A 20.

századi magyar történelem rövid

története

Hibák, elírások előfordulhatnak a

dokumentumban.

A stílusok könnyen megváltóztathatók.

JELENKOR
Magyar történelem

Készítette, összeállította: Fekete Erzsébet

(Fülöp Kata jegyzeteiből)
 Oldal 1 / 210

20. századi magyar történelem

1. Az őszirózsás forradalom kormányának bel-és

külpolitikája (1918-1919)
A népköztársaság időszaka

A polgári demokratikus forradalom

 1918. október 23/24 Magyar Nemzeti Tanács
 Függetlenségi Párt: Károlyi Mihály
 Országos Radikális Párt: Jászi Oszkár
 Magyarországi Szociáldemokrata Párt
 +fővárosi értelmiségi csoportok, Nagy György újjáalakult pártja (zsidó származásúak: 40-
50%-ot)
 elnök: Károlyi Mihály lett
 titkár: Nagy György
 program megfogalmazása: Jászi Oszkárt kérték fel
 1918. okt. 26: 12 pontos kiáltvány:
 a háború azonnali befejezése
 ország függetlensége
 demokratikus reformok bevezetése
 megbékélés a nemzetiségekkel az ország területi integritásának sérelme nélkül
 földreform
 progresszív adózás
 1918. okt. 28 tömeg indult Pestről a Várba  Habsburg József nevezze ki Károlyi Mihályt
miniszterelnöknek, tömeget a Lánchídnál nem sikerül feloszlatni, ezért közéjük lőttek  3 halott
 1918. okt. 29 gróf Hadik Jánost kérték fel a kabinetalakítására  tüntetésekre került sor
Debrecenben, Szegeden és Miskolcon
 1918. okt. 30 tömegek a főváros utcáin Károlyit és Nemzeti Tanácsot éltették
 Nemzeti Tanácsra felesküdött katonai egységeket nem szállították el a városból
 kiszabadították a galileista diákokat (forradalmi izgatás)
 fontosabb középületet, élelmiszerraktárak, a pályaudvarok és a telefonközpontok
elfoglalása
 középületekről leverték a birodalmi címereket
 József főherceg visszarettent  1918. okt. 31 Hadik megbízatásának visszavonása  Károlyi
(Hermina úti villájában meggyilkolták Tisza Istvánt uezen a napon)
 antiliberális jobboldal  ellenforradalom kirobbantására kísérlet
 1918. okt. 29 Nemzetvédelmi Szövetség (programjuk kinyomtatására futotta)
 a viszonylag vértelen fővárosi eseményektől eltérően a vidéki megmozdulások gyakran
torkolltak erőszakoskodásokba
 politikai követeléseket általában nem fogalmaztak meg, céljuk a nyomor enyhítése volt
 november eleji tömegmegmozdulások határozottan elkülöníthető nemzeti-nemzetiségi
jelleggel nem rendelkezett.
 október 28: a prágai nemzeti tanács deklarálta a csehszlovák állam megalakulását
 október 30: Turócszentnárton - a Szlovák Nemzeti Tanács is helyben hagyta
 Oldal 2 / 210

 október 29: Zágráb - a horvát nemzetgyűlés kimondta Horvátország függetlenségét és

csatlakozását a leendő szerb-horvát-szlován államhoz
 október 30: Bécs - a nemzetgyűlés elfogadta az új osztrák állam ideiglenes alkotmányát
 október 31: Lemberg - a galíciai ukránok kimondták elszakadásukat Mo.-tól
 1918. nov. 3: Padova
 Diaz olasz és Weber osztrák tábornok aláírták a háború végét jelentő okmányt
 az osztrák-magyar haderőt ki kell vonni az olaszok által követelt s a háború folyamán
nekik ígért dél-tiroli, isztriai és dalmáciai területekről
 Mo.-nak ki kell ürítenie Horvátországot
 Dráva: kijelölt demarkációs vonal: mindenki számára elfogadhatónak tűnt

A Károlyi- kormány (1918. október 31 - 1919. január 11)

 Károlyi kinevezése után néhány órával megalakította kormányát

- Károlyi Mihály: külügyminiszter + néhány napig pénzügyminiszter is volt
- Batthyány Tivadar: belügyminiszter
- Lovászy Márton: vallás és közoktatási miniszter
- Búza Barna: földművelésügyi és átmenetileg igazságügyi miniszter
- Jászi Oszkár: nemzetiségi miniszter
- Garami Ernő: az ipari és kereskedelmi miniszter
- Linder Béla: hadügyminiszter
 polgári radikálisokat és a szociáldemokratákat 2-2 fő képviselte: Jászi Oszkár és Szende Pál, ill.
Garami Ernő és Kunfi Zsigmond
 a kormány, miután november 1-jén Károlyi felmentést kér és kapott az uralkodótól a neki tett
esküje alól, népkormánynak tekintette magát
 Nemzeti Tanács: elnöke Hock János – a kormány felesküdött rá
 a kormány programja: független és demokratikus köztársaság létrehozását célozták meg,
amelynek közéletében a nem magyarok is államalkotó tényezőként vehettek volna részt,
kiterjedt önigazgatási jogok birtokában

A belgrádi katonai konvenció

 1918. november 13-án a kormány katonai konvenciót köt Franchet d’Esperey tábornokkal
- Franchet d’Esperey: a balkáni francia haderő parancsnoka volt, érvénytelennek tartotta a
padovai fegyverszünetet, csapatai a Száván átkelve magyar területek felé közeledtek
- belgrádi katonai konvenció 
 a magyar kormány köteles kiüríteni:
 a Szamos felső folyásától keletre lévő területeket
 a Maros vonalától délre eső erdélyi és bánsági területeket
 a Szeged-Baja-Pécs-Varasd vonaltól délre eső vidékeket
 Mo. csak egy 6 gyalogos és 2 lovas hadosztályból álló hadsereget tarthatott fenn +
szükség esetén biztosítania kellett az antanthaderő szabad átvonulását az ország
területén
 a konvenció a forradalom elismerését jelentette, ezért Clemanceau semmissé nyilvánítását
fontolgatta
 Linder Béla belügym. kijelentette, hogy nem akar több katonát látni
 Oldal 3 / 210

A Nemzeti Tanácsok
 1918. november 9-ei nyilatkozat: a magyarországi és erdélyi románok nemzeti tanácsa azt
követelte, hogy a történeti Erdély, a Részek, Máramaros és a Bánság 26 románok által is lakott
vármegyéjét helyeztessék a Nagyszebenben megalakítandó román nemzeti kormány
szuverenitása alá
 1918. november 13-14 aradi tárgyalások: Jászi Oszkár (nemzetiségi ügyek magyar
minisztere) ezzel szemben lehetőség szerint homogén nyelvi kantonok kialakítását javasolta a
románok által igényelt területeken + Román Nemzeti Tanács adminisztratív hatalmát csak a
román többségű kantonokban ismerte volna el
 1918. december 1-jei gyulafehérvári gyűlés: a tárgyalások megszakadtak egy időre
- a románok kimondták egyesülésüket a királysággal
- 1918. november végi budapesti tárgyalások:
 résztvevők: Milan Hodža (szlovákok egyik vezetője) + Jászi Oszkár és Bartha
Albert hadügyminiszter
 olyan demarkációs vonalban állapodtak meg, amely nagyjából megfelelt a szlovák-
magyar nyelvi választóvonalnak.  más szlovák vezetők és Prága számára ez
azonban elfogadhatatlan volt
 elérték, hogy december 23-ai jegyzékükben az antanthatalmak egy ettől jóval
délebbre húzódó demarkációs vonalat állapítsanak meg.
 1918. november 25 újvidéki gyűlés: a szerbek deklarálták a megszállt dél-moi megyék
csatlakozását Szerbiához

Magyarország elleni támadások

 az előrenyomuló és a részben már a demarkációs vonalakat is átlépő ellenség feltartóztatására
nem történtek átfogó intézkedések
 Károlyi és környezete úgy gondolta, hogy egy szervezett katonai ellenállás rontaná Mo.
esélyeit a békekonferencián
 DE: a Felvidéken ellenállás + Erdélyben székely különítmény - csak korlátozott
támogatásban részesültek
 1918. november 2: a csehszlovák csapatok átlépték a magyar határt
- december 29-én bevonultak Kassára
- január 1-jén Pozsonyba
- 1919 január 20-ig megszállták az egész Felvidéket
- január 23-ig pedig birtokba vették a Kárpátalját
 1918. november 7-én a szerbek bevonultak magyar területekre
- novembre 9-én Újvidék, majd Szabadka és Pécs következett
 1918. december 24-én a horvát csapatok elfoglalták a Muraközt
 1918. november 12-én a román csapatok benyomultak magyar területre
- december 2-án elfoglalták Marosvásárhelyt, majd Besztercét, Brassót és a hónap közepére
elérték a belgrádi konvencióban megjelölt demarkációs vonalat, amit át is léptek
- december 24-én bevonultak Kolozsvárra
- 1919. január végéig befejeződött a szoros értelemben vet Erdély megszállása
 Oldal 4 / 210

Kormányintézkedések
 a kormány folyamatosan tiltakozott az antantnál a fegyverszüneti egyezmény megsértése
miatt
- a nemzetiségek képviselőivel tárgyalásokat folytatott az önrendelkezési jog és a
demokratikus állam területi integritása összeegyeztetésének lehetőségéről
- nemzeti tanácsok: 1918. október 30. Szlovák Nemzeti Tanács, 1918. október 31. Román
Nemzeti Tanács
- 1918 decemberében Jászi lemondott a magyarországi nemzetiségek önrendelkezésének
előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszteri posztról, már csak a Külügyi Tanács
elnökeként vett részt a kormány munkájában
- IV. Károly nov.13-i eckartsaui nyilatkozata lehetővé tette a köztársaság megteremtését
ebben az uralkodó lemondott minden részvételéről az államügyek vitelében és elismerte
Mo. későbbi döntését jövendő államformájáról
 ezt követően az 1910-es ogy. beszüntette működését és az ideiglenes törvényhozói
hatalmat a több száz tagúvá bővített Nemzeti Tanács gyakorolta. DE! szerepe
többnyire arra korlátozódott, hogy egyszerűen elfogadta a kormány által
előterjesztett javaslatokat, melyeket kihirdetésük után néptörvényeknek neveztek

A köztársaság
 Hock János (a Nemzeti Tanács=NT elnöke) bejelentette a király visszavonulását
 1918. november 16: a Nemzeti Tanács proklamálta a köztársaságot (a NT 500 tagúra
bővült), a köztársaságot Nagy György kiáltotta ki
- a képviselőház kimondta önmaga feloszlatását, a főrendiház pedig berekesztette üléseit
- az ugyanekkor kihirdetett I. néptörvény az állami főhatalmat a kormányra ruházta:
I. Mo. minden más országtól független és önálló népköztársaság
II. a népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó
alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg
 a magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik
III. az államfői főhatalmat népkormány gyakorolja
 elnöke: Károlyi Mihály
 a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottság is támogatja
 az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határozásáig
IV. a népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:
1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési,
törvényhatósági és községi választójogról
2. a sajtószabadságról
3. a nép esküdtbíráskodásáról
4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról
5. a földműves nép földhöz juttatásáról
 1918. november 26-án érkezett Budapestre Fernand Vix alezredes és missziója
- elsődleges teendője a főváros és más stratégiai pontok francia katonai megszállásának
előkészítése lett volna
- a külföldiek budapesti közlekedésének biztosítása
- a magyar kormány külpolitikai tevékenységének megfigyelése
- a belgrádi katonai konvenció betartásának ellenőrzése
- a bizottság a megszállás elejtése után is Budapesten maradt, mint az antant hivatalos
képviselete
 Oldal 5 / 210

 1918. december 13: V. néptörvény

- az önálló magyar külügyi igazgatásról rendelkezik  a létrejövő szolgálatokat
külügyminisztériumra, diplomáciai képviseletekre és konzuli hivatalokra osztotta
- a volt közös minisztérium és egyéb intézmények magyar állampolgárságú alkalmazottait
addigi besorolásuknak és illetményüknek megfelelő állásban átveszik,ha óhajtják és
leteszik a hűségesküt a népköztársaságra
- Károlyi megtartotta a külügyi tárcát
- az adminisztráció kiépítésének felelőse Harrer Ferenc lett: a kinevezett tisztviselők 44%-a
korábban a Ballhausplatzon nevelődött
 1919. január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyit ideiglenes jelleggel köztársasági elnökké
választotta és felhatalmazta a néptörvények elfogadásának jogával
- Károlyi lemondott miniszterelnöki tisztjéről, de a külügyi tárcát továbbra is megtartotta +
kilépett pártjából
- a köztársasági elnök jogköre:
 vétojog a kormányhatározatokkal, a néptörvényekkel és rendeletekkel szemben
- új miniszterelnök: Berinkey Dénes addigi igazságügy-miniszter
 belügy: Nagy Vince (függetlenségi)
 földművelésügy: Búza Barna
 hadügy: Bőhm Vilmos
 munkaügy és népjólét: Peidl Gyula
 közoktatás: Kunfi Zsigmond (szocdem),
 kereskedelem: Garami Ernő (szocdem)
 pénzügy: Szende Pál (polgári radikális)
 földreformtörvény: 1919. 02. 15
- a nagybirtokosok és a különböző konzervatív erők (pl OMGE) és a katolikus egyház csak
az 5 ezer holdon felüli birtokok kisajátítását fogadta el és ennek végrehajtására is
évtizedeket szánt
- a szocdemek a közép- és nagybirtokok teljes körű kisajátítását szorgalmazták
 a kisajátított földeket azonban nem akarták szétosztani, hanem szövetkezeteket
akartak rajtuk alakítani.
- a Károlyi-pártiak és a polgári radikálisok viszont az egy-egy család eltartására képes kis- és
középbirtokrendszer létrehozását szorgalmazták
 ezt támogatta a Kisgazdapárt is, amelynek vezetője, Nagyatádi Szabó István
november folyamán csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz
 1919. január 19-én Nagyatádi a földreform előkészítésével megbízott tárca nélküli
miniszterként a kormányba is belépett
- az 1919. február 15-én elfogadták a földreformtörvényt (XVIII. néptörvény)
 az 500 holdon felüli világi és a 200 holdon felüli egyházi földek kártalanítás
ellenében történő kisajátítása
 a kisajátított földeken elsősorban 5-20 holdas parasztbirtokokat, ill. 0,5-3 holdas
szőlőbirtokokat kellett létrehozni
 a gazdák földjeiket örökhaszonbérbe kapták, de 50 éves részletfizetés mellett meg is
vehették azokat
 a törvény lehetőséget biztosított 1-2 holdas „munkásbirtokok létrehozására” és
igény estén szövetkezetek alakítására
 gazdatisztek és bérlők számára mód nyílt 100-200 holdas középbirtokok szerzésére
 új választójog: 1919. március 5 - a XXV. és XXVI. néptörvény
- a 6 éves magyar állampolgársággal rendelkező 21 éven felüli férfiak, ill. bármilyen hazai
nyelven írni-olvasni tudó
- 24 éven felüli nőket ruházta fel szavazati joggal
- a választók száma 9 millióra, az összlakosság 50%-ra nőtt
 Oldal 6 / 210

- a választások időpontját április 13-ára tűzték ki

 az 1919. évi III. néptörvény hatályon kívül helyezte az 1912. évi kivételes hatalomról szóló
törvényt, a gyülekezési és egyesülési szabadságot állampolgári joggá nyilvánította
 szociálpolitikai intézkedések:
- bevezették a munkanélküli-segélyt
- megtiltották a 14 éven aluli gyermekek foglalkoztatását
- emelték a béreket
- elengedték a kisiparosok és kiskereskedők adóhátralékainak egy részét, s a hazatérő
katonák végkielégítésben részesültek
- tervezték a 8 órás munkanap bevezetését és a tb kiterjesztését
 gazdasági nehézségek:
- gazdasági blokád
- gyorsuló infláció, fedezetlen papírpénz-kibocsájtás  „fehér pénzek”; a volt osztrák-
magyar közös bank átengedte Magyarországnak a 25 és 200 koronás papírpénz kliséit,
ezekkel készültek
- a lakosság azonban bizalmatlan volt velük szemben, és továbbra is a régi bankókat (kék
pénz)
- ebből nem egy nem hivatalos kettős árfolyam alakult ki
- a kormányzati kiadások fedezésének másik eszköze az adórendszer módosítása és a
gazdagok megadóztatása és a nagy vagyonok 10-25%-át elkobzó egyszeri vagyondézsma
lett volna

Politikai mozgalmak
 a kormányt jobbról és balról is egyre többen bírálták, támogatóinak száma fokozatosan
csökkent
 a jobboldali ellenzék:
- legradikálisabb képviselői a történelmi középosztály többnyire frontot járt csoportjai közül
kerültek ki
- 1918 novemberében alakult meg a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE-vezető 1919
januárjától Gömbös Gyula), decemberben pedig az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME)
(elnöke: a keresztényszocialista Szmrecsányi György)
- 1919. február 18-án megalakult a Nemzeti Egyesülés Pártja
 alapító tagjai szinte kizárólag régi politikusok, nagybirtokosok, vezető állami
hivatalnokok voltak
 kevésbé hittek a határok fegyveres védelmének lehetőségében, inkább a diplomáciai
eszközökben bíztak
 vezetőjük az erdélyi gróf Bethlen István volt
 a kormány radikális reformprogramjával szemben a demokratizálás és
hagyományok összeegyeztetésének szükségességét hangsúlyozta
- a Magyar Polgári Párt: nagytőkések, iparosok és kereskedők vannak jelen
- az Országos Földmíves Párt: az agrárius nagy-és középbirtokosok hívták életre
- Károlyi Párt: 1919 januárjában felbomlott
 párt belpolitikailag mérsékeltebb és külpolitikailag nacionalistább többségi szárnya
idegenkedett attól a szoros partneri viszonytól, amelyet Károlyi és a párt őt követő
kisebbsége szövetségeseivel kialakított
 a függetlenségi miniszterek (Batthyány Tivadar és a Linder Bélát felváltó Bartha
Albert) december folyamán lemondtak, majd január folyamán elvbarátaikkal együtt
kiléptek a pártból
 Oldal 7 / 210

 Lovászy Márton, Batthyány Tivadar és Ábrahám Dezső vezetésével újjáalakították

a Függetlenségi és 48-as Pártot és kísérletet tettek a polgári és paraszti rétegek
külön politikai szervezetben (Polgárszövetség) történő összefogására
 Nagy György pártja 1918 december 2-án fuzionált a Függetlenségi Párttal 
Köztársasági Függetlenségi Párt
 1919. január 25-én Károlyiék létrehozták az Országos Függetlenségi és Károlyi
Pártot
 baloldali ellenzék:
- 1918. november 24-én megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját
 a KMP vezetője Kun Béla lett
 a párt programja és 1918. december 7-étől megjelenő lapja, a Vörös Újság nyíltan
hirdette a kapitalizmus megdöntését
 a tagság létszáma Bp-en 1919 márciusára elérte a 10-15 ezret
 a kormány 1919 februárjába elszánta magát határozott ellenlépésekre:
- 1919:XI.néptörvány:
 a népköztársasági államforma védelméről rendelkezett és a megdöntésére irányuló
támadásokat 10-15 évi fegyházzal büntette
- 1919:XX. néptörvény:
 a forradalom vívmányait veszélyeztető egyéneknek rendőri felügyelet alá
helyezéséről és őrizetbe vételéről rendelkezik
 a Vörös Újság szerkesztőségében és a jobboldali szervezetek helyiségeiben
házkutatásokat tartottak, a MOVE-t feloszlatták, és amikor a komcsik által
szervezett február 20-ai budapesti munkanélküli tüntetés lövöldözésbe torkollott,
32 kommunista vezetőt letartóztattak és vizsgálati fogságba zártak
 Károlyi elszánta magát a cseh légiókkal és a román hadsereggel szembeni
fellépésre.
 Külső támogatást az osztrák szocdem kormánytól remélt
 Vix-jegyzék:
- a párizsi békekonferencia február 26-ai döntését március 20-án kapta kézhez a kormány:
 a román csapatok Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig
nyomulhatnak előre, ettől nyugatra pedig egy olyan semleges zóna jön létre,
amelybe Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Szeged is beleesett volna
 a kiürítés kezdetét március 23-ban jelölte meg
 Károlyi végleges politikai rendezést sejtett a terv mögött, amit elfogadhatatlannak
tartott és 21-én visszautasította a jegyzéket és azt tervezte, hogy szocdem
kormányt nevez ki
 a szocdemek azonban nem akartak egyedül kormányt alakítani, ezért 21-én a
gyűjtőfogházban megegyeztek a kommunistákkal
 Oldal 8 / 210

2. A Tanácsköztársaság bel-és külpolitikája (1919)

 1919. márc. 21 a Tanácsköztársaság kikiáltása
 1919. március 26-án a két munkáspárt (Szociáldemokrata Párt és a KMP) Magyarországi
Szocialista Párt néven egyesült
 legfőbb irányítószerv: Forradalmi Kormányzótanács („Mindenkihez” c. proklamáció!),
amely teljhatalommal felruházott kormányként működött
- elnöke Garbai Sándor (szocdem) volt
- tagjait népbiztosoknak nevezték
- a külügyi népbiztos Kun Béla lett, rajta kívül minden népbiztos a szociáldemokraták közül
került ki
- a kommunisták népbiztos-helyettesek lettek
- a kormányzótanács kezdetben 19, később34 tagból állt  ebből 13 kommunista, a többi
szociáldemokrata
- a zsidó származású népbiztosok- és helyettesek aránya elérte a 60%-ot
 a régi önkormányzati testületeket és közigazgatási szerveket felosztották
- helyüket községi, járási, városi és vármegyei szinten a munkás-, katona- és paraszt- vagy
földműves tanácsok, vmint a 3-5 tagú direktóriumok, ill. intézőbizottságok vették át
- a középső szintekre a községi tanácsok, az alkotmányozó nemzetgyűlésnek tekinthető
Tanácsok Országos Gyűlésébe (amely június 14. és 23. között ülésezett) pedig a vármegyék
és a törvényhatósági jogú városok tanácsai delegálták a tagokat
- Budapesti Munkástanács: parlamenthez hasonló ellenőrző és tanácskozó szerepet töltött be
 1919. április elején választásokat tartottak:
- minden 18 év feletti férfi és nő rendelkezett választójoggal, kivéve a „kizsákmányolókat ”
és a papokat
- csak a Szocialista Párt állíthatott listát, egyéb pártok és nem szocialista szervezetek nem
- a szavazás Budapesten és a nagyvárosokban általánosan, titkosan, a falvakban nyíltan
zajlott
- a csonka ország kb. fele, 4-4,5 millió fő kapott választójogot, akiknek csak kb. a fele ment
el szavazni
- igazságszolgáltatás:
 a régi bírósági szervezet működését lényegében felfüggesztették
 forradalmi törvényszékek új igazságszolgáltatási szervek:
 ált. 3-3 tagból álltak, akiket a kormányzótanács nevezett ki
 az új bírák többsége laikus volt
 működésüket a bíráskodási eljárás leegyszerűsítése és a jogi előírások
semmibevétele jellemezte
 ítéleteik ellen rendszerint nem lehetett fellebbezni
 fő tevékenységük a forradalom ellen izgatók és szervezkedők ártalmatlanná
tétele és a 1919. március 22-én elrendelt teljes alkoholtilalom megsértőinek
megbüntetése volt
- a Vörös Őrség felváltotta a rendőrséget és a csendőrséget
 DE! a hewliy vörös őrségek gyakran megbízhatatlanok voltak, nem lehetett őket
felhasználni a diktatúra védelmére
 a Vörös Őrség mellett Bp.-en több terrorista szellemű felfegyverzett különítmény
működött pl. a Cserny József különítménye  „Lenin-fiúk”
 Oldal 9 / 210

A kormányzótanács intézkedései
 1919. márc. 26-án a kormányzótanács elrendelte a húsznál több munkást foglalkoztató ipari-,
bánya- és közlekedési üzemek kártalanítás nélküli köztulajdonba vételét
- vezetésük megszervezésével a Szociális Termelés Népbiztosságát bízták meg
- termelési biztos: az üzemek új vezetőit nevezték így, akiket, ált. egy, v. több mérnök
segítette, s 3-7 tagú munkástanács ellenőrizte őket
 szintén márc. 26-án szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat is
 .március 27-ém fogadta el a kormányzótanács a közép- és nagybirtok megváltás nélküli
szocializálásáról szóló rendeletet
 1919. április 13-án megjelent a földről szóló rendelet
- „Magyarország földje a dolgozók társadalmáé. Aki nem dolgozik, annak tulajdonában föld
sem maradhat. Minden közép- és nagybirtok… a megváltás nélkül a proletár állam
tulajdonába megy át.”
- középbirtok alsó határát rendelet állapította meg, ált. 50 és 200 hold között húzták meg a
választóvonalat.
- megtiltották a kisajátított birtokos és felszerelésük szétosztását a parasztok között
- a földeken szövetkezetek és állami gazdaságok alakultak
- a kereskedéseket általában nem szocializálták, csak „zár alá vették”
 április elején leltárakat vettek fel a kereskedők árukészleteiről és arra kötelezték
őket, hogy a megállapított maximált árakon árusítsanak
 befolyt összeget a szocializált bankokba kellett befizetni
 bevezették a 8 órás munkaidőt,
 folytatták a munkanélküli segélyek folyósítását
 április 17-én általános bérrendezést fogadtak el DE! ezzel együtt áremelkedés is
volt
 a kormányzótanács június közepén mindkét féle koronát kezdte kivonni a
forgalomból és új papírpénzeket nyomatott  nem sok siker
 az új társadalmi rend fogadtatása szélsőségesen ellentétes volt
- a régi politikai elit képviselői vagy passzivitásba vonultak, vagy külföldre mentek
 Bécsben megalakult a Magyar Nemzeti Bizottság (Antibolsevista Comite - ABC)
- legfőbb feladatának a Tanácsköztársaság megdöntését tartotta
- vezetője Bethlen lett
 1919. máj. 5-én: Károlyi Gyula vezetésével egy másik ellenforradalmi csoport kormányt
alakított Aradon, amely később Szegedre tette át székhelyét
- külügyminiszter Teleki Pál
- hadügyminiszter Horthy Miklós
- a középpolgárok képviselője: Vázsonyi Vilmos - külföldről várta a rendszer összeomlását
- Nagyatádi a proletárdiktatúra kikiáltása után visszatért szülőfalujába és passzív maradt
- a forradalom társadalmi bázisát az ipari munkások, bányások és más városi munkás
csoportok alkották.

Honvédelem, külpolitika
 1919. április 4-5-én Jan C. Smuts jegyzéket adott át Kun Bélának, amely a Vix-jegyzékhez
képest 25 km-rel keletebbre húzta meg a demarkációs vonalat
- március 5-én a magyar vezetés elutasította a javaslatot és a további tárgyalások
előfeltételeként a román hadsereg visszavonulását akarta
- Párizsban megerősödött a fegyveres beavatkozás híveinek pozíciója
 Oldal 10 / 210

 április 16-án a román hadsereg megindult Erdélyből

- március 30-án a Tanácsköztársaság már megkezdte a toborzást, de a román hadsereg
fölényben volt
- a románok az alig két hétig tartó harcokban május 1-jére az egész Tiszántúlt elfoglalták
 április 26-án a cseh alakulatok is átlépték a demarkációs vonalat
 a francia és szerb haderő Makót és Hódmezővásárhelyt vette birtokba
 1919. árpilis 20-án a Kormányzótanács fegyverbe szólította a munkásságot + toborzó
gyűléseket szervezett (a román támadás után a tisztek jelentkezését előírták)
- a Vörös Hadsereg létszáma így május végére elérte a 200 ezer főt (korábban 40-60 000
ember)
 a főparancsnok Böhm Vilmos
 vezérkari főnök Stromfeld Aurél lett
 a Vörös Hadseregen belül négy hadtestparancsnokság alakult: Cegléden,
Székesfehérváron, Hatvanban és Budapesten
 1919. május 9-én északi hadjárat indult Vágó Béla, Hamburger Jenő, Landler
Jenő és Haubrich József vezetésével a salgótarjáni iparvidék visszafoglalásával
 május 20-án a hadsereg megindította az általános ellentámadását az északi fronton
 cél: a cseh és román csapatok szétválasztása (a két hs. csap és Munkács
között találkozott)
 kapcsolatteremtés az oroszokkal
 sikerek:
 május 21-én elfoglalták Miskolcot, június elején Kassát, Eperjest
 alig három hét alatt nyugaton a Garma völgyéig, északon a Besztercebánya-
Rozsnyó-Bártfa vonalig hatoltak.
 június 7-én Clemenceau jegyzéket küldött a kormányzótanácsnak, amelyben a
hadjárat leállítását és a demarkációs vonal betartását, valamint kilátásba helyezte a
békekonferenciára való meghívást
 június 10-én a magyar haderő elérte a lengyel határt
 1919. június 16.-án Eperjesen kikiáltották a Szlovák (Tanács)köztársaságot magyar
támogatással
 a békekonferencia június 13-án román és cseh viszonylatban közölte
Magyarország végleges határait (Clemenceau-jegyzék) + követelte az északi
területek kiürítését, amelynek fejében a Tiszántúl átadását ígérte
 1919. június 12-én és 13-án az egyesült párt (szociáldemokrata és kommunista) megtartotta
kongresszusát
- eredeti nevét Szocialista - Kommunista Munkások Magyarországi Pártjára változtatta
és új vezetőséget választott
 június 14-23 között ülésező Tanácsok Országos Gyűlése elfogadta az „alkotmány”t, amely
proklamálta a proletariátus államát és a termelőeszközök köztulajdonát
- az új államot Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaságnak nevezte
- önkormányzatot adott Burgenlandnak és Ruténföldnek
- a gyűlés határozata szerint évente kétszer ülésezik, jogait két ülés között a 150 tagú
Szövetséges Központi Intéző Bizottság gyakorolta volna
- megválasztották az új kormányzótanácsot is:
 elnöke Garbai Sándor (1919. március 21 - 1919. augusztus 1)
 elnökhelyettes Dovcsák Antal
 külügy: Kun Béla
 belügy: Landler Jenő
 népjólét és egészségügy. Guth Antal
 hadügy: Szántó Béla
 a Clemenceau- jegyzék a magyar határ kivételével a felvidéki magyar visszavonulás
megtörténte után kilátásba helyezte a románok kivonulását a Tiszántúlról
 Oldal 11 / 210

- visszavonulás befejezéséül június 18-át jelölte meg

- Kun Béla elfogadta a feltételeket, június 24-én aláírta a fegyverszünetet Csehszlovákiával
és június 30-án megkezdték a visszavonulást
- az elégedetlenség fokozódott
 június elején, a Dunántúlon vasutassztrájk
 június 24-én Budapesten katonai zendülés: Szamuely Tibor mintegy félszáz
résztvevőt akasztatott fel + a dunai flotta néhány hajója a Dunáról lőtte a Hungária
Szállót ahol a népbiztosok laktak
 Kun Béláék próbálták menteni a menthetőt  feloldották az alkoholtilalmat, lehetővé tették,
hogy a szegényparasztok veteményeskerthez juthassanak
 Stromfeld lemondott és a Horthy irányításával Szegeden szerveződő Nemzeti Hadsereg felé
orientálódott
- Kunék ekkor egy újabb katonai győzelemben reménykedtek
- július 20-án offenzíva indult a román hadsereg ellen, a siker azonban ezúttal elmaradt
- a románok július 30-án (31-én?) átkeltek a Tiszán
- 1919. augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott
 a kommunista népbiztosok Bécsben kaptak politikai menedékjogot
 Oldal 12 / 210

3. A trianoni békeszerződés létrejötte és

rendelkezései (1919-1921)
 1918. dec. 1: a Legfelsőbb Tanács úgy rendelkezett, hogy a magyar kormány képviselői is részt
vehetnek a békekonferencián
- december 3-án Huszár igent mondott a meghívásra
 1919. február 1-jén került sor a magyar területekre vonatkozó román követelések
előterjesztésére
- románok követelések: Bánát, Erdély, minden vármegye a Kárpátoktól a Tiszáig
 február 5-én hallgatta meg a tanács a csehszlovák kormányfőt  a Duna Vác városáig, a
salgótarjáni szénmedence, a tokaji borvidék, Miskolc, a Kárpátalja
 február 8-án tárgyalták a jugoszláv igényeket  a Dunától és Drávától délre eső területek,
Baranya, Pécs és a mecseki szénbánya
 1920. jan. 7: megérkezett a magyar delegáció
- a magyar delegáció vezetői: Apponyi Albert, Bethlen István, Teleki Pál
- január 15-én megkapták a 14 részből álló békeszerződés-tervezetet
 Romániának:
 egész Erdély
 a Tiszántúl keleti szegélye
 a Bánság keleti fele
 az új délszláv államnak:
 Horvátország és Szlavónia
 a Bánság nyugati fele Bácska nagyobb része
 a Muravidék
 Csehszlovákiának:
 Kárpátalja és egész Felső-Magyarország
- az amerikai és brit javaslat:
 Magyarországhoz tartozna:
 Csallóköz
 Losonc és Fülek környéke
 egy keskeny kelet-magyarországi, ill. partiumi sáv
 Bácska egy része
 Drávaszög
- az amerikaiak ezen kívül a Tisza, a Maros és az Aranka határolta háromszöget sem
tervezték elcsatolni. DE! a konferencia 1919. februári és márciusi szakértői
tanácskozásain ezt az álláspontjukat feladták
- 1919. május-június: a békekonferencia legfelsőbb szerve érdemi változtatás nélkül
jóváhagyta az elcsatolásokat, kivéve: az osztrák-magyar határ tekintetében
- 1919. július 10-11én döntöttek az osztrák-magyar határ kérdéséről
 1919 őszén és telén a magyarok számos ellenérvet sorakoztattak fel ezekkel a
határjavaslatokkal szemben
- a honfoglalás óta folyamatos birtoklás
- a gazdasági élet szoros közössége
- a tíz évszázados történelmi folyamatosság
- tagadták a nemzetiségek elszakadási szándékát
- a népszavazási kérelem minden elcsatolásra szánt területre szólt. + kiürítési és
semlegesítési javaslat
 Oldal 13 / 210

 Erdéllyel külön jegyzék foglalkozott:

- javasolták, hogy alakuljon olyan független, vagy Mo.-gal társult állammá, amelyen belül
a magyar, a román és a német lakosság egy-egy autonóm területet kapna, egy pedig
vegyes etnikumú lenne
 1920. január 16-án Apponyi lehetőséget kapott arra, hogy szóban összegezze a magyar
álláspontot
 a Legfelsőbb Tanács február 25-ei és március 3-ai ülésén Nitti olasz és Lloyd George brit
miniszterelnök azt javasolták, hogy a magyar határok kérdését a rendelkezésre álló anyag
alapján gondolják újra
 1920. március 8: londoni ülésszak - a Külügyminiszterek és Nagykövetek Tanácsa visszatértek
a magyar határok ügyére (az AEÁ ezen a tárgyaláson már nem vett részt)
- végül elutasították a magyar határok újratárgyalását a békeszerződés aláírása előtt
- DE: lehetővé tették, hogy a határmegállapító bizottságok javaslatot tehessenek kisebb
módosításokra, ha egyes határszakaszokat a helyszíni vizsgálatok során valóban
igazságtalannak találnak
- eldöntötték azt is, hogy a módosítás lehetőségét nem a békeszerződés szövegébe iktatják,
hanem külön kísérőlevélben hozzák a magyarok tudomására
 1920. március 22-én a magyar delegáció az átadott jegyzékben a következő politikai
feltételeket szabta:
- a békeszerződés aláírásának és Fro. közép- és kelet-európai behatolásának támogatása
fejében szabták a feltételeket
- a határ menti színmagyar v. döntő többségében magyar területeket ne szakítsák el
- a Délvidéken és az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi sávban lakó németek maguk
dönthessenek hovatartozásukról
- az erdélyi magyar, székely és szász lakosság kapjon teljes körű autonómiát Románián
belül
- a gazdasági feltételek között a román hadsereg által elszállított magyar javak visszaadása
- a háború előtti és alatti monarchiai adósságok arányos elosztása
- a máramarosi sóbányák magyar kiaknázásának lehetővé tétele szerepelt
- később bővültek a magyar követelések:
 Kelet-Szlovákia (Szepes, Sáros ás Zemplén vármegye)
 Kárpátalja
- ezek fejében francia kézre került volna a MÁV, a Hitelbank és egy Csepelen megépítendő
kereskedelmi kikötő
- a magyar jegyzékekre a franciák általában kitérő vagy semmitmondó válaszokat adtak
 1920. május 6-án megkapták a végleges szöveget nem különbözött a januári változattól
- május 21-ig kaptak határidőt arra, hogy nyilatkozzanak, elfogadják-e a békeszerződést
 a tárgyalásokkal egy időben Gömbös, Kozma Miklós és Prónay német és osztrák
szélsőjobboldali körökkel együtt a háború újrakezdéséről dolgoztak ki ábrándos terveket
- a kapcsolatfelvétel nem maradt titokban és 1920 júniusában erélyes hangú angol, francia
és olasz jegyzék követelte a magyar kormánytól, hogy haladéktalanul vessen véget a
konspirációnak
 a békeszerződés végleges szövegének átvétele után a magyar delegáció hazautazott Bp.-re
 1920.május 19-én a magyar delegációlemondott Két nappal később
 máj. 21-én: Praznovszky Iván bejelentette, hogy a magyar kormány kész a békeszerződés
parafálására
 Oldal 14 / 210

A trianoni békeszerződés aláírása, tartalma

 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést
- aláírók: Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ
A szerződés tartalma
 1. rész tartalma:
- a Nemzetek Szövetségének Egységokmánya
- az Európára vonatkozó politikai rendelkezések
- a kisebbségek védelmét
 2. rész:
- feltüntette Mo. új határait: ezek Csehszlovákia és Románia estében megegyeztek az 1919.
június 13-i jegyzékben foglaltakkal
- Ny-Mo.-t Ausztriának ítélte
- az SZHSZ királyság fennhatósága alatt lévő Pécs, Mohács, Siklós Magyarországé maradt
- az ország korábbi 283 km2 területe 92,9 km2-re, lakossága 18,2 millióról 7,6-re csökkent
- Határon túlra kerültek:
 Románia:
 103 ezer km2
 5 millió lakos – 1, 6 millió magyar
 Csehszlovákia:
 61 ezer km2
 3,5 millió fő – Szlovákiában és Kárpátalján 1 millió magyar
 Jugoszláviában fél millió magyar
 SZHSZ királyság:
 Horvátország és Szlavónia
 20 ezer km2
 1,5 millió fő
 Ausztria:
 4 ezer km2
 300 ezer lakost kapott, Burgenlandban 60-70 E magyar
 Lengyelország:
 a Tátrától északra fekvő kisebb szepességi területek (589km2)
 24 ezer lakos – 250 ezer magyar
 Olaszország:
 Fiume és környéke (21km2, 51 ezer fő)- 6-7 ezer magyar Fiuméban
- az elcsatolt területeken 3,2 millió (30,2%) ember volt magyar
 3. rész:
- Mo. szomszédaival és más európai országokkal szembeni kötelezettségeit rögzítette
- Mo. a Nemzetek Szövetségének hozzájárulása nélkül nem mondhatott le függetlenségéről,
nem egyesülhetett újra Ausztriával
- ugyanezen rész tartalmazza azokat a kisebbségvédelmi előírásokat, amelyeket a győztesek
normaként kívántak alkalmazni az egész térségben
 5. rész: katonai rendelkezések
- az általános hadkötelezettség megszüntetése
- a hadsereg létszáma nem haladta meg a 35 000 főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret
csapatait is
- kizárólag a rendnek Mo. területén való fenntartására és határrendőr-szolgálatra szabad
alkalmazni a sereget
- a hadianyaggyártást csak az állami igazgatás alatt álló egyetlen gyárban engedélyezte
- páncélos járműveket, tankokat, hadihajókat és harci repülőgépeket Mo. nem gyárthat és
nem vásárolhat
 Oldal 15 / 210

- a rendelkezések ellenőrzését az erre a célra kinevezett Szövetségi Bizottságok

hatáskörébe utalta
- a dunai flottillát át kellett adni a szövetségeseknek
 a 6. rész: a hadifoglyokkal foglalkozik
 a 7. rész: a háborús bűntettekkel foglalkozott
 a 8. rész és 9. rész:
- általánosságban kimondta Mo. jóvátételi kötelezettségeit, részletes kidolgozását azonban
a Jóvátételi Bizottságra bízta
- 1921 májusától kezdődően Mo. 30 esztendőn át jóvátételt köteles fizetni az általa okozott
háborús károkért.
- egyenlőre csak annyit írt elő, hogy 1926 szeptemberéig napi 880 tonna szenet kellett
Jugoszláviának , 28 ezer darab vágóállatot pedig Olaszországnak, Jugoszláviának és
Görögországnak. szállítani
- a jóvátételi fizetések zálogául a szerződés a m- állam minden vagyonát és összes bevételi
forrását zárolta és a Jóvátételi Bizottság ellenőrzése alá helyezte
 1920. november 13-án a békeszerződést elfogadta a nemzetgyűlés
 1921. július 26 (31?)-án hirdették ki és iktatták törvénybe

A területek átadása
 két határszakasz kijelölése és a terület átadása bonyodalmakra adott okot:
1. augusztus 3. hetében a kőszénben gazdag pécsi szénmedence ki kell üríteni (a nagyhatalmak
ezt a határidőt szabták meg)
- ennek a jugoszláv hatóságok vonakodtak eleget tenni, ezért felkarolták a Mo.-ról
idemenekült forradalmárok autonomista törekvéseit
- 1921. augusztus 14-én a pécsi Széchenyi téren kikiáltották a Baranya-Baja Szerb-
Magyar Köztársaságot, amely Jugoszlávia védnöksége alá helyezte magát
- DE! a nagyhatalmaknak ez nem tetszett
2. Nyugat-Magyarország. átadása Ausztriának névlegesen meg történt
- DE! bár augusztus 27-én a magyarok aláírták a terület átadásáról szóló jegyzőkönyvet,
másnap Bethlen a Baranya egyes területein még mindig tartó jugoszláv megszállás miatt
felfüggesztette a két zónára osztott Ny-moi A zónájának kiürítését. + Prónay, Héjjas,
Friedrich és mások szabadcsapatai a kormány hallgatólagos beleegyezésével
feltartóztatták az osztrákokat
- 1921. október 4-én Prónay Pál Felsőőrött alkotmányozó nemzetgyűlést rendezett, amely
Ny-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki
- 1921. okt. 11: tárgyalás olasz közvetítéssel
 1921. október 13: velencei egyezmény:
- Mo. vállalta, hogy visszahívja az irreguláris fegyveres csapatokat, ennek fejében Ausztria
beleegyezett, hogy Sopronban és környékén népszavazást tartsanak
 1921. december 14-16: soproni népszavazás:  Sopronban 72,8%, a környéken 45,6% akart
maradni Magyarországnál
Románia:
- a magyarság négy romániai területrészen a lakosság többségét tette ki:
 Székelyföldön, a magyar-román határvidéken
 a Szilágyságban és Kalotaszegen
 jogai a gyulafehérvári határozatok, a párizsi kisebbségi szerződések, az 1923.,
majd az 1938. évi alkotmányok szerint széles körűek voltak
 DE! a gyakorlat mást mutatott.
 a háború utáni romániai földtörvény külön jogszabályokat alkotott az
erdélyi és regáti földreformra
 Oldal 16 / 210

 a többségében magyar lakosságú egységeket, a megyéket és a járásokat

átszervezték, vagy megszüntették
 1925. évi törvény a közigazgatás egységesítéséről szóló megváltoztatta a
megyehatárokat. a kiutasítottak, vagy elmenekültek száma mintegy 200
ezret tett ki
 1921-ben megalakult a Magyar Szövetség
- minden társadalmi réteget, egyházat átfogott
- elnöke Jósika Sámuel báró
- 1922-ben működését a román hatóságok betiltották
- helyette alakult meg a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt
- 1922 végén Kolozsvárott a Magyar Néppárt és a Magyar Nemzeti Párt egyesült: Országos
Magyar Párt néven egyesültek
 elnök: Jósika Sámuel
 alelnök: dr. Haller Gusztáv
 titkár: Válóczky István
 tagja lehetett minden 20. életévét betöltött romániai állampolgár, aki magyarnak
vallotta magát
 a magyar pártok csak az 1922 márciusában tartott harmadik romániai
képviselőházi és szenátusi választáson vettek részt
Csehszlovákia:
 Beneš közös határul a Duna vonalát igényelte, onnan tovább pedig a Vác-Miskolc vonalat, majd
a Tisza mentén az Ungig húzódó területrészt,
 Beneŝ kérte egy csehszlovák-jugoszláv korridor kijelölését is DE! ez nem jött létre + Vác,
Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc és környéke Magyarországé lett
 a kiutasítottak, vagy elmenekültek száma mintegy 130 ezret tett ki
 1928-ban megalakult a Sarló
- programjuk: a társadalmi demokratizmus és a kisebbség
- a mozgalom akkor veszítette el önállóságát, amikor csatlakozott a kommunista párthoz
 több magyar párt is alakult: 1920-ban az Országos Keresztényszocialista Párt és az
Országos Magyar Kisgazdapárt (később Magyar Nemzeti Párt)
- 1936-ban Egyesült Magyar Párt néven fuzionáltak
- 1919-ben radikális földreformtörvényt, ún. „lefoglalási törvényt” alkottak
SZHSZ királyság:
 1918. november 25-én a „vajdasági nagy nemzetgyűlés” kimondta csatlakozását
Szerbiához.
 az 1921. évi első délszláv alkotmány megszünteti ezt az egységet és új igazgatási rendszert
vezet be, amely 1929-ig érvényben marat
 a magyarok aránya a Vajdaság északi részén volt a legmagasabb, míg a Szerémséget, a
Bánság déli részét, Titel és Nagykikinda térségét döntően szerbek lakták
 Oldal 17 / 210

4. Az ellenforradalom és a Teleki-Bethlen- féle

konszolidáció
A kormánypolitika az ellenforradalom első hónapjaiban
 a Peidl-kormány: (1919. augusztus 1 - 1919. augusztus 6)
- 1919. július 23-án Bőhm Vilmos (a tanácsköztársaság bécsi követe) megállapodott az
olasz és angol misszió vezetőivel egy szociáldemokrata kormány megalakításáról
- 1919. augusztus 1-én alakították a kormányt
 elnöke Peidl Gyula (legmagasabb végzettsége: tanonciskola)
 tagjai: Peyer Károly, Haubrich József, Miákits Ferenc, Garami Ernő
- polgári demokratikus forradalom jogrendszerének visszaállítását tekintették feladatukat
- magukat az őszirózsás forradalom örököseinek tekintették
 1919. augusztus 2: 1. számú kormányrendelet
- Magyarország Népköztársaság, a magyar kormány megjelölése: a Magyar Népköztársaság
Kormánya
- feloszlatták a forradalmi törvényszékeket és szabadon bocsájtották a letartóztatott
ellenforradalmárokat
- aug. 3-án megszüntették a Vörös Őrséget és visszaállították a régi bírósági szervezetet
- aug. 4-én hatálytalanították a bérházak köztulajdonba adását; aug. 6-án az ipari és
kereskedelmi vállalatok államosítását érvénytelenítették
 1919. augusztus 5: a párizsi békekonferencia tudatja a magyar „szakszervezeti kormánnyal”,
hogy bizottságot küld Magyarországra
- bizottság tagjai:
 Bandholtz tábornok (amerikai)
 Gorton tábornok (angol)
 Graziani tábornok (francia)
 Montbelli tábornok (olasz)
- bizottság feladatai:
1. érintkezésbe lépni a magyar kormánnyal és annak részéről biztosítani az fsz.
végrehajtását azokkal a közös megegyezésen alapuló módosításokkal, amelyeket
szükségesnek fognak találni
2. érintkezésbe lépni a román és az sz-h-sz (szerb- horvát- szlavón) hadseregek
parancsnokaival és biztosítani a megszállt területeket a túlkapások ellen. + ugyanezen
a napon a kormánynak átadták a román követeléseket tartalmazó fegyverszüneti
ultimátumot:
 Mo.-nak kell gondoskodnia a 300 ezer főnyi román hadsereg felszereléséről, át
kell adni a vasúti görgülőállomány 50%át,
 a mezőgazdasági felszerelésének és állatállományának 30%-át
 35 ezer vagon szemesterményt
- ezt az ultimátumot a Peidl-kormánynak sikerült eljuttatnia a Legfelsőbb Tanácshoz
Párizsba
- Clemenceau augusztus 6-i jegyzékében közölte a román kormánnyal, hogy nincs joga
ahhoz, hogy Mo-ra az antant hatalmak hozzájárulása nélkül fegyverszünetet erőltessen
 a román csapatok kihasználva a Vörös Hadsereg megszűnését előrenyomultak, s augusztus
elején már a Duna-Tisza közét, a Tiszától É-ra fekvő területeket és a fővárost is megszállták
 1919. augusztus 6: tisztek egy csoportja a román királyi csapatok segítségével elkergette a
kormányt, 10 napra rá új kormány
 Oldal 18 / 210

 az új kormány: Friedrich-kormány – 1919. aug. 6 -1919. nov. 24

- az új miniszterelnök: Friedrich István
- belügy: Perényi Zsigmond
- külügy-és közoktatás: Huszár Károly
- propaganda miniszter: Haller István
- Teleki Pált megbízták a béketárgyalások előkészítésével
- a kormány magát az 1918-as polgári demokratikus forradalom előtti jogrendszer
folytatójának tekintette
- rendeleteivel az ellenforradalom megszilárdítására törekedett. Jogforrásul az 1912: LXIII.
tc-re, a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló törvényre hivatkozott
- DE! mind kül- mind belpolitikailag labilis helyzet
 azonnal elrendelték a köztulajdonba vett földek visszaadását és az 1918. október 31-e előtti
közigazgatási szervek hatalmának helyreállítását
 1919. augusztus 19-én adta ki a kormány a „törvénykezés ideiglenes szabályozásáról” szóló
rendeletét
- visszahelyezte jogaiba a rendes bíróságokat és ügyészségeket
 a bíróságok és az ún. ötös tanácsok 1921-ig a hatáskörükbe utalt ügyekben lassan
ítélkeztek, ezért inkább az internálást szélesítették tömegméretűvé és polgári
személyekre is kiterjesztették a katonai bíráskodást
 nagyobb tömegek elhelyezésére katonai objektumokat alakítottak át
internálótáborokká  Hajmáskér, Zalaegerszeg, Esztergom, Csót, Inota,
Ostffiasszonyfa
 a halálos ítéletek száma mintegy 100, a kivégzetteké pedig 74 volt.
 a sajtóról szóló 5499/1919. M.E. sz. rendelet az 1914/XIV. tc visszaállítását proklamálta
- előírta a lapok és más sajtótermékek köteles példányainak beterjesztését, meghatározta
terjesztésük módját és lehetőségét
- a sajtóra vonatkozó rendeletek nagy részét a békeszerződés ratifikálása után is érvényben
tartották
- a Bethlen-kormány 1923. február 9-én kiadott rendelete felsorolta azokat, amelyek a
kivételes hatalom megszűnésével hatályukat vesztették
 1921. december 10-én a cenzúrát hatályon kívül helyezték DE! megtartotta az 1912:LXIII. tc.
azon részét, amely felhatalmazta a Belügyminisztériumot, ill. az igazságügyi szerveket a
sajtótermékek megjelenésének az engedélyezésére és terjesztésének megakadályozására,
azonban továbbra is érvényben maradt 1939-ig
- 1926-ban véglegesen csak a polgári radikális Világot tiltották be, miután a frankhamisítási
botránnyal kapcsolatban az újság heteken keresztül szállította a terhelő adatokat a
kormány ellen
- időszakos betiltások:
 a leghosszabb ideig, 6 hétre Az Újság c. liberális demokrata lapot tiltották be
 az 1920-as évek közepén, miután az cikkeket közült a fehérterrorról és a
gyilkosságokért Horthyt is felelőssé tette
 a Szociáldemokrata Párt napilapját, a Népszavát egyszer sem tiltották be, de sok
retorziót alkalmaztak ellene:
 1924 novemberétől 1928. februárig nem lehetett a lapot az utcán árusítani
 1925 és 1927 között 347 sajtópert indítottak ellene
 az 1930s évek végén a népi írók ellen léptek fel kritikus szociográfiáik miatt
 a kommunista sajtó termékei csak illegálisan jelenhettek meg
 1939. szeptember 1-jén ideiglenesen, majd 1940. augusztus 28-án
véglegesen bevezették az előzetes cenzúrát + papírhiányra hivatkozva
számos napilapot betiltottak  pl. a konzervatív-liberélis Pesti Naplót
 Oldal 19 / 210

 az ellenzéki lapok többsége 1944. március 22-éig megjelenhetett: a

szociáldemokrata Népszava, a liberális-demokrata Esti Kurír, a függetlenségi
Magyar Nemzet
 korlátozták a forradalmak idején kialakult egyesületek működését, megszüntették a szociális
segélyeket és csökkentették a béreket
 1920. május 18-án a belügyminiszter betiltotta a szabadkőműves páholyokat
 1919. szeptember 13-án a Friedrich-kormány kibocsájtott rendelete az egyesülési és
gyülekezési jog terén az 1918 októbere előtti állapotok visszaállítását mondta ki: előírta a
működő egyesületek bejelentését és engedélyezését
 1919. november 17-én a kormány új, általános, egyenlő és titkos szavazáson alapuló
választójogi rendeletet adott ki
 1919. október 1-jén az 5047/1919. M.E.sz., kiadott rendelet kimondta a rendőrség
államosítását, kivonva ezzel a városi közigazgatás hatásköréből, korábbi ügyköreinek jó részét
(iparhatóság, közegészségügy, állategészségügy) azonban a városi hatóságnál hagyta
 1919. augusztus folyamán a román hadsereg Észak-Dunántúlt is megszállta és ellenőrizte a
kormányt, a vidék is közigazgatást, a postaforgalmat és a sajtót is: a Tiszántúl külön román
katonai kormányzó irányítása + vagonokban vitték a cuccot Romániába (lsd. MNM-Bandholtz
tábornok)
 főként a Horthyék által ellenőrzött dunántúli területeken erősödött fel a szélsőjobboldali
szervezetek, egyesületek szervezése  Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), Ébredő
Magyarok Egyesülete (ÉME), Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVÉL, vagy
Területvédő Liga)
 1919. augusztus 9-én Horthy közölte a szegedi (Károlyi-, majd Pattantyús-Ábrahám vezette)
kormánnyal, hogy a hadsereg-fővezérlet kiválik a hadügyminisztérium kötelékéből
- gyakorlatban az általa létrehozott kerületi parancsnokságok ellenőrizték és utasítgatták a
Friedrich-kormány vidéki szerveit
- Horthy a nemzeti hadsereg vezérkarát, 9 csoportra (hadműveleti, nyilvántartó, szervezési,
ügyészségi, hadtáp, politikai, vasút, távíró, térképészeti) osztotta
 a csoportok osztályokra tagozódtak
 az általuk ellenőrzött területeken kerületi körletparancsnokságokat állítottak fel
 párhuzamosan működtek kerületi kormánybiztosságok is, amelyeknek központja a
székesfehérvári dunántúli középponti kormánybiztosság volt
- ezek a katonai körletekkel együttműködve irányították a közigazgatást
- működési területük a románok kivonulásával növekedett, majd az egész országra kiterjedt
 1919. szeptember 12-én a Friedrich-kormány hadügyminisztere útján 8000 tiszttel és 12 000
altiszttel rendelkező, 80 000 főnyi hadsereg kiépítésére kért engedélyt az antanttól (ellenezték)
- kérte a románok dunántúli előrenyomulásának megállítását Győr, Veszprém, Észak-
Balaton-vonalnál (megtiltották)
 a különítmények bosszú- és megtorló hadjáratának legvéresebb tetteit a Prónay Pál irányítása
alatt működő tiszti különítmény és Héjjas Iván Kecskemét környéki csoportja hajtotta végre
 a román királyi csapatok által ellenőrzött Frierich-kormány is megkísérelte az ún. polgárőrség
megszervezését, számottevő eredményt azonban nem ért el

A politikai pártok az ellenforradalom időszakában

 a pártok szerveződése vontatottan és nehezen áttekinthetően kezdődött
 az ellenforradalom korszakában a hagyományos uralkodói körök politikai helyzetében lényeges
változás következett be, (anyagi megingás, félelem a forradalmak megismétlődésétől) ezért
sokuk egy ideig távol tartotta magát a pártpolitikától
 egy részük kompromittálódott a külföld szemében, ezért nem szerepelhetett az európai
nyilvánosság előtt
 Oldal 20 / 210

 az ellenforradalom első éveiben ugyanakkor jelentősebb politikai szerep jutott a katonatiszti,

hivatalnoki, kispolgári, gazdagparaszti rétegnek

 Nemzeti Munkapárt:
- különféle frakciókra bomlott, az egykori Alkotmánypárt egyes tagjai közeledtek a régi
munkapártiakhoz, mások megszervezték a Magyar Rendpártot
 Friedrich az ún. keresztény blokkra támaszkodott:
- 3 párt tartozik ide:
1. Keresztény Szociális Gazdasági Párt: Huszár István és Haller István vezette
2. Keresztény Nemzeti Párt: Teleki Pál és Pekár Gyula vezette
3. Egyesült Kisgazda és Földműves Párt (gróf Dessewffy Emil, Meskó Zoltán, őrgróf
Pallavicini György, Sokorópátkai Szabó István, Rubinek Gyula)
- 1919. október 25-én a Keresztény Nemzeti Párt (elnöke Teleki Pál) és a Keresztény
Szociális Gazdasági Párt egyesült és felvette a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
(KNEP) nevet
 A Függetlenségi Párt egykori politikusainak egy része Lovászy Márton és P. Ábrahám Dezső
vezetésével új függetlenségi pártot alapított
 a régi Polgári Demokrata Párt elnevezése Nemzeti Demokrata Párt lett, és egyesült a
Nemzeti Szabadelvű Párttal (Bárczy István és Ugron Gábor vezette)
 aktív szervezésbe fogott a Nagyatádi Szabó-féle kisgazdapárt is: 1919 novemberében sor
került a két kisgazdapárt egyesülésére
 1919. augusztus 24-én, Budapesten újjáalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Párt
- az 1903-as programot és szervezeti szabályzatot vallotta magáénak, és kimondta
csatlakozását a II. Internacionáléhoz
- pártvezetőség: Peyer Károly, Peidl Gyula, Farkas István, Miákits Ferenc, Garami
Ernő

A Clerk- misszió, Horthy budapesti bevonulása

 1919. augusztus 12-én a szövetségközi tábornoki bizottság megkezdte érdemi munkáját a
magyar fővárosban
- tagjait a Legfőbb Tanács nevezte ki és látta el utasításokkal
- feladatuk:
 a belgrádi fsz. egyezmény betartásának ellenőrzése
 a magyar tulajdon megóvása
 a csendőrség és rendőrség megszervezésesnek támogatása
 közreműködés egy új magyar kormány létrehozásában DE! a román hadseregnek
(vezetője Georghe Mardarescu tábornok) nem adhattak utasításokat
 1919. augusztus 23-án József főherceg tudomására hozták a Legfelsőbb Tanács ultimátumát,
amely József főherceg lemondását követelte a kormányzói tisztiségről
- ennek József még aznap eleget tett., lemondott a kormányzói tisztségről
 1919. okt. 5-én Bandholtz tábornok megakadályozta, hogy a román csapatok elszállítsák a
NM (Nemzeti Múzeum) kincseit
 1919. október közepe táján az antanthatalmak egyezségre jutottak abban, hogy teljhatalmú
antantmissziót küldenek Magyarországra
- cél: belpolitikai viszonyok konszolidálódása + a békeszerződés feltételeinek előkészítése
- az antantmisszió vezetője: Sir George Clerk (az angol külügyminisztérium kelet-közép-
európai ügyekkel foglalkozó diplomatája)
- a misszió feladatai:
1. javaslatot kellett tenniük, hogy a kivonuló román csapatok helyét milyen haderő
foglalja el
 Oldal 21 / 210

2. a Friedrich-kormány helyett a meglévő pártok képviselőiből koalíciós kormány

alakítása
3. új törvényhozói hatalom megválasztatása (a békeszerződés. aláírása és ratifikálása
érdekében)
4. a kormány küldje el képviselőit a békekonferenciára DE! előtte Clerk Bukarestre,
hogy tárgyaljon Brătianu miniszterelnökkel
- a békekonferencia négy kérdésre kért választ:
1. Kész-e Románia arra, hogy csapatait kivonja Magyarországról?
2. Hajlandó-e megszüntetni a magyar javak elrablását?
3. Hajlandó-e átengedni a Jóvátételi Bizottságnak a már elhurcolt javakat?
4. Kész-e együttműködni a szövetségesekkel a magyar belpolitika rendezésében?
 Románia a rekvirálások tekintetében súlyos háborús veszteségeire hivatkozott
- sérelmezte, hogy a békekonferencia a határrendezésnél az 1919. évi június 13-i jegyzéket
tekintette irányadónak és figyelmen kívül hagyta az 1916. évi bukaresti szerződést
- ugyanakkor kilátásba helyezték a román csapatok visszavonását + a Mo-ról elhurcolt
javak értékének felülvizsgálatát
- 1919. november közepén a román csapatok végül is megkezdték É-Dunántúl, a főváros
és a Duna-Tisza köze kiürítését
 1920 áprilisában a Tiszántúlról is kivonultak
- a román alakulatok helyét a Nemzeti Hadsereg osztagai foglalták el
 Clerk Budapestre érkezése után tárgyalásokba kezdett a pártok vezetőivel egy, az antant és az
utódállamok számára is elfogadható koalíciós kormány létrehozásáról
 1919. november 5-én a Clerk összehívott egy pártközi megbeszélést (Horthy Bethlen Istvánnal
együtt ment el rá)
- miután Clerk kilátásba helyezi a nemzeti hadsereg budapesti bevonulásának közeli
lehetőségét Horthy bejelentette, hogy hadseregével alárendelik magukat az
antantmegbízott közreműködésével alakuló kormánynak és nem lesz katonai diktatúra
 1919. november 14-én a román csapatok hagyták el Budapestet, Horthy hadseregének
alakulatai már november 15-én a város határában állomásoztak
- 1919. november 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre a Nemzeti Hadsereg élén

A Huszár-kormány (1919. nov. 24- 1920. márc. 15)

 1919. november 17-én újabb megbeszélés-sorozat vette kezdetét:
- cél: az új kormány mielőbbi megalakítása
- amennyiben a kormányalakításra nem kerül sor, a békekonferencia megszakítja az
összeköttetést Magyarországgal
- abban egyeztek meg, hogy a választásokat 1920. január 25-én tartják
- az államforma kérdésében Clerk népszavazást javasolt
- Az antant nem ellenezte Huszár Károly (tanítóképzőt végzett) miniszterelnöki kinevezését
 1919. november 24-én megalakult az új kormány:
- 12 minisztere közül 5 a Keresztény Nemzeti Egyesülés (KNEP ) különböző irányzataihoz
tartozott
- három tárcát a konzervatív-agrárius Keresztény Földmíves Párt kapott
- november 25-én Clerk a békekonferencia nevében elismerte a Huszár-kormányt
- december 1-jén Clemenceau felszólította a kormányt, hogy küldjön képviselőket a
békekonferenciára
- a miniszterek egy része már az előző kormányban is részt vett:
 szociáldemokraták: Miákits és Peyer, nemzeti demokrata párti: Bárczy István,
paraszt demokrata: Nagyatádi Szabó István
- a kormány ideiglenesnek és átmenetinek nevezte magát
 Oldal 22 / 210

- legfontosabb kormányzati teendők:

 a békedelegáció leválasztását és útnak indítását
 a törvényhozó hatalom életre hívását
 az államfő megválasztását és jogkörének meghatározása
 DE! a koncentrációs kormány felbomlása csak idő kérdése volt
 a Szociáldemokrata Párt szervezeteinek és tagjainak üldözése a választási korteshadjárat
megindulása után, 1919. december második felében, a kormány tovább erősödött (a
szociáldemokrata párt ellenére)
- betiltották a párt választási gyűléseit
- elkobozták röplapjait
- képviselőjét letartóztatták
- Peyer és Miákits több ízben napirendre tűzették sérelmeiket, számottevő eredményt
azonban nem értek el
- Beniczky Ödön belügyminiszter azonban elzárkózott e kérések teljesítése elöl
- 1920 januárjában a Szociáldemokrata Pártban felülkerekedett a kormányból való kilépés
és a választási visszalépés szándéka
- 1920. január 15-ei választmányi határozat; a szocdem miniszterek kilépnek a kormányból
+ a párt nem vesz részt a nemzetgyűlési választásokon (okok között lsd. a kormány 1919.
dec. 15-ei internálási rendelete)

Az államforma és az „alkotmányosság ” kérdései 1919-1920

fordulóján
 királyság, vagy köztársaság:
 egyetlen politikai párt, politikus, vagy jogász sem akadt, aki a köztásaság mellett tört volna
lándzsát
 érvek a királyság mellett:
- nagyobb stabilitás
- biztonságosabb belső nyugalom várható
- a ciklikusan visszatérő köztársaságielnök-választás újra és újra felkavarja a belpolitikai
szenvedélyeket
 1920. február 2-i határozatukban az antanthatalmak csak a Habsburg-restaurációt tiltották
 az új törvényhozó testületet nemzetgyűlésnek nevezték
 1920. január 25/26: választások: a nemzetgyűlés két legnagyobb pártja a kisgazdapárt (79
mandátum) és a KNEP (72 mandátum) lett a győztes
- a választójog:
 a Friedrich-kormány rendelete (1919 november) alapján állapították meg  tikos,
egyenlő, kötelező és nőkre is kiterjedő választójog
- a férfiaknál 24 év és 6 éves magyar állampolgárság, a nőknél ezen felül írni-olvasni tudás
volt a követelmény
- a szavazásra jogosultak száma 3 millió 42 ezer fő, az új határok között élők 74,6, az
összlakosság pedig 40%-a volt
- a választási előkészületek során a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt egyesült a Földmíves
Párttal
 1920. június: tiszántúli választások
- a kisgazdapárt képviselőinek száma 91-re emelkedett, a KNEP-é viszont 59-re csökkent
- a nemzetgyűlés 17 képviselője párton kívülinek mondta magát:
 6 volt a liberális pártok jelöltje, ők Vázsonyival valamennyien a Nemzeti
Demokrata Párt színeiben indultak
 Bp-en, ahol a Kisgazdapárt nem indult, a KNEP abszolút győztes lett
 Oldal 23 / 210

 a NDP (Nemzeti Demokrata Párt) a szavazatok 16,5%-át az egyéb liberális-

demokrata pártok pedig 12,3%-át szerezték meg
 az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) bojkott felhívásának
engedelmeskedve 71 ezer fővárosi lakos (15%) érvénytelen szavazólapot dobott
az urnákba, 38 ezren pedig el sem mentek szavazni
 az 1920-22-es nemzetgyűlés elsősorban nem a régi nagybirtokos-nagypolgári uralkodó elit
restaurációs célkitűzéseinek, hanem a birtokos parasztság és a keresztény városi középrétegek
egyszerre reformista ám ugyanakkor nacionalista, vallásos törekvéseinek hordozója lett
 a KNEP tagjainak döntő többsége szerint IV. Károly 1918. november 13-i nyilatkozatával nem
szűnt meg a Habsburgok trónhoz való joga, hiszen erre külső kényszer hatása alatt került sor
 a lemondó nyilatkozat formailag sem érvényes, hiszen hiányzik a miniszterelnöki ellenjegyzés
 a kisgazdák:
- szabad királyválasztást akartak, elvetették a legitimizmust
- szerintük a Monarchia felbomlásával a Pragmatica Sanctio szerinti együttbirtoklás
elvesztette létjogosultságát. A két felfogás összebékítést célzó minisztertanácsi vitára még
a nemzetgyűlés összeülése előtt,
 1920. február 13-án minisztertanácsi vita (a nemzetgyűlés összeülése előtt)
- a két felfogást vitatták meg (monarchia vagy köztársaság?)
- Huszár a pártok közötti kompromisszumot kereste, ennek formáját a végleges döntés
elodázásában látta
- ettől a szövetséges hatalmak sem zárkóztak el
- a kormányzói tisztségre Horthy volt az egyetlen reális jelölt
 a választások lebonyolítása után tárgyalt a kormány a nemzetgyűlés megalakulásának módjával
összefüggő kérdésekről:
- a nemzetgyűlés elnökének megválasztása
- házszabályok
- az „alkotmányosság helyreállítását” célzó alaptörvény-javaslat
- a kisgazdapárt Apponyi Albertet akarta a nemzetgyűlés elnöknek, a KNEP saját emberét,
Rakovszky Istvánt javasolta
- mivel Apponyi külföldön tartózkodott, megegyeztek Rakovszy jelölésében + a két alelnök
a kisgazdák közül került ki
 1920. február 16-án a nemzetgyűlés ült összeült
- február 18-án az elnök azt indítványozta, hogy ne az 1913-as képviselőházi szabályokat,
hanem a koalíciós kormány 1908-as határozatát alkalmazzák
 az ideiglenes államfői hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat parlamenti beterjesztése, a
heves viták miatt egyre húzódott
 1920. évi I. tc.: „Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának
ideiglenes rendezéséről ”
- a legitimisták és a szabad királyválasztók kompromisszumát tükrözi
- a törvény konkrét rendelkezései két fejezetre oszlanak.
1. fejezet: az alkotmányosság helyreállítására irányuló rendelkezések
2. fejezet: a kormányzói hatalommal kapcsolatos kérdéseket tartalmazta
- jóváhagyta a nemzetgyűlés összeülése előtt hozott rendeleteket, érvénytelenítette az ún.
népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek minden nemű rendelkezéseit
- nem proklamálta még a királyság államformáját
- a trón betöltésének kérdését függőben hagyta a békekötésig, az államfői teendők ellátását
ideiglenesen a nemzetgyűlés által titkos szavazáson megválasztott kormányzóra bízta
 kormányzói hatalom!
 1920. március 1: kormányzói választás  131 Horthyra, 7 Apponyira 1 üres, 2 érvénytelen
- a kormány ezután beadta lemondását, de ideiglenesen vállalta az ügyek vitelét
 Oldal 24 / 210

- Horthy a kormányzóválasztás napján a kormányzói jogkör szélesítésére vonatkozó ígéretet

csikart ki a nagy nemzetgyűlési pártok vezetőitől
 1920. márc. 18: a királyságot kihirdető első jogszabály (a Simonyi-Semadam- kormány alatt)
2394/1920. M.E. számú „Az állami hatóságok, hivatalok és intézmények elnevezése és az állami
címereken a szent korona alkalmazása” című rendelet
 1920. augusztus 7: az első jogkiterjesztő novella; 1920: XVII. tc
1. megilleti a nemzetgyűlés feloszlatásának és elnapolásának joga, de a feloszlató rendeletben
rendelkeznie kell az új választások kiírásáról
 az elnapolás időtartama max. 30 nap lehet
2. közvetlen veszélyesetén a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulása mellett elrendelheti a
hadsereg országon kívüli alkalmazását
3. általános kegyelmet is adhat 4. a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép
 további kiterjesztések: 1933:XXIII. és 1937:XIX. tc.

