas József, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Farkas
Ferenc stb. a népi írók mozgalmának képviselői közül kerültek ki
- itt tevékenykedett Bibó is
- lapja a Szabad Szó
SZDP:
- 350 ezer tag
- városi munkásság és a polgári értelmiség egy része
- augusztusi kongresszusán célként tűzte ki a szocializmus megteremtését Mo.-on
- vezetői: a konzervatív Peyer Károly, az európai szociáldemokrata mértékekkel mérhető
Kéthly Anna, Bán Antal, Szeder Ferenc, Szélig Imre és az erősen kommunistabarát
Marosán György, Szakasits Árpád (főtitkár), Rónai Sándor
- lapja a Népszava volt
MKP/Békepárt:
- 1943 kb. 5 000, 1944 végén 3 000, 1945. február 30 ezer, október félmillió tag
- munkások, szegényparasztok, értelmiség, „kisnyilasok” (zöld pártkönyv vörösre cserélése)
- akcióprogramja végrehajtását és az újjáépítés megindítását szorgalmazta
- Moszkvából jöttek: Rákosi, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán
- itthoniak: Rajk László, Kádár János, Horváth Márton, Apró Antal, Kállai Gyula
Oldal 110 / 210
- több „beépített” személy volt az ellenzéki pártokban is, onnan segítve az MKP
követeléseinek végrehajtását
- lapja a Szabad Nép volt
Polgári Demokrata Párt:
- Teleki Géza vezetésével (1945 áprilisától)
- 50 ezer tag
- lényegében csak a fővárosban és a megyeszékhelyeken rendelkezett politikai befolyással
- ügyvezető elnöke Szentványi Sándor (1945 nyarától Teleki helyébe lépett)
- alelnökök: Bródy Ernő és Őrley Zoltán
- a szűkebb pártvezetéshez tartozott még Supka Géza és Rupert Rezső
- lapja a Világ
- a PDP-t az MKP nyomására 1945 nyarán kiközösítették a függetlenségi frontból
a Magyar Radikális Párt
- újjászervezését 1944 novemberében kezdte meg Csécsy Imre
- programja és politikai irányelvei csak szűk körre hatottak
- vezetői: Csécsy, Zsolt Béla, Kende Zsigmond
- lapja a Haladás
a Keresztény Demokrata Néppárt:
- 1945 tavaszától Demokrata Néppárt szervezése 1944 végén, 1945 elején kezdődött meg
- programját Brankovics István fogalmazta meg
- a nemzetgyűlési választásokon nem indultak, képviselőik és híveik 1945 őszén a
kisgazdapártot támogatták
- Eckhardt Sándor és Bálint Sándor révén 1945 végétől parlamenti képviselettel
rendelkezett
- lapjuk a Hazánk
- 1946 első hónapjaiban már ez is kevésnek bizonyult, ezért az erre alakult bizottságok a
termelés folytatásához szükséges termékek egy részét is igénybe vették
- ugyanekkor az állam ellenszolgáltatásként nem tudta a parasztokat iparcikkekhez juttatni
- a bajokat tetézte az egyre gyorsuló infláció
- az MKP 1945 őszétől hangsúlyozta az állami beavatkozás szükségességét
törekvése egy gazdasági csúcsszerv létrehozására alakult, amely Gazdasági
Főtanács néven 1945. december közepén alakult
elnöke: a miniszterelnök, tagjai a közlekedési (Gerő Ernő) és a
szociáldemokrata iparügyi (Bán Antal) miniszterek lettek
végrehajtó szerve a Titkárság volt, amelyet a kommunista Vas Zoltán
vezetett
1946 januárjában a kormány a Gazdasági Főtanácsot rendelet kibocsátási joggal ruházta fel
- a Főtanács hatáskörét kiterjesztette a gazdasági élet egész területére
- az 1945 decemberében elfogadott XI. tc., szerint a kormány az állam gazdasági, pénzügyi,
közigazgatási rendjének biztosítása érdekében bármely magánjogi, büntetőjogi,
közigazgatási stb. rendelkezés meghozhatott
- az intézkedéseket csak utólag kellett a parlamenttel jóváhagyatni
Az államforma kérdése
1945. január 26-án háromtagú (Zsedényi Béla, Miklós Béla, Gerő Ernő, majd közlekedési
miniszterré történő kinevezése után Révai József, szeptembertől pedig Rákosi Mátyás)
Nemzeti Főtanács alakult
- jogköre:
a közhivatali és más tisztségekre való kinevezések
a kormány tagjainak kinevezése és felmentése
az elítéltek kegyelemben részesítése
1945 nyarán hatásköre tovább bővült, így pl. intézkedhetett a házasságon kívüli
született gyermekek törvényesítéséről, majd hatáskörébe került a címek
adományozása, rendjelek és kitüntetések alapítása és adományozása
- a nemzetgyűlési választások után megváltozott a főtanács összetétele: a miniszterelnök
változás miatt Miklós Béla helyett Tildy Zoltán, nov. 29-től pedig Nagy Ferenc lett a tagja
az államforma gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló, 1945. december 16-i törvény
módosította a Nemzeti Főtanács személyi összetételét
- ezután a nemzetgyűlés elnökéből és a nemzetgyűlés által megválasztott két tagból, vmint két
póttagból állt
- közülük egyik sem lehetett egyidejűleg kormánytag is
- a tanács rendelkezései és intézkedései csak akkor voltak érvényesek, ha azokat a
miniszterelnök ellenjegyezte
- a köztársaság megteremtésével, ill. a köztársasági elnöki tisztség betöltésével szűnt meg
1945. augusztus 16-án kinevezett Mindszenty József hercegprímás a királyság fenntartásának
híve volt, népszavazás kiírását javasolta DE! a nemzetgyűlés a köztársasági államforma mellett
döntött 1946. jan. 31: a nemzetgyűlés elfogadja az 1946:I. tc.-et, amely eltörli a királyság
intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánítja
- a köztársasági elnök megválasztása a parlament hatáskörébe tartozott
- jogköre korlátozott volt
a nemzetgyűlést csak a kormány előterjesztése alapján
a képviselők min. 40%-nak kezdeményezése esetén oszlathatta fel
a törvényeket egy alkalommal küldhette vissza megfontolásra
hadüzenet küldésére, v. a hadiállapot beálltának megállapítására csak a törvényhozó
testület előzetes felhatalmazása alapján volt joga
Oldal 113 / 210
3 név merült fel: Károlyi Mihály, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán, akit 1946.
február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással választott meg köztársasági elnöknek
(nemzetgyűlés január 31-én fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló
törvényjavaslat)
Politikai küzdelmek
1946. március 12-én 20 nemzetgyűlési képviselőt kizártak a KgP-ből (Kisgazda Pártból)
- Sulyok Dezső vezetésével megalakult a Magyar Szabadság Párt
- ugyanezen a napon fogadták el a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi
védelmével foglalkozó VII. tc-et, amely nemcsak a köztársaság-ellenes politikai
szervezkedést és propagandát büntette, de azt is, ha valaki erről tudomást szerez és nem
jelenti a rendőrségnek
- a törvény elfogadása után jelentették be a nemzetgyűlésben a kormány összetételében
végrehajtott változásokat
Kovács Béla már februárban távozott a Földművelésügyi Minisztérium éléről,
helyére Dobi István lépett
Nagy Imrét pedig 1949. március 20-án Rajk László váltotta fel a belügyminiszteri
székben
1946. május 6-án jött létre a pártközi megállapodás a B- lista végrehajtásáról, amely a
közalkalmazottak létszámát az 1938. évi állapotokhoz képest 10%-kal kívánta csökkenteni a
rendelet értelmében háromtagú bizottságok döntöttek, amelyekbe a miniszterelnök, az illetékes
szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács delegált 1-1 tagot
- 1946 októberéig mintegy 100 000 személyt bocsátottak el
1946. május 27-én a nemzetgyűlés fogadta el az emberi alapjogok védelméről szóló 1946/X.
tc.,-et amely kimondta, hogy bűntettet követ el és 5 évig terjedő börtönnel büntethető az a
Oldal 114 / 210
közhivatalnok, aki hivatali eljárásba vagy intézkedésével másnak az 1946/I. tc., bevezetésében
foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti
1946. május 3-án elfogadott IX. törvény értelmében a jogtalanul elvett földek az új
tulajdonosok birtokában maradhattak
- azokban az esetekben viszont, amelyekben a földosztó bizottságok végrehajtása közben
túllépték a jogszabályok előírásait, a törvény kártalanítást helyezett kilátásba DE! csak a
jogtalanul elvett, 50 holdnál nagyobb parasztbirtokokért lehetett csereingatlant vagy,
kárpótlást követelni
- más egyéb jogos esetekben pénzbeli kárpótlást írt elő
1946. június 26-án:
- a szénbányák államosítása, ezzel 50 000 fővel gyarapodott az állami üzemben dolgozó
munkások létszáma
- a hatályba lépett jogszabály a bányaüzemek mellett az erőművek, a karbidgyárak és más
kiszolgáló egységek államosítását írta elő 1949. január 1-jei hatállyal (???)
a kisgazdapárt május közepén elérkezettnek látta az időt a közélet minden területére vonatkozó
arányosítás végrehajtását és a törvényhatósági bizottsági választások kiírását követelte
- június végére olyan helyzet alakult ki az országban, amely robbanással fenyegetett.
ekkor érkezett meg a SZEB jegyzéke a kormányhoz, amelyben Szviridov tábornok a
szovjet katonák ellen elkövetett merényletre hivatkozva követelte a KALOT és más
szervezetek feloszlatását, a reakciós tisztviselők leváltását, a papok uszításának
megakadályozását
1946. július 4-én feloszlatták a Magyar Cserkészszövetséget és a KALOT-ot
- két héten belül további 1500 ifjúsági és társadalmi szervezetet tiltottak be + folyt a B -
listázás 1946 őszéig kb. 60 000 embert bocsátottak el
a koalíciós pártok ezután pártközi értekezleten igyekeztek tisztázni politikai ellentéteiket
- 1946. július 16-i egyezményükben kötelezték magukat együttműködésük megerősítésére
- megállapodtak abban is, hogy a közigazgatási reform és a választójogi törvény
módosításának előkészítésével kapcsolatos munkálatokat olyan módon és ütemben végzik
el, hogy a törvényhatósági bizottsági választásokat még 1946 őszén megtarthassák
1945. október 18-án Mindszenty körlevele: „úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik
totális szellemű zsarnokságot másik váltotta volna fel”
- Bibó 1945 „A magyar demokrácia váltságban van”, Szekfű Gyula 1947-ben megjelent
Forradalom után c. műve „őszintén elfogadni a helyzetet … keleti nagy szomszédunk
bizalmát megnyerve … Magyarország békés fejlődését biztosíthatjuk”
Kovács Béla az FKgP új főtitkára a választási arányok érvényesítésében még a
kommunistákkal való kenyértörésig is elment volna, ezért koholt vádak alapján (Magyar
Testvéri Közösség, „köztársaság ellenes összeesküvés”, a Közösség vezetőit 1947 áprilisában
halálra ítélték) a rendőrség mentelmi jogának felfüggesztését kérte, amelyet a parlament
megtagadott, ezért a szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én letartóztatták és a SZU-ba
hurcolták
- Pfeiffer Zoltán és 50 másik képviselő kilépett a Kgp-ből és megalakította a Magyar
Függetlenségi Pártot
- ennek vezérkaraként az ún. Hetes Bizottságot jelölték meg, amelynek többek között a
Nagy Ferenc szűkebb köréhez tartozó Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselő is tagja volt
- Saláta Kálmán letartóztatásra az ürügyet a demokratikus államrend és köztársaság
védelméről szóló törvény szolgáltatta
- a nyomozás eljutott Kovács Béláig, az FKgP főtitkáráig
a politikai rendőrség kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, amit a
nemzetgyűlés nem szavazott meg
Kovács 1947. február 25-én megjelent a politikai rendőrségen és ártatlanságát.