A Simonyi- Semadam kormány (1920. március 15- 1920. július

19)
 Horthy miniszterelnöknek Simonyi-Semadam Sándort nevezte ki, a belügyi tárcát is ő kapta
- külügyminiszteri szék üresen maradt
- hadügyminiszter: Soós Károly tábornok
- kultuszminiszter: Haller István
- földművelésügyi miniszter: Rubinek Gyula
- közellátási miniszter: Nagyatádi Szabó István
- népjóléti: Benárd Ágoston
- nemzeti kisebbségi: Bleyer Jakab lett
- egy hónappal később, 1920 áprilisában került sor dr. Dömötör Mihály belügyminiszteri
és gf. Teleki Pál külügyminiszteri kinevezésére
 1920. április 1-én a kormányzó a Gellért Szállóból a Várba költözött
- ezen a napon megszűnt a fővezérség (ezt a vezérkari főnök által készített s az államfő által
jóváhagyott márciusi végutasítás tartalmazta)
- a fővezérség szerepét a kormányzónak alárendelt vezérkari főnök vette át

Teleki Pál első miniszterelnöksége (1920. jún. 19-1921. ápr. 14)

 1920. június 7-én a kormányzó Bethlen Istvánt nevezte ki miniszterelnökké
- a kormány összeállításánál azonban nézeteltérések keletkeztek, Bethlen ugyanis
túlságosan merész kormánylistával rukkolt elő
- az egységes kormányzópárt intéző bizottságának többsége tiltakozott ellene, ezért Bethlen
visszaadta megbízatását
- ekkor Horthy Telekit nevezte ki, akinek kormánya 1920. június 19-én alakult meg
 tervei:
 földreform
 a középosztály sorsának felkarolása
 erélyes külpolitika
 a szélsőséges irányzatok visszaszorítása
 az 1920: III. tc. rendtörvény:
- elsősorban a demokratikus és szocialista mozgalmakat igyekezett visszaszorítani, és
tiltotta a kommunista szervezkedést
 1920 nyarán és őszén felfüggesztették az ÉME (Ébredő Magyarok Egyesülete) működését és
feloszlatták, ill. a reguláris hadseregbe olvasztották a tiszti különítményeket
 Oldal 25 / 210

A földreformtörvény (1920)
 a földreformtörvényt Rubinek Gyula dolgozta ki
 a tervet azonban már az új földművelésügyi miniszter, Nagyatádi Szabó István terjesztette a
parlament elé
 1920: XXXVI. tc;:
- az ország 16 millió kat. holdnyi területéből 1 milliót osztottak szét 400 000család számára
1-3 holdas parcellákban
- a korábbi törvényektől eltérően nem állapított meg birtokmaximumot
- bár biztosította az állami kisajátítás jogát, a szétosztandó ingatlanokat elsősorban
vásárlásokkal kívánta biztosítani.
- törekedett, hogy minél több szegényparasztnak juttasson valamit, ezáltal próbálta a
parasztságot lecsendesíteni
- az igényjogosultak:
1. hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák:
 ők családonként 600 négyszögöl házhelyet és 3 kat. holdnál nem nagyobb
törpebirtokot vásárolhattak.
2. föld nélküli mezőgazdasági munkások, akik ugyanennyit kaphattak
3. törpe- és kisbirtokosok, akik 15 kat. holdig terjedő kis családi birtokot szerezhettek
4. a föld nélküli közalkalmazottak, kisiparosok és ipari munkások max. 1 kat. holdnyi
5. a nyugdíjas közalkalmazottak és katonák nyugdíjmegváltás fejében igényelhettek
nyugdíjuknak megfelelő nagyságú törpebirtokot
- azok, akik az állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanúsítottak, semmiféle
jogcímen nem kaphattak földet
- a Vitézi Rend földigényét kiemelten kezelték
 az intézmény létrehozását Horthy kezdeményezte kormányzóvá választása után
 kettős cél:
1. legyen az országnak egy minden eshetőségre kész, teljesen megbízható
szervezete
2. a szervezet tagjai a falu népét különleges pozíciójuknál fogva példájuk
követésére serkentsék.
 a vitézek különleges pozícióját tisztek esetében átlagosan 50, a legénység esetében
átlag 12 kat. hold területű vitézi telkek adományozása nyomatékosította. Ezeket a
földeket eladni nem és örökölni is csak egyben lehetett
 1920:XXV. tc.: numerus clausus (zárt szám)
- Haller István ismertette  az egyetemi felvételeknél a nemzetiségi megoszlásnak
követnie kell az egyes népfajok országos arányait
 1920 decemberében Hegedűs Lóránt (merkantilista pénzügyminiszter) ismertette a gazdasági
és pénzügyi programját
- új adónemek, szigorú takarékosság
- 1921. március végén Bécsben megkezdte tárgyalásait a közös bank vezérkarával a magyar
jegybank felállításáról
 a kormány bukását IV. Károly váratlan visszatérési kísérlete okozta
 Oldal 26 / 210

A Bethlen-kormány (1921. ápr. 14 -1931. aug. 18)

IV. Károly visszatérési kísérletei
 1921. március 21 IV. Károly első visszatérési kísérlete – legitimistákat is meglepte
- Szombathely – Teleki Pál: menjen vissza!
- de: Károly: fővárosba utazott  Horthy adja át neki a hatalmat, végül visszatért
Szombathelyre
 március 28-án Bethlen és Andrássy Gyula: rávenni az ország elhagyására
 1921. április 3 – a Nagyköveti Konferencia jegyzéke Telkinek
- 1920. februári határozat! – Hb visszatérés veszélyezteti a békét
 1921. ápr. 5  IV. Károly visszatért Svájcba (rontott Mo. külpolitikai megítélésén)
 1921 izolálódását elkerülendő – Teleki-kormány tárgyalt a csehszlovák kormánnyal
 IV. Károly kísérlete miatt Csehszlovák inkább Romániával akart védelmi szövetséget
 1921. jún. Románia és az Szerb- Horvát- Szlavón Királyság is Mo. ellenes szövetsége
 1921. máj. 23. Mo felvételét kérte a Népszövetségbe. - kisantant tiltakozott (néveredet: Pesti
Hírlap, 1920. február 25. „apró antant”)
 1921. június 10. és 23. folytatódtak tárgyalások Csehszlovákiával  teljes kudarc
 határkijelölések: jugoszláv-magyar & osztrák-magyar  béke ratifikálása után
- nagyhatalmak kényszerítették Jugoszláviát É-Bácska és Baranya kiürítésére
- Sopron és környéke hovatartozásáról népszavazás döntsön  1921. december 14-16-án
 1921 okt. 21 - IV. Károly második visszatérése
- Dénesfára (Gróf Cziráky József Vas megyei birtoka) érkezett
- forgatókönyv: indulás a Sopron – Győr - Bp vasúti fővonalon, útközben a városok
helyőrsége átáll, felesküszik rá, és az uralkodó csapatai élén bevonul a Várba és átveszi a
hatalmat
- Rakovszky István elnökletével kormányt nevezett ki
 1921. okt. 23 budaörsi csata: legitimista fegyveres erők + Horthyhoz hű katonai alakulatok
 1921.okt. 22 minisztertanácsi határozat: IV. Károly nem veheti át az uralkodói jogok
gyakorlását
 1921. okt. 29 detronizáció
 1921. november 6-án a nemzetgyűlés is elfogadta
 1922. szept. 18 Mo. felvétele a Népszövetségbe

Belpolitikai stabilizáció
 1921. ápr. 14. Horthy Bethlen István bízta meg kormányalakítással (1931. augusztusig)
 1921-ben a szervezett munkásság szilárd tömbként az MSZDP mögött állt
 a munkáspártok ezekben az években Európa legtöbb országában komoly parlamenti tényezők
voltak, ezért nyilvánvaló volt, hogy az Európához illeszkedni akaró Mo. nem rekeszthette ki
tartósan politikai életéből a munkásságot
 a Szocdem Pártban is megvolt a készség a kompromisszumra
- 1920-21-es összefogásuk a liberális demokratákkal (Polgárok és Munkások Szövetsége)
ugyanis semmiféle politikai eredményhez nem vezetett
 1921. december 22: Bethlen-Peyer paktum
- az MSZDP vállalta:
 támogatja a kormány külpolitikai törekvéseit
 Oldal 27 / 210

 nem propagálja a köztársasági államformát

 szakít a liberális-demokrata ellenzékkel
 lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezéséről
 a mg-i munkások körében új szervezeteket nem hoz létre
 politikai sztrájkot nem kezdeményez
- a kormány kötelezte magát:
 az MSZDP és a szakszervezetek működését és pártlapjainak terjesztését nem
akadályozza
 elvett helyiségeit visszaadja
 a Friedrich-féle gyorsított bűnvádi eljárást és a háború során bevezetett kivételes
intézkedéseket fokozatosan megszünteti
 korszerűsíti és tovább fejleszti a munkásbiztosítást
 1920 nyarán létrejött a KNEP és a kisgazdapárt egyfajta szövetsége, ez azonban 1921 elejére
felbomlott.
 Bethlen kormányra kerülésétől kezdve arra törekedett, hogy a meglévő pártstruktúrát
felbomlassza, és egységes kormányzópártot hozzon létre
- sikerült elérnie, hogy 1922. február 2-án 20 konzervatív és konzervatív-liberális
képviselőtársával együtt a kisgazdapárt befogadja új név Keresztény-keresztyén
Kisgazda, Földműves és Polgári Párt.
- a párt elnöke továbbra is Nagyatádi DE! alelnöke Gömbös Gyula lett (Horthy egyik volt
szegedi tisztje)
 Bethlen rendeleti úton új választójogot léptetett életbe, az 1922-es nemzetgyűlési választásokat
már ez alapján rendezték.  több szempontból szűkítette a választásra jogosultak körét,
hárommillióról 2 és negyedmillióra
- 1920-ban a 24 éven felüli felnőtt lakosság 74%-a, 1922-ben már csak 58%-a szavazhatott
- a választójogától megfosztottak többsége nő volt
- a legitimisták és a radikális keresztényszocialisták szavazótábora csökkent
- Budapest és a törvényhatósági jogú városok kivételével visszaállították a dualizmuskori
nyílt szavazást  a választóknak csak 20%-a szavazhatott titkosan
 1922. február második felétől a volt munkapártiak, alkotmánypártiak és konzervatív
függetlenségiek tömegesen jelentették be csatlakozásukat
- kormánypártot már Egységes Pártnak hívták
 a KNEP felbomlott, egyes képviselők beléptek az Egységes Pártba, mások újakat alapítottak 
Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja, Keresztény Nemzeti Földműves és Polgári Párt,
Keresztény Nemzeti Egység Pártja
 1922. május elején, június végén választások:
- a 245 mandátumból a kormánypárt (=Egységes Párt) 143-at szerzett
 a párt gerincét az állami és megyei tisztviselők alkották
- a három keresztény párt mandátuma együttesen 35-öt tett ki
 1922 tavaszára a katolikus egyház, élén Csernoch Jánossal, teljes mértékben
elfogadta Bethlen politikáját
- a liberális-demokrata polgári ellenzék 20 helyet szerzett
- az MSZDP-nek pedig 24 képviselője jutott be parlamentbe
- az új nemzetgyűlésből a régi képviselők 60%-a maradt ki
- 1922 nyarától a kormányválságok megszűntek

A konszolidáció befejezése
 1922 végén és 1923 elején az Egységes Párt heves belső küzdelmek színterévé vált
- ok: a kormány szanálási programja, a belharcok kirobbantója Gömbös Gyula volt
 Gömbös és jobboldali csoportja úgy tekintettek Bethlenre, mint a maguk emberére
 Oldal 28 / 210

 azonban hamar nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az általa elképzelt konszolidáció

akadályozza a szélsőjobb bel-, kül- és gazdaságpolitikai törekvéseit
 ezért az Egységes Párt fajvédő szárnya, a különböző titkos és féltitkos szélsőjobb
szervezetek támadásba lendültek
 Gömbös terve egy Bethlen-ellenes, kormányképes ellenzéki szövetség létrehozása
volt  a jobboldali keresztényszocialisták, a legitimisták és a földreform
vontatottsága miatt elégedetlenkedő egységes párti kisgazdák támogatását kívánta
megszerezni
 a kisgazdák és a fajvédők szövetségét Bethlen a földreform végrehajtásának
módosításával és meggyorsításával akadályozta meg. (1924:VII. tc.) + 1923
augusztusában kiszorította a kormánypártból a szélsőjobbot  Gömbös vezetésével
megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt)
 a házszabályok revíziója:
- Bethlen elképzelése az általános politikai kérdések parlamenti vitái lehetőségének
csökkentése, időkorlátok közé szorítása, az ellenzék megfosztása a végeláthatatlan szócsaták
fegyverétől  az ellenzék erre heves obstrukcióval válaszolt + a liberális demokraták és a
szocdemek közös szervezetbe (Országos Demokratikus Szövetség) tömörültek.
- a miniszterelnök erre a parlamenti őrséggel távolította el az ellenzéket az országházból
- az ellenzék erre bejelentette, hogy passzivitásba vonul (44 képviselő mintegy fél évig
bojkottálta a parlament üléseit)
- 1924. december 11-én a házszabályok módosítása jogerőre emelkedett
- 1925. július 7-én a nemzetgyűlés törvényesítette az új választójogi rendeletet
- az 1925:XXXVI. tc csak 1-2 lényegtelen pontban tért el a miniszterelnök 1922-es
rendeletétől
 a frankhamisítási ügy:
- cél: pénzromlás előidézése Franciaországban, legfőbb irányítója Windischgrätz Lajos
herceg, de tudott az ügyről Teleki, az ország hivatalban lévő főkapitány és más vezető
politikusok is
- 1925 őszére a hamisítványok elkészültek DE! a beváltással megbízott ügynökök szinte
azonnal lebuktak Hollandiában
- az ügy nemzetközi botránnyá dagadt  az ellenzék ezt a kormány megbuktatására akarta
felhasználni DE a Bethlen kormány védelmében Anglia és Olaszország fellépett a
Népszövetség fórumain
- az ügy kompromisszummal zárult  a pénzhamisításba bizonyítottan belekeveredett
politikusokat és a technikai kivitelezőket felmentették állásaikból és néhányukat börtönre és
ítéltek, a kormány azonban a helyén maradhatott
 1926. június 30-ig Magyarországnak a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága által kidolgozott
program szerint 250 millió aranykorona újjáépítési kölcsönt kell folyósítani, a hitel fedezetét a
vámokból, a dohány- és sómonopóliumból, vmint a cukoradóból befolyó jövedelmek jelentik +
létre kell hozni egy kormánytól független jegybankot
 1923 decemberében a jegyzőkönyv parafálásra került
- a jegyzőkönyvbe belefoglalták, hogy Mo. 1926-tól a kölcsön 20 éves futamideje alatt évi 10
millió aranykoronát tartozik fizetni a békeszerződésből következő kötelezettségek
törlesztésére
- 1924. március elején minden érdekelt állam aláírta a jegyzőkönyvet, amelyet március 14-
én a Népszövetség Tanácsa is jóváhagyott
- 1924. június 24-én a Magyar Nemzeti Bank megkezdte működését
 1926-27 folyamán az ország szigorú pénzügyi és katonai ellenőrzése megszűnt
 az ogy. másik kamarája:
- a főrendiház felsőházzá szervezésével a kormánynak alapvető célja az volt, hogy a
törvényhozás menetébe még egy biztonsági féket építsen
 Oldal 29 / 210

- az 1926:XXII. tc. jelentősen csökkentette az egyházi főméltóságok és az arisztokrácia

felsőházi pozícióit és helyet biztosított a nagytőke és a középrétegek képviselőinek
- a felsőházba örökös jogon, méltóság vagy hivatal alapján, vmint választás vagy kinevezés
útján kerülhettek a tagok
 örökös tagok: a Habsburg-Lotaringiai család állandóan az ország területén lakó 24
éven felüli férfitagjai
 méltóság, vagy hivatal alapján: 31 egyházi vezető és 16 világi főméltóság
(koronaőrök, a legfelsőbb bíróság vezetői, a vezérkari főnök stb.)
 40 tagok a kormányzó nevezett ki, 152 főt pedig választottak
 a felsőházat megillette a törvénykezdeményezés joga
 ha a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot nem találta megfelelőnek, két
ízben is kezdeményezte a két ház megfelelő bizottságai együttes ülésének az
összehívását új javaslat elkészítése céljából
 a felsőháznak abszolút vétójoga nem volt
 1926. november 15-én Horthy feloszlatta a második nemzetgyűlést és új választásokat írt ki
- a kormány tábora: Egységes Párt, Keresztény Nemzeti Gazdasági és Szociális Párt (a
keresztényszocialisták és a régi néppártiakkat egyesítette)
- jobboldali ellenzék: Fajvédő Párt + néhány párton kívüli jelölt
- baloldal: Nemzeti Demokrata Párt, Függetlenségi 48-as Kossuth Párt, MSZDP,
Magyarországi Szocialista Munkáspárt (egy új munkáspárt)  ezt az illegalitásban lévő
kommunista párt (vezetője Vági István ácsmunkás) + Szociáldemokrata párton belüli
baloldali ellenzékiek (?) alapították 1925 áprilisában
- az MSZMP-t szoros szálak fűzték az illegalitásba és emigrációba kényszerített
Kommunisták Magyarországi Pártjához
 a Kommunista Internacionálé V. kongresszusa (1924) után a magyar kommunisták két frakciója
között megegyezés jött létre  1925. augusztus 18-án Bécsben újjáalakult a KMP
- a KMP Központi Bizottságának székhelyéül Budapestet jelölték ki
- a párt stratégiai feladataként a proletárdiktatúra ismételt létrehozását jelölte meg
 a Vági-párt követelte:
- a háború előtti reálbérek biztosítását
- a 8 órás munkanapot
- munkanélküli-segélyt
- progresszív adórendszert
- titkos választójogot
- köztársasági államformát
- a 100 kat. holdon felüli nagybirtokok állami kisajátítását és ingyenes szétosztását
 a kormány engedélyezte, hogy az MSZMP megalakuljon, hogy gyöngítse az MSZDP-t
- 1926 nyarán a KMP és az MSZMP számos vezetőségi tagját letartóztatták
 1926. december 14-15: választások
- a szociáldemokraták 24 mandátuma 16-ra
- a polgári baloldalé 12-ről 10-re csökkent
- a Fajvédő Párt 4 képviselője jutott be
- az Egységes Párt megszerezte a mandátumok közel 70%-át
- a szövetséges kereszténypárt 35 jelöltje került be

A bethleni konszolidáció válsága

 1929. október 24  New York-i tőzsdekrach
- az agrárárak rendkívüli mértékű zuhanása
- a nemzetközi tőkeimport elakadása DE a fellendülés, fejlett országokéhoz képes alacsony
szintje miatt a visszaesés kisebb volt
 Oldal 30 / 210

 a mezőgazdasági túltermelés első tünetei már az 1928/29-es gazdasági évben jelentkeztek:

- a nemzetközi gabonapiacot már az 1920-as évek második felében túlkínálat jellemezte
- a búza nagykereskedelmi ára közel 70%-kal, a növényi eredetű termékeké több mint 50%-
kal, az állatoké és az állati eredetű termékeké szintén ennyivel csökkent
- az agrárolló és az emelkedő adók következtében a mezőgazdaság a válság alatt eladósodott
- 1930 nyarán a kormány bevezette az ún. boletta-rendszert (a gabonatermelés válságának
enyhítésére)
 a termelők a vevőktől minden eladott mázsa után a vételáron felül gabonajegyet
kaptak
 ezekkel adót lehetett fizetni, és készpénzre is átválthatók voltak
 ez viszont drágította a lakosság kenyérellátását
 az ipari válság 1930-tól vált érezhetővé, s elsősorban azokat az iparágakat sújtotta, amelyek
termelőeszközöket állítottak elő
- a nehézipari ágazatok nagymérvű termeléscsökkenését a beruházási tevékenység bénulása
okozta
- az élelmiszeripar és néhány más fogyasztási iparág visszaesését az exportlehetőségek
beszűkülése, a lakosság vásárlóerejének csökkenése okozta
- a textil-, bőr-, papír- és vegyészeti ipart alig érintette a válság
- a könnyűipari ágazatok viszonylag kedvező helyzetét jelentős részben az állami
beavatkozás okozta
 1931 nyara után a válság különösen elmélyült, amikor a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer
összeomlása Magyarországot is elérte
- az európai csődök nyomán a külföldi hitelezők minden felmondható hitelt visszavontak
- 1931. május 1-je és július 13-a között a MNB mintegy 200 millió pengő értékű aranyat és
devizát fizetett ki
- az ország arany- és devizakészlet ennek következtében kimerültek
- a kormány július 13-án háromnapos bankzárlatot rendelt el, majd korlátozta a betétek
kifizetését, s bevezette a kötött devizagazdálkodást
 ennek értelmében zárolta az arany- és devizakészleteket
 a pengő átváltását a MNB engedélyéhez kötötték
 1931. december 22-én a kormány teljes transzfermoratóriumot rendelt el, azaz
minden külföldre szóló kifizetést megtiltott
 az egy főre jutó nemzeti jövedelem a vállság következtében mintegy 30 dollárral csökkent
- a nagypolgárság, a nagybirtokosság és a középrétegek felső csoportjainak kiugróan magas
életszínvonala a válság éveiben is megmaradt
- a lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság, munkásság, kisiparosok és kiskereskedők,
továbbá a különböző tisztviselők és értelmiségiek rétegek életviszonyai jelentősen romlottak
- a paraszti rétegek közül a földmunkásokat és a napszámosokat érintette igen súlyosan a
válság
- a birtokos parasztságból a kis- és törpebirtokosoknak, kisbérlőknek és a földreform során
földhöz jutottaknak sorsa vált különösen nehézzé tömegesen váltak meg kis parcelláiktól
 az ipari munkásság helyzetét a munkanélküliség nagyarányú növekedése jellemezte
- arányuk az 1928/29-es 10%-ról 1932-re 35%-ra nőtt
- 1929 - 1933 között a gyáripari munkásság nominálbérei mintegy 25%-kal estek
- a válság éveiben kezdték bevezetni a gyárakban az ún. Bedeaux-rendszert  teljesítmény
szerinti bérezés, a norma alatt teljesítőket elbocsátották, a jól dolgozókat premizálták
 az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1933-ra 1929-hez képest közel 7 (mások szerint 16,5)%-kal
csökkent
 a világválság hatására nemzetközi megegyezés keretében eltörölték az összes jóvátételi
fizetéseket
- 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit
 Oldal 31 / 210

- a külföldi hitelezők és a MNB között létrejött megállapodás értelmében Mo. a továbbiakban

évi 46 millió pengő törlesztését vállalta  a népszövetségi kölcsön törlesztése 1979-ben járt
volna le
 a gazdasági válság aláásta a konszolidációt  növekvő elégedetlenség, sztrájkok (a salgótarjáni
bányászok 4 hetes sztrájkja 1929 őszén, a bp.-i munkásság nagy tömegtüntetése 1930.
szeptember 1-jén)
 1929 végén a kormány engedélyezte az MSZDP-nek vidéki pártszervezetek alakítását, a
pártvezetőség pedig 1930 őszén részletes agrárprogramot dolgozott ki  az egyházi birtokok
kártérítés nélküli, a 200 kataszter hold felüli birtokok megváltásos kisajátítása
- 1930 végén megjelent az MSZDP parasztlapja, a Föld és Szabadság
- 1931 végén 169, egy év múlva 333 vidéki pártszervezetet tartottak nyilván. A párt
befolyása elsősorban a Tiszántúli megyékben növekedett
 a munkanélküliek legradikálisabb csoportja a KMP vonzáskörébe tartozott
- a párt 1930 januárjában hozta létre a Munkanélküliek Országos Egységbizottságát
- a KMP megszervezte a Vörös Segélyt, amely a letartóztatottak és hozzátartozóik
segélyezését intézte
- a KMP 1930. február 27-március 15 között tartotta II, kongresszusát
 előtte Lukács György kidolgozta Blum-tézisek néven ismertté vált elvi
programtervezetét a munkás-paraszti diktatúra melletti állásfoglalás, a szocialista
forradalmat Magyarországon és a többi közepesen fejlett vagy elmaradott dél- és
kelet-eu-i országban minden valószínűség szerint polgári demokratikus forradalmak
fogják megelőzni
 DE! 1930-ra a II. kongresszus elhatárolta magát a Blum-tézisektől
 elítélte az MSZDP demokratikus átalakulásért küzdő politikáját; önálló vörös
szakszervezetek átalakulásáért szállt síkra, s a szociáldemokraták szakszervezeti
mozgalom felbomlasztására törekedett
 a birtokos parasztságon belüli politikai erjedés több új parasztpárt megalakításához vezetett
- 1930 decemberében megalakult a Független Kisgazda- Földműves és Polgári Agrárpárt
 az ipartámogató gazdaságpolitikával elégedetlen középbirtokos csoport (Gaál
Gaszton) és Szijj Bálint vezette kisgazdamozgalom egyesüléséből
 a régi Nagyatádi-féle kisgazdapárt követeléseit újította fel
 a válság kiélezte az Egységes Párt különböző csoportjainak ellentétét
- Bethlen az ellentétek áthidalására kidolgozta az ún. kartelltörvényt
 a meglévő kartelleknek állami védelmet nyújtott, ám újak létesítését nehezítette
 DE! nem jött be + a kartelltörvény körüli vita kapcsán meglazult a viszony Bethlen
és a kormányzó között  1931 elején Horthy külön politikai javaslatokkal állt elő;
az ország pénzügyi politikájának módosítását és statárium bevezetését javasolta
 ezeket Bethlen visszautasította. és két újabb törvénytervezet beterjesztésével
próbálkozott DE! nincs siker, ezért 1931. június 6-án kieszközölte Horthytól a
parlament feloszlatását
 új választások: 1931. június 28-30
- az Egységes Párt 14 mandátumot vesztett
- az MSZDP és az Egyesült Demokrata Párt megtartotta képviselői helyeit
- az FKgP 10 mandátumot szerzett
- a Bajcsy-Zsilinszky Endre által újonnan alakított Nemzeti Radikális Pát pedig egyet
 néhány nappal a választások után kimerültek a MNB érc- és devizakészletei
- a kormány bankzárlatot rendelt el
- a terv: a parlament átmeneti kikapcsolása és egyfajta gazdasági kényszerdiktatúra
bevezetése volt
- a parlament elnapolása s az átmeneti jelleggel helyébe lépő ún. 33-as bizottság felállítása
augusztus elején meg is történt
 Oldal 32 / 210

 az MSZDP és az FKgP megtagadta a részvételt a bizottságban

 a bizottság bírálta a kormány gazdaságpolitikáját és felvetette a politikai felelősség
kérdését
 1931. augusztus 18/19-én Bethlen lemondott kormányával együtt
 Horthy gróf Károlyi Gyulát bízta meg kormányalakítással

Szociálpolitikai reformok
 1919 őszén a kötelező betegbiztosítást az ipari, kereskedelmi és közlekedési dolgozók után a
Friedrich-kormány kiterjesztette a háztartási alkalmazottakra is
- az 1927. évi XXI. tc. ezt megerősítette + tovább bővítette
- a 20-as évek végétől a városi munkásság 80-90%-a részesült ebben az ellátásban
- a megbetegedett dolgozók a háború előtt 20 hétig részesültek ingyenes gyógykezelésben és
20 hétig kaptak táppénzt
- az igényjogosultság időtartama 1 évre nőtt, a táppénz összege pedig a fizetések 50%-ról 55-
75%-ra nőtt
- a teljes munkaképesség elvesztése esetén a bér 60%-a helyet 66%-ot tett ki a baleseti
járadék
- a betegségi járulékot 50-50%-os megosztásban a munkaadók és a munkavállalók, a baleseti
járulékot kizárólag a munkaadók fizették
 1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást
- öregségi járadékra az a biztosított tarthatott igény, aki betöltötte 60, ill. 65. életévét és
munkáltatója legalább 7 és fél éven át fizette utána a járulékot
- a rokkantsági, özvegységi és árvasági járadék feltétele négyéves biztosítás volt
- a biztosítási költségek 8/9-ed részét a munkaadók és a munkavállalók fizették fele-fele
arányban, 1/9-edét az államkincstár fedezte
 a reform a biztosítás szervezetét is érintette:
- a munkásbiztosító pénztárak alkalmazottait korábban az önkormányzat választotta és fizette,
ezen túl pedig a népjóléti és munkaügyi miniszter
- az önkormányzat feladatköre a tisztviselők működésének irányítására és ellenőrzésére
szűkült
- a gyárosok és munkások 50-50%-os képviselete megmaradt, de a testület elnökét a kormány
nevezte ki
- 1928-ban létrehozták az Országos Társadalombiztosító Intézetet
 1929 bevezetik a mezőgazdasági munkások kötelező betegségi és baleseti biztosítását DE: a
gazdasági világválság miatt azonban ez nem történt meg
- önkéntes alapon azonban az agrárszektorban is terjedt ez a biztosítási forma
- a munkanélküliek csak rendszertelen segélyekre s különböző karitatív akciókra
támaszkodhattak
 módosították a numerus clausust is  a népfajhoz, ill. nemzetiséghez tartozás helyett a szülők
foglalkozása lett a mérvadó felvételi szempont (1928: XIV. tc.)
 Oldal 33 / 210

5. Magyarország külpolitikája az 1920-as években

Nyitási kísérletek
 a politikai vezetés nagy figyelmet fordított Romániára
- a viszony rendezésére már 1919 nyarán Bécsben kezdődtek és ősszel Budapesten
folytatódtak a megbeszélések
- román feltételek?
- külpolitika:
 román érdekekkel egybevágó vonalvezetés, ennek szavatolására titkos katonai
egyezmény
 a Bánát egészére vonatkozó román igény támogatása
 magyar-román területcsere
 minden irredenta törekvés feladása
 ennek fejében a román fél vállalta a magyar lakosság egyenjogúságának
garantálását
 a magyarok Erdély és Románia perszonáluniójára tettek javaslatot
 a magyar külpolitika vállalta, hogy támogatja a román álláspontot a Bánát
kérdésében
 mindkét javaslatban szóba került egy szoros, a vámunióig terjedő gazdasági
kooperációra
 .a tárgyalások 1919 végén eredmény nélkül megszakadtak
 1920-as évek 2. felében az olasz diplomácia többször is jelezte hajlandóságát a két ország
között a viszony elmélyítésére
 1920 elején a francia államvezetésben személyi változások történtek
- Alexandre Millerand miniszterelnök és külügyminiszter. már nemcsak a győztes
államokat akarta bevonni Fro. kelti gátjának megteremtésébe
- cél: a kelet-európai perlekedő államok kibékítése + a Duna-medence vasútjainak
birtoklására törekedtek
- az új politikát Maurice Paleologue formálta, aki márciusban összeköttetésbe került a
párizsi magyar békeküldöttség vezető tagjaival
- kialakult egy minimális közös alap a megegyezésre  a franciák kedvező tőkebefektetési
lehetőségeket, vasúti és kikötői koncessziókat vártak, ennek fejében politikai támogatás
ígértek a szomszéd államokkal fennálló ellentétek elsimításához.
- 1920. május 18-i francia deklaráció:
 Fro. kész előmozdítani a tárgyalásokat Mo ill Románia, Csehszlovákia és
Jugoszlávia között
- május végén a magyarok átadtak egy opciós levelet a párizsi pénzügyi csoport
képviselőinek:
 90 évre átengedik egy e célra létesítendő részvénytársaságnak a területen lévő
vasutakat, a budapesti és diósgyőri állami gépgyárakat. DE! a dolog megtorpan
- 1920 őszén határozottabbá vált az angol és olasz tiltakozás a magyar-francia közeledés
miatt
- szeptemberbe megbukott Millerand
 Lengyelország:
- 1920 nyarán a szovjet-lengyel háborúba való bekapcsolódás, Józef Pilsidski (államelnök)
támogatása kitörési esélyt jelentett
- 1920 júniusában a kormányzó a lengyel tábornagy-államelnöknek írott levelében szoros
együttműködést ajánlott fel és közvetítő szerepe kérte fel őt a magyar-román ellentétek
megoldásában
 Oldal 34 / 210

 a közös lengyel-magyar határ visszaállítására is célzott

- gróf Csekonics Iván varsói magyar diplomáciai megbízott felhatalmazást kapott egy
politikai egyezmény és katonai konvenció megkötésére irányuló tárgyalások
megkezdésére, ami azt is tartalmazta volna, hogy a lengyelek fegyverezzenek fel egy kb
30 000 főnyi magyar hadsereget, ami mind a szovjetek, mind a csehszlovákok ellen
bevethető lenne
- Pilsidski semmiféle konkrét ígéretre nem volt hajlandó

Az aktív külpolitika kezdetei

 külpolitikai apparátus:
- 1919 decemberében kialakították a külügyminisztérium szervezetét
- a külügyminisztérium munkáját a miniszter és állandó helyettese (az 1920-as években
főtitkár) irányított
- a külügyminisztérium a Dísz-tér 1. számú épületében volt

A külügyminisztérium
 egyik legfontosabb eleme a politikai osztály volt
 feladata:
- a külképviseletek munkájának összehangolása
- a követségről beérkező jelentések elemzése
- a külpolitikai vonal külképviseletek felé történő megfogalmazása
- az előadók földrajzi megoszlás szerint csoportosított országokkal foglalkoztak
 a miniszter kabinetje: a másik fontos szervezeti elem
- a titkári szolgálat ellátásán túl a feladata a minisztertanács elé kerülő külpolitikai ügyek
előterjesztése, vmint minden olyan belpolitikai ügy figyelemmel kísérése, amely a
külügyminisztert érinti
 elnöki osztály:
- feladata:
 a belső adminisztráció vezetése
 itt intézték a személyi ügyeket, a ki- és visszahelyezéseket, a beosztásokat, a
futárukat
 itt állították össze a költségvetést és általában ide került minden olyan ügy,
amelynek egyik más részleg sem volt a gazdája
 az alkalmazottak személyi ügyeit intézte
 protokollosztály:
- előkészítette és lebonyolította a követek és más külföldi méltóságok kormányzói
kihallgatását, az előkelő állami látogatók magyarországi programját
 sajtóosztály:
- híranyaggyűjtés
- a hazai sajtó külpolitikai tárgyú cikkeinek orientálása
 gazdaságpolitikai részleg:
- előkészítette a kereskedelemügyi, vámpolitikai, gazdasági egyezményeket
- 1933 májusában 22 követség, 16 konzulátus és 73 tiszteletbeli konzulátus volt

Külügyminiszterek:
- Teleki Pál
- Gömbös Gyula Puky Endrét nevezte ki
- a Bethlen-csoport kívánságára Kánya Kálmán
 Oldal 35 / 210

- 1939 januárjában Kánya helyére Csáky István került

- Bárdossy László és Kállay Miklós formálisan is betöltötték a tárcát az miniszterelnöki tiszt
mellett
- Kállay 1943 júliusán átadta a posztot Ghyczy Jenőnek

Függő területi kérdések rendezése

 1921. augusztus második felében a jugoszláv csapatok elhagyták a térséget, augusztus 22-én a
magyar hadsereg bevonult Pécsre - népszavazás Sopronban
 1924-1927: Franciaország Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Romániával is külön barátsági
és szövetséges szerződéseket kötött
 Anglia csak gazdaságilag jelentett támaszt Magyarországnak, a revízió szempontjából nem
 az Ausztriában kormányzó szociáldemokrata és kereszténydemokrata koalíció pedig
előnyösebb megoldásnak tartotta a Németországgal való együttműködést, mint az
Magyarországhoz való közeledést
 a külpolitikai elszigeteltségből való kitörés számba vehető lehetőségei közé tartozott a magyar-
szovjet viszony rendezése  a SZU nem ismerte el a Párizs környéki békét + Romániával
Besszarábia és Bukovina miatt határviták.+ a szovjet piac hatalmas felvevőképessége
- a tárgyalások megindultak:
 1924. szeptember 5-én aláírták diplomáciai szerződést
 1924. szeptember 12-én pedig a kereskedelmi szerződét írták alá azzal, hogy három
hónapon belül kölcsönösen ratifikálni fogják. DE! erre nem került sor

A kisantanttal való kapcsolat

 Bethlen ahhoz a taktikai elvhez ragaszkodott, hogy csak külön-külön tárgyaljon a szomszéd
államokkal
 1924-ben Mo. és Románia (a népszövetségi kölcsön előkészítő tárgyalásainak eredményeként)
egyezményt írt alá:
- kölcsönösen lemondtak a háborúskodás és megszállás címén támasztott jóvátételi igényekről
- a kereskedelmi kapcsolatokat a legnagyobb kedvezmény elve alapján sikerült rendezni

Optáns-ügy:
 a magyarországi állampolgárságot választó, egykori erdélyi földbirtokosoktól kártérítés nélkül
vették el földjeiket
 Anglia azt javasolta, hogy egyezzenek meg egy összegben, amit elvileg Románia fizetett
volna, de a summát beleszámították az 1943 után fizetendő magyar jóvátételbe. Bethlen
azonban nem volt hajlandó ezt elfogadni

Külkapcsolatok
 Jugoszláviával:
- Magyarország gazdasági egyezményt kötött vele (a legnagyobb kedvezmény elvére épült),
amelyet az útlevelekre, a jogsegélyre. a határállomásokra, a kiadatásra, a kettős
tulajdonlásra, a vasúti tarifákra stb. vonatkozó megállapodások követték
- a Magyarországhoz való közeledéssel Jugoszlávia északi határát kívánta biztosítani
- a magyar fél is tett lépéseket
 1926. augusztus 29. Horthy mohács mezei beszéde
 Oldal 36 / 210

 1926 szeptemberében Genfben tárgyalások DE! a szorosabb együttműködés

kialakításához szükséges engedékenység mindkét fél részéről hiányzott
 Csehszlovákiával:
- 1923-ban és 1926-ban is kereskedelmi szerződéseket kötöttek, de az erős csehszlovák
agrárlobbynak sikerült protekcionalista vámpolitikát elérnie a mezőgazdasági termékek
importjának megakadályozására
 Ausztria:
- 1929 végén Johannes Schober alakított kormányt
- Schober 1930. július elején Budapestre látogatott és megállapodott Bethlennel, hogy az
1923-as döntőbírósági egyezményt (?) kiegészítik egy barátsági klauzulával + titkos
záradék: a felek közös érdekű politikai kérdésekben követeik útján állandó érintkezést
tartanak fenn
- 1931. január végén Bethlen Bécsbe látogatott
 ekkor írták alá a barátsági, békéltetési eljárási és választott bírósági szerződést,
vmint a titkos jegyzéket
 a kisantant felbomlasztását, ill. ellensúlyozását célzó olasz törekvések 1927-ben találkoztak a
hasonló irányú magyar elképzelésekkel
- 1927. április 5: olasz-magyar szerződés
 kimondta a két állam közötti állandó békét és örökös barátságot
 az egyezményt 10 évre kötötték azzal, hogy ha a 10 év leteltével egyik fél sem
mondja fel az újabb 10 évre érvényben marad.
- szóbeli megbeszélésesek: Mussolini és Bethlen abban is megállapodtak, hogy a francia
befolyás mérséklése és a kisantant bomlasztása közös érdek
- 1928. január 1-én Szentgotthárdra érkezett az olasz-magyar együttműködés első
eredményeként 5 vagon gépfegyver és alkatrész, mezőgazdasági gépalkatrésznek álcázva
DE! az osztrák határőrök felnyitották a rakományt  nemzetközi botrány
 1927 nyarán Harold Sidney Rothermere angol lord sajtókampányt indított a trianoni
békeszerződés revíziója érdekében Daily Mail c. lapjában.  1927. június 21-i cikke:
Hungary’s Place in the Sun; a trianoni határok módosítása nélkül a béke Közép-Európában
fenntarthatatlan, s ezért a háború elkerülése érdekében azok békés revíziójára van szükség
- kezdeményezésére megalakult a Magyar Revíziós Liga
 a kormány reprezentatív folyóirata a Magyar Szemle 1928 őszén közzétett Új Hungária felé c.
tanulmánya először vázolta fel a Szent István-i Mo. nemzetiségek szerinti föderatív, ill.
autonóm egységekre épülő visszaállításának programját
 1928 elején Bethlen már nyíltan beszélt a legfontosabb külpolitikai célról, a revízióról,
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig kidolgozta a neonacionalizmus,
vagy „pozitív nacionalizmus” fogalmát  a XIX. sz-i nacionalizmus Bécs, ill. a nemzetiségi
törekvések ellen irányult, Mo. önállóvá válásával feladta a szocialisztikus mozgalmak
nemzetközisége elleni harc, a revíziós törekvések támogatása
 a német kormány 1928-ban még elzárkózott az olasz orientáció elől, ezért a magyar-német
kapcsolatok elmélyítésének sem szentelt különösebb figyelmet.
 a francia-lengyel szerződés révén Lengyelország ugyan Franciaország szövetségi rendszeréhez
tartozott, de a kisantant államai közül csak Romániához fűzte szerződéses viszony
- bár Piłsudski marsall kijelentette, hogy a békeszerződés megváltoztatására pillanatnyilag
nem lát lehetőséget, nem zárkózik el annak későbbi módosításától
 1928 áprilisában Mussolini és Bethlen megállapodtak egy ausztriai belpolitikai fordulat
előkészítésben, erre azonban nem volt szükség, mivel az osztrák belpolitika 1929 őszére jobbra
tolódott
- 1930 februárjában Ausztria Olaszországgal, 1931. január 25-én Magyarországgal
kötöttek barátsági és együttműködési szerződést
 Oldal 37 / 210

az ehhez csatolt titkos jegyzőkönyv kimondta, hogy a közös szomszédokra vonatkozó politikai
kérdésekben követeik útján állandó érintkezést fognak fenntartani

6. Politikai jobbratolódás Magyarországon az 1930-

as években
Liberális pártok
Földműves és Polgári Párt  Független Nemzeti Demokrata Párt
 vezetője: Rassay Károly
- a párt 1944-ig az egyik leghatékonyabb ellenzéki párttá nőtte ki magát
- lapjuk az Esti Kurír
- a párt 1926-ban egyesült az Egyesült Nemzeti Demokrata és Szabadelvű Párttal 
Független Nemzeti Demokrata Párt
 az Nemzeti Demokrata Párt programja:
 emberi szabadságjogok
 igazságosabb adóztatás
 a közigazgatás reformja
 a szegények házhelyhez juttatása
 a háború és béke kérdésében a nép döntsön
 királykérdés-népszavazás

Nemzeti Demokrata Párt

 alapítója: Vázsonyi Vilmos, majd 1926-os halálától fia, Vázsonyi János vezette
 bázisát a fővárosi, nagyrészt izraelita felekezetű teréz- és lipótvárosi polgárság képezte
 1926-ban egyesült a Földmíves és Polgári Párttal (Független Nemzeti Demokrata
Párt/Egyesült Balpárt)
- 1927-ben a fúzió felbomlott
- a párt az 1930-as években militáns antifasiszta szervezkedésével tűnt ki

Polgári Szabadságpárt
 Rassay Károly vezette
 eredeti neve: Nemzeti Szabadságpárt

Nemzeti Radikális Párt

 1930. november 1. Bajcsy-Zsilinszky Endre  Nemzeti Radikalizmus
 Bajcsy-Zsilinszky műve: A szuverenitás és a szent korona megszemélyesítője a király
 cél:
- érdekképviselet és munkaalkotmány
- birtokreform
- faluépítés, falusítás
- ésszerű iparpártolás, törekvés az önellátásra
- a közigazgatás reformja
 Oldal 38 / 210

- munkavédelem, tb, egészségvédelem, családvédelem, jogvédelem

- külpolitika: a magyar nemzet Duna-völgyi világtörténelmi szerepének visszavívása és
biztosítása - magyar-olasz tengely, kijutás az Adriára

Parasztpártok
FKgP
 az 1930-as évekre a jobboldali politikai palettán az FKgP volt az egyetlen „üde színfolt”
 a párt a választásokon 14 mandátumot szerzett
 elnöke: Tildy Zoltán (református pap + politikus) lett a párt elnöke (korábbi elnök Eckhard
Tibor, aki Amerikába ment, remélte, hogy egy magyar emigráns kormány miniszterelnöke
lehet)
 tagok: Nagy Ferenc, Kovács Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Varga Béla, Dobi István

Magyar Földműves és Munkáspárt

 1937. március 11  Dénes István, Szász Béla

 program:
- nemzeti alapon álló politikai párt, mely a dolgozó magyar nép érdekeiért és a szabad népi
állam megvalósításáért küzd
- cél megszüntetni minden osztályuralmat

Nemzeti Parasztpárt
 1939 nyarán alakult meg
 megalapítói: a népi írók tábora + Márciusi Front (Darvas József, Erdei Ferenc, Veres Péter)
 Darvas József, Erdei Ferenc, Veres Péter kezdeményezték a pártalakítást
 lapja: Szabad Szó
 elnök: Szabó Pál
 a szegényparasztság és agrárproletariátus értelmiség képviselete
 program:
- független Mo
- népuralom
- igazságos adózás
- földreform
- a nagytőke uralmának letörése
- az ország iparosítása
- egyetemes népnevelés

Munkáspártok
Magyarországi Munkáspárt
 1920 júniusában Csizmadia Sándor alakította meg
 1921 júniusában a liberális ellenzék leleplezte, hogy a párt a kormánytól kapott anyagi
támogatást
 1929-ben Csizmadia öngyilkos lett
 program:
 Oldal 39 / 210

- általános, egyenlő, titkos választójog, 20 éven felül

- egyesülési, sajtószabadság
- az állami, megyei és községi hatóságok függetlenítése
- a nemzetiségek egyenjogúsítása
- a törvénytelen gyermekek teljes egyenjogúsítását
- az egészség ügy államosítása
- földosztás
- munkásvédelem
- 8 óra munka

Magyarországi Szocialista Munkáspárt

 az MSZDP-n belüli ellenzékből alakult ki, Vági István vezetésével
 1925. április 14-én alakult meg kommunista támogatással
 lapja: Munkás
 program:
- harc az imperialista burzsoázia ellen
- Trianon-ellenesség
- egyenlőbb adóztatás
- földbirtokreform

Jobboldali radikális ellenzék

 az 1920-as évek első felében néhány radikális keresztényszocialista frakció volt
- az 1920-as évek közepére teljesen szétzilálódtak
 Nemzeti Függetlenségi Párt (Fajvédő Párt), amit 1923-ban Gömbös alakított
- a Fajvédő Párt képviselőinek száma pedig 7-ről 4-re olvadt
- 1928-ban Gömbös feloszlatta a pártot
 az 1929-es gazdasági világválság hatására a szélsőjobb radikalizmus
- az addigi dzsentri-középosztálybeli csoportok mellett s szegényparasztság, kispolgárság és a
városi munkásság körében is széles bázisra talált  lsd. kaszáskeresztesek

Nemzeti Párt
 1930. október 30
 vezetői az Ex-hez tartoztak.  Gálócsy Zsigmond, Temesváry László
 program:
- a Szent Korona határainak visszaszerzése
- a belső béke és fegyelem, a család vádelme
- társadalombiztosítás
- földbirtokreform
- új adórendszer, „modern céhek”

Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt

 1931 Böszörményi Zoltán vezetésével, 1933-tól Kaszáskeresztes Mozgalom
 Böszörményit 1937 októberében 32 havi börtönre ítélték
 program:
- Mo területi egysége
 Oldal 40 / 210

- az anyagi javak arányos elosztása

- az állampolgár csak néptárs lehessen, zsidó nem lehet néptárs
- ha az állam őslakosságának boldogulása nem biztosított, az idegenes azonnal kiutasítandók
- a bevándorlás akadályoztatása
- 500 holdon felüli birtokok kisajátítása

Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt

 Meskó Zoltán: 1932. június
 később a Nemzeti Szocialista Párt elnevezést használta, jelvénye a nyilaskereszt lett

Egyesült Nemzeti Szocialista Párt

 1933 Pálffy Fidél vezetésével
 program:
- termelés:
 önellátás
 monopóliumok megszüntetése
- pénzügy:
 az aranyalap elvetése
 progresszív adózás
- Trianon elutasítása
- belpolitika:
 az ipari és a mezőgazdasági munkásság érdektestületekbe tömörítése
 az idegen fajú bevándoroltak nem kívánatosak
 a család támogatása

Nemzeti Akarat Pártja  Nyilaskeresztes Párt

 1935 Szálasi Ferenc első pártja
 ennek utódpártja a Nyilaskeresztes Párt, amely az 1939-es választásokon 31 mandátumot
szerzett.  a többi fasiszta, ill. náci típusú párt mandátumaival együtt a szélsőjobb 49
mandátumot szerzett ezen a választáson
 Szálasit az ún. rendtörvény (1921: III. tc.) alapján 1937-ben háromhavi, majd 1938-tól
háromévi fegyházbüntetésre ítélték.
 program:
- általános, egyenlő, titkos választójog
- nádorválasztás
- vallás politikamentesítése
- gyermek- és családjog
- a zsidókérdés rendezése
- a megélhetésnek az állam természeti és érdekviszonyai alapján történő biztosítása
- a békeszerződésből folyó kötelezettségek megtagadása
- irányított gazdálkodás, érdekszervezetek létrehozása
- a „csonka Magyarföld” fegyverkezési egyenjogúsága

Nemzeti Front (Magyar Szocialista Néppárt)

 1936 Rajniss Ferenc
 a mozgalom elsősorban a középosztály fiatalabb generációiban rendelkezett befolyással
 visszatérés a keresztény kurzus nacionalizmusához
 Oldal 41 / 210

 1939 elején tagjainak jelentős része átlépett a Magyar Nemzeti Szocialista Pártba, a
maradék csatlakozott a Keresztény Nemzetiszocialista Fronthoz, amely 3 mandátumot
szerzett a választásokon

Nemzeti Szocialista Magyar Párt

 Hungarista Mozgalom
 1937- Rajniss Ferenc, Szálasi, Endre László

Magyar Megújulás Pártja

 1940 Imrédy Béla és Jaross Andor, a MÉP-ből kilépett képviselők
 program:
- egykamarás országgyűlés
- a politikai pártok megszűntetése
- fajvédelem
- nemzeti nevelés
- hivatásrendek szervezése
- földreform
- telepítés

A konzervatív pártok
Keresztény Földmíves- és Polgári Párt
 1922. január 16-án alakult
 Andrássy Gyula 10 társával kilépett a KNEP-ből ás csatlakozott Friedrich István 1920-ban
újjáalakított Keresztény Nemzeti Pártjához
 a párt programja:
- határozottan legitimista
 alakulásukkor 30 mandátummal rendelkeztek a nemzetgyűlésben, de 1922 május-júniusi
választásokon csak 11 helyet szereztek
 a párt 1923 decemberében megszűnt

Országos Keresztényszocialista Párt

 elnöke: Haller István
 1925 decemberében egyesült a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párttal  létrejött a
kormánytámogató Keresztény Gazdasági és Szociális Párt

Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt

 1923. december 18-án alapították  Huszár Károly, Ernszt Sándor, gróf Zichy János
 olyan önálló kormánytámogató keresztény pártnak tekintette magát, amely egyes konkrét
kérdésekben fenntartotta magának a kritika jogát

Keresztény Gazdasági és Szociális Párt

 a két keresztény párt fúziójából (Országos Keresztényszocialista Párt + Keresztény Nemzeti
Gazdasági Párt)
 sikerrel egyesítette a legitimista és nagybirtokos konzervatív ellenzéki politikai erőket
 Oldal 42 / 210

 egyik vezetője Vass József

Keresztény Ellenzék
 1929-ben alakult, az 1931-es választásokon két mandátumot szerzett (Friedrich István, Tauffer
Gábor)

Választások
 1920. január 25/ 26: választások
- a nemzetgyűlés két legnagyobb pártja a kisgazdapárt (79 mandátum) és a KNEP (72
mandátum) lett
- Nagy-Budapest és a 10 (később 7) vidéki törvényhatósági jogú város kivételével
visszaállította a nyílt szavazást
- a választók aránya 40-ről 28%-ra csökkent
- ezzel Mo. visszacsúszott a délkelet-európai országok, vmint Fro, Belgium, Svájc és Olaszo.
szintjére
- a választók csupán 20%-a szavazhatott titkosan és a 245 képviselő közül 199-et nyílt
szavazással választottak

Tiszántúli választások
 1920. június: tiszántúli választások
- a kisgazdapárt képviselőinek száma 91-re emelkedett
- a KNEP képviselőinek a száma viszont 59-re csökkent
- a nemzetgyűlés 17 képviselője párton kívülinek mondta magát
- 6 volt a liberális pártok jelöltje
 a liberális pártok élén Vázsonyi
 valamennyien a Nemzeti Demokrata Párt színeiben indultak
- Bp-en, ahol a Kisgazdapárt nem indult, a KNEP abszolút győztes lett
- az NDP a szavazatok 16,5%-át szerezte meg
- az egyéb liberális-demokrata pártok 12,3%-ot szereztek meg
- az MSZDP bojkott felhívásának engedelmeskedve 71 ezer fővárosi lakos (15%) érvénytelen
szavazólapot dobott az urnákba, 38 ezren pedig el sem mentek szavazni
 az 1920-22-es nemzetgyűlés elsősorban nem a régi nagybirtokos-nagypolgári uralkodó elit
restaurációs célkitűzéseinek, hanem a birtokos parasztság és a keresztény városi középrétegek
egyszerre reformista, ám ugyanakkor nacionalista, vallásos törekvéseinek hordozója lett

Új választójog
 választójog:
- 1922 tavaszán Horthy, Csernoch János (hercegprímás) egyetértésével rendeleti úton új
választójogot léptetett életbe
- a választójogot a Friedrich-kormány rendelete (1919. november) alapján állapították meg 
tikos, egyenlő, kötelező és nőkre is kiterjedő választójog
- választójoga volt:
 nők: az elemi népiskola 6. osztályát elvégzett, 30 éven felüli
 férfiak:
 két éve egy helyen lakó
 Oldal 43 / 210

 10 éves magyar állampolgársággal rendelkező

 az elemi népiskola első 4 osztályát elvégzett
 24 éven felül
 a szavazásra jogosultak száma 3 millió 42 ezer fő, az új határok között élők 74,6, az
összlakosság pedig 40%-a volt
 a választási előkészületek során a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt egyesült a Földmíves
Párttal
 a választók aránya 40-ről 28%-ra csökkent
 ezzel Mo. visszacsúszott a Délkelet-európai országok, vmint Fro, Belgium, Svájc és
Olaszo szintéjre
 a választók csupán 20%-a szavazhatott titkosan és a 245 képviselő közül 199-et
nyílt szavazással választottak
- 1922-ben a Nemzeti Egyesülés Pártja az összes mandátum 58%-át, 1926-ban 69%-át, 1931-
ben 64%-át szerezte meg
 utódpártja a Nemzeti Egység Pártja, ami 1935-ben a 69%-ot
 a Magyar Élet Pártja 1939-ben 73%-ot szerzett
- a MSZDP 10%-ot (25 hely), 1926-ban és 31-ben már csak 6%-ot, 1935-ben 4%-ot, 1939-ben
pedig már csak 2%-ot (5 hely) szerzett
- a Független Kisgazdapárt 1931-ben 4%-ot (11 hely), 1935-ben 9%-ot (23 hely), 1939-ben
5%-ot (14 mandátum) szerzett
- a liberális pártok, amelyek integratív személyisége 1926-os haláláig Vázsonyi Vilmos, azt
követően Rassay Károly volt, az 1920-as években tucatnyi, azt követően féltucatnyi, 1939-
től mindössze 5 mandátumot tudtak szerezni

A Károlyi- és Gömbös kormány bel- és külpolitikája (1931-1936)

Gróf Károlyi Gyula kormánya (1931. augusztus 24 -1932. szeptember
21)
 Károlyi Gyula:
- a Bethlen kormány külügyminisztere volt
- rokonságban ált Horthyval
- Paulett lányának férje
- ifjabb Károlyi Gyula volt
- 1919 májusában az Aradon, majd Szegeden működő első ellenforradalmi kormány élén
állt, de a 20-as években nem játszott politikai szerepet
- a rendszer konzervatív alkotmányos alapjainak a megszilárdításán dolgozott
- Bethlen lemondása után megmaradt az Egységes Párt elnökének, az új minisztrelnöknek
semmiféle befolyása nem volt a pártra
 az új kormány fele a régi miniszterek közül került ki:
- Gömbös Gyula maradt hadügyminiszter
- Keresztes-Fischer Ferenc: belügyminiszter
- Ernszt Sándor megörökölte a kultuszminiszteri és Vass József Népjóléti Minisztériumát
- a kormány a hagyományos takarékossági gazdaságpolitikai antiszociális intézkedésekkel és
a hatósági erőszakkal kombinálta
 a válságkezelés jellemzői:
- gazdaság:
 az állami kiadások lefaragása
 a beruházások mérséklése
 a fizetések redukálása jelentette
- politikai téren:
 Oldal 44 / 210

 a végrehajtó hatalom erőszakos fellépését helyezte kilátásba a „rendbontókkal”

szemben
- 1931. augusztus 31-én a kormány elrendelte az állami, vármegyei tisztviselők, vasúti és
állami üzemek alkalmazottainak fizetéscsökkentését
 ezt követték adóemelések, a nyugdíjak redukálása stb.
 1932. szeptember közepén Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viaduktot
- egy hétre rá a kormány kihirdette a statáriumot, statáriális eljárással ítélkeztek a
gyilkosságot elkövetőkön kívül azok felett is, akik az 1921: III. tc-ben meghatározott
politikai bűncselekményeket követték el.
 a különböző politikai érdekcsoportok és a kormánypárt belső ellentétei (agráriusok,
nagytőkések, úri középosztály) tovább mélyültek
- a koalícióban lévő keresztény párt elégedetlen volt a fejleményekkel  agrárius, ill. állami
és közüzemi alkalmazotti bázisa volt
- a munkásszervezetek sztrájkokkal reagáltak, a szélsőjobb pedig, Vannay László
vezetésével puccs előkészítését tervezték
 1931. december 12-én a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tagjai kivonultak a 33-as
bizottságból
- néhány nap múlva Ernszt Sándor is lemondott miniszterelnökségéről
- 1931. december 15-én felbomlott a koalíció
- a keresztény párt a kormánytámogató ellenzékiség magatartását követte
- a KGSZP új agrárprogrammal állt elő  a szegényparasztságtól a nagybirtokosokig
terjedő agrárius kiegyezést kíséreltek meg, a bankok és a nagyipar érdekeinek rovására
 a Károlyi-kormány felszámolta az MSZDP falusi szervezeteit
 1931-ben a KMP élére új vezetőség került:
- tagjai: Sallai Imre és Fürst Sándor is, akiket 1932. júliusi lebukásuk után kivégeztek
 színre léptek a nemzetiszocialista mozgalmak:
- 1932. július 16-án Meskó Zoltán kilépett az Egységes Pártból és megalakította a Magyar
Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártot
- még 1931 folyamán alakult meg a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt
(kaszáskeresztesek) a Böszörményi Zoltán vezette (regionális jelleggel)
 mivel a Károlyi-kormány az agrárválság enyhítésében nem tudott sikereket elérni, a
kormánypárt agrárlobbyja elhatározta megbuktatását
- Bethlen szeptemberben nyílt levélben szólította fel utódját a lemondásra
- Horthy 1932. szeptember 21-én elfogadta Károlyi lemondást

A Gömbös kormány megalakulása, programja, első lépései (1932. szept.

29-1936. okt. 12)
 1932. szeptember 29-én Horthy nevezte ki jákfai vitéz Gömbös Gyulát miniszterelnöknek
 a kormány 1932. október 1-jén alakult meg, a miniszterelnök megtartotta a hadügyi tárcát
 a kormány összetétele:
- Gömbös Gyula: miniszterelnök, hadügy
- Imrédy Béla: pénzügyeket
- Kálla Miklós: a földművelésügy
- Keresztes-Fischer Ferenc: belügy
- Hóman Bálint: a kultuszminisztérium
- Antal István: a miniszterelnökség sajtófőnöke
- Darányi Kálmány: politikai államtitkár
- 1933 elején az új külügyminiszter Kánya Kálmán lett
 Oldal 45 / 210

 a miniszterelnöki expozé hangsúlyozta, hogy az új kormányfő lemond az egykori fajvédő

program megvalósításáról, az eredetét tekintve nagyrészt zsidó polgárság megnyugtatása
érdekében „revideálta álláspontját a zsidókérdésben”
- a nagybirtokosokat arról biztosította, hogy a földbirtokreform tervei nem számolják fel a
meglévő struktúrát, csak egészségesebb arányok teremtésére törekszik
 kormányprogramját 95 pontba foglalva nyilvánosságra hozta, Nemzeti Munkaterv néven
- koherens összetartó elve az „öncélú nemzeti állam” megteremtése volt
- a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítását hirdette meg
úgy, hogy „a nemzeti erők maximuma álljon a nemzeti célok megvalósítása” érdekében a
nemzet hivatott vezetőinek rendelkezésére
- a szolidaritás eszmerendszerére épülő korporatív érdekképviseleti rendszer megteremtését
helyezte kilátásba
 Gömbös szűkebb bázisa:
- az úri középosztály
- a közhivatalnokok
- a tisztikar
- az értelmiség egy része
 politikai programja:
- a nyílt tekintélyuralmi állam kiépítése
- a parlament kiiktatása és a rendeleti úton való kormányzás általános gyakorlattá tétele
- különleges hatalom a vezéri szerepkört betöltő miniszterelnök számára
- a meglévő szabadságjogok további korlátozása
- a polgári és szociáldemokrata ellenzék eltávolítása a politikai életből
 Gömbös már a hatalomra kerülését követő héten megszüntette a statáriumot
 a kormány tovább szigorította a kötött valutagazdálkodást és növelte a kivitel támogatását
 1933-ban Ausztriával tartós kereskedelmi megállapodás jött létre
- a mezőgazdaság szempontjából a döntő változást 1934 első fele hozta, amikor nagyra nyílt
előbb a német, majd az olasz felvevőpiac

A Gömbös-kormány külpolitikája

 1931-32-ben kötötték a magyar-olasz és a magyar osztrák szerződéseket

- Igino Brocchi olasz diplomata szisztémája alapján
- ez a módszer csak a két ország vonatkozó vámkedvezményeket biztosított
- a tarifák mérséklése esetén is ennek előnyét a legnagyobb kedvezmény elve alapján a többi
ország is élvezte volna
- ehelyett a két állam titkos megállapodást kötött, hogy bizonyos árucikkek meghatározott
kontingensének kiviteles során az exportőröknek visszafizetik a vámot, vagy annak egy
részét
- ezek a szerződések 1937-ig maradtak érvényben
 Gömbös meghirdette a békés revíziót:
- amikor Hitler 1933. január 30-án kancellár lett, a kormánypárt és a keresztény-konzervatív
csoportok többsége is nagy reményeket fűzött egy német támogatással lehetővé váló
revízióhoz
 1932. november 9-11: Gömbös Rómába látogatott
 fontos közös érdekű kérdés Ausztria helyzete:
- az osztrák függetlenség túlélését biztosító stratégiát két pillérre kívánták alapozni
- az osztrák belpolitikai viszonyok átalakítása (fasiszta diktatúrává), az olasz-osztrák-magyar
gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése
- 1934 februárjában Dolfuss kancellár fasisztoid tekintélyuralmi rendszert hozott létre
 Oldal 46 / 210

- Mussolini és Gömbös ezzel a rendszerrel építette ki a Róma- Bécs-Budapest tengelyt

 az új külügyminiszter 1933 februárjában Kánya Kálmán lett
 1934. március közepén: Róma - Mussolini, Gömbös és Dolfuss találkozója
- a három kormányfő kötelezte magát arra, hogy minden őket érdeklő kérdésben tanácskozni
fognak, hogy a valóságos együttműködés előmozdítására irányuló politikájukat összhangba
hozzák
- a három kormány közül bármelyik kezdeményezheti egyeztető konferencia összehívását
- a második jegyzőkönyv az olasz-magyar, a harmadik az olasz-osztrák gazdasági
kapcsolatok továbbfejlesztéséről szóló intézkedéseket tartalmazza
- a politika megállapodásba magyar kérésre felvettek egy olyan kitételt, amely lehetővé tette
más államok csatlakozását is
 1934. július 25-én megölték Dolfusst
- Mussolini csapatokat vonultatott fel a Brenner-hágónál
- Gömbös szót emelte a Ducénél a katonai beavatkozás ellen
- az új kancellár Schuschnigg lett, aki folytatta elődje politikáját
 1933. június 17-18-án Gömbös Berlinbe látogatott (első németországi látogatás)
- eredmény:
 a német piac megnyílt a magyar mezőgazdasági termékek előtt
 a konkrét magyar revíziós célok tekintetében Hitler érzéketlen volt
 Gömbös tudtára adta, hogy csak Csehszlovákiával szemben támogatja a magyar
igényeket
 1934. február 6-án Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat a SZU-val.
 1934. március: római jegyzőkönyvek – szorosabbra fűzte az olasz-osztrák-magyar
kapcsolatokat
- ezzel megszűntek a magyar mezőgazdaság értékesítési nehézségei, ezen a területen is
megkezdődött a konjunktúra
- a kormány 1933-ban hozott rendelkezései enyhítették a birtokos parasztság adóterheit
 1935. január 7: francia-olasz megegyezés
- Németország, Olaszország, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia részvételével
- Franciaország., Lengyelország. és Románia utólag csatlakozott
- olyan szerződés megkötését ajánlja, amelyben ezen államok kölcsönös kötelezettséget
vállalnak arra nézve, hogy egymás belügyeibe nem avatkoznak bele és távol tartják magukat
minden olyan beavatkozási kísérlet kezdeményezésétől és támogatásától, amely az egyes
szerződő államok területi integritásának, avagy politikai és társadalmi rendjének erőszakos
megbontására irányul  dunai-paktum
- a magyarok:
 arra kényszerültek, hogy részt vegyenek a tervezett tárgyalásokban
 DE! nem voltak hajlandóak lemondani a békés revízióról,
 igényelték a katonai egyenjogúságot
 igényelték annak lehetőségét, hogy szorgalmazhassák a szomszédos országok
magyarsága helyzetének javítását
 elutasították a kölcsönös segítségnyújtás elvét
- de a paktum terve a nyár folyamán csak tessék-lássék módon volt napirenden
 1935. október 3-án Olaszország megtámadta Etiópiát
- Anglia a Népszövetségben egyhangú határozattal agresszornak akarta bélyegezni
Olaszországot
 Gömbös igennel, Kányai nemmel akart szavazni
 végül Magyarország tartózkodott
 ez sem Rómának, sem Londonnak nem tetszett
 1935. szeptember: Gömbös újabb németországi útja
 Oldal 47 / 210

- a miniszterelnök kiállt Ausztria függetlensége mellett és a Jugoszlávia kérdésben sem

fogadta el a német álláspontot
- Gömbös bírálta a Birodalom magyarországi németek között folytatott propagandáját
- megállapodás született egy olyan (a Gömbös-kormány alatt nem realizálódott) üzletről,
amelynek értelmében a magyar kormány 10 millió márka hitelt vett volna fel német
fegyverek vásárlására
- titkos megállapodás Göringgel, hogy Mo.-on a németországi rezsimhez hasonló rendszert
vezet be
 1935 decemberétől az új berlini magyar követ Sztójay Döme lett
 1936 márciusában még megerősítették a két évvel korábban aláírt olasz-magyar-osztrák
jegyzőkönyvet + tovább is fejlesztették:
- I. számú kiegészítő protokollum kimondta, hogy a három ország állandó konzultatív szervet
hoz létre
- a II. számú értelmében egyik kormány sem tárgyal a paktumon kívülálló államokkal a dunai
kérdésről a két partnerrel való előzetes tárgyalás nélkül
- a III. számú meghatározta, hogy az állandó kölcsönös konzultatív szervet a három fél
külügyminiszterei alkotják

Reformok, diktatórikus törekvések a Gömbös-kormány politikájában

 1934-re a belpolitikai helyzet konszolidálódott, megszűnt a külpolitikai elszigeteltség, az ország

kilábalt a gazdasági válságból  elérkezett a kedvező alkalom, hogy Gömbös hozzálásson a
politikai rendszer tervezett átformálásához
- 1933-ban Gömbös első lépésként keresztülvitte a parlamentben a kormányzói jogkör
kiterjesztését; az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának joga
 1932. október végén az Egységes Párt Nemzeti Egység Pártjává alakult
- elnöke: Sztranyavszky Sándor
- ügyvezető főtitkára: Marton Béla
- 1933 júliusában megkezdték a szervezett tömegpárttá alakítását
- cél:
 minden egységen alakuljon alapszervezet
 legyen helyi vezetőség, párthelyiség, tagság
 a pártszervezési koncepció szerint azt a megyékben a belügyminisztériumtól függő
főispánokra, ill. főszolgabírókra kell alapozni
 a kormánypárt ekkor alkalmazott először fizetett főállású párttitkárokat,
pártvezetőket
 a termelési szerkezetben, az abban résztvevők viszonyát korporációs alapokon
akarta újjászervezni
 Bethlen és társai konzekvensen ellenezték egy totalitárius jellegű tömegpárttá válás
alternatíváját
 1934 tavaszán Gömbös meghirdette reformterveinek gyorsított ütemű megvalósítását
- választójogi reformok
- telepítési tervezet
- korporációs (hivatásrendi) érdekképviselet megszervezése
- reformjainak támogatására a politikai szereplők közül a Független Kisgazdapárt tűnt
alkalmasnak
 Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt vezére úgy vélte Bethlen és a konzervatív-
nagybirtokos érdekek ellenében még Gömbössel is szövetkezni lehet
 1934. május elején titkos egyezményt kötöttek  a kisgazdapárt támogatja a
Gömbös-kormányt, az általános titkos választójog bevezetése fejében
 1934. október 9: marseilles-i merénylet
 Oldal 48 / 210

- Olaszországot nem akarták bevádolni, ezért a Népszövetségben Mo. vitte el a balhét

- a Népszövetség Tanácsának 1934. december 10-i határozata Mo-ra bízta alárendelt szervei
felelősségének megállapítása és megbüntetése
- ez belpolitikailag előnyös hatást váltott ki, a reformmozgalom malmára hajtotta a vizet
 Gömbösnek a rendszert érintő reformterveivel szemben a baloldali, a liberális pártok és a
konzervatív erők egységesen léptek fel
- a liberális-demokrata és konzervatív-legitimista összefogás eredménye lett az
alkotmányvédő front
- az alkotmányvédő front nagyszabású demonstrációi a körmendi gyűlések lettek  az elsőre
1935. október 10-én került sor
 támogatóit Gömbös reformnemzedéknek nevezte
 1935. március 4: Szálasi Ferenc megalakította a Nemzeti Akarat Pártját (NAP)
 1935. március elején Gömbös átalakította a kormányt
- a kormányból kitette Bethlen embereit
- belügy: Kozma Miklós
- kereskedelemügy: Bornemissza Géza
- földművelés: Bornemissza Géza
 1935 elején a hadseregben is megkezdődtek a személycserék:
- új vezérkari főnök és honvédségi főparancsnok
 1935. március 5: választások (Gömbös elérte Horthynál, hogy új választásokat írjon ki, erre
Bethlen és csoportja kivonult a NEP-ből)
- a választás a konzervatív erők bukását hozta
- a 245 mandátumból 170 a NEP-nek jutott
- Bethlen és csoportja 13 helyet szerzett
- a FKgP-nek 25 jutott, mert a kormánypárt szinte mindenhol indított vele szemben jelölteket
- az FKgP ezután ellenzékké vált, programjukat 1936 márciusában hozták nyilvánosságra és
részt vett az alkotmányvédő frontban is
- az MSZDP 11 mandátumával megőrizte parlamenti pozícióit
 1933 őszén a kormány programjának megfelelően felállította a Nemzeti Munkaközpontot
(vezetője Mecsár András)  célja a szakszervezetek állami felügyelet alá helyezni DE! a
munkakamarákkal kapcsolatos tervet a szociáldemokraták és a keresztény szakszervezetek
egyaránt ellenezték
 1935 júniusában a kormány bevezette a 48 órás munkahetet
 1936 elejére Gömbös már bukott ember volt, Horthy menesztését csak halálos betegségére való
tekintettel halogatta.
- Gömbös 1936. október 6-án Münchenben elhunyt

A Darányi-kormány (1936. október 12 -1938. május 12)

 Darányi Kálmán:
- rutinos közigazgatási szakember volt, aki bel- és külpolitikai lépéseivel jó ideig a
konzervatív körök ízlése szerint kormányzott
- Gömbös betegsége idején ő helyettesítette a kormányfőt
- 1936-37 fordulóján (kinevezése után) eltávolította a kormánypárt fontosabb pozícióiból a
„Gömbös-árvákat” és helyükre megbízható konzervatívokat ültetett
 Gömbös halála után kezdetét vette a különféle keresztény pártalakulatok újraegyesítése annak
érdekében, hogy a diktatúrának gátat emeljenek
- 1937 januárjában gróf Zichy János elnökletével megalakították az Egyesült Keresztény
Pártot (EKP)
- az EKP összetevődött:
1. Keresztény Gazdasági és Szociális Pártból
 Oldal 49 / 210

2. Keresztény Ellenzékből (Friedrich vezette)

3. Nemzeti Legitimista Néppártból (Grieger Miklós)
4. Keresztény Község Pártból jött létre (Wolff Károly halála után a Csillér András vezette)
- a képviselőházban az EKP-nak így 21képviselője lett
 1937-ben a kormány több intézkedést hozott az erősödő szélsőjobb mozgalmak letörésére
- betiltotta Szálasi Ferenc NAP-ját, ill. ennek utódpártját a Magyar Nemzeti Szocialista
Pártot
- ugyanez lett a sorsa a kaszáskereszteseknek - Szálasit és Böszörményi Zoltánt
bebörtönözték
 a nyilasok társadalmi bázisa:
- a kispolgárság
- a félproletár és proletár rétegek
- befolyást szereztek a bányászok, nagyipari munkások és az agrárproletárok között is
 a jobboldali radikális pártok taglétszáma 1938 nyarán mintegy 75 000 fő volt, az 1939-es
választásokon 800 000 szavazatot kaptak
 a moszkvai irányítást elfogadó, Demény Pál mérnök által vezetett illegális kommunista
szervezet mintegy 1000 fős aktívája révén egyes bp.-i nagyüzemekben, ill. munkáskerületekben
folyamatosan működött
 1937. március 15-én megalakultak a Márciusi Front különböző áramlatai a jobboldali
diktatórikus törekvésekkel szemben
- elsősorban a népi írók, főként Féja Géza aktív közreműködésével értelmiségi csoportok,
kommunista egyetemisták és ifjú munkások vettek részt 
 12 pont: főbb pontok
1. az ország függetlenségének megőrzése
2. demokratikus átalakítás
3. az 500 kh. feletti nagybirtokok felosztása
4. az alacsonyabb néposztályok szociális felemelése
5. a területi revízió
6. a náci és bolsevik veszéllyel való egyidejű szembenállás
 DE! a Front gyenge pontja volt, hogy sem a szervezett munkásság pártja, sem a
kisgazdapárt nem vett részt benne
 1937 nyarán a Darányi-kormány a kormányzói jogkör újabb kiterjesztéséről készített elő
törvényjavaslatot
- kezdetben ez ellen mind az EKP, mind az FKgP tiltakozott, végül visszakoztak, mert úgy
vélték, Horthy növekvő hatalma adott esetben a diktatúrának is gátat szabhat
- az 1937:XIX. tc., megadta a kormányzónak a törvények kihirdetésének egyévi
megtagadását, továbbá törölte az 1920:I. alaptörvényből a kormányzó felelősségre
vonhatóságát a törvényhozás által + utódlási paragrafus
 a 3.§ a kormányzói szék megüresedése esetén egy ún. Országtanács felállításáról
rendelkezett, amelynek az új államfő kijelölésében való közreműködés és a
választásig az államfői hatalom gyakorlása volt a feladata
 Országtanács tagjai:
 miniszterelnök
 a képviselőház elnöke
 a felsőház elnöke
 Mo. hercegprímása
 a Kúria elnöke
 a Közigazgatási Bíróság elnöke
 a honvédség főparancsnoka
 1937 decemberében fogadták el a felsőház jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényt  1937:
XXVII. tc.
 Oldal 50 / 210

 az 1937 : XXI.tc az egyes iparágakban kötelezővé tette a 48, ill. a tisztviselőknek a 44 órás
munkahetet
 az 1938 áprilisában kihirdetett XIII. tc a gazdasági munkavállalókat kötelezte öregségi
biztosításra

Külpolitika
 Kánya Kálmán külügyminiszter a helyén maradt
- az olasz-magyar viszony melegen tartása mellett a francia és angol kapcsolatokat is
igyekeztek felerősíteni
- DE: 1937/38 fordulóján a magyar külpolitika arra a következtetésre jutott, hogy a nyugati
hatalmakkal való szembekerülés kockázat nélkül vállalkozhat arra, hogy potenciális társa
legyen Hitlernek Csehszlovákiával szembeni területi követelései érvényesítésében
- a miniszterelnök közölte a budapesti német követtel, hogy a titkos Gömbös-Göring
egyezség érvénytelen
 1937 januárjában Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia budapesti követei olyan javaslatot
adtak át a külügyminiszternek, amely egyezkedési alapul szolgálhatott volna az államközi
viszonyok rendezésére
- Csehszlovákia a magyar katonai egyenjogúság elismerése fejében megnemtámadási
szerződés megkötését kívánta
- a jugoszlávok barátsági szerződést ajánlottak
- a románok szintén az egyenjogúságot pedzegették
- a következő hónapokban az egyenjogúság, a megnemtámadási szerződés és a magyar
kisebbségek helyzete tárgyában folytattak megbeszéléseket
- 1937 augusztusában a kisantant sinaiai konferenciáján Bárdossy László bukaresti követ
négy pontból álló bizalmas jegyzőkönyv parafálását javasolta:
1. Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia minden feltétel nélkül elévültnek tekinti a
trianoni békeszerződés katonai klauzuláit és elismerik Mo. fegyverkezési
egyenjogúságát
2. a kisantant kormányok adminisztratív intézkedéseket tesznek a magyar kisebbség
érdekében
3. Mo. és a szomszédos államok kölcsönös megnemtámadási nyilatkozatot tesznek
4. a kisantant országok felelős politikusai tárgyalnak a magyar kisebbségek vezetőivel a
magyarság helyzetének rendezéséről
 a szomszédos országok külügyminiszterei elvetették a tervezetet, de a tárgyalások
folytatódtak
 végül: 1938. augusztus 21-23 - bledi konferencia – a tárgyalások révbe értek
 a növekvő nemzetközi feszültség szükségessé tette a hadsereg fejlesztését, amely 1938 elején
85 000 főt számlált
- a hadsereg technikai felszereltsége és tűzereje gyenge volt
- 1938. március 5-én Győrött Darányi meghirdette az Imrédy által kidolgozott egymilliárd
aranypengős fegyverkezési programot
 5 évre szólt
 600 millió közvetlenül a honvédségnek jutott
 400 millió pedig az infrastruktúra fejlesztésére szántak
 a programot 1939-ben két évre szorították le és 1940 őszére csak a honvédség 1,6
milliárd pengőt költött fejlesztésre
 1938. március 12-13 Anschluss
- Mo. határos lett a Német Birodalommal
 Oldal 51 / 210

- Darányi úgy vélhette, hogy az új helyzetben a nyilasok előbb-utóbb hatalomra kerülnek,

tehát a kisebbik rossz, ha megszelídítve őket bevonják a hatalomba, ezáltal Hitler is
biztosítva érezheti magát magyar részről
 1938-ban beterjesztették az első zsidótörvény-javaslatot:
- ez a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szólt
- egy sor értelmiségi és szabadfoglalkozású pályán az izraelita vallásúak számarányát 40, ill.
20%-ban maximálta
 1937 végén Darányi hivatalos látogatást tett Németországban
- ezután a németekkel való aktívabb együttműködést hangsúlyozta
- amikor Szálasival folytatott tárgyalásai kitudódtak, május 10-én Horthy menesztette
 1938. máj. 10: Horthy meneszti Darányit

Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
 Oldal 52 / 210

7. Magyarország a terület- visszacsatolások idején

(1938-1941)
A második világháború felé
 a kisantant felbomlasztását, ill. ellensúlyozását célzó olasz törekvések 1927-ben találkoztak a
hasonló irányú magyar elképzelésekkel
- 1927. március 5: olasz-magyar szerződés
 kimondta a két állam közötti állandó békét és örökös barátságot
 az egyezményt 10 évre kötötték azzal, hogy ha a 10 év leteltével egyik fél sem
mondja fel, az újabb 10 évre érvényben marad
 szóbeli megbeszélésesek: Mussolini és Bethlen abban is megállapodtak, hogy a
francia befolyás mérséklése és a kisantant bomlasztása közös érdek
 1928. január 1: az olasz-magyar együttműködés első eredményeként
Szentgotthárdra érkezett 5 vagon gépfegyver és alkatrész, mezőgazdasági
gépalkatrésznek álcázva DE! az osztrák határőrök felnyitják a rakományt 
nemzetközi botrány
 1927 nyarán Rothermere angol lord sajtókampányt indított a trianoni békeszerződés revíziója
érdekében Daily Mail c. lapjában
- 1927. június 21-i cikke: Hungary’s Place in the Sun; a trianoni határok módosítása nélkül a
béke Közép-Európában fenntarthatatlan, s ezért a háború elkerülése érdekében azok békés
revíziójára van szükség
- kezdeményezésére megalakult a Magyar Revíziós Liga
 1928 ősz: Magyar Szemle (a kormány reprezentatív folyóirata) - Új Hungária felé c. tanulmány
- először vázolta fel a Szent István-i Mo. nemzetiségek szerinti föderatív, ill. autonóm
egységekre épülő visszaállításának programját
 1928 elején Bethlen már nyíltan beszélt a legfontosabb külpolitikai célról, a revízióról,
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig kidolgozta a neonacionalizmus,
vagy „pozitív nacionalizmus” fogalmát  a XIX. sz.-i nacionalizmus Bécs, ill. a nemzetiségi
törekvések ellen irányult, Mo. önállóvá válásával feladta a szocialisztikus mozgalmak
nemzetközisége elleni harc, a revíziós törekvések támogatása
 1933-as angliai előadás:
- a határ menti magyar területek visszacsatolása, mint minimum mellett Bethlen azt javasolta,
hogy a történeti Erdély alakuljon független állammá, Szlovákia, Kárpátalja és Horvátország
pedig kapjanak jogot arra, hogy szabadon dönthessenek hovatartozásukról
 1934-ben Gömbös olyan revíziós tervezetett hagyott jóvá, amely az elcsatolt területeknek
mintegy felét kérte vissza  etnikai elv + az ország katonai védhetősége + nyersanyag miatt
 a rendszer baloldali ellenzéke, a szociáldemokraták, a liberális demokraták és a népi írók
számára csak a szigorúan etnikai elvű határrevízió lett volna elfogadható
 mindenki hangsúlyozta, hogy a revízió csak békés eszközökkel valósítható meg
 Mo. számára a békeszerződés 35 ezer fős zsoldossereg felállítását tette lehetővé, de a 12 év
szolgálati idő és a szigorú feltételek miatt még ezt a létszámot sem tudták elérni
- a magyar hatóságok ezért titokban sorozást is tartottak
- a hadsereg létszáma 1925-ben azonban így is csak 22 ezer fő volt
- a hét ún. vegyes dandárba szervezett haderő dandáronként állt:
 Oldal 53 / 210

 két-két gyalogezredből
 egy kerékpáros zászlóaljból
 egy lovasszázadból
 egy hat löveggel rendelkező tüzérosztályból
 egy híradós századból
 egy gépkocsi osztagból
- a hadsereg modern páncélos járművekkel, nehézfegyverekkel és hadra fogható
repülőgépekkel nem rendelkezett
 a Katonai Ellenőrző Bizottság 1927-es visszahívását követően a magyar kormányzat ezért egyik
legsürgősebb feladatának a hadsereg fejlesztését tartotta
- 1930 őszéig a honvédség létszámát 57 ezer főre emelték
- a dandárok tüzérségének számát megkétszerezték
- az önálló huszárszázadok számát 23-ról 31-re emelték
- hadrendbe állítottak 7 repülőszázadot és 7 db páncélgépkocsit
- a fegyverek és a lőszerek egy részét Csepelen és Diósgyőrött gyártották
 1930-ban a magyar katonai doktrína, amelyet Werth Henrik tábornok dolgozott ki abból indult
ki, hogy a háború elkerülhetetlen, s hogy az új háborút a technika fogja uralni
- gyorsan mozgó, gépesített és páncélos csapatokkal
- légierővel alaposan felszerelt, támadó feladatokra kiképzett elit hadsereg megteremtésére
tett javaslatot
- 1932-ben bevezették az általános védkötelezettséget, amelynek keretében 12-18 hónapos
szolgálatra hívták be a katonaköteleseket
- hozzákezdtek a hadsereg gépesítéséhez  a két lovasdandárba szervezett 31
huszárszázadot géppuskákkal, golyószórókkal és dandáronként 6-6 löveggel szerelték fel
- 1936-ra a repülőszázadok száma 25-re, a gépeké pedig 192-re emelkedett
- az olasz Ansaldo típusú kis harckocsik beszerzésével megalakult az első harckocsi század,
amely egy páncélgépkocsi-századdal és egy gépkocsizó zászlóaljjal együtt alkotta a magyar.
honvédség gépkocsi csoportját.
- 1937-ben a 8085 ezer fős honvédség meghatározó alakulatai továbbra is a gyalogság, a
lovasság és a kerékpáras zászlóaljak voltak

Az első lépések és a hadsereg modernizálása

 1929-33: Németország módosította külpolitikai doktrínáját  a versailles-i békerendszert
kívánta megingatni + ismét polgárjogot nyertek a régi Mitteleuropa - elképzelések
 1932. október 23: Mussolini torinói beszéde
- a négy európai nagyhatalom békés megegyezésére és a vitás európai kérdések közös
rendezésére tett javaslatot
- az angolok is hajlottak arra, hogy a vitás kérdéseket addig kell rendezni, amíg arra háború
nélkül mód van
- 1933 márciusában: négyhatalmi paktum - az olasz és angol vezetők megegyezése
 Németország és K-Po. (K- Poroszország) egyesítésének szükségessége mellett a
magyar többségű határ menti területek visszacsatolásának kívánatosságára is utalt
DE! leszögezte, hogy az OMM, v. a történelmi Mo. visszaállításáról szó sem lehet
 az 1933 júniusában aláírt végső változat azonban Franciaország tiltakozása miatt
konkrét határváltoztatásokról nem történt említés
 1934. március: római jegyzőkönyvek
- olasz-osztrák-magyar kapcsolatok: a római jegyzőkönyvek a kereskedelmi kapcsolatok
intenzifikálása mellett szoros politikai együttműködést is kilátásba helyezett.
 1933 júniusában Gömbös az európai államférfiak közül elsőként látogatta meg Hitlert
- DE! a politikai együttműködés terén nem történt látványos előrelépés
 Oldal 54 / 210

- a német vezetésű nagy revizionista blokk létrehozására, ill a kisantant ellen irányuló
barátsági és konzultatív szerződés megkötésére vonatkozó konkrét magyar javaslatokat a
Wilhelmstrasse 1934-ben és 1936-ban is elutasította
- a németek úgy vélték, hogy a revíziós politika terén bizonyos mértékű német-magyar
érdekazonosság egyedül Csehszlovákiával szemben áll fenn  a szerb és román vezetőket
Hitler arról biztosította, hogy Németország távol áll a magyar revíziós szándékok fenntartás
nélküli támogatása
 1937/38-ban a magyar diplomácia még a kisantanttal való megegyezés lehetőségét is fontolóra
vette
 a magyar külpolitikai aktivitás harmadik célpontja a SZU volt
- 1934. február 6-án a Gömbös-kormány diplomáciai viszonyt létesített a SZU-val
 az 1935-ös szovjet-francia szerződés aláírásával, vmint a Berlin-Róma és a Berlin-Tokió tengely
1936-os létrejöttével kezdett két szemben álló blokk kialakulni
- 1936-ban a német csapatok bevonultak a rajnai demilitarizált övezetbe
 Hitler Csehszlovákia feldarabolásában, azt szerette volna, ha Bp. vállalja az agent provocateur
szerepét.
- 1937. november 25: Darányi miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszterrel tartott
megbeszélést, melynek során Hitler és a német vezetők jelezték, hogy a Csehszlovákiával
szembeni magyar területi követeléseket jogosnak ismerik el
 1938. március 5: győri program
- 5 év alatt 1 milliárd pengő (az egyévi átlagos költségvetés 110-120%-a)
- 600 millió pengőt attól a 27 ezer természetes és jogi személyiségű adófizetőtől szedték be,
akik 1938. február 28-án 50 ezer pengőnél nagyobb tiszta vagyonnal rendelkeztek
- a hozzájárulás mértéke 5 és 14% között progresszíven nőtt
- 400 milliót államkölcsönből biztosították
 1940-re a hadsereg 107 ezer főre duzzadt
- az ún. Huba-hadrend szerint a legénység 21 dandárt, ill. három hadseregbe szervezve hét,
majd később nyolc, s 1940-től kilenc hadtestet alkotott
- a repülőszázadok számát 32-re, a gépekét pedig 247-re emelték, s felállították az ún.
gyorshadtestet:
 a gyorshadtest összetétele:
 két gépkocsizó és két lovasdandár
 egy gépkocsizó dandár három motorizált zászlóaljból
 két kerékpáros zászlóaljból
 egy gépesített tüzérosztályból
 kisegítő alakulatok
 t egy felderítő zászlóaljnak nevezett páncéljárműves alakulat
 a lovasdandárok felépítése annyiban tért el ettől, hogy a három gépesített
zászlóaljnak két huszárezred felelt meg
 a hadsereg felszereltsége azonban hiányos volt:
- az Ansaldók hadrendből való kivonását el is határozták, a magyar gyárak által előállított
Csaba páncélgépkocsik és Toldi könnyű harckocsik 13 mm páncélzata és géppuskákból álló
fegyverzete sem felelt meg a modern páncélosokkal szemben támasztható
követelményeknek
- a többi hadtestet egyáltalán nem gépesítették a 118 gyalogoszászlóaljból mindössze hat volt
gépkocsizó

Az Imrédy-kormány (1938. május 12 - 1939. február 15)

 Imrédy Béla:
- 1928-tól az MNB igazgatója
 Oldal 55 / 210

- a Gömbös kormány első pénzügyminisztere

- 1935 elejétől az MNB elnöke
- 1938 márciusában belépett a Darányi-kormányba tárca nélküli közgazdasági miniszterként,
hogy irányítsa a győri programot
- ezután, mint a miniszterelnök helyettese lett ismét tagja a kabinetnek
- nézeteinek alakulására nagy hatással volt XI. Pius 1931. május 15-i Quadragesimo anno…
kezdetű enciklikája, amely a szabad versenyes kapitalizmus és azon belül az
osztálytagozódás szerinti szerveződések és érdekvédelem helyébe a szolidarizmus eszméjére
épülő, korporatív jellegű hivatásrendiség kialakítását javasolta a polgári társadalom
válságának megoldására
 1938. május 25-29: budapesti eucharisztikus világkongresszus
 1938. május 29-én fogadta el a parlament az első zsidótörvényt
 az 1938-as választójogi törvényt még a Darányi-kormány dolgozta ki és vitte keresztül a
parlamentben, de kihirdetésére már az Imrédy-kormány alatt került sor
- 1938 : XIX. tc.:
 az országgyűlési képviselők számát 260-ban állapították meg, akik közül 125-öt
lajstromos, 135-öt egyéni választó kerületben választanak meg
 a szavazás mindkét esetben titkosan történik
 lajstromos kerületben annak volt választójoga:
 aki 10 év óta magyar állampolgár
 6 éve egy helyben lakik és minimum 6 elemit végzett
 a férfiaknak 26
 a nőknek 30 éves koruktól
 az egyéni választókerületben:
 a férfiaknak:
 csak 30 év felett volt választójoga
 DE: csak ha tudott írni-olvasni
 állandó foglalkozása volt és családfenntartónak számított
 a nőknek:
 ha kereső férfi felesége volt
 VAGY: saját vagyonából élt
 VAGY: min 3 élő gyerek anyja volt
- így a választópolgárok száma mintegy 300 000 fővel csökkent
 a kormány a szélsőjobb veszélyre hivatkozva csökkentette a szabadságjogokat
- 1938:XVI. tc.. nemcsak a felforgató tevékenységet folytatók, hanem még annak látszatát
keltő személyek elleni eljárást is a különbíróságok hatáskörébe utalta
- 1938:XVII. tc.,
 betiltotta a belügyminisztériumi láttamozással nem rendelkező egyesületek és
társulatok működését
 visszamenőleg is felülvizsgálták az egyesületek működésének szabályosságát és ahol
szabálytalanságot tapasztaltak, azt feloszlatták
- 1938:XVIII. tc. „az állami rend megóvása érdekében szükséges sajtórendészeti
rendelkezésekről” lehetővé tette, hogy a kb. 1300 lap közül 410-et betiltsanak  pl. a
Katona Jenő szerkesztette Korunk Szavát
 szociálpolitika:
- 1938:XXXVI. tc., az iparban, a kereskedelemben, a bányászatban és a kohászatban
bevezette a dolgozók családi pótlékát, gyermekenként 14 éves korig havi 5 pengőt, amit a
munkáltató fizetett
- 1938:XXXVIII. tc., a közszolgálati alkalmazottak és a nyugdíjasok helyzetét javította
- 1938:XXXIX. tc., kiterjesztette az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA)
igényjogosultjainak körét
 1938. szeptember-október: Imrédy belpolitikájában szemmel látható fordulat ment végbe
 Oldal 56 / 210

- 1938. szeptember 4: kaposvári beszéd

 Imrédy bejelentette az új „csodás forradalmat”
 a Gömbös-féle telepítési törvény végrehajtásának felgyorsítása
 a nagybirtok egy részének kisajátítása útján
 cél:
 a parasztság megnyerése
 radikalizálódásának megakadályozása
 ígéretet tett a munkásság helyzetének javítására is
 bejelentette az olasz típusú munkakamarák felállítását
 megígérte az első zsidótörvény következetes végrehajtását
 Imrédy diktatórikus kormányzására vonatkozó szándékát már 1938 októberében a sajtóban
nyilvánosságra hozta
- DE Teleki kultuszminiszter és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter határozottan
szembeszálltak vele
- 1938. november 22-én 62 képviselő kilépett a NEP-ből és a házszabály módosítására
irányuló törvényjavaslat végén 115:94 arányban leszavazták a kormányfőt
- az EKP lojális volt Imrédyhez
 Imrédy benyújtotta lemondását, de nem jött létre alkotmányos kormányzati többség, ezért
Imrédy a helyén maradt
 1938. november végén a népi németek megalakíthatták a Magyarországi Németek Népi
Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn)
 1938 decemberében kezdte tárgyalni a képviselőház a honvédelemről szóló törvényjavaslatot +
megkezdődött a második zsidótörvény kidolgozása, amely faji és nem vallási alapon mondta
meg, ki a zsidó
 1938. január elején alakult a pesti Vigadóban a Magyar Élet Mozgalom
- a mozgalom jelképe a csodaszarvas
- emblémája a halálfej
- jelszava az „ősi magyar földön új magyar élet”
 1939 januárjában az alkotmányvédő front (fóruma az 1938-ban indított, Pethő Sándor
szerkesztette Magyar Nemzet) vezetői memorandumban kérték a kormányzót, menessze a
miniszterelnököt  zsidó ősöket bizonyító okmány

Külpolitika
 Imrédy a nyugati nagyhatalmakkal, különösen Gb-vel kívánta az elmúlt években hűvösebbé vált
kapcsolatokat élénkíteni. DE! kevés gyakorlati lépést
 1938 júliusában Imrédy Rómába utazott:
- Ciano és Mussolini nem volt hajlandó ígéretet tenni arra, hogy Olaszország katonai erővel
is megakadályozza, hogy Jugoszlávia beavatkozzon egy magyar-csehszlovák fegyveres
konfliktusba
- Imrédy viszont elutasította az az olasz kívánságot, hogy Mo. lépjen ki a Népszövetségből
 Imrédy próbálta rendezni Mo. kapcsolatait a kisantanttal
- 1938. augusztus 23 Bled:
 Imrédy aláírt egyezményben a kisantant elismerte Mo. fegyverkezési egyenjogúságát
 Mo. cserébe lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról DE! az egyezmény
nem lépet hatályba, mert a kisebbségvédelem kérdésében nem sikerült közös
nevezőre jutni
 Románia, Jugoszlávia, és Magyarország parafáltak egy kisebbségi megállapodást,
amely nem vált véglegessé, mert a csehszlovák kormány nem adta ki a kívánt
kisebbségi nyilatkozatot
 1938. augusztus 23 – 28: Kiel – a magyar delegáció tárgyalt
 Oldal 57 / 210

- Hitler felajánlotta: támadják meg együtt Csehszlovákiát és ennek fejében a magyarok

megkapják az egész Felvidéket
- Imrédy ekkor még nemet mondott
 Imrédy végül engedett a németek és a hazai szélsőjobb nyomásának. + információ, hogy Nagy-
Britannia nem érdekelt Mo. sorsát illetően, tehát semmit nem tesz Németország a térségbe
történő behatolása ellen  a németek akarata lesz a mérvadó
 a müncheni egyezmény záródokumentumába olyan függelék került, amely értelmében Mo. a
Csehszlovákiával folytatandó bilaterális tárgyalásokon rendezze az ellentéteket, de ha erre 3
hónapon belül nem kerül sor, a négy nagyhatalom visszatér a dologra
- mivel a területi kérdés Szlovákiát érintette, Prága a tárgyalásokat Tisora bízta
 1938. október 9: Komáromban egy dunai hajón kezdődtek meg a tárgyalások
- a magyarok 1 millió lakost és 13 000 km2-t kértek
- a szlovákok max 5200 km2-t és 345 000 lakost akartak adni.
- a tárgyalások megszakadtak
 1938. október 14-én Imrédy Horthy felhatalmazásával Németországba utazott, hogy Hitlerrel
tárgyaljon, aki azonban a két fél tárgyalásának folytatását tartotta célszerűnek
 1938. november 2: első bécsi döntés (a bécsi Belvedere palotában)
- 11 927 km2 terület: Komárom, Érsekújvár, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács
- 1 050 000 lakos (86,5% magyar)
 1939. január 19: Komárom - az Egyesült Magyar Párt (Egyesült Keresztényszocialista és
Magyar Nemzeti Párt) kongresszusa
- elfogadták a párt új programját
- a párt június végén a magyar parlamentbe kerülve 26 képviselővel rendelkezett és
kormánytámogató pozíciót foglalt el
- a párt vezére, Jaross Andor 1940-ig a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere volt
 ekkor helyreállították a Felvidéken a polgári közigazgatást
- a keresztényszocialista párt korábbi vezetője, gróf Eszterházy János a szlovák
parlamentben maradt
 1939. január 14-én a minisztertanács véglegesen döntött az antikomintern paktumhoz való
csatlakozásról és elhatározta, hogy Mo. kilép a Népszövetségből

A második Teleki-kormány (1939. február 15 - 1941. április 3)

 a kormány összetétele:
- Keresztes-Fischer Ferenc: belügyminiszter
- Csáky István: külügyminiszter
- Hóman Bálint: kultusz
- Reményi-Schneller Lajos: pénzügy
 Teleki Pál:
- tudós, erdélyi arisztokrata
- Bethlennél modernebbül gondolkodó politikus
- szükségesnek tartotta a konzervatív reformpolitikát, a magyar társadalom és közigazgatás
korszerűsítését, de elutasította a demokratikus földreformot
- semlegesség fenntartása és az angolokkal való baráti viszony
- anyagi és politikai segítségével indult a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek
Országos Egyesülete (KALOT)
 demokratikus irányba is tájékozódó, hivatásrendi és kimondottan katolikus jellegű
falusi ifjúsági mozgalom, amelyet jezsuita atyák irányítottak az általuk kinevelt
paraszti vezetők mellett
 felkarolta a népművelést (KALOT-főiskolák), a népi kultúra ápolását és titkolt
célkén a demokratikus földreformot is
 Oldal 58 / 210

 1936-1946 között működött

 1936-tól katolikus hivatásrendiség alapján indult meg az Egyházközségi Munkás
Szakosztályok (EMSZO) szervezése Szegeden
- + Budapest: az Actio Catholica megalakulása: a lelkészkedő papság és néhány szerzetes
irányításával jött létre
- Célja: a katolikus munkások és alkalmazottak nevelése és felkészítése a
keresztényszocialista érdekvédelmi tevékenységre. Érdekvédelmi vállakozásaik kiváltották a
püspöki kar rosszallását. 15-20 000 tagjuk volt.
 a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete interkonfesszionális alapon jött létre és
élvezte a kormányok, elsősorban a Teleki-kormány és szociálpolitika mindenese, Kovrig Béla
pártfogását
- Észak-Erdélyben ért el sikereket, komoly versenytára lett a nyilasoknak
- az 1940-es évek elejére taglétszáma elérte az 50 000 főt
 a Teleki-kormány ismét betiltotta Szálasi pártját és 30 nyilas vezetőt internáltak
 az 1939: XVI. tc., bevezette a mezőgazdasági munkások feleségének özvegyi nyugdíját
 az 1940 áprilisában kihirdetett 1940: IV. tc., a kishaszonbérletek kialakítását, kisbirtokok és
házhelyek szerződését mozdította elő
- a törvényre alapozott tízéves program keretében mintegy 1,5 millió kat.hold
kishaszonbérletbe adását tervezték
 az 1940: XXIII. tc., felállította az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot (ONCSA), amely
a sokgyermekes családok támogatást, a gyermekek védelmét, a nagycsaládosok megélhetését
támogatta
 1939 márciusában lépett életbe az 1939: II tc.,
- a honvédelemről szól, amely nemcsak az általános hadkötelezettség alapján álló kötelező
honvédelmi nevelést (leventekötelezettség) írja elő a 12. életévtől, hanem számos ponton
alapja lett a kivételes hatalom bevezetésének és gyakorlásának
 a NEP átalakult Magyar Élet Pártjává (MÉP)
- a fővárosban a Keresztény Községi Párttal fuzionálva az önkormányzat birtokosa lett
 1939. május: képviselőházi választások
- a MÉP a 260 mandátumból 183-at szerzett meg
- a szociáldemokraták 5, a keresztény párt 4 mandátumot kapott
- a szélsőjobb 49 helyet szerzett
- a visszacsatolt területeken nem tartottak választásokat, hanem számarányosan hívták be a
képviselőket, ill. a felsőházi tagokat az ogy.-be.  26 felvidéki és 12 kárpátaljai képviselő,
így nemzetgyűlésben összesen 298 képviselő
 a kormányzópártból még Imrédy alatt kivált Sztranyavszky Sándor és Korniss Gyula vezette
csoport
- 1939 márciusában megalakította a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Pártot, amely
azonban megbukott a választásokon
- a másik „disszidensek”: Bornemissza Géza és Mikecz Ödön vezette párt a Nemzeti
Reformpárt a választások után szintén eltűnt a közéletből
 a második zsidótörvény (1939: IV. tc.,) elfogadása már nem csak a liberális és baloldali
csoportok tiltakozását váltotta ki, hanem a konzervatív tábor is aggodalmaskodóvá vált
- a törvény a korábbi 20%-os kvótát az értelmiségi pályákon 6%-ra csökkentette, a lapoknál
és színházaknál 12%-lehetett az arány  ezt kellett betartani az ipari és kereskedelmi
vállaltoknál is
- a törvény értelmében több tízezer keresztény egyháztagot minősítettek vissza nem
kereszténynek
 1938 augusztusában a fasiszta diktatúra törvénye: ún. közigazgatási törvény
- feloszlatta a megyéket és az országot 10 tartományra osztotta
- megszüntették az Erdélyi Római Katolikus Státus működését is
 Oldal 59 / 210

 1939. február Kolozsvár: a Magyar Népközösség nevű szervezet megalakulása

- a román rendi állam keretei között a magyarság érdekképviseleti szerveként alakult meg
- elnöke: Bánffy Miklós
 az erdélyi református egyházkerület (Kolozsvár) mellé felállították a Királyhágó-melléki
Református Egyházkerületet
- elismerésére 1939 novemberében került sor
- 1940-ben pedig Bukarest elismerte az aradi evangélikus szuperintendencia felállítását is
 1940. november 14-én a visszacsatolt részről is behívtak 51 képviselőt, amelyek 1940.
december 14-én megalakították az Erdélyi Pártot
- elnök: Ember Géza
- főtitkár: gróf Teleki Béla
- 1942. február 17: marosvásárhelyi kongresszus az Erdélyi Párt elfogadta a mérsékelten
konzervatív programját
 ekkor választották elnökké gróf Teleki Artúrt
 a területi gyarapodások növelték a német igényeket  a Volksbund ellensúlyozására létrehozott
Nemzetpolitikai Szolgálat csak részeredményeket hozott
 1940. november 20-án Mo. csatlakozott a német-olasz- japán háromhatalmi egyezményhez
 Hitler le akarta rohanni Jugoszláviát, ebben a magyarokra is számított  1941. április 3-án
Teleki főbe lőtte magát

Külpolitika
Csehszlovákia szétzúzása

 1938 augusztusában Hitler bizalmas megbeszélésre invitálta a magyar vezetőket és a Szlovákia

elleni katonai támadás fejében felajánlotta neki a régi Felső-Magyarországot
- Horthy és Imrédy azonban nem vállalta a dolgot + bledi egyezmény
 1938. szeptember 29: müncheni egyezmény  záradék, hogy a magyar és a csehszlovák
kormány egyezzen meg a magyar kisebbséggel kapcsolatos vitás kérdésekben
 1938. október 9: Komárom - tárgyalások kezdődtek
- Kánya Kálmán először az egész magyarlakta határ menti sávot követelte, vmint azt, hogy a
szlovákok és rutének lakta vidékeken rendezzenek népszavazást a hovatartozás kérdéséről
- a szlovák küldöttek először csak a magyar területek autonómiáját, később is csak a
Csallóköz átengedését ajánlotta fel
- a magyar fél a határ menti magyar sávra korlátozta igényét, amelynek túlnyomó részét
(11 300 km2) a szlovák delegáció jogosnak ismert el
- DE! nem tudtak megegyezni Pozsony, Nyitra, Kassa, Ungvár, Munkács és közvetlen
környékük hovatartozásáról, VÉGÜL:
 1938. november 2: I. bécsi döntés
- Pozsonyt, Nyitrát és a két város környékét Szlovákiánál hagyta
- Kassát, Ungvárt, Munkácsot és környéküket Mo-nak adta
- 11 927 km2 került vissza Mo.-hoz, 1 600 000 lakossal (84, a csehszlovákok szerint 57%
magyar)
 1939. február 7-én ugyanis Sztójay Döme már arról értesítette Csákyt, hogy Németország
hamarosan szét fogja forgácsolni Csehszlovákiát
- március 11-én a budapesti német követ kormánya nevében jegyzéket juttatott el a magyar
külügyminiszterhez
- ebben nem ellenezte az esetleges katonai akciót, de felsorolta a terület elfoglalása után
felmerülő német gazdasági és politikai igényeket
- ezek a következők voltak:
 Oldal 60 / 210

1. megszállás után a német szállítási szükségleteket a legnagyobb mértékben figyelembe kell

venni
2. a magyar kormány ismerje el azokat a gazdasági természetű szerződéseket és
egyezményeket, amelyeket a kárpátukrán kormány német hivatalos vagy
magánszemélyekkel kötött
3. az új kormányzat ismerje el a kárpátukrán „volksdeutschok” eddig szerzett jogait
4. a kormány tagjait és a politikusokat semmiféle jogcímen ne üldözzék
- 1939. március 14-én Szlovákia kikiáltotta függetlenségét és még ugyanazon a napon este 7
órakor a Volosin kormány is proklamálta Kárpát-Ukrajna (Karpatszka Ukrajina)
önállóságát
 Kárpát-Ukrajna kérte a német birodalom védnökségét
 a magyar kormány 1939. március 14-én Munkácsnál és Ungvárnál nagyszabású
határincidenseket provokáltak, március 15-én hajnalban pedig megindult a
támadás
 Volosin, kárpátukrán miniszterelnök a románokhoz fordult és proklamálták a
Karpatszka Ukrajina Romániához való csatlakozását, ezután nemzeti hadsereggé
nyilvánította a Szics Gárdát és általános mozgósítást hirdetett
 a kormány azonban tisztában volt a helyzet tarthatatlanságát, ezért a politikusok és
a Szics vezetőinek nagy része még március 16-án elhagyta az országot
 1939. március 16-án a magyar csapatok bevonultak Husztba és ugyanezen a napon
a Vereckei hágót is elfoglalták; március 17-én elérték az Uzsoki- hágót és a
lengyel-magyar határt, amivel befejeződött a terület annexiója
 az események hatására Románia jelentős katonai erőt vont össze a határ mentén, de
német beleegyezés hiányában nem mertek önálló akciót kezdeményezni
 Románia Szlovákiával nem lépett fel fenyegetően, itt azonban a magyarok voltak,
akik kiprovokálták a katonai összetűzést
 1939. március 23-án ugyanis a magyar alakulatok azzal próbálkoztak, hogy
az Ung folyó völgyének biztosítása ürügyén északnyugati irányban átlépjék
az új szlovák-magyar határt
 március 24-én a szlovák repülők támadást intéztek Ungvár és Szabolcs
ellen és a németek is tiltakoztak az erőszakos határmódosítás miatt
 az akció végül a magyar hadsereg visszavonulásával zárult, bár
Magyarország megtarthatta a Szlovákiától elfoglalt sáv egy részét
 az új szlovák-magyar határ pontos vonalát Németország határozta meg és
Sztójayval küldte el a magyar kormánynak  12 061 km2, 600 000 lakos
(40 000 magyar)
 Horthy 1939. június 28-án báró Perényi Zsigmondot nevezte ki Kárpátalja
kormányzó biztosává
 1939. június 24-én Teleki két levelet írt a Führernek, amelyet a ducénak is eljutatott
- olyan nagy felháborodást váltottak ki, hogy Csáky jobbnak látta visszavonni őket
- első levelében Teleki egy általános konfliktus esetén Mo. a maga politikáját a
tengelyhatalmak politikájával fogja összhangba hozni azonban e politikához alkalmazkodás
sem ejthet csorbát Mo. szuverenitásán
- a második levélben leszögezte, hogy Mo. nincs abban a helyzetben, hogy hadműveleteket
kezdjen Lengyelország ellen
 1939. augusztus végén Teleki ígéretet tett Londonnak, hogy Mo. semmiféle területszerzési
ajánlat fejében nem adja fel semlegességét

Kárpátalja visszaszerzése

 okok a terület visszaszerzésére:

 Oldal 61 / 210

- az első bécsi döntés után hamar kialakult az a vélekedés, hogy Kárpát-Ukrajna többi részét
is minél hamarabb vissza kell csatolni Magyarországhoz
- az általános revíziós törekvések mellett több okból is fontos volt a terület visszaszerzése
- a politikai elit úgy gondolta, ha nem sikerül mielőbb megnyugtatóan rendezni a kérdést,
akkor idővel elveszíthetik az első bécsi döntés városait
- emellett felmerült annak a lehetősége is, hogy a közös lengyel-magyar határ létrehozásával
egyfelől nagyobb mozgásteret nyerhetnének a német birodalmi politikával szemben,
másrészt megtörhetik a kisantant gyűrűjét, amely a magyar terület-gyarapításokkal szemben
álló politikai alakulat végleges megszűnését jelenthette volna, mivel ezen a vidéken a
magyar népesség aránya alacsony volt
- a terület visszacsatolása melletti érvként az első világháború előtti magyar gazdasági
vérkeringés helyreállítását is hangoztatták  mivel Kárpátalján a magyar népesség aránya
alacsony volt, a terület visszacsatolása melletti érvként az első világháború előtti magyar
gazdasági vérkeringés helyreállítását is hangoztatták
 a terület visszafoglalásának fegyveres előkészítése már az első bécsi döntés előtt megkezdődött
 a politikai elit tisztában volt azzal, hogy ezt nem lehet elérni a Felvidék visszatéréséhez
hasonló, békés folyamatként, ezért fegyveres akcióra készültek
 az akció kidolgozása és irányítása Kozma Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda
elnökigazgatójának lett a feladata
- a tervezésnek 1938. október elsején állt neki, miután sikerül olyan titkos megállapodást
kötni a kormánnyal, hogy az mindenben segíti a szabadcsapatok szervezését, tevékenységét,
de politikai felelősséget nem vállal érte
- az első járőrcsoport már 1938. október 7-én éjjel útnak indulhatott
- 1939 januárja után leállították a fegyveres akciókat
 a Kárpát-ukrán terület elleni katonai akcióba a magyar politikai vezetés Lengyelországot is be
kívánta vonni
- 1938. november 9-én Kánya Kálmán ezért kérte fel a lengyel kormányt, hogy legalább 4
hadosztállyal vegyen részt a hadműveletekben
- a lengyel külügyminisztérium azonban visszautasította a kérést
 a visszacsatolás tervét a hegyvidéki ruszinság egy része is támogatta, egy részük
(vissza)csatlakozási mozgalmat indított a ruszin Alexander Sztojka ungvári görög katolikus
püspökkel az élen  ezt az akciót azonban a bécsi döntőbíróság hamar leállította
 Imrédy is támogatta Kárpátalja visszaszerzésének ötletét, mivel úgy gondolta, hogy egy sikeres
katonai akció a lehető legjobb eszköz lenne a belpolitikai élet jobbratolódása elé tornyosuló
nehézségeket elhárítására
 a magyar elszántság ellenére az akció végrehajtása problémásnak bizonyult, mivel a német
elképzelésekben ekkor még egy Szovjetunióval szemben álló, önálló ukrán állam szerepelt
- ezen felül a bécsi döntőbírók, azzal is tisztában voltak, hogy egy önálló katonai akció
csorbát ejthet tekintélyükön
 1939. március 10-én a minisztertanács Teleki vezetésével olyan határozatot hozott, hogy a
Kárpátalját egy katonai akció keretében visszafoglalják
 1939. március 11-én a budapesti német követ kormánya nevében jegyzéket juttatott el a magyar
külügyminiszterhez
- ebben nem ellenezte az esetleges katonai akciót, de felsorolta a terület elfoglalása után
felmerülő német gazdasági és politikai igényeket
- ezek a következők voltak:
1. megszállás után a német szállítási szükségleteket a legnagyobb mértékben figyelembe
kell venni
2. a magyar kormány ismerje el azokat a gazdasági természetű szerződéseket és
egyezményeket, amelyeket a kárpátukrán kormány német hivatalos vagy
magánszemélyekkel kötött
 Oldal 62 / 210

3. az új kormányzat ismerje el a kárpátukrán „volksdeutschok” eddig szerzett jogai

4. a kormány tagjait és a politikusokat semmiféle jogcímen ne üldözzék
 végül a Szlovák Köztársaság megalakulása után, 1939. március 15 -18 között foglalták el
Kárpátalját
- visszakerült 12 ezer km2 és 700 fő (70-75%- ruszin, 5-10% magyar)
 1940. július 23-án a kormány a parlament elé terjeszthette a „Kárpátaljai Vajdaságról és annak
önkormányzatáról” címet viselő törvényjavaslatot, a későbbiekben azonban visszavonta

Külkapcsolatok

 kapcsolatok a Szovjetunióval (SZU):

- 1939 februárjában az antikomintern paktumhoz való csatlakozás szándékának bejelentése
után a SZU felfüggesztette Mo-gal a diplomáciai kapcsolatokat
- 1939 szeptemberétől Mo. a SZU-val is határos lett, ekkor újra felvették a diplomáciai
kapcsolatokat
 1939. szeptember 9-én a németek kérték a kassai vasútvonal rendelkezésükre bocsájtását, a
kormány azonban nemet mondott
- mintegy 130-140 ezer menekült lengyel talált menedéket Mo-on
- a következő év júniusáig kb. 100 000-en a jugoszláv határon keresztül elhagyták Mo-ot
- Balatonbogláron lengyel tannyelvű gimnázium
 1940. június 26-án a szovjet kormány ultimátumban szólította fel Romániát Besszarábia és
Bukovina átadására
- Mo.-on a minisztertanács úgy döntött, hogy ha Románia eleget tesz a szovjet
követeléseknek, kényszeríteni kell a magyar területi igények kielégítését is
- a Legfelsőbb Honvédelmi vezetés elhatározta több seregtest mozgósítását a keleti határnál,
ám Hitler óva intett a fegyveres akciótól, inkább román-magyar kétoldalú tárgyalásokat
javasolt
- 1940. augusztus 16- 24 Turnu Severin: tárgyalások  eredménytelennek bizonyultak
 14 000 km2 román ajánlat, 72 000 km2 magyar követelés
 a magyar katonai vezetés augusztus 28-ra tervezte egy offenzíva megindítását
Románia ellen
 a román kormány Hitler döntőbíráskodását kérte
 1940. augusztus 30: második bécsi döntés:
- Németország és Olaszország döntőbíráskodása Románia és Magyarország közötti
határviszályról
- Észak-Erdély, Székelyföld, 43 104 km2, 2 400 000 lakos (51,4% magyar, 42,1% román)
- a határozat napján Csáky és Ribbentrop német-magyar kisebbségi egyezményt írtak alá,
amely értelmében a német népcsoporthoz tartozó magyar állampolgároknak:
 szervezkedési, egyesületalapítási joguk van
 szabadon használhatják nyelvüket
 terjeszthetik sajtótermékeiket
 arányos képviseletet kapnak az önkormányzati testületekben
- a megállapodásban a magyar kormány a Volksbundot a német népcsoport egyetlen
hivatalos képviselőjének ismerte el
 az erdélyi Magyar Párt a parlamentarizmus felszámolása előtti utolsó választásokon, 1937.
december végén összesen 19 mandátumot szerzett
- a diktatúra bevezetése után, 1938 tavaszán feloszlatták a pártot
 1940. szeptember 27: háromhatalmi egyezmény
- Sztójay már másnap közölte, hogy Mo. csatlakozni akar
- 1940. november 20-án Bécsben Mo. is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez
 a miniszterelnök és környezete 1939 nyarától emigrációs kormány megalakítását fontolgatta
- 1940. március közepén e célra 5 millió dollár telepítettek ki az USA-ba
 Oldal 63 / 210

- Hitler május 10-én megtámadta Fro.-t Churchill üzenetet küld Bp-re, hogy ha a kormány
(belföldön, vagy külföldön) szembefordul a németekkel a békekonferencián ennek
megfelelő elbánásban lesz része

Erdély

 Hitler Lengyelország lerohanásához magyar segítséget kért, amelyért cserébe felajánlotta

Szlovákiát („értéktelen féregnyúlvány”)
- minimálisan azt szerette volna elérni, hogy a német hadsereg használhassa az É-moi
vasútvonalakat DE! az együttműködés helyett Teleki titokban magyar légiót szerveztetett és
küldött a lengyel hadsereg támogatására, majd megnyitotta a határt a lengyel menekült előtt
 Teleki külpolitikai vonalvezetését a háború kitörését követően két cél vezérelte:
1. a nagyhatalmak fegyvere konfliktusától való távolmaradás és az ország ütőerejének
megőrzése a háború végéig
2. a revíziós politika kiteljesítése
 Erdéllyel kapcsolatban önálló magyar katonai akcióra gondoltak
- DE! a két hadsereg harcértéke közötti jelentős különbség
- Hitler is ellenkezett
- GB (Anglia) és F (Franciaország) 1939 tavaszán külön egyezményben garantálta az ország
biztonságát
 fordulat 1940 nyarán, amikor D (Németország) elfoglalta, ill. ellenőrzése alá vonta Ny- és É-
Eu-t.
- Szovjetunió pedig 1940. június 26-án: Sztálin ultimátumban követelte Romániától
Besszarábiát és É-Bukovinát
- felmerült egy közös magyar-szovjet akció Románia ellen  ez veszélyeztette a német
kőolajszállításokat, ill. a SZU katonai megjelenését is maga után vonta volna
- Németország egyiket sem akarta
 1940. augusztus 16-án Turnu-Severinben a román-magyar tárgyalások elkezdődtek
- a magyarok 70 ezer km2-t akartak vissza
- a Székelyföldet is magába zárva a javasolt új határvonal nagyjából a Maros vonalát követte,
ez megfelelt az 1918-as demarkációs vonalnak
- a tárgyalások augusztus 24-én megszakadtak
 1940. augusztus 30: második bécsi döntés
- visszakerült 43 km2, 2,5 millió lakos
- tartalmazta a Székelyföldet és Erdély északi felét
- az 1941-es magyar népszámlálás szerint: 52% magyar, 38% román (1 millió) és 13% német
- kb. 400 ezer magyar maradt D-Erdélyben
 DE! sem az USA, sem GB (Anglia) nem fogadta el érvényesnek:
- ezután a Volksbund lett a Mo-i németség egyetlen törvényes szervezetévé
- megkezdték a III. zsidótörvény előkészítését
- növelték a Németországba irányuló élelmiszer- és takarmány-exportot
- szeptember közepén szabadlábra helyezték Szálasi Ferencet
 1940. november 20-án Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez

Jugoszlávia

 1940. december 12: jugoszláv-magyar örök barátsági szerződés

 1941. március 27: németellenes belgrádi fordulat
 1941. április 3: Teleki öngyilkossága
 Oldal 64 / 210

 1941. április 11-én a magyar honvédség (a 3. hadsereg a gyorshadtesttel) átlépte a határt (április
10: NDH megalakulása)
 visszakerült:
- Bácska, a Baranya háromszög és a Muraköz
- 11 és fél km2
- a Bánság jugoszláv része közvetlen német katonai igazgatás alá került
- 1 millió 30 ezer fő (39% magyar, 19% német, 16% szerb- a jugoszlávok szerint csak 30%
magyar)
 revíziós mérleg: az ország területe 93 ezer km2-ről 172 ezerre, a lakosság száma 9 millióról
14,6-re nőtt
- a kb. 5 millió „új” állampolgár fele magyar, 20%-a román, 10%-a ruszin, 8-9%-a délszláv a
többi német és szlovák volt
- a nemzetiségek aránya 21%-ra emelkedett  7,5% román, 5% német, 3,8% ruszin, 1,8%
szlovák, 1,6% szerb, 1% horvát
 felekezeti hovatartozás: 55% római katolikus, 10% görög katolikus, 19% református, 5%
evangélikus, 3,8% ortodox
 fából és sóból megszűnt a behozatali kényszer, de a legfontosabb ipari bázisok határon kívül
maradtak

Terület Terület km2-ben Népesség (1941-es népszámlálás) magyar (%)

Trianoni Mo. 93 073 9 319 992 92,9
Felvidék, 1938. nov. 2 11 927 1 062 022 84,1
Kárpátalja, 1939. márc. 12 061 694 022 10,1
Észak-Edély, 1940. aug. 43 104 2 577 260 52,1
Délvidék, 1941. április 11 475 1 030 027 39
Mo. 1941 végén 171 753 14 683 323 77,4

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
 Oldal 65 / 210

8. Magyarország a második világháborúban (1941-

1945)
A Bárdossy-kormány (1941. ápr. 3, Teleki öngyilkossága – 1942.
márc. 7)
 Bárdossy László:
- hivatásos diplomata
- Csáky István (1941 januárjában fiatalon hunyt el) örököseként került a kormányba
- már kész tényeket kapott örökül
 1940. április 7-én Anglia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Mo.-gal
- április 11-én arra hivatkozva, hogy Jugoszlávia nincs többé, a magyar csapatok átlépték a
határt
 visszakerült a Bácska, a Baranyai-háromszög, a Muraköz és a Muravidék
 11 475 km2, több, mint egymillió lakos (40% magyar)
- 1941 végén a délvidéki területekről 26 képviselőt hívtak be az ogy.-be  a képviselőház
összlétszáma ezzel 375 fő lett, 115 behívottal
 1941. január 31-én tartották a Horthy-korszak utolsó népszámlálását
- Mo. népességének anyanyelvi megoszlása:
 magyar 74,4%
 román 7,9%
 német 7,4%
 rutén 3,7%
 szlovák 2,6%
 szerb 1,5%
 horvát 1,1%
- felekezeti megoszlás:
 római katolikus 55%
 református 19%
 görög katolikus 11,6%
 evangélikus 5%
 izraelita 4,9%
 ortodox 3,8%
 unitárius 0,4%
 egyéb 0,3%.
- az összlakosság abszolút száma 14 683 323 fő

A hadigazdaság
 az ipar fejlődésének a kellő töke mellett feltétele volt a megfelelő infrastruktúra és az
energiaellátottság volt
- a vasúthálózat egyedülállóan sűrű volt  100 km2-re 8,3 km
- a Budapest-Hegyeshalom vonalon ekkorra már befejeződött a villamosítása
- a dunai hajózás és áruszállítás virágkorát élte, ekkor épült meg az első Duna tengerjáró
hajók
 Oldal 66 / 210

- a közúti közlekedés fejlődése ettől elmaradt, a kiépített közutak hossza 1920-ban 16,5 ezer
km 2 -ről 25 E km 2-re nőtt
 villamos energia:
- 1921-ben 176 millió kilowattot termeltek
- 1938-ra elérte az 1 milliárd kw-ot
- kiépült a magasfeszültségű távvezetékrendszer is
- az energiaszolgáltatás centruma a bánhidai, a tatabányai és az ajkai erőművek voltak
 a hazai kőolajipar:
- 1937-ben nyitották meg a stratégiai fontosságú dél-zalai olajmezőket, amely a magyar
benzingyártás és egyéb kőolajszármazékok nyersanyagszükségletét biztosította
 a hadiipar kibontakozása elsősorban a robbanóanyag- és gumigyártást tette a vegyipar gerincévé
- Péti Nitrogén Művek, Ruggyanta Műanyag és Gumigyár
 a fegyverzet korszerűsítésének fontos eleme volt az elektrotechnikai ágazat és a műszeripar
fejlesztése  Ganz gyár - Bláthy Ottó árammérői, Tungsram- korszerű kriptonégők; Orino - évi
40-50 ezer rádió, ebből 75%-ot exportra
 az 1930-as években, a nehéziparban, a bányászatban és kohászatban, az építőiparban
konjunktúra bontakozott ki. Ganz, MÁVAG, Weiss Manfréd művek (Botond harckocsik)
- megindult a Mo-i bauxitkincs feltárása és kiaknázása  lelőhelyek: Gánt, Halimba,
Iszkaszentgyörgy; timföldgyártás: Almásfüzitő, Magyaróvár
- megkezdődött a hazai repülőgép(alkatrész) - gyártás
 a hadiipari konjunktúrának voltak másodlagos hatásai is  szociálpolitikai és életszínvonalbeli
változások, nagyobb arányú állami és községi beruházások, a magánerős építkezések
fellendülése
 a nagyrészt gabonát termelő nagybirtok és az ezt kiegészítő, inkább belterjes parasztgazdaság
alkalmas volt arra, hogy ellássa a belpiacot és jelentős exportot is teljesítsen
 a nemzeti jövedelemnek a háború kezdetekor az mg. 37, az ipar 36%-át adta
 1942-ben a bauxittermelés 90, az olajtermelés több mint 50%-a került Németországba, hasonló
volt a helyzet a mezőgazdasági termékekkel is
- a német tartozások összege 1941 végén még csak 140 millió márkát tett ki, 1943-ban
viszont már 1 milliárdot, 1944-ben pedig 1,5 milliárdot
 a mezőgazdasági terményeket a kormány már a háború kezdetén zárolta, s nagyrészüket ettől
kezdve központilag osztotta el
- 1941 szeptemberétől a kenyér- és a liszt-, 1942 májusától a tej-, és 1943 januárjától a
húsfejadagokat is jegyre adták
- adagolni kezdték az ipari fogyasztási cikkeket (szappan, tüzelő, világítóanyag) is
 1943-ban a mezőgazdaságban teljes beszolgáltatási kötelezettséget vezettek be
- ettől kezdve minden gazda a föld aranykorona-értéke alapján meghatározott összegű
termény beszolgáltatásával tartozott, függetlenül a tényleges évi termeléstől
- Jurcsek Béla államtitkár dolgozta ki (Jurcsek-rendszer)

Belépés a háborúba
 az ún. Barbarossa-tervet Hitler 1940. december 18-án hagyta jóvá.
 a Horthy számára összeállított májusi és júniusi memorandumában Werth Henrik
- a Honvéd Vezérkar főnöke feltételezte, hogy távolmaradásunkkal kockára tesszük addigi
revíziós eredményeinket, csatlakozásunkkal viszont biztosan visszakapjuk a történelmi Mo.
egész területét
- az 1940. június 15-ei minisztertanács Werth javaslatának elutasítása mellett döntött
 Molotov június 24-ei üzenete?
 Oldal 67 / 210

- a SZU elismeri a II. bécsi döntést, és a Romániával szembeni további magyar területi
követeléseket is jóindulatúan kezeli DE! erről Bárdossy sem a minisztertanácsot, sem
Horthyt nem tájékoztatta
 1941. június 23-án, a SZU elleni német támadás másnapján, a magyar kormány megszakította a
diplomáciai kapcsolatokat a SZU-val annak ellenére, hogy az a magyar semlegesség fejében
kilátásba helyezte a területi revízió majdani elismerését
 1941. június 25-én a vezérkar óriási nyomást gyakorolt a kormányra és a kormányzóra a
mielőbbi hadba lépés érdekében.
- a németek nem elleneznék a magyar részvételt, sőt, mint önkéntes felajánlást elfogadnának,
ám ezt nem fogják kérni
 1941. június 26-án ismeretlen repülők bombatámadást intéztek Kassa, Munkács és Rahó ellen
- a hadba lépést a kormányzó, Werth Henrik vezérkari főnök sürgetésére még aznap
kimondta
- 1941. június 27-én ezt a miniszterelnök, mint kész tényt közölte a parlamenttel
- a hadba lépéshez való hozzájárulást csak július 24-én kérte a képviselőháztól (a törvény
értelmében ezt 24 órán belül meg kellett volna tennie)
 1941. július 1-jén a honvédség 45 000 fős létszámmal indította meg a támadást a keleti fronton
- néhány nap alatt elérték a Dnyesztert
- a Kárpát-csoportnak nevezett seregtest a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó dandárjából,
vmint 1. lovasdandárjából, továbbá két másik dandárból állt
 parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy
 létszáma mintegy 40 ezer fő volt
 az alakulatok, július 9-étől közvetlen német alárendeltségben 2000 km mélyen
nyomultak be a SZU déli területeire és október végére a Donyec folyóig jutottak
 a hadműveletek 4 hónapja alatt a gyorshadtest közel 4 ezer fős veszteséget
szenvedett  a hadvezetés a gyorshadtest alakulatait novemberben kivonta a
harcokból, a megszálló feladatokat ellátó dandárok számát ugyanakkor néggyel
növelte
 1941. szeptember elején Bárdossy és Szombathelyi kíséretében a kormányzó a vezéri
főhadiszálláson Hitlerrel tárgyalt: megpróbálták elérni a keleti fronton bevetett magyar csapatok
visszavonását
 az 1941 decemberében Moszkva alatt elszenvedett német vereség hatására Hitler komolyabb
magyar részvételt sürgetett  a Mo.-i németek között toborzás kezdődött a Waffen - SS-be (20
000 fő)
- 1942 januárjában Bp.-en folytatott német-magyar tárgyalásokon Mo. vállalta, hogy 200 000
magyar katona került ki az orosz frontra
 1941. december 7-én Anglia üzent hadat Mo.-nak:
- december 7-8: a magyar kormány beállt a hadiállapot Új-Zélanddal, Kanadával,
Ausztráliával és Dél-Afrikával
- 1941. december 11 (12?): a kormány bejelentette a hadiállapotot az USA-val szemben
 1942. április: 2. magyar hadsereg frontra szállítása
- Jány Gusztáv vezérezredes parancsnoksága alá lett helyezve
- 207 ezer fős (az akkori magyar haderő mintegy egyharmada)
- 1943. január 12-én a Donnál kezdődő szovjet támadás két nap alatt áttörte a magyar
védelmi vonalat. 40 ezren meghaltak, 35 ezren megsebesültek és 60 ezren fogságba estek
 a szélsőjobb elérkezetnek látta az időt, hogy a kormányt a kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt
és a szakszervezetek felszámolására szorítsa
- a szélsőjobb követelte a zsidókérdés végleges megoldását
 1941. április 19-én közzétették azt a kormányrendeletet, amely munkaszolgálatra
kötelezte a második zsidótörvény alá tartozó hadköteles férfiakat + megkezdték a
harmadik zsidótörvény előkészítését
 Oldal 68 / 210

 1941. augusztus 8: a III. zsidótörvény kihirdetése (1941:XV. tc)

 megtiltotta nem csak a zsidók és nem zsidók házasságát, hanem a
házasságon kívüli nemi kapcsolatukat is büntette
 zsidó: az, aki az izraelita felekezet tagja, ill. az, akinek két nagyszülője
izraelita vallásban született
 gróf Károlyi Gyula vezetésével a felsőházban a főpapság és á konzervatív
ellenzék megpróbálta megbuktatni a törvénytervezetet
 ezzel egyidejűleg a Mo-on élő, de bizonytalan állampolgárságú izraelita
lakosokat Körös mezőre internálták, innen pedig a már német megszállás
alatt lévő Kamenec-Podolszkijba deportálták őket
 1942. évi XV. tc., (ún IV. zsidótörvény) értelmében a zsidónak minősülő személyek a
továbbiakban nem vásárolhattak mezőgazdasági ingatlant, s azoknak, akik nem rendelkeztek
földdel, el kellett adniuk birtokukat
- szintén 1942-ben a zsidó felekezetet törölték a bevett felekezetek sorából

Háborúellenes fellépések
 a demokratikus erők összefogása:
- 1941. szeptember 28-án alakult meg a Magyar Parasztszövetség
 elnöke: Nagy Ferenc
 főtitkára: Kovács Béla
 a szervezet, mint a kisgazdapárt mögötti hatalmas tömegszerveződés a háború
végéig fontos szerepet játszott az antifasita demokratikus összefogásban
- 1941. október 6-ai gyászünnepen diákok és munkásifjak tüntettek a Batthyány-
emlékmécsesnél
- 1941. november 1-jén népi írók, szociáldemokrata vezetők is megjelentek a Kerepesi
temetőben Kossuth és Táncsics sírjának koszorúzásakor
 a Népszava 1941-es karácsonyi számában a kommunistáktól a legitimistákig terjedő eszmeiségű
szerzők rajzolták meg Szent Istvántól Kossuthig és Petőfiig az ezeréves haza küzdelmeit,
aktuális mondanivalóként a nácikkal és nyilasokkal való szembenállást kifejezve
 1942 februárjában létrejött a Magyar Történelmi Emlékbizottság
- elnöke: Szekfű Gyula
- célja: összegyűjteni 1848 emlékeit a közelgő centenárium alkalmával
- 1942. március 15-ére nagyszabású függetlenségi demonstrációt szerveztek a pesti Petőfi-
szobornál, amelynek emblémáját Pátzay Pál készítette el
- Bárdossy azonban már 1942. március 7-én megbukott, így a demonstráció szervezőinek
egy része távolmaradt, mivel bizalmat szavazott az új kormánynak
 a kormány bukását a hadifejlemények okozták:
- 1942. január elején Ribbentrop Bp-re látogatott és elérte, hogy újabb magyar csapatokat
küldjenek a keleti frontra
- eközben 1942. január 4-én a csendőri és honvédségi alakulatok Újvidéken, Zsablyán és a
környéket a csetnikek elleni akció ürügyén a polgári lakosság között tömeggyilkosságokat
követtek el
- január végégig az ismétlődő akcióknak mintegy 5000 polgári személy esett áldozatul
- a bűnösök felelősségre vonása részben megtörtént
 Bárdossy menesztésére a konkrét okot az szolgáltatta, hogy a kormányzó helyettesi öröklés
kérdésében Albrecht főherceg esélyeit is komolyan vette
 TEHÁT: 1942. márc. 7: Bárdossy-kormány bukása
 Oldal 69 / 210

A Kállay-kormány (1942. március 9 – 1944. március 22)

 1942. március 7: Horthy felmentette Bárdossyt és Kállay Miklóst nevezte ki
- az amerikai külügyminisztérium elérkezettnek látta az időt egy korábban elhatározott
diplomáciai akció végrehajtására
 az AEÁ (Amerikai egyesült Államok =USA) berni követe megbízatást kapott, hogy
svájci közvetítéssel a következő üzenetet juttassa el Bulgária, Románia és Mo.
kormányaihoz: „tekintettel arra, hogy az USA-nak külső nyomásra üzentek hadat
 az amerikai kormány eddig eltekintett a megfelelő lépéstől, ám ha nem nyújtanak
sürgősen biztosítékot arra, hogy a háborúban való részvételüket megszüntetik, az
USA kormánya hadat üzent nekik”
 a magyar kormány 1942. április 17-i válaszában a bolsevizmus elleni védelmi
háborút emlegetett
 az USA 1942. június 5-én hadat üzent
 Kállay Miklós kabinetjében nem történt személyi változás DE! áprilisban Antal István tárca
nélküli propagandaminiszterként lett a kormány tagja
- 1942 októberében pedig Szász Lajost közellátási miniszternek nevezték ki
- Nagy Vilmos (a hadügyminiszter) Horthy feltétlen híve volt
 igaz, hogy a kormány 1942 novemberében elrendelte a 18-48 év közötti zsidó
férfiak kötelező munkaszolgálatát, Nagy Vilmos intézkedéseivel próbálta elejét
venni a velük szembeni kegyetlenkedésnek
 az 1942:VIII. tc. 1942 júliusában az izraelita felekezetet bevett helyett visszaminősítette
elismer felekezetté
 a 2. magyar hadsereg bevetése a keleti fronton:
- Jány Gusztáv tábornok parancsnoksága alatt egy több mint 200 km hosszúságú szakaszt
védett a Don mentén, ahol a szovjetek három hídfőt is megtartottak
- 1943 januárjában a csapatokat Voronyezs térségében nagy erejű szovjet támadás érte
- mintegy 40 000-en haltak meg és70 000-en megsebesültek, eltűntek, hadifogságba estek
 szélsőjobb az addiginál teljesebb háborús teherviselés vállalását követelte
- a konzervatív alkotmányvédő irányzat és a Bethlen-Kállay csoport a hadsereg
maradványainak mielőbbi hazahozatalát sürgette

Különbéke kísérletek
 a londoni emigráns lengyel kormánnyal Lisszabonban vették fel a kapcsolatot
- a lengyelek azt tanácsolták Bp-nek, hogy ne küldjön újabb katonai egységeket a szovjet
frontra + a megszállt területek lakosságával, a zsidókkal és a menekültekkel emberségesen
bánjanak
 Kállay, bár a különbéke és a kiugrás alternatíváját képviselte nem tudott változtatni a németek
iránti elkötelezettségen
- a kormány korábbi kapcsolatit felhasználva titkos diplomáciai akciókat kezdett
 Isztambulban tevékenykedett Palóczi-Horváth György, aki a brit Különleges Akciók
Szervezete (SOE - Special Operations Executive) Kairóban székelő, Délkelet-európai ügyekben
is illetékes, közel-keleti főhadiszállása törökországi részlegének magyar referense volt
 1943 februárjában Frey András, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatának vezetője Szent-
Györgyi Albert tárgyalt az angolokkal Isztambulban az átállás lehetőségeiről
- a szövetségesek szabotázsakciókat sürgettek
 Oldal 70 / 210

 1943. március elején Szegedy - Maszák Aladár (a külügyminisztérium politikai osztályának

vezetője Stockholmban vette fel a kapcsolatot az angolokkal
 1943 áprilisában Barcza György (volt londoni követ) tárgyalt Svájcban az angolokkal
- 1942 nyarától Gellért Andor Stockholmban, majd 1943 szeptemberétől Ullein-Reviczky
Antal tájékozódott a lehetőségekről
 a területi kérdésekre vonatkozó koncepció az 1943-as határok megőrzéséből indult ki
- Erdély:
 vagy Magyarországhoz domíniumi státusban, vagy önálló állam
 esetleg Horvátországgal is szorosabb kapcsolatok  Kárpát-medencében magyar
vezetésű „Commonwealth”
 az angolok ultimátumszerű felszólítást küldtek Kállaynak, hogy 1943. augusztus 20-ig
cselekednie kell, különben megszakítják a kapcsolatokat  Veres László Isztambulba ment,
ahol közölte, hogy Mo. elfogadja a feltétel nélküli megadás elvét, ha a nyugati szövetségesek
elérik az ország határait
 1943. szeptember 2-án az angolok közölték a Kállay-kormánnyal az előzetes fegyverszünet
feltételeit, amely akkor lépett volna életbe, amikor az angol-amerikai csapatok elérik Mo.
határát és érintkezhetnek a honvédséggel  az amerikaiak nemcsak Horthy, hanem Bethlen
háború utáni szerepvállalását sem tartották kívánatosnak
- helyettük és általában a konzervatívok helyett egy olyan népfrontkormány hatalomra
segítését és támogatását tervezték, amelynek a kisgazda Tildy és Bajcsy-Zsilinszky, a
liberális Rassay, vmint Szekfű Gyula mellett a szociáldemokrata Peyer Károly is tagja lett
volna
- kommunista részvételre azonban nem számoltak
 1943. szeptember 9-ről 10-re virradó éjszakán az előzetes fegyverszüneti feltételeket átadták
Veressnek
- a kormány megerősíti korábbi közlését a kapitulációról
- Mo fokozatosan csökkenti akarta a gazdasági együttműködését a Német Birodalommal
- adott pillanatban minden erőforrását a szövetségesek rendelkezésére bocsájtja
- rendszeres rádiókapcsolat létesül a szövetségesekkel a német és a magyar helyzetről való
informálódás végett
- Mo. más csatornákon keresztül nem folytat tárgyalásokat
 1943. október 10-én a magyar kormány a feltételek elfogadását közölte a szövetségesekkel
- Mo-nak csökkentenie kellett volna a Németországnak nyújtott gazdasági és katonai
támogatást
- Magyarországnak ki kellett vonnia csapatait a szovjet területekről, s a szövetségesek
megjelenése után szembe kellett volna fordulniuk a németekkel
 DE! 1943. november végén a szövetségesek teheráni konferenciáján a második front
megnyitását Normandiában határozták el
- az angolszászok pedig közölték Magyarországgal, hogy most már a SZU-val kell
egyezkedniük

Az ellenzék
 1943. július 10-én megbukott Mussolini
- a kormány Veres Lászlót küldte Isztambulba, Kállay ekkora már előkészítette a feltétel
nélküli megadás elvének elfogadását
 a szövetségesek elfogadják „a megfelelő pillanatban bejelentett feltétel nélküli
megadást”
 a megállapodást 1943.szeptember 10-én felolvassák, a szöveget Veress kívülről
megtanulja, és később jegyzi le.
 Horthy a döntést Kállayra bízta DE!  cselekvés
 Oldal 71 / 210

 Szegedy-Maszák-memorandum (a külügyminisztérium politikai osztályának munkatársa):

- 1943 júniusában a minisztérium vezetői jóváhagyják, megküldik a semleges országoknak
 feladja az integrális revízió álláspontját és felveti a Kárpát-medencei Commonwealth
tervét DE! teljes elutasítás
 Bajcsy-Zsilinszky Endre minden eszközzel sürgette a német szövetségtől való szabadulást
- a náciellenes összefogás keretében Tildy és a kisgazdapárt kapcsolatot létesített a hatalom
konzervatív-legitimista ellenzékével éppúgy, mint a baloldallal
- 1943. augusztus elején az FKgP és az MSZDP között létrejött a szoros politikai
együttműködés és a parlamenti szövetség
 céljuk: a háborúból való mielőbbi kilépés elérése
 az ország felkészítése a társadalmi-politikai berendezkedés háború utáni
átalakítására
 1943 májusában Sztálin feloszlatta a Komintern VB-t, ami a Mo.-i KMP formális
megszűnésével járt együtt
- a KMP felvette a Békepárt nevet
 az új párt első titkára egy fiatal munkás, Csermanek (Barna/Kádár János) lett
 a szervezet válsága nem érintette a Moszkvától különálló hazai illegális
kommunista szervezetet, amely továbbra is Demény Pál irányítása alatt állt
 1943. július végén a Bajcsy-Zsilinszky által írt memorandumot az FKgP nevében nyújtották át
Kállaynak
- a háborúból való mielőbbi kilépést sürgette, megjelölve annak lehetséges útját
- a háború utáni helyzetre gondolva követelte a kormányzati politika gyökeres
irányváltoztatását
 igyekezett megújulni a keresztény politikai tábor (KALOT, EMSZO, Hivatásszervezet és
keresztény szakszervezetek) is
- 1943. augusztus végén Győrött báró Apor Vilmos püspök palotájában határoztak a
kereszténydemokrata párt féllegális keretek közötti szervezésének megkezdéséről
 1944. október közepén formálisan megalakult a Keresztény Demokrata Néppárt
(KDNP)
 eszmei-ideológiai programjukat Kovrig Béla professzor, a kolozsvári egyetem
akkori rektora dolgozta ki
 1943. augusztus 23-29: ún. szárszói konferencia
- alaphangját a népi írók szabták meg
- az úri Mo.-t elutasító, „másik Mo.-ban” gondolkodó személyiségek
- a balatonszárszói Soli Deo Gloria református üdülőtelepen megjelent, mintegy 600 fő
egyetértett abban, hogy a háború mielőbbi befejezése a nemzet egyetemes érdeke + a háború
után egy új, demokratikus Mo. megteremtésén kell fáradozni
 De a hogyan?
 Németh László: „harmadik út”
 az angolszász kapitalizmus és a szovjetrendszer előnyeit kívánta egyesíteni
 a magyar sajátosságok figyelembevételével; a kapitalizmus és a kollektivista
szocializmus között találkozott a nemzeti elkötelezettségű, demokratikus
beállítottságú résztvevők többségének helyeslésével
 Erdei Ferenc, Darvas József, Veres Péter: szocialista jövőkép.
radikálisabb platform
 1943. február 27: Magyar Nemzeti Társaskör megalakulása
- konzervatív és konzervatív-liberális, de antifasiszta és háborúellenes arisztokrata és
nagypolgári körök alakították meg, amelyek Bethlen István köré tömörültek
 1943 végén Demokratikus Polgári Szövetség
- 200-250 tagot számláló szervezet volt
 Oldal 72 / 210

- a Rassay Károly, vmint Vázsonyi János vezette liberális csoportok hozták létre, amely a
kisgazda-szociáldemokrata platformmal szemben az ország demokratizálásának
fokozatosabb és konzervatívabb programját képviselte
 1943. április: Hitler és Horthy tárgyalásai
- a Führer sürgette az áruló magyar miniszterelnök leváltását
- 1943. szeptember végére kidolgozták Mo. megszállásának tervét
 Margarethe I. és II.
- 1944. február végén és március elején a tervek konkretizálódtak
- Hitler angolszász ejtőernyős-akcióval számolt, s ennek lehetetlenné tétele érdekében Mo.
katonai megszállására adott parancsot

Részvétel a háborúban
 1941. július 1-jén a honvédség 45 000 fős létszámmal indította meg a támadást a keleti fronton
- néhány nap alatt elérték a Dnyesztert
- a Kárpát-csoportnak nevezett seregtest a gyorshadtest 1. és 2. gépkocsizó dandárjából,
vmint 1. lovasdandárjából, továbbá két másik dandárból állt
 parancsnoka Szombathelyi Ferenc altábornagy
 létszáma mintegy 40 ezer fő volt
 1941. július 9-étől az alakulatok, közvetlen német alárendeltségben 2000 km
mélyen nyomultak be a SZU déli területeire és október végére a Donyec folyóig
jutottak
- a gyorshadtest a hadműveletek 4 hónapja alatt közel 4 ezer fős veszteséget szenvedett  a
hadvezetés a gyorshadtest alakulatait novemberben kivonta a harcokból, a megszálló
feladatokat ellátó dandárok számát ugyanakkor néggyel növelte
 a 2. magyar hadsereg bevetése a keleti fronton:
- Jány Gusztáv tábornok parancsnoksága alá helyezett 207 ezer fős (az akkori magyar haderő
mintegy egyharmada)
- 1942 áprilisában megkezdődött a 2. magyar hadsereg frontra szállítása
- egy több mint 200 km hosszúságú szakaszt védtek a Don mentén, ahol a szovjetek három
hídfőt is megtartottak
- 1943. január 12-én a csapatokat Voronyezs térségében nagy erejű szovjettámadás érte
- mintegy 40 000 meghaltak, 35 ezren megsebesültek és 60 ezren fogságba estek
 a szélsőjobb az addiginál teljesebb háborús teherviselés vállalását követelte
- a konzervatív alkotmányvédő irányzat és a Bethlen-Kállay csoport a hadsereg
maradványainak mielőbbi hazahozatalát sürgette
 a kormány elutasította azt a tervet, hogy a Balkán megszállásában a magyar honvédség is részt
vegyen
- a németek ugyanis a 2. magyar hadsereg cserébe hazatért, a miniszterelnök tudta nélkül,
tárgyalásokba kezdtek a magyar vezérkarral arról, hogy a Birodalom által felszerelendő
három hadosztály balkáni megszálló feladatokban vállalna részt
 a 2. hadsereg maradványaiból megszálló feladatok ellátására két könnyű hadosztály szovjet
földön maradt
 1944. február végén Veress László révén a kormány üzenetet juttatott el az isztambuli angol
képviselethez  amennyiben a németek nem teszik lehetővé a magyar csapatok hazaszállítását
a keleti hadszíntérről, akkor azok ott kapitulálnak + a kormány kész arra, hogy élelemmel és
más utánpótlással lássa el Tito partizánseregét
 1944. április közepén a friss hadosztályokkal megerősített első magyar hadsereg offenzívába
kezdett a Kárpátok előterében
- 1944 júniusában a három magyar hadseregben mintegy 300 000 honvéd harcolt
 Oldal 73 / 210

 1944 júniusában mintegy 300 000 honvéd harcolt vagy látott el megszálló feladatokat a
Kárpátok előterében
 angol-amerikai légierő Mo.-t is bombázni kezdte  első 1944. április 3-án a fővárosra
- a bombázások következtében mintegy 20 ezer ember halt meg

Az ország német megszállása

 1944. március 15-én Hitler Kleissheimbe hívta a kormányzót
- március 17-én Horthy elutazott
- Hitler eltérte, hogy a német csapatok „baráti jelleggel” Mo.-ra jöjjenek és a honvédség, ill
más fegyveres alakulatok ne fejtsenek ki ellenállást velük szembe
- DE! az erről szóló nyilatkozatot Horthy nem írta alá
- Hitler a román és szlovák csaptok bevonásával, ill. a német csapatok Mo,-ról való
kivonásával fenyegetőzött
 1944. március 19-én hajnalban a német alakulatok megkezdték Mo. megszállását
- a formálisan megmaradt magyar hatósági közegek és a politikai intézményrendszer német
jóváhagyással tevékenykedett
- DE! a 41 főispán közül 29-et, a polgármestereknek pedig kétharmadát cserélték le
 Bajcsy-Zsilinszky fegyverrel fogadta a németeket, őt azonban a Gestapo rögtön letartóztatta
 Kállay elmenekült (a török nagykövetségen keresett menedéket.), majd a németek koncentrációs
táborba hurcolták
- a megszállók Imrédyt akarták új miniszterelnöknek, Horthy azonban nem volt hajlandó
kinevezni őt
- az új kormányfő Sztójay Döme lett, aki mögött ott állt a Német Birodalom teljhatalmú
megbízottja, Edmund Veesenmayer, aki német nagykövet lett Bp-en.
- a kormány kinevezése után Szombathelyi Ferenc, a vezérkar főnöke arra utasította a
csapatokat, hogy a németeket barátként fogadják
 1944. márc. 22: a kormányzó megbízásából Sztójay Döme alakít kormányt
 1944. március (28?) 29-én feloszlatták a Szociáldemokrata Pártot, az FKgP-t, a Magyar
Parasztszövetséget és a liberális polgári pártokat is
- az ogy. formálisan tovább működött
- 1944 júniusában már alaposan megváltozott az ogy. összetétele  a MÉP-nek 183, az
Erdélyi Pártnak 33, a Kárpátaljai Ruszin Pártnak 7, a Kárpátaljai Csoportnak 1 képviselője
volt, 76-an pártonkívüliek maradtak
 március és április folyamán a csendőrség mintegy 3 000 személyt vett őrizetbe
- Rassay Károly, Nagy Ferenc, Apponyi György, Peyer Károly
- Bethlen vidéki ismerőseinél bujkált
 1944. május közepén megalakult a Magyar Front  FKgP, MSZDP, Békepárt, Kettőskereszt
Szövetség (legitimista), ősszel bekapcsolódott a Nemzeti Parasztpárt és a különböző katolikus
tömegszervezetek képviseletében a legitimista gróf Pálffy József
- a KDNP megalakulása után az új párt is csatlakozott
- a pártok egységesek voltak a háborúból való kiválást illetően ellenben erősen megoszlottak
az ellenállást illetően
 1944. május 15: megkezdődött a zsidók gettóba gyűjtése és koncentrációs táborokba szállítása
 június végén Horthy leállítja a zsidók deportálását
 a megszállás után az újságok többségét betiltották (Népszava, Magyar Nemzet)
- felszámoltak egy sor társadalmi és kulturális egyesületet, vezetőiket letartóztatták
- 1944. június 15-én Kolozsváry-Borcsa Mihály kormánybiztos 447 ezer kötet
megsemmisítését rendelte el
- a szakszervezetek és a munkásegyesületek élére kormánybiztosok kerültek
- napirendre tűzték felszámolásukat és egy állami munkakamara felállítását is
 Oldal 74 / 210

 a kormány engedélyezte a nyersanyagok és élelmiszerek még nagyobb mérvű, és immár

ellenszolgáltatás nélküli kivitelét + vállalta a megszállás költségei nagy részének fedezését
 1944. április közepén a friss hadosztályokkal megerősített első magyar hadsereg offenzívába
kezdett a Kárpátok előterében
- 1944 júniusában a három magyar hadseregben mintegy 300 000 honvéd harcolt
 Endlösung (végső megoldás): a Gestapo és az Eichmann - külünítmény irányításával, Baky
László és Endre László nyilas államtitkárok közreműködésével + a Sztójay kormány számos, a
800 ezres zsidó közösség fizikai létfenntartását ellehetetlenítő rendeletet adott ki
- sárga csillag viselése
- vásárlási korlátozás
- zsidó egyáltalán nem lehetett orvos, ügyvéd, tanár újságíró és színész
- nem járhattak szórakozóhelyekre, kisebb élelmiszer-fejadagot kaptak
- faji tulajdonságaik tudományos vizsgálatára zsidókutató intézetet állítottak fel
 1944. május közepére a zsidóság összegyűjtése a magyar hatóságok közreműködésével, az
Adolf Eichmann vezette speciális Judenkommando vezetésével, az érintettek ellenállása
nélkül ment végbe
- 1944. május 15-én megindult a deportálás Kassán át Auscwitz felé
- először a visszacsatolt területek zsidóságát deportálták, ezután az Alföldről vitték el őket,
végül a Dunántúl következett
- 1944. június végéig 440 000 főt deportáltak
- ekkor (július elején) Horthy leállította a deportálást
- Serédi Jusztinián hercegprímás és Ravasz László református püspök is nyomást gyakorolt
rá ez ügyben
- a kormányzó határozott fellépését végül is az ún. csendőrpuccs váltotta ki
 a nyilas államtitkárok terve szerint a fővárosba szemle ürügyén vezényelt
csendőralakulatokkal eltávolították volna a kormányzót, és megszerezték volna a
hatalmat
 Horthy a hozzá hű honvédségre és tábornokokra támaszkodva megakadályozta a
puccsot
 összesen több mint 600 000 zsidót és 50 000 cigányt deportáltak
 a bp.-i gettóban 20-220 000 zsidó volt
 a mo.-i zsidók vesztesége kb. kétharmados volt
- a trianoni ország területre számítva a veszteség 300 ezerre, az 1944-es ország területre
számolva félmillióra tehető
- a cigány áldozatok száma 5 és 50 ezer közé tehető
 a német megszállás után megkezdődött az ország szisztematikus gazdasági kifosztása
- német megbízottak kerültek a fegyverkezés és a hadiipari termelés irányítására
- a megszállás költségeinek fedezésére a kormány havi 200 millió pengő fizetését vállalta
- a hadigazdaság működése okán a zsidónak minősített nagytőkések gyárait, pénzintézeteit
nem államosították, ezekre csak a német megszállás után került sor  pl. a Weiss-Chorin-
Kornfeld család hatalmas vagyonát a családtagok személyes szabadságának fejében
szerezték meg

Ellenállás
 nálunk a németeket a közéleti tényezők egy része és az a politikus lakosság nem feltétlen
ellenségként fogadta
 a katonai megszállás és a Gestapo megjelenése átmenetileg megbénította az ellenzéki politikai
erőket. 1944. május közepén megalakult a Magyar Front
 Oldal 75 / 210

- FKgP, MSZDP, Békepárt, Kettőskereszt Szövetség (legitimista), ősszel bekapcsolódott a

Nemzeti Parasztpárt és a különböző katolikus tömegszervezetek képviseletében a legitimista
gróf Pálffy József
- a KDNP megalakulása után az új párt is csatlakozott
- a pártok egységesek voltak a háborúból való kiválást illetően ellenben erősen megoszlottak
az ellenállást illetően
 a Front mellett több polgári antifasiszta szervezet is alakult
- ezek elsősorban angolszász orientációjú csoportok voltak, illegális tevékenységük során a
nyugati szövetségesekkel találtak kapcsolatot
- főként Angelo Rotta pápai nuncius
- a különböző egyházi intézmények
- a Slachta Margit vezette Szociális Testvérek Társulata, a Szent Kereszt Egyesület és a
Jó Pásztor Egyesület folytattak hatékony, mentési munkálatokat + Raoul Wallenberg svéd
diplomata
 1944. november 9: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság megalakulása
- 1944. október 14-én ismét szabadlábra kerülő Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével jött
létre
- katonai szervezetettel együtt alakult meg
 1944. november 22-én a fegyveres ellenállás vezérkarát árulás folytán Bp.-en letartóztatták
- december 8-án a katonatiszteket (Kis János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos) kivégezték
- december 24-én pedig Bajcsy-Zsilinszkyékat végezték ki
 szórványos fegyveres ellenállók:
- Kárpátalján Uszta Gyula irányításával harcolt egy, szovjetek által ledobott partizánalakulat
- a borsodi iparvidéken a Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja (MOKAN)
- a salgótarjáni szénmedencében Nógrádi Sándor csoportja
- a Börzsönyben a Görgey-zászlóalj harcolt
 szervezett ellenállási bázisul a Deményi Pál vezette kommunista mozgalom szolgálhatott volna
- a csoport több mint ezer tagot számlált , befolyása min 2500-3 000 emberre terjedt ki
- 1944. november 7-én Bp.-en a Rajk László vezette Kommunista Párt és Deményi Pál
csoportja között együttműködés jött létre az ellenállásban
 Bp-en eredményesen vett részt az üldözöttek mentésében és a fegyveres ellátásban az ún. KISA
(Kisegítő Karhatalom) alakulatokban szolgáló állomány, hivatásos magyar honvédtisztek
irányításával

A kiugrási kísérlet
 1944. augusztus 23-án a királyi Románia átállt a szövetségesek oldalára
- augusztus 27-én a szovjet csapatok átlépik am magyar határt az Ojtozi-szorosban
- augusztus 29-én Horthy Lakatos Géza tábornokot (vezérezredes) nevezte ki
miniszterelnöknek
- a minisztériumok és megyék éléről eltávolították az ismert szélsőjobb politikusokat
- biztosították a megmaradt zsidók sértetlenségét, s Eichmann hivatalát bezárták
 az új kormány titkos megbízatása a szövetségesekkel kötendő előzetes fegyverszünet tető alá
hozása volt
- a
- korábban letartoztatott politikusok egy részét szabadon engedték
- Horthy és illegalitásban élő tanácsadója Bethlen István a szovjetekkel való tárgyalások
megkezdése mellett döntöttek
 egy ún. Kiugrási Irodát is létre hoztak ifjabb Horthy Miklós vezetésével
- az Iroda kapcsolatot teremtett az illegális ellenzéki politikusok és pártok között is
- a Békepárt ismét felvette a Kommunista Párt nevet, vezetője Rajk László lett
 Oldal 76 / 210

 1944. szeptember elején Szakasits Árpád vezetésével megalakult a Magyar Front Intéző
Bizottsága
- Szakasitsék szeptember 20-án memorandumban fordultak a kormányzóhoz, és egy konkrét
program alapján együttes fellépést sürgettek
- DE! amikor a Várban bizalmas találkozóra került sor, kiderült, hogy a kormányzó nem
képes együttműködni a baloldallal
 1944. szeptember 28-án indult és október 8-án ért Moszkvába a magyar fegyverszüneti
delegáció Farago Gábor altábornagy vezetésével
- Molotov október 8-án közölte a fegyverszünet előzetes feltételeit
 Mo. visszavonja csapatait és köztisztviselőit az 1937-es határok mögé
 azonnal hadat üzen Németországnak
 1944. október 11-én Horthy megadta a fegyverszüneti delegációnak a felhatalmazást az
előzetes fegyverszünet aláírására, ami éjjel meg is történt
 1944. október 15-én délben Horthy a Magyar Rádióban jelentette be a SZU-val és
szövetségeseivel való fegyverszünet tényét
- DE! nem ment ki a harcoló alakulatokhoz a kormányzói parancs a németekkel való
szembefordulásra és a szovjetek előtti arcvonal megnyitására
- a három hadsereg parancsnoksága olyan egyértelmű utasítást kapott, hogy a proklamációt
nem szabad fegyverszünetként értelmezni, a harcot folytatni kell
- DE! pl. Dálnoki Miklós Béla tábornok az ÉK-Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg
parancsnoka vezérkari főnökével, Kéri Kálmánnal átment a szovjetekhez és felhívásában
erre biztatta csapatait is  ennek kb. 20 000 tiszt és katona tett eleget
 a 2. hadsereg parancsnokát, Dálnoki Veres Lajost, aki a kormányzó segítségére akart sietni, a
németek letartóztatták
- a németek már előre tudtak a dologról, ezért Veesenmayer már október elején közölte
Szálasival, hogy készüljön, mert Hitler őt szemelte ki
 így a kiugrási kísérlet 1944. okt. 15-re meghiúsul  a főváros stratégiai pontjait megszállják a
németek

A nyilas uralom (1944. október 15- 1945. április)

 1944-ben a Szálai vezette Nyilaskeresztes Párt- Hungarista Mozgalom ismét tömeges
méretűvé növekedett
- a kiugrás napján ifjabb Horthy Miklóst elrabolták, a kormányzó ennek hatására másnap
Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké, őt és családját a németek elhurcolták
- 1944. október 16-án visszavonta előző napi kiáltványát és bejelentette a harcok folytatását
 Horthy lemondott  nem volt az országnak államfője, ezért október 27-én összeült
az Országtanács, hogy döntsön az államfői jogok gyakorlásáról
 az Országtanács úgy határozott, hogy a kormányzóválasztást elhalasztják és az
államfői jogok ideiglenes jelleggel és nemzetvezetői címmel Szálasi Ferenc
miniszterelnökre ruházza.
 1944. november 2 (3)-án a képviselőház (55 fő), majd november 3-án a felsőház elfogadta a
nemzetvezető jogköréről szóló törvényjavaslatot (1944:X.)
 a maradék képviselőházat és a felsőházat a nyilasok nem oszlatták fel, sőt a puccs után a két
házban megindult a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének a megszervezése, amelyben a
nyilasokat támogató vmennyi törvényhozót egyesíteni akarták
- a felsőházban József főherceg toborozta a tagokat
 1944. november 4: Szálasi ünnepélyes nemzetvezetői eskütétele a Várban a szent korona előtt
 1944. október 26-án felállították a Nemzeti Számonkérő Széket
- november 15-én felállították a bp.-i gettót
- Eichmann visszatért és folytatódott a zsidóság szisztematikus megsemmisítése
 Oldal 77 / 210

- megkezdték a bp.-i ún. zsidóházak kiürítését, s mintegy 50 ezer munkaszolgálatost hajtottak

nyugatra
- a mintegy 200 ezres bp.-i zsidóságnak kb. a fele pusztult el
 totális mozgósítást hirdettek, amely elvileg a 14 és 70 év között teljes férfilakosságot érintette
- felemelték a Berlinnek fizetendő hadi hozzájárulás mértékét, csökkentették az élelmiszer-
fejadagokat, s 8 új hadosztály felállítására tettek ígéretet
 a kilőtt ellenséges tankokért 5 hold földet, a budapesti harcok során pedig rózsadombi telket
ígértek

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom:
Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Gergely Jenő-Pritz Pál, A trianoni Magyarország,1998.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
 Oldal 78 / 210

9. Magyarország társadalma a két világháború között

(1918-1945)
Az 1920-as népszámlálás szerint az új Mo. lakóinak száma 7,9 millió.
1. A nagytőkések és a nagybirtokosok
2. A középrétegek
3. A munkásság
4. A parasztság

1. NAGYTŐKÉSEK, NAGYBIRTOKOSOK
- nagytőke kb. 50 család kezében  ipari, bank-, kereskedelmi tőke
- állami és társ-i szervezeteket a kezükben tartották
o Magyar Nemzeti Bank
o Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete
o Gyáriparosok Országos Szövetsége
o Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület
- tőkeérdekeltségek átszőtték a társ-t, függőségi rendszer
o Hitelbank + Magyar Ált. Kőszénbánya Rt.
 Vida, Perényi, Ullmann, Kornfeld
o Kereskedelmi Bank /Weiss Manfréd Művek stb./
 Weiss, Chorin, Bíró, Fellner, Goldberg
- külföldi tőkések aránya: 6-7%, de a részvények 20%-a az övék
- többnyire hazai zsidó nagytőkések
- nagybirtokosok: 1000 hold felett
- kb. 500-an voltak, a területek 1/3-a volt az övék
o Esterházy, Zichy, Pallavicini, Festetics
- Trianonnal elvesztették földjük nagy részét, az optánsperek után a román-magyar alapból
kaptak némi kárpótlást
- kat. eh. birtokállománya csökkent, de a korábbinak közel felét megtarthatta
- Nagyatádi reformja nem hozott újat a birtoklásban  nagybirtok jelentős súlya
- gazdasági elitbe: tiszti, jogászok, politikusok stb., akik a gazdaságpolitikai döntéseket
hozták
- agrárius-merkantil ellentét mérséklődött, egyszerűbb lett – középosztály visszaszorítása
közös érdek
- vita alapja: Kelet-Eur-ban az új gazd. viszonyok között hogyan oldható meg a mg-i
termékek értékesítése és az ipar fejlesztése
Bethlen megoldása: nagytőke – nagybirtok – áll. bürokrácia
egyensúlyi helyzet: otthonosan mozognak, de a nagytőke a haszonélvező
 gazdasági válság – új helyzet: a tőke és a birtok is a kormánytól várta érdekei védelmét
Bethlen – gazdasági csúcsminisztérium, de élén: Bud János
püm: ifj. Wekerle Sándor
 vita a külkereskedelemben:
 agrár  eműk az ipari országokkal
 merkantilista  eműk az agrár országokkal
Gömböstől kezdődően a nagytőke visszaszorult, de 1944-ig megtartotta pozícióit
 Oldal 79 / 210

2. KÖZÉPRÉTEGEK
 egyre nagyobb szerephez jutottak az államigazgatásban

a) középbirtokosok /200–1000 hold/

 nemes vagy paraszti eredetűek
 feltűnően elmaradott gazdaságok – technikailag, gépestésben
 nyílt vagy burkolt harc a nagybirtokkal és a nagytőkével  szélsőjobb

b) tisztikar – állami bürokraták /közigazgatás, elnyomó apparátus, hadsereg/

 kb. 10,000 család – elnyomó apparátus tevékeny tagja /nagybirtok árnyékából kilép
 szélsőjobbot támogat következetesen
 törekvés a diktatúrára – kiiktatni a parlamentáris elemeket (Gömböshöz kötődött)

c) ipari tőkések (10–100 alk.), kereskedelmi vállalkozók

 kiszolgáltatottak a nemzetközi gazdasági és belföldi politikai hullámzásnak
 12,000 család – kell a biztonság  a rendszer támaszai
 liberalizmus, ipartámogató (elhatárolódott a bo-tól)

d) kispolgárok (városi, falusi iparos, kereskedő, fuvarozó, kisjövedelmű tiszvi)

 szerény és heterogén anyagi feltételek
 jobb- és baloldali radikális irányzatok mellett

e) értelmiség, tiszti középrétege, szabadfoglalkozásúak

 250,000 + 20,000
 hasonló képzés, de eltérő politikai orientáció
 állami bürokraták: kötődik az államhoz, de felfelé tör  szélsőjobb
 értelmiség differenciált – szélsőjobb, demokrata, szocialista
 a demokratikus és szociális gondolat a világválság után terjedhetett el igazán
 értelmiségben sok: mérnök, jogász, közgazdász, tanár
 sok értelmiségi  polgárosodás, modernizálódás jele
 állami bürokrácia – önmozgó: végrehajtó és törvényhozó hatalomban is fontos pozíciókat
szerzett meg
 a kormányzói elit ezen rétege szembefordult a nagytőkével
 hagyományos hatalmi elit
o pozíciója megingott, sorskérdésekben eltérő álláspont
o gazdasági és társadalmi céljaikat csak a középrétegek bevonásával érhetik el
 a középrétegek hatalma feltűnően nőtt (elit ügyintézése)
 Horthy törekedett a hagyományos úr. osztályok kezébe adni a politikai hatalmat

3. MUNKÁSSÁG
 gyáripar fejlődése megtört, könnyűipar fejlődött
 háborús konjunktúra  hadiipar
 ipari és bányászati központok  több munkás
o munkásnegyedek, kolóniák, vasutazók
 Oldal 80 / 210

o fejlődés kp-ja: Budapest, határszél fejlődése lassú

 1930 körül városi munkások: 1,150,000 /50% napszámos, cseléd, kereskedő, közlekedés,
háztartás/
 heterogén – legfontosabb: gyáripari munkásság
 emelkedés a könnyűiparban és kisiparban
 kevesebb szakmunkás, több betanított és segédmunkás
 1938-ra nők 32%-ban
 munkanélküliség – válság idején: 200,000 fő
 rossz bér- és lakásviszonyok
 szociális törvényhozás elmaradott:
o betegbiztosítás áthárítása a munkásokra,
o jogszabály a 8 órás munkanapról, de nem vezették be
 többnyire egyszoba-konyhás lakások, külvárosban falusi jellegű házak
 zsúfoltság – min 3 ember
 bér 50%-a élelmiszere: tej, kenyér, szalonna, tészta, leves, főzelék
 szervezett unkásság
 munkásmozgalmi hagyományok
 szakszervezetek, munkáspártok!!!