még ezen a napon letartóztatták a megszálló szovjet katonai hatóságok és a SZU-ba
hurcolták (8 évet töltött ott fogságban)
a letartóztatás után az NPP alelnöke, Kovács Imre kilépett a pártból
az „összeesküvés” okozta újabb koalíciós ellentéteket az 1947. március 11-13. pártközi
egyezménnyel próbálták lezárni
- a kormány elfogadta a hároméves terv gondolatát, vállalta
megszünteti az agrárollót
továbbfejleszti a szociális biztosítást
gondoskodik az egységes tankönyvek és a lelkiismeret szabadságát biztosító
fakultatív hitoktatás bevezetéséről
a koalíciós pártok megegyeztek a kormányalakítás kérdésében
- 1947. március 14-étől a parasztpárti Keresztury Dezső helyett Ortutay Gyula (FKgP) lett
- a vallás és közoktatási miniszter, Nyárády Miklós, Mihályfi Ernő és Dinnyés Lajos
személyében új kisgazdapárti miniszterek kerültek a pénzügy, a tájékoztatásügy és a
honvédelmi tárcák élére
- a parasztpárt elnöke, Veres Péter az építésügyi tárcát kapta meg
minden szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországról vissza kell vonni,
mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga a magyar területen oly fegyveres erő
tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet
megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa)
a hároméves tervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét 1947. június 9.i pártközi értekezlet
véglegesítette
- ekkor határozták meg a hitelszervezet államosításának mértékét, és fogadták el a
Tervgazdálkodási Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét, valamint hatáskörét
szabályozó kormányrendeletet
- a hároméves terv 1947. augusztus 1-jén megkezdődhetett
a koalíciós pártok vezetőinek értekezlete, majd a minisztertanács is 1947. június 11-én úgy
döntött, hogy Mo. nem vesz részt Párizsban a Marshall-terv ügyében összehívott konferencián
Az 1947-es fordulat
1947 megváltozik a külpolitikai helyzet, ezért a szovjetek 1947 őszétől a szovjetizálás
gyorsítására szólították fel kelet-európai híveiket
- 1947. szeptember 23-án (szept. 22-27: az európai kommunista pártok ideológiai vezetőinek
értekezlete): a dél- lengyelországi Szklarska Porebán megalakult a Kominform
1947. szeptember 23-án újjáalakult a Dinnyés-kormány
- a minisztertanács kommunista tagjainak száma ötre emelkedett
- a kisgazdapárt és a szociáldemokraták 4-4, a parasztpárt 2 helyet kapott az új kormányban
- az új kormányprogram középpontjában a hároméves terv végrehajtása állt
- a polgári ellenzék nemmel szavazott a programra
a Magyar Függetlenségi Párt (MFP) ellen közvetlenül a választások után politikai-
adminisztratív, majd október elejétől jogi síkon is megindította a harcot az MKP
- 1947. szeptember közepétől kezdve az AVO nyomozói jegyzőkönyveket vettek fel arról,
hogy a Pfeiffer-párt (MFP) ajánlásgyűjtői részéről hamisítások történtek
Oldal 118 / 210
Út az egypártrendszerig
az egypártrendszer megteremtésére irányuló törekvés hivatalos formában először 1948
márciusában vetődött fel, amikor Rákosi Mátyás felvetette a Magyar Nemzeti Függetlenségi
Front fokozatos felszámolásának ügyét
- már e koncepció jegyében csatlakoztatták 1948 áprilisában a szociáldemokrata és az erősen
megfogyatkozott kisgazdapárti nőszervezetet, a Magyar Nők Demokratikus
Szövetségéhez, amely ezután a hazai nőmozgalom egyedüli szervezete lett
- 1948 tavaszán megszűnt a koalíciós pártok külön-külön ifjúsági szervezete is, majd a
munkás- és parasztifjúsági szövetségek és a középfokú iskolák szövetségének
összevonásával létrejött a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ)
e szervezetek vezetői Rajk Lászlóné, ill. Nonn György, a kommunista párt tagjai
lettek
az MKP vezetői a sajtóban, később az SZDP-be beépített személyeken keresztül támadást
indítottak a párt „jobbszárnya” ellen
- 1947 novemberében, majd decemberében sikerült rávenni az SZDP fővárosi végrehajtó
bizottságát, hogy határozatban ítélje le pártja jobbszárnyát
- a jobboldallal való leszámolás az 1948. február 18-i összvezetőségi ülésén következett be,
ahol Marosán György bejelentette Kéthly Anna, Szeder Ferenc, Szélig Imre, Bán Antal
és mások pártvezetőségi tagságukról való „lemondását”
1948 januárjától a szociáldemokrata párt tagsága kezdett tömegesen átlépni az MKP-ba
- néhány hét után az MKP Politikai Bizottsága tagfelvételi zárlatot rendelt el, ami arra
késztette az SZDP 1948. március elején megválasztott új vezetőségét, hogy most már ők
folytassák a megkezdett tisztogatási akciót tízezreket zártak ki a pártból
- ezzel egy időben a két párt egyesülésének előkészítésére közös politikai bizottság és
szervezőbizottság alakult
az előbbinek Farkas Mihály, Gerő Ernő, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai
József (MKP), Marosán György, Rónai Sándor, Szakasits Árpád és Vajda Imre
lettek tagjai, a közös szervezőbizottságnak pedig Apró Antal, Farkas Mihály,
Kádár János, Kovács István (MKP), Harustyák József, Marosán György,
Révész Ferenc
a közös Politikai Bizottság 1948. március 19-i ülésén külön bizottságot hoztak létre az egyesült
párt programtervezetének kidolgozására
- ekkor jelentették be azt is, hogy az egyesülési kongresszust 1948. június 12-14 között
tartják
Oldal 119 / 210
- a második vh.-.ban a 14,5 millió főnek kb. 6,2%-a (kb. 900 fő) pusztult el 340-360 ezer
katona, 500 zsidó
- szovjet fogságba mintegy 600 ezren kerültek, ebből 100-120 ezer polgári személy
- az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat
A határkérdés
a MKP elfogadta, hogy az 1945-ös fegyverszünet intézkedései véglegesek, az SZDP is elvetette
a revizionizmust, a KgP az etnikai és nyelvi határok összhangba hozatalát remélték a
békekonferenciától
- a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, Kovács Imre is az etnikai elv érvényesítését tartotta
méltányosnak
1945 és 1946 fordulóján a kommunista és szociáldemokrata álláspont annyiban változott, hogy
Erdélyt illetően hozzájárultak az 1920-as határ módosításának felvetéséhez
a németek kitelepítése:
Oldal 123 / 210
1946. június 21-22-én Londonban tárgyalt a magyar küldöttség, ahol Attlee miniszterelnök
nem áltatta őket
- június 25-én Párizsban még annyi eredménnyel sem jártak, mint Washingtonban, vagy
Londonban
A békekonferencia
már 1942-1943 fordulóján felállították a Szovjetunióban, USA-ban és Angliában azokat a
testületeket és bizottságokat, amelyek feladata a béke előkészítése volt
- a három nagyhatalom 1943 őszétől, a londoni székhelyű Európai Tanácskozó Testület
(EAC) létrehozásával, a fegyverszüneti feltételek közös kidolgozásával és a SZEB-ek
felállításával közös európai politika kialakítására tett kísérletet
- 1945. február 11: Nyilatkozat a felszabadított Európáról
1945. július 17-augusztus 2: potsdami konferencia
- a három nagyhatalom létrehozta a Külügyminiszterek Tanácsát, amely a béketárgyalások
és az európai területi rendezés előkészítő, majd döntéshozó fóruma lett
- a Tanács 1945 szeptembere és 1946 decembere között Londonban, Párizsban és New
Yorkban ülésezett az olasz, a román, a bolgár a magyar és a finn békeszerződés
megalkotására
- 1947. március-áprilisban Moszkvában, majd novemberben Londonban a központi
kérdést, a német békeszerződést és az osztrák államszerződést vitatták meg
Magyarország felkészülése a békeszerződésre:
- 1945. május végén Gyöngyösi János külügyminiszter Kertész Istvánt bízta meg a munka
irányításával Béke-előkészítő osztály
a központban a területi kérdés és a kisebbségek helyzete állt
Románia vonatkozásában a népcserére és az önálló, vagy legalábbis széles körű
autonómiával felruházott Erdélyre dolgoztak ki tervezetet
a magyar-csehszlovák viszonynál abból indultak ki, hogy Csehszlovákia a háború
kitörésétől a szövetségesek oldalán állt + 1943 decemberében Benes Moszkvában
barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség-nyújtási egyezményt kötött
a Csallóköz és a nyugat Mo.-i határsáv visszacsatolását remélték
Legnehezebb helyzetben Jugoszláviával szemben voltak
a nemzetiségi elv alkalmazását a Bácska északi részén és a baranyai háromszögben
Jugoszlávia visszautasította volna
osztrák vonatkozásban Sopron környékén kívántak kisebb határmódosításokat
végül mérlegelték Ruténföld Szovjetunióhoz való csatlakozását
1946. július 29-én kezdődött a békekonferencia
- a magyar delegációt Gyöngyösi János vezette
- evidenciaként hatott, hogy a győztesek közé soroltak nem engednek át területeket a
vesztesek javára
A román-magyar határvita:
minden előzetes tárgyalás ellenére Romániával szemben területi igényt jelentett be
- 1946. augusztus 20 Kisebbségi Kódex
- 1946. augusztus 31. Auer Pál párizsi nagykövet felvetette a 4000 km2, Szatmárnémetit,
Nagykárolyt, Nagyváradot, Nagyszalontát és Aradot magába foglaló, félmillió lakost érintő
egyszerű határigazítási javaslatát DE! támogatás
előzmények:
Sztálin Mo. megbüntetését helyezte kilátásba
az USA az etnikai méltányosság és a legkisebb határmódosítások elve alapján
Oldal 125 / 210
katonai rendelkezések:
- a szárazföldi haderő tekintetében a bolgár létszámot alapul véve az amerikaiak 60 ezres, az
angolok 70 ezres létszámot javasoltak
- az előterjesztések a Románia esetében elfogadott elvet alkalmazták
az állam területi kiterjedését
a lakosság lélekszámát a védendő városközpontok számát vették alapul
- a bolgár és a magyar légierő 90 repülőt tarthatott meg, Mo. 5000 főnyi személyzettel
- a román és a bolgár rendelkezések alkalmazása olyan furcsaságokat eredményezett, hogy a
békeszerződés tervezet 15. cikkelyében Mo.-nak megtiltották a tengeralattjárók,
torpedónaszádok, tengeri aknák kikísérletezését, építését, vagy tartását
- a román és bolgár gazdasági rendelkezéseket mutatis mutandis a magyar békeszerződés
tervezet szövegébe iktatták
- a magyar ügyek tárgyalása a párizsi értekezlet utolsó napjaira korlátozódott, a magyar
békedelegáció meghallgatására nem került sor
a balkán-finn gazdasági bizottság 1946. október 2-i ülésén az amerikaiak kérték, hogy az Mo.