4. PARASZTSÁG
 a társadalomnak több mint fele
 feudális maradványok + előrehaladott paraszti felbomlás – belső szembenállás

a) gazdagparaszt /25-100 hold, 50,000 család/

 gazdasági erősödés /infláció alatt megszabadult az adósságtól + hitel/
 nőtt a politikai súly  Nagyatádiék támaszai, önkormányzatok
 életmód alig változott – szakadék: szegényparasztok és nagybirtokosok

b) kis és középparasztság /5-25 holdas, 300,000 család/

 elmaradott hagyományos földművelés és állattartás
 családi munkaerőre alapozott gazdaság
 gazdasági válság: mgi árzuhanás miatt nem tudta fizetni a hiteleket  eladta a földjét
gyarapítni a birtokot  gazdasági és társadalmi stabilitás

c) szegényparaszt (300-400,000 család)

 földjéből nem tud megélni, másutt is munkát vállal
 demokrata, szocialista, néha szélsőséges irányzatokra nyitott

d) földnélküliek – cselédek
 cselédkönyv, 1907-es szabályozás
 alkalmazottak felügyelték: gazdatiszt, jószágigazgató
 nincsenek országos érvényű szabályok, csak uradalmiak
 bezsúfolva a szállásokra, kenyér + egytálételek, burgonya!!!
 Oldal 81 / 210

10. A politikai rendszer Magyarországon a két

világháború között (1920-1945)
Törvényhozás
 szemben állás mind a baloldali, mind a radikális jobboldali irányzatokkal
 a legnagyobb ellenség a kommunizmus
 a diktatúrát is elvetették
 cél: a parlamentarizmus alapuló irányított, konzervatív demokrácia, amelynek vezető ereje az
arisztokrácia és a birtokos nemesség
 Bethlen: az elmaradottabb európai régiókban – mint pl. Mo.-n – egyenlőre még hiányoznak
azok a feltételek, amelyek egy szélesebb társadalmi alapozottságú politikai demokrácia
működőképességét szavatolhatnák
 1920-26 között az állami szuverenitás letéteményese és az ország legfőbb törvényhozó szerve a
nemzetgyűlés, 1927-től a kétkamarás országgyűlés volt
 a kétharmados parlamenti többség ellenére a párt- vagy kormányelnök diktatúrájáról nem
beszélhetünk
- a miniszterelnök-pártelnök hatalmát korlátozó tényezők közé tartozott a parlamenti ellenzék,
amelynek kritikája a törvényesség és az ellenvélemények bizonyos mértékű figyelembe
vételére késztette a hatalom urait
- a kormány mozgásterét korlátozó másik tényező maga a kormánypárt volt, amely mindig
több frakcióból állt
- a kormány baloldalát eleinte Nagyatádi paraszt-demokrata csoportjának maradéka, majd az
1920-as évek közepétől egy 10-12 fős liberális blokk alkotta
- a jobboldalon - 1923-as kiválásukig, majd 1928-as visszatérésük után ismét – Gömbös
Gyula és kb. féltucatnyi jobboldali radikális híve helyezkedett el
- az 1930-as évekre ezek az arányok módosultak:
 megerősödtek a különböző jobboldali radikális, fasisztoid csoportok
 a liberálisok viszont fokozatosan kiszorultak
 az eredetileg centrumot alkotó konzervatívok, akik száma és befolyása 1935 után
fokozatosan csökkent, egyre inkább a párt balszárnyára kerültek
 a parlamentáris demokráciák törvényhozó testületeire jellemző érdekérvényesítő tevékenység
ily módon jórészt már a kormánypárt értekezletein lezajlott  ezeket a döntéseket a parlamenti
ellenzék bírálhatta, de megváltoztatni csak ritkán tudta
 az 1920/22-es és 1922/26-os képviselőházak ideiglenes jellegű nemzetgyűlésként működtek
- 1927-ben a főrendiház utódaként a kormányzat új felsőházat szervezett  szerepe a
mindenkori közhangulatot a választójogjog korlátozása ellenére is tükröző képviselőházzal
szemben a törvényhozás konzervativizmusának folyamatosságát válsághelyzetek esetére is
biztosítani
 a felsőházba örökös jogon, méltóság, vagy hivatal alapján, ill. választás vagy
kinevezés útján lehetett bekerülni
 tagok:
 Habsburg-Lotharingiai család: örökös jogon, állandóan az ország területén
lakó 24 éven felüli férfi tagjai
 Oldal 82 / 210

 31 egyházi vezető méltóság vagy hivatal alapján (köztük a két zsidó

főrabbi) és 16 világi főméltóság (koronaőrök, a legfőbb bíróság vezetői, a
Honvédség főparancsnoka stb.)
 40 tagot a kormányzó nevezett ki
 további 152 helyet a törvényhatóságok (76), a különböző érdekképviseletek,
az MTA, Vitézi Szék, értelmiségi kamarák (36), valamint a főrendi családok
(40) töltötték be választással
 a főrendi házban a parasztság képviselete 2-3% körül mozgott, az iparosoké
pedig a 2%-ot sem érte el, az arisztokraták részesedése viszont 74-76%-ról
29-re csökkent, a keresztény középrétegek számaránya viszont 40% fölé
emelkedett
 ennek ellenére a felsőház mindhárom 1927 és 1944 közötti elnökét (báró
Wlassics Gyula, gróf Széchenyi Bertalan, báró Perényi Zsigmond) az
arisztokrácia adta
- a felsőházat a képviselőházhoz hasonlóan megillette a törvénykezdeményezés joga
- ha a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokat nem találta megfelelőnek, két ízben is
új javaslat elkészítését kezdeményezhette, vétójoggal azonban nem rendelkezett
 az 1930-as években a törvényhozás mechanizmusa két ponton változott:
- 1937-ben kiterjesztették a felsőház jogkörét:
 a képviselőház a továbbiakban már kétszeri sikertelen egyeztetés után sem
terjeszthette javaslatait jóváhagyás végett az államfő elé.
 ehelyett a két ház együttes ülésén, titkos szavazással kellett dönteni a javaslatról
 1938-ban megszüntették a nyílt szavazást és általánossá tették a titkosságot 
ennek köszönhetően a szélsőjobb megnégyszerezte mandátumainak számát

Az államfő
 a törvényhozás mechanizmusának harmadik alkotmányos tényezője
 1921. november 6-án a Habsburg ház trónfosztását foglalták törvénybe
- IV. Károlyt a nagyhatalmak Madeira szigetére száműzték, ahol 1922. április 1-jén meghalt
- ezután Horthy államfői hatalmát nyíltan egyetlen politikai kör sem kérdőjelezte meg
 kormányzói hatalom:
- a nemzetgyűlés titkos szavazással kormányzót választ
- a kormányzó jogai:
1. nem szentesíti a törvényeket, de aláírja és kihirdeti őket
 a kihirdetés előtt egy ízben visszaküldheti a nemzetgyűlésnek DE! az államformát és
az államfő személyét érintő törvényeknél nem élhet visszaküldési jogával
2. a nemzetgyűlést nem napolhatja el, és csak akkor oszlathatja fel, ha a nemzetgyűlés
tartósan munkaképtelenné válik. DE! gondoskodnia kell új választások kiírásáról úgy,
hogy a feloszlatás után legkésőbb három hónappal a nemzetgyűlés ismét összeülhessen
3. követeket küldhet és fogadhat
 a felelős minisztérium útján szövetségeket és egyéb szerződéseket köthet
külhatalmakkal, de amennyiben a törvényhozás tárgyaira vonatkozik, csak a
nemzetgyűlés hozzájárulásával
 hadüzenethez, vagy a hadsereg országhatárokon kívüli alkalmazásához és a
békekötéshez a nemzetgyűlés hozzájárulása szükséges
4. a végrehajtóhatalmat a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolja
 minden rendelkezése csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes DE! ez nem érinti
azon alkotmányos jogait, amelyek a nemzeti hadsereg vezérletére és
belszervezetére vonatkozóan megilleti őt
5. nem adományozhat nemességet
 Oldal 83 / 210

 a főkegyúri jogot nem gyakorolhatja

 általános kegyelmet csak törvény adhat
6. személyének sérelme ugyanolyan büntetőjogi védelemben részesül, mint a király
7. az alkotmány vagy a törvény megszegése esetén a nemzetgyűlés felelősségre vonhatja
 a felelősségre vonást a nemzetgyűlés min. 100 tagja által aláírt indítványa
alapján és az összes tag kétharmad részének szavazatával mondhatják ki
 szokássá vált, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat a kormány még a parlamenti vita előtt
bemutatta Horthynak.
 1920. augusztus 7-én: 1920: XVII. tc. - az első jogkiterjesztő novella (kiegészíti a kormányzói
hatalmat)
1. megilleti a nemzetgyűlés feloszlatásának és elnapolásának joga, de a feloszlató
rendeletben rendelkeznie kell az új választások kiírásáról
 az elnapolás időtartama max. 30 nap lehet
2. közvetlen veszélyesetén a nemzetgyűlés utólagos hozzájárulása mellett elrendelheti a
hadsereg országon kívüli alkalmazását
3. általános kegyelmet is adhat
4. a törvény kihirdetése napján azonnal életbe lép
 további kiterjesztések: 1933 : XXIII. és 1937 : XIX. tc.
- az első biztosította számára az országgyűlés huzamosabb időre szóló elnapolását, a
második pedig megszüntette az országgyűlés azon jogát, hogy alkotmánysértés vagy
törvényszegés estén a kormányzót felelősségre vonhassa
- intézkedett a kormányzó „relatív vétójogának” kiterjesztéséről a törvényhozással szemben
- a törvényjavaslatokat már nem egyszer, hanem kétszer küldhette vissza és kihirdetésüket
nem 60 napig, hanem 6-6 hónapig halaszthatta + lehetőséget kapott utódjának ajánlására is +
- 3.§ a kormányzói szék megüresedése esetén egy ún. Országtanács felállításáról
rendelkezett, amelynek az új államfő kijelölésében való közreműködés és a választásig az
államfői hatalom gyakorlása volt a feladata
- az Országtanács tagjai:
 miniszterelnök
 a képviselőház elnöke
 a felsőház elnöke
 Mo. hercegprímása
 a Kúria elnöke
 a Közigazgatási Bíróság elnöke
 a honvédség főparancsnoka
 a dinasztia-alapítási kísérleteket, ill. a kormányzói méltóság örökletessé tételét a vezető
arisztokraták és Serédi Jusztinián esztergomi érsek megakadályozták
- DE! 1942. február 19-én az ogy. két háza kormányzó-helyettessé választotta Horthy
Istvánt.  1942:II tc.: a kormányzó távolléte, betegsége vagy akadályoztatása estén némi
korlátozással a kormányzó-helyettes látta el a kormányzói jog- és feladatkört
- Horthy István 1942. augusztus 20-ai halála után azonban nem választottak új kormányzó-
helyettest

A miniszterelnök és a kormány
 a miniszterelnök a kormányzati hatalom feje, a kormányzó nevezte ki
 1920 márciusa és 1944 októbere között12 kormányfője volt Magyarországnak
 a minisztériumok száma a dualizmus kori 9-hez képest 10-13-ra nőtt
 a legfontosabb új tárca a Külügyminisztérium
 hosszabb-rövideb ideig működött a népjóléti ügyek (1919-1932), a kisebbségi ügyek (1919-
1921) és a közgazdasági ügyek (1928-1931, 1938, 1940-1944) minisztériuma
 Oldal 84 / 210

 a kormány hatáskörét és felelősségét illetően az 1848: III. maradt érvényben  a kormány az

országgyűlés által alkotott törvények keretei között és az általa jóváhagyott költségvetés alapján
működött úgy, hogy a mindenkori törvényhozó testületnek politikai és jogi felelősséggel
tartozott
 az ellenzéki pártok bírálhatták a kormányt vagy obstrukciót kezdhettek ellen, sőt
kezdeményezhettek és keresztülvihettek miniszterek elleni jogi vizsgálatot is
 a kormány megbukatására azonban az adott erőviszonyok között csak akkor volt mód, ha a
kormány politikáját a kormánypárti képviselők legalább harmada is ellenezte
- erre csak Imrédy megbuktatásakor került sor
 a rendeleti kormányzás különösen meghatározóvá a válságos időszakokban vált: 1919-1920-ban
1931-1932 és a háború alatt

Önkormányzatok
 a helyi végrehajtó hatalmat a központi kormányzat továbbra is az államigazgatás ún. kihelyezett
szakigazgatási szervein (adóhatóságok, tanfelügyelőségek, ügyészségek), vmint a helyi
önkormányzatokon keresztül gyakorolta
 a 63 vármegyéből a békeszerződés 10 egész és 23 csonka vármegyét hagyott meg, amelyekből
1923-ban 25 egységet alkotott.
- a 25 törvényhatósági jogú városból 10 (Pécs, Székesfehérvár, Győr, Sopron, Miskolc,
Debrecen, Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely, Baja) maradt meg
- később Kaposvárt és Szombathelyet is törvényhatósági jogú várossá minősítették
 1929 : XXX. tc.: újraszabályozta a vármegyék és törvényhatósági jogú városok működését
- a szakszérűsítő-központosító vonások domináltak
- a virilisták arányát a törvény 50%-ről 40-ra csökkentette, de a választható tagok számát is
ugyanilyen arányban csökkentette
- a törvényhatósági tagok 20%-a a továbbiakban részben kinevezett örökös tagokból állt,
részben pedig a különböző érdekképviseletek és vallásfelekezetek képviselőiből + a
törvényhatósági tisztviselőkből tevődött össze
- a törvény foglalkozott a községi autonómiával is:
 a rendezett tanácsú városokat átkeresztelte megyei városokká
 a képviselői testületi tagok számát a város nagyságától függően 60 és 120 között
szabta meg
 nagyközségekben a tagok száma 20 és 40, kisközségekben 10 és 20 között
váltakozott
 a képviselők fele továbbra is virilista jogon lett tag, másik felét választották
 a községi képviselő-testületek mindjobban elveszítették valóságos
hatalmukat, üléseik formálissá váltak
 a jegyzők és a főispánoknak alárendelt főszolgabírók szerepe viszont tovább
nőtt
 az 1920-as fővárosi törvény (IX.) teljesen eltörölte a virilizmus intézményét
- 1925-ben a szociáldemokraták és liberális demokrata baloldal Bp. önkormányzatában
többséget kapott DE! központi beavatkozás, amely 1930-tól vált erőssé, amikor a Bethlen-
kormány a törvényhatósági bizottság választható tagjainak számát 80-ról 60%-ra
csökkentette (1930:XVIII.tc)
 1934 : XII. tc.: a központi hatalom függvényévé degradálódott az önkormányzat élén álló
főpolgármester is, amelyet ettől kezdve az államfő nevezett ki (előtte a törvényhatósági
bizottság választotta a kormány, ill. az államfő jelöltjei közül)
 a közbiztonságra továbbra is a rendőrség és a csendőrség felügyelt
- 1920-ban a rendőrséget a belügyminiszter fennhatósága alá helyezték
- a békeszerződésnek megfelelően a rendőrség létszáma 12 fő lehetett
 Oldal 85 / 210

- a rendőrség szervezetileg kerületi rendőr-főkapitányságokból ált, amelyek a városokban és

néhány községben felállított rendőr-főkapitányságokra tagozódtak
- a csendőrség működése a városok bel- és külterületit kivéve az egész ország területére
kiterjedt, létszáma valamivel több, mint 8 ezer fő volt
- ezt 1927-ben 12 ezer főre emelték
- az 1918 előtti 10 helyett most 7 kerületbe szervezett csendőrség katonai jellege megmaradt
- a testület részben a belügyminiszter, részben a honvédelmi miniszter alárendeltségébe
tartozott

A közép szintű igazgatás

 az 1929. évi XXX. tc.:
- a törvényhatósági választójogot az országgyűlési képviselő-választási joghoz kötötte, azzal,
hogy az országos választásokhoz szükséges két évi helyben lakás helyett a törvényhatóság
területén a választást megelőző hat évi helyben lakást követelt
- a szavazás nyílt volt (az 1938. évi XIX. tc. még ezt is szűkítette, de ennek alapján már nem
került sor törvényhatósági választásokra)
- a törvényhatósági bizottság összetételét újra szabályozta: 2/5-e virilista, 2/5-e választott tag,
1/5-e érdekképviseletek és felekezetek küldötte
- emellett bevezette az örökös tagság intézményét is
- a virilista közgyűlési tagokat a legnagyobb adózók saját maguk köréből választották
 csökkent a közgyűlés hatásköre, mert ügyköreinek nagyobb részét a törvény az újonnan
létesített kisgyűlésre származtatta, melynek megalakulásával megszűnt az állandó választmány
is
- annak régi funkciója mellett a kisgyűlés döntési jogát is megkapta:
- a kisgyűlés elnöke: főispán
- tagjai: a főjegyző és az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a tiszti főorvos és a
törvényhatósági bizottság 10%-a
- a kisgyűlésen keresztül a kormány az egész megyei önkormányzatot összefogta a vonaton
 a kormány törvényhatóságokkal kapcsolatos jogköre kiszélesedett
- a kormány joga volt a törvényhatósági bizottság feloszlatására
- a kormány széles körű joga volt a kormányzatnak a törvényhatóság pénzügyeinek,
gazdálkodásának szabályozására, továbbá erősen korlátozta a törvényhatósági bizottságnak
a saját tisztviselői feletti befolyását
- széles közvetlen felügyeleti és ellenőrző hatásköre volt a községek önkormányzati
működését illetően a főszolgabírónak
- a járás területén szinte minden vonatkozásban a főszolgabíró akarata érvényesült
 belügyi hatásköre:
 első fokú anyakönyvi hatóság
 első fokú rendőrhatóság
 a csendőrség kivezénylésének joga
 a gyülekezési és egyesülési jog intézője
 a külföldiek ellenőrzése
 internálás
 rendőri felügyelet alá helyezés
 közlekedésrendészeti ügyek
 tűzrendészet
 engedély kiadása lőfegyver, lőszer vásárlására, tartására
 építésrendészet
 gazda-cseléd viszony
 mozi, színielőadás, táncmulatság engedélyezése
 Oldal 86 / 210

 közegészségügy
 a községekkel az alsó fokú igazgatósági hatóságot alkotta
 alispán:
- a vármegye első tisztviselője
- a megyei közigazgatás vezetője
- , a tisztviselői kar főnöke az alispán volt
- a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés határozatainak végrehajtója
- másodfokú ügykörei zömmel a főszolgabírói és megyei városi polgármester azon
ügyköreiből állottak, amelyekkel szemben fellebbezéssel lehetett élni
 1929. évi XXX. tc.:
- a városi törvényhatósági bizottság szerkezetét, a végrehajtó apparátus szervezetét és
jogkörét illetően a megyékhez képest bizonyos eltéréseket mutat
- a városban minden 500 lakosra jut egy bizottsági tag, de számuk 120-tól 180-ig terjedhet (a
vármegyékben 750 lakosra jutott egy-egy bizottsági tag)
- a városi törvényhatósági bizottsági tagság feltétele az írni-olvasni tudás + a középiskolát
vagy ezzel egyenértékű iskolát végzett nőt is meg lehetett választani
 a választásnál kötelező volt az ajánlási rendszer
 a virilisták névjegyzékébe a városban hatszor annyi egyén nevét kellett felvenni,
mint ahány virilista tagsági hely volt
 ezeket önmagukból egy csoportban együttesen választották meg bizottságba
kiküldendő tagokat (a megyéknél 3x annyi tagot jelöltek, és ezeket az adóösszeg
szerinti sorrendben három csoportra osztva, csoportonként választották)
 a kormányellenőrzés a törvényhatóság önkormányzati testületeivel szemben jóval erősebb volt,
mint a vármegyékkel szemben
 1919 augusztusában került sor a vidéki városi rendőrség államosítására
- első fokú rendőrhatóság a városi rendőrkapitányság
- másodfokú hatóság a magyar királyi rendőrség vidéki főkapitánya (székhelye Bp.)
- legfőbb rendőrhatóság pedig a belügyminiszter
 az 1929. évi törvényváltozást hozott a végrehajtó apparátus szervezetében
- megszűnt a törvényhatósági jogú városi tanács
- a polgármester hatásköre azonos lett az alispánéval
- a polgármester első fokú igazgatási hatáskörrel is rendelkezett, valójában egymaga végezte
mindazt, amit a megyében az alispán és a főszolgabíró külön-külön láttak el
 a törvényhatósági jogú és a megyei városi, ill. legalsó, községi fokon zajló adókezelés nem
tartozott a minisztériumi hierarchiába, járási szinten már teljesen elvált az autonómiától
(Magyar Királyi Adóhivatalok)
- megyei szinten működtek a közvetlenül a Pénzügyminisztérium alá rendelt
pénzügyigazgatások
- a pénzügyigazgatási szervek: pénzügyőrség, Központi Vámigazgatóság, s az alárendelt
vámhatóságok, a földadókataszter igazgatásának szervei
 az 1929. évi törvény újjászervezte a közigazgatási bizottságot
- csökkentette korábbi széles jogkörét
- megszüntette első fokú intézkedési jogát
- másodfokú fellebbezési jogkörét
 a hivatási önkormányzatok (érdekképviseletek) az azonos foglalkozási körben működő egyének
szervezetei voltak
 az állam centralizáló törekvéseinek eredménye az lett, hogy a gyakorlatban minden jelentéktelen
ügyben a miniszterhez lehetett fellebbezni
 1942. évi XXII. tc. a közigazgatás utolsó reformját az jelentette, amely kimondta, hogy az eddig
választás útján betöltött összes vármegyei, városi és községi tisztviselői állást ezután
belügyminiszteri kinevezéssel kell betölteni
 Oldal 87 / 210

11. Magyarország művelődéstörténete a két

világháború között (1918-1945)
Kultúra az 1920-as években
 az Akadémiával és az irodalmi társaságokkal szemben megalakult a Vörösmarty Akadémia
- első elnöke: Ady Endre, majd 1919. január 27-ei halála után Móricz Zsigmond lett
 a budapesti egyetem társadalomtudományi karaira az közoktatási miniszter, Kunfi Zsigmond
hét új professzor kinevezését javasolta
- az egyetem ezt azonban elutasította, mire a kormány február 4-én felfüggesztette az
intézmény autonómiáját és az egyetemi reform koordinálásával Jászi Oszkárt bízta meg
 reform részét képezte az egyház és állam szétválasztásának befejezése
 az egyházi iskolák államosítása nem merült fel, de a kötelező vallásoktatást megszüntették
- erre a keresztény és zsidó egyházi vezetők létrehozták a vallásvédelmi szövetséget
 az oktatásügy reformja a Tanácsköztársaság időszakában:
- megkezdték a nyolc osztályos, kötelező és ingyenes általános iskolai oktatás bevezetését, a
középiskolák egységesítését
- valamennyi iskolát és tanintézetet államosítottak
- feloszlatták a papi és apácarendeket
- a budapesti egyetem ellenállást leküzdve Kunfi Zsigmond folytatta a tanári kar
felfrissítését
- az MTA működését felfüggesztették, épületét a Vörös Őrség foglalta el

Kultúrpolitika és szellemi élet 1920-as évektől

 gróf Klebelsberg Kunó 1922-1931 között volt vallás- és közoktatásügyi miniszter
- első, jelentősebb törvényjavaslatát 1922 nyarán terjesztette a nemzetgyűlés elé  az
Országos Magyar Gyűjteményegyetem felállításáról rendelkező 1922:XIX. tc.
 az önkormányzattal felruházott új intézmény egyesítette magában az Országos
Levéltárat, az Egyetemi Könyvtárat és a nagyobb budapesti múzeumokat (Nemzeti
Múzeum, Iparművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum)
 ezután került sor az anyagi gondokkal küzdő MTA szanálására  évi 12 millió
korona rendszeres államsegély juttatása
- az egyetemeket, oktatói feladatuk megtartása mellett, tudományos műhelyekké kívánta
fejleszteni. + fontosnak tartotta a kolozsvári és pozsonyi egyetemek szegedi, ill. pécsi
elhelyezését
Iskolaszervezet
 alsófokú ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakoktatás  ez a népiskola 6 osztályára épülő
2-3 éves szakirányú képzés volt
- a tanoncképzés: 3 évig tartott de: az iskolában töltött 4+3-as óra 9 órára emelkedett
(tavasszal és ősszel 4 óra), vasárnap nem lehetett órát tartani
- szaktanítós (mező)gazdasági iskola
 Oldal 88 / 210

 középfokú általános és szakoktatás

- 4 osztályos polgári iskola  elemi első 4 osztályára épült
- középiskola oktatás
 a közoktatással foglalkozó reformok közül az 1926-os népiskolai törvény emelkedik ki
 az 1920-as években a 6 és 12 év közötti tankötelesek közül minden harmadik továbbra
sem járt iskolába
 a törvény 1930-ig 3400-3500 új tanterem és mintegy félannyi tanítói lakás építését
irányozta elő
 1930-ban a hat éven felüli lakosság kb. 90%-a tudott írni és olvasni
 TEHÁT: az elemi népiskolákból a tanonciskolákba, vmint az ugyancsak négyosztályos
polgáriba és kereskedelmi iskolákba vagy a nyolcosztályos középiskolákba vezethetett az út
- a polgáriban Klebelsberg a kötelező nyolcosztályos elemi iskolai képzésre való fokozatos
áttérés lehetőségét látta, ezért az ország polgári iskolai hálózatát fejlesztette
 az 1927:XII. tc. például előírta, hogy a következő évek folyamán minden 5000
lakoson felüli település köteles lesz polgári iskolát építeni
- a nyolcosztályos középiskola az egyetemre készített elő
 két típusa alakult ki:
1. reáliskola: természettudományos műveltséget adott
2. gimnázium
 e két típus mellé 1924-ben egy harmadikat szerveztek, s ezt is reálgimnáziumnak
nevezték – ez volt 1924-es középiskolai reform (XI. tc.)  reálgimnáziumi oktatás:
latinra alapozott humán ismereti anyagok + német és francia nyelvtanítás

Új tantervek, tervezetek
 az 1920-as években mindhárom alapvető iskolatípusban (népiskolában, polgári iskolában,
középiskolában) is új tanterveket vezettek be
 megváltozott a tanítás tartalma és a nevelés szellemisége
 erősödött a keresztény és a nemzeti szellem, új elemként megjelent az irredentizmus
 1921 Kornis Gyula programadó írása:
- Kornis Gyula: piarista szerzetes, a budapesti tudományegyetem filozófiatanára, később
rektora; a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára
- a magyar neveléspolitika fő feladatai:
1. a nemzeti érzés pozitív ápolása  az „integer” Mo. gondolata
2. az ifjúság lelkének megvédése az internacionalizmus szelleme ellen
3. a nemzet intelligenciájának visszamagyarosítása, mondhatnánk eljudaizálásával
szemben hungarizálása
- a nemzeti politikai nevelést a keresztény vallásos érzületnek kell áthatnia
 történelemtanításban: feladták azt az elvet, hogy a legújabb kor eseményei nem valók az iskolai
tantervekbe
- megkövetelték, hogy az iskolák foglalkozzanak a világháborúval, a proletárdiktatúrával és a
trianoni békével is
 Magyarország földrajza a régi Magyarország földrajzát jelentette  a magyar föld és magyar
nemzet elválaszthatatlan kapcsolata, a magyar föld földrajzi, gazdasági, történelmi és politikai
egysége
 a tanítás minden iskolában imával kezdődött és végződött: „Magyar Hiszekegy”
 a kommunizmus, szociáldemokrácia + polgári demokrácia elítélése, kritikája  Károlyi és
szövetségesei a tankönyvekben nemzeti árulókká stilizálódtak

Cserkész-és levente mozgalom

 Oldal 89 / 210

 a fiúk testedzésére a tanórákon, illetve az iskolán kívül mindig is nagy gondot fordítottak
 a cserkészetet 1908-ban alapították Nagy-Britanniában; Magyarországon 1912-ben jelent meg,
de csak a háború után terjedt el
- elsősorban középiskolás fiúk tartoztak soraiba
 a levente speciális magyar intézmény volt
- 1921. (LIII. tc.) a levente mozgalmat a testnevelés fontosságának felismerése és a
békeszerződés által megtiltott általános védkötelezettség hívta létre  a törvény minden 12
és 21 év közötti olyan fiút leventekötelesnek tekintett, aki nem járt rendszeres testnevelést
nyújtó iskolába, ill. nem vonult be katonai szolgálatra
- a leventék leventeoktatók (leszerelt tényleges vagy tartalékos tisztek) irányításával
hétvégenként rendszeres test-és menetgyakorlatokon vettek részt (ilyenkor a
fegyverhasználat alapjaival is megismerkedtek)

Egyetemek
 fejlesztették a debreceni, szegedi és a pécsi egyetemet is
 a Ferenc József tudományegyetem Szegedre, az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre kiöltözött
+ a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba
 1920-ban megkezdte működését a budapesti Közgazdaságtudományi Kar
 1925 Testnevelési Főiskola megalakulása Bp.-en
 1934 egyetlen intézménnyé vonták össze a József Nádor Műegyetem műszaki karait, az
Állatorvosi Főiskolát, a Közgazdaságtudományi Kart és a soproni főiskolát
 a jogi-és államtudományi, vmint a bölcsészkarok képzési rendje laza maradt  lényegében az
előadó professzorok érdeklődése által megszabott keretek között zajlott
 egyetemi professzorok:
- Szent-Györgyi Albert: a szegedi egyetem professzora, 1937-ben Nobel-díjat kapott a C-és
P vitamin előállításáért és orvos gyógyászati bevezetéséért
- Bay Zoltán: elméleti fizikus; az Egyesült Államokban tevékenykedett, kifejlesztette a radart
- Békésy György: biofizikus, az Egyesült Államokban lett világhírű, 1961-ben kapott Nobel-
díjat
 a külföldi tanulmányutak az egyetemi képzéshez illeszkedett
 1927 Klebelsberg külön ösztöndíjrendszert hozott létre  az ösztöndíjakat az Országos
Ösztöndíjtanács adományozta (Domanovszky Sándor történész állt sokáig az élén,
Klebelsberg bizalmasa volt)
 külföldi magyar intézetek hálózata:
- 1927. évi XIII. tc., a külföldi magyar intézetek kiépítéséről, ill. fejlesztéséről
- ezek általában kettős célt szolgáltak:
1. a magyar kultúra terjesztését az adott országban
2. az adott ország nyelvének és kultúrájának a tanulmányozására érkezett magyar
ösztöndíjasok munkájának támogatását tanácsokkal stb.
- bécsi és berlini Collegium Hungaricum, római Accademia Reale d’Ungheria

Kutatás

 a magyar társadalomkutatók négy eszmei-politikai irányzathoz tartoztak:

1. pozitivizmus
2. polgárias konzervativizmus
- Szekfű Gyula
- a Bethlen István személyes védnöksége alatt 1927-ben megindult Magyar Szemle c.
folyóirat elsősorban rájuk támaszkodott
 Oldal 90 / 210

- a lapot előbb Szekfű, majd Eckhardt Sándor szerkesztette

3. szellemtörténet
- a legfiatalabb tudósnemzedék, tagjai az 1922-től megjelenő Minerva c. folyóirat köré
csoportosultak
- elutasították a konzervativizmust, a hungarocentrizmust és a pozitivizmust
- az előbbiekkel a koncepcióteremtés, tipologizálás és kísérletezés elvét állították szembe.,
Kerényi Károly, Szerb Antal
4. marxizmus
- szellemi hozadéka jelentős, ám alig gyakorolt hatást a hazai tudományos életre
- Lukács György, Révai József
 a természettudományos kutatásokat az Országos Természettudományi Tanács és a Széchenyi
Társaság koordinálta
 oktatási feladataik mellett az egyetemek a tudományos kutatásban is fontos feladatokat láttak el:
- Hóman Bálint + Szekfű Gyula: Magyar Történet (1929-33)
 oktatással nem foglalkozó kutatóintézetek:
- 1920-as években Klebelsberg támogatta ezeket
- Csillagvizsgáló Intézet Bp.-en
- 1926-27-ben épült Tihanyi Biológiai Intézet
- Államtudományi Intézet (1926)
- Táj-és Népkutató Központ (1938)

Társulatok, társaságok

- ezek általában az egyes diszciplínák művelőit tömörítették

- Magyar Történelmi Társulat: Századok + Fontes kiadások (újabb kori magyar történeti
források) + Magyar Művelődéstörténet: 1939-43 között Domanovszky Sándor
szerkesztésében jelent meg 5 kötetben
- Magyar Irodalomtörténeti Társaság: Magyar Irodalomtörténet  ez 8 kötetes; első 7
kötetét 1930-34 között Pintér Jenő adta ki
- Magyar Szemle Társaság: a Magyar Szemle + két könyvsorozatnak (Magyar Szemle
Könyvei + Magyar Szemle Kincstára) publikálása
- Kisfaludy Társaság: 1928-ban indult Magyar Klasszikusok sorozata, 60 kötetes
- MTA: szerepe a kutatások megszervezésében és eredményeinek közzétételében a két
világháború között csökkent
 kivétel: pl., Széchenyi István Munkái kiadásának folytatása 1925-től; 1923-ban
Tisza István Összes Munkái kiadásának megkezdése
 1928 után az Akadémia publikációs tevékenysége némileg megélénkült – gróf
Vigyázó Ferenc hatalmas vagyona végrendeletileg az Akadémiára szállt  A
magyar nép irodalmi könyvtára (3 kötetes népszerű gyűjtemény)

Oktatás, kultúrpolitika az 1930-as években

 Hóman Bálint az első Gömbös-kormány megalakulásától (1932), rövid megszakítással 1942
nyaráig volt kultuszminiszter:
- Hóman történész volt, egyetemi tanár, az 1920-as évek első felében a Széchényi Könyvtár
és a Nemzeti Múzeum főigazgatója
- reformok az oktatásban:
 Oldal 91 / 210

 1934:XI. tc., az egységes középiskola bevezetése  megszüntette a gimnázium-

reálgimnázium-reáliskola hármas tagozódást – a latin és a német kötelező nyelv; a
harmadik idegen nyelvet (görög, francia, angol, olasz) a fenntartó határozta meg
 a nemzetismeretet kell a középiskolai oktatás gerincévé tenni  magyar
életre való tudatos előkészítés, ifjúság erkölcsi nevelése
 1935:VI. tc., a közoktatási igazgatás átszervezéséről: valamennyi közép- és
középfokú iskola felügyeletét a tankerület főigazgatóságok hatáskörébe utalta és a
népiskolai tanfelügyelőségeket a tankerületi főigazgatók alá rendelte  ez együtt járt
az egyházi iskolák állami felügyeletének növelésével
 1938. XIII. tc., líceumok és gazdasági középiskolák, vagyis szakközépiskolák
felállítása  a tanulmányi idő 4 évig tartott; a polgári vagy a gimnázium első 4
osztályának az elvégzése jogosított a felvételre (a líceumok elsősorban a
tanítóképzőre készítettek fel, a gazdasági középiskolák pedig a régi
felsőkereskedelmi, felső mezőgazdasági és felső ipariskola funkcióját vették át)
 1940:XX. tc., a nyolcosztályos népiskola megszervezéséről (4-4 osztályos alsó és
felső tagozatból állt), amely 9 éven át tette kötelezővé az ingyenes népoktatást
 a szorgalmi idő az alsó tagozatban szept. 1-től jún. 30-ig, a felsőben (nyári
munkák miatt) okt. 15-től ápr. 15-től
 a gazdasági válság következtében a népoktatásnak egyre kevesebb költségvetési támogatás
jutott  Hóman ideje alatt kevesebb új iskola épült (1937-38-ban 6899 mindennapos népiskola)
 de: a tanítók száma emelkedett 22%-kal, a gyermeklétszám is nőt, az iskolakerülők száma pedig
csökkent (1937-38-ban már 17%-kal több gyerek járt iskolába, mint 1924-25.ben)
 az analfabetizmus aránya is csökkent
 népkönyvtárak telepítése (1927-28-ban + 1500 új népkönyvtár)

Iskolán kívüli ismeretterjesztés

 ún. népházak (kultúr- vagy művelődési ház)  1938-ig 1580 épült belőle
 paraszti népművelés  népfőiskolák (a parasztság általános és szakmai műveltségének
fejlesztése téli vagy esti tanfolyamokon)
- katolikus ifjúsági szervezetek működése  KIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület) + KALOT
(Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete) – tanfolyamokat
működtettek a parasztoknak

Irodalom
 új nemzedékek: Németh László, Illyés Gyula, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós
 konzervatív-liberális irodalom:
- Új Idők: 1930 körül 30 ezren fizettek elő rá
 örökös főszerkesztője: Herczeg Ferenc (idealizáló történelmi regényeket írt pl., a
török világról, Bakócz Tamásról, Rákócziról, Széchenyiről; a MTA Nobel-díjra
jelölte)
 antiliberális - újkonzervatív irodalom:
- a Klebelsberg személyes kezdeményezésére 1923-ban megindult Napkelet (1940-ig)
 Napkelet szerkesztője Tormay Cecile (műve: Bujdosó Könyv – megalapozta
Tormay hírnevét)
 alkotói Gárdonyi Géza, Szekfű Gyula, Horváth János, Németh László
- A Hét c. folyóirat 1924-ben megszűnt
- Nyugat:
 1929-ig Osvát Ernő szerkesztette a lapot, a főszerkesztő Ignotus volt, utána
Babits Mihály és Móricz Zsigmond vette át a szerkesztést
 Oldal 92 / 210

 az 1920-as években is kiállt a régi eszményekért

 fiatalabb költők: Szabó Lőrinc, Vas István, Radnóti Miklós és Weöres Sándor +
Ottlik Géza (prózaíró), Márai Sándor vitték tovább a lapot (Márai: 1934-35 Egy
polgár vallomásai – a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb önéletrajzi
ihletésű társadalomrajza)
 a Nyugat 1941-ig Babits haláláig jelent meg
- 1941-44 Magyar Csillag
 a Nyugat utóda és folytatása
 Illyés Gyula és Schöpflin Aladár szerkesztette
- A Toll: polgárias-urbánus irodalom fóruma 1929-1938 között, Zsolt Béla szerkesztette
- Szép Szó: 1936-1939; Ignotus Pál (Ignotus fia), Fejtő Ferenc, József Attila szerkesztette
- Heltai Jenő nagy sikereket aratott a századelőn könnyed verseivel, dalszövegeivel – 1936 A
néma levente, Heltai legismertebb verses vígjátéka
- Molnár Ferenc: a polgári Mo. legsikeresebb színpadi szerzője
 irodalmi avantgárd:
- Kassák Lajos: Ma (Bécsben szerkesztette)
 1928-ban megindított Munka (1928-1939)  a „marxista-szocializmus”eszméinek
elkerülhetetlen végső győzelme, József Attila is írt a lapba
 népi írók mozgalma
- elsősorban a (szegény)parasztság nyomorúságos helyzetének bemutatása
- a népi írók tábora megosztott:
 szocializmus irányába mutatók: Veres Péter, Darvas József, Szabó Pál, Illyés
Gyula, Erdei Ferenc
 antiszemita szélsőjobboldallal rokonszenvezők: Erdélyi József, Sinka István
 polgári-demokrata: Kovács Imre, Bibó István
 „harmadik utas” Németh László  a Tanú 1932-36; Németh egyedül írta és
szerkesztette
- 1928-tól a Bajcsy-Zsilinszky Endre által indított Előőrs közölte írásaikat
- 1934-1938 Válasz c. folyóirat, Sárközy György szerkesztette
- többségük a Kelet Népe szerzője lett; 1939-1942 Móricz Zsigmond szerkesztette
- 1936-37 Magyarország felfedezése – ez a népi írók közös vállalkozása
 irodalmi irányzatok konfliktusai:
- népi-urbánus ellentét

Könyv-és újságkultúra
 az irodalom iránt érdeklődök köre a Horthy-korszakban kitágult
- a háború előtt a vagyonos és művelt rétegből is csak kevesen olvastak szépirodalmat
- a két háború között a kispolgárság jelentős tömegei és a szervezett munkások közül is sokan
olvasókká váltak
- a kiadott könyvek száma is nőtt  a könyvek harmada/negyede számított szépirodalminak
(ezeknek kb. fele igényes irodalom, másik fele pedig ponyva)
- a szórakoztató irodalom népszerű típusa: regényfüzet (ezek sematikus történetek voltak;
hősök pl., Nick Carter, a detektívkirály; Buffalo Bill)
- népszerűek voltak Rejtő Jenő (álnevén P. Howard regényparódiái)
- igényes irodalom: Babits Mihály - A gólyakalifa; Halálfiai; Ady versei az Athenaeumban
- Szent István Társulat Kis Katekizmusa 240 ezres példányszámban (a legmagasabb
példányszámban jelent meg)
- magyar irodalom kiadásával foglalkoztak: Athenaeum, Franklin társulat, Révai Testvérek
- az OSZK 1934-es kölcsönzési naplója szerint a legkedveltebb szerző Jókai Mór, majd
Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc
 Oldal 93 / 210

 a szépirodalmat olvasóknál is nagyobb arányban nőtt az újságolvasók száma

- 1910-ben 1882 hírlap és folyóirat jelent meg Mo.-on, 1938-ban már 1934
- 1938-ra már a lapok 70%-a jelent meg Bp.-en
- az Est jelent meg a régi napilapok közül a legnagyobb példányszámban
- a Népszava és a Világ is nagy olvasótáborral rendelkezett + a Pesti Hírlap is  100 ezres
olvasótábor
- az 1930-as évek elejére szintén 100 ezres olvasótáborral rendelkezett az 1919-től
napilapként megjelenő Új Nemzedék
- Pesti Napló – a Nyugat írói szólaltak meg benne
- 1938-39-től a sajtóirodalom veszített sokszínűségéből oka: papírhiány, kezdődő háború + az
I. zsidótörvény  csökkentették a megjelentethető lapok számát pl., Századunk (a
Huszadik Század lapja volt) ekkor szűnt meg + a napilapok közül Az Est és a Pesti Napló
- Magyar Nemzet: 1938-tól a Pesti Napló helyett jelent meg
- a zsidó ellenes törvények az irodalmi életet is befolyásolták: pl., Molnár Ferenc, Ignotus
Pál, Hatvany Lajos külföldre menetek
- kalendáriumok: paraszti lakosság legfontosabb olvasmányai; humoros életképek, rövid
történetek
 igényes irodalmat a parasztok nem nagyon olvastak, inkább filléres ponyvaregények,
betyártörténetek

Zene
 a zeneművészetben Bartók Béla és Kodály Zoltán munkássága jelentős  1930-ban
mindketten megkapták a Corvin-koszorút (a kor második legrangosabb kulturális kitüntetése)
- műveiket itthon és külföldön is sorra adták ki
- Kodály:
 első sikerét a Psalmus Hungaricussal aratta  ezt 1923-ban mutatták be a főváros
fél évszázados jubileuma alkalmából mutatták be
 ezt a Székelyfonó követte
 1926-ban láthatta és hallhatta először a közönség a Háry Jánost (népise daljáték)
 1936 Budavári te Deum: Kodály másik hatalmas alkotása 8buda visszafoglalásának
250. évfordulójára készült)
- Bartók:
 1923 Táncszvit
 1930 Cantana Profana
 1940-ben adta utolsó hangversenyét a Zeneakadémián
 Gyöngyösbokréta- mozgalom:
- az 1930-as évek elején indult
- az állam is támogatta
- bokréták: 1-1 falu együttesei általában 8 párból álltak, akiket a tanító, a pap vagy a jegyző
tanított be
- a mozgalom elindítója Paulini Béla író, újságíró, illusztrátor (Paulini írta meg Háry János
meséjét is Harsányi Zsolttal együtt)
 az operett megőrizte népszerűségét
- 1922 Fővárosi operettszínház
- legnépszerűbbek: Marica grófnő (1924), Lili bárónő (1919) stb.
 a népies műdal vagy magyar nóta reneszánszát élte
- a kuruc nóták és 48-as dalok mellett megjelentek az első világháborús katonadalok és
hazafias irredenta „kesergők” pl., Kassa felett
 az 1920-as évektől gyorsan terjedt a dzsessz és egyéb modern tánczeneműfajok
 Oldal 94 / 210

Képzőművészet, fim, rádió

 a képzőművészeten belül megerősödött a konzervatív és historizáló akadémizmus, ill. az
eklektika
- építészet:
 Bauhaus: legmodernebb építészeti iskola – 1920-as évektől a magyarok is ehhez
csatlakoztak pl., Molnár Farkas, Kozma Lajos
- a festészetben:
 római iskola (1920-as évektől az állam is támogatta) pl., Aba Novák Vilmos
 impresszionista és posztimpresszionista nagybányai hagyomány pl., Rippl-Rónai
József, Szőnyi István
 ún. naiv festők pl., Benedek Péter
 szentendrei művésztelep pl., Czóbel Béla, Barcsay Jenő, Vajda János
 a film vált a legnépszerűbb művészeti, ill. szórakoztató ággá
- a mozik (filmvetítésre szolgáló épületek) száma nőtt (30%-uk Bp.-en)
- az olcsó mozijegyek bárki által megfizethetők voltak
- a bemutatott filmek többsége nem magyar, hanem külföldi volt
- az 1920-as években a hazai filmgyártás hanyatlott, az 1930-as évektől indult el ismét
- 1920-tól a filmforgalmazásban is megszűnt a cenzúra
- a rendezők közül is többen is külföldre menetek zsidó származásuk miatt
- 1930-tól az állam külön adót vetett ki a filmre és a forgalmazóknak előírták, hogy minden
huszadik külföldi film után be kell mutatni egy magyart is
- 1929-ben mutatták be az első hangosfilmet Mo-on; az első két hangosfilmet 1931-ben
gyártották
 Hyppolit, a lakáj (minden idők egyik legjobb magyar filmvígjátéka)
 1934 Meseautó
 híres színészek: Kabos Gyula, Perczel Zita (Meseautó főszereplői) + Karády
Katalin, Jávor Pál, Páger Antal
 női ideál: „úriasszony” figura, Karády. a végzet asszonya, férfi ideál: „úriemberek”
 rádió:
- a hírközlés, szórakoztatás új találmánya
- 1925. dec. 1: rendszeres rádióközvetítések kezdete Mo.-on
- először a középrétegeket hódította meg  a munkások és parasztok között csak a 30-as
években terjedt el
- az 1930-as évektől megjelentek az olcsó néprádiók
- a rádió a társadalom minden rétegéhez szólt
- az 1930-as években a Rádió munkáját Kozma Miklós irányította; a néprajzi műsorokat egy
ideig Ortutay Gyula, az irodalmiakat pedig Németh László vezette

Sport
 a századelőn viszonylag kevesen űzték, de a Horthy-korszakban tömeges méretűvé vált
 kialakultak a tömegsportok
 Mo.-on az ifjúsági testnevelés is terjedt Széchenyi fürdő. Európa legmodernebb
versenyuszodája lett
 legnépszerűbb sportággá a labdarúgás vált (MTK és Ferencváros rivalizálása)
 versenysportok terén Mo. kezdett nagyhatalommá válni:
 1928 amszterdami olimpia. 5 arany
 Oldal 95 / 210

 1932 Los Angeles-i olimpia: 6 arany

 1936 berlini olimpia: 10 arany
 legtöbb érmet a kardvívók szerezték, aztán a birkózók, ökölvívók és atléták
 1930-as évektől magyar öttusázás (bázisává a Ludovika akadémia vált)

Az állam és egyház kapcsolatának alakulása, az iskola, a

kultúra, tudomány helyzete 1944-50
Oktatás
 a népiskolák kb. felét, a középiskolák 60%-át érte épületkár
- az iskolai szertárak és könyvtárak, a közgyűjtemények, műkincsek tömege pusztult el,
került német, ill orosz kézre
- hiányos volt a személyi állomány is: a 25-26 ezer tanító közül 1946 tavaszán kb. 2 000 még
nem tért vissza az orosz hadifogságból, 200 nyugaton marad, 800 igazolóbizottsági eljárásra
várt
 a munkaszolgálat és a haláltáborok 72 író életét követelték (Radnóti Miklós, Szerb Antal,
Halász Gábor, Sárközi György)
 a koalíciós pártok egyetértettek, hogy a keresztény középosztály művelődési monopóliumának
véget kell vetni
 Keresztury Dezső a Tildy- és a Nagy Ferenc kormány vallás- és közoktatás minisztere
 1945. április 19-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsadó szerveként létrejött az
Országos Köznevelési Tanács
- elnöke: Szent-Györgyi Albert
- tagjai: Bay Zoltán, Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Illyés Gyula, Veres Péter, Ferenczy
Béni
- feladata: az új, demokratikus szellemű nevelés alapelveinek kidolgozása
 1945. augusztus 18-án elrendelték a 8 osztályos alapiskola általánossá és kötelezővé tételét
- a régi népiskolák + a polgári iskolák és a gimnáziumok 1-4. osztályának összevonása
- az alsó- és középfokú oktatás szerkezete egyszerűsödött, két szintűvé vált
- a kötelező általános iskola funkciója kibővült
- az átalakulás folyamata az 1940-es évek végére fejeződött be
- DE! még sokáig tanító- és tanteremhiány, az osztatlan, vagy részben osztott típusú oktatás
még sok helyen megmaradt  az egy pedagógusra jutó tanulók száma meghaladta a 60-at
- 1946 júliusában jelent meg az általános iskolák számára összeállított első tanterv
- a minisztérium 1947-es rendelete értelmében az 1947/48-as tanévtől kezdve csak a
minisztérium által jóváhagyott és az állami Tankönyvkiadó által kiadott könyvekből lehetett
tanítani
- az általános iskolák felső tagozatán megszűnt a latin kötelező oktatása
- a középiskolákban csökkentették a német nyelv óraszámát, az orosz nyelv elterjesztésére a
budapesti tudományegyetemen belül 1946-ban megalakult az Orosz Intézet
 1947-48-ban átalakították a tanító- és tanárképzést
- bevezették a gimnáziumokra épülő 3 éves nevelőképző főiskola intézményét
 1947-ben kezdték meg működésüket Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben
 DE! a jelentkezők száma kevés volt, ezért 1949/50-ben a tanulmányi időt 2 évre
redukálták és visszaállították a középfokú tanítóképzőket + beindították az ún.
szaktanítóképzést  a nyári szünetben tanítók felkészítése szaktanári feladatok
ellátására
 középszinten a gimnáziumok és reáliskolák 4osztályossá válása jelentette a legnagyobb
változást
 Oldal 96 / 210

- az iskolák és a tanulók száma nem növekedett jelentősen

 a szakmunkásképzést az 1949/IV. tc., helyezte új alapokra
- az addigi heti 9 órás elméleti képzés felemelése heti 2-3 napra
- tanulónak az általános iskolák elvégzett diákok jelentkezhettek

 felsőoktatás:
- a tanulók létszámának ugrásszerű növekedése
- szociális összetételük az alsóbb rétegek javára tolódott el
- fokozatosan kialakultak a szakirányonként elkülönülő felsőoktatási intézmények
 1945 Magyar Agrártudományi Egyetem
 1948 Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem
 1949 Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc)
 megszervezték az ún. dolgozók iskoláit
- ezek rövidített tanulmányi idő alatt és erősen szelektált ismeretanyag átadásával képeztek
kádereket
- az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. novemberi rendelete alapján továbbtanulásra is
jogosító speciális felnőttoktatási tanfolyamok indultak
- a káderhiány enyhítésére 1948-ban bevezették a felsőfokú tanulmányokra is jogosító
szakérettségit.  ezt 1, ill. 2 éves tanulással lehetett megszerezni
 a gyors elitcsere másik tipikus intézménye a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos
Szövetsége) volt
- a szervezet elnöke: Gyenes Antal
- főtitkára: Szabó Gergely, majd Kardos László volt
- a népi kollégiumokban (1948 elején össz. 6067) paraszt- és munkásfiatalok éltek, tanultak
és politizáltak együtt
- a népi kollégiumok szervezetét 1949. július 10-én, az Eötvös Collegiumot 1950-ben
oszlatták fel

Az egyház
 a közoktatás reformját sokan ellenezték
- 1945. október 5-én Mindszenty az miniszterelnöknél tiltakozott a 8 osztályos általános
iskolák ellen
- nagy felzúdulást váltott ki a tankönyvek revíziója és a kötelező hitoktatás fakultatívvá
tételének felvetése 1947 tavaszán
 ezt a munkáspártok kezdeményezték, de a politikai nyomás miatt a KgP is elfogadta
 a kötelező hitoktatás eltörlésével Keresztury sem értett egyet, ezért 1947. március
14-én lemondott, utóda Ortutay Gyula támogatta a tervet, de a törekvés olyan
ellenállásba ütközött, hogy a kormány átmenetileg kénytelen volt letenni róla
 a felekezeti iskolák államosítása:
- Rákosi 1948. május 1-én jelentette be, hogy az iskolák államosítása a legsürgetőbb feladat
- az iskolák államosításával foglalkozó törvényjavaslat 1948. június 16-án került a parlament
elé
- az 1948/XXXIII. tc., értelmében mintegy 6 500 községi és felekezeti iskola került állami
tulajdonba
- a protestáns egyházak és az izraelita kitért a konfrontáció elől és az állammal kötött 1948
végi egyezményekben hozzájárultak iskoláik átadásához
- a tiltakozókat félreállították  Ravasz László a Református Egyház Egyetemes
Konventjének elnökét, Ordass Lajos evangélikus püspököt
 a katolikus egyház nagyobb ellenállást tanúsított
 Oldal 97 / 210

- Mindszenty megtiltotta, hogy az egyháziak állást vállalhassanak az államosított iskolákban,

ez tovább fokozta a tanító- és tanárhiányt
 Mindszenty-t kémkedés. valutaüzérkedés és a köztársaság megdöntésére irányuló
bűncselekmények vádjával 1948. december 26-án letartóztatták és 1949. február 8-án
életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre ítélték
- a római katolikus egyház elleni fellépések sorozata a déli határszélen élő szerzetesek 1950.
június 9-ről 10-re virradó éjjeli kitelepítésével folytatódott
 a kötelező vallásoktatás megszüntetését az Elnöki Tanács 1949. szeptember 5-én kiadott
törvényerejű rendelete mondta ki
 az állammal kötött 1950. augusztus 30-ai megállapodás értelmében a katolikus egyház kezén 8
gimnázium maradhatott
- a reformátusok 5
- az evangélikusok és az izraeliták 1-1 gimnáziumot működtethettek
- a felekezetek ált. 1-1 heti és havi lap kiadására kaptak engedélyt
 1951 júniusában letartóztatták Grősz József kalocsai érseket  1951 júliusában a katolikus
püspöki kar letette az esküt az alkotmányra

Tudomány és kultúra
 az MTA autonómiájának megszűntetését hosszú harc előzte meg
- az akadémikusok között két kérdéskör körül zajlott a vita:
1. az oktatás és kutatás egyetemekre épülő hagyományos egységének fenntartása vagy
szétválasztása, a szétválasztás esetén az MTA kutatást irányító operatív szervvé alakítása
 Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán (mellőzöttségükre hivatkozva 1945-ben
létrehozták a Magyar Természettudományi Akadémiát)
2. az autonómia megőrzése vagy a politikával való kapcsolatainak erősítése
 ezt az álláspontot Szekfű Gyula, Bibó István és az 1945-ben alelnökké
választott Kornis Gyula képviselték
- a két irányzat között ellentétek 1946-ra mérséklődtek
 az addigi egy természettudományos osztály helyett kettőt szerveztek
 Szent-Györgyit 1946. július 24-én az elnökké választott Kodály mellett az
Akadémia „másodelnökévé” tették meg
 1947 tavaszán az Akadémia könyvtárából Péter Gábor és egy szovjet katonai különítmény
távolította el a fasiszta, szovjetellenes, soviniszta, antidemokratikus és antiszemita irodalmat
- 1949. február 25-én a kommunista vezetés megalapította a Magyar Tudományos
Tanácsot
 a tanács közvetlenül a miniszterelnök felügyelete alá tartozott
 első elnöke Gerő Ernő volt  az általa biztosított pénzből számos egyetemektől
független kutatóintézet kezdte meg működését (Központi Fizikai Kutatóintézet,
Alkalmazott Matematikai Kutatóintézet, Vaskutató Intézet, Történettudományi
Intézet)
 1949. október 31-én az MTA új alapszabályokat fogadott el
- az osztályok száma 4-ről 6-ra emelkedett
- a nyelv- és irodalomtudományi osztály „széptudományi alosztálya” megszűnt
 az írók és a művészek kikerültek a testületből
 lényegesen csökkentették a taglétszámot is  politikai tisztogatás, Kodály Zoltánt
Rusznyák István váltotta az elnöki székben
 a természettudósok aránya emelkedett, a társadalomtudósoké csökkent
 létrehozták a szovjet rendszernek megfelelő tudományos minősítési eljárás rendszerét
 Oldal 98 / 210

- az egyetemek által adományozható címeket (egyetemi magántanár, címzetes egyetemi

tanár, egyetemi doktor) eltörölték, helyettük 1950-ben bevezették a tudományok
kandidátusa és a tudományok doktora fokozatot, ill. az ún. aspiránsképzés intézményét
 a kutatómunkára alkalmasnak tartott fiatal diplomások 3 éves ösztöndíjban
részesültek, s az Akadémia felügyelete alatt dolgoztak disszertációjukon, amely
megvédése után kandidátusok lettek
 a tudományok doktora fokozatot újabb disszertáció elkészítésével lehetett
megszerezni
 Bay Zoltán és Békesy György 1947-ben, Szent-Györgyi Albert 1948-ban hagyta el az
országot.
 az irodalmi élet meghatározó személyiségei: Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor,
Kassák Lajos, Weöres Sándor
 új folyóirat-struktúra:
- 1945 tavaszán megjelent Magyarok c. folyóirat Debrecenben
- a népi írók 1946-ban indították újra Válasz c. lapjukat (először 1934-38 között)
- az SZDP művelődéspolitikai fórumaként 1947-48-ban jelent meg a Kortárs c. folyóirat
- 1947-49-ben a polgári radikálisok megjelentették Huszadik Század c. folyóiratukat
- az avantgárd törekvések a Kassák Lajos szerkesztette, 1947-48-ban megjelent Alkotás c.
lapban kaptak helyet
- a kommunista és marxista értelmiség az 1946-50 között megjelenő Fórum c. folyóirat körül
gyülekezett
- az MKP 1947 őszén külön szépirodalmi folyóiratot is indított Csillag címen
- kommunista irányvonalat képviselt az 1945 és 48 között megjelenő Valóság
 az irodalmi folyóiratok mellett komoly irodalomszervező és orientáló szerepet töltöttek be a
verseket, karcolatokat és tárcákat közlő napilapok
 pártlapok:
- a kisgazdák pártlapja a Kisújság
- a kommunistáké a Révai József szerkesztette Szabad Nép
- a szociáldemokratáké a Népszava
- a parasztpárté a Szabad Szó
- a polgári demokratáké a Világ
- a radikálisoké a Haladás volt
- az 1945. május 1-én újraindított Magyar Nemzet a KgP-t kívülről támogató független
orgánum volt
 egyházi sajtó: Új Élet (izraelita), Új Ember (katolikus), Élet és Jövő (református),
Evangélikus Élet
 1945 áprilisában alakult meg az Írószövetség
- elnökségében helyett kapott Illyés, Kassák, Tamási Áron és Zilahy Lajos
 a többi művészeti ág is hamar talpra állt
- a zene irányadó személyisége Kodály Zoltán lett
- a képzőművészetben a Gresham-asztaltársaság jutott vezető szerepre Bernát Aurél és
Pátzay Pál irányításával
- a legmodernebb irányzatokat az Európai Iskola fogta össze
 filmművészet: Valahol Európában, Talpalatnyi föld, Emberek a havason
 1949-re a szellemi élet államosítása és kommunista irányítás alá vonása befejeződött

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
 Oldal 99 / 210

12. Magyarország nemzetgazdasága a két világháború

között (1918-1945)
A gazdaság helyzete a háború után
 háború utáni gazdasági nehézségek:
- 1918 őszén az OMM addigi egységes piaca hat részre bomlott
- a vasúthálózatnak csak 38%-a esett az új határok közé
- a nemzetgazdaság egyes ágazatai nagyarányú behozatalra, mások nagyarányú kivitelre
szorultak
- 1919-ben a mezőgazdasági termelés a háború előtti szint alig több, mint egyharmada,
1920-ban 50-60%-a
- 1920-ban a gyáripari termelés a háború előtti szint 35-40%-a, 1921-ben 50%-a körül
mozgott
- a termeléskiesés magas inflációval járt együtt:
 a sóbányák közül egy sem maradt magyar kézen: Nagybánya, Körmöcbánya és
Selmecbánya elcsatolásával megszűnt az arany, az ezüst, a réz, a horgany és a
mangán bányászat
 a nyitrai, erdélyi és muraközi kőolaj kutak szintén idegen kézre kerültek
 a vaskohászat 31, a vasérctermelés 11%-a maradt meg
 a mg.-i művelési ágak szerinti szerkezete is megváltozott  a szántóterületek
aránya nőtt, a réteké és legelőké viszont csökkent
 az új magyar állam a régi nemzeti vagyon 38%-ával rendelkezett
 az elcsatolt területekről érkező, kb. félmillió (3-400 ezer?) ember hónapokig pályaudvari
vagonokban vagy rögtönzött barakkokban laktak
 1920 tavaszán felülbélyegezték a régi, monarchiai bankjegyeket
- az önálló magyar bankjegy megteremtése végett valamennyire a Magyarország feliratot
nyomtatták
- a bemutatott és lebélyegzett bankjegyek felét az állam kényszerkölcsön formájában
igénybe vette.
 Hegedűs Lóránt (Teleki kormány pénzügyminisztere, a GYOSZ volt igazgatója)
inflációellenes lépései:
- megszüntette a fedezetlen pénzkibocsátást
- takarékossági rendszabályokat léptetett életbe
- adóemeléssel és több új adónem bevezetésével teremtette elő a redukált állami kiadások
fedezetét
- vagyonváltságot készült keresztülvinni rendkívüli adó, az egyes vagyonfajták 5-20%-
áig terjedően
- 1921. szeptember: Hegedűs kísérlete kudarcba fulladt
 remélt 24 milliárd korona bevételt csak részben sikerült behajtani
 a 1000 holdon felüli földbirtokok dézsmájából képződött
 közel 500 ezer hold földet a kormány visszatartotta a földreform céljaira
 javaslatait elfogadták, de végrehajtásuk akadozott
 terve rövidtávon sértette az uralkodó osztályok érdekeit
 Oldal 100 / 210

 a kormány sem tudta magát tartani a redukált költségvetéshez, folyamatosan

túlköltekezett
 a vagyonváltságból származó bevételeket nem az államadósságok törlesztésére,
ill. a gazdaság élénkítésére, hanem a folyó költségvetési kiadások fedezésére
fordították
- 1921. szeptember 16-án Hegedűs lemondott
 az infláció felgyorsult, 1923-ban már új címleteket, 50 ezer, 100 ezer, majd 500 ezer koronás
pénzjegyeket bocsátottak ki
 Kállay Tibor (a Bethlen-kormány új pénzügyminisztere) új tervei:
- az ország megváltozott gazdasági helyzetének megfelelő határozott vámpolitikai életbe
léptetése és az infláció fokozása
- 1921 végén és 1922 elején behozatali tilalmak bevezetése:
 nagymértékben visszavetették az osztrák és cseh iparcikkek importját
- az infláció fokozása a pénzromlás átmeneti konjunktúrateremtő hatása állt:
 nagy összegű hitelek felvétele révén az inflációs viszonyok közepette igen olcsón
lehetett nagy beruházásokat eszközölni, gépeket, nyersanyagokat vásárolni
 az árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a bérek  ún. inflációs
prosperitás bontakozott ki
- 1922 nyarán Kállay szerves adóreformot vezetett be
 a kisfizetésűek jövedelemadója ’% körüli lett, a havi 2 ezer aranykoronán felüli
jövedelmet pedig 7,5%-os adó sújtotta.
 ezzel egyidejűleg az állami alkalmazottak számát 209 ezerről 198 ezerre
csökkentették. (B-listázás)
 a korábban gyenge iparágak (pl. textilipar) viszonylag gyors fejlődésnek indultak
 1920 és 1924 között az ipari termelés szinte megduplázódott, az mezőgazdasági termelés
mintegy 20%-kal nőtt  1924-re mindkét ágazat megközelítette vagy elérte a háború előtti
szint 70%-át
 1923-ra az inflációs politika már veszélyekkel fenyegetett:
- a pénzkibocsátás üteme képtelen volt lépést tartani az áremelkedés ütemével, pénzszűke
lépett fel
- 1922 és ’23 folyamán több ízben is hatalmas sztrájkhullám söpört végig az ország ipari
vidékein
 ez a különböző tisztviselők és alkalmazotti rétegek egyre elégedetlenebb hangú
kérvényeinek valóságos özöne párosult.
- az infláció megállításához azonban hiányoztak a pénzügyi feltételek  ha leállítják a
fedezetlen pénzkibocsátást, megszűnik a gazdaság finanszírozásának legfőbb forrása +
felborul az államháztartás egyensúlya
- a kormánykörök általános vélekedése az volt, hogy a gazdasági stabilitást csak nagyobb
összegű külföldi hitel megszerzésével lehet biztosítani

A népszövetségi kölcsön
 1923 tavaszán Magyarország bejelentette igényét 600-700 millió aranykorona összegű
népszövetségi kölcsönre
- ellenzők: Franciaország és a kisantant
- támogatók: Anglia és Olaszország támogatta
- nyomásukra a népszövetség megszavazta a kért kölcsön felét.  307 millió aranykorona,
ennek felét Anglia, másik felét az USA, Olaszország., Svájc és további három állam
biztosította
- a kölcsönt évi 7,5%-os kamattal terhelték meg
 Oldal 101 / 210

- a kölcsön felvételével egyidejűleg vállalnia kellett Magyarországnak 200 millió

aranykorona összegű háborús jóvátétel fizetését a győzteseknek 20 év alatt
- így összesen több mint 600 milliót kellett volna visszafizetni
 1924 tavaszán Magyarországnak a kölcsön felvételét megelőzően 179 millió aranykorona
készpénzben fizetendő háborús jóvátétel teljesítését kellett vállalnia  1927/28-ban kellett
megkezdenie évi 5 milliós tételekben, amelyek később fokozatosan emelkedtek volna
 1924 tavasz: az infláció utolsó szakasza
- felállították a Magyar Nemzeti Bankot
 a bank rendelkezett a bankjegykibocsátás kizárólagos jogával
 formailag független volt az államtól
 30 milliós alaptőkéjét magáncégek jegyezték
 zárolt számlákon itt kezelték a magyar államnak azokat a bevételeit is, amelyek a
kölcsön visszafizetésének fedezetéül szolgáltak
 e bevételekkel a kormány csak a Mo-n tartózkodó népszövetségi főbiztos,
Jeremiah Smith hozzájárulásával rendelkezhetett:
 a népszövetségi főbiztos jogköre:
 a teljes magyar költségvetés ellenőrzése
 ha úgy látta jónak kormányzati kiadásokat vétózhatott meg
 új adók kivetését is előírhatta
 a szanálási program végrehajtásáról havonta beszámolt az olasz, román és
csehszlovák tagokból álló népszövetségi ellenőrző bizottságnak
 1924. július 26: megkezdődött a népszövetségi kölcsön kibocsátása
 1927. január 1: bevezetik a pengőt:
- 1925: XXXV tc., a pengő árfolyama az angol fonthoz igazodott
- váltópénze a fillér
- az ezerpengősön Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése c. képe, a százpengősön Mátyás
király portréja volt, a kisebb címleteken Rákóczi, Széchenyi, Deák, Kossuth volt látható
 1924. április 18-án a nemzetgyűlés elfogadta a Népszövetség Pénzügyi Bizottsága által
kidolgozott rekonstrukciós tervjavaslatot  ez előirányozta az állami bevételek további
növelését és az állami alkalmazottak létszámának újabb csökkentését
 az újabb adóemelések következtében a fejenkénti adóteher az 1920-as évek közepétől 60%-kal
múlta felül az 1912-es szintet
 a legtöbb adóteher jobban sújtotta a szegény néprétegeket és a kisembereket  a társadalom
81%-át kitevő munkások, kisiparosok és kereskedők az adóteher 38 (keresetük 21%-át), a
középosztály (18%) az adó 41 (fizetésük 29%-át), a nagybirtokosok és nagypolgárok (0,6%)
pedig 21%-át (jövedelmük 29%-át) fizették.
 az állami alkalmazottak létszámát két lépcsőben, 1924-ben és 1925-ben újabb 35 ezer fővel
csökkentették
- számuk így 150-160 fő körül stabilizálódott, ami a háború előtti szint fele volt
- az elbocsátások és kényszernyugdíjazások következtében az állami nyugdíjasok száma
60%-kal növekedett.
- 1924 júliusától a nyugdíjakat 40%-kal csökkentették, a közalkalmazotti fizetések pedig
1924/25-ben az 1914-es szint 37-72%-a között mozogtak.
- ez a tétel 1926-ban költségvetés 50%-át tette ki
 1926. június 30-án a szanálás hivatalosan fejeződött be
- ekkor szűnt meg magyar költségvetés népszövetségi ellenőrzése is.
 az egy főre jutó évi adósságállomány az 1930-as évek elején az összes közép- és délkelet-
európai ország közül Magyarországon volt a legmagasabb
 az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5 milliárd, 1931-re pedig 4,3 milliárd pengőre
emelkedett
 Oldal 102 / 210

A gazdaság helyzete 1924 után

 az önálló vámrendszer kidolgozása:
- 1921-ben bevezetett tilalmi rendszer hosszabb távon nem szolgálta a gazdaság érdekeit:
akadályozta az iparcikkek beáramlását és a nyersanyagforgalmat is
- 1925. január 1: vámtarifarendszer életbe lépése
 lényege: az iparvédelem- és fejlesztés volt
 átlagosan mintegy 30%-os vámvédelmet alakítottak ki, leginkább a fejletlen, de
hazai nyersanyagbázissal rendelkező könnyűipari ágazatokat védték
 a nyersanyagok többségének és egyes mg-i felszereléseke behozatalát egyáltalán
nem akadályozták
 az ipari behozatalt is magas vámtételek sújtották, mivel a kormány úgy gondolta,
hogy ezek későbbi mérséklésével el lehet érni, hogy Ausztria és Csehszlovákia is
mérsékelje magas agrárvédővámjait. DE! nem jött be
 1925 után a magyar gazdaság fellendült:
- elsősorban az ipar területén fellendülés, amely termelése több mint 70%-kal emelkedett
- a világgazdasági válság előestéjén 12%-kal múlta fölül a háború utáni szintet
- a textil ipar termelése megháromszorozódott, az élelmiszeriparé csökkent
- a mezőgazdasági gépgyártás és a járműgyártás piacok nélkül szinte tengődtek, az
elektrotechnika viszont előretört  Egyesült Izzó, Ganz
- a személygépkocsi gyártás később teljesen megszűnt és csak a kis szériájú teherautó-
gyártás maradt meg a Győri Vagon- és Gépgyárban, vmint a Mávag-ban
- új terméktípusok: 220 lóerős dízelmotor (1928-tól magyar szabadalom alapján gyártották
a Ganz-gyárban), Csepel típusú kerékpárok és motorkerékpárok
- magyar találmányok: Asbóth Oszkár-helikopter, Fonó Albert-sugárhajtómű, Bródy Imre -
kriptongázas villanykörte
 1921-ben a villamos-energiatermelés egy főre számítva háromszor múlta felül a háború előtti
szintet
 1925 és 1929 között a nagy szénbánya társaságok 9 új erőművet építettek és a meglévő ezer
mellé közel 2,5 ezer km új távvezetéket állítottak fel
 a kisiparban továbbra is az ipari munkások közel fele (45%) dolgozott
 vasút: Kandó-féle villamos mozdonyok, a Budapest-Hegyeshalom vonal villamosítása
- a gépkocsi- és autóbusz forgalom az 1920-as években éppen, hogy csak elkezdődött
 1925-ben megindult a rádiózás: az 1000 főre jutó rádió-előfizetők száma az 1930-as évekre
elérte 43-at
 a budapesti távbeszélő-hálózat automatizálása, az ország villamosítása, némileg bővült a
belkereskedelmi üzlethálózat
 1925-ben megnyitották a Corvin áruházat
 az egy főre eső nemzeti jövedelem Mo.-on 1913-ban 372, 1925-ben 365, 1929-ben 424 USD
volt

Magyarország mezőgazdasága
 az mg. részesedése a nemzeti jövedelemből 44%-ról (1913) 40%-ra (1928-29) csökkent
 1929-ben a növénytermelés szintje csak 1-2%-kal haladta meg a háború előttit
 a földreform ellenére a birtokszervezet régi egyoldalúságai megmaradtak, mivel a közép- és
nagybirtokosok érdekeinek hatékony védelme miatt összesen csak 1,1 millió holdat osztottak
szét  az ország termőterületének 8,5%-a
- a 100 kat. holdnál nagyobb birtokok részesedése a földterületből csak kis mértékben,
53,5%-ról (1921) 48%-ra (1935)
 Oldal 103 / 210

- a szétosztott földet közel félmillió igényjogosult között osztották szét, átlagosan 1,7 kat.
holdnyi törpebirtok formájában  a gazdaságok száma 1925 és 1930 között 40%-kal nőtt,
ám az 5 és 100 hold közötti, élet- és versenyképesebb parasztgazdaságok száma
ugyanezen idő alatt csökkent
 konzerválódott a gabonatermelés által dominált művelési struktúra
- 1926-30-as években a szántóterületek átlag 54%-án termeltek gabonát
- a szálastakarmányok, a kapásnövények bevetési területe nem növekedett valamint a kert
és szőlőgazdálkodás sem
 a mg-i termelést új kultúrák meghonosodása és a gazdálkodási technikák korszerűsödése
jellemezte
 a földművelésügyi kormányzat (Nagyatádi 1924-es halála után a tárca élén Mayer János állt)
kitartó propagandája nyomán vált nagy arányúvá a gyümölcsfaültetés
 a mg-i munkafolyamatok gépesítése az 1920-as évek második felében felgyorsult:
- a műtrágya használata azonban nem fejlődött ilyen ütemben  a háború előtti 12 kg-ról az
1920s évek végéig mindössze 15 kg-ra emelkedett a holdankénti műtrágya felhasználás
- a traktorok száma csaknem meghatszorozódott, megjelentek a gőzcséplőgépek
- a szállítás és betakarítás munkafolyamatai, vmint a kapálást a gépesítés egyenlőre nem
érintette
 az egységnyi területre eső állatlétszám 1911-hez képest csökkent, ill. stagnált. A ló, a marha, a
sertés és a juh együttes száma még 1929-ben is csak 87%át tette ki az 1911-esnek
 az állatállomány minőségileg javult jobb tejtermelő piros-tarka marha, angol hússertés,
angol félvér lovak
 a stagnálás ellenére az mg. továbbra is a magyar export domináns ágazata maradt  az összes
export kb. 60%-ka
 az 1920-as évek második felére jellemző gazdasági fellendülés a társadalom szerkezetére és
élet viszonyaira is hatással volt
- az agrárlakosság aránya 1920 és 1930 között 55,7%-ról 51,8%-ra csökkent
- az iparból és forgalomból élők aránya pedig 30,1%-ról 32,3%-ra emelkedett
- a kis-és középparaszti családok száma nőtt, a mezőgazdasági munkásoké pedig csökkent
- a magyar társadalom az 1920-as évekre az maradt, ami a háború előtt volt, egy kettős
struktúrájú V. torlódott társadalom, ahol a származásnak és a hagyománynak ugyanolyan
fontos szerepe volt, mint a vagyonnak és a tehetségnek
- a lakosság etnikai összetétele: a 7,9 millió főnyi népességnek csak 10,5%-át tették ki a
német, szlovák, román, horvát és szerb anyanyelvűek, 1930-ban pedig csupán 7,9% volt a
nemzetiségiek aránya
- a gazdasági konszolidáció haszonélvezői a közép- és nagybirtokosok, vmint a közép- és
nagypolgárok voltak
- az értelmiségi és tisztviselői rétegeken belül kettős tendencia érvényesült  az 1920-as
években végrehajtott leépítések, racionalizálások (B listázás) szenvedő alanyainak
életnívója alatta maradt a háború előttinek, az állásban maradóké azonban 1925-től
emelkedett, 1929-re elérte, v meghaladta az 1913. évi szintet
- a birtokos parasztságból a közép- és gazdagparasztság tudta kihasználni a konszolidáció
előnyeit
- az ipari munkások reálbérei az 1920-as évek második felében az 1913-as szint 80-90%-a
körül mozogtak
- a mg.-i túlnépesedés miatt a földnélküli napszámosok helyzete érdemben az 1920-as évek
második felében sem javult

A gazdasági világválság és hatásai

 1929. október 24  New York-i tőzsdekrach
 Oldal 104 / 210

- az agrárárak rendkívüli mértékben zuhantak

- a nemzetközi tőkeimport elakadt
- DE a fellendülés, fejlett országokéhoz képes alacsony szintje miatt a visszaesés kisebb volt
 a mezőgazdasági túltermelés első tünetei már az 1928/29-es gazdasági évben jelentkeztek.
- a nemzetközi gabonapiacot már az 1920-as évek második felében túlkínálat jellemezte
- a búza nagykereskedelmi ára közel 70%-kal, a növényi eredetű termékeké több, mint
50%-kal, az állatoké és az állati eredetű termékeké szintén ennyivel csökkent
- az agrárolló és az emelkedő adók következtében a mezőgazdaság a válság alatt
eladósodott
- a gabonatermelés válságának enyhítésére 1930 nyarán a kormány bevezette az ún.
boletta - rendszert
 a termelők a vevőktől minden eladott mázsa után a vételáron felül gabonajegyet
kaptak
 ezekkel adót lehetett fizetni, és készpénzre is átválthatók voltak, de viszont
drágította a lakosság kenyérellátását
 az ipari válság 1930-tól vált érezhetővé, s elsősorban azokat az iparágakat sújtotta, amelyek
termelőeszközöket állítottak elő
- a nehézipari ágazatok nagymérvű termeléscsökkenését a beruházási tevékenység bénulása
okozta
- az élelmiszeripar és néhány más fogyasztási iparág visszaesését az exportlehetőségek
beszűkülése, a lakosság vásárlóerejének csökkenése okozta
- a textil-, bőr-, papír- és vegyészeti ipart alig érintette a válság
- a könnyűipari ágazatok viszonylag kedvező helyzetét jelentős részben az állami
beavatkozás okozta
 1931 nyara után a válság elmélyült, ekkor a nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer
összeomlása Mo.-ot is elérte
 az európai csődök nyomán a külföldi hitelezők minden felmondható hitelt visszavontak
 1931. május 1-július 13:
- a MNB (Magyar Nemzeti Bank) mintegy 200 millió pengő értékű aranyat és devizát
fizetett ki
- az ország arany- és devizakészlet ennek következtében kimerültek
- a kormány július 13-án a kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el, majd korlátozta a
betétek kifizetését, s bevezette a kötött devizagazdálkodást
- a bank ennek értelmében zárolta az arany- és devizakészleteket, a pengő átváltását a MNB
engedélyéhez kötötték
- 1931. december 22-én a kormány teljes transzfermoratóriumot rendelt el, azaz minden
külföldre szóló kifizetést megtiltott
 az egy főre jutó nemzeti jövedelem a válság következtében mintegy 30 dollárral csökkent
 a nagypolgárság, a nagybirtokosság és a középrétegek felső csoportjainak kiugróan magas
életszínvonala a válság éveiben is megmaradt
 a lakosság túlnyomó többségét kitevő parasztság, munkásság, kisiparosok és kiskereskedők,
továbbá a különböző tisztviselők és értelmiségiek rétegek életviszonyai jelentősen romlottak
 a paraszti rétegek közül a földmunkásokat és a napszámosokat érintette igen súlyosan a válság
- a birtokos parasztságból a kis- és törpebirtokosoknak, kisbérlőknek és a földreform során
földhöz jutottaknak sorsa vált különösen nehézzé  tömegesen váltak meg kis
parcelláiktól
 az ipari munkásság helyzetét a munkanélküliség nagyarányú növekedése jellemezte
- arányuk az 1928/29-es 10%-ról 1932-re 35%-ra nőtt
- 1929- 1933: a gyáripari munkásság nominálbérei mintegy 25%-kal estek
 Oldal 105 / 210

- a válság éveiben kezdték bevezetni a gyárakban az ún. Bedeaux-rendszert 

teljesítmény szerinti bérezés, a norma alatt teljesítőket elbocsátották, a jól dolgozókat
premizálták.
- 1933-ra az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1929-hez képest közel 7 (mások szerint 16,5)
%-kal csökkent

Az 1930-as évek
 a világválság hatására nemzetközi megegyezés keretében eltörölték az összes jóvátételi
fizetéseket
 1933-ban mérsékelték az adós országok kamatfizetési és tőketörlesztési összegeit
- a külföldi hitelezők és a MNB között létrejött megállapodás értelmében Mo. a
továbbiakban évi 46 millió pengő törlesztését vállalta  a népszövetségi kölcsön
törlesztése 1979-ben járt volna le
 sikerült biztos piacokat találni a magyar mg. export számára is:
- az 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés I. (1933. július 22.) és II. (1934.
február 21.) pótegyezménye megnyitotta az addig elzárkózó német piacot a magyar mg.
termékek előtt
- 1933-ban Ausztriával tartós kereskedelmi megállapodás jött létre
- 1934. március: ún. római jegyzőkönyvek
 megnyitották az olasz és osztrák piacot
 Németország részesedése a magyar kivitelből 1938-ra meghaladta az 50%-ot
 1937-38-ra a mg. vetésterülete és termésmennyisége, vmint az állatlétszám elérte a válság előtti
szintet
 az 1930s évek elején földgázmezőkre, 1937/38-ban pedig olajra bukkantak Budafapuszta,
Bükkszék és Lipse környékén
- ezek kiaknázására alakult a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT
- 1935-ben újjászervezték a Hungária Műtrágyagyárat
- jelentősen nőtt a bauxittermelést, 1934-ben Mogyoróvárott működni kezdett az első
timföldgyár
- 1935-ben Csepelen üzembe helyezték az első alumínium kohót
 1938. május: győri program (XX. tc.)
- újabb lendületet adott a nehézipar fejlődésének
- 1 milliárd pengő a fegyverkezésre és az ország infrastruktúrájának fejlesztésére
- az 1 milliárd pengő 10%-át a MÁV modernizálására, 10%-ot útépítésre stb.
- a pénz 60%-át a 27 ezer legtöbb adót fizető természetes és jogi személytől szedték be, a
vagyonok 5-20%-os dézsmájának formájában, 40%-át államkölcsönök kibocsátásával
fedezték
- a válság hatására csökkent a gabonával bevetett területek nagysága, a zöldség- és
gyümölcstermesztés viszont nőtt
 tovább folyt az ország villamosítása 1933 és 1938 között 180 községet kötöttek be a hálózatba
 így már az összes település 36, az egész lakosság 71 %-a rendelkezett villamos árammal
- autóbuszból 1938-ban 675 volt, ezer főre 2 személygépkocsi jutott
- az 1930-as években már menetrendszerű repülőjáratok jártak Bécs és Bp., vmint Bp. és
Belgrád között
- DE! az évi forgalom csak néhány ezer fő (1932-ban kb. 6000). 1938-ban a kormány
eldöntötte, hogy a mátyásföldi és budaörsi reptér mellé Ferihegyen épít egy újat
- összességében a nemzeti jövedelem 1938-ban 6-13%-kal múlta felül az 1928/29-est és
21%-kal 1913-at
 Oldal 106 / 210

13. Magyarország belpolitikai helyzete az Ideiglenes

Nemzeti Kormány megalakulásától az
egypártrendszer kiépüléséig

Felszabadulás a német uralom alól

 1944. szeptember 23-án a harcoló csapatok érték el a mai Mo. délkeleti részét
- az első felszabadított település szept. 24-én Csanádpalota, az első város szept. 25-én Makó
volt
- december közepére a Tiszántúl jelentős része is a szovjet csapatok kezére került, a
hadműveletek azonban 1945. április közepéig húzódtak
 a front elvonulása után új hatalmi szervek, (nemzeti bizottságok) alakultak
- legfontosabb teendők megszervezése  halottak eltemetése, romok eltakarítása, a termelés
újraindítása, a szovjet hadsereg ellátását biztosító szolgáltatások megszervezése
 1944. nov. 9: Budapesten megalakul Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága
Bajcsy-Zsilinszky Endre elnökletével
 az események alakulását befolyásoló tényező lett az illegalitásból kilépő MKP
akcióprogramjának megjelenése is
- 1944. november 30-án a debreceni Néplap hasábján
 a nemzet aktív részvételével az ország felszabadításában
 fasiszta szervezetek feloszlatása
 a háborús bűnösök felelősségre vonása
 a népellenes törvények és rendeletek hatálytalanítása
 a demokratikus szabadságjogok biztosítása
 radikális földreform
 a nagytőke befolyásának korlátozása
 a munkások és alkalmazottak szociális helyzetének javítása
 együttműködés a szomszédos államokkal és a szövetséges nagyhatalmakkal
 a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front mielőbbi létrehozása
 1944. december 2-án: Szegeden megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
- nyilatkozat: megegyezik a kommunisták november 30-án közzétett programjával
 revizionista politika feladása
 baráti kapcsolat kiépítése a SZU-val és a szomszédos államokkal
 a fasiszta szervezetek feloszlatása
 a népellenes törvények és rendeletek hatálytalanítása
 a háborús bűnösök felelősségre vonása
 radikális földreform
 a dolgozók helyzetének javítása
 a szén- és olajbányák államosítása
 a nagybankok állami ellenőrzése DE! a teljes körű államosítást elvetette  a
magánkezdeményezés előmozdítása
 1944. december 14-én Debrecenben megtartotta alakuló ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés
Előkészítő Bizottsága
- kiáltvánnyal fordult a nemzethez, majd december 15-20 között lebonyolították az ideiglenes
nemzetgyűlési választásokat
 Oldal 107 / 210

 1944. december 21: debreceni református kollégium oratóriuma  Ideiglenes Nemzetgyűlés

(Debrecenben ült össze)
- 230 fő; 90 MKP, 56 FKgP, 43 SZDP, 16 Nemzeti Parasztpárt, 13 PDP, 12 független
- a tagok egy részét a Függetlenségi Front pártjainak képviselőiből alakult előkészítő
bizottság jelölte ki, másokat rögtönzött népgyűlések delegáltak
- 1945 áprilisi és júliusi választásokon a testület kiegészült a Dunántúl képviselőivel (230-
ról 498-ra)  a kommunista túlsúly 39%-ról 34-re mérséklődött, a szociáldemokraták
aránya 19%-ról 24-re emelkedett (már 498 képviselő)
 szózat a magyar néphez:
- forduljanak a németek és a nyilasok ellen
- a testület két napig ülésezett, kinevezte az Ideiglenes Kormányt és saját soraiból Politikai
Bizottságot választott
 1944.dec. 22: Ideiglenes Nemzeti Kormány:
- Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök
- két horthysta tábornok
- gr. Teleki Géza
- 2-2 kisgazda és szociáldemokrata
- 3 kommunista
- 1 parasztpárti (Erdei Ferenc belügyminiszter)
- 1 pártonkívüli (Molnár Erik) politikus
 a 23 tagú Politikai Bizottság a nemzetgyűlés számos jogát gyakorolta
- 1945. január 26-án a PB (= Politikai Bizottság) 3 tagú Nemzeti Főtanácsot választott az
államfői jogok ideiglenes gyakorlására
 Zsedényi Béla (a nemzetgyűlés elnöke); a miniszterelnök Dálnoki és Gerő Ernő
 1944. december 28: hadüzenet Németországnak
 1945 májusában létrehozták az Újjáépítési Minisztériumot
- élén: Nagy Ferenc (a kisgazdapárti vezetője)
- a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium vezetésével az MKP Gerő Ernőt bízta
meg
- Takács Ferenctől a szociáldemokrata Bán Antal vette át az iparügyi tárcát
 a magyar kommunisták egy része számolt Bethlen István esetleges bevonásával, de végül
letettek róla  1945 tavaszán a SZU-ba szállították
 1945. január 20: Magyarország és a szövetséges hatalmak képviselői aláírják a
fegyverszünetet Moszkvában
1. Mo. vissza csapatait az 1938 előtti határok mögé
2. 8 hadosztály a németek elleni harcra
3. SZU-nak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának 300 millió dollár jóvátétel
4. feloszlatja az összes németbarát és fasiszta szervezetet, betiltja a szövetségesek elleni
propagandát
5. elfogadja, hogy a békekötésig a SZEB fogja szabályozni és ellenőrizni a fegyverszüneti
feltételek végrehajtását (élén Vorosilov, majd Szviridov generális)
 háborús veszteség:
- 700-750 ezer halott
- 1938-as árfolyamon 22 milliárd pengő háborús kár
- a vállalatok 90%-át érte kisebb-nagyobb károsodás
- a munkaképes férfiak jelentős része, 900 ezer fő hadifogságban volt
 a jóvátétel fizetésénél az 1938. évi világpiaci árakat az mg. termékeknél ált. 20, az ipariaknál
15%-kal felemelve vették számítási alapnak  a jóvátétel összege az eredetinek közel
3szorosára emelkedett
 Oldal 108 / 210

Az államszervezet kiépülése
 az Ideiglenes Nemzeti Kormány (=INK) hozzálátott az új államszervezet kiépítéséhez
- a hadsereg megszervezése:
 1945. január 20-i toborzási felhívás:
 zömmel 18-20 éves fiatalok a miskolci, debreceni, szegedi
honvédkerületekből és Bp.-ről
 a Budai Önkéntes Ezred és a Kossuth Lajos Antifasiszta Gyalogezred
katonái
 az első önkéntes hadosztály még 1944. december végén megalakult
Temesváron
 1945 márciusában kezdődött meg a VI., I. és az V. gyalogoshadosztály
felkészítése a frontszolgálatra
 az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. januári rendeletével újjászervezte az önkormányzatokat
és a közigazgatást
- az ideiglenes törvényhatósági bizottságok és képviselő-testületek megválasztásával és
összetételével kapcsolatban a jogszabály úgy rendelkezett, hogy azokban minden
demokratikus párt, ill. a szakszervezeteken keresztül a társadalom minden rétege
képviselethez jusson
- ezt követte a közalkalmazottak igazolásosáról szóló kormányrendelet kiadása
- a baloldali pártok nem szorgalmazták, hogy a nemzeti bizottságok az új államszervezet
részévé váljanak  rendeletben tiltották, hogy ezek közigazgatási funkciót gyakoroljanak
 1945. február 26-án rendelték el a szélsőjobboldali szervezetek feloszlatását  ÉME, MOVE,
Magyar Élet Pártja
- egyúttal hatályon kívül helyezték az összes zsidótörvény
- megkezdték a háborús bűnösök listáinak közzétételét és a felelősségre vonást
 ezt az 1945/VII. tc. felhatalmazása alapján a népbíróságok végezték
 ÁVO Péter Gábor vezetésével az Andrássy út 60-ban
 1945. február 3 – 1950. április 1: 60 ezer fő került a népbíróságok elé, 27 ezret
marasztaltak el, 10 ezret zártak börtönbe, 189-et végeztek ki
 1946. január 10-én Bárdossy László kivégzése, később Imrédy Béla, Sztójay
Döme, Szálasi Ferenc. Horthy-t, Kállay Miklóst és Lakatos Gézát nem állították
népbíróság elé
 1945. február – március:
- a föld nélküli és kevés földű parasztok községi földigénylő bizottságokat alakítottak és
megkezdték az elhagyott földbirtokok felosztását
 1945. március 17-én: 600/1945. miniszterelnöki rendelet
- a nyilas és szélsőjobb vezetők + a háborús bűnösök földjeit, az 1 000 holdon felüli
nagybirtokokat és az ipari, kereskedelmi és banktőke földbirtokait ki kell sajátítani
- 1 000 hold alatti úri birtokosok max. 100, a paraszti birtokosok 200 hold földet tarthattak
meg
- az antifasiszta ellenállásban részt vevők 300 holdig mentesültek a kisajátítás alól. jelképes
kárpótlás fejében
- a katolikus egyház 862 ezer holdjából 765 ezret elvettek, kompenzáció nélkül
 összesen 5,6 millió holdat (az összes szántó 30%-át, az erdőségek 60-%-át) osztottak ki
- egy részét (14%) kommunális kezelésbe, 28%-ot állami kézbe vettek
- 3.2 millió holdat szétosztottak 642 ezer jogosult között
- a földnélküliek aránya 46 17%-ra, a szegény-, kis- és középparasztság 47%-ról 80%-ra nőtt
 Oldal 109 / 210

- a magántulajdonban lévő nagy- és középbirtok megszűnt

 a földosztás a Tiszántúlon és É-Mo.-on, valamint a Duna-Tisza közén néhány hét alatt lezajlott,
augusztus végére már a Dunántúlon is befejeződött
 a szét nem osztható nagy gépállomány és a nagybirtokok feldolgozó üzemei a gazdák közös
tulajdonává váltak  ezek működtetésére földműves-szövetkezetek alakultak
 a politikai rendőrség megszervezésében kezdettől Péter Gábornak volt fontos szerepe
- 1945. március elején megalakult a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya
- a gazdasági viszonyok rendőri felügyeletére július végén létrehozták az ún. gazdasági
rendőrséget

Pártok 1945 nyarán

 FKgP:
- 900 ezer tag
- birtokos parasztság és a keresztény középréteg
- újjászervezését 1944 végén az Ideiglenes Országos Vezetőség irányította
- az Ideiglenes Országos Vezetőséget Debrecenben alakítottak Balogh István elnökletével
- a párton belül balszárnyhoz tartozott Barcs Sándor, Gilácsy György, Ortutay Gyula,
Dobi István és szegényparasztjai
- ide tartozott még Gyöngyösi János, Szabó Árpád, Dinnyés Lajos
- elismert vezetőjük a pártvezér, Tildy Zoltán volt
- a párton belül a legerősebb és legszervezettebb csoportot Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Varga Béla vezetése alatt álló centrum alkotta
 ez a szárny nem kívánta a baloldali pártokkal kötött megállapodást felmondani a
békeszerződés aláírásáig
- a nagytőkét és a nagybirtokosokat Auer Pál, Pfeiffer Zoltán és Szolnoki István
képviselték
- létezett a Vásáry István és B. Szabó István-féle módos paraszti irányzat is
 lapja a Kis Újság volt
 Nemzeti Parasztpárt:
- 200 ezer tag
- tiszántúli szegényparasztok, vidéki értelmiség
- 1945 augusztusában 1400 szervezete működött, taglétszáma meghaladta a 170 ezer főt
- vezetői: Veres Péter, Kovács Imre, Darvas József, Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Farkas
Ferenc stb. a népi írók mozgalmának képviselői közül kerültek ki
- itt tevékenykedett Bibó is
- lapja a Szabad Szó
 SZDP:
- 350 ezer tag
- városi munkásság és a polgári értelmiség egy része
- augusztusi kongresszusán célként tűzte ki a szocializmus megteremtését Mo.-on
- vezetői: a konzervatív Peyer Károly, az európai szociáldemokrata mértékekkel mérhető
Kéthly Anna, Bán Antal, Szeder Ferenc, Szélig Imre és az erősen kommunistabarát
Marosán György, Szakasits Árpád (főtitkár), Rónai Sándor
- lapja a Népszava volt
 MKP/Békepárt:
- 1943 kb. 5 000, 1944 végén 3 000, 1945. február 30 ezer, október félmillió tag
- munkások, szegényparasztok, értelmiség, „kisnyilasok” (zöld pártkönyv vörösre cserélése)
- akcióprogramja végrehajtását és az újjáépítés megindítását szorgalmazta
- Moszkvából jöttek: Rákosi, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán
- itthoniak: Rajk László, Kádár János, Horváth Márton, Apró Antal, Kállai Gyula
 Oldal 110 / 210

- több „beépített” személy volt az ellenzéki pártokban is, onnan segítve az MKP
követeléseinek végrehajtását
- lapja a Szabad Nép volt
 Polgári Demokrata Párt:
- Teleki Géza vezetésével (1945 áprilisától)
- 50 ezer tag
- lényegében csak a fővárosban és a megyeszékhelyeken rendelkezett politikai befolyással
- ügyvezető elnöke Szentványi Sándor (1945 nyarától Teleki helyébe lépett)
- alelnökök: Bródy Ernő és Őrley Zoltán
- a szűkebb pártvezetéshez tartozott még Supka Géza és Rupert Rezső
- lapja a Világ
- a PDP-t az MKP nyomására 1945 nyarán kiközösítették a függetlenségi frontból
 a Magyar Radikális Párt
- újjászervezését 1944 novemberében kezdte meg Csécsy Imre
- programja és politikai irányelvei csak szűk körre hatottak
- vezetői: Csécsy, Zsolt Béla, Kende Zsigmond
- lapja a Haladás
 a Keresztény Demokrata Néppárt:
- 1945 tavaszától Demokrata Néppárt szervezése 1944 végén, 1945 elején kezdődött meg
- programját Brankovics István fogalmazta meg
- a nemzetgyűlési választásokon nem indultak, képviselőik és híveik 1945 őszén a
kisgazdapártot támogatták
- Eckhardt Sándor és Bálint Sándor révén 1945 végétől parlamenti képviselettel
rendelkezett
- lapjuk a Hazánk

Az 1945. évi nemzetgyűlési választások

 az amerikai és brit kormány demokratikus választások megrendezését kérték, és az Ideiglenes
Kormányt 1945 őszéig nem ismerték el
- 1945. szeptember: ismét összehívták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely kibocsátotta a
választások rendjéről szóló 1945. évi VIII. tc-t;
 a feloszlatott jobboldali pártok vezetőitől, az SS-alakulatokba jelentkezőktől, az
internáltaktól és a népbírósági eljárás alatt állóktól eltekintve minden 20. évét
betöltött magyar állampolgár választó és választható lett
 a jogosultak köre az 1939-es duplájára, 30%-ról 60-ra nőtt
 a szavazás mindenütt titkos volt, nem egyéni jeleltekre, hanem pártlistákra
szavaztak, egy mandátumhoz 12 ezer szavazat kellett
 a törvény lehetővé tette, hogy a függetlenségi front pártjai mellett más is indulhasson a
nemzetgyűlési választásokon
- az Országos Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 17-i ülése bírálta el a választásokon
indulni kívánó pártok kérelmét
- Demokrata Néppárt elnevezéssel két kérelem is érkezett
1. Barankovics István
2. a legitimista gróf, Pálffy József nyújtotta be
- az ONB (országos nemzeti Bizottság) csak az előbbi kérelmét fogadta el DE! a párt nem is
önállóan, hanem a kisgazdapárt listáján indult
 1945. október 7: bp.-i törvényhatósági választások
- a részvét 90% körüli volt
- eredmény::
 FKgP 50,54%,
 Oldal 111 / 210

 Dolgozók Egységfrontja (MKP és SZDP közös listája) 42,76%,

 a többi párt nem ért el számottevő eredményt
 1945. október 15-én a SZU felvette a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal
- ugyanebben az évben tette ezt az USA is
 1945. október 16-án a SZEB elnökének közreműködésével tárgyalások kezdődtek a
függetlenségi front vezetői között a belpolitikai helyzet normalizálására
- szóba került az Ideiglenes Nemzeti Kormány választások előtti átalakítása és az, hogy a
front pártjai közös listával vegyenek részt a választásokon
- a választási szövetséget a nyugati hatalmak beavatkozása hiúsította meg
- az USA és Anglia a közös listáról való lemondástól tette függővé a diplomáciai elismerést
 a f. front pártjainak kiáltványa október 25-én jelent meg
 1945. november 4-én megtartották a nemzetgyűlési választásokat
- 6 párt: MKP, SZDP, Nemzeti Parasztpárt, Kisgazdapárt, Polgári Demokrata Párt, Magyar
Radikális Párt
- a részvételi arány 92%-os volt
- eredmény:
 57% - Kisgazdapárt
 17-17%-MKP, SZDP
 7% Nemzeti Parasztpárt
 1,6% Polgári Demokrata Párt
 a Radikális Párt 5 000 szavazatot kapott   mandátum. DE! a nemzetgyűlés első
ülésén még további 12 képviselőt választott tagjai sorából  Bölöni György, Miklós
Béla, Juhász Nagy Sándor, Károlyi Mihály, Kodály Zoltán, Moór Gyula, Pátzay
Pál, Szent-Györgyi Albert, Szőnyi István, Tamási Áron, Vámbéry Rusztem,
Zsedényi Béla

A Tildy-kormány (1945. nov. 15- 1946. febr. 4)

 Vorosilov nagykoalíciós kormányt akart, ezért 1945. november 15-én a párt elnöke Tildy
Zoltán a kommunisták bevonásával alakított kormányt
- 7 tárca a kisgazdáknak
- 3-3 a kommunistáknak és szociáldemokratáknak
- 1 a parasztpártnak
- Dobi István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszterként kerültek be a
kormányba
 Rákosi és Szakasits rövidesen miniszterelnök-helyettesek lettek.
- a belügyminisztériumot az MKP kapta  a miniszter Rajk László helyett 1946 márciusáig
Nagy Imre lett
 a kormány programjába a kommunista párt mindenekelőtt gazdasági és gazdaságpolitikai
követeléseit akarta felvetetni
- első helyen állt a dolgozók élelemmel és iparcikkekkel való ellátása
- ezt követte az értékálló pénz megteremtésének követelése az állami jövedelmek
fokozásával és az állami kiadások lényeges csökkentésével
- fontos helyet foglalt el a földosztás befejezése
- a bányák és erőművek államosítása
- az MKP változatlanul sürgette a közigazgatás demokratizálásának folytatását
- a kisgazdapárt nagyrészt elfogadta a kommunista párt kormányprogram javaslatait,
amelyeket a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt is támogatott
 a közélelmezési gondok enyhítése érdekében a kormányzat fokozatosan minden fontosabb
mezőgazdasági termékre kiterjesztette a beszolgáltatási kötelezettséget, majd a földadót és a
községi adókat is természetben igyekezett behajtani
 Oldal 112 / 210

- 1946 első hónapjaiban már ez is kevésnek bizonyult, ezért az erre alakult bizottságok a
termelés folytatásához szükséges termékek egy részét is igénybe vették
- ugyanekkor az állam ellenszolgáltatásként nem tudta a parasztokat iparcikkekhez juttatni
- a bajokat tetézte az egyre gyorsuló infláció
- az MKP 1945 őszétől hangsúlyozta az állami beavatkozás szükségességét
 törekvése egy gazdasági csúcsszerv létrehozására alakult, amely Gazdasági
Főtanács néven 1945. december közepén alakult
 elnöke: a miniszterelnök, tagjai a közlekedési (Gerő Ernő) és a
szociáldemokrata iparügyi (Bán Antal) miniszterek lettek
 végrehajtó szerve a Titkárság volt, amelyet a kommunista Vas Zoltán
vezetett
 1946 januárjában a kormány a Gazdasági Főtanácsot rendelet kibocsátási joggal ruházta fel
- a Főtanács hatáskörét kiterjesztette a gazdasági élet egész területére
- az 1945 decemberében elfogadott XI. tc., szerint a kormány az állam gazdasági, pénzügyi,
közigazgatási rendjének biztosítása érdekében bármely magánjogi, büntetőjogi,
közigazgatási stb. rendelkezés meghozhatott
- az intézkedéseket csak utólag kellett a parlamenttel jóváhagyatni

Az államforma kérdése
 1945. január 26-án háromtagú (Zsedényi Béla, Miklós Béla, Gerő Ernő, majd közlekedési
miniszterré történő kinevezése után Révai József, szeptembertől pedig Rákosi Mátyás)
Nemzeti Főtanács alakult
- jogköre:
 a közhivatali és más tisztségekre való kinevezések
 a kormány tagjainak kinevezése és felmentése
 az elítéltek kegyelemben részesítése
 1945 nyarán hatásköre tovább bővült, így pl. intézkedhetett a házasságon kívüli
született gyermekek törvényesítéséről, majd hatáskörébe került a címek
adományozása, rendjelek és kitüntetések alapítása és adományozása
- a nemzetgyűlési választások után megváltozott a főtanács összetétele: a miniszterelnök
változás miatt Miklós Béla helyett Tildy Zoltán, nov. 29-től pedig Nagy Ferenc lett a tagja
 az államforma gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló, 1945. december 16-i törvény
módosította a Nemzeti Főtanács személyi összetételét
- ezután a nemzetgyűlés elnökéből és a nemzetgyűlés által megválasztott két tagból, vmint két
póttagból állt
- közülük egyik sem lehetett egyidejűleg kormánytag is
- a tanács rendelkezései és intézkedései csak akkor voltak érvényesek, ha azokat a
miniszterelnök ellenjegyezte
- a köztársaság megteremtésével, ill. a köztársasági elnöki tisztség betöltésével szűnt meg
 1945. augusztus 16-án kinevezett Mindszenty József hercegprímás a királyság fenntartásának
híve volt, népszavazás kiírását javasolta DE! a nemzetgyűlés a köztársasági államforma mellett
döntött  1946. jan. 31: a nemzetgyűlés elfogadja az 1946:I. tc.-et, amely eltörli a királyság
intézményét és Magyarországot köztársasággá nyilvánítja
- a köztársasági elnök megválasztása a parlament hatáskörébe tartozott
- jogköre korlátozott volt
 a nemzetgyűlést csak a kormány előterjesztése alapján
 a képviselők min. 40%-nak kezdeményezése esetén oszlathatta fel
 a törvényeket egy alkalommal küldhette vissza megfontolásra
 hadüzenet küldésére, v. a hadiállapot beálltának megállapítására csak a törvényhozó
testület előzetes felhatalmazása alapján volt joga
 Oldal 113 / 210

 3 név merült fel: Károlyi Mihály, Nagy Ferenc és Tildy Zoltán, akit 1946.
február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással választott meg köztársasági elnöknek
(nemzetgyűlés január 31-én fogadta el a köztársaság megteremtéséről szóló
törvényjavaslat)

A Nagy Ferenc kormány (1946- febr. 4 – 1947. máj. 30)

 1946. febr. 4-én Tildy kinevezi Nagy Ferencet miniszterelnöknek (a Kisgazdapárt főtitkára
lett)
- Nagy Ferenc miniszterelnök nemzetgyűlés programbeszédében a gazdasági problémák
megoldását, a pénzromlás, az infláció felszámolását jelölte meg a legfontosabb feladatnak
- állást foglalt a közgazdasági tisztviselők létszámának csökkentése mellett
- a mezőgazdasággal és a parasztság gondjaival kapcsolatban a Tildy-kormány korábbi
álláspontjára helyezkedett (??)
 1944. febr. 27-én: aláírják a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezményt Budapesten
 a választások után perek egész sora indult meg a földreform során elkövetett jogsértések
orvoslására
- a baloldali pártok ugyanakkor gyakorlati rendszabályokat sürgettek az új birtokosok
védelmére, és a közigazgatás demokratizálásának ügyében is egységesen lépett fel
 a kisgazdapárt ezzel szemben a jogos igények kielégítését szorgalmazta, kifogásolta a
Gazdasági Főtanács létrehozását és védelmébe vette a régi közigazgatási képviselőket is
 1944. márc. 1: a Népbíróság kötél általi halálra ítéli Szálasi Ferencet és 6 társát, az
ítéleteket márc. 12-én hajtják végre
 Nagy Ferenc arra törekedett, hogy az államigazgatás különböző szintjein a választásoknak
megfelelő arányok alakuljanak ki + orvosolják a földosztás során elkövetett túlkapásokat
 ezek a lépések nem tetszettek a kommunistáknak, a Kisgazdapárt elszigetelésére 1946. március
5-én megalakult a Baloldali Blokk, az MKP, az SZDP, az NPP (Nemzeti Parasztpárt) és a
szakszervezetek részvételével

Politikai küzdelmek
 1946. március 12-én 20 nemzetgyűlési képviselőt kizártak a KgP-ből (Kisgazda Pártból)
- Sulyok Dezső vezetésével megalakult a Magyar Szabadság Párt
- ugyanezen a napon fogadták el a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi
védelmével foglalkozó VII. tc-et, amely nemcsak a köztársaság-ellenes politikai
szervezkedést és propagandát büntette, de azt is, ha valaki erről tudomást szerez és nem
jelenti a rendőrségnek
- a törvény elfogadása után jelentették be a nemzetgyűlésben a kormány összetételében
végrehajtott változásokat
 Kovács Béla már februárban távozott a Földművelésügyi Minisztérium éléről,
helyére Dobi István lépett
 Nagy Imrét pedig 1949. március 20-án Rajk László váltotta fel a belügyminiszteri
székben
 1946. május 6-án jött létre a pártközi megállapodás a B- lista végrehajtásáról, amely a
közalkalmazottak létszámát az 1938. évi állapotokhoz képest 10%-kal kívánta csökkenteni  a
rendelet értelmében háromtagú bizottságok döntöttek, amelyekbe a miniszterelnök, az illetékes
szakminiszter és a Szakszervezeti Tanács delegált 1-1 tagot
- 1946 októberéig mintegy 100 000 személyt bocsátottak el
 1946. május 27-én a nemzetgyűlés fogadta el az emberi alapjogok védelméről szóló 1946/X.
tc.,-et amely kimondta, hogy bűntettet követ el és 5 évig terjedő börtönnel büntethető az a
 Oldal 114 / 210

közhivatalnok, aki hivatali eljárásba vagy intézkedésével másnak az 1946/I. tc., bevezetésében
foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti
 1946. május 3-án elfogadott IX. törvény értelmében a jogtalanul elvett földek az új
tulajdonosok birtokában maradhattak
- azokban az esetekben viszont, amelyekben a földosztó bizottságok végrehajtása közben
túllépték a jogszabályok előírásait, a törvény kártalanítást helyezett kilátásba DE! csak a
jogtalanul elvett, 50 holdnál nagyobb parasztbirtokokért lehetett csereingatlant vagy,
kárpótlást követelni
- más egyéb jogos esetekben pénzbeli kárpótlást írt elő
 1946. június 26-án:
- a szénbányák államosítása, ezzel 50 000 fővel gyarapodott az állami üzemben dolgozó
munkások létszáma
- a hatályba lépett jogszabály a bányaüzemek mellett az erőművek, a karbidgyárak és más
kiszolgáló egységek államosítását írta elő 1949. január 1-jei hatállyal (???)
 a kisgazdapárt május közepén elérkezettnek látta az időt a közélet minden területére vonatkozó
arányosítás végrehajtását és a törvényhatósági bizottsági választások kiírását követelte
- június végére olyan helyzet alakult ki az országban, amely robbanással fenyegetett.
 ekkor érkezett meg a SZEB jegyzéke a kormányhoz, amelyben Szviridov tábornok a
szovjet katonák ellen elkövetett merényletre hivatkozva követelte a KALOT és más
szervezetek feloszlatását, a reakciós tisztviselők leváltását, a papok uszításának
megakadályozását
 1946. július 4-én feloszlatták a Magyar Cserkészszövetséget és a KALOT-ot
- két héten belül további 1500 ifjúsági és társadalmi szervezetet tiltottak be + folyt a B -
listázás  1946 őszéig kb. 60 000 embert bocsátottak el
 a koalíciós pártok ezután pártközi értekezleten igyekeztek tisztázni politikai ellentéteiket
- 1946. július 16-i egyezményükben kötelezték magukat együttműködésük megerősítésére
- megállapodtak abban is, hogy a közigazgatási reform és a választójogi törvény
módosításának előkészítésével kapcsolatos munkálatokat olyan módon és ütemben végzik
el, hogy a törvényhatósági bizottsági választásokat még 1946 őszén megtarthassák
 1945. október 18-án Mindszenty körlevele: „úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik
totális szellemű zsarnokságot másik váltotta volna fel”
- Bibó  1945 „A magyar demokrácia váltságban van”, Szekfű Gyula 1947-ben megjelent
Forradalom után c. műve  „őszintén elfogadni a helyzetet … keleti nagy szomszédunk
bizalmát megnyerve … Magyarország békés fejlődését biztosíthatjuk”
 Kovács Béla az FKgP új főtitkára a választási arányok érvényesítésében még a
kommunistákkal való kenyértörésig is elment volna, ezért koholt vádak alapján (Magyar
Testvéri Közösség, „köztársaság ellenes összeesküvés”, a Közösség vezetőit 1947 áprilisában
halálra ítélték) a rendőrség mentelmi jogának felfüggesztését kérte, amelyet a parlament
megtagadott, ezért a szovjet katonai hatóságok 1947. február 25-én letartóztatták és a SZU-ba
hurcolták
-  Pfeiffer Zoltán és 50 másik képviselő kilépett a Kgp-ből és megalakította a Magyar
Függetlenségi Pártot

Az MKP III. kongresszusa és annak következménye

 1946. szeptember 29-október 1: az MKP III. kongresszusa
- határozatai a polgári erőknek a hatalomból és a gazdaságból való kiszorítását célozták
- az SZDP és az NPP „baloldala” üdvözölte ezeket a döntéseket
 1947. január elején a belügyi hatóságok jelentették be, hogy egy horthysta politikusokból,
katonatisztekből és hivatalnokokból álló csoport köztársaság-ellenes tevékenységet fejt ki
 Oldal 115 / 210

- ennek vezérkaraként az ún. Hetes Bizottságot jelölték meg, amelynek többek között a
Nagy Ferenc szűkebb köréhez tartozó Saláta Kálmán nemzetgyűlési képviselő is tagja volt
- Saláta Kálmán letartóztatásra az ürügyet a demokratikus államrend és köztársaság
védelméről szóló törvény szolgáltatta
- a nyomozás eljutott Kovács Béláig, az FKgP főtitkáráig
 a politikai rendőrség kérte Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését, amit a
nemzetgyűlés nem szavazott meg
 Kovács 1947. február 25-én megjelent a politikai rendőrségen és ártatlanságát.
 még ezen a napon letartóztatták a megszálló szovjet katonai hatóságok és a SZU-ba
hurcolták (8 évet töltött ott fogságban)
 a letartóztatás után az NPP alelnöke, Kovács Imre kilépett a pártból
 az „összeesküvés” okozta újabb koalíciós ellentéteket az 1947. március 11-13. pártközi
egyezménnyel próbálták lezárni
- a kormány elfogadta a hároméves terv gondolatát, vállalta
 megszünteti az agrárollót
 továbbfejleszti a szociális biztosítást
 gondoskodik az egységes tankönyvek és a lelkiismeret szabadságát biztosító
fakultatív hitoktatás bevezetéséről
 a koalíciós pártok megegyeztek a kormányalakítás kérdésében 
- 1947. március 14-étől a parasztpárti Keresztury Dezső helyett Ortutay Gyula (FKgP) lett
- a vallás és közoktatási miniszter, Nyárády Miklós, Mihályfi Ernő és Dinnyés Lajos
személyében új kisgazdapárti miniszterek kerültek a pénzügy, a tájékoztatásügy és a
honvédelmi tárcák élére
- a parasztpárt elnöke, Veres Péter az építésügyi tárcát kapta meg

A Dinnyés kormány (1947. máj. 30- 1949. jún. 11)

 Nagy Ferenc távozása:
- éppen Svájcban volt, 1947. május 30-án döntött így, mivel Rákosi Mátyás őt is megvádolta
„köztársaság-ellenes összeesküvéssel” és felajánlotta, hogy lemondása esetén családtagjait
kiengedik az országból  tiltakozásul 8 nyugati országba akkreditált követ mondott le + a
külföld is tiltakozott, de a görögországi helyzet miatt nem akarták az ENSZ elé vinni az
ügyet
 az új miniszterelnök a kisgazdapárti Dinnyés Lajos lett, aki 1947. június 10-én ismertette
kormánya programját
- leszögezte, hogy elismerik a magántulajdont, az egyén szabadságát és jogait, s biztosítja a
teljes nemzeti szuverenitást és függetlenségét
- részletesen ismertette a kormány kül- és belpolitikai célkitűzéseit (a szomszédos népekkel
való barátság és együttműködés megszilárdítása, a hároméves terv megvalósítása)
- állást foglalt a vagyondézsma, a vagyonszaporulati adó erősen progresszív jellegű kivetése
mellett
- szükségesnek vélte a bankok államosítását
- ígéretet tett (az adógabona kivételével) a beszolgáltatás eltörlésére és az agrárolló
szűkítésére
- kilátásba helyezte a közigazgatás reformját, a paraszt ifjak a jegyzőtanfolyamokra, a rendőr-
és honvédtisztképző intézményekbe való nagyobb arányú beiskolázását, a nyolcosztályos
általános iskola fejlesztését
 a párizsi békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a minisztertanács májusban
elfogadta és június 24-én került a nemzetgyűlés elé és 1947. szeptember 15-én lépett hatályba
- ezzel elévültek a fegyverszüneti megállapodások a SZEB működésére vonatkozó előírásai
és érvénybe lépett a békeszerződés 22 cikkelye (a jelen Szerződés életbelépését követően
 Oldal 116 / 210

minden szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországról vissza kell vonni,
mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga a magyar területen oly fegyveres erő
tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet
megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa)
 a hároméves tervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét 1947. június 9.i pártközi értekezlet
véglegesítette
- ekkor határozták meg a hitelszervezet államosításának mértékét, és fogadták el a
Tervgazdálkodási Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét, valamint hatáskörét
szabályozó kormányrendeletet
- a hároméves terv 1947. augusztus 1-jén megkezdődhetett
 a koalíciós pártok vezetőinek értekezlete, majd a minisztertanács is 1947. június 11-én úgy
döntött, hogy Mo. nem vesz részt Párizsban a Marshall-terv ügyében összehívott konferencián

Az 1947. évi választások és a pártprogramok

 1947. július 23-án új választójogi törvény elfogadása: 1947/XXII. tc.,
- kizárta a jogosultak köréből a Horthy-kor jobboldali pártjainak és szervezeteinek közép- és
alsó szintű vezetőit
- kizárta a B-listásokat
- kizárta a Németországba telepíteni szándékozott németeket és a Csehszlovákiából Mo.-ra
telepítendő magyarokat
- így 10%-kal csökkent a szavazópolgárok száma + elfogadták, hogy az augusztus 31-én
tartott választásokon a szabadságukat töltő nyaralók bárhol leadhassák szavazatukat
 1947. július 30-án az Országos Nemzeti Bizottság 11 párt indulását engedélyezte
- az újonnan induló pártok csak abban az esetben vehettek részt ténylegesen a választásokon,
ha az azt megelőző 15. napon a választókerület székhelyén alakult választási bizottságnál
benyújtották a szükséges ajánlásokat
 minden választókerületre nézve ötvenszer annyi választó írásbeli ajánlására volt
szükség, mint amennyi az illető választókerületben jelölhető személyek legmagasabb
száma, legfeljebb azonban 3 000
 az induló pártok között már nem szerepelt a Magyar Szabadság Párt, amely 1947.
július 21-én feloszlatta önmagát  Sulyok Dezső és néhány társa a választójogi
törvény módosítása után elveszítette választójogát
 a baloldali pártok választási programjainak gerincét a hároméves terv célkitűzései alkották
- egyöntetűen állást foglaltak a magántulajdon mellett
- ígéretet tettek a vallásszabadság biztosítására, az állam és az egyház viszonyának
rendezésére
 az FKgP külön választási programot nem dolgozott ki
- választási propagandájában szembetűnő kettőség mutatkozott:
 egyrészt elég határozottan képviselte a baloldali párokkal való együttműködés
politikáját
 másrészt az 1945-ös választási jelszavainak „modernizálásával” igyekezett hajdani
választóit megtartani
 a Magyar Radikális Párt, a Polgári Demokrata Párt és az időközben megalakult Független
Magyar Demokrata Párt (vezetője Balogh István volt) a polgári középrétegek szavazatainak
megszerzését tűzte ki célul
 a választási küzdelmekben két párt vállalkozott a koalíció ellenzékének szerepére:
- az egyik a Demokrata Néppárt (főtitkára: Barankovics István)
- a másik a Magyar Függetlenségi Párt (elnöke Pfeiffer Zoltán)
- a Demokrata Néppárt programjának középpontjában a keresztény állameszme XX. századi
modernizált változata állt  győzelme esetére ezzel ígérte felváltani a korábbi rendszert
 Oldal 117 / 210

 követelte a párturalmi törekvések megszüntetését

 az egyházak iskolafenntartó jogának csorbítatlan biztosítását
 a közületi önkormányzatok demokratikus kiépítését stb.
 a politikai katolicizmus képviselőjeként vett részt a választási küzdelemben a Keresztény Női
Tábor Slachta Margit vezetésével
- hozzájuk csatlakozott a Katolikus Néppárt is
 a Magyar Függetlenségi Párt a „kossuthi tanítások” szellemében az osztálykiváltságok nélkül
polgári életformát tekintette a „magyar élet” alapjának
- az MFP önmagát tüntette fel a hajdani kisgazdapárt igazi örökösének
 a koalíciós pártok felújították az 1945. évi választási szövetségüket azzal a kifejezett céllal,
hogy a választási küzdelemben egyrészt eleve mérsékelik az egymás elleni harcot, figyelmüket
és erejüket az ellenzékre összpontosítják
 már javában folyt a választási kampány, amikorra elkészültek a választói névjegyzékek
- a több mint 460 ezer személy kihagyása megdöbbenést keltett a koalíció és az ellenzék
táborában
- a koalíció pártjai az MKP-t hibáztatták
- az augusztus 14-én tartott püspökkari konferencia is óvást emelt a választójogból való
kizárások ellen
- Esztergás György a DNP (Demokrata Néppárt), Vajda Endre az FMDP (Független
Magyar Demokrata Párt), Slachta Margit a KNT (Keresztény Női Tábor), Pfeiffer Zoltán
a MFP (Magyar Függetlenségi Párt) nevében augusztus 30-án közös beadványt intézett
Tildy Zoltán köztársasági elnökhöz
 1947. aug. 31 Országgyűlési („kék cédulás”) választások
 eredmény:
- új pártok: Demokrata Néppárt, Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata
Párt, Keresztény Női Tábor, Magyar Radikális Párt
- MKP- 17%-ról 22%-ra, SZDP 15%-ra csökkent szavazatainak száma  a Baloldali Blokk
45%-os eredményt ért el. KgP 57%-ról 15%-ra esett vissza, de utódpártjai együttesen 37-ot
értek el.
- az ellenzéki pártok közül a DNP vmennyi párt közül a második helyet szerezte meg, az MFP
pedig közvetlenül az FKgP és SZDP után következett
- a keresztény Női Tábor csak négy választókerületben indult
- az FMDP valamivel több, mint negyedmillió szavazatot kapott
 elhagyták az országot: Kovács Imre, a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, Varga Béla, a
nemzetgyűlés kisgazdapárti elnöke, Peyer Károly szociáldemokrata vezető

Az 1947-es fordulat
 1947 megváltozik a külpolitikai helyzet, ezért a szovjetek 1947 őszétől a szovjetizálás
gyorsítására szólították fel kelet-európai híveiket
- 1947. szeptember 23-án (szept. 22-27: az európai kommunista pártok ideológiai vezetőinek
értekezlete): a dél- lengyelországi Szklarska Porebán megalakult a Kominform
 1947. szeptember 23-án újjáalakult a Dinnyés-kormány
- a minisztertanács kommunista tagjainak száma ötre emelkedett
- a kisgazdapárt és a szociáldemokraták 4-4, a parasztpárt 2 helyet kapott az új kormányban
- az új kormányprogram középpontjában a hároméves terv végrehajtása állt
- a polgári ellenzék nemmel szavazott a programra
 a Magyar Függetlenségi Párt (MFP) ellen közvetlenül a választások után politikai-
adminisztratív, majd október elejétől jogi síkon is megindította a harcot az MKP
- 1947. szeptember közepétől kezdve az AVO nyomozói jegyzőkönyveket vettek fel arról,
hogy a Pfeiffer-párt (MFP) ajánlásgyűjtői részéről hamisítások történtek
 Oldal 118 / 210

 ez szolgáltatott alapot arra, hogy az MKP petícióval támadja meg az MFP

mandátumait
 1947. október 20-án kezdődött meg a petíciós per
 a tárgyalásokon az MFP-t Pfeiffer Zoltán képviselte
 végül az MFP 49 képviselőjét 1947. november 20-án megfosztották
mandátumától, Pfeiffer Zoltán elhagyta az országot
 Rajk László belügyminiszter ezután feloszlatta a pártot
 a Polgári Demokrata Párt és a Magyar Radikális Párt vezetői 1947 őszén tárgyalásokat
kezdtek a szorosabb együttműködésről
- 1948. május 13: Radikális Demokrata Pártszövetség megalakulását nyilvánosságra
hozták
- Programja:
 azokat kívánta soraiba tömöríteni, akik „nem tagjai ugyan egyik jelenlegi koalíciós
pártnak se, de kifogástalan múltjuk és demokratikus meggyőződésük alapján jogot
szereztek arra, hogy a magyar közéletben… tevékeny szerepük legyen”

Út az egypártrendszerig
 az egypártrendszer megteremtésére irányuló törekvés hivatalos formában először 1948
márciusában vetődött fel, amikor Rákosi Mátyás felvetette a Magyar Nemzeti Függetlenségi
Front fokozatos felszámolásának ügyét
- már e koncepció jegyében csatlakoztatták 1948 áprilisában a szociáldemokrata és az erősen
megfogyatkozott kisgazdapárti nőszervezetet, a Magyar Nők Demokratikus
Szövetségéhez, amely ezután a hazai nőmozgalom egyedüli szervezete lett
- 1948 tavaszán megszűnt a koalíciós pártok külön-külön ifjúsági szervezete is, majd a
munkás- és parasztifjúsági szövetségek és a középfokú iskolák szövetségének
összevonásával létrejött a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ)
 e szervezetek vezetői Rajk Lászlóné, ill. Nonn György, a kommunista párt tagjai
lettek
 az MKP vezetői a sajtóban, később az SZDP-be beépített személyeken keresztül támadást
indítottak a párt „jobbszárnya” ellen
- 1947 novemberében, majd decemberében sikerült rávenni az SZDP fővárosi végrehajtó
bizottságát, hogy határozatban ítélje le pártja jobbszárnyát
- a jobboldallal való leszámolás az 1948. február 18-i összvezetőségi ülésén következett be,
ahol Marosán György bejelentette Kéthly Anna, Szeder Ferenc, Szélig Imre, Bán Antal
és mások pártvezetőségi tagságukról való „lemondását”
 1948 januárjától a szociáldemokrata párt tagsága kezdett tömegesen átlépni az MKP-ba
- néhány hét után az MKP Politikai Bizottsága tagfelvételi zárlatot rendelt el, ami arra
késztette az SZDP 1948. március elején megválasztott új vezetőségét, hogy most már ők
folytassák a megkezdett tisztogatási akciót  tízezreket zártak ki a pártból
- ezzel egy időben a két párt egyesülésének előkészítésére közös politikai bizottság és
szervezőbizottság alakult
 az előbbinek Farkas Mihály, Gerő Ernő, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai
József (MKP), Marosán György, Rónai Sándor, Szakasits Árpád és Vajda Imre
lettek tagjai, a közös szervezőbizottságnak pedig Apró Antal, Farkas Mihály,
Kádár János, Kovács István (MKP), Harustyák József, Marosán György,
Révész Ferenc
 a közös Politikai Bizottság 1948. március 19-i ülésén külön bizottságot hoztak létre az egyesült
párt programtervezetének kidolgozására
- ekkor jelentették be azt is, hogy az egyesülési kongresszust 1948. június 12-14 között
tartják
 Oldal 119 / 210

 1948. június 12: az SZDP és az MKP egyesült

- Peyer emigrál, Kéthly Annát kizárják a pártból  Magyar Dolgozók Pártja
- a párt elnöke: Szakasits Árpád
- a főtitkár Rákosi Mátyás lett; helyettesei Farkas Mihály, Kádár János és Marosán
György
- program:
 a párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus
 célja a szocializmus felépítése
 sürgette az államosítás kiterjesztését és a tervgazdálkodás általánossá tételét
 a „reakciós elemek” eltávolításának folytatása
 az életszínvonal emelése
 az ország termelőerőinek fejlesztése
 a mezőgazdasági termelés növelése
 állást foglalt a tervgazdálkodás megszilárdítása és kiterjesztés, vmint a SZU és a
népi demokratikus államok tervgazdasági együttműködése mellett
 fontos szerepet szánt a falusi beszerzési, értékesítési, termelő és egyéb
szövetkezeteknek
 a társadalombiztosítás fokozatos kiterjesztését ígérte a lakosság minden rétegére
 részletezte az MDP kultúrpolitikáját
 a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése
érdekében követelte az általános iskolai kötelezettségről szóló törvény
végrehajtását
 az egyházi iskolák államosítását
 a kötelező iskolai vallásoktatás és a papnevelő iskolák egyházi jellegének
csorbítása nélkül
 megkülönböztetett figyelmet szentelt a Mo.-on élő nemzetiségek
kulturálisfejlődésének
 külön fejezetben foglalkozott a külpolitikával  alapja a SZU-val való
szövetség
 Rákosi Mátyás az MDP Központi Vezetőségének 1948. november 27-i ülésén kijelentette,
hogy az új Függetlenségi Népfront nem lesz tömegszervezet, azt főleg a célok azonossága
tarja majd össze, azoké a céloké, amit az MDP szab meg
- ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy a pártvezetés mintegy megerősítve Farkas Mihály
mellett Gerő Ernőt is főtitkárhelyettessé nevezik ki
 a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor sorsát lényegében a Mindszenty-per pecsételte
meg
- 1949. február 2-án Barankovics István, az DNP főtitkára a per megkezdése előtti napon
családjával együtt az ország elhagyására kényszerült
- a párt politikai bizottsága pedig február 4-én kimondta a DNP önfeloszlatását
- a KNT (Keresztény Női Tábor) országgyűlési képviselői ellen kitalált vádak alapján a
belügyi szervek eljárást indítottak, Slachta Margit hamarosan az USA-ba távozott
 Tildy Zoltántól 1948. július 31-én szabadultak meg
- vejének, Csornoky Viktor kairói követnek visszaélési ügyei miatt mondatták le, helyébe
Szakasits Árpád került (augusztus 3.)
- augusztus 5-én a belügyminiszter Rajk helyett Kádár lett, előbbi a külügyi tárca
irányítását vette át, szeptember 9-től Farkas Mihály került a honvédelmi minisztérium
élére
 a többpártrendszer felszámolásával párhuzamosan 1948 őszén és 1949 tavaszán az MDP
vezetői erőfeszítéseket tettek az agrárpártok tagságának megnyerésére DE! az új falusi
tömegszervezet a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége szervezeti
 Oldal 120 / 210

kereteit a párt politikájával leszűkítették a mg-i munkásokra és szegényparasztokra. 

működése 1949 tavaszától munkaközvetítésre és szakszervezeti tevékenységre korlátozódott
 a szakszervezeti mozgalom, az 1948. októberi, XVII. kongresszus határozata szerint új
szervezeti keretet alakított ki  ekkor jött létre az a 19 szakszervezet, amely a korábbi 50
helyére lépett
- 1949. március 12-én a kormány rendelete alapján az üzemi bizottságokat beolvasztották a
szakszervezetekbe
- tevékenységük ezután a központi utasítások végrehajtására korlátozódott
 1948. szeptember 6-án Kádár rendeletet bocsájtott ki
- megszűntette a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) elnevezést
- a szervezet neve Belügyyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) lett
 ennek élére Péter Gábor rendőr altábornagy került
 1948 decemberében Dinnyés helyére Dobi István lépett  leváltásához ürügy Nyárádi
Miklós pénzügyminiszter Nyugatra történő távozása szolgáltatta
 1949. február 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront
- elnöke Rákosi Mátyás
- alelnökei Dobi István és Erdei Ferenc
- főtitkára Rajk László lett
- ehhez a szervezethez tartozott az MDP, a Nemzeti Parasztpárt, a már korábban egyesült
Polgári Demokrata Párt és Magyar Radikális Párt, a KgP egyik utódpártja a Független
Magyar Demokrata Párt.  „társutasok”
- az első, 1949. március 15-ei kongresszuson elfogadták, hogy a szervezet tagjai mindenben
alávetik magukat az országos vezetőség döntéseinek
 elfogadják az MDP vezető szerepét
 vállalják a szocializmus felépítésében való közreműködést és, hogy a következő
ogy-i választásokon közös jelölteket indítanak
 1949 tavaszán hozzákezdtek a helyi népfrontbizottságok megalakításához
- feladatuk abban állt, hogy palástolják május 15-ére kiírt ogy.-i választások egy párti
jellegét
- a részvételi arány hivatalosan 96,04% volt
- eredmény:
 402 képviselőből 71% tartozott a MDP-hez
 1949. június 11-én megalakult az új kormány
- elnöke Dobi István maradt
- a kormány 11 kommunista, 2 kisgazda (Bognár József Ortutay Gyula) és 2 parasztpárti
(Erdei Ferenc és Darvas József) politikusból állt
- Rákosi megkapta a miniszterelnök-helyettességet, Gerő Ernő pedig államminiszterré lépett
elő
 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadtak el, az 1936-os szovjet alkotmány mintájára
- a Magyar Népköztársaság a „munkások és a dolgozó parasztok állama”, ahol „minden
hatalom a dolgozó népé”
- a köztársasági elnök intézménye megszűnt, helyébe, 1949. augusztus 23-án egy 21 tagú
Elnöki Tanács lépett, elnöke Szakasits Árpád lett
- a köztársaság új címert kapott
 1950. január 1-jén az addigi 25 helyett 19 megyét alakítottak ki
 Oldal 121 / 210

14. Magyarország külpolitikája az 1940-es évek

második felében
Katonai hadműveletek
 „Huba-hadrend”: raj  szakasz  század  zászlóalj  ezred  hadosztály  hadtest  hadsereg
 hadseregcsoport/front
 1944. szeptember vége óta a Békés-Bihar megyén keresztül előrenyomuló szovjet hadsereg
október 6. óta újabb nagy offenzívát kezdett
- döntő jelentőségű ütközetet nyert Debrecennél, bekerítéssel fenyegetve az Észak-Erdélyben
és a Kárpátokban lévő német és magyar csapatokat
- október 11-én a szovjet hadsereg elfoglalta Szegedet
 1944. október közepére a Vörös Hadsereg elfoglalta az ország keleti és középső részét
- 1944. október 11-én a szovjet csapatok átkeltek a Tiszán, elfoglalták Szegedet, Debrecen
térségében pedig a háború egyik legnagyobb páncéloscsatáját vívták a német és a magyar
alakulatok
 a nyilasok német parancsra az utolsó emberi és gazdasági tartalékokat is mobilizálni akarták
- a totális mozgósítás érdekében újabb és újabb rendeleteket adtak ki
- német fegyverekkel és ruhákkal két hadosztályt állítottak fel (Hunyadi, Hungária SS  25.
és 26. SS hadosztály)
- a dezertálás azonban tömegessé kezdett válni, és a hadsereg ellátását is egyre nehezebben
tudták biztosítani
 1944 karácsonyán bezárult a szovjet ostromgyűrű Bp. körül
- a nyilas kormányszervek már ezt megelőzően a Dunántúlra települtek
- Szálasi előbb a Bakonyba, majd Kőszegre
 Serédi Jusztinián hercegprímás, Mindszenty József veszprémi püspök és a református
egyházi vezetők nevében Ravasz László arra kérte Szálasit, hogy nyilvánítsa nyílt várossá Bp-
et, s rendelje el harc nélküli feladását
- Szálasi azonban ezt nem tette meg és Hitler is a főváros védelmére adott parancsot
 a harcok a pesti oldalon 1945. január 18-án, Budán február 13-án értek véget
- előtte egy nappal a honvédség tagjaiból alakult Budai Önkéntes Ezred, amely a szovjet
csapatokkal együtt harcolt a Vár bevételéért
 Bp. elvesztése után a német hadvezetés még egy utolsó nagy offenzívát indított Mo. területén
- a tervezett áttörési vonal a Balaton és a Velencei-tó között volt
- 1945. március elején a Dunántúlon bontakozott ki a német támadás, amely azonban
összeomlott
- Szálasi március 29-én hagyta el az országot
- a német hadvezetőség és közel 1 millió polgári személy is elmenekült
 1945. április 4-én a szovjet Tájékoztatási Iroda közleményben jelentette be, hogy a szovjet
csapatok elfoglalták Mo. egész területét
 háborús mérleg 1945 tavaszán:
- az utolsó 8 hónapban Mo. hadműveleti területté vált  az 1938-as nemzeti jövedelemnek
több mint 5x-se, a nemzeti vagyon mintegy 40%-a pusztult el
- a gyáripari berendezések 54%-a, a sínhálózat 40%-a, a mozdonyok több, mint kétharmada,
a marha-, ló-, sertés- és juhállománynak 44-80%-a veszett el
 az első világháborúban a 21 millió lakosból 530 ezren vesztek oda
 Oldal 122 / 210

- a második vh.-.ban a 14,5 millió főnek kb. 6,2%-a (kb. 900 fő) pusztult el  340-360 ezer
katona, 500 zsidó
- szovjet fogságba mintegy 600 ezren kerültek, ebből 100-120 ezer polgári személy
- az angolszászoknak 300 ezren adták meg magukat

A szovjet megszállás és a fegyverszüneti egyezmény

 1945. január 2-án Hartmann javasolta Molotovnak és Balfour angol nagykövetnek, hogy a
magyar egyezményhez mellékelt külön jegyzőkönyvben rögzítsék a SZEB (Szövetséges
Ellenőrző Bizottság) szervezeti felépítését és a szövetséges hatalmak képviselőinek hatáskörét a
háború alatt és után.
- elhatározták, hogy a külön jegyzőkönyvet nem csatolják a fegyverszünethez, hanem a
szovjet külügyminisztérium külön juttatja el nyugati partnereihez
 a jóvátétel:
- az 1944. októberi moszkvai tárgyalásokon Sztálin és Churchill megegyeztek abban, hogy az
összeget 300 millió dollárban állapítják meg, s ebből 100 millió Csehszlovákiának és
Jugoszláviának jut.
- az amerikai kormány elfogadta ezt, de ragaszkodott részvételi jogához a SZEB jóvátételi
szekciójában
 1945. január 15-re a háromhatalmi tárgyalások fejeződtek be és január 18-án Molotov
átnyújtotta a fegyverszüneti dokumentumot az 1944 decemberében Debrecenben megalakult
kormány küldöttségének
- Gyöngyösi János külügyminiszter egyetlen lényeges módosítást terjesztett elő, kérte, hogy
a jóvátétel fizetését csak a háború után kelljen elkezdeni, a törlesztés határidejét pedig
emeljék fel 10 évre
- a nagyhatalmak ezt nem tartották lehetségesnek
 1945. január 20 a fegyverszünet aláírása
- kötelezte Mo.-t, hogy üzenjen hadat Németországnak
- 8 hadosztályt szereljen fel és bocsásson a szovjet főparancsnokság rendelkezésére
- fegyverezze le a mo.-i német csapatokat, az magyar hadsereg és közigazgatást vonja vissza
az 1937. december 1-jei határok mögé
- biztosítsa saját költségén a szövetséges csapatok mozgását az ország területén
- vonja vissza a zsidó- és más fasiszta jellegű törvényeket
- tiltsa be a németbarát, fasiszta szervezeteket
- 300 millió dollár jóvátétel
 az fegyverszünet értelmében megalakult a SZEB, amelynek elnöke, K.J. Vorosilov 1945.
február 23-án érkezett Debrecenbe
- a SZEB hatásköre nem terjedt ki a hadműveleti zónákra, vmint a 2. és 3. Ukrán Front
főparancsnokságára és seregtesteire
- tevékenységét a gazdasági erőforrások kiaknázására fordította

A határkérdés
 a MKP elfogadta, hogy az 1945-ös fegyverszünet intézkedései véglegesek, az SZDP is elvetette
a revizionizmust, a KgP az etnikai és nyelvi határok összhangba hozatalát remélték a
békekonferenciától
- a Nemzeti Parasztpárt főtitkára, Kovács Imre is az etnikai elv érvényesítését tartotta
méltányosnak
 1945 és 1946 fordulóján a kommunista és szociáldemokrata álláspont annyiban változott, hogy
Erdélyt illetően hozzájárultak az 1920-as határ módosításának felvetéséhez
 a németek kitelepítése:
 Oldal 123 / 210

- a SZEB 1945. november 20-i ülésén elfogadott tervezete tűzte napirendre

 az amerikai zónában Magyarországról 0,5 millió fő kapott „előzetes tájékoztató
beosztást”
 a magyar kormány 1945. november 30-án kézhez kapott tervezetre, december 1-
jén jegyzékbe válaszolt, amelyben ellenezte e tisztán etnikai ok miatti kitelepítést és
a kitelepítendő németek számát 200 000-ben határozta meg.
 1945 decemberében a mo.-i németek kitelepítéséről szóló kormányrendelet
tervezetet a BM törvényelőkészítő osztálya szövegezte meg
 a tervezet a német anyanyelvűekre is kiterjesztette a kitelepítési kényszert és
már nem utasította el a kollektív felelősségre vonást
 a rendelet értelmezéséről, vmint a kitelepítendő németek számáról a
nagyhatalmak és Mo. között vita indult
 a félmilliós számot Arthur Schoenfeld budapesti amerikai követ december
10-én 3-400 000-re módosította
 1945. december 3-án Gyöngyösi János megérkezett Prágába
- a csehszlovák javaslat a szlovákok önkéntes és a magyarok kényszer áttelepítésén kívül a
fennmaradó magyarok ún. transzferét irányozta elő
- Gyöngyösi nem helyeselte a lakosságcserét, bizonyos feltételekkel
- a magyar kormány angol-amerikai és szovjet ellenőrzés alá akarta helyeztetni a
lakosságcsereét + a transzferbe sem egyezett bele, ám a csehszlovák fél mindenképpen
nemzetállamot akart DE! a tárgyalások holtpontra jutottak
 1946. január 21-én az erősödő belső és külső nyomás hatására Gyöngyösi elfogadta a Prágába
szóló meghívást
- a magyar javaslatot január 30-án átnyújtották a csehszlovák félnek
- mivel válasz nem érkezett rá a küldöttség abban a hiszemben utazott el február 5-én, hogy
azt a másik fél elfogadta DE! ott átadták az elutasító választ
- 1946. február 6-10: tárgyalások
 1946. február 27:
- csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény  ugyanannyi magyart telepítenek ki,
mint amennyi magyarországi szlovák be akar települni Csehszlovákiába
- az áttelepültek ingóságaikat magukkal vihették, ingatlanaikért kártérítés járt
- a magyar-csehszlovák vegyes bizottság mellett létrehozták a pozsonyi magyar megbízotti
hivatalt DE! ez kevésnek bizonyult, ezért Beneš további 200 e. magyar egyoldalú
kitelepítésének engedélyezését kérte a nagyhatalmaktól
 a Nagy Ferenc kormány a határkiigazítások érdekében 1946 márciusa és júniusa között
Moszkvába, Washingtonba, Londonba és Párizsba is delegációk látogattak
- Moszkvában 1946. április 9-18 között tárgyalt a magyar küldöttség
 Sztálin beleegyezett a jóvátételi fizetés feltételeinek enyhítésébe, és ígéretet tett a
magyar hadifoglyok hazaengedésére
 nem ellenezte azt sem, hogy Mo. felvesse a román-magyar határ módosításának
kérdését a béketárgyaláson  a delegációban az az elképzelés alakult ki, hogy a
SZU támogatja a határmódosítást
 a Külügyminiszterek Tanácsa 1945. szeptember 20-ai londoni értekezletén az amerikai, brit,
szovjet és francia külügyminiszter osztrák-magyar, jugoszláv-magyar és csehszlovák-magyar
viszonylatban az 1938 előtti határokat állították helyre
- Erdély kérdésében vita volt, de Molotov ragaszkodott a trianoni határokhoz
- a kérdést a külügyminiszter-helyettesek elé utalták  1946. április
- az amerikaiak szerették volna elérni, hogy a kérdésben a román és a magyar kormányok
közvetlenül konzultáljanak, a szovjetek azonban ezt elutasították
- a Külügyminiszterek Tanácsa 1946. május 7-ei ülésén végül a trianoni határok
helyreállítása mellett döntött
 Oldal 124 / 210