által fizetendő jóvátétel összegét 300-ról 200 millió USD-re szállítsák le + az ország gazdasági
helyzetének stabilizálásának elősegítésére szolgáltassák vissza az amerikai megszállási
zónákból a magyar javakat DE! az indítványt elvetették
a párizsi értekezleten a magyar békeszerződés tervezet 21 jóvátételre vonatkozó pontját
egyszerű többséggel fogadták el, viszont az amerikai küldöttség ellene szavazott
1946. november 29-én a Külügyminiszterek Tanácsa New York-i ülésszakán tárgyalta meg
Bevin angol külügyminiszter javaslatát a szövetséges csapatok visszavonásáról a volt
ellenséges államok területéről, de Molotov szerint ezt a kérdést már megoldották
- .Bevin megváltoztatta álláspontját és elismerte, hogy a román és a magyar békeszerződés a
szövetséges csapatok kivonulását előíró cikkelyével korábban egyetértett
a potsdami 4-3-2 formula:
- az olasz békeszerződés tervezet az angol, az amerikai, a szovjet és a francia, a románt, a
bolgárt és a magyart az angol, az amerikai és a szovjet, míg a finnt az angol és a szovjet
külügyminiszter állította össze
- mindvégig az olasz békeszerződés tárgyalásának elsőbbsége érvényesült, az ún. balkáni
békék (román, bolgár, magyar) esetében pedig a román békeszerződésé
- a nagyhatalmak összefüggő békerendszert akartak létrehozni, ezért kötelezték a legyőzött
államokat a többi békeszerződés elismerésére
a békeszerződés szigorú és súlyos volt, túlságosan nagy terhet jelentett az újjáépülő magyar
nemzetgazdaság számára
- olyan javak és kulturális értékek kiszolgáltatására kötelezte a magyar kormányt, amelynek
eredete és tulajdonjoga legalábbis vita tárgyát képezte
- a nemzeti kérdést azon kormányok belügyei közé utalta, amely államok keretében éltek
- az okmány 42 cikkelyből és 6 függelékből állt
Hazatelepültek
az 1949-es népszámlálás szerint 1941 után 376 ezren települtek haza 134 ezren Romániából,
119 ezren Csehszlovákiából és 66 ezren Jugoszláviából
a potsdami konferencia határozata és a SZEB döntése értelmében 200 ezer németet telepítettek
ki Magyarországról
Oldal 127 / 210
Külpolitika 1947-ben
1945. szeptember 25-én a SZU elismerte az Ideiglenes Kormányt
- az USA november 15-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Mo.-gal, míg Nagy-Britannia
ezt csak 1947. szeptember 16-án tette meg
Gyöngyösi János külügyminiszter a németekkel szembeforduló, a béketapogatózásban részt
vevő diplomatákra támaszkodott
- később Nagy Ferenccel együtt került ki a kormányból
az 1947 tavaszára megérlelődő semlegességi gondolat abból a felismerésből táplálkozott, hogy
a Kelet és a Nyugat egyaránt figyelmen kívül hagyja Mo. alapvető érdekeit
1947. december 8-án Jugoszláviával kötött barátsági együttműködési és kölcsönös
segítségnyújtási szerződést
- ezt követte 1948. január 24-én a magyar –román, február 18-án a magyar-szovjet, június
18-án a magyar-lengyel, július 16-án a magyar-bolgár és 1949. április 16-án a magyar-
csehszlovák a Jugoszláviával kötött barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási
szerződés
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
Oldal 128 / 210
1950 tavaszán és nyarán a volt szociáldemokrata többségtől szabadult meg a trojka 276
személyt internáltak, 154-et elítéltek
- Szakasits életfogytiglant kapott
- Marosán Györgyöt halálra ítélték, amit kegyelemből életfogytiglani börtönre változtattak
ezután rendezték meg az ún. „tábornokpere”-ket
- az ún. Sólyom-ügy során 48 főt tartóztattak le, 4 személyt internáltak, a 44 elítéltből 10-et
kivégeztek
- a katonai bíróságok 1949-1952 között mintegy 24 ezer személyt ítéltek el
1950-ben pattant ki a Szűcs-ügy (Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, az NKVD beépített
embere volt), amelyben 40 személy ellen indult eljárás
- 2 ember végeztek ki, 1 személyt életfogytiglant kapott
- Szűcsöt és testvérét még a kihallgatás során agyonverték
1951 tavaszán a hazai kommunisták újabb csoportja került sorra, összesen 21 vezetőt
börtönöztek be, köztük (májusban) Kádár főtitkárhelyettest és Kállai Gyula külügyminisztert
- 1952-ben ismét szociáldemokratákat tartóztattak le, majd hozzáláttak a cionista per
előkészítéséhez
- az ún. munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perekben összesen 28 személyt ítéltek
halálra és végeztek ki
1950 és 1953 között az ügyészség összesen több mint 1 millió büntetőeljárást kezdeményeztek,
390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet
- az elítéltek egy része börtönbe, másik felük internáló- vagy munkatáborba került (pl. recski
kőbánya)
- a táborok száma 1953-ra elérte a 100-at
1951. május-júniusban 14-15 ezer embert minden bűnvádemelés vagy bírósági eljárás nélkül
egyszerű rendészeti határozattal telepítettek ki a fővárosból és a vidéki nagyvárosokból vidékre
és kényszerítettek mezőgazdasági munkára
- zömmel a régi elit, ill felső középosztály képviselői
1952. július: a Központi Vezetőség meghirdette a „szociáldemokratizmus” elleni kérlelhetetlen
harcot
- ekkor börtönözték be Kisházi Ödönt, a Szakszervezeti Tanács régebbi elnökét és váltották
le Rónai Sándort az Elnöki Tanács éléről
- de rajtuk kívül sok egyszerű párttagot is internáltak, ill. állítottak bíróság elé
- mivel a börtönök megteltek, munkatáborokat állítottak fel Kistarcsa, Recsk,
Kazincbarcika, Oroszlány
- 1950-től az ÁVH hatáskörébe került a katonai elhárítás és a határőrség is + felállították a
nyilvántartási osztályokat, ahol a régi „reakciósokat” és az új, potenciális ellenfeleket
tartották nyilván
1953 elején Péter Gábort börtönbe zárták, később életfogytiglani börtönre ítélték
Hadsereg
az 1947-es békeszerződés 70 ezer fős hadsereg fenntartását engedélyezte, de a hidegháború
nagy létszámú hadsereg felállítását és fegyverben tartását kívánta meg
- az 1948 szeptemberében még komolyabb harci érték nélküli magyar honvédség 1950
nyarára számottevő ütőerőt jelentő hadsereggé duzzadt
a magyar fegyveres erők létszáma a 300 ezer főt is meghaladta
lényegében minden nagykorú fiatalembert besoroztak
a szolgálati időt több fegyvernemnél felemelték 3 évre és ösztönözték a tovább
szolgálást
1950 és 1952 között az állami költségvetés kb. 25%-át fordították hadikiadásokra
Oldal 132 / 210
Az oktatás
a kulturális élet mennyiségi mutatói terén az 1950-es évek első felében jelentős fejlődés
mutatkozott
a közoktatásban az 1950-es években bevezetett új általános és középiskolai tantervek
gondoskodtak a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztéséről
- mind az általános, mind a középiskolákban megszűntették a választható idegennyelv-
oktatást helyette orosz
az 1950/51-es tanévben az ipari, közgazdasági és mezőgazdasági szakemberek képzése céljából
létrehozták a középfokú technikumokat
- az egyes gazdasági területek számára elméletileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült
középkáderek képzése a 14-18 éves korosztály egy részéből
- a gimnáziumokat egységesítették, feladatuk kizárólag a továbbtanulásra való felkészítés
volt
a csaknem korlátlan középiskolai továbbtanulási lehetőségek miatt csökkent az érdeklődés az
újonnan felállított szakmunkásképző iskolák iránt
- a képzett szakmunkások száma csökkent, ennek mérséklése érdekében nagy számban vettek
fel olyan fiatalokat szakmunkástanulónak, akik nem végezték el a 8 általánost
1950-ben elkezdődött az egyetemi oktatás rendszerének radikális átalakítása
- előírták az előadások és a gyakorlatok kötelező látogatását
- a vizsgakövetelményeket a pártszervek felülvizsgálták, szükség esetén még a jegyzeteket is
átírták
- a megbízhatatlannak minősített „polgári” professzorok (Bibó István, Hajnal István,
Kosáry Domokos, Papp Simon) jó részét eltávolították, helyükbe fiatalok és a kommunista
értelmiség (Molnár Erik, Bognár József, Hanák Péter) kerültek
kifejezetten a kommunista ideológia terjesztését szolgálták az 1950 és ’52 között minden
egyetemen felállított marxizmus-leninizmus tanszékek, melyek óráit minden hallgatónak
látogatnia kellett
- a szociológiai és pszichológiai tárgyaknak még az oktatása is megszűnt
- a rektorok és dékánok befolyása jelképessé vált, az igazi hatalom az egyetemi
pártbizottságok és az újonnan szervezett tanulmányi (káder)osztályok vezetőinek kezébe
került
1949 és 1955 között a felsőoktatási intézmények száma 19-ről 36-ra emelkedett
- Vegyipari Egyetem Veszprémben
- Közlekedési Műszaki Egyetem Szegeden
- Építőipari Műszaki Egyetem Szolnokon
- az 1949-ben megszüntetett jogakadémia pótlására létrehozták az Államigazgatási Főiskolát
Budapesten
az orosztanárokat, fordítókat és tolmácsokat képző Lenin Intézet 1949-ben, az Idegen
Nyelvek Főiskolája 1951-ben alakult meg
- a legnagyobb egyetem továbbra is a budapesti (1950-től nem Pázmány Péter, hanem)
Eötvös Lóránd Tudományegyetem maradt
- a Közgazdaságtudományi Egyetem 1953-tól Marx Károly nevét viselte
- a debreceni Tisza Istvánról elnevezett egyetemet Kossuth Lajostól kapta új nevét
- a szegedi (Horthy Miklós) és a pécsi (Erzsébet királyné) egyetemet is megfosztották nevétől
az általános létszámemelkedés mellett a felsőoktatás politikáját a hallgatók szociális
összetételének radikális megváltoztatása jellemezte
az 1950-es évektől hatalmasra duzzadt azok száma, akik esti és levelező oktatásban, ill.
gyorsított tanfolyamok hallgatóiként szereztek tudást
- szakérettségit 1948 és 1955 között lehetett szerezni
Oldal 134 / 210
az állami iskolarendszer minden formáján kívül állt a Karolina úti Pártfőiskola, ahol néhány
hónapos/1-2 éves bentlakásos tanfolyamok keretében oktatták a valamiért kiemelt és vezető
beosztásokra kiszemelt kádereket
- tankönyv: a Szovjetunió Kommunista Pártjának rövid történet
- tanultak marxista közgazdaságtant, dialektikus és történelmi materializmust és magyar
párttörténetet
középiskolás fokon a városligeti Makszim Gorkij Magyar- Orosz Iskola állt
- struktúrája a szovjet iskolákéhoz igazodott, 8 helyett 10 osztályból állt, a magyar irodalmon
kívül mindent oroszul tanítottak
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001
Oldal 136 / 210
- a Politikai Bizottság 1954. december 9-i ülésén Nagy azon javaslatát, hogy a Központi
Vezetőség tárgyalja meg a vitás kérdéseket, s csak ezután kérjék a szovjet vezetés
véleményét, elutasították
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Oldal 141 / 210
Az újjáépítés
1946 végéig 28 felrobbantott tiszai és dunai híd felét helyreállították
a 114 vasúti hídból 100-at üzembe helyeztek
a vasúti közlekedés az amerikai hadsereg által által, áruhitel formájában adott 500
gőzmozdonynak (Truman-mozdony) köszönhetően indult be
Pénzügyi stabilizáció
infláció:
- 1945 decemberében a pénzromlást a kormány a forgalomban lévő pénz felülbélyegzésével
s a bankjegyek 75%-os dézsmájával igyekezett megállítani
Oldal 142 / 210
- 1946 első felében ennek ellenére a pénzromlás már hatalmas méreteket öltött
1946 nyarára a pengő minden pénzfunkcióját elveszítette
megjelent a feketézés és a batyuzás, amit a lassan beinduló vasúti forgalom is
elősegített
1946. augusztus 1-jén került sor a pénzügyi stabilizációra
- az aratás után jelentős árualap felhalmozása
- a szovjet jóvátételi szállítások átütemezésen az amerikai kormány visszaadta Mo.-nak a
MNB aranykészletét
- egyéb külföldi támogatást a kormány nem vett igénybe
- az új pénznem a forint és a fillér lett (10 forintos-Petőfi, 20 forintos - Dózsa, 50 forintos
Rákóczi,100 forintos Kossuth) DE! a nemzetközi pénzpiac nem fogadták el a forintot
konvertibilis valutaként
a pengő és a forint cserearányt úgy állapították meg, hogy értelmetlen legyen a beváltás
- a lakosság kezén lévő valuta- és nemesfémkészlet megszerzésére tudatos pénzszűkét
teremtettek
átlagosan az 1938-as szint 50%-ra szállították le a fizetéseket
- az agrárollót mesterségesen szétnyitották az mezőgazdasági árak 40-50%-kal
emelkedtek
Államosítás
1946. december 1-jén a szénbányák államosítását a négy legnagyobb nehézipari komplexum, a
Rimamurány - Salgótarján Vasmű Rt., a Ganz-gyárak, a Weiss Manfréd Acél- és
Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár követte az állami szektorban dolgozó
munkások aránya 43%-ra nőtt
1947. szeptember 29-én a nagybankokat és az általuk ellenőrzött cégeket vették állami
kezelésbe
- a MNB a továbbiakban nemcsak jegybankként, hanem kereskedelmi bankként is működött
- a régi nagy kereskedelmi bankok megszűntek, ill. speciális feladatokat ellátó szakosított
pénzintézetekké alakultak át Beruházási Bank, Külkereskedelmi Bank, OTP (1949)
1947. november 28-án államosították a bauxit- és alumíniumipart
1948. március 25-én államosították a 100 főnél több munkást foglalkoztató gyárakat
- rendeleti úton léptették életbe (a vasasszakszervezetek székházába behívott munkások
„munkásigazgatóként” távoztak)
- a nemzetgyűlés csak utólag emelte törvényerőre
- ezzel az állami szektorban foglalkoztatottak aránya a bányászatban és a nehéziparban
meghaladta a 90%-ot, a könnyűiparban pedig 75% körül mozgott
1949 decemberében minden 10, egyes esetekben 5 főnél több munkást alkalmaztak, valamint
külföldi tulajdonban lévő vállalatot államosítottak
- a kisajátított vállalatokért kártalanítást helyeztek kilátásba, de erre sohasem került sor
ennek palástolásakor a részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében
vezetőik ellen koncepciós pereket indítottak (1948. szeptember MAORT mérnökeit
tartóztatták le, 1949 végén a Standard Villamossági Rt. menedzsereit vetették
börtönbe)
a mezőgazdaság államosítása kezdetben nem szerepelt a kommunista célkitűzések között,
agrárpolitikai céljuk azonban kezdettől a szövetkezetesítés volt
- az 1948. februári szövetkezeti irányelvek:
az 1945-46-ban létrehozott földműves-szövetkezeteket a régi fogyasztási és
értékesítési szövetkezetek beolvasztásával termelőszövetkezetekké kellett
alakulniuk, megteremtve a mg. szocializmusba való átvezetésének bázisát
Oldal 143 / 210
Tervgazdálkodás
1947. június 11-én megalakult az Országos Tervhivatal
- ez dolgozta ki az 1947-49-es ún. hároméves terv általános irányelveit
- első elnöke a szociáldemokrata Vajda Imre
- főtitkára: Berei Andor (kommunista)
- 1949-től a kommunista Vas Zoltán irányította a testületet
másik fontos szerv az 1949-ben létrehozott Népgazdasági Tanács vált, Gerő Ernő
irányításával
az első 3 éves terv:
- 1947. augusztus 1-én kezdődött
- cél:
az újjáépítési munkálatok befejezése
a periódus végére az mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév
szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja meg
ez annyiban módosult, hogy a háborúra való felkészülés jegyében a (nehéz)ipar
fejlesztésére még nagyobb hangsúlyt fektettek az összberuházás a
mezőgazdaságra szánt 30%-os arányát 18%-ra csökkentették
1949-re az ipar nem 27, hanem majd 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet
a nehézipari ágazatok termelési értéke 60%-ra emelkedett, az mg. viszont az 1938-
as szintet sem tudta elérni
a közlekedést, az iparhoz hasonlóan stratégiai ágazatnak tekintették, az összberuházások 27%-
át fordították ennek fejlesztésére
- vasúti forgalom rekonstrukciója
- a közúti forgalom motorizálása
- 1949-re befejeződött a Ferihegyi repülőtér háború alatt megkezdett építése
külkereskedelem:
- az addigi legfontosabb partner, Németország helyébe a SZU lépett
1948. február 18: magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,
1949. január 20. KGST (Kölcsönös gazdasági Segítség Tanácsa) (MO.
Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, később Albánia és az NDK)
Oldal 144 / 210
Társadalmi változások
1944-45 folyamán a régi államapparátus felső- és középszintű vezetőinek, a szélsőjobboldali
pártok exponált személyiségeinek jelentős része hagyta el az országot
- ehhez járult a B-listázásokkal elbocsájtott közigazgatási tisztviselők, vmint a földreform és
államosítás következtében vagyonukat elvesztő közép- és nagybirtokosok, ill. polgárok
deklasszálódása
- jelentős részük utóbb külföldre távozott
- e rétegek régi befolyásos érdekszervezetei az OMGE, a GYOSZ és a TÉBE 1948-ig
megszűntek
- ezzel párhuzamosan iktatódtak ki a Horthy korszak köszönési- és megszólítási formái is
helyette bajtárs, polgártárs, szaktárs, elvtárs, 1949 után mindenki elvtárs(nő)
a parasztság össztársadalmon belüli aránya (49%) nem változott, viszont jelentősen csökkent a
földnélküliek száma
- minimálisan módosult a bányászatból, iparból és forgalomból élők aránya, a munkások
aránya 26-ról 27%-ra emelkedett
- a kisiparosok és kiskereskedők 8-9%-os aránya nem változott
a minisztériumok és az országos hivatalok alkalmazottainak 1945 előtt 45-a volt
munkás(származású), 1949-re ez az arány 81%-ra nőtt
vallási összetétel:
- az izraeliták aránya 4,3%-ról 1,5%-ra csökkent
- a katolikusok aránya 66-ról 68%-ra nőtt
- az evangélikusok száma 1%-kal csökkent
életszínvonal:
- a 3éves terv 80%-kal akarta emelni
- 1949-ben a hivatalos jelentés szerint 37% sikerült, de max. 10-20%-os volt az eredmény
- a parasztság életszínvonala kevésbé javult, mint a munkásságé
- a női munkavállalók aránya az aktív keresők körében 1949-re 29%-ra nőtt
Kollektivizálás
az első 5 éves terv legfontosabb agrárpolitikai célkitűzése a kollektivizálás végrehajtása volt
- az egyik legfontosabb kényszertő eszköz a magángazdaságok adóterheinek folyamatos
emelése volt
- ám ennél is súlyosabb terhet jelentett a kötelező beszolgáltatási rendszer
főleg az 5 hold feletti parasztokat sújtotta, a beszolgáltatandó terményeket és a
mennyiséget központilag írták elő
a beszolgáltatott termékekért kapott fizetség egyre csökkent
1948 és 1955 között 400 ezer parasztot
a birtokos parasztok 1/3-át marasztalták el „közellátási bűntettért”.
1952-ben a „végrehajtók” a szó szoros értelmében lesöpörték a padlásokat
a parasztság megtörésének másik módja a tagosítás volt
- arra hivatkozva, hogy a megalakuló szövetkezetek szerteszét heverő kisparcelláit egyesíteni
kell, magánparasztokat ingatlanjaik cseréjére kötelezték
- 1949 és 1953 között kb. 4 millió hold (az mg. művelés alatt álló földek egynegyede) cserélt
gazdát
kulákok:
- a 25 holdon felüli közép- és gazdagparasztok
- 1948-49 között újabb és újabb különadókat vetettek ki rájuk:
hiteleket többé nem kaphattak
kizárták őket a képviselő- és tűzoltó testületekből
elvették nagygépeiket, gazdasági épületeiket
gyermekeik nem járhattak egyetemre
1948 vége és 1953 nyara között a téeszek száma 468-ról 5 000 fölé emelkedett, a tagoké 13
ezerről 370 ezerre nőtt
- a magántulajdon részaránya a mezőgazdaságban kétharmadra esett vissza
- a parlagon hagyott földek növekedése miatt a megművelt terület aránya évről évre csökkent
- az ipari növényekkel bevetett terület megötszöröződött
- a népélelmezés szempontjából legfontosabb búza vetésterülete 21%-kal csökkent
- a takarmánytermelő terület ugyancsak alatta maradt a háború előttinek
- a szakszerűtlen tárolás és kezelés következtében a szerves trágya tápértékének nagy része is
veszendőbe ment
Oldal 146 / 210
- október 25-én délelőtt hatalmas tömegek lepték el a belvárosi utcákat, a tömeg a Parlament
felé indult a fegyvertelen tömeget sortűz kaszálta végig, a gyilkosok kiléte még ma sem
ismeretes
- a fegyveres harc újra erőre kapott, megindult az ávósok utáni hajóvadászat
23 ÁVH-st végeztek ki, vagy kínoztak halálra
az indulatok a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának október 30-ai
ostroma után szabadultak el a többórás tűzharc után a magukat megadó védők
közül 20-at lőttek agyon, vagy kínoztak halálra
a Parlament előtti vérengzést követően Nagy Imre és október. 24-én Bp.-re érkezett szovjet
tanácsadók (Mikojan és Szuszlov) kezdeményezésére menesztették Gerőt és a régi vezetés
néhány tagját
- az MDP új első titkára Kádár lett, a felkelés megítélése nem változott
Nagy Imrében október 26-án tudatosult, hogy a kormánynak két lehetősége van:
1. leverni a felkelést
2. az események élére állni Nagy emellett döntött
Losonczyval és Donáthtal együtt a Központi Vezetőség ülésén kezdeményezte,
hogy a felkelést nemzeti-demokratikus forradalommá nyilvánítsák
a bp.-i rendőrfőkapitány, Kopácsi Sándor közvetítésével a kormány tárgyalásokat
folytatott a felkelőkkel
október 27-én a kormányt átalakították:
- az új kabinetben helyet kapott Lukács György, Tildy Zoltán, Kovács Béla
- október 28-án a Központi Vezetőség újraértékelte az eseményeket és nemzeti demokratikus
mozgalomnak minősítette a történeteket
a kormány leállította az általános támadás előkészületeit és tűzszünetet rendelt el
délutáni rádióbeszédében (okt. 28) Nagy bejelentette:
a szovjet katonai alakulatok hamarosan elhagyják Bp.-et, és idővel egész
Mo.-t
a harcosok számára amnesztiát helyezett kilátásba
bejelentette az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer visszaállítását és, hogy
március 15-e nemzeti ünnep lesz
általános bér- és normarendezést, új agrárpolitikát ígért
október 30-ára megalakult a Nemzetőrség:
- a rendőri alakulatok mellett a felkelők csoportjaira épült
- főparancsnoka: Király Béla lett
- a szovjet csapatok ugyanezen a napon megkezdték a kivonulást Bp.-ről
- délután Nagy, szovjet jóváhagyással, bejelentette, hogy Mo.-on megszűnik az
egypártrendszer
- még ezen a napon a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy
vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi házi őrizetéből kiszabadították Mindszenty-t
- Mindszenty október 31-én megjelent a nyilvánosság előtt, November 3-án nyilatkozatot is
kiadott
- tagjai: Adorján József, Csorba János, Kővágó József, Németh Imre, Pártay Tivadar,
Rácz István, B. Szabó István és Szemes József
- elnöke november 3-án Kovács Béla lett
a Szociáldemokrata Párt az újjászervezéssel együtt, október 31-én választotta meg a párt
vezetőségét
- elnök: Kéthly Anna
- főtitkár: Kelemen Gyula
- főtitkárhelyettes: Révész András lett
- a pártvezetőségből kihagyták azokat a korábbi vezetőket, akik a kommunistákkal szorosan
együttműködtek és fontos szerepük volt a két munkáspárt egyesítésében (Szakasits,
Marosán, Rónai stb.) az államosított gyárakat és bányákat és a földreformot történelmi
tényként kell kezelni, az új kormány munkáját támogatni kell
- Kéthly november 1-jén Bécsbe utazott, ahol a Szocialista Internacionálé vezetőivel
találkozott
október 31-én a Nemzeti Parasztpárt Farkas Ferenc irányítása alatt, Petőfi Pártként alakult
újjá
- a párt főtitkára Farkas Ferenc lett, a népi írók irányító testületet alkotva a pártelnökség
funkcióját töltötték be
- a Rákosi-rendszert leginkább kiszolgáló korábbi vezetőket (Erdei Ferenc, Darvas József)
kihagyták a testületből
- a Párt szorgalmazta az ország semlegességének biztosítását
- Kodály Zoltán elnökletével az államfői jogok gyakorlását egy Nemzeti Főtanácsra kívánta
bízni, amíg „felemás” helyzet van az országban
október 31-én újjáalakult a Polgári Demokrata Párt, majd a Magyar Radikális Párt is
- vezetőségválasztásra és programalkotásra nem kerülhetett sor
- a volt Nemzeti Radikális Párt egykori vezetői 1956. november 1-jén kibontakozási tervet
készítettek és hoztak nyilvánosságra:
a stabil kormányzat megteremtésének 3 feltétele van:
1. Kovács Bélát és Kéthly Annát a kormányba
2. hasonlóan a harcoló ifjúság képviselőit is
3. meg kell maradni azon az alapon, hogy a kormányzat bázisa a harcoló ifjúság és
az 1945-ben alakult négy koalíciós párt
ezekből testületet kell alakítani, amelynek a szűkebb kabinet tagjain kívül a
minisztereket is ki kell cserélni, és olyan kabinetet összeállítani, amely
pártszempontoktól függetlenül alkalmas az ügyek vitelére a dokumentumot
Bodor György, Németh Imre, Kertész Dániel, Talpassy Tibor és Erdős János
írták alá
a Magyar Függetlenségi Párt 1956. október 31-én alakult újjá
- vezetői továbbra is vallották a polgári eszmék képviseletének gondolatát, az 1947-es
program tényleges valóra váltását
a Magyar Szabadság Párt november 1-jén alakult meg
- elnöke: P. Ábrahám Dezső
- a főtitkár: Kálmán Szilviusz György
- programnyilatkozatuk kimondta: „ A párt nevében hordja jellegét és alapját… Nem ismer
sem osztály, sem foglalkozás, sem felekezet szerinti különbséget”
a Demokrata Néppárt 1947-ben megválasztott képviselői közül Farkas Dénes, Keresztes
Sándor és mások október 30-án kezdték meg a párt újjászervezését
Dr. Varga Endre 1956. november 1-jén a rádióban jelentette be a Katolikus Néppárt
működésének megkezdését
október 31-én újjászervezték a Kereszténydemokrata Néppártot
Oldal 151 / 210
- a bizonytalan összetételű párt arra vállalkozott, hogy felekezeti különbségek nélkül minden
magyar embert, aki a keresztény etikát magáévá teszi, szívesen lát soraiban
- egyetlen feltétel, hogy mind a Rákosi-Gerő korszak, mind a fasizmus bűneiben teljesen
büntetlen legyen
1956-ban nem született olyan jogszabály, amely a forradalom idején alakult vagy
újjászerveződött pártok feloszlatásáról, illetve működésük megszüntetéséről intézkedett volna
A forradalom leverése
a november 2-án újjáalakult kormányban a kommunistákat Nagy Imre, Kádár és Losonczy
képviselte, 3-3 kisgazda és szociáldemokrata és 2 parasztpárti képviselő (Bibó István) mellett
október 26-a után Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter katonáival együtt a