 1946. június 21-22-én Londonban tárgyalt a magyar küldöttség, ahol Attlee miniszterelnök
nem áltatta őket
- június 25-én Párizsban még annyi eredménnyel sem jártak, mint Washingtonban, vagy
Londonban

A békekonferencia
 már 1942-1943 fordulóján felállították a Szovjetunióban, USA-ban és Angliában azokat a
testületeket és bizottságokat, amelyek feladata a béke előkészítése volt
- a három nagyhatalom 1943 őszétől, a londoni székhelyű Európai Tanácskozó Testület
(EAC) létrehozásával, a fegyverszüneti feltételek közös kidolgozásával és a SZEB-ek
felállításával közös európai politika kialakítására tett kísérletet
- 1945. február 11: Nyilatkozat a felszabadított Európáról
 1945. július 17-augusztus 2: potsdami konferencia
- a három nagyhatalom létrehozta a Külügyminiszterek Tanácsát, amely a béketárgyalások
és az európai területi rendezés előkészítő, majd döntéshozó fóruma lett
- a Tanács 1945 szeptembere és 1946 decembere között Londonban, Párizsban és New
Yorkban ülésezett az olasz, a román, a bolgár a magyar és a finn békeszerződés
megalkotására
- 1947. március-áprilisban Moszkvában, majd novemberben Londonban a központi
kérdést, a német békeszerződést és az osztrák államszerződést vitatták meg
 Magyarország felkészülése a békeszerződésre:
- 1945. május végén Gyöngyösi János külügyminiszter Kertész Istvánt bízta meg a munka
irányításával  Béke-előkészítő osztály
 a központban a területi kérdés és a kisebbségek helyzete állt
 Románia vonatkozásában a népcserére és az önálló, vagy legalábbis széles körű
autonómiával felruházott Erdélyre dolgoztak ki tervezetet
 a magyar-csehszlovák viszonynál abból indultak ki, hogy Csehszlovákia a háború
kitörésétől a szövetségesek oldalán állt + 1943 decemberében Benes Moszkvában
barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség-nyújtási egyezményt kötött
 a Csallóköz és a nyugat Mo.-i határsáv visszacsatolását remélték
 Legnehezebb helyzetben Jugoszláviával szemben voltak
 a nemzetiségi elv alkalmazását a Bácska északi részén és a baranyai háromszögben
Jugoszlávia visszautasította volna
 osztrák vonatkozásban Sopron környékén kívántak kisebb határmódosításokat
 végül mérlegelték Ruténföld Szovjetunióhoz való csatlakozását
 1946. július 29-én kezdődött a békekonferencia
- a magyar delegációt Gyöngyösi János vezette
- evidenciaként hatott, hogy a győztesek közé soroltak nem engednek át területeket a
vesztesek javára

A román-magyar határvita:
 minden előzetes tárgyalás ellenére Romániával szemben területi igényt jelentett be
- 1946. augusztus 20 Kisebbségi Kódex
- 1946. augusztus 31. Auer Pál párizsi nagykövet felvetette a 4000 km2, Szatmárnémetit,
Nagykárolyt, Nagyváradot, Nagyszalontát és Aradot magába foglaló, félmillió lakost érintő
egyszerű határigazítási javaslatát DE!  támogatás
 előzmények:
 Sztálin Mo. megbüntetését helyezte kilátásba
 az USA az etnikai méltányosság és a legkisebb határmódosítások elve alapján
 Oldal 125 / 210

 az angolok pedig kisebb határigazításokat próbáltak

 a döntéshozatalban részt nem vevő Fro. is felülvizsgálta trianoni álláspontját 
Bidault francia külügyminiszter belátta, hogy legalább az Alföldön élő magyarság
egyazon állami keretbe illesztése jogos igény DE! 1945 tavaszára eldőlt a kérdés,
mivel Sztálin a román baloldalnak végleg odaígérte Erdélyt
 1944. június 5-én az erdélyi kérdést a szovjet külügyminisztérium Litvinov vezette
béke-előkészítő bizottsága tanulmányban foglalta össze
 Románia ellenséges ország, de teljesen elképzelhető részére Erdély átadása,
Besszarábiára és Bukovinára vonatkozó igényeiről való teljes lemondás
esetén
 az USA 1944. április 19 és július 26. között készült előterjesztése szerint az
USA előnyben részesíti az erdélyi román-magyar határ etnikai vonalon
történő módosítását
 az angolok 1945. június 7-i álláspontja szerint nehéz lenne ellenezni Erdély
Romániához való ideiglenes visszatérését
 1945. szeptember 20-án a Külügyminiszterek Tanácsa előtt került sor a londoni ülésszak
egyetlen, Mo.-t is érintő vitájára, amely a román-magyar határkérdéssel foglalkozott
- a londoni külügyminiszter helyettesi értekezleten a szovjet küldöttség az 1946. március 11-
én a román, március 27-én a magyar békeszerződés tervezetében egész Erdély Romániához
való csatolását javasolta
- 1946. április 16-án a nagyhatalmak képviselői úgy döntöttek, hogy a békeszerződés
tervezetbe az 1938. január 1-jei román-magyar határ visszaállítását előíró cikkely kerüljön
bele
 a csehszlovákok 1946. április 10-i memorandumukban Pozsonnyal szembeni 5 falut kértek,
ebből csak 3-at (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár) kaptak meg
- az egyoldalú lakosság kitelepítést (kb. 200 000 ember) azonban a békekonferencia
elutasította

A párizsi békeszerződés tartalma

 a területi kérdésekkel a békeszerződés I. része foglalkozott, a többi 7 katonai, gazdasági,
politikai és egyéb rendelkezéseket tartalmazott
- a magyar hadsereg létszáma max. 65 ezer fő, légiereje max. 90 gép, ebből max. 70. lehet
harci repülőgép
- atomfegyvereket és néhány más fegyvertípust Mo. nem gyárthatott
- a magyar hadifoglyok minél előbbi hazaszállítása
 a gazdasági kérdésekkel foglalkozó V. rész megerősítette az 1945-ős fegyverszünet. jóvátételi
részét  200 millió a SZU-nak, 100 millió 70:30 arányban Jugoszláviának és
Csehszlovákiának
- az USA azon javaslatát, hogy ezt az összeget 200 millióra kéne csökkenteni, a SZU
elutasította
 a politikai jellegű II. rész helybenhagyta a fasiszta jellegű szervezetek feloszlatását és
kimondta, hogy ilyenek, ill. revizionista szervezetek a továbbiakban nem alakulhatnak
 a IV. rész kimondta, hogy „a jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges
fegyveres erőt 90 napon belül Mo.-ról vissza kell vonni… mindazonáltal a SZU-nak fennmarad
a joga magyar területen oly fegyveres erők tartása, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a
hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.”
 a békeszerződést 1947. február 10-én írták alá Párizsban
- a nemzetgyűlés 1947. szeptember július 16-án cikkelyezte be
- a SZEB feloszlott, az 50 ezer fős szovjet katonai állomány azonban továbbra is Mo.-on
maradt
 Oldal 126 / 210

- az ENSZ-be 1955. december 14-én vették fel Magyarországot

 katonai rendelkezések:
- a szárazföldi haderő tekintetében a bolgár létszámot alapul véve az amerikaiak 60 ezres, az
angolok 70 ezres létszámot javasoltak
- az előterjesztések a Románia esetében elfogadott elvet alkalmazták
 az állam területi kiterjedését
 a lakosság lélekszámát a védendő városközpontok számát vették alapul
- a bolgár és a magyar légierő 90 repülőt tarthatott meg, Mo. 5000 főnyi személyzettel
- a román és a bolgár rendelkezések alkalmazása olyan furcsaságokat eredményezett, hogy a
békeszerződés tervezet 15. cikkelyében Mo.-nak megtiltották a tengeralattjárók,
torpedónaszádok, tengeri aknák kikísérletezését, építését, vagy tartását
- a román és bolgár gazdasági rendelkezéseket mutatis mutandis a magyar békeszerződés
tervezet szövegébe iktatták
- a magyar ügyek tárgyalása a párizsi értekezlet utolsó napjaira korlátozódott, a magyar
békedelegáció meghallgatására nem került sor
 a balkán-finn gazdasági bizottság 1946. október 2-i ülésén az amerikaiak kérték, hogy az Mo.
által fizetendő jóvátétel összegét 300-ról 200 millió USD-re szállítsák le + az ország gazdasági
helyzetének stabilizálásának elősegítésére szolgáltassák vissza az amerikai megszállási
zónákból a magyar javakat DE! az indítványt elvetették
 a párizsi értekezleten a magyar békeszerződés tervezet 21 jóvátételre vonatkozó pontját
egyszerű többséggel fogadták el, viszont az amerikai küldöttség ellene szavazott
 1946. november 29-én a Külügyminiszterek Tanácsa New York-i ülésszakán tárgyalta meg
Bevin angol külügyminiszter javaslatát a szövetséges csapatok visszavonásáról a volt
ellenséges államok területéről, de Molotov szerint ezt a kérdést már megoldották
- .Bevin megváltoztatta álláspontját és elismerte, hogy a román és a magyar békeszerződés a
szövetséges csapatok kivonulását előíró cikkelyével korábban egyetértett
 a potsdami 4-3-2 formula:
- az olasz békeszerződés tervezet az angol, az amerikai, a szovjet és a francia, a románt, a
bolgárt és a magyart az angol, az amerikai és a szovjet, míg a finnt az angol és a szovjet
külügyminiszter állította össze
- mindvégig az olasz békeszerződés tárgyalásának elsőbbsége érvényesült, az ún. balkáni
békék (román, bolgár, magyar) esetében pedig a román békeszerződésé
- a nagyhatalmak összefüggő békerendszert akartak létrehozni, ezért kötelezték a legyőzött
államokat a többi békeszerződés elismerésére
 a békeszerződés szigorú és súlyos volt, túlságosan nagy terhet jelentett az újjáépülő magyar
nemzetgazdaság számára
- olyan javak és kulturális értékek kiszolgáltatására kötelezte a magyar kormányt, amelynek
eredete és tulajdonjoga legalábbis vita tárgyát képezte
- a nemzeti kérdést azon kormányok belügyei közé utalta, amely államok keretében éltek
- az okmány 42 cikkelyből és 6 függelékből állt

Hazatelepültek
 az 1949-es népszámlálás szerint 1941 után 376 ezren települtek haza  134 ezren Romániából,
119 ezren Csehszlovákiából és 66 ezren Jugoszláviából
 a potsdami konferencia határozata és a SZEB döntése értelmében 200 ezer németet telepítettek
ki Magyarországról
 Oldal 127 / 210

Külpolitika 1947-ben
 1945. szeptember 25-én a SZU elismerte az Ideiglenes Kormányt
- az USA november 15-én vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Mo.-gal, míg Nagy-Britannia
ezt csak 1947. szeptember 16-án tette meg
 Gyöngyösi János külügyminiszter a németekkel szembeforduló, a béketapogatózásban részt
vevő diplomatákra támaszkodott
- később Nagy Ferenccel együtt került ki a kormányból
 az 1947 tavaszára megérlelődő semlegességi gondolat abból a felismerésből táplálkozott, hogy
a Kelet és a Nyugat egyaránt figyelmen kívül hagyja Mo. alapvető érdekeit
 1947. december 8-án Jugoszláviával kötött barátsági együttműködési és kölcsönös
segítségnyújtási szerződést
- ezt követte 1948. január 24-én a magyar –román, február 18-án a magyar-szovjet, június
18-án a magyar-lengyel, július 16-án a magyar-bolgár és 1949. április 16-án a magyar-
csehszlovák a Jugoszláviával kötött barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási
szerződés

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
Fülöp Mihály-Sipos Péter, Magyarország külpolitikája a XX. században
 Oldal 128 / 210

15. A Rákosista diktatúra, 1949-1953

A pártállam kiépülése
 az 1948 szeptemberétől 1949 márciusáig terjedő tagfelülvizsgálat során 300 ezer fővel
csökkentette az MDP taglétszámát
 az 1949-es alkotmány szerint a Magyar Népköztársaság legfőbb államhatalmi szerve az
Országgyűlés volt
- elvileg ez gyakorolta a népszuverenitásból eredő összes jogot
- törvényeket alkotott
- megszabta a költségvetést
- megválasztotta az Elnöki Tanácsot és a kormányt
- döntött a hadüzenet és békekötés ügyében
- DE! a valóságban egyszerű szavazógép volt
- a változó számú honatyát évente választották
- választójoggal minden 18 éven felüli állampolgár rendelkezett, kivéve az elmebetegeket és
a „dolgozó nép ellenségeit”
 jelölteket elvileg a Népfront állította, valóságban a MDP
 a választásokon a szavazók csaknem 100%-a részt vett
- az ogy. 1949-től nem ülésezett rendszeresen, évente 2-3x hívták össze, törvényeket 1950
után már alig alkotott
- a rendszeres törvényalkotó munkát az Elnöki Tanács által kibocsájtott jogszabályok
pótolták  „törvényerejű rendelet”, az ogy. utólag hagyta jóvá
 az Elnöki Tanács hatalmát elvileg mindössze az korlátozta, hogy az alkotmányt nem
változtathatta meg
 az elnöki posztot 1950 májusáig Szakasits Árpád, majd Rónai Sándor, 1952
augusztusától 1967-ig Dobi István töltötte be
 az államigazgatás legfőbb szerve a kormány (1949-től Minisztertanács)
- élén a kormányfővel
- tagjai:
 a Minisztertanács elnökhelyettesé(i)ből
 a tárca nélküli államminiszter(ek)ből
 a minisztériumokat vezető miniszterekből tevődtek össze.
- a minisztériumok számát, az alkotmányt 15-ben szabták meg
- a főbb iparágak külön tárcát kaptak.
 a Kereskedelmi Minisztériumot is szétválasztották Kül- és Belkereskedelmi
Minisztériummá
 a Minisztertanács elnöke 1948-tól 1952-ig Dobi István, majd 1953 nyaráig Rákosi
Mátyás, aki 1945 novemberétől addig minden kormányban a miniszterelnök-
helyettesi tisztséget töltötte be
 az államhatalom helyi szervei: megyei, járási, városi, községi és a városokon belül kerületi
tanácsok
- az első tanácsválasztásokat 1950. október 22-én tartották, összesen 220 ezer tanácstagot
választottak.
 a tanácsrendszer legalsó szintjén a községi (falusi) és városi, ill. a fővárosi kerületi tanácsai
voltak
- a falusi tanácsok felett álltak a járási tanácsok, amelyek a városi tanácsokkal együtt a
megyei tanácsok fennhatósága alá tartoztak
- 1954-ben 5 nagyváros (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) a megyékkel egyenrangú,
megyei jogú város lett
- a hierarchia legfelsőbb szintjén a Minisztertanács és az egyes szakminisztériumok álltak
 Oldal 129 / 210

 a tanácsok élén a tanácselnökök álltak

- a szakapparátus (végrehajtó bizottságok) munkáját a titkárok irányították
- a titkárokat és a tanácsi alkalmazottakat nem választották, hanem a felsőbb hatóságok
nevezték ki
 módosult az ország megyei beosztása is
- 1950. január 1-jei hatállyal 19 megye
1. Szabolcs-Szatmár megye: Szabolcs-Ung és Szatmár- Ugocsa-Bereg vármegyékből
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Abaúj- Torna, Borsod- Gömör- Kishont és Zemplén
vármegyéből
3. Hajdú-Bihar megye: Hajdú és Bihar vármegyékből
4. Nógrád megye: Nógrád-Hont vármegyéből
5. Szolnok megye: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékből
6. Pest megye: Pest- Pilis- Solt- Kiskun vármegyéből
7. Bács-Kiskun megye: Bács-Bodrog vármegyéből
8. Győr- Sopron megye: Győr- Moson- Pozsony és Sopron vármegyékből
9. Csanád- Arad- Torontál vármegye beolvadt Csongrád és Békés megyékbe
 a bírósági szervezet:
- az Elnöki Tanács 1949. október 24-ei törvényerejű rendelete alapján alakult át
- a Kúria helyébe a Legfelsőbb Bíróság került
- az ítélőtáblák neve felsőbíróság, a törvényszékeké megyei bíróság lett
- a legalacsonyabb fokú bíróságok továbbra is a járásbíróságok maradtak
- a bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből álltak
- bizonyos módosításokkal érvényben maradt az 1878-as Btk. (Büntető Törvénykönyv)
- az ügyészi szervezet „törvényességi” felügyelete 1953-tól az államigazgatásra és a
vállalatokra is kiterjedt
 a párt községi. kerületi és üzemi alapszervezetei élén a párttitkárok álltak, akik ellenőrizték és
„tanácsokkal” látták el a saját szintjüknek megfelelő államigazgatási szerveket, ill. az
üzemekben és a munkahelyeken az állami vezetőket
- a városi és megyei pártbizottságok titkárai a tanácselnökök és a vb-titkárok politikai
felügyeletét látták el
 az állampárt legfőbb szerve formailag a kongresszus volt
- 1948 és 1956 között 3 kongresszust tartottak (1948, 1951, 1954)
- a küldöttek ilyen alkalmakkor meghallgatták az országos vezetők beszámolóit
- megvitatták az előterjesztéseket és meghatározták a következő 3 év legfontosabb tennivalóit
DE! csak elvileg, a valóságban az országgyűléshez hasonló szavazógép volt
- több múlott a Kongresszus által megválasztott Központi Vezetőségen, amely 71 tagból állt,
és havonta ülésezett
 itt kerültek terítékre a legfontosabb kérdések.
 DE! a nagy létszám és a nem túl gyakori ülések miatt operatív irányító funkciókat
nem tudott ellátni
- a Központi Vezetőség szerepe eltörpült a Politikai Bizottság mellett, amely hetente
ülésezett
 1948-ban 14, 1951-ben 17, 1953-ban 9 tagból állt  Kádár János, Rajk László,
Szakasits, Marosán, (a moszkovita) Rákosi, Gerő, Révai József, Farkas Mihály,
Vas Zoltán, Nagy Imre. Nagy Imre 1949-ben kegyvesztett lett
 Rákosi, Gerő, Révai József, Farkas Mihály, Vas Zoltán  „”ötösfogat, Vas nélkül
„négyesfogat”; Rákosi, Gerő, Farkas  „trojka”
 1950 novemberében Rákosi, Gerő és Farkas megalakította az ún. Honvédelmi
Bizottságot, melynek létezéséről a Központi Vezetőség sem tudott.
 döntéseiket a Politikai Bizottság 1953-ig általában vita nélkül elfogadta
 Oldal 130 / 210

 A Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság mellett jelentős hatalommal rendelkezett az ún.

Titkárság
- ezt a csúcsvezetés és a legfőbb állami vezetők alkottak
- a testület 1951-től 8, 1954 után 5 főből állt
 a párthierarchia csúcsán a párt főtitkára, ill. 1953-tól első titkára, Rákosi Mátyás állt, aki
hazaérkezésétől, 1945 nyarától töltötte be ezt a funkciót
 1951 februárjában összehívták az MDP II. kongresszusát
- az a szellem hatotta át, hogy a közeljövőben várható a világháború kirobbanása az
imperialista hatalmak részéről
- 1951. május 22-én az MDP KV elrendelte a pártvezetőség újjáválasztását
- erre az illegális korszak kommunista vezetőinek letartóztatása szolgáltatott ürügyet
- 1951 áprilisában Zöld Sándor belügyminiszter letartóztatása előtt végzett családjával, majd
maga is öngyilkost lett
- 1951. október-novemberi választások során leváltották a régi vezetőségek tagjainak
46,4%-át
 1952 augusztusában Rákosi Mátyás átvette Dobi Istvántól a miniszterelnöki tisztet
- Nagy Imre miniszterelnök helyettes lett
- Rákosi volt az első titkár, a miniszterelnök, a Honvédelmi Bizottság elnöke és az ÁVH
legfőbb irányítója is
 1954. március 9-én Rákosi 60. születésnapja  a személyi kultusz csúcsa. „Sztálin legjobb
magyar tanítványa”; a magyar írók külön kötetet adtak ki (Magyar írók Rákosi Mátyásról), a
Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása  Rákosi elvtárs harcos élete
- az Operaházban díszünnepélyt rendeztek

Az „engedetlenekkel” és a „belső ellenséggel” való leszámolás

 1948. szeptember 6-ától az ÁVO Államvédelmi Hatóság
- eredetileg a háborús bűnösök felkutatásával foglalkozott
- 1949-től azonban már a kommunisták is sorra kerültek
- a szervezet 1949-ben kivált a Belügyminisztériumból, s a Minisztertanács, majd 1950-től a
Honvédelmi Bizottság, személy szerint Farkas Mihály felügyelete alá tartozott
- a kisebb járások és városok rendőrségei mellé is beosztottak 1-1 államvédelmi tisztet
- a központi kartotékrendszer kb. 1 millió (a felnőtt lakosság 10%-a) személyről tartalmazott
információkat
 1949-től újabb koncepciós perek sorozata indult  1949 februárjában elítélték Mindszentyt,
megrendezték a MAORT-pert
 1949. május 31-én tartoztatták le Rajk Lászlót
- vádak:
 kémkedés, az „imperialistáknak”
 együttműködés a Horthy-kor titkosrendőrségével
 kapcsolattartás a jugoszlávokkal
- Rákosi eleinte habozott Nagy Imre és Rajk között, végül úgy döntött, hogy a moszkvai
kapcsolatokkal rendelkező Naggyal nehezebb lenne leszámolni, mint a „hazai” Rajkkal
- Rajkot meggyőzték, hogy a per célja kizárólag az „osztályellenség” megfélemlítése, a
halálos ítéletet pedig nem fogják végrehajtani, később pedig teljes mértékben tisztázzák a
vádak alól
- ezek után Rajk beismerő vallomást tett, melyet a rádió is közvetített
- 1949. október 15-én pedig kivégezték
- perének részeként az ÁVH további 141 személyt vett őrizetbe, akik közül 14-et kivégeztek,
11-et életfogytiglani börtönre ítéltek, 38-at internáltak
 Oldal 131 / 210

 1950 tavaszán és nyarán a volt szociáldemokrata többségtől szabadult meg a trojka 276
személyt internáltak, 154-et elítéltek
- Szakasits életfogytiglant kapott
- Marosán Györgyöt halálra ítélték, amit kegyelemből életfogytiglani börtönre változtattak
ezután rendezték meg az ún. „tábornokpere”-ket
- az ún. Sólyom-ügy során 48 főt tartóztattak le, 4 személyt internáltak, a 44 elítéltből 10-et
kivégeztek
- a katonai bíróságok 1949-1952 között mintegy 24 ezer személyt ítéltek el
 1950-ben pattant ki a Szűcs-ügy (Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, az NKVD beépített
embere volt), amelyben 40 személy ellen indult eljárás
- 2 ember végeztek ki, 1 személyt életfogytiglant kapott
- Szűcsöt és testvérét még a kihallgatás során agyonverték
 1951 tavaszán a hazai kommunisták újabb csoportja került sorra, összesen 21 vezetőt
börtönöztek be, köztük (májusban) Kádár főtitkárhelyettest és Kállai Gyula külügyminisztert
- 1952-ben ismét szociáldemokratákat tartóztattak le, majd hozzáláttak a cionista per
előkészítéséhez
- az ún. munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perekben összesen 28 személyt ítéltek
halálra és végeztek ki
 1950 és 1953 között az ügyészség összesen több mint 1 millió büntetőeljárást kezdeményeztek,
390 ezer esetben született elmarasztaló ítélet
- az elítéltek egy része börtönbe, másik felük internáló- vagy munkatáborba került (pl. recski
kőbánya)
- a táborok száma 1953-ra elérte a 100-at
 1951. május-júniusban 14-15 ezer embert minden bűnvádemelés vagy bírósági eljárás nélkül
egyszerű rendészeti határozattal telepítettek ki a fővárosból és a vidéki nagyvárosokból vidékre
és kényszerítettek mezőgazdasági munkára
- zömmel a régi elit, ill felső középosztály képviselői
 1952. július: a Központi Vezetőség meghirdette a „szociáldemokratizmus” elleni kérlelhetetlen
harcot
- ekkor börtönözték be Kisházi Ödönt, a Szakszervezeti Tanács régebbi elnökét és váltották
le Rónai Sándort az Elnöki Tanács éléről
- de rajtuk kívül sok egyszerű párttagot is internáltak, ill. állítottak bíróság elé
- mivel a börtönök megteltek, munkatáborokat állítottak fel  Kistarcsa, Recsk,
Kazincbarcika, Oroszlány
- 1950-től az ÁVH hatáskörébe került a katonai elhárítás és a határőrség is + felállították a
nyilvántartási osztályokat, ahol a régi „reakciósokat” és az új, potenciális ellenfeleket
tartották nyilván
 1953 elején Péter Gábort börtönbe zárták, később életfogytiglani börtönre ítélték

Hadsereg
 az 1947-es békeszerződés 70 ezer fős hadsereg fenntartását engedélyezte, de a hidegháború
nagy létszámú hadsereg felállítását és fegyverben tartását kívánta meg
- az 1948 szeptemberében még komolyabb harci érték nélküli magyar honvédség 1950
nyarára számottevő ütőerőt jelentő hadsereggé duzzadt
 a magyar fegyveres erők létszáma a 300 ezer főt is meghaladta
 lényegében minden nagykorú fiatalembert besoroztak
 a szolgálati időt több fegyvernemnél felemelték 3 évre és ösztönözték a tovább
szolgálást
 1950 és 1952 között az állami költségvetés kb. 25%-át fordították hadikiadásokra
 Oldal 132 / 210

 a kezdeti fázisban a horthysta tisztikar szakértelme nélkülözhetetlen volt, de bennük sem a

magyar, sem a szovjet vezetők nem bíztak meg, ezért már 1948 végétől rendszeresítették a
szovjet katonai tanácsadók intézményét, akik rövidesen, mint felügyelők kezdtek viselkedni
- részben a parancsnokló tisztikar ellenőrzésére hozták létre a politikai tisztek intézményét is
 „politrukok”, zászlóaljaktól fölfelé minden katonai egység társparancsnokai voltak,
akiket a honvédelmi miniszter első helyettese által irányított Politikai Főosztály
alárendeltségébe tartoztak
 hozzájuk tartoztak az egységen belüli pártsejtek
 1949-51 között az új tisztikart rövidített tanfolyamokon képezték ki
- ezzel egy időben megkezdődött a horthysta tisztikar likvidálása
- az 1950-es ún. tábornokperben 12 tábornokot és főtisztet végeztek ki, és 13-at
életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. 1954-re a tisztikar már csak 15%-a rendelkezett 8
osztályos eleminél magasabb iskolai végzettséggel, 65%-uk volt párttag, 60%-uk
munkásként dolgozott a bevonulás előtt

Oktatás, kultúra és művelődés

Egyház
 a kommunisták fontos teendőnek tartották a vallásos emberek számának csökkentését, az
egyházak tevékenységének korlátozását
- a vallásos ünnepek egy részét (pünkösd, húsvéthétfő) eltörölték, másik részüket új
tartalommal igyekeztek feltölteni; Mikulás  Télapó, karácsony  fenyőünnep; augusztus
20.  új kenyér és az alkotmány napja
- a lelkészeknek eskü kellett tenniük az 1949-es alkotmányra
 az evangélikus és református egyház püspökei ezt 1950 januárjában megtették, a
katolikus püspöki kar azonban csak az állami fizetésben részesülő alsópapság
számára engedélyezte ezt
 a Központi Vezetőség 1950 tavaszán a „klerikális reakció elleni harc” fokozására
szólított fel
 1950. augusztus 30-án aláírt megállapodásban a katolikus felsőpapság
kinyilvánította, hogy elismeri és támogatja a Magyar Népköztársaság államrendjét, a
papságot eltiltja a téeszesítéssel szembeni ellenállás támogatásától
 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács megvonta a szerzetesrendek többségének működési
engedélyét
- a ferencesek, piaristák és a bencések továbbra is taníthattak az államosítás alól mentesített
középiskolákban
- a papi utánpótlás akadályozása érdekében az egyházmegyék szemináriumát összevonták, a
teológiai karokat leválasztották az egyetemekről
 1951 júniusában a katolikus klérus ellenállásának megtörésére koholt vádak alapján
letartóztatták Grősz József kalocsai érseket, az 1950-es megállapodás aláíróját
- ennek hatására 1951 júliusában a katolikus püspöki kar letette az esküt az alkotmányra és
elfogadta, hogy a főpapokat csak az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával lehet kinevezni
 1951 májusában a kormány felállította az Állami Egyházügyi Hivatalt, 1951
szeptemberében Vallásfelekezeti Alapot létesített az egyházak kiadásának fedezésére
 DE! a viszony továbbra is feszült maradt  számos főpásztori szék üresen maradt, Shvoy
Lajos székesfehérvári püspököt házi őrizetben tartották, Pétery József váci püspököt pedig
1952-bren letartóztatták és internálták
 Oldal 133 / 210

Az oktatás
 a kulturális élet mennyiségi mutatói terén az 1950-es évek első felében jelentős fejlődés
mutatkozott
 a közoktatásban az 1950-es években bevezetett új általános és középiskolai tantervek
gondoskodtak a marxizmus-leninizmus eszméinek terjesztéséről
- mind az általános, mind a középiskolákban megszűntették a választható idegennyelv-
oktatást  helyette orosz
 az 1950/51-es tanévben az ipari, közgazdasági és mezőgazdasági szakemberek képzése céljából
létrehozták a középfokú technikumokat
- az egyes gazdasági területek számára elméletileg és gyakorlatilag egyaránt felkészült
középkáderek képzése a 14-18 éves korosztály egy részéből
- a gimnáziumokat egységesítették, feladatuk kizárólag a továbbtanulásra való felkészítés
volt
 a csaknem korlátlan középiskolai továbbtanulási lehetőségek miatt csökkent az érdeklődés az
újonnan felállított szakmunkásképző iskolák iránt
- a képzett szakmunkások száma csökkent, ennek mérséklése érdekében nagy számban vettek
fel olyan fiatalokat szakmunkástanulónak, akik nem végezték el a 8 általánost
 1950-ben elkezdődött az egyetemi oktatás rendszerének radikális átalakítása
- előírták az előadások és a gyakorlatok kötelező látogatását
- a vizsgakövetelményeket a pártszervek felülvizsgálták, szükség esetén még a jegyzeteket is
átírták
- a megbízhatatlannak minősített „polgári” professzorok (Bibó István, Hajnal István,
Kosáry Domokos, Papp Simon) jó részét eltávolították, helyükbe fiatalok és a kommunista
értelmiség (Molnár Erik, Bognár József, Hanák Péter) kerültek
 kifejezetten a kommunista ideológia terjesztését szolgálták az 1950 és ’52 között minden
egyetemen felállított marxizmus-leninizmus tanszékek, melyek óráit minden hallgatónak
látogatnia kellett
- a szociológiai és pszichológiai tárgyaknak még az oktatása is megszűnt
- a rektorok és dékánok befolyása jelképessé vált, az igazi hatalom az egyetemi
pártbizottságok és az újonnan szervezett tanulmányi (káder)osztályok vezetőinek kezébe
került
 1949 és 1955 között a felsőoktatási intézmények száma 19-ről 36-ra emelkedett
- Vegyipari Egyetem Veszprémben
- Közlekedési Műszaki Egyetem Szegeden
- Építőipari Műszaki Egyetem Szolnokon
- az 1949-ben megszüntetett jogakadémia pótlására létrehozták az Államigazgatási Főiskolát
Budapesten
 az orosztanárokat, fordítókat és tolmácsokat képző Lenin Intézet 1949-ben, az Idegen
Nyelvek Főiskolája 1951-ben alakult meg
- a legnagyobb egyetem továbbra is a budapesti (1950-től nem Pázmány Péter, hanem)
Eötvös Lóránd Tudományegyetem maradt
- a Közgazdaságtudományi Egyetem 1953-tól Marx Károly nevét viselte
- a debreceni Tisza Istvánról elnevezett egyetemet Kossuth Lajostól kapta új nevét
- a szegedi (Horthy Miklós) és a pécsi (Erzsébet királyné) egyetemet is megfosztották nevétől
 az általános létszámemelkedés mellett a felsőoktatás politikáját a hallgatók szociális
összetételének radikális megváltoztatása jellemezte
 az 1950-es évektől hatalmasra duzzadt azok száma, akik esti és levelező oktatásban, ill.
gyorsított tanfolyamok hallgatóiként szereztek tudást
- szakérettségit 1948 és 1955 között lehetett szerezni
 Oldal 134 / 210

 az állami iskolarendszer minden formáján kívül állt a Karolina úti Pártfőiskola, ahol néhány
hónapos/1-2 éves bentlakásos tanfolyamok keretében oktatták a valamiért kiemelt és vezető
beosztásokra kiszemelt kádereket
- tankönyv: a Szovjetunió Kommunista Pártjának rövid történet
- tanultak marxista közgazdaságtant, dialektikus és történelmi materializmust és magyar
párttörténetet
 középiskolás fokon a városligeti Makszim Gorkij Magyar- Orosz Iskola állt
- struktúrája a szovjet iskolákéhoz igazodott, 8 helyett 10 osztályból állt, a magyar irodalmon
kívül mindent oroszul tanítottak

Iskolán kívüli szervezetek

 Magyar Úttörők Szövetsége
- az első úttörőszervezetek 1946-ban jöttek létre, a szervezet hivatalosan 1946. június 2-án
alakult meg, indulóját Kodály Zoltán szerezte
- 1949-től az általános iskolák egyetlen engedélyezett gyermekszervezete lett
- jelszava „Előre”
- célja:
 a 10-14 éves korosztály felkészítése az ifjúkommunista életre
 legfontosabb sajtóorgánuma a Pajtás volt
- a 6-9 éveseket a pajtás-, ill. a kisdobos mozgalom fogta össze
 lapjuk: a Hüvelyk Matyi, 1952-től a Kisdobos volt
 a mozgalom az 1950-es évekre a 6-14 éves korosztály 80%-át fogta át
 1950. június 17-18-án megalakult a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) a Magyar Ifjúsági
Népi Szövetségből
- elsősorban főiskolások és egyetemisták körében alakultak szervezetei, másodsorban az
üzemekben
- központi lapja a Szabad Ifjúság, szervezeti közlönye az Ifjú Gárda volt

„Szocialista kulturális forradalom”

 legfőbb irányítója Révai József volt, egyetlen elfogadható stílus az ún. szocialista realizmus
volt
 1949-től megkezdődött a könyvkiadók és könyvesboltok anyagának ideológiai rotálása
- Az ember tragédiáját betiltották
- Ady és József Attila munkásságát fenntartással kezelték
- kivonták a forgalomból Benedek Elek és Rejtő Jenő összes műveit
- Jókai, Gárdonyi, Krúdy, Mikszáth és Móra 1-1 művét
- a helyes irányvonal kijelölésében több irodalmi és kulturális lap segített  Csillag¸
Irodalmi Újság (1950-től), Művelt Nép (1950-56), Új Hang (1952-1956)
 a szocialista realista stíluseszmény legfontosabb jellemzői:
- tematikailag a munkás-, paraszt- és értelmiségi problémák tárgyalása
- tartalmilag pedig a hibák feltárása
- az osztályellenség leleplezése
- a pozitív hős előtérbe állítása
- optimista végkicsengés
 a prózairodalom másik tipikus szocialista realista műfaját a korokon és nemzedékeken átívelő
osztályharcos nagyregény alkotta.
- a Kossuth díjat 1948-ban alapították
 a magyar művek kiadása mellett jelentős volt a fordításirodalom
- az összes cím kétharmadát orosz szerzőktől fordították
 Oldal 135 / 210

- a külföldi szerzők rangsorát Makszim Gorkij vezette

- az oroszokat és az angolszászokat a franciák követték
 a zenében Kodály és tanítványainak népzenére épülő klasszikus nemzeti irányát emelték
hivatalos szintre
- Bartók zenéjét a polgári dekadencia megnyilvánulásaként értékelték
- 1950-ben alakult a Magyar Állami Népi Együttes
 a kor tipikus populáris zenei műfaja az ún. tömegdal vagy mozgalmi dal volt  az
iskolarendszer minden szintjén tanították ezeket
 a képzőművészetben az egyszerűsítő- sematikus- heroizáló tendenciák domináltak
 a filmgyártásban két filmtípus vált jellegadóvá
1. a magyar történelem forradalmi-szabadságharcos vonulatának patetikus-romantikus
feldolgozása
2. a nevettető zenés vígjáték
- ezek mellett nagy mennyiségben készültek a nézőket direkt eszközökkel orientáló híradók,
amelyeket 1948-tól minden moziban kötelezően vetítettek
- nagy számban készültek különböző ismeretterjesztő és oktatófilmek
- a magyar film emellett szovjet és egyéb szocialista országból jövő játékfilmet is vetítettek
 a Rákosi-korszak alatt a moziba járás általánosan elterjedt tömegszórakozássá vált
- a falusi mozik száma meghétszereződött
- a mozihoz hasonló látványos karriert futott be a rádió
 a sajtó sokszínűsége az irodaloméhoz hasonlóan megszűnt
- a lapok száma csökkent, példányszámuk viszont nőtt
- a legtöbben a Szabad Népet vették
- a régi napilapok közül kettő jelent meg; a Népszava és a Magyar Nemzet
- a sportrajongók a Népsportot olvasták
 a mozi hálózat mellett a könyvtárak és a művelődési házak számát is jelentősen növelték
- az ún. olvasóórákon a legfrissebb politikai irodalomalkotásait olvasták fel és kommentálták
a pártbizottságok munkatársai
- a művelődési házak munkáját az 1951-ben alakult Népművelési Intézet igyekezett
összefogni
 sport: MHK  Munkára és Harcra Kész mozgalom. 1953. november 25. magyar-angol
6:3

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001
 Oldal 136 / 210

16. „Cikk-cakk politika” 1953-56

Nagy Imre reformkísérlete - me. 1953. július 4-étől 1955.
március 28
 1953. március 5-én meghalt Sztálin
- harc Berija, Molotov, Malenkov, Bulganyin és Hruscsov között 1957-ig
 1953 júniusában Kelet-Berlinben és más keletnémet városokban tömegmozgalmak
- az új moszkvai vezetés módosítani kezdte az addigi szovjet politikát
- véget vetettek a Tito-ellenes kampánynak és 1953. június 15-én helyreállították a
diplomáciai kapcsolatot Jugoszláviával, megkötötték a koreai háborút lezáró
fegyverszünetet
 a hadseregfejlesztés és a nehézipari kapacitások bővítésének mérséklése, az mezőgazdasági és
könnyűipari beruházások emelése
 leállították a zsidó orvosok elleni pereket, megkezdték a munkatáborok felszámolását
 Rákosi azonban nem reagált a változásokra
- májusban Moszkvába hívták és felszólították, hogy kövesse a módosított politikát
 az MDP Titkársága 1953.június 3-i ülése:
- a magyar pártvezetők elismertek bizonyos hibákat
- kilátásba helyeztek több jelentős változtatást
 az életszínvonal emelése
 a fiatal káderek s az új értelmiség bevonása a párt és az ország vezetésébe
 a 32 tagú kormány létszámának radikális csökkentése
 amnesztiarendelet kiadása
 a miniszterelnöki és a párttitkárai funkció különválasztása
- de Rákosi semmi jelét nem adta komolyabb változtatási szándékának
 június 13-16. között Rákosi újra Moszkvába megy
 felszólították, hogy miniszterelnökségéről lemondva ossza meg hatalmát
valaki mással
 változtasson a beruházási és életszínvonal politikán, és tegye lehetővé a
téeszek feloszlatását
 a magyar küldöttség tagja: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre,
Hegedüs András, Hidas István, Szalai Béla, Földvári Rudolf, Dobi István
 az MDP 1953.június 27-28-ai ülésén ennek szellemében járt el:
- határozatok az iparpolitikai és a parasztokkal való bánásmód módosításáról
- a téeszek feloszlatásának lehetőségéről
- a magánparasztok terheinek csökkentéséről
- az életszínvonal emeléséről
- az internálótáborok feloszlatásáról
- a káderpolitika felülvizsgálatáról
- új beszolgáltatási rendszer bevezetése 1954-től
- a városok és falvak kommunális szolgáltatásainak emeléséről
- Révai József, Farkas Mihály (honvédelmi miniszter), Gerő és Rákosi (1954-ben első
titkárrá „fokozták le”) kikerültek a Politikai Bizottságból, a miniszterelnök Nagy Imre lett
- DE! a határozatok közzététele, vagy megismertetése a párttagokkal elmaradt (teljes
terjedelemben csak 33 év múlva került nyilvánosságra)
 1953. május 17-én választások:
- az országgyűlés 1953. július 3-4-én tartotta meg első ülését
- a kormány elnöke: Nagy Imre
- a miniszterelnök első helyettese: Hegedüs András
 Oldal 137 / 210

- a miniszterelnök második helyettese: Gerő Ernő (újraválasztották) + belügyminiszter

- Farkas Mihály volt honvédelmi és Révai József népművelődési miniszterek nem kaptak
helyet az új kabinetben
- a volt kisgazdapárti és parasztpárti politikusok közül Bognár József, Darvas József és
Erdei Ferenc változatlanul a kormányban maradtak
 1953. július 4: Nagy Imre kormányfői programbeszéde
- az ország értesült a fordulatról, a hatás frenetikus volt
- 1953. július 11-én az MDP Központi Vezetősége Bp.-en pártaktíva-értekezletet hívott
össze, ahol Rákosi és Nagy beszélt a júniusi határozatról
 1953 júliusában hozzáfogtak az igazságszolgáltatás továbbfejlesztéséhez
- a minisztertanács július 23-án megszüntette a belügyminiszter helyi tanácsok feletti
felügyeleti jogkörét
- július 25-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem
gyakorlásáról, amelyet az illetékes hatóságok október végéig végre is hajtottak
- 1953. július 30-án újabb törvényerejű rendelettel létrehozták a Legfőbb Ügyészséget és
elrendelte az ügyészi szervezet országos kiépítését
 a kormányzat megszűntette a rendőrhatósági őrizet alá helyezést
 a 2 évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt politikaiak közkegyelemben
részesültek
 az internálótáborokat feloszlatták
 a kitelepítettek visszatérhettek régi lakhelyükre
- 1954. március 10-én a minisztertanács rendeletileg megszüntette a rögtönbíráskodást
 1954. március 13-án Péter Gábort, az ÁVH vezetőjét életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték
 1954 tavaszán Kádár János és az ún. haza kommunisták (Kállai Gyula, Losonczy
Géza, Donáth Ferenc) pereinek felülvizsgálata
 Legfelsőbb Bíróság elnöke, Molnár Eriknek vezette az eljárást
 a Rajk-per és a volt szociáldemokrata vezetők (Marosán György, Szakasits
Árpád) sorsát azonban változatlanul homály borította.
 újabb törvénysértések elkerülése érdekében újjáalakították az ügyészi
szervezetet  a továbbiakban a helyi államigazgatási szervektől függetlenül
fejtették ki tevékenységüket, a legfőbb ügyészt az ogy. választotta
 1954. május 19-én a Politikai Bizottság ülésén Nagy Imre fontos javaslatokkal állt elő
- kifejtette véleményét a tanácsok működéséről, a többpártrendszerről, a koalícióról, a
népfront újjászervezéséről
- a vitában Rákosi azon nézetének adott hangot, hogy a népfront felelevenítésével
összefüggésben szó sem lehet a többpártrendszerre való visszatérésről, az MDP-nek pedig
nem szabad a népfronton kívül maradni
- az MDP III. kongresszusa - 1954. május 24-30 - a vezetés egységét hangsúlyozta
 a kongresszuson megválasztott központi vezetőség a következő összetételben hagyta
jóvá a Politikai Bizottságot: Rákosi, Nagy, Gerő, Farkas Mihály, Hegedüs
András, Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla
 póttagok: Bata István és Mekis József
 a Titkárság tagjai: Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Ács Lajos, Vég Béla és
Matolcsi János
 Nagy Imre 1953. július 4-étől 1955. március 28-áig állt a kormány élén
 1953 nyarán átértékelték a beruházási előirányzatokat és módosították annak szerkezetét
- az ipar részesedése 46-ról 35%-ra mérséklődött, az mg.-i beruházásoké viszont 6-ról 11%-
ra emelkedett
- számos nagyberuházást leállítottak
- eltörölték a kulák listákat és csökkentették a magánparasztság adóterheit
 Oldal 138 / 210

- elrendelték a felhalmozódott beadási hátralékokat, s 1954 januárjában új beszolgáltatási

rendszert vezettek be
 3 évre előre megszabták a beszolgáltatási kötelezettségeket
 egyéni gazdák esetében 10-15, téeszeknél 20-25%-kal csökkentették az egységnyi
területre eső kvótákat
 az állami felvásárlási árakat emelték
 szabaddá vált a téeszekből való kilépés, ha pedig a tagok kétharmada úgy döntött,
fel is lehetett oszlatni. , igaz a kilépők csak javaik egy részét tarthatták meg
 1953 nyara és 1954 vége között a téeszek 16, a tagok 39%-a élt ezzel a
lehetőséggel
 a szövetkezeti tagok számára engedélyezték, hogy a maguk által művelt, ún.
háztáji föld akár az egy holdat is elérje
 1954 tavaszáig mintegy 10 ezer fogyasztási cikk árát csökkentették 5 és 40%
közötti mértékben
 a munkások és alkalmazottak bérét átlagosan 15%-kal emelték
 1954 nyarán-őszén a nem csökkenő gazdasági gondok jelentették az egyik legnagyobb
politikai problémát
- 1954 júniusában az MDP Politikai Bizottsága gazdaságpolitikai bizottságot hozott létre a
bajok orvoslására, amelyet Gerő Ernő vezetett
 az mg. és az életszínvonal rovására képzelte el, ennek keresztülvitelére azonban nem
kedvezett sem a bel- sem a külpolitikai helyzet
 a Politikai Bizottság ezért később másként közelített a meglévő problémához, a
bajok forrását az 1953 előtti gazdaságpolitikában és abban jelölte meg, hogy a párt-
és állami és gazdasági funkcionáriusok egy része nem tette eléggé magáévá a júniusi
határozatot
 a Központi Vezetőség ülésén Friss István próbálta a gazdaságpolitikai bizottság
javaslatait képviselni, de ezzel az álláspontjával jóformán egyedül maradt
 az ülésen a Rákosista-csoport egyelőre meghátrált
 a szellemi és irodalmi életben ugyancsak olvadás kezdődött:
- a fellélegző és magát újra megtalálni akaró értelmiség egyik fóruma az Írószövetség lett,
amely megvált addigi vezetőjétől Darvas Józseftől, helyére 1954. március 24-én Veres
Pétert választották.
 a Szövetség lapja az Irodalmi Újság lelkesen támogatta az új irányt
- a reformpárti fiatalok fóruma az 1955-ben alakult vitaklub, a Petőfi Kör lett

1955-ös fordulat és következményei

 DE! állandó harc Rákosiékkal, Moszkva eleinte Nagy Imrét támogatta
- a Rákosival szembeni harc feltételeinek javítása érdekében Nagy elhatározta, hogy
újjászervezi a Függetlenségi Népfrontot
- az új szervezet a Hazafias Népfront nevet kapta
 1954. október 23-24-én alakult meg
 elnöke: Szabó Pál
 főtitkára: Jánosi Ferenc (Nagy Imre veje)
 hivatalos lapaja a Magyar Nemzet volt
 az 1954. november 30-án a Szovjetunióból hazatérő Rákosi Mátyás tájékoztatta az MDP
többi vezetőjét az SZKP (Szovjet Kommunista Párt) Elnökségének üzenetéről
- Mo.-on növekvőben van a jobboldali veszély, amit a népfronttal kapcsolatos hibás
elképzelések és főleg Nagy Imre nézetei képviseltek
 Oldal 139 / 210

- a Politikai Bizottság 1954. december 9-i ülésén Nagy azon javaslatát, hogy a Központi
Vezetőség tárgyalja meg a vitás kérdéseket, s csak ezután kérjék a szovjet vezetés
véleményét, elutasították

 DE! moszkvai fordulat:

- 1955. január 8-án ismét Moszkvába rendelték a magyar vezetőket (Rákosi, Nagy, Farkas
Mihály, Ács Lajos, Szalai Béla)
- Nagy Imrét élesen bírálták és Rákosiék támogatása mellett foglaltak állást
- a politikai irányvonal újabb módosítására MDP Központi Vezetősége 1955. március 2-4-i
ülése rögzítette
 az 1953. júniusi határozat helyesnek bizonyult, de végrehajtásában hibák voltak (a
nehézipar elsőbbségének megtagadása stb). „Némelyek” a téeszmozgalom
elgáncsolására törekedtek és a begyűjtés kérdésében is helytelenül foglaltak állást.
Nagy Imre 1955. március 25-i levelében a határozatot magára nézve kötelezőnek
ismerte el, és mellékelte miniszterelnöki lemondólevelét
 1955. április 14-én Nagy Imrét megfosztották Politikai Bizottsági tagságától, ápr.18-án pedig
felmentették miniszterelnöki tisztségéből, helyére Hegedüs András került, a miniszterelnök
első helyettese Gerő lett
- a Központi Vezetőség Farkas Mihályt is visszahívta a párt vezető testületéből
 a beszolgáltatási kötelezettségeket felemelték 1955-ben és 1956-ban is
- a beszolgáltatási rendeletben meghatározott mennyiségeken felül kötelezően előírta annak a
termény- és termékmennyiségnek a beszolgáltatását is, amelyet az állam eredetileg a
szabadpiacon szándékozott felvásárolni
- a beszolgáltatási kötelezettsége 3 részből állt:
1. terményadó, amelyért nem járt ellenszolgáltatás
2. a beszolgáltatási rendeletben meghatározott beadási kötelezettségből
3. a terményadón felüli rész, amelyért alacsony, ún. beszolgáltatási árat kapott
 folytatták az erőszakos kollektivizálást
- a Hazafias Népfront szervezetét letiltották, az ÁVH ismét aktivizálódott
- a Nagy Imrét támogató értelmiségieket mellőzték, vagy elbocsájtották, a volt
miniszterelnököt pedig minden közéleti tisztségétől megfosztották, 1955. december 3-án a
pártból is kizárták
 1955. május 14-én létrejött a Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia,
Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió)
- május 15-én deklarálták Ausztria újjászületését
 1955. június 18-23-án genfi találkozó  enyhülés jelei
- 1955. május 26. - június 2. között Hruscsov Belgrádba utazott
- 1955. december 14-én Mo.-t felvették az ENSZ-be
 1956. február 14-25 az SZKP XX. kongresszusa
- a magyar reformpolitikát látszott igazolni
- 1956. március 17-én a Petőfi Kör megtartotta első nagyobb rendezvényét
- az Irodalmi Újság példányszáma megemelkedett
- újabb személyeket engedtek ki a börtönből
- Rákosi márciusban beismerte, hogy Rajkot ártatlanul végezték ki, de az MDP Központi
Vezetőség 1955. júniusi ülésén azonban nem mondta ki nyíltan Rajk László ártatlanságát
- Rákosi májusban azt is bevallotta, hogy a gyilkosságokért személy szerint is felelősség
terheli
- 1955 júniusa utáni koncepciós perek bebörtönzött áldozatainak túlnyomó többségét
kiengedték a börtönből, de a törvénytelenül elítéltek rehabilitációja vontatottan haladt
 Oldal 140 / 210

 a SZU-Jugoszlávia kapcsolatok javulása miatt Rákosi az MDP Központi Vezetőségnek 1955.

novemberi ülésén kénytelen volt a Rajk-perről szólni
- ezúttal sem mondta el az igazságot, hangoztatta, hogy Rajk eltitkolt dolgokat a párt előtt.
- saját politikai felelősségét most is csak a másoké mellett ismerte el
 a szovjet vezetők elszánták magukat Rákosi menesztésére
- a Központi Vezetőség 1956. július 18-21-ei ülésén felmentette első titkári és Politikai
Bizottsági tisztsége alól, másnap Rákosi elhagyta az országot, helyébe Gerő Ernő lépett,
Kádár, Marosánnal, Kiss Károllyal és Révai Józseffel együtt ismét Politikai Bizottság
tag lett.
- Nagy Imrét is be akarták vonni a vezetésbe, ha önkritikát gyakorol, ő azonban erre nem volt
hajlandó
 1956. szeptember 17-én az Írószövetség vmennyi rákosista írót kiszavazott az elnökségből és
Nagy Imre rehabilitálását követelték
- a reformerők első nagy demonstrációjává Rajk és társainak október 6-ai újratemetése vált
- a rendőrség és a honvédség kivégzett tábornokainak temetésére október 13-án és 20-án
került sor.

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
 Oldal 141 / 210

17. A gazdaság szovjetizálása (államosítások,

tervgazdálkodás, kollektivizálás)

Újjáépítés, gazdaságpolitika Magyarországon 1945-1949

A magyar gazdaság
 a teljesítőképesség 1945/46-ban az első világháború utáni alacsony szintre zuhant vissza
- a földosztás következtében létrejött kisgazdaságok igaerőhiánnyal küszködtek
- a termésmennyiségek 1946-ban az 1945-ös szintet sem érték el
- az ipari termelés 1945 májusában a háború előtti szint 30%-át érte el
- az ipari munkások bérei 1945 nyara és 1946 nyara között az 1939-es szint 12-54%-a
között mozogtak
 az ellátási zavarokat fokozta, hogy az ország már 1945-től jóvátételt fizetet a SZU-nak +
Magyarországra hárult az itt állomásozó szovjet katonaság ellátása, szállítása
- a német kézen lévő Mo.-i vállalatok és ingatlanok szovjet kézbe mentek át
 enyhítések:
- 1946 áprilisában Sztálin engedélyezte, hogy a jóvátételi szállításokat ne 6, hanem 8 év alatt
teljesítsék
- 1946 nyarán elengedték az addig felhalmozódott 6 millió dolláros késedelmi kamatot,
1948 közepén a még hátralévő összeg felét
 az áru- és élelmiszerhiányon a kormány a kötött terménygazdálkodás (Jurcsek-rendszer)
fenntartásával, szigorításával igyekezett fenntartani
- különböző termények egy részének kötelező beszolgáltatása
- kenyérgabona őrlésekor a termény negyedét, árpa- és kukoricadaráláskor pedig a 12-ét
kellett átadni az államnak
- a levágott sertés után zsírdézsmát kellett leróni
 a gazdasági helyzet javulásához hozzájárult, hogy 1947-re megszűntek az antiszemita
kilengések

Az újjáépítés
 1946 végéig 28 felrobbantott tiszai és dunai híd felét helyreállították
 a 114 vasúti hídból 100-at üzembe helyeztek
 a vasúti közlekedés az amerikai hadsereg által által, áruhitel formájában adott 500
gőzmozdonynak (Truman-mozdony) köszönhetően indult be

Pénzügyi stabilizáció
 infláció:
- 1945 decemberében a pénzromlást a kormány a forgalomban lévő pénz felülbélyegzésével
s a bankjegyek 75%-os dézsmájával igyekezett megállítani
 Oldal 142 / 210

- 1946 első felében ennek ellenére a pénzromlás már hatalmas méreteket öltött
 1946 nyarára a pengő minden pénzfunkcióját elveszítette
 megjelent a feketézés és a batyuzás, amit a lassan beinduló vasúti forgalom is
elősegített
 1946. augusztus 1-jén került sor a pénzügyi stabilizációra
- az aratás után jelentős árualap felhalmozása
- a szovjet jóvátételi szállítások átütemezésen az amerikai kormány visszaadta Mo.-nak a
MNB aranykészletét
- egyéb külföldi támogatást a kormány nem vett igénybe
- az új pénznem a forint és a fillér lett (10 forintos-Petőfi, 20 forintos - Dózsa, 50 forintos
Rákóczi,100 forintos Kossuth) DE! a nemzetközi pénzpiac nem fogadták el a forintot
konvertibilis valutaként
 a pengő és a forint cserearányt úgy állapították meg, hogy értelmetlen legyen a beváltás
- a lakosság kezén lévő valuta- és nemesfémkészlet megszerzésére tudatos pénzszűkét
teremtettek
 átlagosan az 1938-as szint 50%-ra szállították le a fizetéseket
- az agrárollót mesterségesen szétnyitották  az mezőgazdasági árak 40-50%-kal
emelkedtek

Államosítás
 1946. december 1-jén a szénbányák államosítását a négy legnagyobb nehézipari komplexum, a
Rimamurány - Salgótarján Vasmű Rt., a Ganz-gyárak, a Weiss Manfréd Acél- és
Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár követte  az állami szektorban dolgozó
munkások aránya 43%-ra nőtt
 1947. szeptember 29-én a nagybankokat és az általuk ellenőrzött cégeket vették állami
kezelésbe
- a MNB a továbbiakban nemcsak jegybankként, hanem kereskedelmi bankként is működött
- a régi nagy kereskedelmi bankok megszűntek, ill. speciális feladatokat ellátó szakosított
pénzintézetekké alakultak át  Beruházási Bank, Külkereskedelmi Bank, OTP (1949)
 1947. november 28-án államosították a bauxit- és alumíniumipart
 1948. március 25-én államosították a 100 főnél több munkást foglalkoztató gyárakat
- rendeleti úton léptették életbe (a vasasszakszervezetek székházába behívott munkások
„munkásigazgatóként” távoztak)
- a nemzetgyűlés csak utólag emelte törvényerőre
- ezzel az állami szektorban foglalkoztatottak aránya a bányászatban és a nehéziparban
meghaladta a 90%-ot, a könnyűiparban pedig 75% körül mozgott
 1949 decemberében minden 10, egyes esetekben 5 főnél több munkást alkalmaztak, valamint
külföldi tulajdonban lévő vállalatot államosítottak
- a kisajátított vállalatokért kártalanítást helyeztek kilátásba, de erre sohasem került sor
 ennek palástolásakor a részben külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében
vezetőik ellen koncepciós pereket indítottak (1948. szeptember MAORT mérnökeit
tartóztatták le, 1949 végén a Standard Villamossági Rt. menedzsereit vetették
börtönbe)
 a mezőgazdaság államosítása kezdetben nem szerepelt a kommunista célkitűzések között,
agrárpolitikai céljuk azonban kezdettől a szövetkezetesítés volt
- az 1948. februári szövetkezeti irányelvek:
 az 1945-46-ban létrehozott földműves-szövetkezeteket a régi fogyasztási és
értékesítési szövetkezetek beolvasztásával termelőszövetkezetekké kellett
alakulniuk, megteremtve a mg. szocializmusba való átvezetésének bázisát
 Oldal 143 / 210

 ezt eleinte lassú folyamatnak képzelték el és megelégedtek azzal, hogy a falusi

szövetkezetek élére kádereket állítottak DE! a Kominform 1948. júniusi
határozatához alkalmazkodva (a jugoszláv kommunisták a liberális
parasztpolitikájának elítélése) az MDP gyökeresen megváltoztatta agrárpolitikáját
 az önkéntességet a termelőszövetkezetbe kényszerítés váltotta fel
 erről a parasztok Rákosi 1948. augusztus 20-ai kecskeméti beszédében
értesülhettek először
 az MDP központi vezetőségének november 27-ei ülésén a határidőt is megszabta
 3-4 év
 vita:
- Nagy Imre úgy vélte, hogy máig hosszú ideig biztosítani kell az egyéni kisparaszti
gazdaságok fennmaradását, de vereséget szenvedett és 1949 szeptemberében még a párt PB-
jéből is visszahívták
 1948. december 18-án megjelent a termelőszövetkezeti csoportok alakításával és működésével
foglalkozó kormányrendelet
- 3 fejlettségi szint:
- I. és II. típus átmenet az egyéni és a közös gazdálkodás között ű
- III. a legfejlettebb, már minden munkát közösen végeztek DE! a téeszesítés lassan haladt

Tervgazdálkodás
 1947. június 11-én megalakult az Országos Tervhivatal
- ez dolgozta ki az 1947-49-es ún. hároméves terv általános irányelveit
- első elnöke a szociáldemokrata Vajda Imre
- főtitkára: Berei Andor (kommunista)
- 1949-től a kommunista Vas Zoltán irányította a testületet
 másik fontos szerv az 1949-ben létrehozott Népgazdasági Tanács vált, Gerő Ernő
irányításával
 az első 3 éves terv:
- 1947. augusztus 1-én kezdődött
- cél:
 az újjáépítési munkálatok befejezése
 a periódus végére az mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév
szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja meg
 ez annyiban módosult, hogy a háborúra való felkészülés jegyében a (nehéz)ipar
fejlesztésére még nagyobb hangsúlyt fektettek  az összberuházás a
mezőgazdaságra szánt 30%-os arányát 18%-ra csökkentették
 1949-re az ipar nem 27, hanem majd 40%-kal múlta felül az 1938-as szintet
 a nehézipari ágazatok termelési értéke 60%-ra emelkedett, az mg. viszont az 1938-
as szintet sem tudta elérni
 a közlekedést, az iparhoz hasonlóan stratégiai ágazatnak tekintették, az összberuházások 27%-
át fordították ennek fejlesztésére
- vasúti forgalom rekonstrukciója
- a közúti forgalom motorizálása
- 1949-re befejeződött a Ferihegyi repülőtér háború alatt megkezdett építése
 külkereskedelem:
- az addigi legfontosabb partner, Németország helyébe a SZU lépett
 1948. február 18: magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés,
1949. január 20. KGST (Kölcsönös gazdasági Segítség Tanácsa) (MO.
Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, később Albánia és az NDK)
 Oldal 144 / 210

Társadalmi változások
 1944-45 folyamán a régi államapparátus felső- és középszintű vezetőinek, a szélsőjobboldali
pártok exponált személyiségeinek jelentős része hagyta el az országot
- ehhez járult a B-listázásokkal elbocsájtott közigazgatási tisztviselők, vmint a földreform és
államosítás következtében vagyonukat elvesztő közép- és nagybirtokosok, ill. polgárok
deklasszálódása
- jelentős részük utóbb külföldre távozott
- e rétegek régi befolyásos érdekszervezetei az OMGE, a GYOSZ és a TÉBE 1948-ig
megszűntek
- ezzel párhuzamosan iktatódtak ki a Horthy korszak köszönési- és megszólítási formái is 
helyette bajtárs, polgártárs, szaktárs, elvtárs, 1949 után mindenki elvtárs(nő)
 a parasztság össztársadalmon belüli aránya (49%) nem változott, viszont jelentősen csökkent a
földnélküliek száma
- minimálisan módosult a bányászatból, iparból és forgalomból élők aránya, a munkások
aránya 26-ról 27%-ra emelkedett
- a kisiparosok és kiskereskedők 8-9%-os aránya nem változott
 a minisztériumok és az országos hivatalok alkalmazottainak 1945 előtt 45-a volt
munkás(származású), 1949-re ez az arány 81%-ra nőtt
 vallási összetétel:
- az izraeliták aránya 4,3%-ról 1,5%-ra csökkent
- a katolikusok aránya 66-ról 68%-ra nőtt
- az evangélikusok száma 1%-kal csökkent
 életszínvonal:
- a 3éves terv 80%-kal akarta emelni
- 1949-ben a hivatalos jelentés szerint 37% sikerült, de max. 10-20%-os volt az eredmény
- a parasztság életszínvonala kevésbé javult, mint a munkásságé
- a női munkavállalók aránya az aktív keresők körében 1949-re 29%-ra nőtt

A vas és acél országa

 1950 és 1954 között, az első 5 éves terv időszakában összesen 67 milliárd forintot ruháztak be
a gazdaságba
- ennek 47%-át kapta az ipar, a mg. 14%-ot, a közlekedés 13 %-ot kapott
- az iparfejlesztésre fordított összegeket az alapanyaggyártásba és a gépiparba használták fel
- az élelmiszeripar és a könnyűipar az összberuházások 2-2%-át sem érte el
 1950-es évek elejére a munkanélküliség teljesen megszűnt
- az iparban foglalkoztatottak száma elérte a 400 ezer főt
- a mezőgazdaságban dolgozók száma 55-ről 44%-ra esett vissza
- az ipar éves növekedési üteme 1953-ra elérte a 20%-ot
 a kiépített vaskohászati és acélgyártási kapacitások nagyarányú importra szorultak
- 1950 és 1954 között a nyersvas termelés több mint 2xére, a hengerelt acélé közel 2xre, az
alumíniumkohók száma 3xára nőtt, ehhez azonban növelni kellett az olajtermelést, illetve
importot is
 az alapanyagokkal rendelkező könnyűipari ágazatok stagnáltak, vagy visszaestek
 Oldal 145 / 210

 az új és látványos építkezésekre koncentrálva nem fordítottak figyelmet a felújításokra és

karbantartásokra
- a korszerűsítések elhanyagolása miatt gyakoriak voltak a géphibák, előfordult, hogy rossz
minősége miatt a külföldi megrendelők az áru 30-50%-át nem vették át
 az Országos Tervhivatal előírta, miből mennyit kell termelni
- meghatározta a termelés nyersanyagszükségletét és egyéb feltételeit is
- a mennyiségi elv kifejeződött a különböző versenymozgalmak terjedésében is 
sztahanovisták: Pióker Ignác, Horváth Ede
 különösképpen elhanyagolták az infrastrukturális jellegű fejlesztéseket, amelyre az
összberuházások 1/3-át fordították (NY-Eu-ban 60%-ot)
- a személyszállító kocsik gyártása nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel
- a vasút korszerűtlenné vált
- a budapesti tömegközlekedési eszközök túlzsúfolttá váltak
 az autóbusz az 1950-es években kezdett a települések közötti közlekedés eszközévé
válni
 a közúti teherfuvarozás szintén ezekben az években lendült fel

Kollektivizálás
 az első 5 éves terv legfontosabb agrárpolitikai célkitűzése a kollektivizálás végrehajtása volt
- az egyik legfontosabb kényszertő eszköz a magángazdaságok adóterheinek folyamatos
emelése volt
- ám ennél is súlyosabb terhet jelentett a kötelező beszolgáltatási rendszer
 főleg az 5 hold feletti parasztokat sújtotta, a beszolgáltatandó terményeket és a
mennyiséget központilag írták elő
 a beszolgáltatott termékekért kapott fizetség egyre csökkent
 1948 és 1955 között 400 ezer parasztot
 a birtokos parasztok 1/3-át marasztalták el „közellátási bűntettért”.
 1952-ben a „végrehajtók” a szó szoros értelmében lesöpörték a padlásokat
 a parasztság megtörésének másik módja a tagosítás volt
- arra hivatkozva, hogy a megalakuló szövetkezetek szerteszét heverő kisparcelláit egyesíteni
kell, magánparasztokat ingatlanjaik cseréjére kötelezték
- 1949 és 1953 között kb. 4 millió hold (az mg. művelés alatt álló földek egynegyede) cserélt
gazdát
 kulákok:
- a 25 holdon felüli közép- és gazdagparasztok
- 1948-49 között újabb és újabb különadókat vetettek ki rájuk:
 hiteleket többé nem kaphattak
 kizárták őket a képviselő- és tűzoltó testületekből
 elvették nagygépeiket, gazdasági épületeiket
 gyermekeik nem járhattak egyetemre
 1948 vége és 1953 nyara között a téeszek száma 468-ról 5 000 fölé emelkedett, a tagoké 13
ezerről 370 ezerre nőtt
- a magántulajdon részaránya a mezőgazdaságban kétharmadra esett vissza
- a parlagon hagyott földek növekedése miatt a megművelt terület aránya évről évre csökkent
- az ipari növényekkel bevetett terület megötszöröződött
- a népélelmezés szempontjából legfontosabb búza vetésterülete 21%-kal csökkent
- a takarmánytermelő terület ugyancsak alatta maradt a háború előttinek
- a szakszerűtlen tárolás és kezelés következtében a szerves trágya tápértékének nagy része is
veszendőbe ment
 Oldal 146 / 210

- 1948-50-ben az mg. szűkös gépparkjának racionális felhasználása céljából a kormányzat

országszerte gépállomásokat állítottak fel
 ezek üzemeltették a traktorok közel felét, az arató- és cséplőgépek, illetve a
kombájnok túlnyomó részét
 a talajerő-gazdálkodás és a művelődési technikák szerény fejlődése miatt a terméshozamok
csak mérsékelten emelkedtek
- az ország lakossága 6%-kal nőtt, így előfordult, hogy a kenyérgabona egy részét importálni
kellett, a borból is behozatalara szorult az ország
- az új nagyüzemek termelékenysége jóval alatta maradt az 1945 előtti nagybirtokokénak
 ennek egyik legfontosabb oka a szakértelem hiánya volt
 a régi agrárszakembereket az 1950-es évek közepére teljesen megfosztották
állásaiktól, az állami gazdaságokban annyiban volt jobb a helyzet, hogy a vezető
agronómusok több mint fele egyetemet végzett
 az állatállomány 1950-ben 7% -kal haladta meg az 1938-as szintet, 1951-ben visszaesett
- az állattenyésztésben is a mennyiségi elv érvényesült a minőségivel szemben
 1950 és 1956 között a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 37 és 24% között
ingadozott, az ipar részesedése viszont 55%-ra emelkedett
 az árualapok olyan szűkösek voltak, hogy 1951 elején ismét bevezették az 1949-ben
megszüntetett jegyrendszert
- mivel a hiányt nem tudta megszüntetni, 1951 végén és 1952 elején fokozatosan
felszámolták
- ezzel egyidejűleg újabb általános ár- és bérrendezést hajtottak végre
- a pénzelvonás és az állami-hitelfelvétel sajátos formája volt az ún. terv- és békekölcsönök
jegyeztetése a lakossággal
 először 1949 őszén bocsájtottak ki 5 éves futamidőre, 1956-ig még 4x tették meg
 az elvárt jegyzési-norma általában egyhavi fizetésnek megfelelő összeg volt
 a papírok visszavásárlására csak az 1960-as, ’70-es években került sor
 a nemzeti jövedelem fogyasztására szánt részarányának leszorítása miatt a lakosság
jelentős hányada szegénységben élt
 a legalacsonyabb béreket változatlanul a mg-i munkások kapták
 a társadalombiztosításba bevontak száma gyors ütemben nőtt
- betegség esetén a társadalom kétharmada részesült táppénzben, ingyenes orvosi ellátásban,
olcsó gyógyszerekben
- a kezelés színvonala azonban csökkent
- a népességgyarapodáshoz a csecsemőhalandóság csökkenése mellett hozzájárult az 1953-as
drasztikus művi vetéléskorlátozás
 a lakáskörülmények általában véve romlottak
- az új városok jelentős része az új iparvárosokban (Sztálinváros, Kazincbarcika, Komló)
épültek
- az államilag megállapított lakbérek névlegesek voltak
- egy 1954-es felmérés szerint a városi lakosság kb. ötöde lakott életveszélyes vagy teljes
tatarozásra szoruló lakásban
 Oldal 147 / 210

18. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom kitörése
 az Írószövetség 1956. szeptember 17-i közgyűlése:
- a felszólalók többsége az elkövetett hibákért felelős pártvezetők felelősségre vonását
- a politikai viták folytatását és Nagy Imre teljes rehabilitálását sürgette
 1956. október 13-án rehabilitálták Nagy Imrét
 1956. október 16: a szegedi egyetemisták gyűlése
- kimondta, hogy kiválik a DISZ-ből, s Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek
Szövetsége (MEFESZ) néven saját szervezetet alapítanak.
 a következő napokban több nagy egyetem hallgatósága is hasonló határozatokat hozott
- ezek közül a Műegyetem diákjainak október 22-én megfogalmazott 10, ill. 16 pontja vált
ismertté
- a követelések 4 csoportot alkottak
- a szovjet-magyar kapcsolatok új, kölcsönösségi alapokra helyezése
- a kereskedelmi szerződések nyilvánosságra hozatala
- a Pécs mellett feltárt urániumkincs világpiaci értékesítése
- a jugoszláv-magyar kapcsolatok normalizálása
- a szovjet csapatok vonuljanak ki
- új kormányt akartak Nagy Imre vezetésével
- mielőbbi választásokat, több párt részvételével
- a koncepciós perekkel kapcsolatban a felelősök népbíróság elé állítását akarták
- a tervgazdálkodás magyar feltételeknek megfelelő revíziója
- a bérek és árak újrarendezése
- a beszolgáltatások mérséklése
- az államosítás érvénytelenítése vagy a működő szövetkezetek feloszlatása nem szerepelt a
pontok között
- a követelések negyedik csoportja a nemzeti szimbólumokkal és ünnepekkel foglalkozott
 Kossuth címer
 a Sztálin-szobor lebontása
 március 15-e legyen nemzeti ünnep
 a honvédség szovjet mintájú egyenruháját váltsa fel magyar
 a műegyetemisták végül elfogadták, hogy másnap délután (okt. 23) békés felvonulás
formájában adnak nyomatékot követeléseiknek, s fejezik ki rokonszenvüket a lengyelországi
változások iránt
- az MDP vezetői előbb betiltották, majd később Piros László belügyminiszter ismét
engedélyezték a tüntetést  felszólította bp.-i szervezeteit, hogy maguk is vegyenek részt
 1956. október. 23
- tüntetés délután 3 órakor kezdődött a Március 15.-e téren, a Petőfi szobornál (10-15 ezer
fő), Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt
- a Kiskörúton át a Bem térre vonultak, ahol Veres Péter az Írószövetség elnöke készült
beszédet mondani
 Oldal 148 / 210

- a Bem szobornál ár 50 ezren voltak

- a Parlament felé már 200 ezres tömeg ment
- este 6-7 órától az események irányíthatatlanná váltak és a főváros három pontján
folytatódtak:
1. a Parlament előtti tömeg Nagy Imrét akarta hallani
2. a Városligetben összeverődött tömeg az 1951-ben felavatott Sztálin-szobrot döntötte le
3. a Bródy Sándor utcába, a Rádió épületéhez vonult
 ám a vezetőség nem engedélyezte az előző este megfogalmazott követelések
bemondását
 helyette este 8 órakor Gerő beszédét sugározták, amely nacionalista
tüntetésnek bélyegezte a felvonulást és retorziókat helyezett kilátásba
- a békés tömegmegmozdulás ekkor kezdett el átalakulni fegyveres felkeléssé, a harc este 11
felé kezdődött
 a Széna téren, a Corvin közben és a Baross téren is fegyveres csoportok
szerveződtek, amelyek felvették a harcot a szovjet páncélosokkal
 a főváros körüli szovjet csapatok beavatkozását Gerő Ernő kértem, amelyet
Hegedüs András, mint volt miniszterelnök antedatálva írt alá- a döntést az
SZKP elnöksége hozta meg 23-án este 9-kor
- október 23-án éjjel Nagy Imrét visszavették a Politikai Bizottságba és az Elnöki Tanács
kinevezte miniszterelnöknek
 újjáalakult a titkárság, amelynek tagjai „hazai kommunisták”, Kádár János, Kállai
Gyula és Donáth Ferenc lettek, Gerő továbbra is a helyén maradt
 a Nagy Imre vezette (kinevezése okt. 24-én.) új kormány október 24-én kijárási
tilalmat rendelt el, statáriumot hirdetett, ellenforradalmároknak bélyegezte a
felkelőket DE! senki nem tette le a fegyvert és a kijárási tilalmat sem tartották be

Október 23-a után

 24-26-án számos gyárba hatoltak be fegyverért, lőszerért, üzemanyagért és teherautóért
- megtámadták a laktanyákat és a rendőrkapitányságokat
- frontális ütközetekre nem került sor
- a felkelők lesből ütöttek rajta kisebb alakulatokon
- a szovjet tankok célpont hiányában vaktában lövöldöztek
 egységes ideológiával a felkelők nem rendelkeztek. közös nevező a nemzeti függetlenség
visszaszerzése és a diktatúra lerombolása volt
 október 24-25-énn a budapestihez hasonló tömegdemonstrációkra került sor számos városban
- általában a régi vezetők leváltásával és új irányító testületek megalakításával végződtek
- a vidéki forradalmárok egyik központja Győr (itt alakult meg a forradalmi szervezetek
egyetlen regionális tömörülése, a Dunántúli Nemzeti Tanács Szigethy Attila vezetésével),
a másik Miskolc lett
- a falvak többsége viszonylag nyugodt maradt
- a téeszek jó része ugyanakkor feloszlott
 október 24-én a pártközpontban alakult Katonai Bizottság (Münnich Ferenc, Nógrádi
Sándor, Fehér Lajos, Mező Imre) határozott ellencsapásra készültek
- ekkor jelentek meg a szovjet csapatok Bp.-en
- a szovjet párt elnökségének megbízásából A. Mikojan és M. Szuszlov is Bp.-re érkezett,
akik egyetértettek Naggyal, s közös kezdeményezésükre október 25-én Gerő helyett Kádár
lett az MDP Központi Vezetőségének első titkára
 Nagy Imre ingadozott, az éjszaka (okt. 24.) folyamán a kijárási tilalom feloldása mellett döntött
- a rádió hajnali 5 órától felszólította a fővárosiakat, hogy vegyék fel a munkát
- a kijárási tilalom este 6-tól reggel 6-ig maradt érvényben
 Oldal 149 / 210

- október 25-én délelőtt hatalmas tömegek lepték el a belvárosi utcákat, a tömeg a Parlament
felé indult  a fegyvertelen tömeget sortűz kaszálta végig, a gyilkosok kiléte még ma sem
ismeretes
- a fegyveres harc újra erőre kapott, megindult az ávósok utáni hajóvadászat
 23 ÁVH-st végeztek ki, vagy kínoztak halálra
 az indulatok a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának október 30-ai
ostroma után szabadultak el  a többórás tűzharc után a magukat megadó védők
közül 20-at lőttek agyon, vagy kínoztak halálra
 a Parlament előtti vérengzést követően Nagy Imre és október. 24-én Bp.-re érkezett szovjet
tanácsadók (Mikojan és Szuszlov) kezdeményezésére menesztették Gerőt és a régi vezetés
néhány tagját
- az MDP új első titkára Kádár lett, a felkelés megítélése nem változott
 Nagy Imrében október 26-án tudatosult, hogy a kormánynak két lehetősége van:
1. leverni a felkelést
2. az események élére állni  Nagy emellett döntött
 Losonczyval és Donáthtal együtt a Központi Vezetőség ülésén kezdeményezte,
hogy a felkelést nemzeti-demokratikus forradalommá nyilvánítsák
 a bp.-i rendőrfőkapitány, Kopácsi Sándor közvetítésével a kormány tárgyalásokat
folytatott a felkelőkkel
 október 27-én a kormányt átalakították:
- az új kabinetben helyet kapott Lukács György, Tildy Zoltán, Kovács Béla
- október 28-án a Központi Vezetőség újraértékelte az eseményeket és nemzeti demokratikus
mozgalomnak minősítette a történeteket
 a kormány leállította az általános támadás előkészületeit és tűzszünetet rendelt el
 délutáni rádióbeszédében (okt. 28) Nagy bejelentette:
 a szovjet katonai alakulatok hamarosan elhagyják Bp.-et, és idővel egész
Mo.-t
 a harcosok számára amnesztiát helyezett kilátásba
 bejelentette az ÁVH feloszlatását, a Kossuth-címer visszaállítását és, hogy
március 15-e nemzeti ünnep lesz
 általános bér- és normarendezést, új agrárpolitikát ígért
 október 30-ára megalakult a Nemzetőrség:
- a rendőri alakulatok mellett a felkelők csoportjaira épült
- főparancsnoka: Király Béla lett
- a szovjet csapatok ugyanezen a napon megkezdték a kivonulást Bp.-ről
- délután Nagy, szovjet jóváhagyással, bejelentette, hogy Mo.-on megszűnik az
egypártrendszer
- még ezen a napon a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy
vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi házi őrizetéből kiszabadították Mindszenty-t
- Mindszenty október 31-én megjelent a nyilvánosság előtt, November 3-án nyilatkozatot is
kiadott

Pártok a forradalom idején

 november 1-jén az MDP feloszlott és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven
alakult újjá
- a párt intéző bizottságában Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy
Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán kapott helyet
- a pártvezető, Kádár János ugyanis még november 1-jén este „eltűnt”
 az FKgP október 30-án Kovács Béla vezetésével alakult újjá és egyúttal megalakította a párt
intéző bizottságát is
 Oldal 150 / 210

- tagjai: Adorján József, Csorba János, Kővágó József, Németh Imre, Pártay Tivadar,
Rácz István, B. Szabó István és Szemes József
- elnöke november 3-án Kovács Béla lett
 a Szociáldemokrata Párt az újjászervezéssel együtt, október 31-én választotta meg a párt
vezetőségét
- elnök: Kéthly Anna
- főtitkár: Kelemen Gyula
- főtitkárhelyettes: Révész András lett
- a pártvezetőségből kihagyták azokat a korábbi vezetőket, akik a kommunistákkal szorosan
együttműködtek és fontos szerepük volt a két munkáspárt egyesítésében (Szakasits,
Marosán, Rónai stb.)  az államosított gyárakat és bányákat és a földreformot történelmi
tényként kell kezelni, az új kormány munkáját támogatni kell
- Kéthly november 1-jén Bécsbe utazott, ahol a Szocialista Internacionálé vezetőivel
találkozott
 október 31-én a Nemzeti Parasztpárt Farkas Ferenc irányítása alatt, Petőfi Pártként alakult
újjá
- a párt főtitkára Farkas Ferenc lett, a népi írók irányító testületet alkotva a pártelnökség
funkcióját töltötték be
- a Rákosi-rendszert leginkább kiszolgáló korábbi vezetőket (Erdei Ferenc, Darvas József)
kihagyták a testületből
- a Párt szorgalmazta az ország semlegességének biztosítását
- Kodály Zoltán elnökletével az államfői jogok gyakorlását egy Nemzeti Főtanácsra kívánta
bízni, amíg „felemás” helyzet van az országban
 október 31-én újjáalakult a Polgári Demokrata Párt, majd a Magyar Radikális Párt is
- vezetőségválasztásra és programalkotásra nem kerülhetett sor
- a volt Nemzeti Radikális Párt egykori vezetői 1956. november 1-jén kibontakozási tervet
készítettek és hoztak nyilvánosságra:
 a stabil kormányzat megteremtésének 3 feltétele van:
1. Kovács Bélát és Kéthly Annát a kormányba
2. hasonlóan a harcoló ifjúság képviselőit is
3. meg kell maradni azon az alapon, hogy a kormányzat bázisa a harcoló ifjúság és
az 1945-ben alakult négy koalíciós párt
 ezekből testületet kell alakítani, amelynek a szűkebb kabinet tagjain kívül a
minisztereket is ki kell cserélni, és olyan kabinetet összeállítani, amely
pártszempontoktól függetlenül alkalmas az ügyek vitelére a dokumentumot
Bodor György, Németh Imre, Kertész Dániel, Talpassy Tibor és Erdős János
írták alá
 a Magyar Függetlenségi Párt 1956. október 31-én alakult újjá
- vezetői továbbra is vallották a polgári eszmék képviseletének gondolatát, az 1947-es
program tényleges valóra váltását
 a Magyar Szabadság Párt november 1-jén alakult meg
- elnöke: P. Ábrahám Dezső
- a főtitkár: Kálmán Szilviusz György
- programnyilatkozatuk kimondta: „ A párt nevében hordja jellegét és alapját… Nem ismer
sem osztály, sem foglalkozás, sem felekezet szerinti különbséget”
 a Demokrata Néppárt 1947-ben megválasztott képviselői közül Farkas Dénes, Keresztes
Sándor és mások október 30-án kezdték meg a párt újjászervezését
 Dr. Varga Endre 1956. november 1-jén a rádióban jelentette be a Katolikus Néppárt
működésének megkezdését
 október 31-én újjászervezték a Kereszténydemokrata Néppártot
 Oldal 151 / 210

- a bizonytalan összetételű párt arra vállalkozott, hogy felekezeti különbségek nélkül minden
magyar embert, aki a keresztény etikát magáévá teszi, szívesen lát soraiban
- egyetlen feltétel, hogy mind a Rákosi-Gerő korszak, mind a fasizmus bűneiben teljesen
büntetlen legyen
 1956-ban nem született olyan jogszabály, amely a forradalom idején alakult vagy
újjászerveződött pártok feloszlatásáról, illetve működésük megszüntetéséről intézkedett volna

A forradalom leverése
 a november 2-án újjáalakult kormányban a kommunistákat Nagy Imre, Kádár és Losonczy
képviselte, 3-3 kisgazda és szociáldemokrata és 2 parasztpárti képviselő (Bibó István) mellett
 október 26-a után Maléter Pál ezredes, honvédelmi miniszter katonáival együtt a
szabadságharcosok oldalára állt és úgy látszott, Moszkva is elfogadja a változásokat
- október 30-án a szovjet kormány olyan nyilatkozatot adott ki, amelyben kinyilvánította
készségét a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának megtárgyalására
- DE! október 31-én az SZKP elnöksége a felkelés leverése mellett döntött. (lsd. Szuezi-
válság)
- Konyev marsall, a Varsói Szerződés főparancsnoka megkapta a parancsot a rend
helyreállítására, a beavatkozáshoz november 1-2-án a baráti szocialista országok vezetői is
belegyezésüket adták
 Nagy Imre érzékelte a SZU álláspontjának megváltozását és november 1-jén átvette a
külügyminiszteri tárcát, majd magához kérette J. F. Andropovot és tiltakozott a z újabb szovjet
egységek Mo.-ra történő bevonulása ellen
- Andropov azonban tagadta, hogy a szovjet csapatok Mo. ellen támadnának
 nov. 1: Nagy Imre délután 6 órai rádióbeszédében bejelentette, hogy Mo. kilép a Varsói
Szerződésből és semleges állammá alakul, kérte, hogy ezt az ENSZ és a nagyhatalmak ismerjék
el DE!  válasz
 november 2-án kinevezték a szovjet csapatok kivonásának részleteiről tárgyaló magyar
delegáció tagjait:
- Erdei Ferenc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy és Szűcs Miklós ezredes
- kormányküldöttséget neveztek ki, hogy Varsóban tárgyaljon a SZU-val a Varsói Szerződés
felmondásáról, s újabb szóbeli jegyzékben tiltakoztak a folytatandó szovjet
csapatmozdulatok ellen
- a kormány határozott az ENSZ-közgyűlésre utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy
Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna, Kovács Béla)
 a budapesti munkástanácsok felhívásokat adtak ki a munka november 5-i, hétfői felvételére
 november 3-án délelőtt a Parlamentben megkezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások a
csapatkivonások részleteiről, abban is megállapodtak, hogy a megbeszéléseket este 10-kor a
szovjet parancsnokságon folytatják
- nov. 3-án a kormány is átalakult:
 Nagy Imre: miniszterelnök és külügyminiszter
 államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKgP); Kádár
János, Losonczy Géza (MSZMP); Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna
(SZDP) és Maléter Pál, mint honvédelmi miniszter
 ekkor azonban Kádár és Münnich már nem volt az országban  november 3-án
délután Hruscsov is fogadta őket, aki kijelölte Kádárt miniszterelnöknek
 Kádárék este Ungvár érintésével Szolnokra repültek
 november 4-én a szovjet csapatok, vasárnap hajnalban megkezdték a Forgószél
hadműveletnek nevezett támadásukat Bp. ellen
- a honvédelmi minisztert, Maléter Pált már korábban letartóztatták
 Oldal 152 / 210

- Király Béla az ellenállást reménytelennek ítélve a budai hegyekbe, majd Ausztria felé
vonult vissza
 a kommunisták a jugoszláv követségtől kértek menedéket, Mindszenty pedig az amerikaiaktól,
Tildy menedékjogi kérelmét a brit nagykövetség elutasította
 a Kilián-laktanya november 5-én, a Citadella november 7-én esett el
- az újpesti és csepeli ellenállási gócokat november 10-11-ére számolták fel
- súlyos harcok folytak Dunapenteléért, Dorog, Tatabánya és Pécs környékén is
 a Szabad Kossuth Rádió által ismételt segélykérésekkel csaknem egy időben egy másik
rádiónyilatkozat is elhangzott  arról tájékoztatott, hogy Kádár vezetésével, Marosán
György és Münnich Ferenc részvételével új kormány alakul, amely harcot hirdet az
ellenforradalom ellen
- Kádárt még november 1-jén Moszkvába szállították, ahol ő vállalta a ráosztott szerepet
- Kádárt november 7-én hozták vissza a fővárosba

Fülöp Kata
Felhasznált irodalom: Romsics Ignác, Magyarország története a XX. században, 2002.
XX. századi magyar történelem, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos, 2001.
 Oldal 153 / 210

19. A korai Kádár-korszak (1956-63)

Megtorlás
 Kádár János 1956 novemberétől 1988 májusáig volt hatalmon
 az MDP utódja a Magyar Szocialista Munkáspárt 1956. november 1-jén létrehozott héttagú
előkészítő bizottságának tagjai közül csak Kádár azonosult az új rendszerrel azonnal, Nagy
Imre, Szántó Zoltán, Lukács György, Donáth Ferenc, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza a
szovjetek fogságában volt, többségük Romániában
- 1956. november 11-től 23 rendes és 10 póttaggal rendelkező Ideiglenes Központi
Bizottság állt a párt élén, az irányítást valójában az Ideiglenes Intéző Bizottság végezte
Kádár vezetésével
 tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss
Károly, Marosán György
 az elmúlt hetek értékelésére először 1956. december 2-5-én került sor, az MSZMP
Ideiglenes Központi Bizottságának kibővített értekezletén
 az ellenforradalomnak nevezett felkelést négy tényezőre vezették vissza:
1. a Rákosi-Gerő klikk tagjainak szektás és dogmatikus politikája, amely
figyelmen kívül hagyta az ország gazdasági adottságait és a nemzeti érdekek
lebecsülésével sértette a magyar nép hazafias érzéseit
2. Nagy Imre és csoportjának tevékenysége, amely a hibák kijavításához pozitív
programot nem adott  „kétfrontos harc”
3. a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom
4. a nemzetközi imperializmus uszítása
 az MSZMP többször módosított alapszabályzata értelmében a párt tagja lehetett minden 18.
életévét betöltött állampolgár, aki lefogadja a párt politikáját…
- erkölcsileg, politikailag fedhetetlen
- szocialista módon él
- a párt tagsága a 70-es években megközelítette a 18 éven felüli lakosság 10%-át
 a fegyveres ellenállás felszámolása után az új hatalommal szembeni társadalmi ellenállás
tovább folytatódott
- 1956. november 2-án megalakult Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa a különböző
értelmiségi szervezetek képviselőiből (Déry Tibor, Keresztury Dezső, Bessenyei Ferenc)
 elnöke: Kodály Zoltán lett
 felhívásukban követelték az ország szuverenitásának helyreállítását
 a szovjet csapatok kivonását
 reprezentatív kormány alakítását
 az ország szocialista és demokratikus alapokon való újjáépítését
 a társadalmi ellenállás másik szervezeti bázisává a forradalom alatt alakult munkástanácsok
váltak
- ezek képviselőiből alakult meg november 14-én a Nagy-budapesti Központi
Munkástanács
 elnöke: Rácz Sándor
 Oldal 154 / 210

 követelte a szovjetek kivonását

 a Kádár-kormány felváltását a Nagy Imre- kormánnyal
 a politikai demokrácia intézményes biztosítását
 ugyanakkor hitet tett a szocializmus alapelvei mellett
 Bibó, aki a Nagy Imre kormány tagjai közül egyedül maradt november 4-e után is a
Parlamentben, Tervezet a magyar kérdés kompromisszumos megoldásáról c., november 6-
ai javaslatában a kibontakozás szovjetek számára is elfogadható formáját körvonalazta
- a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend és a népképviseleten és a szabadságjogok
teljességén alapuló parlamentáris demokrácia
- külpolitikai szempontból garantálni kívánta a szovjet biztonsági érdekeket, viszont követelte
a szovjet csapatok fokozatos kivonását
 ellenállásra biztatott Mindszenty is, ebbéli tevékenységében a Vatikán is támogatta
- az 1956. november 5-én kiadott Datis nuperrime kezdetű enciklikájában a pápa elítélte a
magyar felkelés véres leverését, majd november 10-ei rádióbeszédében ismét tiltakozott a
szovjet hadsereg beavatkozása ellen
- a Szentszék és Mindszenty 1957 januárjától mindazokat a helynököket és irodaigazgatókat
elmozdította állásukból, akik 1951-től részt vettek a papi békemozgalomban, később
kiközösítés terhe mellett megtiltották, hogy katolikus papok az új rendszerben bármilyen
politikai szerepet vállaljanak
 több alkalommal zajlottak tiltakozó tömegakciók
- a nagyobb gyárak november 21-22-ei sztrájkja, a 23-ai néma tüntetés a fővárosban (délután
2 és 3 óra között minden leállt, az utcák elnéptelenedtek) és a december 4-ei
asszonytüntetés a Hősök terén
 Budapestre érkezését követő első hetekben Kádár semmiféle tekintéllyel és hatalommal nem
rendelkezett
- az új hatalmat a nyugati országok sem ismerték el
- az ENSZ november 4-én napirendre tűzte a magyar kérdést, szabad választásokat és a
szovjet csapatok kivonását követelte
- a szervezet azon kérését, hogy megfigyelők utazhassanak Mo.-ra, a kormány elutasította
 Kádár egyelőre nem rendelkezett határozott elképzeléssel, ezért egymásnak ellentmondó
nyilatkozatokat tett és tárgyalásba bocsátkozott az ellenállás vezetőivel is
- nem zárta ki a megegyezés lehetőségét Nagy Imrével és csoportjával sem
- eközben megbízható tisztekből, pártfunkcionáriusokból, egykori görög és jugoszláv
partizánokból elkezdte megszervezni a Magyar Forradalmi Honvéd Karhatalmat (tagjai
a karhatalmisták, vagy pufajkások)
 november 10-én megalakult az első ezred
 1957 elejétől fontos szerep hárult a Munkásőrségre is, amelyet a párt közvetlenül irányított
- egységei nem a hadsereg, hanem a pártszervek, legfelsőbb szinten a Központi Bizottság
fennhatósága alá tartoztak
- az első munkásőrzászlóalj 1957 februárjában alakult meg Kőbányán
- bevetésükre azonban nem volt szükség
- az egységek a későbbiekben a rendőrséggel együtt rendfenntartó feladatokat láttak el
- az ÁVH-t nem szervezték újra
 a hatalom megszilárdulásának első jele az Országos Munkástanács megalakulásának
megakadályozása volt november 21-én a Sportcsarnokban
- ezt november 22-én Nagy Imre és társainak elrablása és Romániába szállítása követte, akik
Kádár ígéretében bízva hagyták el a jugoszláv követség épületét
 december 5-én feloszlatták a különböző forradalmi bizottságokat
- dec. 9-én rajtaütöttek a Központi Munkástanács székházán, vezetőit, aktivistáit letartóztatták
- az üzemi munkástanácsok 1957. november 17-éig tovább működhettek
- december 11-én betiltották a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát, bevezették a
statáriumot és a rögtönítélő bíráskodást
 Oldal 155 / 210

- sortüzek dördültek: dec. 8-án Salgótarjánban, dec. 10-én Miskolcon, dec. 11-én Egerben
 a halálos áldozatok száma megközelítette a 100-at
 1957. január 18-án felfüggesztették az Írószövetséget + két nap múlva (jan. 20-án) a Magyar
Újságírók Szövetségének működését is

 a forradalom résztvevői ügyeinek tárgyalására népbíróságokat alakítottak és január 15-én

bevezették a gyorsított bűnvádi eljárást
- Rákosi és Gerő Moszkvában tartásának fejében Kádár megígérte a megtorlás könyörtelen
folytatását  1957. május 27-i magyar-szovjet szerződés a szovjet csapatok ideiglenes itt
tartózkodásáról
- a szovjet csapatok direkt bevetésére az 1991. június 19-i végleges kivonulásukig nem
került sor
 1956 novemberétől 1959 végéig 35 ezer ember ellen folyt eljárás, 229 halálos ítélet született
- a kivégzettek száma elérte a 350-es, 13 ezer ember pedig bírósági ítélet nélkül internáltak
- a megtorlások elől 221 ezren menekültek külföldre
- nem tért vissza melbourne-i játékokra kiutazott válogatott számos tagja sem
 a megtorlások célpontjává a fiatal munkások, ipari tanulók, az egy-egy közösségen belül
tekintélynek örvendő személyek, valamint a forradalom országos vezetői kerültek pl; Bibó,
Göncz Árpád, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Kosáry Domokos, Darvas Iván

Nagy Imre és társai pere

 1957 áprilisában hozták vissza őket Romániából

 az eljárást 1958. februártól júniusig a legnagyobb titoktartás közepette bonyolították le
 a vád: a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és
vezetése volt
 Kopácsi Sándort életfogytiglanra, Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Vásárhelyi
Miklóst (Nagy sajtófőnöket) 5 évi börtönre ítélték
 Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimesi Miklóst halálra ítélték, az ítéleteket 1958.június 16-án
végrehajtották. (Szilágyi Józsefet már korábban kivégezték, Losonczy Géza mesterséges
táplálás közben halt meg)

Konszolidáció
 1956 novemberétől kezdődően a béreket átlagosan 18%-kal emelték
- 1957 elején bevezették a nyereségrészesedét, 1957. július 20-án a teljesítménybérezést
- ugyanezen idő alatt az árak nem változtak
 a parasztság szempontjából az agrárpolitika módosulásának két eleme bizonyult döntőnek:
1. a téeszek feloszlásának tudomásulvétele
2. a kötelező beszolgáltatások ismételt eltörlése  ez utóbbit 1956. november 12-én rendelték
el
- a következő években növelték a felvásárlási árakat, és bevezették az állam és a termelő
közötti szerződések rendszerét
- engedték a földek 5 holdig terjedő szabad adásvételét
- eltörölték a kötelező tűz- és jégbiztosítást
- megszüntették a mezőgazdaság-fejlesztési járulék fizetését és az addig évenként emelt
általános jövedelemadó mértékén nem változtattak
 a kisiparosok és kiskereskedők rokonszenvét az adókulcsok mérséklésével igyekeztek elnyerni
 a magánkisipar adókulcsa 1957. január 26-án 20%-kal csökkent, egy hónappal később ezt
kiterjesztették a kiskereskedőkre és az önálló szellemi foglalkozásúakra is
- csökkent a tb járulék érték
 Oldal 156 / 210

- megszűnt az alkalmazottak után fizetendő külön jövedelemadó

 a magántevékenység ösztönzésére született a kormány 1957-es döntése az állami boltok és
vendéglátó-ipari egységek egy részének bérbeadásáról
- a bérlők („gebinesek”) szabadkasszás, azaz egyszerűsített elszámolású rendszerben
dolgoztak  az állami szektoron kívül dolgozók száma 20-25%-kal emelkedett
- 1956. november 15 a szabad munkavállalás engedélyezése
 1956. december 19-én néhány hagyományos egyházi ünnepet (húsvéthétfő, karácsony
másnapja) munkaszüneti nappá nyilvánítottak
- 1957. március 10-én iskolaszüneti nappá nyilvánították március 15-ét
- 1956. december 24-én eltörölték a gyermektelenségi adót
- 1957. január 8-án bevezették, ill., visszaállították a különböző mértékű vasúti
kedvezményeket
 a külföldre menekültek közül, akik 1957. január 31-éig hagyták el az országot és március 31-
éig bejelentették hazatérési szándékukat, nem vonták felelősségre tiltott határátlépés miatt 
mintegy 35-40 ezren éltek ezzel a lehetőséggel
 1957 tavaszán és nyarán bíróság elé állították és elítélték Farkas Mihályt (16 év) és Péter
Gábort (14 év), Rákosi, Gerő és Révai felelősségre vonása fel sem merült
 a felkelés megismétlésére vonatkozó 1957 eleji felhívások (MUK- Márciusban Újra kezdjük)
már senki sem engedelmeskedett, ezért 1957. április 13-án feloldották az éjszakai kijárási
tilalmat
 az új rendszer első nagy erődemonstrációja: 1957. május 1-jei tömeggyűlés a Felvonulási téren

A rendszer megszilárdítása
 az MSZMP taglétszáma gyorsan növekedett (1957 végén 400 ezer fő)
- a jelentkezők többsége régi párttag volt
- 1970-ben már 662 ezer párttagot tartottak nyilván, az 1980-as évekre 800 ezer fölé
emelkedett
 1957. június 27-29 az MZMP első országos ülése
- a párttagság legnagyobb homogén csoportját kezdetben a párt- és állami funkcionáriusok
alkották
- a munkások aránya 1957 nyarán 30%-ot tett ki
- az új párttagok körében jelentős volt a pozíció reményében belépő alsóértelmiségiek aránya
- a fizikai dolgozók aránya a későbbiekben nőtt és 1962-re elérte az 59%-ot, ettől kezdve
azonban csökkent
 a június i értekezlet megerősítette Kádár centralista irányvonalát és új vezető testületet
választott:
- Kádár, Münnich, Marosán és Rónai mellett ekkor tűnt fel a Politikai Bizottsági tagok
között
- az 1956-ban nem kompromittálódott Kállai Gyula, Fehér Lajos, Fock Jenő és Somogyi
Miklós
- a moszkvaiakat a Titkárságban senki, a Politikai Bizottságban pedig Münnich képviselte
- a vezető testületben jelentősen csökkent a zsidó származásúak aránya
 a DISZ nem szerveződött újjá: helyette KISZ 1957. március 21-én
- a csatlakozók létszáma 1957 nyarára elérte a 110 ezer főt
- az 1960-as évek közepére a 750 ezret  ez a 14-26 év közöttiek 30-40%-a
- a tagság inkább a karrierépítéshez járult hozzá és a konformizmus jele volt
- ezzel egy időben lehetetlenné tették a még működő ifjúsági szervezeteket (Magyar
Forradalmi ifjúmunkás Szövetség, Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége, Magyar
Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége, Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége)
- a szervezet monopóliuma 1988-ig tartott
 Oldal 157 / 210

 az úttörő- és kisdobos mozgalom megmaradt, létszáma azonban alaposan megcsappant

- a konszolidáció előrehaladtával számuk azonban gyorsan nőtt
- a mozgalom stílust váltott, már nem a tanulás volt a középpontban, hanem a játékok,
versenyek, táborozások (Pajtás Kupa-versenyek, 1963-tól úttörő olimpiák)
 1957. október 21-22-én újjáalakult a Hazafias Népfront:
- elnöke: Apró Antal
- főtitkára: Ortutay Gyula
- feladata a párt céljainak közvetítése a társadalom felé és támogató szerzése a pártonkívüliek
között
- 1970-ben közel 4 000 népfrontbizottság működött az országban
- a Népfront Országos Tanácsának 1957. októberi ülésén hitet tett a Kádár-kormány mellett
 a szakszervezetek feladatát abban jelölték meg, hogy elfogadják és népszerűsítsék az üzemi
vezetőségek döntéseit
- a szakszervezetek néhány év múltán az aktív keresők összességét magukba foglalták
 a hadsereg újjászervezése: 1956 decemberétől 1958 tavaszáig
- a felkelőkhöz állt tiszteket bíróság elé állították, a megbízhatatlanokat elbocsájtották
- a régi tisztikar 80%-a esküdött fel az új hatalomra
- az új hadsereg létszámát 63-64 ezer főben állapították meg
- az első sorozásokra 1957 májusában került sor
- a korábbi 8 hadosztály helyett 3-at állítottak fel, 1958-ban ezek mellé megszervezték a
negyediket is
- a hadsereg létszáma 1959-ben 84 ezer fő volt
- a katonai szolgálati idő 2 évre csökkent
- a feleslegessé vált tiszti iskolákat egyetlen intézménnyé (Egyesített Tiszti Iskola) vonták
össze, a két hadiakadémiából 1 maradt (Zrínyi Miklós Katonai Akadémia)
 az 1960-as évek első felében a hadseregfejlesztés fő célja a honi légvédelem korszerűsítése volt
 az ország légterének védelme 1962-ben a szovjetektől átkerült a magyar katonai szervek
kezébe
 a honvédelmi miniszter:
- 1957-60 Révész Géza
- 1960-84 Czinege Lajos
- hivatalosan csak a Minisztertanácsnak és a Politikai Bizottságnak tartozott felelősséggel
 1957. május 9-én az Országgyűlés először összeült:
- a Kádár-kormány minden addigi intézkedését jóváhagyta
- megerősítette Kádár kormányfői tisztségét (1958-ban Münnichnek adta át posztját)
- a parlament új nemzeti szimbólumokat fogadott el
 az állami zászló a díszítés nélküli trikolór
 az állam címere a Kossuth-címer és a Rákosi-címer kombinációja lett (kikerült a
kalapács és a sarló, a vörös csillag kisebb lett)
- elvileg az ogy. és az ennek felelős kormány volt a legfontosabb államhatalmi szerv, a
döntések azonban a párt döntéshozó testületeiben születtek
- a fontos döntéseknél a következő mechanizmus érvényesült:
 az MSZMP KB (Központi Bizottság) osztályai elkészítik a javaslatot
 a javaslatot megtárgyalja a Politikai Bizottság, majd a KB elé terjeszti, amely
megtárgyalja és ajánlja a kormánynak elfogadásra
 a kormány továbbítja az ogy.-nek elfogadásra (törvény) vagy az Elnöki Tanácsnak
(törvényerejű rendelet)
 az ellenőrzést a megfelelő pártszervek végzik
 az Elnöki Tanács szerepe formailag is igen jelentős volt:
 elnöke 1967-ig Dobi István, 1987-ig Losonczi Pál volt
 Oldal 158 / 210

 a testület másik 20 tagjának többsége a különböző társadalmi csoportokat és

intézményeket reprezentálta és egyben a párt legfelsőbb szerveinek is tagja
volt
- a parlament ált. évente 2-3 napot ülésezett, 1957 és 1985 között évente átlagosan 3 törvényt
alkotva
- a rendeletek száma ennél jóval magasabb volt
- helyi szinten a döntéshozatalt a „négyszög” végezte  a vállalatoknál, közintézményekben
formailag a döntésekhez kellett az egység vezetőjének, a párttitkárnak, a KISZ-titkárnak és a
szakszervezeti megbízottnak az egyetértése
 1958. november 16-án tartották az első parlamenti és tanácsi választásokat
- a választók listára szavaztak
- jelölteket a Hazafias népfront állított
- a 338 jelöltet 98,5%-os részvétel mellett megválasztották
 a párt- és a kormányzati elithez tartozók különleges privilégiumai mérséklődtek
- vége szakadt a személyi kultusznak is
 a táradalom három jól körülhatárolható csoportjának megnyerése/megtörése még váratott
magára
1. katolikus papok és legmeggyőződésesebb hívei
2. a szellemi élet iránymutató képviselői
3. a parasztság, amelynek tagjai, mint magántulajdonosok kihívást jelentettek a társadalmi
tulajdon kizárólagosságát valló kommunizmusra + hiányzott a nemzetközi elismerés is
- 1957. szeptember 14-én az ENSZ közgyűlése:
 60 szavazattal, 10 ellenében és 10 tartózkodással elfogadta, azt a vizsgálóbizottsági
jelentést, hogy az 56-os forradalom spontán népfelkelés volt a zsarnoksággal
szemben
 a Kádár-kormány pedig a szovjet hadsereg beavatkozásával hatalomra került
bábkormány
 az ENSZ 1958 és 61 között ismételten visszautasította Mo. egyébként jelen lévő
képviselőinek akkreditálását
 1957. február: a katolikus egyház és az állam között tárgyalások
- cél: a feszült viszony normalizálása
- 1957 májusában ennek eredményeként alakult meg az Országos Béketanács Katolikus
Bizottsága (Opus Pacis), melynek elnöke Hamvas Endre csanádi püspök lett
- a holtpontról való elmozdulás a Politikai Bizottság 1958. július 22-ei határozatával
kezdődött
 világos különbséget tett a vallásos világnézet elleni ideológiai harc és a politikai
szembenállás elleni küzdelem között
 előbbivel szemben a felvilágosító és nevelő munka eszközeire helyezte a hangsúlyt
 kimondta, hogy ez a harc nem korlátozhatja a vallásgyakorlás szabadságát
- erre válaszolt a püspöki kar 1958. október 17-ei pásztorlevele, amelyet a novemberi
választások előtt olvastak fel a templomokban
 ebben már az aktív együttműködés lehetősége is felmerült
 a kölcsönös közeledés 1959-re a kapcsolat normalizálódásához vezetett
 megállapodtak az egyháznak nyújtandó állami támogatás mértékében
 szabályozták a vallásoktatás rendjét és 1951 óta először püspököket neveztek ki
 az új püspökök 1959. április 24-én esküdtek fel az alkotmányra
- 1959. június 2-án újjáalakult a miniszteriális szintű Állami Egyházügyi Hivatal
 1961. február elején a belügyi szervek papokból álló államellenes szervezkedést lepleztek le
- 1961. október 3-án elhunyt Grősz József kalocsai érsek, akit a püspöki kari konferencia
élén, Hamvas Endre csanádi püspök váltotta fel
- a kialakult helyzetet a Vatikán a magyar kormánnyal 1964. szeptember 16-án kötött
Részmegállapodásban okmányszerűen is elismerte
 Oldal 159 / 210

 az írók megnyerésére: 1957. március 15-én a megszűnt Irodalmi Újság helyett megindították
az Élet és Irodalmat
- a Kortárs kiadása 1957 szeptemberétől a megszűnt Csillag helyett, az először 1956-ban
megjelent Nagyvilág publikálásának folytatása
- az addig mellőzött Németh László, Szabó Lőrinc, Heltai Jenő. Kodály Zoltán Kossuth-díjjal
jutalmazása 1957. március 15-én
- a gesztusok azonban nem hozták meg a remélt eredményt, bár 1957 őszén a püspökökhöz
hasonlóan aláírták az ENSZ jelentés ellen tiltakozó nyilatkozatot, amikor kiderült, hogy a
bebörtönzöttek nem kerülnek szabadlábra, ismét hallgatásba burkolóztak
 a hatalom 1958 nyarán kínált fel ismét kompromisszumos lehetőséget
- a népi írókkal foglalkozó júniusi állásfoglalás szigorú bírálatban részesítette őket
 a nemzeti sajátosságok túlhangsúlyozásáért
 a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok helytelen megítéléséért
 DE! személyüket nagy megbecsülésben, írói rangjuknak megfelelő értékelésben
részesíti, alkotómunkájuk zavartalanságához minden segítséget megad
 a párt augusztusban publikált művelődéspolitikai irányelvei:
- a szocreál kizárólagos támogatása helyett szót emelt más humanista törekvés, így a népi
mozgalom, a polgári és a vallásos irányzat létjogosultsága ellen
- a türelem és a meggyőzés fontosságát hangsúlyozta
- az 1958 végén megjelent Tűz-tánc c. antológia néhány szerzőjének harcok
kommunizmusát a kultúrpolitika új irányítói (Köpeczi Béla, Szabolcsi Miklós) nem
engedték érvényesülni
 1959. szeptember 25-én újjáalakult az Írószövetség
- elfogadva a Szovjet Írószövetség meghívását Németh László 1959 szeptemberében
Moszkvába látogatott
- 1960 márciusában Illyés Gyula törte meg hallgatását egy kiprovokált interjúval, amelyben
a szocializmus mellett tett hitet
 1959. április 3-án részleges amnesztiát hirdettek a két évnél nem hosszabb elítéltek részére
- egyéni kérelmek révén is jöttek ki a börtönből  Tildy Zoltán, Déry Tibor, Péter Gábor,
Farkas Mihály
- 1960. április 1-jén újabb részleges politikai amnesztiát rendelt el az Elnöki Tanács
 háromévi próbaidőre elengedték a volt 56-osok a hat évet meg nem haladó
büntetésének hátralévő részét
 kegyelmet kaptak az 1952 előtt háborús vagy népellenes bűncselekményekért
életfogytiglanra ítéltek is
 megszüntették a közbiztonsági őrizet intézményét és június 30-ai hatálybalépéssel
feloszlatta az internálótáborokat
 Déry Tibor és Donáth Ferenc egyéni közkegyelemben részesült
 1959. november-decemberében megtartották az MSZMP VII. kongresszusát
- legfőbb cél a szocializmus alapjainak lerakása
- a Központi Bizottság (KB) első titkára Kádár János lett
 1961. szeptember 13-án Kádár újra átvette a miniszterelnöki tisztséget Münnich Ferenctől
 a parasztság megnyerésére 1956-57-ben számos intézkedést vezettek be, amelyek az egyéni
gazdálkodás feltételeit javították, a végcél azonban a kollektivizálás maradt
- 1956 végén az összparasztság alig 6%-a volt téesztag.
- az MSZMP Központi Bizottsága a mezőgazdaság kollektivizálásával kapcsolatos határozatát
1957 júliusában tette közzé
 a feltételezhető ellenállás miatt több évre elnyújtották, és az agitálásra helyezték a
hangsúlyt
 a békés eszközök azonban csak mérsékelt eredményekkel jártak
 a pártvezetés ezért 1958 decemberében a folyamat felgyorsítása mellett döntött
 Oldal 160 / 210

 az ezt követő 3 év telén agitáló brigádok lepték el a falvakat és győzködték a

nagyüzemi gazdálkodásról a parasztokat
 a korábbi gyakorlattól eltérően nem a szegényparasztokat, hanem a
legmódosabbakat igyekeztek megnyerni  adóelengedést, vezető pozíciókat
ígérve nekik, de ha kellett, akkor fenyegetőztek
 a parasztok végül beadták a derekukat és 1958 és 61 decembere között a
téesztagok száma meg8szorozódott, a parasztok 75%-a lett tag, 19%-uk
pedig állami gazdasági dolgozó
 a mezőgazdaságban foglalkoztatott keresők száma drasztikusan 41%-ról
30%-ra csökkent
 a Nyugat megnyerése:
- 1960. szeptember Kádár János végén Hruscsovval együtt ment New Yorkba az ENSZ-hez
- 1960. október 3: Kádár beszéde az ENSZ közgyűlésén
 beszéde a nemzetközi szervezet kiengesztelésére irányult
 beszéde alatt több delegáció kivonult a teremből
- Kádár hazautazása után tárgyalások kezdődtek az USA-val a magyar kérdés napirendről
való levételéről és Mo. teljes körű ENSZ tagságának visszaállításáról
 ennek fejében Kádár általános amnesztiát helyezett kilátásba
 a kérdés levételét a közgyűlés szótöbbséggel elfogadta, 1963. január 8-án pedig
elfogadták a magyar küldöttek megbízóleveleit
 1963. március 22-én közkegyelemben részesültek a még börtönben lévő politikai
foglyok
 az amnesztia nem terjedt ki a gyilkossággal vádolt és hűtlenségért elítéltekre
 az 1956 utáni megtorlások után a halálbüntetést csak ritkán alkalmazták az 1962-
től érvényes Btk. szerint csak a legértékesebb jogi tárgyak elleni legsúlyosabb
támadás esetén
 1963. július 1-3-án U Than, az ENSZ főtitkára hivatalos látogatás tett Mo.-on
- 1963-ban Anglia, Franciao. és Belgium, 1964-ben pedig Svédország, Olaszország, Svájc és
Kanada emelte nagyköveti szintre az Mo.-gal fenntartott diplomáciai kapcsolatot
 a Központi Bizottság 1962. június 14-15-ei (a XX. száadi magyar történelem szerint augusztusi
-F. K.) határozata elítélte az 1956 előtti személyi kultuszt és koncepciós pereket. , s azokért a
Rákosi-klikket tette felelőssé
- Rákosit, Gerőt + 17 személyt kizártak a (köztük a végrehajtókat, Alapy Gyula ügyészt,
Olti Vilmos bírót) pártból
- ezzel egyidejűleg Kádár személyes riválisától, Marosán Györgytől is megszabadult
- a KB a párt politikai egységének megbontására irányuló tevékenység vádjával 1962.
október 12-én hívta vissza a Politikai Bizottságból mentette fel titkári tisztsége alól és zárta
ki a KB tagjai közül
- a határozat leszögezte: a koncepciós perekben meghurcoltak rehabilitációja ezzel
megtörtént
 1962. november 20-24-én tartotta újabb kongresszusát (VIII.) az MSZMP
- aki nincs ellenünk, az velünk van
- a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunk osztatlanul uralkodóvá
váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását
 a nemzeti jövedelem 96, az ipari termelés 98%-át a szocialista szektor adta
 a munkavállalók 95%-as állami vállalatokban vagy szövetkezetekben dolgozott
 1964 októberében megbukott Hruscsov, de Brezsnyev nem akart vezetőváltást Budapesten
 1965-ben a ledöntött Sztálin szobor helyére Leninét helyezték el jóval kisebb méretben,
elmaradoztak az április 4-i díszszemlék, maradt helyettük a légi és vízi parádé meg az
augusztus 20-ai tűzijáték
 1966/III. tv megszüntette a lajstromos szavazást:
 Oldal 161 / 210

- helyette az egyéni választási rendszert léptette  a továbbiakban valamennyi képviselőt

(1967-80 között számuk 340 és 352 között mozgott) 1-1 választókerület delegált
 az 1970/III. tv. a képviselők jelölési eljárását módosította
- ettől fogva az állampolgárok állíthattak képviselőjelöltet és az állampolgárok jelölőgyűlése
szavazott afelől, hogy a javasolt személy felkerülhet-e a képviselőjelöltek listájára
- DE! a képviselők kerületenkénti versengése nem terjedt el
 1972-es alkotmánymódosítás:
- a történelmi folyamatosság és a társadalom minden rétegét átfogó szocialista nemzeti egység
megteremtésének az igénye tükröződött benne
- a politikai rendszer pártállami jellege ugyanakkor nem változott
- az alaptörvény deklarálta az egypártrendszert és kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság
olyan szocialista állam, amelyben a munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom
vezető ereje
 1960-tól biztosították az utazási szabadságot:
- először Csehszlovákia és Lengyelország, majd Bulgária, Románia és az NDK határai
nyíltak meg
- az ún. piros útlevéllel „keletre” (kiv. a SZU-t) az 1960-as évek elejétől vízummentesen
lehetett utazni
- Jugoszláviával szemben 1966-ban szűnt meg a vízumkényszer
- a nyugati országokba az ún. kék útlevéllel turisztikai célból három-, rokonlátogatásra
kétévente lehetett kiutazási engedélyt kérni
 a korábban szinte kizárólagos szerepet játszó származás és politikai megbízhatóság mellett
egyre nagyobb hangsúly helyeződött a szakértelemre és a vezetői rátermettségre
 Oldal 162 / 210

20. Az új gazdasági mechanizmus és a „fogyasztói

szocializmus” főbb jellegzetességei
Gazdaság a Kádár-korszakban

Gazdaságpolitika
 az októberi felkelés és az ezt követő harcok és sztrájkok miatt a nemzeti jövedelem 20%-kal
csökkent, de a gyors regenerálódást elősegítette a SZU, Kína, Jugoszlávia és más szocialista
országok által kedvező feltételek mellett és egy harmadrészt konvertibilis valutában nyújtott
pénz- és áruhitel
 a lakosság megnyerése érdekében a gazdaságpolitikai prioritásai 1957-től megváltoztak
- csökkentették a nemzeti jövedelem beruházásokra fordított hányadát
- a beruházások ágazati megoszlása ugyancsak módosult
- az ipar részesedése 47%-ről 1958 és 1970 között 35-38%-ra csökkent, a mg-é pedig 10-13-
ról 16-18% fölé emelkedett
- az ipari beruházások szerkezete racionalizálódott
- a bányászat és a villamosenergia-ipar részesedése 1958-70 között 30-ról 20%-ra esett vissza
- az élelmiszeriparé 6-ról 10%-ra emelkedett
- a nehézipar túlsúlya azonban megmaradt
 a gazdaságirányítás mechanizmusának korrekciója  új gazdasági mechanizmus
- 1957 elején egy közgazdászokból álló reformbizottság alakult, Varga István, a KgP
egykori gazdasági szerértőjének vezetésével
- a bizottság előterjesztései a tervgazdálkodási rendszer radikális reformokra irányultak
- a politikai vezetés ezek bevezetésétől visszariadt, de néhány intézkedést elfogadott
 a kormány által megszabott tervmutatók számának csökkentése
 a munkaerő-gazdálkodás centralizálásának enyhítése
 a mennyiség-centrikus tervteljesítési és túlteljesítési elvárásokkal való részleges
szakítás
 a bérezésben a nyereségrészesedési rendszer bevezetése
 az 1951-ben bevezetett termelői árrendszer helyett 1959. január 1-jén valamivel racionálisabb
lépett életbe
- a haza termelésű alapanyagok dotációs árainak megszüntetése és tényleges önköltségi
szintre emelése
- az intézkedés következtében csökkent az energia- és alapanyag-felhasználás terén addig
tapasztalható irtózatos méretű pazarlás
- a fix árak rendszere azonban megmaradt és a termelői s fogyasztói árak összekapcsolására
sem történtek kísérletek
 a vállalatok és minisztériumok között elhelyezkedő iparigazgatóságokat az 1960-as évek első
felében felszámolták
- az 1962 végén elkezdett összevonások következtében az állami iparvállalatok száma
csökkent, az egy vállalatra jutó munkáslétszám ugyanakkor nőtt
- az 1960-as évek közepétől 13 iparágban (üveg-, gumi-, papírgyártás stb.) 1-1 nagyvállalat
fogta egybe az ország teljes termelését
 az átszervezés nem tervezett következményeként alakult ki az a nagyvállalati
vezetőréteg, amely néhány év múlva érdekérvényesítő lobbiként a nagy gazdasági és
politikai döntésekre egyaránt jelentős befolyást gyakoroltak
 Oldal 163 / 210

 1961 októberében fogadta el az országgyűlés a II. ötéves tervet az 1961-65-ös időszakra

- az ipari termelésnek 83-87%-kal, a mgi.-i termelésnek 30-32%-kal, a nemzeti jövedelemnek
55-60%-kal kell növekednie
- a terv 250 ezer lakás felépítésével számolt
- ezzel egy időben nagyszabású (15, majd 20 éves) terv előkészületeire is sor került
- ennek célja Mo. felzárkóztatása volt a „nála jelenleg fejlettebb szocialista országokhoz”
 agrárszektor:
- az 1960-as évek elején a termés egy része a földeken maradt
- az ellátási zavarok enyhítése érdekében 1960-62-ben jelentős mennyiségű gabonát és
kukoricát kellett importálni
- az ehhez szükséges hitelek jó részét a SZU biztosította
 az agrárgazdaság felelősei Fehér Lajos és Erdei Ferenc számos olyan korrekciós lépést
kezdeményeztek, amelyek eltértek a szovjet típusú kolhozrendszertől
- a háztáji gazdaságok szerepének felértékelődése
- a családi állattartás korlátainak fokozatos feloldása
- fontos újítás volt a részes művelési rendszer bevezetése
 egy-egy család, rokonsági szervezet, vagy brigád a közös területből saját művelésű
parcellákat vett ki éves bérletbe, amelyek műveléséért nemcsak központilag
meghatározott munkaegységértéket kaptak, hanem a többlettermelés 25-50%-át is
 ez a fajta művelést az 1960-as évek közepén a közös növénytermesztési munkáknak
több, mint egyharmadát tette ki
 más munkafolyamatok estében sok téesz bevezette a pénzre vagy terményre
alapozott prémiumrendszert, és általánossá vált a havonta felvehető pénz- vagy
terményelőlegek juttatása
 az 1960-as évek végére lényegében befejődött a talajművelés, s előrehaladt a szállítás és a
betakarítás gépesítése
- a termelésirányítás hierarchizáltságának mérséklése érdekében 1964-ben döntést hoztak a
gépállomások felszámolásáról és a téeszeknek önállóságok biztosítottak az
eszközgazdálkodás terén
 terjedt a talajjavítás, a műtrágya-felhasználás és az öntözés is
 1957 és 1968-70 közötti egy-másfél évtizedben a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan
fejlődött
- a leggyorsabban az ipari termelés nőtt évi átlagban 7-8,5%-kal
- a magyar ipar hagyományos ágazati szerkezete radikálisan átalakult
 az élelmiszeriparé és a textilipar részaránya a háború előttihez képest csökkent
 a nehéziparé pedig nőtt
 ezen belül a legdinamikusabban a gépipar fejlődött
 az 1960-as évek elején alakult ki a KGST-n belül az ún.
gyártmányszakosodás, amelynek következtében Mo. személygépkocsit
nem gyárthatott, autóbuszokat és kerékpárokat viszont a tagországok piacán
is értékesíthetett
 a vegyipar az összipari termelésnek 1950-ben 3,5%-át, 1970-ben 11%-át adta
- kőolaj feldolgozás (A Dunai Finomítót 1965-ben helyezték üzembe) műtrágya- és növény
védőszergyártás (TVK, Borsodi Vegyi Kombinát), gyógyszergyártás (Kőbányai
Gyógyszergyár, Biogal Gyógyszergyár), műanyaggyártás
 az energiagazdálkodásban fokozatosan csökkent a szén szerepe és nőtt a kőolajé és a földgázé
- a KGST-n belüli elszámolási rendszernek köszönhetően Mo. igen olcsón jutott hozzá a
szovjet olajhoz és földgázhoz
 az ércbányászaton belül a legnagyobb jelentősége a bauxitbányászatnak volt
- DE! a bauxitérc felhasználása rendkívül sok villamos energiát igényelt
- az alumíniumkohászattól eltérően a vaskohászat nagyrész külföldi nyersanyagbázisra épült
 Oldal 164 / 210

 az élelmiszeripar részesedése az ipari termelésből a könnyűiparénál is nagyobb mértékben

esett vissza  1963 és 1973 között 19-ről 16%-ra
 az mg. termelés 1960 és 1970 között évi átlagban 2,5%-kal nőtt, az mezőgazdaságban
foglalkoztatottak aránya viszonyt folyamatosan csökkent
- a mg-i termelés színvonal-növekedésének fontos tényezője volt az extenzív termelési
szerkezet átalakulásának megindulása
- növekedett az állattenyésztés (főleg sertés és baromfi) szerepe  termelési értéke évenként
3,4%-kal emelkedett
 az infrastruktúra:
- viszonylag kevés figyelemben részesült, a beruházásokból évente áltagosan 12%-kal
részesedett
- a vasút mellett rohamosan nőtt a közúti közlekedés szerepe
- a nagyobb arányú tehergépkocsi-, autóbusz- és személyautó-forgalom az 1960-as években
kezdődött
- az 1960-as évek végétől az autóbuszok ugyanolyan fontos szerepet töltöttek be a
személyszállításban, mint a vonatok  1970-ben a települések 96%-át érték el
menetrendszerű járatok
- a személyautók:
 1956-ig gyanús luxuscikkek, számuk 9-10 ezer db volt
 1957-től a magángépkocsi-használat az életforma engedélyezett részévé vált 
számuk évente 10-15 ezerrel nőtt, 1965-re elérte a 100 ezret, az aszfaltburkolatú utak
700-ról 2757 km-re növekedtek
 a légi közlekedés terjedése: az 1960-as évek végén a Malév 33 nemzetközi útvonalon indított
gépeket
 a vasútban még az 1960-as évek közepén is 80%-nál magasabb volt a gőzmozdonyok aránya
 a hírközlés:
- már a két vh. között is elmaradottabb volt, mint a termelő ágazatok
- a telefonállomások száma 1950 és 1970 között ugyan megnégyszereződött, de elmaradt a
világ legtöbb országában tapasztalható fejlődésétől
 a kereskedelem jelentőségét a tervgazdálkodás körülményei között lebecsülték
- a kereskedelmi jellegű beruházások átlagban 3%-os szinten mozogtak
- az állami és szövetkezeti üzletek száma 1957 és 1970 között 27%-kal nőtt
- új árusítási formaként megjelentek az önkiszolgáló üzletek
- az ún. nagyáruházakban elvileg mindent meg lehetett vásárolni  számuk az 1960-as
években elérte a 80-at
- 1964-ben megjelentek Bp.-en az első utcai automaták
 behozatal:
- alapanyagok és félkész termékek
- arányuk a háború előtti 63-ról 52%-ra csökkent, volumenük azonban jelentősen nőtt
- a gépek és berendezések behozatala abszolút mértékben és arányaiban is növekedett
 export:
- a mg. kivitel aránya a háború előtti 60-ról 21-22%-ra esett vissza
- a gépek és berendezések kivitele viszont megháromszorozódott  30%
- legfontosabb külpolitikai partner a SZU volt
- az innen származó import több mint fele energiahordozó és villamos energia volt
- második legnagyobb tétel a katonai felszerelések voltak
- a többi KGST országgal külkereskedelmi forgalmunk kb. egyharmadát bonyolítottuk
 a III. ötéves tervidőszak alatt (1966-70) gyorsult a gazdaság fejlődésének üteme, a nemzeti
jövedelem évi átlagban 7.5%-kal gyarapodott, az ipari bruttó termelés 5 év alatt 36%-kal, az
mg. 14%-kal nőtt
 Oldal 165 / 210

 1965 áprilisában Kádár átadta a miniszterelnöki posztot Kállai Gyulának, akitől a

stafétabotot 1967 áprilisában Fock Jenő, a gazdasági reform kidolgozója vette át
 1966. november-decemberében tartották az MSZMP IX. kongresszusát:
- határozata szerint az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk
- tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása
- megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása
 a Varga-féle bizottság reformjavaslatait 1963-tól ismét elővették
- a tervezési-irányítási mechanizmus reformjára vonatkozó munkát Nyers Rezső
irányította (nyomdászból lett szociáldemokrata, majd kommunista politikus, aki 1962-től a
Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályát vezette)
- az MSZMP Központi Bizottsága 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági reform
megvalósításáról
 közgazdaságilag azzal indokolták a reformot, hogy a gazdasági növekedés korábbi
tartalékai erősen kimerülőben vannak
 politikai indok.
 a tömeges életszínvonalának emelése volt
 hogy az egyes dolgozók életszínvonala a jelenleginél jobban függjön
munkája társadalmi hasznosságáról
 megszüntetni az egyéni kezdeményezést és visszaszorítani a bürokratikus
tendenciákat
 a reform ideológiai előkészítését szolgálta az MSZMP Központi Bizottságának
1965. márciusi állásfoglalása, amely értelmezni próbálta az új helyzetet
 a veszélyes ideológiai síkról inkább a gazdaságirányításra terelték a hangsúlyt
 a reformelképzelés azon alapult, hogy a gazdasági döntés ott szülessen, ahol az
információ és az érdek jelen van, vagyis a vállalatoknál
 a reformot 1968. január 1-jén vezették be:
- három területen hozott lényeges változást
1. a központi tervezés szerepének csökkentése és a vállalati önállóság növelése a termelés
és beruházás terén
2. az árrendszer ezúttal a fogyasztói árakra is kiterjedő reformja
3. a bér és jövedelemszabályozás rendszerének módosítása
 a tervezés terén a központi tervelőírások rendszere megszűnt
- központi direktívák helyett különböző közvetett eszközökkel, ún. szabályzókkal és
ösztönzőkkel igyekeztek befolyásolni a termelést
- fennmaradt a közvetlen utasítás is, főként a kiemelt nagyberuházások estén
- a kapcsolat a központi irányítás és a vállalat között főként a gazdálkodás
eredményességének terén maradt fenn
 leginkább a nyereség befizetés, ill. a dotáció (segély, támogatás) formájában
jelentkezett.
 DE! az elvonásjuttatásnál azonos kritériumok alapján bírálták el az igényes, fejlett
technológiát alkalmazó, magas színvonalú terméket előállító vállalatokat és az
igénytelen, eladhatatlan terméket forgalmazót
 az árnak korábban pusztán elszámolási feladatok helyett a piaci hatások közvetítő eszközévé
kellett válnia
- a cél az volt, hogy a vállalatok a piac változásaira közvetlenül reagáljanak, ugyanakkor
fékeket építettek e rendszerbe, hogy a világpiac kedvezőtlen hatásait kiszűrjék
- az új árrendszer ún. vegyes árrendszer volt, amelyben egymás mellett léteztek hatóságilag
rögzített
- hatóságilag megállapított korlátok között mozgó, vmint a piaci keresletnek megfelelően
alakuló szabad árak
- az 1970-es évek közepére már csak az áruk egyharmadát árulták rögzített áron
 Oldal 166 / 210

- a fogyasztói szférába kerülő termékek esetében 50%-ban állapították meg a rögzített árak
arányát, ez a következő fél évtizedben csak minimálisan változott
 a munkabérek vállalatok és szakmák szerinti központi meghatározását az átlagbér-szabályozás
váltotta fel
- az átlagbér-szabályozás célja a vásárlóerő visszafogása, az infláció megakadályozása volt
- ennek érdekében béradót vezettek be, ami abban tette érdekeltté a vállalatot, hogy ne az
egyes dolgozók bére, hanem a vállalat bérszintje növekedjen (bértömeg)
 a kevesebb, de jobban fizetett dolgozó helyett, alacsonyabb bérű munkatársak
foglalkoztatásában volt érdekelt a vállalat („vattaemberek”)
 az új gazdasági mechanizmusnak köszönhetően folytatódott a gazdaság dinamikus
növekedése (4-6%/év)
- a bruttó termelés 1982-ben tetőzött
- DE!
 a reform magában hordozta a kudarc lehetőségét
 nem érintette a tulajdonviszonyokat
 semmiféle politikai reformmal nem járt együtt
 a pártállam gazdasági és politikai alapjai sértetlenek maradtak  a reform feltétele
az volt, hogy ne történjen társadalmi-politikai elmozdulás a fenti viszonyokhoz
képest
 DE! a gazdasági reformok bevezetésének évében kedvezőtlen események nehezítették a
reformországok (Mo. Csehszlovákia, Jugoszlávia) helyzetét
- a Brezsnyev-doktrína gyakorlati alkalmazása, amelyet a főtitkár az SZKP Központi
Bizottságának 1965. szeptember 29-i ülésén fejtett ki
- a SZU saját felségterületének tekinti a baráti szocialista országok közösségét, s kész
megvédeni azt a külföldi támadástól + a szocialista országokat önmaguktól is meg kell
védeni, vagyis a legerősebb és legfejlettebb szocialista hatalomnak joga van beavatkozni a
testvér országok belügyeibe is
 lsd. 1968. augusztus Csehszlovákia. „Prágai tavasz”, a Dubček nevével fémjelzett
emberarcú szocializmus eltiprása (1968. augusztus 21.) óriási hatással volt a
magyar bel- és gazdaságpolitikára
 már 1968. április 3-án figyelmeztetés érkezett Moszkvából, mely szerint
Csehszlovákiában államellenes szervezkedés folyik
 1968 áprilisában a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőjével, Alexander
Dubčekkel szemben egyre bizalmatlanabb Brezsnyev magyar- szovjet- lengyel
„hadgyakorlat” lehetőségét vetette fel Csehszlovákiában
 az MSZMP Politikai Bizottsága május 24-én megállapította, hogy nézeteltérések vannak az
SZKP és az MSZMP Csehszlovákiával kapcsolatos politikájában
- a magyar vezetőség minden fórumon igyekezett közvetítőként, csillapítóként fellépni, de
végül minden szovjet nyomásra született döntést elfogadott
 július 23-án Kádár hozzájárult magyar alakulatok részvételéhez az újabb
csehszlovákiai hadgyakorlatban és egy szovjet hadosztály átvonulásához magyar
területen
 ezzel jelentősen romlott Mo. nemzetközi megítélése + a dubčeki reformok
leállításával elvesztette partnerét
 az iparszerű mezőgazdasági termelés hazai meghonosítója ua. a Burgert Róbert volt, aki az
1960-as évek elején a nagyüzemi csirketenyésztést is bevezette
- a téeszstruktúra is fokozatosan átalakult
 a széttagolt szövetkezetek fokozatosan egyesültek, így számuk csökkent
 az összeolvadással párhuzamosan radikálisan átalakult a téeszek vezető gárdája
 a vezetésbe az agrárfőiskolákról kikerülő fiatal szakemberek léptek  az 1970-es
évekre a magyar mg. ismét elérte a világszínvonalat
 Oldal 167 / 210

 a hosszú időn át háttérbe szorított infrastruktúra és szolgáltatás 1968 után figyelemre méltó
fejlődésen ment át  éves növekedési üteme 8% volt
- a közúti közlekedéssel szemben a vasút szerepe tovább csökkent
- a motorkerékpárok személygépkocsikhoz viszonyított aránya fokozatosan csökkent
 az személygépkocsik száma 1970 és 80 között megnégyszereződött és elérte az 1
milliót
 az 1960-as évek végén megkezdődött az M7-es autópálya építése, amelynek
második két sávját 1975-ben adták át
 ezt követte az M1-es Komárom és Győr közötti szakaszának megépítése (1977),
majd az M3-as Budapest és Gödöllő (1978), ill. a Gödöllő és Hatvan közötti
szakaszának átadása (1980)
 a Szeged fel vezető M5-ös Bp. és Ócsa közötti szakasza 1985-re készült el
 a bp.-i metró első szakaszán a Deák tér és az Örs vezér tere között 1970-ben indult meg a
közlekedés
- a villamosok jelentősége fokozatosan csökkent
 a légiközlekedésben résztvevők száma 1980-ra elérte az 1 milliót, 1990-re pedig a másfelet
- 1969-től a belföldi légi forgalom megszűnt
- 1986-ban adták át a Ferihegy 2-t
 a hírközlési rendszer korszerűsítése terén továbbra sem történt jelentős előrelépés
 a kereskedelmi üzletek száma az 1970-es évek elején évi 1%-kal nőtt, később csökkent, az
üzletek alapterülete ugyanakkor 3-4%-kal növekedett
 az ipar éves növekedése az 1970-es évek elején lecsökkent 6%-ra
- a termékszerkezet szélessége és korszerűtlensége egyre nyilvánvalóbbá vált
- viszonylag jó minőséget értek el az elektronikai termékek, az autóbuszok, teherautók és
traktorok
- a könnyűiparban végrehajtott rekonstrukció következtében megszűnt az addigi bútorhiány,
a textilipar igyekezett lépést tartani a nyugati divatirányzatokkal
- az élelmiszeriparban is megnőtt a választék
 a magyar gazdaság 1960-as és 70-es évekbeli teljesítménye a szocialista országokon belül
átlagos volt
- a gazdasági növekedés az 1970-es évek utolsó harmadában veszített lendületéből, a 80-as
évekre pedig jelentősen lelassult  az 1970-es évek első felében számos reformellenes
gazdaságpolitikai döntést hoztak + 1973-ban olajárrobbanás
 a IV. ötéves terv (1970-75) alatt a nemzeti jövedelem évi 7,1%-kal gyarapodott, kedvező volt,
hogy az ún. tercier szektort (szolgáltatások, infrastruktúra) a beruházásokból már 50%-kal
részesült
 a KGST 1971-es bukaresti tanácskozásán Mo. javasolta a tagországok közötti gazdasági
kapcsolatok piaci alapokra helyezését, ezt elvetették
- helyette elfogadták a komplex programot, amely hosszú időre megmerevítette a termelési
struktúrát
 a reformoknak a kezdetektől jelentős ellenzéke volt
- Komócsin Zoltán, Biszku Béla, Pullai Árpád
- a kommunista szellemi elit egy része, a népi írók (pl. Veres Péter)
- a veszteséges ipari nagyvállalatok vezetői
- alapvetően két dologra építettek:
1. az MSZMP és az SZKP közötti nézetkülönbség
2. a fegyverkezési verseny fokozása
 a Nyugattal való gazdasági kapcsolatok bővítése, a GATT-ba, Valutaalapba,
Világbankba való belépés tervezése
 a reformok második lépcsőjének bevezetése és a KGST-n belüli együttműködés
átalakításának kérdése
 Oldal 168 / 210

 a másik támadási felület az volt, hogy az MSZMP-ben ekkora kisebbségbe

került a „munkásosztály”
 az ellenzők Moszkvában is pártfogásra találtak
- Brezsnyev alapos fejmosásban részesítette Kádárt, annak 1972. februári látogatása során, a
reformellenes erőknek
- az MSZMP Központi Bizottság novemberi határozata lényegében megakasztotta a
reformokat
- ezután történt meg a reform tényleges felülvizsgálata
- 1972. november 14-15-én az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott az új
gazdasági mechanizmus leállításáról
- 1972 és 74 között számos olyan intézkedést sikerült elfogadtatniuk, amelyek gazdaságilag
megalapozatlanok és ésszerűtlenek voltak
 az 50 legnagyobb ipari vállalatot 1972-ben ismét közvetlen állami irányítás alá
helyezték
 veszteségeiket a nyereséges vállalatoktól elvont jövedelmekből pótolták
 az állami beavatkozás erősödött
 a központi tervezés erősödött:
 1973-ban felállították az Állami Tervbizottságot
 a káderkiválasztás 1962-től érvényesített hármas elvét (politikai
megbízhatóság, szakmai felkészültség, vezetői rátermettség) módosítva ismét
hangsúlyozni kezdték a politikai megbízhatóság előbbre valóságát
 a reformok feláldozásának belső okai is voltak:
- Dubček látványos jövedelem eltolódásra került sor a gazdaságban a magán és szövetkezeti
szektor javára, a nagyipari munkásság kárára
- a vállalatvezetők jövedelme is gyorsan növekedett
 1974-75-ben Nyers Rezsőt, Fehér Lajost és az ugyancsak reformpárti miniszterelnököt, Fock
Jenőt elmozdították felelős irányító pozícióikból
- az új miniszterelnök Lázár György lett
- az 1975. márciusi, XI. pártkongresszus kampányt hirdetett a kispolgári mentalitás ellen
 az 1973-as olajárrobbanás következtében a világpiacon leértékelődött az olcsó tömegáru
- a nyersanyag- és energiaárak pedig felemelkedtek
- a világ piacgazdasága erre az energiaigényes ágazatok leépítésével reagált
- a kádári vezetés azonban ehelyett kölcsönöket kezdett felvenni
 a deficit, ill. a túlköltekezés aránya 1978-ra 5%-ra szökött
 hibásnak bizonyult a hazai szénkészlet hasznosítására kidolgozott 1976-os ún.
eocén- és liászprogram, amely az energiaimport csökkenését célozta
 a nagy költségek ellenére a széntermelést csak átmenetileg sikerült növelni
 1977 szeptemberében ennél is nagyobb hibát követett el a kormány a dunai
vízlépcső és vízi erőmű felépítésére vonatkozó szerződés aláírása
Csehszlovákiával
 az egyezmény értelmében több mint 10 év alatt Bősön és Nagymaroson
vízierőművet és hajózsilipet tartalmazó vízlépcsőt terveztek építeni 50-50%-
os részvétellel
 először Pozsony és Dunakiliti között hatalmas víztárolót létesítettek volna,
ezt követte volna a Duna vizének Csehszlovákia területére terelésével
belvízcsatornát létesítése, majd az erőmű beindítása
 a második erőművet Nagymaros és Visegrád között tervezték
 de az ökológiai károk miatt Mo. később visszalépett
 helyes döntés volt viszont a Paksi Atomerőmű felépítése, amely az 1980-as
évek eleje óta működött
 a hetvenes évek végére kialakult válsághelyzet miatt a politikai vezetés drasztikus gazdaság- és
szociálpolitikai változtatásokra kényszerült
 Oldal 169 / 210

- a gazdaságpolitikai fordulat személyi változásokkal járt együtt

 1978-ban nyugdíjazták Biszku Bélát, akit 1980-ban a Politikai Bizottságból is
kirekesztettek, vele egy időben Apró Antal is
 1977 októberében az MSZMP Központi Bizottsága újra visszakanyarodott a
reformkoncepcióhoz
- a határozatban felismerték, hogy a világpiaci tendenciák súlyos külgazdasági váltották ki,
ezért fő feladat a műszaki színvonal emelése, a korszerű kapacitások ésszerű kihasználása
- a kibontakozásnak a vállalati önállóságra és szocialista vállalkozói szellemre kell épülnie
- megfogalmazták az importpótló fejlesztéssel szemben az exportorientált fejlesztés
követelményeit
- döntés született a gazdasági növekedés és a beruházások visszafogásáról
 Biszku Bélát és Pullai Árpádot eltávolították a vezető pozíciókból
 Németh Károlyt Havasi Ferenc váltotta fel a Központi Bizottság
gazdaságpolitikai titkári tisztségben
 az 1968-as szellemhez való visszakanyarodás a falvakban virágzó „második gazdaság”
működési lehetőségeinek további bővítéséhez vezetett 1977-78-ban
- lehetővé vált az addig 1-2 holdas háztáji gazdaságok bővítésére, és lovak tartására
- a kiskereskedők adóterheit csökkentették
- 1980 februárjában elvi határozat született, amely kimondta, hogy a másodlagos
gazdaságban általában hasznos tevékenység folyik, hiányt pótol
- a korábban bevett háztáji gazdaságok mellett engedélyezték a vállalati gazdasági
munkaközösségek (gmk) alakulását az üzemen belül
- az 1980-as évek elején ezrével alakultak új kereskedelmi és ipari kisvállalkozások,
gazdasági munkaközösségek
 1985-ben 10 ezer gazdasági munkaközösség és 20 ezer vállalaton belüli gazdasági
munkaközösség működött az országban
 a magántaxisok 1982-től működhettek
 1980-81-ben megtörtént a nagyvállalatok decentralizálása, ezzel egy időben liberalizálták a
külkereskedelmet
- a nagyobb vállalatok jogot nyertek önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására, és
könnyebbé vált vegyes vállalatok alapítása nyugati cégekkel
- teljesen szabaddá vált a munkaerőpiac:
 1987-ben a kormány néhány száz fő munkanélküli számára bevezette a közhasznú
munka intézményét
 1979-80-ban radikális árreform:
- a hazai és világpiaci árak szinkronba hozatalát célozta, ezért a fogyasztói termékek mintegy
70%-a szabadárassá vált
- ezután lényegében befagyasztották a reálbéreket
 1981-ben megszüntették a forint kettős árfolyamát
- a nemzeti valuta reális értékét tükröző kereskedelmi s az állam által szubvencionált
turistaárfolyam közötti különbséget
 1981. szeptember 25-i rendelet értelmében új vállalkozási formaként megjelent a „kisvállalat”
- ennek már nem adhat közvetlen utasítást sem a miniszter, sem valamely országos szerv
vezetője, sem a helyi tanács
- a kisvállalattól nem lehetett elvenni eszközeit, de veszteség esetén nem számíthatott állami
segítségre
- az új rendelet lehetővé tette, hogy leányvállalat formájában vállalat is alapíthasson
vállalatot
 1979 novemberében Közép-európai Nemzetközi Bank alakult Bp.-en
- 1982-ben Mo.-t felvették a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagjai közé
- 1982-ben az is lehetővé vált, hogy a magyar vállalatok részvényeket bocsássanak ki
 Oldal 170 / 210

- 1985 januárjában önállósult az Innovációs Alap, a Vállalkozási Alap és a Budapesti

Hitelbank (addig az MNB intézményei)
- szintén 1985-ben Általános Vállalkozási Bank Rt. alakult
- 1988 januárjától kétszintű bankrendszert hoztak létre
 a magyar gazdasági reformok bevezetését Moszkva vegyes érzelmekkel fogadta, de nem
ellenezte
- amikor 1982-ben Brezsnyev meghalt és helyébe Andropov lépett, megjavultak a magyar
kísérlet feltételei
- 1983 nyarán Andropov áldását adta a reformokra és engedélyezte újak bevezetését az őt
meglátogató Kádárnak
 a Központi Bizottság 1984-ben a reformok folytatása mellett döntött
 határozata kimondta, hogy cél a vegyes tulajdonra épülő irányított
piacgazdaság kialakítása
 megkezdődtek az előkészületek a kétszintű, a nemzeti és üzleti banki
feladatokat szétválasztó bankrendszer bevezetésére, amelyre 1987-ben került
sor
 1987-ben elfogadta az ogy. az új adórendszert, amelynek a személyi
jövedelemadó is részét képezte
 a VI. ötéves terv időszakát (1981-85) a gazdasági növekedés stagnálása, a gazdálkodás
megújuló zavarai jellemezték
- a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési üteme 1,3% volt
 Oldal 171 / 210

21. Stagnálás és válság az 1970-80-as években

Külpolitika az 1960-as évektől
 Romániában 1953-ig egyre nehezebb körülmények közepette működött az 1944 októberében
létrehozott Romániai Magyar Népi Szövetség
- 1945. február 6-án adták ki a Nemzetiségi statútumot, amely kimondta valamennyi
állampolgár jogegyenlőségét és bizonyos kollektív jogokat is tartalmazott a nyelvhasználat
terén DE! 1947-51 között bebörtönözték a MNSZ (Magyar Népi Szövetség) számos
vezetőjét
 az 1952-es román alkotmány értelmében Székelyföldön, Marosvásárhely központtal létrehozták
a Magyar Autonóm Tartományt
- az 1966-os népszámlálás szerint 1 620 000 magyar élt Romániában
 Románia:
- Ceauşescu 1965-ben jutott uralomra
- az új román alkotmány (1965) már csak úgy említi a nemzetiségeket, hogy az ország
dolgozói
- 1968-ban felszámolták a Magyar Autonóm Tartományt
 ekkor hozták létre a Romániai Magyar Dolgozók Tanácsát
 alapszabályát azonban nem dolgozták ki, kizárólag tanácsadói jogköre volt
- 1972-ben elfogatták a nemzeti homogenizációs programot
- 1974-ben megtiltották, hogy a külföldi turisták magánházaknál éjszakázzanak, a romániai
magyarok Mo.-ra utazását minden eszközzel akadályozták
 a diszkriminációk mérséklése/megszüntetése érdekében a magyar vezetés többször
interveniált
 1977-ben Kádár Debrecenben és Nagyváradon személyesen találkozott
Ceauşescuval, 1982-ben pedig Aczél György látogatott Bukarestbe   siker
 1988-ban a román kormány meghirdette az ún. szisztematizálási tervet, melynek
keretében az ország 13 ezer falujából 7 ezret le akart rombolni, lakóit pedig nagy
agrár-ipari centrumokba tömöríteni
 az RMDSZ 1989. december 26-án alakult meg
 Csehszlovákia:
- 1952. május 17-én kormányhatározatban rögzítették a magyarok teljes egyenjogúságát
- 1949. március 5-én megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete
(CSEMADOK)
- az 1960. július 11-i alkotmány biztosította a magyarok anyanyelvi művelődését és kulturális
fejlődését, papíron
 1960-ban megváltoztatták a járáshatárokat
 a magyarlakta vidékeken adminisztratív eszközökkel szorgalmazták a kétnyelvűség
bevezetését
 erőteljes betelepítési politikát folytattak
- az 1961-es népszámlálás szerint 533 934 magyar élt Csehszlovákiában.
- a szlovákiai magyarok nem kapták meg az 1968-ban kért autonómiát és nem állították vissza
a nyelvi határokhoz jobban igazodó régi járás-, ill. körzethatárokat sem
 Oldal 172 / 210

- folytatódott a magyar nyelvű oktatás visszaszorulása is, igaz az 1968. októberi alkotmány
államalkotó elemnek ismerte el a nemzetiségeket is
 biztosította az anyanyelv használatát a közéletben, az oktatásban és a kultúrában
 lehetőséget adott egyesületek létrehozására, újságok, könyvek kiadására
 az alaptörvény konkrét jogi megfogalmazása, a nemzetiségiek kollektív jogainak
körülírása elmaradt, a husáki fordulat pedig lényegében meghiúsította az előrelépést
- 1978-ban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága, amely
felemelte szavát a jogtalanságok ellen
 1989. november 18-án Pozsonyban megalakult a Független Magyar
Kezdeményezés Szervezete
 Jugoszlávia:
- a magyarság helyzetét az 1963-ban, majd 1974-ben elfogadott új szövetségi alkotmány, ill.
Vajdasági Autonóm Tartomány statútuma (V. 13.) szabályozta
 az alkotmány egyenrangú tényezőnek tekintette a nemzetiségeket, és speciális
nemzetiségi jogokat is megfogalmazott
 a statútum részletesen szólt a kisebbségek jogairól, gyakorlati megvalósulások
azonban többnyire elmaradt
 az 1971-es adatok miszerint 477 374-en voltak magyarok
- Jugoszláviában Tito 1980-as halála után a vajdasági magyarok sorsa is rosszabbra fordult
 Kárpátalja:
- 1959-ben 154 733-an voltak magyarok
- 1963-ban az Ungvári Állami Egyetemen magyar filológiai tanszék indult, 1966-tól
megjelent a magyar nyelvű tévéadás
- a magyarság 1967-re 163 000-re nőtt
- 1972-ben ezer Kárpátalján élő magyar értelmiségi beadványt intézett az SZKP Politikai
Bizottsághoz és a Legfelsőbb Tanács Elnökségéhez
 felsorolták a magyarságot ért sérelmeket
 különbizottság felállítását indítványozták, vmint a magyar nemzetiség kollektív
jogainak elismerését
 a szovjetek a beadványra a szervezők (Fodó Sándor, Kovács Vilmos, S. Benedek
András) meghurcolásával válaszoltak
 a szomszédos országok támogatásának megszerzését szolgálta 1958 februárjában Kádár
látogatása Romániában, és Münnich Ferenc miniszterelnöké Csehszlovákiában 1958
decemberében 
- biztosították a kormányokat, hogy nincsenek területi követeléseik, és megfelelőnek tartják a
román, ill. szlovák nemzetiségi politikát és az ottani magyarság ügyét Mo. a két ország
belügyének tekinti
 a harmadik világ iránti nyitás jegyében 1957 nyarán külügyminiszter-helyettesi szintű
delegáció járt Indiában, Burmában, Indonéziában, Nepálban, Ceylonban, Szíriában,
Egyiptomban és Szudánban
- nagy publicitást kapott a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok helyreállítása 1960-ban
 1957 novemberében Kádár részt vett Moszkvában a világ kommunista és munkáspártjainak
kongresszusán
- itt beszédében igazolta a szovjet beavatkozást
- 1958 áprilisában Hruscsov látogatott Mo.-ra
- 1963-ban a kínai-szovjet viszony elmélyült és nyíltabbá vált
- Kádár elsőként bélyegezte meg a kínaiakat
 a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok ezt követően minimálisra szűkültek
 az ösztöndíjas diákokat pedig 1966-ban kölcsönösen hazahívták
 Hruscsov 1964. október 14-ei elmozdításával Kádár elvesztette legfőbb patrónusát DE! a SZU
iránti lojalitás továbbra is külpolitikájának alapja maradt
 Oldal 173 / 210