szabadságharcosok oldalára állt és úgy látszott, Moszkva is elfogadja a változásokat
- október 30-án a szovjet kormány olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben kinyilvánította
készségét a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának megtárgyalására
- DE! október 31-én az SZKP elnöksége a felkelés leverése mellett döntött. (lsd. Szuezi-
válság)
- Konyev marsall, a Varsói Szerződés főparancsnoka megkapta a parancsot a rend
helyreállítására, a beavatkozáshoz november 1-2-án a baráti szocialista országok vezetői is
belegyezésüket adták
Nagy Imre érzékelte a SZU álláspontjának megváltozását és november 1-jén átvette a
külügyminiszteri tárcát, majd magához kérette J. F. Andropovot és tiltakozott a z újabb szovjet
egységek Mo.-ra történő bevonulása ellen
- Andropov azonban tagadta, hogy a szovjet csapatok Mo. ellen támadnának
nov. 1: Nagy Imre délután 6 órai rádióbeszédében bejelentette, hogy Mo. kilép a Varsói
Szerződésből és semleges állammá alakul, kérte, hogy ezt az ENSZ és a nagyhatalmak ismerjék
el DE! válasz
november 2-án kinevezték a szovjet csapatok kivonásának részleteiről tárgyaló magyar
delegáció tagjait:
- Erdei Ferenc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy és Szűcs Miklós ezredes
- kormányküldöttséget neveztek ki, hogy Varsóban tárgyaljon a SZU-val a Varsói Szerződés
felmondásáról, s újabb szóbeli jegyzékben tiltakoztak a folytatandó szovjet
csapatmozdulatok ellen
- a kormány határozott az ENSZ-közgyűlésre utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy
Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna, Kovács Béla)
a budapesti munkástanácsok felhívásokat adtak ki a munka november 5-i, hétfői felvételére
november 3-án délelőtt a Parlamentben megkezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások a
csapatkivonások részleteiről, abban is megállapodtak, hogy a megbeszéléseket este 10-kor a
szovjet parancsnokságon folytatják
- nov. 3-án a kormány is átalakult:
Nagy Imre: miniszterelnök és külügyminiszter
államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKgP); Kádár
János, Losonczy Géza (MSZMP); Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna
(SZDP) és Maléter Pál, mint honvédelmi miniszter
ekkor azonban Kádár és Münnich már nem volt az országban november 3-án
délután Hruscsov is fogadta őket, aki kijelölte Kádárt miniszterelnöknek
Kádárék este Ungvár érintésével Szolnokra repültek
november 4-én a szovjet csapatok, vasárnap hajnalban megkezdték a Forgószél
hadműveletnek nevezett támadásukat Bp. ellen
- a honvédelmi minisztert, Maléter Pált már korábban letartóztatták
Oldal 152 / 210
- Király Béla az ellenállást reménytelennek ítélve a budai hegyekbe, majd Ausztria felé
vonult vissza
a kommunisták a jugoszláv követségtől kértek menedéket, Mindszenty pedig az amerikaiaktól,
Tildy menedékjogi kérelmét a brit nagykövetség elutasította
a Kilián-laktanya november 5-én, a Citadella november 7-én esett el
- az újpesti és csepeli ellenállási gócokat november 10-11-ére számolták fel
- súlyos harcok folytak Dunapenteléért, Dorog, Tatabánya és Pécs környékén is
a Szabad Kossuth Rádió által ismételt segélykérésekkel csaknem egy időben egy másik
rádiónyilatkozat is elhangzott arról tájékoztatott, hogy Kádár vezetésével, Marosán
György és Münnich Ferenc részvételével új kormány alakul, amely harcot hirdet az
ellenforradalom ellen
- Kádárt még november 1-jén Moszkvába szállították, ahol ő vállalta a ráosztott szerepet
- Kádárt november 7-én hozták vissza a fővárosba
Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Oldal 153 / 210
- sortüzek dördültek: dec. 8-án Salgótarjánban, dec. 10-én Miskolcon, dec. 11-én Egerben
a halálos áldozatok száma megközelítette a 100-at
1957. január 18-án felfüggesztették az Írószövetséget + két nap múlva (jan. 20-án) a Magyar
Újságírók Szövetségének működését is
Konszolidáció
1956 novemberétől kezdődően a béreket átlagosan 18%-kal emelték
- 1957 elején bevezették a nyereségrészesedét, 1957. július 20-án a teljesítménybérezést
- ugyanezen idő alatt az árak nem változtak
a parasztság szempontjából az agrárpolitika módosulásának két eleme bizonyult döntőnek:
1. a téeszek feloszlásának tudomásulvétele
2. a kötelező beszolgáltatások ismételt eltörlése ez utóbbit 1956. november 12-én rendelték
el
- a következő években növelték a felvásárlási árakat, és bevezették az állam és a termelő
közötti szerződések rendszerét
- engedték a földek 5 holdig terjedő szabad adásvételét
- eltörölték a kötelező tűz- és jégbiztosítást
- megszüntették a mezőgazdaság-fejlesztési járulék fizetését és az addig évenként emelt
általános jövedelemadó mértékén nem változtattak
a kisiparosok és kiskereskedők rokonszenvét az adókulcsok mérséklésével igyekeztek elnyerni
a magánkisipar adókulcsa 1957. január 26-án 20%-kal csökkent, egy hónappal később ezt
kiterjesztették a kiskereskedőkre és az önálló szellemi foglalkozásúakra is
- csökkent a tb járulék érték
Oldal 156 / 210
A rendszer megszilárdítása
az MSZMP taglétszáma gyorsan növekedett (1957 végén 400 ezer fő)
- a jelentkezők többsége régi párttag volt
- 1970-ben már 662 ezer párttagot tartottak nyilván, az 1980-as évekre 800 ezer fölé
emelkedett
1957. június 27-29 az MZMP első országos ülése
- a párttagság legnagyobb homogén csoportját kezdetben a párt- és állami funkcionáriusok
alkották
- a munkások aránya 1957 nyarán 30%-ot tett ki
- az új párttagok körében jelentős volt a pozíció reményében belépő alsóértelmiségiek aránya
- a fizikai dolgozók aránya a későbbiekben nőtt és 1962-re elérte az 59%-ot, ettől kezdve
azonban csökkent
a június i értekezlet megerősítette Kádár centralista irányvonalát és új vezető testületet
választott:
- Kádár, Münnich, Marosán és Rónai mellett ekkor tűnt fel a Politikai Bizottsági tagok
között
- az 1956-ban nem kompromittálódott Kállai Gyula, Fehér Lajos, Fock Jenő és Somogyi
Miklós
- a moszkvaiakat a Titkárságban senki, a Politikai Bizottságban pedig Münnich képviselte
- a vezető testületben jelentősen csökkent a zsidó származásúak aránya
a DISZ nem szerveződött újjá: helyette KISZ 1957. március 21-én
- a csatlakozók létszáma 1957 nyarára elérte a 110 ezer főt
- az 1960-as évek közepére a 750 ezret ez a 14-26 év közöttiek 30-40%-a
- a tagság inkább a karrierépítéshez járult hozzá és a konformizmus jele volt
- ezzel egy időben lehetetlenné tették a még működő ifjúsági szervezeteket (Magyar
Forradalmi ifjúmunkás Szövetség, Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége, Magyar
Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége, Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége)
- a szervezet monopóliuma 1988-ig tartott
Oldal 157 / 210
az írók megnyerésére: 1957. március 15-én a megszűnt Irodalmi Újság helyett megindították
az Élet és Irodalmat
- a Kortárs kiadása 1957 szeptemberétől a megszűnt Csillag helyett, az először 1956-ban
megjelent Nagyvilág publikálásának folytatása
- az addig mellőzött Németh László, Szabó Lőrinc, Heltai Jenő. Kodály Zoltán Kossuth-díjjal
jutalmazása 1957. március 15-én
- a gesztusok azonban nem hozták meg a remélt eredményt, bár 1957 őszén a püspökökhöz
hasonlóan aláírták az ENSZ jelentés ellen tiltakozó nyilatkozatot, amikor kiderült, hogy a
bebörtönzöttek nem kerülnek szabadlábra, ismét hallgatásba burkolóztak
a hatalom 1958 nyarán kínált fel ismét kompromisszumos lehetőséget
- a népi írókkal foglalkozó júniusi állásfoglalás szigorú bírálatban részesítette őket
a nemzeti sajátosságok túlhangsúlyozásáért
a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok helytelen megítéléséért
DE! személyüket nagy megbecsülésben, írói rangjuknak megfelelő értékelésben
részesíti, alkotómunkájuk zavartalanságához minden segítséget megad
a párt augusztusban publikált művelődéspolitikai irányelvei:
- a szocreál kizárólagos támogatása helyett szót emelt más humanista törekvés, így a népi
mozgalom, a polgári és a vallásos irányzat létjogosultsága ellen
- a türelem és a meggyőzés fontosságát hangsúlyozta
- az 1958 végén megjelent Tűz-tánc c. antológia néhány szerzőjének harcok
kommunizmusát a kultúrpolitika új irányítói (Köpeczi Béla, Szabolcsi Miklós) nem
engedték érvényesülni
1959. szeptember 25-én újjáalakult az Írószövetség
- elfogadva a Szovjet Írószövetség meghívását Németh László 1959 szeptemberében
Moszkvába látogatott
- 1960 márciusában Illyés Gyula törte meg hallgatását egy kiprovokált interjúval, amelyben
a szocializmus mellett tett hitet
1959. április 3-án részleges amnesztiát hirdettek a két évnél nem hosszabb elítéltek részére
- egyéni kérelmek révén is jöttek ki a börtönből Tildy Zoltán, Déry Tibor, Péter Gábor,
Farkas Mihály
- 1960. április 1-jén újabb részleges politikai amnesztiát rendelt el az Elnöki Tanács
háromévi próbaidőre elengedték a volt 56-osok a hat évet meg nem haladó
büntetésének hátralévő részét
kegyelmet kaptak az 1952 előtt háborús vagy népellenes bűncselekményekért
életfogytiglanra ítéltek is
megszüntették a közbiztonsági őrizet intézményét és június 30-ai hatálybalépéssel
feloszlatta az internálótáborokat
Déry Tibor és Donáth Ferenc egyéni közkegyelemben részesült
1959. november-decemberében megtartották az MSZMP VII. kongresszusát
- legfőbb cél a szocializmus alapjainak lerakása
- a Központi Bizottság (KB) első titkára Kádár János lett
1961. szeptember 13-án Kádár újra átvette a miniszterelnöki tisztséget Münnich Ferenctől
a parasztság megnyerésére 1956-57-ben számos intézkedést vezettek be, amelyek az egyéni
gazdálkodás feltételeit javították, a végcél azonban a kollektivizálás maradt
- 1956 végén az összparasztság alig 6%-a volt téesztag.
- az MSZMP Központi Bizottsága a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatos határozatát
1957 júliusában tette közzé
a feltételezhető ellenállás miatt több évre elnyújtották, és az agitálásra helyezték a
hangsúlyt
a békés eszközök azonban csak mérsékelt eredményekkel jártak
a pártvezetés ezért 1958 decemberében a folyamat felgyorsítása mellett döntött
Oldal 160 / 210
Gazdaságpolitika
az októberi felkelés és az ezt követő harcok és sztrájkok miatt a nemzeti jövedelem 20%-kal
csökkent, de a gyors regenerálódást elősegítette a SZU, Kína, Jugoszlávia és más szocialista
országok által kedvező feltételek mellett és egy harmadrészt konvertibilis valutában nyújtott
pénz- és áruhitel
a lakosság megnyerése érdekében a gazdaságpolitikai prioritásai 1957-től megváltoztak
- csökkentették a nemzeti jövedelem beruházásokra fordított hányadát
- a beruházások ágazati megoszlása ugyancsak módosult
- az ipar részesedése 47%-ről 1958 és 1970 között 35-38%-ra csökkent, a mg-é pedig 10-13-
ról 16-18% fölé emelkedett
- az ipari beruházások szerkezete racionalizálódott
- a bányászat és a villamosenergia-ipar részesedése 1958-70 között 30-ról 20%-ra esett vissza
- az élelmiszeriparé 6-ról 10%-ra emelkedett
- a nehézipar túlsúlya azonban megmaradt
a gazdaságirányítás mechanizmusának korrekciója új gazdasági mechanizmus
- 1957 elején egy közgazdászokból álló reformbizottság alakult, Varga István, a KgP
egykori gazdasági szerértőjének vezetésével
- a bizottság előterjesztései a tervgazdálkodási rendszer radikális reformokra irányultak
- a politikai vezetés ezek bevezetésétől visszariadt, de néhány intézkedést elfogadott
a kormány által megszabott tervmutatók számának csökkentése
a munkaerő-gazdálkodás centralizálásának enyhítése
a mennyiség-centrikus tervteljesítési és túlteljesítési elvárásokkal való részleges
szakítás
a bérezésben a nyereségrészesedési rendszer bevezetése
az 1951-ben bevezetett termelői árrendszer helyett 1959. január 1-jén valamivel racionálisabb
lépett életbe
- a haza termelésű alapanyagok dotációs árainak megszüntetése és tényleges önköltségi
szintre emelése
- az intézkedés következtében csökkent az energia- és alapanyag-felhasználás terén addig
tapasztalható irtózatos méretű pazarlás
- a fix árak rendszere azonban megmaradt és a termelői s fogyasztói árak összekapcsolására
sem történtek kísérletek
a vállalatok és minisztériumok között elhelyezkedő iparigazgatóságokat az 1960-as évek első
felében felszámolták
- az 1962 végén elkezdett összevonások következtében az állami iparvállalatok száma
csökkent, az egy vállalatra jutó munkáslétszám ugyanakkor nőtt
- az 1960-as évek közepétől 13 iparágban (üveg-, gumi-, papírgyártás stb.) 1-1 nagyvállalat
fogta egybe az ország teljes termelését
az átszervezés nem tervezett következményeként alakult ki az a nagyvállalati
vezetőréteg, amely néhány év múlva érdekérvényesítő lobbiként a nagy gazdasági és
politikai döntésekre egyaránt jelentős befolyást gyakoroltak
Oldal 163 / 210
- a fogyasztói szférába kerülő termékek esetében 50%-ban állapították meg a rögzített árak
arányát, ez a következő fél évtizedben csak minimálisan változott
a munkabérek vállalatok és szakmák szerinti központi meghatározását az átlagbér-szabályozás
váltotta fel
- az átlagbér-szabályozás célja a vásárlóerő visszafogása, az infláció megakadályozása volt
- ennek érdekében béradót vezettek be, ami abban tette érdekeltté a vállalatot, hogy ne az
egyes dolgozók bére, hanem a vállalat bérszintje növekedjen (bértömeg)
a kevesebb, de jobban fizetett dolgozó helyett, alacsonyabb bérű munkatársak
foglalkoztatásában volt érdekelt a vállalat („vattaemberek”)
az új gazdasági mechanizmusnak köszönhetően folytatódott a gazdaság dinamikus
növekedése (4-6%/év)
- a bruttó termelés 1982-ben tetőzött
- DE!
a reform magában hordozta a kudarc lehetőségét
nem érintette a tulajdonviszonyokat
semmiféle politikai reformmal nem járt együtt
a pártállam gazdasági és politikai alapjai sértetlenek maradtak a reform feltétele
az volt, hogy ne történjen társadalmi-politikai elmozdulás a fenti viszonyokhoz
képest
DE! a gazdasági reformok bevezetésének évében kedvezőtlen események nehezítették a
reformországok (Mo. Csehszlovákia, Jugoszlávia) helyzetét
- a Brezsnyev-doktrína gyakorlati alkalmazása, amelyet a főtitkár az SZKP Központi
Bizottságának 1965. szeptember 29-i ülésén fejtett ki
- a SZU saját felségterületének tekinti a baráti szocialista országok közösségét, s kész
megvédeni azt a külföldi támadástól + a szocialista országokat önmaguktól is meg kell
védeni, vagyis a legerősebb és legfejlettebb szocialista hatalomnak joga van beavatkozni a
testvér országok belügyeibe is
lsd. 1968. augusztus Csehszlovákia. „Prágai tavasz”, a Dubček nevével fémjelzett
emberarcú szocializmus eltiprása (1968. augusztus 21.) óriási hatással volt a
magyar bel- és gazdaságpolitikára
már 1968. április 3-án figyelmeztetés érkezett Moszkvából, mely szerint
Csehszlovákiában államellenes szervezkedés folyik
1968 áprilisában a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőjével, Alexander
Dubčekkel szemben egyre bizalmatlanabb Brezsnyev magyar- szovjet- lengyel
„hadgyakorlat” lehetőségét vetette fel Csehszlovákiában
az MSZMP Politikai Bizottsága május 24-én megállapította, hogy nézeteltérések vannak az
SZKP és az MSZMP Csehszlovákiával kapcsolatos politikájában
- a magyar vezetőség minden fórumon igyekezett közvetítőként, csillapítóként fellépni, de
végül minden szovjet nyomásra született döntést elfogadott
július 23-án Kádár hozzájárult magyar alakulatok részvételéhez az újabb
csehszlovákiai hadgyakorlatban és egy szovjet hadosztály átvonulásához magyar
területen
ezzel jelentősen romlott Mo. nemzetközi megítélése + a dubčeki reformok
leállításával elvesztette partnerét
az iparszerű mezőgazdasági termelés hazai meghonosítója ua. a Burgert Róbert volt, aki az
1960-as évek elején a nagyüzemi csirketenyésztést is bevezette
- a téeszstruktúra is fokozatosan átalakult
a széttagolt szövetkezetek fokozatosan egyesültek, így számuk csökkent
az összeolvadással párhuzamosan radikálisan átalakult a téeszek vezető gárdája
a vezetésbe az agrárfőiskolákról kikerülő fiatal szakemberek léptek az 1970-es
évekre a magyar mg. ismét elérte a világszínvonalat
Oldal 167 / 210
a hosszú időn át háttérbe szorított infrastruktúra és szolgáltatás 1968 után figyelemre méltó
fejlődésen ment át éves növekedési üteme 8% volt
- a közúti közlekedéssel szemben a vasút szerepe tovább csökkent
- a motorkerékpárok személygépkocsikhoz viszonyított aránya fokozatosan csökkent
az személygépkocsik száma 1970 és 80 között megnégyszereződött és elérte az 1
milliót
az 1960-as évek végén megkezdődött az M7-es autópálya építése, amelynek
második két sávját 1975-ben adták át
ezt követte az M1-es Komárom és Győr közötti szakaszának megépítése (1977),
majd az M3-as Budapest és Gödöllő (1978), ill. a Gödöllő és Hatvan közötti
szakaszának átadása (1980)
a Szeged fel vezető M5-ös Bp. és Ócsa közötti szakasza 1985-re készült el
a bp.-i metró első szakaszán a Deák tér és az Örs vezér tere között 1970-ben indult meg a
közlekedés
- a villamosok jelentősége fokozatosan csökkent
a légiközlekedésben résztvevők száma 1980-ra elérte az 1 milliót, 1990-re pedig a másfelet
- 1969-től a belföldi légi forgalom megszűnt
- 1986-ban adták át a Ferihegy 2-t
a hírközlési rendszer korszerűsítése terén továbbra sem történt jelentős előrelépés
a kereskedelmi üzletek száma az 1970-es évek elején évi 1%-kal nőtt, később csökkent, az
üzletek alapterülete ugyanakkor 3-4%-kal növekedett
az ipar éves növekedése az 1970-es évek elején lecsökkent 6%-ra
- a termékszerkezet szélessége és korszerűtlensége egyre nyilvánvalóbbá vált
- viszonylag jó minőséget értek el az elektronikai termékek, az autóbuszok, teherautók és
traktorok
- a könnyűiparban végrehajtott rekonstrukció következtében megszűnt az addigi bútorhiány,
a textilipar igyekezett lépést tartani a nyugati divatirányzatokkal
- az élelmiszeriparban is megnőtt a választék
a magyar gazdaság 1960-as és 70-es évekbeli teljesítménye a szocialista országokon belül
átlagos volt
- a gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadában veszített lendületéből, a 80-as
évekre pedig jelentősen lelassult az 1970-es évek első felében számos reformellenes
gazdaságpolitikai döntést hoztak + 1973-ban olajárrobbanás
a IV. ötéves terv (1970-75) alatt a nemzeti jövedelem évi 7,1%-kal gyarapodott, kedvező volt,
hogy az ún. tercier szektort (szolgáltatások, infrastruktúra) a beruházásokból már 50%-kal
részesült
a KGST 1971-es bukaresti tanácskozásán Mo. javasolta a tagországok közötti gazdasági
kapcsolatok piaci alapokra helyezését, ezt elvetették
- helyette elfogadták a komplex programot, amely hosszú időre megmerevítette a termelési
struktúrát
a reformoknak a kezdetektől jelentős ellenzéke volt
- Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Pullai Árpád
- a kommunista szellemi elit egy része, a népi írók (pl. Veres Péter)
- a veszteséges ipari nagyvállalatok vezetői
- alapvetően két dologra építettek:
1. az MSZMP és az SZKP közötti nézetkülönbség
2. a fegyverkezési verseny fokozása
a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok bővítése, a GATT-ba, Valutaalapba,
Világbankba való belépés tervezése
a reformok második lépcsőjének bevezetése és a KGST-n belüli együttműködés
átalakításának kérdése
Oldal 168 / 210
- folytatódott a magyar nyelvű oktatás visszaszorulása is, igaz az 1968. októberi alkotmány
államalkotó elemnek ismerte el a nemzetiségeket is
biztosította az anyanyelv használatát a közéletben, az oktatásban és a kultúrában
lehetőséget adott egyesületek létrehozására, újságok, könyvek kiadására
az alaptörvény konkrét jogi megfogalmazása, a nemzetiségiek kollektív jogainak
körülírása elmaradt, a husáki fordulat pedig lényegében meghiúsította az előrelépést
- 1978-ban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága, amely
felemelte szavát a jogtalanságok ellen
1989. november 18-án Pozsonyban megalakult a Független Magyar
Kezdeményezés Szervezete
Jugoszlávia:
- a magyarság helyzetét az 1963-ban, majd 1974-ben elfogadott új szövetségi alkotmány, ill.
Vajdasági Autonóm Tartomány statútuma (V. 13.) szabályozta
az alkotmány egyenrangú tényezőnek tekintette a nemzetiségeket, és speciális
nemzetiségi jogokat is megfogalmazott
a statútum részletesen szólt a kisebbségek jogairól, gyakorlati megvalósulások
azonban többnyire elmaradt
az 1971-es adatok miszerint 477 374-en voltak magyarok
- Jugoszláviában Tito 1980-as halála után a vajdasági magyarok sorsa is rosszabbra fordult
Kárpátalja:
- 1959-ben 154 733-an voltak magyarok
- 1963-ban az Ungvári Állami Egyetemen magyar filológiai tanszék indult, 1966-tól
megjelent a magyar nyelvű tévéadás
- a magyarság 1967-re 163 000-re nőtt
- 1972-ben ezer Kárpátalján élő magyar értelmiségi beadványt intézett az SZKP Politikai
Bizottsághoz és a Legfelsőbb Tanács Elnökségéhez
felsorolták a magyarságot ért sérelmeket
különbizottság felállítását indítványozták, vmint a magyar nemzetiség kollektív
jogainak elismerését
a szovjetek a beadványra a szervezők (Fodó Sándor, Kovács Vilmos, S. Benedek
András) meghurcolásával válaszoltak
a szomszédos országok támogatásának megszerzését szolgálta 1958 februárjában Kádár
látogatása Romániában, és Münnich Ferenc miniszterelnöké Csehszlovákiában 1958
decemberében
- biztosították a kormányokat, hogy nincsenek területi követeléseik, és megfelelőnek tartják a
román, ill. szlovák nemzetiségi politikát és az ottani magyarság ügyét Mo. a két ország
belügyének tekinti
a harmadik világ iránti nyitás jegyében 1957 nyarán külügyminiszter-helyettesi szintű
delegáció járt Indiában, Burmában, Indonéziában, Nepálban, Ceylonban, Szíriában,
Egyiptomban és Szudánban
- nagy publicitást kapott a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállítása 1960-ban
1957 novemberében Kádár részt vett Moszkvában a világ kommunista és munkáspártjainak
kongresszusán
- itt beszédében igazolta a szovjet beavatkozást
- 1958 áprilisában Hruscsov látogatott Mo.-ra
- 1963-ban a kínai-szovjet viszony elmélyült és nyíltabbá vált
- Kádár elsőként bélyegezte meg a kínaiakat
a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok ezt követően minimálisra szűkültek
az ösztöndíjas diákokat pedig 1966-ban kölcsönösen hazahívták
Hruscsov 1964. október 14-ei elmozdításával Kádár elvesztette legfőbb patrónusát DE! a SZU
iránti lojalitás továbbra is külpolitikájának alapja maradt
Oldal 173 / 210
Kádár az 1975-ös helsinki konferencián elmondott beszédében először utalt Mo. első
világháború utáni területi veszteségeire és szólt büszkeséggel arról a hosszú állami múltról,
amelyre a magyarság visszatekinthet
- a Helsinkit követő nemzetközi konferenciákon (1977-Belgrád, 1980-Madrid, 1983-Ottawa)
a magyar delegáció igen aktív magatartást tanúsított a kisebbségi és emberi jogi
problémákkal kapcsolatban
a hazai nemzetiségek kezelése is módosult:
- a korábban érvényesült ún. automatizmust, amely a nemzetiségek gyors beolvadásával
számolt, az 1960-as évek végétől a nemzetiségi kultúrák fokozott támogatása váltotta fel
az 1972. április 19-én módosított alkotmány:
- elismerte a kisebbségeket kollektívumokként
- rögzítette jogukat anyanyelvük ápolásához és nemzeti kultúrájuk megőrzéséhez
- rögzítette azt is, hogy a „munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”
- a Magyar Népköztársaság szocialista állam: feladata a szocializmus teljes felépítésének
szervezése „Az állami tulajdon az egész nép vagyona”
- az ún. személyi tulajdont elismerte az alkotmány, de azzal, hogy ez nem sértheti a köz
érdekeit
- szabályozta a parlament, a kormány, az Elnöki Tanács, a tanácsok, a bírói szervezeti
jogkörét is
- az emberi jogok tiszteletben tartása is szerepelt az okmányban + az egyesülési és a
gyülekezési jog is ezt azonban pontosították
az 1980-as XII. kongresszuson Kádár elismerte, hogy az alkotmány kisebbségekre vonatkozó
passzusaival a párt példát akart mutatni a szomszédos országoknak
- DE: ez Jugoszlávia kivételével nem talált viszonzásra
Mo. a nyugat felé is nyitott:
- első partnere Ausztria és Finnország lett
- 1967-ben Josef Klaus osztrák kancellár, 1969-ben Urho Kekkonen finn elnök töltött
néhány napot Mo.-on és tárgalt Kádárral
- az Ausztria és Mo. közötti vízumkényszer kölcsönös eltörléséről szóló egyezmény 1979.
január 1-jén lépett életbe
- az NSZK felé is nyitott a magyar külpolitika
a párt- és állami vezetés konzervatív erői ezt nyíltan ellenezték, próbálták
megakadályozni szószólójuk, Korom Mihály igazságügy-miniszter volt
amikor 1964-ben megkönnyítették a nyugati állampolgárok beutazását, a
konzervatívok diszkriminálni akarták az NSZK állampolgárait
az ellenzek alól kihúzta a talajt, az 1966-tól külügyminiszter, Willy Brant
Ostpolitik-ja
1973. december 21-én aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló
okmányt
folytatódott a Vatikánnal való viszony normalizálása is
- az Elnöki Tanács 1971-ben kegyelemben részesítette Mindszety-t, a pápa pedig ígéretet tett,
hogy amikor 80 éves lesz (1972-ben) lemondásra bírja a bíborost
ennek alapján Mindszenty 1971. szeptember 28-án elhagyta Mo.-t és Bécsben
telepedett, ám érseki tisztjéről VI. Pál minden unszolására sem akart lemondani
a pápa 1973 végén üresnek nyilvánította az érseki széket, 1974 februárjában
Lékai László címzetes püspök lett az esztergomi apostoli kormányzó, Mindszetny
1975. május 6-i halála után pedig érsek (1976. február 10.)
- 1977-ban Kádár látogatást tett a Vatikánban
az Egyesült Államokkal 1967/68-ban emelkedett nagyköveti szintre a diplomáciai kapcsolat
- a kisajátított amerikai javakért Mo. 18,9 millió dollár összegű kártérítés fizetését vállalta 20
év alatt
Oldal 175 / 210
lehallgatott több ellenzéki politikust Horváth István belügyminiszter ezért január 23-án
lemondott
az 1990. március 1-jén elfogadott XVI. tv kimondta, hogy a köztársasági elnököt az első
alkalommal mégsem a parlamentnek, hanem az ország lakosságának kell megválasztania az
ogy.-i választásokat követő 6 hónapon belül
a 65 pártból március folyamán 28 tudott 750 ajánlócédulát begyűjteni, országos lista állítására
12 volt képes
1990. március 25-én volt a választások első fordulója
- eredmény:
az MSZMP, az MSZDP, a Magyar Néppárt + másik 3 szervezet az első fordulóban
kiesett a 4%-os küszöb miatt
a KDNP 6%-ot, a Fidesz 9-et, az MSZP 11, az FKgP 12, az SZDSZ 21, míg az MDF
25%-ot ért el
1990. ápr. 8. a választások második fordulója
- az egyéni jelöltek közötti eredményeként az első forduló arányai módosultak
MDF 42%, SZDSZ 24%, FKgP 11%, MSZP 33%, Fidesz 5%, KDNP-5%
az első fordulóban a részvétel 65, a másodikban 45,5%-os volt
az 1985-90-es régi parlamenthez képest a képviselők 95%-a kicserélődött
- kormányalakításra a relatív többséget szerzett MDF kapott jogot
- az MDF a kormányzást a FKgP-vel és a KDNP-vel együttműködve képzelte el +
szükségesnek érezte, hogy az SZDSZ-szel előzetes megállapodást kössön
- 1990. április 29-én az MDF elnökségének tudta nélkül aláírt pártközi megállapodás 3 fő
kérdést érintett:
1. a kormány alkotmányos pozícióját, amelyet az 1989. évi XXXI. tc nem szabályozott
2. a köztársasági elnök megválasztásának módját
3. azon törvények körét, amelyekhez az alkotmány érelmében kétharmados többség kellett
a megállapodás értelmében Antal ígéretet kapott miniszterelnöki pozíciójának a
parlamenttel szembeni körülbástyázására és a kétharmados törvények
szűkítésére
ezért hozzájárult ahhoz, hogy a házelnöki és az ideiglenes köztársasági elnöki
posztot az SZDSZ egyik tagja, Göncz Árpád töltse be
a két fél kötelezettséget vállalt arra is, hogy a köztársasági elnököt mégsem a
nép fogja választani és a megválasztandó személy Göncz Árpád lesz, akit a
házelnöki székben Szabad György MDF- tag fog felváltani
az ogy. 1990. május 2-án ült össze:
- az április 29-ei megállapodás értelmében a képviselők május 9-én elfogadták az első
alkotmánymódosító törvényt
az ogy. csak a miniszterelnököt választja, a kormány többi tagját a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
Antall május 23-án mutatta be három párti kormányát, amelynek a parlament
bizalmat szavazott
megszűnt az államminiszteri tisztség
bevezetésre került a tárca nélküli miniszteri funkció
az 1990./XXX. tc., a minisztériumok felsorolásáról
az 1990/XXXIII.tc., pedig az államtitkárok jogállásáról rendelkezett
1990 júniusában az ogy. egyéb kérdésekben is módosította az alkotmányt
- nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok
- megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézménye
- 1990 nyarán szabályozták a képviselők jogállását, mentelmi jogát, az összeférhetetlenséget
és a tiszteletdíjat
a második alkotmánymódosító törvényt 1990.június 19-én fogadták el
Oldal 187 / 210
Külpolitika
1990. október 3-án megszűnt Németország kettéosztottsága
1993-ban az EGK-ből megalakult az EU (12, majd 1995-től 15 tagállam)
Csehszlovákia 1993. január 1-ével két állammá vált Csehország + Szlovákia
az egykori Jugoszlávia helyén 5 önálló állam (Szerbia-Montenegró, Macedónia, Bosznia-
Hercegovina, Horvátország, Szlovénia)
1991. december 7-8-án szentesítették a SZU volt tagállamainak függetlenné válását
új magyar külpolitikai doktrína:
- ezt 1990/91-ben a konzervatív-nemzeti koalíció fogalmazta meg
- három fő célt tűztek ki:
1. a SZU még létező befolyásától való megszabadulás és az euroatlanti szervezetekhez
való csatlakozás
2. a szovjet befolyástól mentes regionális gazdasági és politikai szervezetek munkájában
való részvétel, sőt kezdeményező szerep vállalása az ilyen jellegű kooperáció terén
3. a magyar kisebbségek támogatása és érdekeik hathatós védelme
1989 áprilisában kezdődött a szovjet csapatok szakaszos kivonása
- az 1990. március 10-én aláírt kormányközi megállapodás értelmében a csapatkivonások
1991 júniusára fejeződtek be
- az utolsó alakulat 1991. június 19-én lépte át a határt
- a Magyarországon létrehozott építményeikért a szovjetek 50 milliárd forintot követeltek, a
magyar fél pedig az okozott károkért és a használatba vett ingatlanokért 75 milliárdot
Jelcin 1992. novemberi budapesti látogatásakor a felek kölcsönösen lemondtak
kárigényükről
a Varsói Szerződés katonai szervezetét 1991 februárjában, magát a szervezetet pedig 1991.
július 1-jén oszlatták fel
a KGST 1991. június 28-án szűnt meg
az Európa Tanács már 1990 novemberében felvette tagjai közé Mo.-t, a NATO és az EGK/EU
különféle feltételeket támasztott
- a NATO csak 1994 januárjában hirdette meg az érdemi együttműködés keretéül szolgáló
és a potenciális új tagok felkészülését segítő Partnerség a békéért elnevezésű programját,
és csak 1995 őszén közölte a bővítéssel kapcsolatos legfontosabb elvárásait
- az 1998-as madridi csúcstalálkozóján Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot
is a konkrét tárgyalásokra meghívott országok első csoportjába sorolta
az ekkor megállapított menetrend szerint a három ország 1999 tavaszán válik a
szervezet teljes jogú tagjává
a csatlakozást 1997. november 16-án népszavazás erősítette meg (49%-os
részvétel, 85% IGEN)
rendszerváltás a hadseregben:
- 1989 nyarán a Németh-kormány úgy intézkedett, hogy a rendfokozat utáni „elvtárs”
megszólítást a „bajtárs”-sal kell felváltani
- megszűnt a politikai tisztek parancsnokhelyettesi intézménye
- 1990. március 15-én a hadsereg hivatalos neve Magyar Honvédség lett
- 1990 nyarán a katonák új, a két világháború közötti uniformisra emlékeztető egyenruhát
kaptak, a „bajtárs” megszólítást az „úr” váltotta fel
Oldal 191 / 210
a gyors ütemű városiasodás ellenére a falvakból való elvándorlás koránt sem tartott lépést az
iparosodás ütemével hatalmas méretű ingázás kialakulása
- a napi ingázók mellett jelentős (az 1980-as években kb. 300 ezer fő) volt az ún. távolsági
ingázók száma
a reáljövedelem- és reálbér-növekedésre úgy került sor, hogy közben a munkaidőt
folyamatosan csökkentették
- a kötelező heti munkaidő rövidítésére 1967-ben került sor
- 1968-69-ben 1 millió 700 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 44 órára, majd a
téesz tagok kivételével 1978-ig ezt kiterjesztették szinte minden kategóriára
- 1981-ben újabb csökkentés következett 42 órára
- az 1970-es évek közepétől terjedt a kéthetenkénti szabad szombat biztosítása, amelyet az
1980-as években felváltott a hetenkénti szabad szombat
fokozatosan növekedett az élvezeti és tartós fogyasztási cikkekre fordított jövedelemhányad
- a magyar háztartások zömét ebben a két évtizedben gépesítették
- a lakosság pénzjövedelmeinek 1960-ban 6%-át, 1970-ben 12%-át, 1980-ban 14%-át
takarította meg
- ennek nagy részét lakásvásárlásra/építésre fordította
- a lakásépítés lassuló, de egészében véve mégis gyors tempója következtében a
lakásviszonyok jelentősen javultak
- az új lakások többségét a paneltechnikára alapozott házgyárak produkálták
- az első ilyet 1966 nyarán avatták fel Budapesten
- az 1980-as években megkezdődött a kiköltözés a lakótelepekről
- 1963-ban az utolsó faluban is kigyulladt a villany
természetbeni szociálpolitikai juttatások, társadalmi szolgáltatások:
- ingyenes oktatás
- lakásépítési támogatás
- nyugdíjellátás
- ingyenes egészségügyi szolgáltatás
- 1958 és 1961 között a nyugdíjjogosultak aránya 85%-re emelkedett, 1972-től bevonták a
rendszerbe a magántulajdonos kisiparosokat, kiskereskedőket és egyéni gazdákat is
- a kategóriánként különböző szabályokat az 1975-ös tb. törvény egységesítette
a nyugdíjkorhatárt férfiak esetében 60, nőknél 55 évben állapította meg
a nyugdíj összegét a szolgálati idő és az utolsó 3 év keresetétől tették függővé
a beteggondozásban résztvevők napi átlagos száma kétszeresre, a kifizetett táppénz
összege többszörösre nőtt
a kiterjesztett szolgáltatások következtében a társadalombiztosítási kiadások
megtöbbszöröződtek
- 1980-ban a nemzeti jövedelem 14%-át, 1985-ben 16%-át tették ki
1956 után számottevően nőtt a magasabb jövedelműek és gyorsan csökkent az alacsony
jövedelműek száma
- a jövedelmek viszonylagos kiegyenlítettsége az 1980-as évek elejéig tartott
- az ekkor kezdeményezett gazdaságpolitikai reformok következtében a különbségek ezután
gyorsan növekedtek
néhány zárványszerű néprajzi szigettől eltekintve az 1960-as, 70-es évek folyamán a régi
népviseletet szinte mindenütt felváltotta a modern ruházat
az 1960-as évek végén Ferge Zsuzsa a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely és a
jövedelmi viszonyok különbözősége alapján olyan hierarchikus piramisként ábrázolta a magyar
társadalmat, amelynek csúcsán a hatalmi és a tudáselit képviselői, alján pedig a hatalmi
befolyás nélküli, aluliskolázott és viszonylag szerényen fizetettek álltak
- Andorka Rudolf és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar
társadalmon belül két nagy választóvonal húzható
Oldal 196 / 210
1992 és 1997 között az állami vállalatok által foglalkoztatottak aránya 33-ról 7%-ra esett
vissza, a téeszekben 7%-ról 2,7%-ra csökkent
- a magántulajdonban lévő társaságok által foglalkoztatottak aránya 22%-ról 41%-ra
emelkedett
- 1997 végén a nyilvántartott vállalkozások száma meghaladta az 1 milliót
az államszocializmus késői szakaszában kialakult vezető menedzserréteg négyötöde megőrizte
pozícióit
1990/92-ben a pártokat és a közvéleményt is megosztotta a kárpótlás kérdése
- a Kisgazdapárt reprivatizációt, vagyis az 1945-ös földreform utáni állapotok helyreállítását
akarta
- a Fidesz és az MSZP a privatizáció minden formáját elutasította, és a privatizációból
befolyt bevételeket kizárólag adósságcsökkentésre kívánta fordítani
- a parlamenti viták kompromisszummal végződtek 1991/XXV és 1992/XXIV és
1992/XXXII. kárpótlási törvények:
az eredeti vagyontárgy visszaadása helyett a tulajdonra váltható értékpapírokkal
történő részleges kártalanítást elvét mondta ki
bekapcsolták a kárpótoltak körébe az 1939 után politikai és egyéb okokból
üldözötteket
összesen 1,8 millióan jelentkeztek jóvátételért, akik között mintegy 250-300 milliárd
forint értékű állami vagyont osztottak szét kárpótlási jegyek formájában
a kisajátított vagyon után 200 Ft-ig teljes kárpótlásban részesültek, e felett viszont
csak erősen csökkenő mértékben
a kárpótlás felső határát 5 millió forintban állapították meg
a kárpótlási jegyekért:
- lakást lehetett vásárolni
- átválthatóak voltak életjáradékra
- az állami vagyonból tulajdonrészhez lehetett velük jutni, ill. földet lehetett venni
ennek érdekében a téeszeknek és állami gazdaságoknak földalapot kellett kijelölniük,
amelyet árverés útján adtak el az igénylőknek
a törvény kötelező érvénnyel előírta az új földtulajdonosok számára a föld
művelését
a téeszek birtokállománya 1990 és 1996 között az összes föld 72%-ról 22%-ra
csökkent
az egyéni gazdák által birtokolt földek hányada pedig 15%-ról 50-re emelkedett DE!
a régi nagyüzemek továbbra is a magyar gazdaság fontos szereplői maradtak
az egy hektár alatti törpebirtokok száma csökkent
megkezdődött a birtokkoncentráció folyamata
a reprivatizációt csak az egyházak esetében fogadta el a parlament
- az 1991. július 22-én hatályba lépett XXXII. tv. kimondta, hogy az egyházaknak 10 éven
belül meg kell kapniuk a szerzetesrendek működéséhez, vmint az oktatási, nevelési,
egészségügyi, szociális, ifjúságvédelmi és kulturális céljaik megvalósításához szükséges
egykori ingatlanaikat
- az érintett 12 egyház több mint 7 000 ingatlanigényt jelentett be
1996 tavaszáig közel 2 000-et kaptak meg
az eredeti ingatlanok helyett az egyházak pénzbeli kárpótlást is igényelhettek,
amelyre a kormány évenként növekvő arányban 1996-ig év 1-4 milliárd forintot
irányzott elő
mivel ez kevésnek bizonyult, a szocialista-liberális kormány 1995. május 31-én
igényeik újragondolására szólította fel a négy történelmi egyház képviselőit
a tárgyalások során megállapodtak, hogy 10 év helyett 20 évig (2011)
folytatják a kárpótlást
Oldal 198 / 210
az 1980-as évek elejétől kezdve a hatalom szinte minden évben fellépett valaki, vagy valami
ellen, miközben a kimondhatóság keretei egyre tágultak, a tabuk köre egyre szűkült
A tudományos élet
súlypontja az MTA-ra helyeződött át, amely az egész országban folyó kutatások legfelsőbb
irányító szervévé vált és egyben saját kutatóintézeti hálózatot is kifejlesztett
- Központi Kémiai Kutatóintézet (1952)
- Mezőgazdasági Üzemtani Intézet (1957)
- Filozófiai Intézet (1957)
- Pszichológiai Intézet (1965)
- Szegedi Biológiai Központ (1971)
- a növekedés üteme az 1980-as években megállt
a kutatók szakmai irányításával és a kutatás koordinálásával legfelsőbb szinten az Akadémia
osztályai foglalkoztak
- ezek száma 1951-ben 8-ra, 1965-ben 10-re emelkedett
- a kutatások finanszírozása 1986-ig az intézményeken keresztül történt, ekkor azonban az
intézményfinanszírozás mellett bevezették a kutatási pályázatok rendszerét
ezek támogatására és szervezésére hozták létre az Országos Tudományos Kutatási
Alapot (OTKA)
- az Akadémia elnökei: Rusznyák István 1970-ig, Erdey-Grúz Tibor 1970-1976,
Szentágothai János 1976-1985, Berend T. Iván 1985-1990
a tervutasításos gazdasági rendszer és annak reformjai miatt a közgazdaság-tudomány
kitüntetett helyet foglalt el a társadalomtudományokon belül
- Jánossy Ferenc a gazdasági növekedés alapjainak és szakaszainak általános természetéről,
ill. a fejlettség mérhetőségéről készült és Kornai János a tervutasításos gazdasági
rendszerről készült elemzései
a filozófiában Lukács György és tanítványai (Budapesti Iskola) nyújtottak világszerte
figyelemfelkeltő teljesítményt
- főleg esztétikai kérdéssel foglalkozott
- az általuk képviselt kritikai szellem miatt 1973-ban nyilvános kritikában részesültek
1967-ben Hegedüs András amellett érvelt, hogy az egypártrendszer körülményei között a
kritika szerepét a társadalomtudományoknak, elsősorban a szociológiának kell átvenni, bírálta
az irányítás és a döntéshozatal bürokratizmusát, vmint a fogyasztói társadalom első jeleit
- Kemény István irányításával készültek 1969 és 1972 között az első szociológiai
felmérések a szegényekről, a cigányokról és a gazdasági vezetőkről
a természettudományok közül továbbra is nagy nemzetközi tekintélynek örvendtek a magyar
matematikusok
- emellett jelentős sikereket értek el tudósaink a gyógyszerkutatás, a kukoricanemesítés
területén, az operációkutatásban és az állatgyógyászatban is
Oldal 205 / 210
Tartalom
Külpolitika ................................................................................................................................. 50
7. Magyarország a terület- visszacsatolások idején (1938-1941) ............................................. 52
A második világháború felé ........................................................................................................... 52
Az első lépések és a hadsereg modernizálása ................................................................................ 53
Az Imrédy-kormány (1938. május 12 - 1939. február 15) ............................................................. 54
Külpolitika ................................................................................................................................. 56
A második Teleki-kormány (1939. február 15 - 1941. április 3) ................................................... 57
Külpolitika ................................................................................................................................. 59
8. Magyarország a második világháborúban (1941-1945) ....................................................... 65
A Bárdossy-kormány (1941. ápr. 3, Teleki öngyilkossága – 1942. márc. 7) ................................ 65
A hadigazdaság .............................................................................................................................. 65
Belépés a háborúba ........................................................................................................................ 66
Háborúellenes fellépések ............................................................................................................... 68
A Kállay-kormány (1942. március 9 – 1944. március 22)............................................................. 69
Különbéke kísérletek...................................................................................................................... 69
Az ellenzék ..................................................................................................................................... 70
Részvétel a háborúban ................................................................................................................... 72
Az ország német megszállása ........................................................................................................ 73
Ellenállás ........................................................................................................................................ 74
A kiugrási kísérlet .......................................................................................................................... 75
A nyilas uralom (1944. október 15- 1945. április)......................................................................... 76
9. Magyarország társadalma a két világháború között (1918-1945) ....................................... 78
1. NAGYTŐKÉSEK, NAGYBIRTOKOSOK............................................................................... 78
2. KÖZÉPRÉTEGEK..................................................................................................................... 79
3. MUNKÁSSÁG .......................................................................................................................... 79
4. PARASZTSÁG .......................................................................................................................... 80
10. A politikai rendszer Magyarországon a két világháború között (1920-1945) .................... 81
Törvényhozás ................................................................................................................................. 81
Az államfő ...................................................................................................................................... 82
A miniszterelnök és a kormány ...................................................................................................... 83
Önkormányzatok ............................................................................................................................ 84
A közép szintű igazgatás ................................................................................................................ 85
11. Magyarország művelődéstörténete a két világháború között (1918-1945) ......................... 87
Kultúra az 1920-as években ........................................................................................................... 87
Kultúrpolitika és szellemi élet 1920-as évektől ............................................................................. 87
Iskolaszervezet ........................................................................................................................... 87
Új tantervek, tervezetek ............................................................................................................. 88
Cserkész-és levente mozgalom .................................................................................................. 88
Oldal 208 / 210
Egyetemek .................................................................................................................................. 89
Oktatás, kultúrpolitika az 1930-as években ............................................................................... 90
Irodalom ..................................................................................................................................... 91
Könyv-és újságkultúra ............................................................................................................... 92
Zene ............................................................................................................................................ 93
Képzőművészet, fim, rádió ........................................................................................................ 94
Sport ........................................................................................................................................... 94
Az állam és egyház kapcsolatának alakulása, az iskola, a kultúra, tudomány helyzete 1944-50 .. 95
Oktatás ....................................................................................................................................... 95
Az egyház ................................................................................................................................... 96
Tudomány és kultúra .................................................................................................................. 97
12. Magyarország nemzetgazdasága a két világháború között (1918-1945)............................. 99
A gazdaság helyzete a háború után ................................................................................................ 99
A népszövetségi kölcsön .............................................................................................................. 100
A gazdaság helyzete 1924 után .................................................................................................... 102
Magyarország mezőgazdasága ................................................................................................. 102
A gazdasági világválság és hatásai .......................................................................................... 103
Az 1930-as évek ....................................................................................................................... 105
13. Magyarország belpolitikai helyzete az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától az
egypártrendszer kiépüléséig .......................................................................................................... 106
Felszabadulás a német uralom alól .............................................................................................. 106
Az államszervezet kiépülése ........................................................................................................ 108
Pártok 1945 nyarán .................................................................................................................. 109
Az 1945. évi nemzetgyűlési választások...................................................................................... 110
A Tildy-kormány (1945. nov. 15- 1946. febr. 4) ......................................................................... 111
Az államforma kérdése ............................................................................................................ 112
A Nagy Ferenc kormány (1946- febr. 4 – 1947. máj. 30)............................................................ 113
Politikai küzdelmek.................................................................................................................. 113
Az MKP III. kongresszusa és annak következménye .................................................................. 114
A Dinnyés kormány (1947. máj. 30- 1949. jún. 11) .................................................................... 115
Az 1947. évi választások és a pártprogramok .............................................................................. 116
Az 1947-es fordulat ...................................................................................................................... 117
Út az egypártrendszerig ............................................................................................................... 118
14. Magyarország külpolitikája az 1940-es évek második felében .......................................... 121
Katonai hadműveletek.................................................................................................................. 121
A szovjet megszállás és a fegyverszüneti egyezmény ................................................................. 122
A határkérdés ............................................................................................................................... 122
A békekonferencia ....................................................................................................................... 124
A román-magyar határvita: ...................................................................................................... 124
Oldal 209 / 210