- az 1967-es izraeli-arab hatnapos háború idején Mo. megszakította a diplomáciai

kapcsolatokat Izraellel
- 1968-ban csatlakozott a Csehország elleni intervencióhoz
 az 1959-ben elfogadott A burzsoá nacionalizmusról és a szocialista hazafiságról c.
pártállásfoglalás legfőbb
- a feltétlen szovjetbarátság
- külpolitikai önállótlanság
- a legitimációs ideológia egy olyan történelemszemlélet volt, amely az ideológiai fő veszélyt
a nacionalizmusban jelölte meg
- a konkrétumok síkján ennek felelt meg a magyar történelemben nagy szerepet játszó
függetlenségi harcok nimbuszának aláásása, vmint a nemzetek feletti gazdasági és politikai
integráció történelmi előképeként felmutatható Habsburg Monarchia felértékelése
 a „nacionalizmus maradványai” elleni ideológiai harc kiegészült a dunai népek összefogásának
különösen 1964/65-ben, majd 1966/67-ben hangoztatott politikai jelszavával
- Péter János, aki tiszántúli református püspökből lett külügyminiszter (1961-73) is ezt
hangoztatta
 ezt a pontosan sohasem körvonalazott, de Mo. mellett valószínűleg Csehszlovákiára,
Jugoszláviára, Ausztriára kiterjedő regionális együttműködést a magyar vezetők a
nemzeti ellentétek feloldására, ill. a régi értelemben vett nemzeteknek az eltűnése
alapján képzelték el
 az 1960-as évek utolsó harmadától a kádári vezetés kezdett fellépni az erdélyi magyarság
érdekében
- ennek legelső jele volt Dobozy Imrének, az Írószövetség elnökének néhány 1967/68-as
nyilatkozata volt, amelyek hangsúlyozták, hogy a határokon túli magyarokért érzett
felelősséget nem lehet nacionalizmusnak tartani, vmint azt, hogy nyelvük és nemzeti
kultúrájuk megőrzése a magyar kisebbség elvitathatatlan joga
- a következő 1-2 évben számos hasonló cikk jelent meg az Élet és Irodalomban
 a magyar politika feléledt érdeklődése az erdélyi magyarság helyzete iránt a román
külpolitikai külön utasságával függött össze, amelyet a SZU rossz néven vett, ezért
nem bánta a bp.-i vezetés fellépését
 1966-ban megszűnt Mo. és Jugoszlávia között a vízumkényszer és ezt követően élénk
kishatárforgalom alakult ki
 a határon túli magyarsággal összefüggő új politika első jele egy bizottság felállítása volt 1968-
ban a Hazafias Népfronton belül azzal a céllal, hogy megvizsgálja a szomszéd országokban élő
magyarok helyzetét
- az ezzel párhuzamosan megjelenő sajtóközlemények egyértelművé tették, hogy Mo.
szakítani készül a nemzetek elhalását és a nemzetiségek gyors asszimilálódását hangoztató
korábbi álláspontjával
- az új irányvonal lényege a nemzetiségek asszimilálásának elítélése, ill. a magyar
kisebbségek etnikai és kulturális azonosságuk megőrzéséért folytatott erőfeszítéseinek
támogatása volt
- ennek elősegítése érdekében indult meg, Illyés Gyula, Lőrincze Lajos kezdeményezésére
az ún. anyanyelvi mozgalom, amely 1970-ben tartotta első konferenciáját
 az 1977-es harmadik konferenciára már a Csehszlovákiában, Jugoszláviában és
SZU-ban élő magyarok küldöttei is eljöttek
 az MSZMP Központi Bizottság mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség 1974.
szeptemberi, A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus időszerű kérdései c.
állásfoglalása tartalmazta a nemzeti-nemzetiségi kérdés új megközelítésének elvi alapjait
- a nemzeti hagyomány ebben, mint a „szocialista hazafiság eleven tényezője, integráns
része” jelent meg, s a káros ideológiai jelenségek sora kiegészült a kozmopolitizmussal
- a vállalható nemzeti hagyomány kiegészült a paraszti demokratizmus és a polgári
progresszió irányzataival
 Oldal 174 / 210

 Kádár az 1975-ös helsinki konferencián elmondott beszédében először utalt Mo. első
világháború utáni területi veszteségeire és szólt büszkeséggel arról a hosszú állami múltról,
amelyre a magyarság visszatekinthet
- a Helsinkit követő nemzetközi konferenciákon (1977-Belgrád, 1980-Madrid, 1983-Ottawa)
a magyar delegáció igen aktív magatartást tanúsított a kisebbségi és emberi jogi
problémákkal kapcsolatban
 a hazai nemzetiségek kezelése is módosult:
- a korábban érvényesült ún. automatizmust, amely a nemzetiségek gyors beolvadásával
számolt, az 1960-as évek végétől a nemzetiségi kultúrák fokozott támogatása váltotta fel
 az 1972. április 19-én módosított alkotmány:
- elismerte a kisebbségeket kollektívumokként
- rögzítette jogukat anyanyelvük ápolásához és nemzeti kultúrájuk megőrzéséhez
- rögzítette azt is, hogy a „munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje”
- a Magyar Népköztársaság szocialista állam: feladata a szocializmus teljes felépítésének
szervezése „Az állami tulajdon az egész nép vagyona”
- az ún. személyi tulajdont elismerte az alkotmány, de azzal, hogy ez nem sértheti a köz
érdekeit
- szabályozta a parlament, a kormány, az Elnöki Tanács, a tanácsok, a bírói szervezeti
jogkörét is
- az emberi jogok tiszteletben tartása is szerepelt az okmányban + az egyesülési és a
gyülekezési jog is  ezt azonban pontosították
 az 1980-as XII. kongresszuson Kádár elismerte, hogy az alkotmány kisebbségekre vonatkozó
passzusaival a párt példát akart mutatni a szomszédos országoknak
- DE: ez Jugoszlávia kivételével nem talált viszonzásra
 Mo. a nyugat felé is nyitott:
- első partnere Ausztria és Finnország lett
- 1967-ben Josef Klaus osztrák kancellár, 1969-ben Urho Kekkonen finn elnök töltött
néhány napot Mo.-on és tárgalt Kádárral
- az Ausztria és Mo. közötti vízumkényszer kölcsönös eltörléséről szóló egyezmény 1979.
január 1-jén lépett életbe
- az NSZK felé is nyitott a magyar külpolitika
 a párt- és állami vezetés konzervatív erői ezt nyíltan ellenezték, próbálták
megakadályozni  szószólójuk, Korom Mihály igazságügy-miniszter volt
 amikor 1964-ben megkönnyítették a nyugati állampolgárok beutazását, a
konzervatívok diszkriminálni akarták az NSZK állampolgárait
 az ellenzek alól kihúzta a talajt, az 1966-tól külügyminiszter, Willy Brant
Ostpolitik-ja
 1973. december 21-én aláírták a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló
okmányt
 folytatódott a Vatikánnal való viszony normalizálása is
- az Elnöki Tanács 1971-ben kegyelemben részesítette Mindszety-t, a pápa pedig ígéretet tett,
hogy amikor 80 éves lesz (1972-ben) lemondásra bírja a bíborost
 ennek alapján Mindszenty 1971. szeptember 28-án elhagyta Mo.-t és Bécsben
telepedett, ám érseki tisztjéről VI. Pál minden unszolására sem akart lemondani
 a pápa 1973 végén üresnek nyilvánította az érseki széket, 1974 februárjában
Lékai László címzetes püspök lett az esztergomi apostoli kormányzó, Mindszetny
1975. május 6-i halála után pedig érsek (1976. február 10.)
- 1977-ban Kádár látogatást tett a Vatikánban
 az Egyesült Államokkal 1967/68-ban emelkedett nagyköveti szintre a diplomáciai kapcsolat
- a kisajátított amerikai javakért Mo. 18,9 millió dollár összegű kártérítés fizetését vállalta 20
év alatt
 Oldal 175 / 210

- a magyar korona 1978. január 6-án került vissza

- 1978-ban megállapodtak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvének kölcsönös
érvényesítéséről
 a nyugati országokkal való kapcsolattartás mellett Mo. nagy szerepet játszott a világ
kommunista, szociáldemokrata és munkáspártjai közötti viszonyrendszer újragondolásában
- Kádár tagadta a szovjet modell mechanikus másolásának helyességét
 az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején Kádár önállósodó külpolitikája különleges
jelentőségre tett szert, mivel az Egyesült Államok és a SZU között ismét feszültebbé vált a
viszony
- Jimmy Carter 1977-80 közötti emberjogi aktivitása, Ronald Reagan (1981-ben lépett
hivatalba) csillagháborús terve
- Lengyelországban 1981-ben kihirdették a szükségállapotot
 Raymond Barre francia miniszterelnök 1977-ben, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár
1979-bben, a vatikáni államtitkár 1980-ban, François Mitterand 1982-ben, George Bush 1983-
ban,, Margaret Thatcher, Helmut Kohllal együtt 1984-ben látogatott Bp.-re

Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei

 az 1988. május 20-22-ére összehívott rendkívüli pártértekezleten a MSZMP küldöttei
Kádárt elmozdították első titkári, ill. főtitkári posztjáról és a szervezet valóságos hatalom
nélküli elnökévé választották
 az átalakulás és a válságfolyamat négy fontos összetevője:
1. a gazdaság komplex válsága és az ebből adódó életszínvonal-csökkenés, vmint az
össztársadalmi méretű bizalomvesztés
2. a SZU meggyengülése és összeomlása
3. a kommunista vezetés leváltására kész alternatív politikai elit kialakulása
4. az MSZMP-n belüli generációs és ideológiai harc
 az 1980-as évek közepére a rendszer legitimitása megrendült, a 80-as évek harmadik harmadára
pedig válságba került DE! az emberek nem mentek ki az utcára és nem kezdeményeztek polgári
engedetlenségi mozgalmat sem
 a bukás külső feltételei:
- az USA szovjet- és kelet-európai politikájának módosulása
- a SZU meggyengülése
- Reagan már 1982-ben jelezte, hogy Európa semmiféle megosztottságát nem hajlandó
elismerni + egyre intenzívebben támogatta az emberjogi mozgalmakat 1983
decemberében kezdte meg munkáját a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért
 a szervezet a kialakuló szovjet és kelet-európai ellenzéket tanácsokkal látta el, vmint
anyagilag finanszírozta
 a SZU-ban Brezsnyev halála (1982), majd Jurij Andropov (1982-84) és Konsztantyin
Csernyenko (1984-85) rövid hivatali ideje után hatalomra került Mihail Gorbacsov (1985
március)
 Gorbacsov politikája:
- Gorbacsov törekedett a nemzetközi konfrontáció csökkentésére és a szovjet gazdaság
dinamilázására, átalakítására (peresztrojka)
- ez kiegészült a nyilvánosság korlátainak lebontásával (glasznoszty)
- a reformtörekvéseket a Reagan-kormányzat eleinte bizalmatlanul fogadta, később azonban
módosított álláspontján és 1987 folyamán Reagan ismételten felszólította Gorbacsovot,
hogy a SZU térjen vissza Jalta szelleméhez, engedélyezze szabad választások megtartását
Kelet-Európában
 Oldal 176 / 210

- Gorbacsov 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésen elmondott beszédében bejelentette,

hogy a SZU csökkenteni fogja csapatai számát Lengyelországban, Csehszlovákiában és
Magyarországon
 az 1980-as évek utolsó harmadára egy hatalomátvételre kész alternatív politikai elit alakult ki
Mo.-n
- ez már különbözött az 1968 körüli másként gondolkodóktól
 a korábbi marxizmusukat elhalványítva egyre inkább teret nyert körükben a
hagyományos európai liberalizmus, másrészt a közélet párt által dominált fórumai
helyett autonóm civil szervezeteket igyekeztek létrehozni
 az ellenzéknek két nagy ága alakult ki
1. az ún. demokratikus vagy urbánus
2. az ún. nemzeti vagy népi
 a demokratikus ellenzék kialakulásának gyökerei 1976/77-ig nyúlnak vissza
- egy fiatal szociológus, Kovács András kezdeményezésére ekkor készült az a kéziratos
gyűjtemény (Marx a negyedik évtizedben), amelyben 21 értelmiségi Marx és a marxizmus
relevanciájával kapcsolatos véleményét fejtette ki
- 1977-ben 34-en tiltakoztak a prágai ellenzéket sújtó retorziók miatt
- nagyobb bp.-i magánlakásokban 1978 szeptemberében megkezdődtek a hétfő esti ún.
repülőegyetemi előadások
 az első előadást Szabó Miklós történész tartotta Bibó Istvánról
 1979-ben Solt Ottilia kezdeményezésére megalakult az első független karitászszervezet a
SZETA (Szegényeket Támogató Alap)
- megjelentek az első szamizdat kiadványok. (lsd. Beszélő)  ezekhez a kiadványokhoz
részben az apja emléke miatt bizonyos fokú védettséget élvező ifj. Rajk László lakásán
(Rajk-butik), részben egyetemi és kutatóintézeti értelmiség révén lehetett hozzájutni
 a népi-nemzeti ellenzék megszerveződése, amely legfontosabb bázisa az Írószövetség volt
ugyancsak az 1970-es évek végére nyúlik vissza
- a legfontosabb impulzusokat a magyar kisebbség helyzetének romlása, ill. a magyar
kormány ezzel kapcsolatos fellépéseinek eredménytelensége adta
- Illyés Gyula a magyar kisebbségek létjogai érdekében emelt szót
- a hozzá hasonló szellemben gondolkodó írók 1979-ben Lakitelken gyűltek össze
 a házigazda Lezsák Sándor volt.
- a következő botránykővé Duray Miklós, a csehszlovákiai magyar ellenzéki vezetőjének
1983-ban New Yorkban kiadott könyve (Kutyaszorító), ill. a Csoóri Sándor által ehhez írt
bevezető vált.
- a népiek nem adtak ki illegális kiadványokat
 az írók és a hatalom vitájában fontos eseménynek bizonyult az Írószövetség 1986. decemberi
ülése, amikor a tagság a szervezet szinte valamennyi párt által támogatott vezetőjét, és saját
embereit delegálta a választmányba
- a vesztesek (Fekete Sándor, Juhász Ferenc, Királyi István, Köpeczi Béla, Moldova
György, Nemeskürty István) ekkor külön Írószövetség szervezéséhez fogtak, ám ez
hamvába holt
 a két nagy áramlat mellett az 1980-as évek első felében számos ellenzéki jellegű tömörülés
szerveződött
- az egyetemisták körében ilyennek tekinthető a Jogász Szakkollégium, amelynek vezető
tagjai 1985-től Századvég címen periodikát adtak ki
- a művészvilágban az 1970-es évek második felétől működő FIJAK és az Inconnu csoport
- a különböző klubok közül a legismertebb és legtevékenyebb az ún. Rakpart Klub (1982)
- a bős-nagymarosi erőmű ellen jött létre a Duna-kör (1984), a határon túli magyarok
támogatására szerveződött a Bethlen Gábor Alapítvány (1985)
 fontos szerepet játszottak a nyugati emigráns körök
 Oldal 177 / 210

- a növekvő mértékben becsempészet külföldi magyar periodikák közül kiemelkedett a

népiekhez közel álló müncheni Új Látóhatár, amely 1950 óta jelent meg + az 1978-tól
Párizsban kiadott Magyar Füzetek, amelyeket az 1956-os Kende Péter jegyzett
- a Szabad Európa Rádió adásait már minden kockázat nélkül lehetett hallgatni
- a magyar ellenzéket támogató külföldi szervezetek közül nagy jelentőségre tett szert Soros
György Nyitott Társadalom Alapítványa, amely 1982 őszétől biztosított ösztöndíjakat
 az ellenzéki együttműködés másik fontos eseménye az 1985 nyarán, Monoron megszervezett
találkozó:
- előadói közül a demokratikus ellenzéket Kis János, Kenedi János és Szabó Miklós, a
népieket Csoóri Sándor és Csurka István, az 56-osokat Donáth Ferenc és Vásárhelyi
Miklós, a reformközgazdászokat pedig Bauer Tamás és Laki Mihály képviselte
- közös cselekvési program kimunkálásáig azonban nem jutottak el
 a rendszer belső elhárítási szervei szétzúzhatták volna az ellenzéki szervezeteket, ezek azonban
zavarták volna az ország elmélyült nyugati kapcsolatait és hiteltelenné tették volna a rendszer
liberalizmusáról kialakult nyugati képet, hogy a vezető pártszervek elvetették a kemény
retorziók alkalmazását
- kisebb zaklatások, házkutatások azonban voltak  a Rajk-butik felszámolása 1983,
Demszky Gábor néhány hónapos börtönbüntetésre ítélése 1983 őszén, a Tiszatáj
megjelenésének felfüggesztése stb.
- a komolyabb megtorlások elmaradásáról Kádár a Politikai Bizottság 1986. július 1-jei
ülésén így nyilatkozott: A rendszer és a politika kibírta és ki is kell bírnia… Egyéb
korlátaink is vannak… a nemzetközi összefüggések, gazdasági kapcsolatok, kölcsönök. …a
rendszer kibír egy kis szelepet is bizonyos kérdésekben
 a monori találkozót követően az ellenzék a programalkotást tekintette fő feladatának
- egyre nagyobb hangsúllyal kerültek szóba a párt és az ellenzék közötti hatalommegosztás
kérdése
- 1986-ban az első részletes javaslattal (Föld és reform) a reformközgazdászok egy csoportja
(Antal László, Bokros Lajos, Csillag István, Lengyel László, Matolcsy György)
jelentkezett
 a gazdasági jellegű teendők mellett az anyag politikai javaslatot is tartalmazott
 az intézményes artikulálásának biztosítását és demokratizálását ajánlották
 a következő év nyarán a Beszélő szerkesztői (Kis János, Kőszeg Ferenc, Solt
Ottilia) tette közzé részletes programot Társadalmi Szerződés címmel
 politikai ideáljuk a pártok szabad versenyén alapuló nyugati típusú
parlamentáris demokrácia volt, ám az adott helyzetben ezt még távolinak
tartották
 közvetlen célként a jogállamiságnak és a politikai demokráciának olyan
korlátozott formáját körvonalazták, amelyben a kommunista párt még
élvezett volna bizonyos privilégiumokat
 a jelenlegi pártvezetés ennek lebonyolítására nem alkalmas, ezért Kádárnak
mennie kell
 1987 őszén a harmadik részletes programot Bihari Mihály dolgozta ki Reform és demokrácia
címmel
- az MSZMP-n belüli platformszabadság biztosítás
- a hatalmi ágak különválasztása, és ennek keretében a parlament törvényhozói szerepének a
visszaadása a parlamentnek és nem a pártnak felelős kormányzati tevékenység helyreállítása
 a népi-nemzeti szárny nem állt elő saját politikai programmal
- a szervezet, amelyet Magyar Demokrata Fórumnak neveztek el, 1987. szeptember 27-én
alakult meg Lakitelken
 a szervezet hangsúlyozta, hogy a magyarság történelmének egyik súlyos válságába
sodródott, amelyből csak valamennyi progresszív társadalmi erő összefogásával
vezet kiút
 Oldal 178 / 210

 a találkozóra a demokratikus ellenzék vezetői közül csak ketten kaptak meghívót

 1988. május 1-jén ők ezért saját legális szervezetet alakítottak Szabad
Kezdeményezések Hálózata néven  amikor ráébredtek arra, hogy nem lesznek
képesek a legtöbb ellenzéki szervezet összefogására, Szabad Demokraták
Szövetsége néven saját szervezet alakításához fogtak
 1988. március 30-án alakult meg a Fidesz
 az ellenzék egy évtizedes tevékenysége alatt három fontos feladatot teljesített:
1. szakítva a közelmúlt kozmetikázott és félrevezető értelmezésével, egyre szélesebb körökkel
ismertette meg a „népi demokrácia”, az 1956-os „ellenforradalom”, a „felszabadulás”
alternatív ás a hivatalosnál hihetőbb történetét
2. radikális válságmenedzselő programokat dolgozott ki a gazdasági problémák orvoslására
és a politikai rendszer demokratizálására, lerombolva a párt addig érvényes paternalista
nimbuszát
3. egymástól is elkülönülő szervezetek létrehozásával megteremtette a többpártrendszer
intézményes alapjait
 az 1980-as évekre az irányító apparátusok káderállománya elöregedett, ezzel párhuzamosan
csökkent az önálló, Kádárnak ellentmondani merészelő vezetők száma
- az 1980-as évekre a régi csapatból csak Aczél György maradt
- a fiatalabbak közül az 1980-ban taggá választott és a gazdaságpolitikáért felelős Havasi
Ferenc rendelkezett markáns elképzeléssel
- a csúcsvezetés alatti hierarchia szintjén ugyanakkor ott állt egy fiatalabb vezetői gárda
 innen ketten emelkedtek ki: Grósz Károly és Pozsgay Imre
 Grósz technokrata típusú gazdasági reformokat támogatott a politikai rendszer
átalakításának igénye nélkül
 Pozsgay viszont a politikai rendszer demokratizálását és a rendszer nemzeti
jellegének erősítését karolta fel
 Pozsgay, mint kulturális miniszter (1976-82) emiatt ellentétbe került Aczél
Györggyel  1982-ben Kádár a Hazafias Népfront élére száműzte
 Kádár azzal a céllal, hogy enyhítse a választások formalizmusát, az 1983/III. törvényben
bevezette a kötelező kettősjelölt-állítást
- az 1985-ös választásokon ez sokak számára meglepő eredményeket hozott
- bár a kifejezetten ellenzéki jelöltek indulását, ill. megválasztását sikerült megakadályozni, a
78 érvényesnek elismert spontán jelölt közül 41 mandátumot tudott szerezni
- az 1983-as módosítás másik eleme az országos lista (35 fő) visszaállítása volt
- a nagy társadalmi szervezetek, köztestületek és mozgalmak vezetői ezáltal „kampányolás”
nélkül juthattak be a parlamentbe
- a képviselői helyek számát 352-ről 386-ra emelték
- az 1985-ös választás eredményezte a legnagyobb fluktuációt 1949 óta
- a képviselők 63%-a ekkor került be először a parlamentbe
 1984 áprilisában törvény született az Alkotmányjogi Tanács felállításáról
- az alkotmány alapján ellenőrizhette a jogszabályokat, a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, a
kormány, tanácsok rendeleteit és vitás esetben értelmezhette magát az alkotmányt
- a testületet az ogy. választotta és lényegében annak szerveként működött
- jogszabály felülvizsgálata nem kezdeményezhette minden állampolgár, csak a testület, a
kormány, a megyei tanács, a társadalmi szervek vezetői, az ogy. és a képviselők
- az Alkotmányjogi Tanács felfüggeszthette az alkotmánnyal ellentétes rendelkezést, kivéve
az ogy. az Elnöki Tanács és a LB döntéseit
 1985-ben vezették be a vállalati tanácsok intézményét
- a vállalati vezetés a továbbiakban nem az illetékes minisztériumnak vagy más állami
szervnek, hanem ennek a vállalati dolgozókat reprezentáló, választott testületnek tartozott
felelősséggel, de a rendszer szétesésének következtében a kísérlet embrionális állapotban
maradt
 Oldal 179 / 210

 1986-tól próbálták meg a közvetlen demokrácia elvét érvényesíteni az iskolák vezetésében

- az 1985-ös oktatási törvény értelmében a tantestületek ekkortól vétójogukat érvényesíthették
a kinevezendő igazgatóval szembe
- fontos változás volt a szakfelügyelet megszüntetése, amely nemcsak szakmai, hanem
politikai felügyeletet is gyakorolt a pedagógusok felett
 Kádár 1985 utáni politikájának vezérelve az elért eredmények hangoztatása, a válság
tagadása és a további reformok előli elzárkózás volt, bár a nyomásnak engedve 1987 júliusában
hozzájárult Grósz Károly miniszterelnökké történő kinevezéséhez (1988 novemberéig
miniszterelnök)
- a kormányzati döntéshozatali szerepe megnőtt, ez mindenekelőtt a gazdaságpolitika terén
mutatkozott meg
- a kormány számos radikális, a piacgazdaság irányába mutató reformja közül kiemelkedett a
fogyasztói árak állami szubvencionálásának teljes leépítése, a veszteséges nagyvállalatok
támogatásának csökkentése és az szja (személyi jövedelemadó) bevezetése
- külpolitikai téren 1987 szeptemberében megindultak a magyar izraeli kapcsolatok
újrafelvételére irányuló tárgyalások. 1989. február 1-jén Dél-Koreával létesített diplomáciai
viszonyt
 Grósz 1987. október 7-ei NSZ- beli útján egymilliárd márka szabad felhasználású hitelt kapott
a magyar ipar korszerűsítésére
- a világútlevelet 1987. november 27-én vezették be
 kiéleződött az utódlási harc:
- Grósz nem csinált titkot belőle, hogy Kádár helyére pályázik
- Pozsgay ugyanezen idő alatt a párton belüli demokratikus reformellenzékkel és a párton
kívüli népi-nemzeti értelmiséggel épített ki szorosabb kapcsolatot
 1987 szeptemberében Pozsgay Lakitelekre is elment
 1988 elején Nyers Rezső az 1953 és 1956 közötti reform kommunistákat, az 1968-as
reformereket, vmint a fiatalabb reformközgazdászok és reformpárti médiaértelmiséget próbálta
közös táborba tömöríteni = Új Márciusi Front
- 1988-ban országszerte alakultak a párton belül ún. reformkörök
 1988 februárjában Pozsgay ellen lakitelki szereplése miatt pártvizsgálatot indítottak
- 1988. március 21-én a Politikai Bizottság elítélte Nyers kísérletét az Új- Márciusi Front
megalakítására
- 1988. április 9-én négy elkötelezett ellenzéki pártértelmiségit (Bihari Mihály, Bíró Zoltán,
Lengyel László, Király Zoltán) kizártak a pártból
 a bomlás következő fázisát az 1988. május 20-22-ére összehívott rendkívüli pártértekezlet
nyitotta meg, amit a pártellenzék erőszakolt ki
- Kádár azt remélte, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság egyharmadának
kicserélésével és Grósz főtitkárrá választásával kielégíti a pártellenzéket és nem rendül meg
befolyása sem
- de az előzetes megállapodás ellenére Grósz felrúgta a forgatókönyvet
 az addigi 13 Politikai Bizottság tagból, 3-at választottak újjá, beválasztották viszont
Nyers Rezsőt és Pozsgayt
 az új Központi Bizottság a párt főtitkárává Grószt választotta, Kádárnak ekkor
létesítették a pártelnöki funkciót
 Oldal 180 / 210

22. Rendszerváltás és következményei (1989-2000)

A tárgyalásos forradalom
 az alkotmányozási átmenetek több korszak különíthető el:
1. az előkorszak, a praealkotmány- módosítások kora (1987-1989)
2. az alkotmányos fordulat időszaka (1989. október- 1990. augusztus)
3. a közjogi viták kora (1990-1994-es országgyűlési ciklus)
4. az alkotmánykonszolidáció kezdete (1994-től)
 a parlament kormányzás irányába tett első lépés az 1987./X. és XI. törvény volt
- a jogalkotásról szóló törvény jogi garanciákkal védte az országgyűlés hatáskörét
- 1949 óta ez volt az első törvény, amely átalakította a kormányzás belső rendszerét,
lényegében megvonta az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletekben megnyilvánuló korlátlan
jogalkotó hatalmát, és korlátozta a közigazgatás jogalkotó monopóliumát is
- a törvény csak a törvényi és rendeleti típusú jogforrásokat tekintette a kormányzás jogi
eszközeinek, szakított az utasítási parancsjoggal
- nyilvánosság tette a jogalkotási döntéshozatalt, és abban intézményesítette az állampolgári
részvételt is
- innentől kezdve jelentősen megugrott a törvények száma: 1987-ben 12, 88-ban 26, 89-ben
58, 1990-ben 104
 1988. november 24-én Grósz átadta a miniszterelnöki posztot Németh Miklósnak, aki
1989 tavaszától egyre inkább a pártradikális reformereikhez közeledett, majd vezéralakjukká
vált
 a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzetével az MSZMP Központi Bizottsága 1988. július 13-
14-ei tanácskozásán nézett szembe
- a gazdasági szerkezet átalakítására irányuló előterjesztések közül a legradikálisabbakat
fogadták el
- a forint leértékelése
- az árrendszer és a bérgazdálkodás még meglévő kötöttségeinek leépítése
- az import további liberalizálása
- elismerték a teljes foglalkoztatottság feladását, az állami tulajdon legalább részleges
magánosítását
 1988 októberében a parlament elfogadta az ún. társasági törvényt (VI. tc)
- ez engedélyezte az állami vállalatok társaságokká (közkereseti társaság- kkt, betéti társaság-
bt, korlátolt felelősségű társaság-kft, részvénytársaság- rt)
- ez a spontán privatizáció általában úgy zajlott, hogy a valós értékénél általában kevesebbre
becsült vállalati vagyonra cég befolyásos vezetői megvették, vagy eladták külső
beruházóknak
- ezt, a társadalmi ellenőrzés teljes kizárásával zajló folyamatot nevezte a köznyelv hatalom-,
ill. vagyonátmentésnek
 Grósz első külföldi útja 1988. július 4-5-én Moszkvába vezetett
- a magyar óhajok között szerepelt, hogy 1995-ig változatlan szinten folytatódjanak a kőolaj-
és földgázszállítások, hogy korszerű szovjet gépek importjával egyenlítsék ki a SZU-val
szembeni magyar külkereskedelmi többletet, hogy Mo. csökkenthesse védelmi kiadásait, és
hogy a kárpátaljai magyarság kapjon jobb feltételeket kultúrájának megőrzésére
- Gorbacsov ígéretet tett a kérések megvizsgálására, cserében a magyar-román kapcsolatok
javítását kívánta
- 1988. július 19-én Grósz Washingtonba utazott
 Oldal 181 / 210

 a többi szocialista ország közötti viszony azonban megromlott

- 1988.augusztus 28-án Grósz találkozott Ceauşescuval: az aradi megbeszélés
 ez azonban kudarccal végződött és Grósz számára jelentős presztízsveszteséget
okozott
 Lengyelország volt az egyetlen olyan szocialista ország, amely nem ellenezte a magyar
reformokat
- 1988-ban Mieczyslaw Rakowski négy miniszteri tárcát ajánlott fel a konstruktív ellenzék
számára
- 1989. február 6-án Varsóban kerekasztal-tárgyalások kezdődtek a pártok, a kormány, a
szakszervezetek és az ellenzéki irányzatok között
 az új magyar vezetés és az ellenzék viszonya ellentmondásos volt
- a Nagy Imre kivégzésének 30. évfordulójára emlékező, 1988. június 16-ai bp.-i tüntetést a
rendőrség durván feloszlatta
- Ceauşescu politikája elleni tüntetést viszont engedélyezték
- 1988.szeptember 12-én pedig felvonulhattak a bős-nagymarosi vízlépcső ellen tiltakozó
tüntetők
- az október 23-ára tervezett bp.-i ellenzéki megmozdulást a rendőrség nem engedélyezte
 1988. nov. 25-én Pozsgay Imre (aki júniustól a kormány államminisztere is volt), hogy az
MSZMP párbeszédet kezd az alternatív, ellenzéki szervezetekkel
- november 29-én viszont Grósz arról beszélt, hogy az MSZMP az egypártrendszer
viszonyai között képzeli el a politikai pluralizmust
 1989. január 28 Pozsgay rádiónyilatkozata
- továbbélezte a pártvezetésen belüli megosztottságot
- ez 56-ot népfelkelésnek minősítette és a többpártrendszer bevezetése mellett is állást foglalt
 a pártalakítás jogát ekkor már törvény mondta ki (1989./II. az egyesülési joggal
foglalkozó tv.)
 a Központi Bizottság február 10-11.ei zárt ülésén vitatta meg a Pozsgay nyilatkozata által
előtérbe állított kérdéseket
- a testület végül bizalmat szavazott a politikusnak
- az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a népszuverenitás és a jogállamiság
elvéből kiindulva a Központi Bizottság folytatni kívánja a politikai intézményrendszer
mélyreható reformját és hogy a politikai rendszer pluralizálása az adott helyzetben a
többpártrendszer keretei között valósítható meg
- elismerte, hogy 1956. október 23-án valóban népfelkelés kezdődött, ám ehhez hozzátette,
hogy a későbbiekben az ellenforradalmi tendenciák erősödtek meg
 pártok:
- MDF, Fidesz
- 1988. november 13-án alakult SZDSZ
- 1988. november 18-án újjáalakult FKgP
- 1989 januárjában Magyar Néppárt néven újjászerveződött a Szociáldemokrata Párt és a
Nemzeti Parasztpárt
- 1989. április 2-án a Kereszténydemokrata Néppárt is újjászerveződött
 a Nagy és társai rehabilitálását szorgalmazó Történelmi Igazságtétel Bizottság 1988
májusában, a Független Jogász Fórum 1988 novemberében alakult
- a pártok száma 1989 nyarára 30, az év végére 60 fölé emelkedett
 az első legálisan kiadott alternatív lap a Hitel első száma 1988. november 2-án jelent meg
Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, Kiss Gy. Csaba és az MDF más vezetőinek szerkesztésében
- egyéb lapok: Reform, 168 óra, Magyar Narancs, Hócipő
- az 1979-től Glatz Ferenc szerkesztésében megjelent História mellé 1990 februárjától a
Rácz Árpád által jegyzett Rubicon zárkózott fel
 Oldal 182 / 210

 az ellenzéki pártok és szervezetek 1989. február 17-ei nyilatkozatukban üdvözölték, hogy az

MSZMP elfogadta a többpártrendszert
- a hatékonyabb fellépés érdekében 1989. március 22-én megalakították az Ellenzéki
Kerekasztalt (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fidesz, FKgP, KDNP, MDF,
Magyar Néppárt, MSZDP. SZDSZ, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint
megfigyelő)
 az MSZMP és a harmadik oldalon elhelyezkedő társadalmi szervezetek és mozgalmak
(Baloldali Alternatíva Egyesület, Hazafias Népfront, Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség,
Magyar Ellenállók, Antifasiszták szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa, Münnich Ferenc
Társaság, Szakszervezetek Országos Tanácsa)
- az érdemi politikai tárgyalások a szándék nyilatkoztatok ismertetésével június 13-án és 21-
én az Országház Vadásztermében nyilvánosan megkezdődtek
 az erről írt szerződés leszögezte: a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai
megállapodásokat + a NEKA nem gyakorolhat közvetlenül közjogi funkciókat (
parlament)
 a NEKA - amely plénumból, két középszintű bizottságból és hat albizottságból állt –
szakmai és politikai legitimitása vitatott volt
 a kerekasztal és országgyűlés napirendjéről levett és más sarkalatos törvények
végleges és kizárólagos megfogalmazására törekedett; 1989 nyarán közjogi fórummá
vált

Az események 1989 tavaszától

 március 22-én az ogy. kétnapos vitában megalkotta a sztrájktörvényt
 április 1-jén a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában a hozzátartozók azonosították
Nagy Imre, Maléter Pál és más kivégzettek földi maradványait  megkezdődtek az
újratemetés előkészületei
 április 5- én a párton belüli reformkörök képviselői tanácskoztak Kecskeméten Pozsgay és
Nyers Rezső részvételével
 április 22-én megszűnt a KISZ  utódszerve a Demisz
 május 2-án megkezdődött a műszaki zár lebontása az osztrák-magyar határon
 május 8-án az MSZMP Központi Bizottsága felmentette Kádárt a pártelnöki tisztségéből és
központi bizottsági tagságából + megszüntették a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság
előjogait a vezető állami tisztségek betöltését illető döntésekben
 május 8-9-én az MTA 149. közgyűlése rehabilitálta azokat a tudósokat, akiket 1949 után
politikai okokból megfosztottal tagságukból + döntést hozott az 1973-ban állásukból
elbocsátott kutató visszatérésének előkészítéséről
 május 10-én Németh Miklós átalakította kormányát  Horn Gyula (külügy), Békesi László
(pénzügy), Glatz Ferenc (művelődésügy)
 május 13-ai ülésén az új kormány felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését
 június 8-án Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette az orosz nyelv kötelező
oktatásának megszüntetését
 június 16-án a Rákoskeresztúri köztemetőben újratemették Nagy Imrét, Maléter Pált,
Losonczy Gézát. Gimes Miklóst és Szilágyi Józsefet.
 június 24-ei ülésén az MSZMP Központi Bizottság négytagú elnökséget választott, amelynek
Nyers Rezső (elnök), Grósz Károly (főtitkár), Pozsgay Imre és Németh Miklós lettek tagjai
 július 6-án Nagy Imrét hivatalosan rehabilitálták, ezen a napon hunyt el Kádár
 július 9-én Budapestre érkezett George Bush, aki az ellenzék vezetőivel is találkozott
 augusztus 19-én Pozsgay Imre és Habsburg Ottó védnöksége alatt páneurópai pikniket
tartottak Sopronnál
 Oldal 183 / 210

 augusztus 20-án, 41 évnyi szünet után ismét Szent Jobb-körmenetet tartottak

 augusztus 24-én a magyar hatóságok átengedték Ausztriába a bp.-i NSZK nagykövetségen
tartózkodó NDK állampolgárokat, majd szeptember 10-én minden Mo.-on tartózkodó
keletnémet távozását lehetővé tették
 augusztus 29-én a könyvtárakban felszámolták az ún. zárt részlegeket
 augusztus 30-án a helyi uránbánya bezárása ellen tüntettek a bányászok Pécsett
 szeptember 28-án az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a szerzetesrendeket feloszlató
1950/34. tv.
 a látványos eseményekkel egyidejűleg 1989. június 13-ától szeptember 18-áig, a nyilvánosság
kizárásával folytak az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és az ún. harmadik oldal
(szakszervezetek, Hazafias Népfront) tárgyalásai  Nemzeti Kerekasztal
- a tárgyalásokat lezárásáról született megállapodás szerint a felek hat sarkalatos
törvényjavaslat alapelveiben egyeztek meg
1. az 1949-es Alkotmány módosítása
2. Alkotmánybíróság felállítása
3. a pártok működésének
4. gazdálkodásának szabályozása
5. az ogy.-i választások új rendjének kidolgozása
6. a Btk. és a büntetőeljárások törvény módosítása
 mivel az államfő megválasztásának idejében és módjában nem sikerült teljes
konszenzusra jutni
 az SZDSZ és a Fidesz nem írták alá a megállapodást  nem akarták Pozsgayt
köztársasági elnöknek
 a Nemzeti Kerekasztal ajánlásait a Németh kormány öntötte jogi formába szeptember 26-a és
október 30-a között
- a legnagyobb jelentősége az 1949-es alkotmányt módosító, 1989. évi XXXI. törvénynek
volt
 a Népköztársaságból Mo. köztársasággá alakult, amelyben egyaránt érvényesültek
a polgári demokrácia és a demokratikusszocializmus elvei
 széles körben biztosította az állampolgárok szabadságjogait
 tiltotta a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló magatartást
 kiiktatta a „munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepét”
 deklarálta a többpártrendszert és kimondta, hogy egyetlen párt sem birtokolhatja a
közhatalmat
 gazdasági szempontból olyan piacgazdaságként definiálta az ország gazdaságát,
amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenrangú és egyenlő védelemben
részesül
 az új alkotmány az ogy.-t a Magyar Köztársaság két megszakítással állandóan
ülésező legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerveként jellemezte, amelynek
megfelelő díjazásban részesülő tagjait a választópolgárok négyévi időtartamra
választják meg
 a törvényalkotás mellett az ogy. kizárólagos hatáskörébe kerültek a legfontosabb
személyi döntések
 a minisztertanács tagjainak és más fontos állami szervek vezetőinek
a megválasztása
 az ogy. kapott jogot a hadiállapot kinyilvánítására és a békekötésre,
szükségállapot kihirdetésére és a fegyveres erők országon belüli és
kívüli alkalmazására
 az Elnöki Tanács megszűnt, és köztársasági elnöki poszt létesült
 a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka
 Oldal 184 / 210

 kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus

működése felett
 személye sérthetetlen, ám törvényszegés esetén tisztségétől megfosztható 
ehhez a képviselők kétharmadának szavazatára van szükség
 az államfő hatáskörére vonatkozóan az alkotmánymódosítás az 1946./I. tv.-t
vette alapul  országgyűléssel szemben korlátozott vétójog és korlátozott
feloszlatási jog; egy ízben visszaküldhette az aláírásra váró törvényt, ám az
újratárgyalás és a döntés után 5 napon belül köteles volt kihirdetni + előzetes
normakontrollt kezdeményezhetett az Alkotmánybíróságnál és annak
döntésétől függően visszaküldheti az ogy.-nek, vagy köteles kihirdetni
 az ogy. feloszlatására csak rendkívüli körülmények esetén, új választások
kiírásának kötelezettsége mellett, elnapolására pedig 30 napos max.
időterjedelemre kapott jogot
 választása közvetett, parlamenti úton DE! az átmeneti helyzetre való
tekintettel rögzítette, hogy amennyiben a köztársasági elnök megválasztására
az új ogy. megválasztása előtt kerülne sor, akkor közvetlenül a polgárok
választják a köztársasági elnököt, közvetlen és titkos szavazással, 4 évre
 a köztársasági elnök közvetlen választásának részletes szabályairól az 1989.
november 1-jén hatályba lépett XXXV. tv. intézkedett
 az októberi alkotmánynak is nevezett alaptörvényt 1989. október 23-án hirdették ki
- 1989. október 23-án Szűrös Mátyás kiáltotta a köztársaságot a Kossuth téren
 Szűrös az ogy. szocialista elnöke volt és 23.-ától a naptól ideiglenes köztársasági
elnöke
 az 1989. október 30-án kihirdetett XXXII. tv. az Alkotmánybíróság felállításáról intézkedett
- tagjait az ogy. választja 9 évre
- feladatai:
 a jogszabályok előzetes és utólagos vizsgálata
 az alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott panaszok elbírálása
 az alkotmány értelmezése
 az állami szervek és az önkormányzatok között felmerülő hatásköri összeütközések
megszüntetése
 bármely alkotmányba ütköző törvényt és kormányzati intézkedést megsemmisíthet
 az Alkotmánybíróság 5 taggal 1990. január 1-jén kezdte meg működését
 az ogy. -i képviselők választásáról az 1989. október 30-án kihirdetett XXXIV. tv.
rendelkezett
- vegyes, többségi és arányos választási rendszer bevezetése
- összesen 386 képviselő, ebből 176 egyéni, 152 területi listás, 58 országos listás
- a törvény a nagyobb pártoknak és jelölteknek kedvez
 az egyéni kerületben a jelöltállítás feltétele 750 kopogtató cédula
 területi listát csak az a párt állíthat, amely az adott listás körzet egyéni kerületeinek
legalább negyedében, de minimum kettőben érvényes ajánlást összegyűjtött jelöltet
képes állítani
 országos pártlista állításához (a töredék szavazatokból való részesedés feltétele) a
pártnak min. 7 érvényes területi listával kell rendelkezni a maximálisan elérhető 20-
ból
 ha egy párt területi listákon szerzett szavazatai nem érik el az országos
szavazatszám 4%-át, a párt nem kaphat területi, ill. országos listán alapuló
mandátumot
 választásra jogosult minden 18. évét betöltő magyar állampolgár
 1989. október 15-én lépett hatályba a módosított Btk. és a büntetőjogi eljárás
- az ún. államellenes bűncselekmények körének szűkítése és a személyes szabadság jogának
megerősítése
 Oldal 185 / 210

- az 1989./XXVIII. tc. alapvető emberi jognak ismerte el a külföldre utazáshoz és

hazatéréshez való jogot
- a XXIX. tv. a ki- és bevándorlást szabályozta
 mindkét törvényt október19-én hirdették ki
 a pártok működésével foglalkozó, október 30-ai XXXIII. tv. megtiltotta a
párttevékenységet a munkahelyen és az új pártok számára költségvetési támogatást
biztosított
- az 1989. november 10-ei XXXVIII. tv. az ÁSZ (Állami Számvevőszék?) felállításáról
intézkedett
 feladata az államháztartás pénzügyi-gazdasági felügyelete, ill. az állami vagyon
kezelésének ellenőrzése volt
 más fontos törvények:
- 1989./III. tc., a gyülekezési jogról
- 1989/VII. tc., a sztrájkról
- 1989/I.  kimondta, hogy a kormány megbízatása a következő országgyűlés első üléséig
tart
- az 1989/VIII. - bizalmatlansági intézményről szólt, megteremtve a kormány parlament
előtti közjogi-politikai felelősségét
 1989. október 6-8-án tartott, XIV. kongresszusán megszűnt a régi MSZMP és megalakult az
MSZP
- elnöke: Nyers Rezső lett
- az egykori párttagok nem automatikusan lettek az új párt tagjai, nyilatkozni kellett a
belépési szándékról
- a párt megalakítása ellen a küldöttek 10%-a szavazott  ők Grósz vezetésével továbbra is a
MSZMP tagjainak tekintették magukat
 Gorbacsov és Bush 1989. december 2-ai máltai megállapodása; Gorbacsov elismerte a
szabad választásokba és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét
 1990. március 9-én sikerült végleges megállapodásra jutni a szovjet csapatok kivonásáról
- a csapatoknak 1990. március 12 és 1991. június 30 között kellett elhagyniuk Mo.-t
 1989. november 16-án Horn Gyula külügyminiszter kérte felvételét az Európa Tanácsba (a
szovjet blokkon kívüli országok 1949-ben alakított konzultatív politikai szervezete)
 az 1990. január 24-én elfogadott IV. tv új alapokra helyezte a magyar állam egyházpolitikáját
- az egyes felekezetek között teljes jogegyenlőséget teremtett
- hatálytalanította a Szentszékkel 1964-ben kötött részmegállapodást
- 1990. február 6-án Németh Miklós és Paskai László bíboros érvénytelenítették az 1950.
augusztus 30-ai megállapodást az akkori kormány és a Magyar Püspöki Kar között
 az 1988 októberében elfogadott társasági és az ezt kiegészítő 1989. júniusi ún. átalakulási
törvény biztosította lehetőségekkel élve gazdasági téren nagy ütemben zajlott a spontán
privatizáció
 négyigenes népszavazás 1989. november 26-án:
- a Munkásőrség feloszlatása
- a munkahelyi párszervezetek feloszlatása
- az MSZMP vagyoni elszámoltatása
- az államfő parlamenti választások utáni megválasztása
- a referendumot manipulációként értékelő MDF bojkottra szólítatta fel a lakosságot
 az ogy. 1990. január 7-én visszavonta a köztársasági elnök közvetlen választásáról szóló
határozatot
 az MSZP támogatottsága októbertől decemberig 35-ről 16%-ra esett vissza, az SZDSZ-é 7-ről
14%-ra emelkedett, az MDF támogatottsága 23%. a kisgazdáké 12 volt
 a választások előestéjén kialakult politikai hangulatot jelentősen befolyásolta, az a botrány, ami
miatt robbant ki, hogy kiderült, a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztálya megfigyelt és
 Oldal 186 / 210

lehallgatott több ellenzéki politikust  Horváth István belügyminiszter ezért január 23-án
lemondott
 az 1990. március 1-jén elfogadott XVI. tv kimondta, hogy a köztársasági elnököt az első
alkalommal mégsem a parlamentnek, hanem az ország lakosságának kell megválasztania az
ogy.-i választásokat követő 6 hónapon belül
 a 65 pártból március folyamán 28 tudott 750 ajánlócédulát begyűjteni, országos lista állítására
12 volt képes
 1990. március 25-én volt a választások első fordulója
- eredmény:
 az MSZMP, az MSZDP, a Magyar Néppárt + másik 3 szervezet az első fordulóban
kiesett a 4%-os küszöb miatt
 a KDNP 6%-ot, a Fidesz 9-et, az MSZP 11, az FKgP 12, az SZDSZ 21, míg az MDF
25%-ot ért el
 1990. ápr. 8. a választások második fordulója
- az egyéni jelöltek közötti eredményeként az első forduló arányai módosultak
 MDF 42%, SZDSZ 24%, FKgP 11%, MSZP 33%, Fidesz 5%, KDNP-5%
 az első fordulóban a részvétel 65, a másodikban 45,5%-os volt
 az 1985-90-es régi parlamenthez képest a képviselők 95%-a kicserélődött
- kormányalakításra a relatív többséget szerzett MDF kapott jogot
- az MDF a kormányzást a FKgP-vel és a KDNP-vel együttműködve képzelte el +
szükségesnek érezte, hogy az SZDSZ-szel előzetes megállapodást kössön
- 1990. április 29-én az MDF elnökségének tudta nélkül aláírt pártközi megállapodás 3 fő
kérdést érintett:
1. a kormány alkotmányos pozícióját, amelyet az 1989. évi XXXI. tc nem szabályozott
2. a köztársasági elnök megválasztásának módját
3. azon törvények körét, amelyekhez az alkotmány érelmében kétharmados többség kellett
 a megállapodás értelmében Antal ígéretet kapott miniszterelnöki pozíciójának a
parlamenttel szembeni körülbástyázására és a kétharmados törvények
szűkítésére
 ezért hozzájárult ahhoz, hogy a házelnöki és az ideiglenes köztársasági elnöki
posztot az SZDSZ egyik tagja, Göncz Árpád töltse be
 a két fél kötelezettséget vállalt arra is, hogy a köztársasági elnököt mégsem a
nép fogja választani és a megválasztandó személy Göncz Árpád lesz, akit a
házelnöki székben Szabad György MDF- tag fog felváltani
 az ogy. 1990. május 2-án ült össze:
- az április 29-ei megállapodás értelmében a képviselők május 9-én elfogadták az első
alkotmánymódosító törvényt
 az ogy. csak a miniszterelnököt választja, a kormány többi tagját a miniszterelnök
javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki
 Antall május 23-án mutatta be három párti kormányát, amelynek a parlament
bizalmat szavazott
 megszűnt az államminiszteri tisztség
 bevezetésre került a tárca nélküli miniszteri funkció
 az 1990./XXX. tc., a minisztériumok felsorolásáról
 az 1990/XXXIII.tc., pedig az államtitkárok jogállásáról rendelkezett
 1990 júniusában az ogy. egyéb kérdésekben is módosította az alkotmányt
- nagyobb hangsúlyt kaptak az emberi jogok
- megszületett a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának intézménye
- 1990 nyarán szabályozták a képviselők jogállását, mentelmi jogát, az összeférhetetlenséget
és a tiszteletdíjat
 a második alkotmánymódosító törvényt 1990.június 19-én fogadták el
 Oldal 187 / 210

- a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, ahol a gazdaságban a piac, ill.

versenygazdaság szabályai érvényesülnek
- bevezették a konstruktív bizalmatlanság intézményét is
 a miniszterelnöktől csak a képviselők min. egyötödének kezdeményezésére és a
képviselőknek csak több mint fele vonhatta meg a bizalmat, csak akkor, ha az új
miniszterelnököt indítványuk benyújtásával egyidejűleg megnevezték
 az egyes miniszterekkel szemben a módosítás kizárta a bizalmatlansági indítvány
lehetőségét
 a köztársasági elnökkel kapcsolatban a módosítás kimondta, hogy mégis az ogy.
fogja választani és nem 4, hanem 5 évre  ezt az MSZP nem fogadta el és
népszavazást kezdeményezett a közvetlen államfőválasztás érdekében, de a július
29-ei referendumon csak 14%-os volt a részvétel
 1990. augusztus 3-án az ogy. Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké
 az 1990/XLIV értelmében a köztársaság címere a koronás címer lett
 az 1990/LXIII. törvény az önkormányzás alanyává tette a választópolgárok közösségét:
- a választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, ill.
népszavazással gyakorolják
- az alkotmány felsorolta a valamennyi képviselő-testületet megillető önkormányzati
alapjogokat (tulajdonhoz való jog, önkormányzati rendeletalkotás joga, szabad társulás joga,
önálló szervezet létrehozatalának joga, önálló hatáskör stb.)
 1990 augusztusában elfogadták az önkormányzati törvénycsomagot
- felszámolták az 1950-ben kialakított tanácsrendszert, és az ország minden településének
visszaadták helyi önkormányzatát
- az önkormányzat első embere a polgármester lett
- újra életre hívták a jegyző intézményét
 az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló LXIV. három
választókerületi rendszerbe osztotta az ország településeit
1. a 10 ezernél kevesebb lakosú községekben és városokban a polgárok a lakossághoz
igazodva közvetlenül választhattak képviselőket, ill. a polgármestert
2. a 10 ezernél több lakosú városokban egyéni választókerületi jelöltekre és pártlistára lehetett
szavazni  itt a polgármester személyéről a képviselőtestület döntött
3. a fővárosi kerületekben mindenki 3 szavazólapot kapott, amellyel közvetlenül szavazhatott
az egyéni kerületi jelöltekre, a kerületi pártlistákra és a fővárosi közgyűlés pártlistájára 
kerületi polgármester és a főpolgármestert az önkormányzati képviselő-testület választotta
 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották a helyhatósági választásokat
- helyi szinten kisebb arányú volt az elitcsere, mint országosan
 Antall József 1993. december 12én elhunyt, utóda az 1993. december 21-én megválasztott
Boross Péter lett
- kormányának megbízatása 1994. június 28-án járt le.

És ami azóta történt

 1994 és 1998 május országgyűlési választások + önkormányzati: 1994. december 11. és 1998.
október 18
- az ogy.-i választásokon a jogosultak kb. 60%-a, a helyhatósági választásokon pedig
kevesebb, mint 50%-a vett részt
- eredmény:
 1994-ben: MSZP-54%, SZDSZ-23%,, MDF-9,8%, FKgP-31%, a KDNP és a Fidesz
az 1990-es választásokhoz hasonlóan gyengén szerepelt
 a Horn Gyula vezetésével alakult kabinet a parlamenti helyek 72%-ával rendelkezett
 1994 őszén két alkotmánymódosítás született:
 Oldal 188 / 210

- 1994/LXXIII. és 1994/LXXIV  megszűnt a kollektív nemzetiségi ombudsman, az

Alkotmánybíróság tagjainak száma 15-ről 11-re csökkent
 parlamenten beüli alkotmányozási konszenzust az 1995/XLIV. törvény teremtette meg: „Az új
alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához
az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges”  e törvény az 1994-98-as
országgyűlés megbízatásának megszűntekor veszti hatályát
 az ogy. 1995 júniusában Alkotmány-előkészítő Bizottságot állított fel, amely a folyamatos
alkotmányozás eddigi legmagasabb szintű intézményes központja
- a 24 tagú bizottságban, amelynek elnöke a házelnök, vmennyi parlamenti frakció azonos
jogon vesz részt négy országgyűlési képviselővel
- a frakciók 1-1 szavazattal rendelkeznek
 1998-as választások:
- Fidesz 38%, MSZP 34%, FKgP 12%, SZDSZ 6%, MDF 4,6%, MIÉP (1993-ban alakult)
3,6%.
- a Grósz Károly mögé sorokozott volt MSZMP-sek 1992-ben Munkáspárt néven alakultak
újjá
 az önkormányzati választások rendjét a szocialista-szabaddemokrata koalíció módosította
(1994/LXII.)  a várható alacsony részvétel miatt megszüntették a második fordulót
- eltörölték a korábban 40, ill. 25%-os részvételi arányban megállapított eredményességi
limitet
- minden településen közvetetté tették a polgármester-választást
 Gazsó Ferenc felmérése szerint 1994 elején a választópolgárok mindössze 22%-a minősült
ideológiai meggyőződésből pártelkötelezettnek, 40%-uk egyetlen párthoz sem kötődött
 a pártok ideológiai és politikai profilja folyamatosan változott:
- MDF:
 1987-88-ban a demokratikus szocializmus irányába is nyitott és a népi
mozgalommal szoros rokonságot hirdető „harmadikutas” irányzatként szerveződött
meg
 Antall József elnöksége alatt 1989 őszétől konzervatív-nemzeti, ill. nemzeti liberális
irányba tolódott el, miközben 1993-ig a jobboldali populista irányzatoknak is teret
adott
- SZDSZ:
 1989-ben a kommunistákkal való együttműködés vádjával igyekezett hitelteleníteni
az MDF-et
 1992-től együttműködött az MSZP-vel, és 1994-ben koalícióra lépett vele
- Fidesz:
 1989-1991-ben az SZDSZ-szel együtt balközépen helyezkedett el és tudatosan
alkalmazta a generációs pártra utaló és polgárpukkasztó elemeket
 1992-től a párt hagyománytisztelettel és a konzervatív-nemzeti értékek iránti
elkötelezettséggel kezdett feltöltődni, helyét a jobbközépen határozta meg  a párt
balszárnya ezért, Fodor Gábor vezetésével az SZDSZ-hez csatlakozott
 1995. június 19-én Göncz Árpádot másodszor is államfővé választották  utóda a 2000.
június 6-án (augusztus 4-i hatállyal) megválasztott Mádl Ferenc lett

Oktatás, kutatás, művelődés

 az oktatási rendszerváltás legfontosabb jele a kötelező orosztanítás megszüntetése és a 8+4-es
iskolaszervezet kizárólagosságának megszüntetése volt
- 1989-tól lehetővé vált 8 és 6 osztályos gimnáziumok szervezése, amit később az 1993. évi
közoktatási törvény, vmint ennek 1995-ös módosítása is engedélyezett
- ugyancsak 1989-ben kezdődött a nem állami iskolák (újra)alapításának lehetővé tétele
 Oldal 189 / 210

 a közoktatásban végbement legfontosabb tartalmi változás a korábban kötelezően előírt

marxista szemlélet kiiktatása volt
- rövidesen alternatív tankönyvek jelentek meg, amelyek múlt pluralista értelmezését teszik
lehetővé
- az MDF vezette koalíció, ill. az 1994-ben megjelent új Tantervi Alapelvek ezen belül az
európai kultúra antik-keresztény hagyományaiból következő konzervatívabb értékeket
preferálta, nagy hangsúlyt helyezett a nemzeti hagyományok ápolására és szorgalmazta a
vallásoktatás fakultatív tárgyként való széleskörű oktatását
- a szocialista-liberális ellenzék ezt ellenezte és hatalomra jutása után visszavonta a Tantervi
Alapelveket  1995-ben kiadott új NAT (Nemzeti Alaptanterv) az európai polgári
fejlődében kiérlelt értékrend és a tudományos-technikai haladásban megjelenő értékek
fontosságát húzta alá
 az 1998. szeptember 1-jétől hatályos NAT újítása az is, hogy a hagyományos tantárgyi
struktúrát részben megszüntetve olyan új műveltségi területeket vezetett be, amelyek a többi
régi tantárgy integrált oktatását célozták DE! ezek pontos tartalmát és óraszámát nem írta elő
 az általános iskolákban tanulók száma jelentősen csökkent  1995-re az egy osztályteremre
jutó tanulók száma 20-ra, az egy pedagógusokra jutóké pedig 11-re csökkent, amely rendkívül
költségessé tette az általános iskolai oktatást
 a középfokon tanulók száma nőtt
- az érdeklődés főleg a továbbtanulásra felkészítő gimnáziumok és szakközépiskolák iránt
nyilvánult meg
 a leglátványosabb változáson a felsőoktatás esett át
- alapítványi és magánfőiskolák létrejöttével, ill. a teológiai jellegű intézmények számának
növekedésével a felsőoktatási intézmények száma 1994-re 91-re emelkedett
 Miskolci Egyetem
 a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem
 a bp.-i Károli Gáspár Református Egyetem
 a Soros Alapítvány által finanszírozott Közép-Európa Egyetem
- a nappali tagozatos főiskolások és egyetemisták száma 70 ezerről 170 ezerre emelkedett
- az esti és levelező tagozaton tanulóké 100 ezerről 300 ezerre növekedett
- az 1995-ös megszorító intézkedés a felsőoktatásban dolgozók 20%-os csökkentését
irányozta elő
 a képzés és továbbképzés struktúráját illetően az ún. egyetemi doktori fokozat eltörlése, vmint
a PhD bevezetése hozott változást
- bevezetésével egyidejűleg a felsőoktatás reformjával foglalkozó 1993/LXXX.
visszaállította a régi habilitációs rendszert
- egyetemi tanárrá ettől kezdve csak azt lehetett kinevezni, aki ezen az eljáráson átesett
- a nagydoktori fokozat ugyanakkor nem kötelező előfeltétele a professzori cím elnyerésének
 az MTA, ill. intézeti hálózata a köz- és felsőoktatásnál is jobban megérezte a gazdasági
hanyatlást
- bár az intézmény, mint „sztálinista képződmény” elleni 1991/92-es támadásokat az 1990-
ben elnökké választott Kosáry Domokos sikeresen visszaverte, az anyagi támogatások
csökkentését sem ő, sem utóda Glatz Ferenc (1996) nem tudta megakadályozni
 a jövedelmek csökkenése és a kulturális szféra piacosítása jelentősen átalakította az emberek
művelődési szokásait
- a mozihálózat privatizációja következtében drasztikusan visszaesett a korábban államilag
támogatott mozik és mozilátogatók száma
 újságok:
- a Népszabadság példányszáma napi 250-300 ezerre csökkent
- a Népsportból Nemzeti Sporttá visszavedlett sportújság példányszáma 10-120 ezer volt
- a Blikké 80-130, a Mai Napé pedig 70-80 ezer között mozgott
 Oldal 190 / 210

- az Élet és Irodalom olvasóinak jó részét elveszítette, példányszáma 10-20 ezer között

ingadozott
- új hetilapok: a Csurka szerkesztette radikális Magyar Fórum, a bulvárjellegű Reform, a
168 óra és a Kiskegyed

Külpolitika
 1990. október 3-án megszűnt Németország kettéosztottsága
 1993-ban az EGK-ből megalakult az EU (12, majd 1995-től 15 tagállam)
 Csehszlovákia 1993. január 1-ével két állammá vált  Csehország + Szlovákia
 az egykori Jugoszlávia helyén 5 önálló állam (Szerbia-Montenegró, Macedónia, Bosznia-
Hercegovina, Horvátország, Szlovénia)
 1991. december 7-8-án szentesítették a SZU volt tagállamainak függetlenné válását
 új magyar külpolitikai doktrína:
- ezt 1990/91-ben a konzervatív-nemzeti koalíció fogalmazta meg
- három fő célt tűztek ki:
1. a SZU még létező befolyásától való megszabadulás és az euroatlanti szervezetekhez
való csatlakozás
2. a szovjet befolyástól mentes regionális gazdasági és politikai szervezetek munkájában
való részvétel, sőt kezdeményező szerep vállalása az ilyen jellegű kooperáció terén
3. a magyar kisebbségek támogatása és érdekeik hathatós védelme
 1989 áprilisában kezdődött a szovjet csapatok szakaszos kivonása
- az 1990. március 10-én aláírt kormányközi megállapodás értelmében a csapatkivonások
1991 júniusára fejeződtek be
- az utolsó alakulat 1991. június 19-én lépte át a határt
- a Magyarországon létrehozott építményeikért a szovjetek 50 milliárd forintot követeltek, a
magyar fél pedig az okozott károkért és a használatba vett ingatlanokért 75 milliárdot
 Jelcin 1992. novemberi budapesti látogatásakor a felek kölcsönösen lemondtak
kárigényükről
 a Varsói Szerződés katonai szervezetét 1991 februárjában, magát a szervezetet pedig 1991.
július 1-jén oszlatták fel
 a KGST 1991. június 28-án szűnt meg
 az Európa Tanács már 1990 novemberében felvette tagjai közé Mo.-t, a NATO és az EGK/EU
különféle feltételeket támasztott
- a NATO csak 1994 januárjában hirdette meg az érdemi együttműködés keretéül szolgáló
és a potenciális új tagok felkészülését segítő Partnerség a békéért elnevezésű programját,
és csak 1995 őszén közölte a bővítéssel kapcsolatos legfontosabb elvárásait
- az 1998-as madridi csúcstalálkozóján Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot
is a konkrét tárgyalásokra meghívott országok első csoportjába sorolta
 az ekkor megállapított menetrend szerint a három ország 1999 tavaszán válik a
szervezet teljes jogú tagjává
 a csatlakozást 1997. november 16-án népszavazás erősítette meg (49%-os
részvétel, 85% IGEN)
 rendszerváltás a hadseregben:
- 1989 nyarán a Németh-kormány úgy intézkedett, hogy a rendfokozat utáni „elvtárs”
megszólítást a „bajtárs”-sal kell felváltani
- megszűnt a politikai tisztek parancsnokhelyettesi intézménye
- 1990. március 15-én a hadsereg hivatalos neve Magyar Honvédség lett
- 1990 nyarán a katonák új, a két világháború közötti uniformisra emlékeztető egyenruhát
kaptak, a „bajtárs” megszólítást az „úr” váltotta fel
 Oldal 191 / 210

- az 1993. december 7-én elfogadott honvédelmi törvény értelmében a honvédség általános

hadkötelezettségen alapuló hadsereg lett, de jóval kisebb létszámmal
- a hadsereg létszáma 1989-94 között 155 ezerről 98 ezerre, 1995-97 között 61 ezerre
csökkent
- a kötelező szolgálati idő 1990-ben 18 hónapról 12 hónapra, majd 1997-ben 9 hónapra
változott.
- a Magyar Honvádság Parancsnokságának jogutódjaként 1997-ben megalakult az új
szervezetű Honvéd Vezérkar
 felállították a hadműveleti tervezést és a csapatok operatív vezetését végző
haderőnemi vezérkarokat, a Szárazföldi és a Légierő Vezérkart
 a magyar kormány 1994 elején engedélyezte a magyar légtér igénybevételét a
NATO gépek számára és katonai bázisok létrehozását a Dél-Dunántúlon 1995-ben
- 1996 januárjában egy magyar műszaki alegységet küldtek Boszniába
- 1999. március 12-én Mo. a NATO teljes jogú tagja lett
 az EU felé:
- első lépés az EGK-vel 1991. december 16-án aláírt társulási szerződés (Európai
Megállapodás)
 az ipari vámok fokozatos leépítését szabályozó menetrend megállapítása 2001-ig
 a vámkorlátozások és a mennyiségi kontingensek rendszere az agrártermékekre
nem terjedt ki
 1993 nyarán meghirdették a csatlakozni kívánó államokkal szembeni konkrét
feltételeket
 1994 áprilisában Mo. hivatalosan is benyújtotta hivatalosan csatlakozási kérelmét
- erre a szervezet 1997.július 16-án válaszolt
- az Agenda 2000 c. elemzés Csehországot, Lengyelországot, Észtországot, Szlovéniát és
Magyarországot találta olyannak, amellyel 1998. március 31-én megkezdődhetnek a
konkrét csatlakozási tárgyalások
 a térség országai közötti kooperáció előremozdítása:
1. az 1978 óta, Alpok-Adria Munkaközösség néven, Olo., Ausztria, Mo. és Jugoszlávia határ
menti tartományai, ill. megyéi között folyó együttműködést 1989. november 12-én
államközi, ill. kormányzati szintre emelték
 a szervezet ezt követően folyamatosan bővült; Csehszlovákia, Lengyelország, majd a
jugoszláv utódállamok is csatlakoztak
2. 1991. február 15-én létrejött Visegrádi Kezdeményezést Lengyelország, Magyarország és
Csehszlovákia képviselői írták alá
3. az 1993. február 14-én megalakult Kárpátok-Eurorégió is több ország (Szlovákia,
Lengyelország, Ukrajna és Magyarország) határmenti övezeteinek gazdasági, kulturális és
információs együttműködését tűzte ki célul
 a magyar kisebbségek:
- a Duna Televízió 1992 végén és 1993 elején létrehozta az első műholdas tévéadásait
- az MDF koalíciónak csak a kárpátaljai magyaroknak jelentős kulturális és önigazgatási
jogokat biztosító Ukrajnával kötött alapszerződést sikerült tető alá hoznia (1993. május 11)
 ok: a kormány retorikájára („Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzem
magam”) a szomszédos országok elzárkózással reagáltak
 az MSZP-SZDSZ koalíció másként kezelte a nemzetiségi kérdést;
- 1995. március 19-én Szlovákiával, 1996. szeptember 16-án pedig Romániával is
megállapodást kötött
- Mo. kötelezettséget vállalt a trianoni határok tiszteletben tartására, Románia és Szlovákia
pedig az európai normáknak megfelelő kisebbségi jogok biztosítására
 1992 végén Szlovákia a Duna elterelésével üzembe helyezte a maga vízierőművét
- a két kormány közötti vízmegosztási tárgyalások eredménytelensége miatt 1993-ban a
Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak
 Oldal 192 / 210

- a bíróság 1997. szeptember 25-ei ítélete érvényesnek ítélte az 1977-es szerződét

Konfliktusok és tiltakozó mozgalmak

 taxisblokád:
- 1990. október 26/28  az ügy megítélésének és kezelésének kérdésében a köztársasági
elnök és a kormány között is ellentétek keletkeztek
- a konfliktus a benzináremelés részleges visszavonásával oldódott meg
 1992-ben a Létminimum Alatt Élők Társasága indított kampányt az áfa teljes körű és
differenciálatlan bevezetése ellen  a kampány 1993-ra kifulladt
 1993. szeptember 14-én 20-30 ezer mg.-i termelő tüntetett a parlament előtt a mezőgazdaság
érdekeinek fokozottabb figyelembevétele érdekében
 a Bokros-csomag 1995:
- a családi pótlékok reálértékének csökkentése
- a táppénzszabályok szigorítása
- az ingyenes fogorvosi ellátás megszüntetése
- a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának csökkentése 24 hónapra
- a tandíj bevezetése a felsőoktatásban stb.)
- a csomag ellen a diákok szervezetek tiltakozási akciót 1995. szeptember 25 és október 5.
között
- kompromisszumként elfogadták a 2 000 forintos tandíjat, a kormány pedig 1 évvel
elhalasztotta a kiegészítő tandíjak fizetésének bevezetését
 1997. február 24 és március 26. között ismét a gazdák szerveztek útelzáró demonstrációkat 
a kisgazdaságok jövedelemtermelő tevékenységének teljes körű regisztrálása és megadóztatása
ellen tiltakoztak, csak részleges eredményt értek el
 az 1990 és 1994 között ún. médiaháború:
- a politikai és kulturális elit ügye volt, amely iránt a társadalom többsége viszonylagos
érdektelenséget mutatott
- a konfliktus abból eredt, hogy a rádió és tévé által sugárzott műsorok többsége nem felelt
meg a konzervatív-nemzeti kormányzat ízlésének + az intézmény elnökeinek felmentésére,
ill. kormánypárti alelnökök kinevezésére irányuló miniszterelnöki javaslatokat a
köztársasági elnök nem fogadta el
- a nemzeti és/vagy jobboldali radikális csoportok Hankiss Elemér és Gombár Csaba
lemondását követelték, az 1991 végén Konrád György vezetésével megszerveződött
Demokratikus Charta és más szervezetek viszont a műsorkészítés szabadsága mellett
tüntettek
- a csúcspontot az 1994-es választások előtti és utáni, politikailag motivált elbocsájtások
jelentették
- a harcnak az 1996. február 1-jén életbe lépett médiatörvény próbált véget vetni
 a Magyar Rádió és Televízió, vmint a Duna Tv független Rt-ké alakultak, amely
elnökét nem a kormány, hanem a politikai pártok által parlamenti befolyásuknak
megfelelő arányban delegált tagokból összetevődő kuratórium nevezi ki
 a finanszírozás is a kormánytól függetlenül, az előfizetési díjak meghatározott
hányadából történik
 ügynöktörvény:
- az 1994. március 8-án elfogadott, de csak az új parlamenti ciklusban hatályba lépett XXIII.
tv. nemcsak azt célozta meg, hogy a volt titkosrendőröket és ügynököket (BM III/III-as
ügyosztálya) késztessék lemondásra képviselői, vagy egyéb állami tisztségükről, hanem azt
is a titkosrendőri információkon alapuló szigorúan titkos tájékoztatókat a hivatalból
megkapó, volt állampárti vezetőket is megszégyenítsék, továbbá, hogy a volt 1956-os
karhatalmisták ellen is büntetőeljárás indulhasson
 Oldal 193 / 210

23. A magyar társadalom főbb szerkezeti változásai a

20. század második felében
 1941-49 között több mint 100 ezer fővel csökkent a népesség száma
- az 1947-52 közötti 8%o- es népességgyarapodás a korábbi évtizedek demográfiai
folyamatainak hatására számottevően csökkenő tendenciába hajlott
- az „abortusz-törvény” bevezetése 1953-55 között 12%o-re növelte a tényleges növekedést,
ez azonban 1956-60 között 2%o-re csökkent
- 1960-70 között a népességnövekedés évi 3,4 %o körül mozgott. a népességcsökkenés 1981-
ben kezdődött
- a népsűrűség 111 fő/km2 körüli volt
 Mo. lakossága az 1949-es 9,2 millióról, 1980-ra 10,7 millióra nőtt, 1990-re 10,3 millióra
csökkent
- a művi vetélések 1953-56 közötti korlátozása növelte a születésszámokat
- 1967-ben új családtámogatási formát léptettek életbe
 a szülési segély, és az 1953-66 között a három, vagy többgyermekesek, 1966-tól
pedig a két- vagy többgyermekesek számára biztosított családi pótlék mellett
bevezették az ún. gyes-t
 a gyest kezdetben 2,5, majd 3 éven át vehették igénybe azok az anyák, akik a
szülést megelőző másfél évben munkaviszonnyal rendelkeztek
 1975-től a születési arányszám ismét csökkenni kezdett, majd az 1980-as
évek közepére 12 ezrelék alá esett vissza, a halálozási ráta pedig 13,8
ezrelékre emelkedett
 az ország homogén jellege 1965 után erősödött
- a nem magyar anyanyelvűek aránya 1960 és 1980 között 175 ezerről 130 ezerre csökkent
DE! megalapozott becslések szerint a nemzetiségi lakosság száma az 1980-as évek elején
elérte az 800 ezer főt
- a cigányok számát az 1980-as évek végén 400 ezerre becsülték
- a németek száma elérte a 200 ezer főt, a többi nemzetiség számát néhány tízezerre tehetjük
 a vallási megoszlásról 1992-ben, azt megelőzően 1949-ben készült statisztika
- több mint kétharmad római katolikus
- 22% református
- 5% evangélikus
- 2,7% görög katolikus
- 1,5% izraelita
- 0,4% ortodox
- az 1992-es felmérés alig mutat eltolódást, kivétel, hogy a felekezeten kívüliek aránya 0,1%-
ról 4,8%
 a társadalom elöregedése ellenére a munkavállaló korú népesség száma 1949-80 között 5,2
millióról 6,2 millióra nőtt, az aktív keresők száma 4-ről 5 millióra emelkedett
- a nyugdíjasok és járadékosok száma 1960 és 1983 között 759 ezerről 2,2 millióra nőtt
- az egykeresős családokat a kétkeresős modell váltotta fel
- átalakult a családszerkezet is  csökkent a gyerekszám
- a gyermek nélkül élő családok aránya 32-34% között ingadozott
 a népesség foglalkozásszerkezeti átalakulásának legfontosabb eleme a mezőgazdaságból élő
lakosság gyors és folyamatos csökkenése, ezzel egyidejűleg az iparban foglalkoztatottak
kezdetben gyors, később lassuló növekedése volt
- felgyorsult viszont a szolgáltatói szférában foglalkoztatottak számának növekedése
 Oldal 194 / 210

- a másik fontos változás a fizikai és a szellemi munka arányának módosulása volt

- az 1960-as évekig a leggyorsabban az ún. irodisták száma nőtt, az utóbbi évtizedekben
pedig az ún. szakalkalmazottaké
 a tradicionális agrártársadalom átalakulása ipari társadalommá Mo.-on és a többi szocialista
országban a második vh. utáni 2-3 évtizedben ment végbe
 az 1945 utáni politikai fordulattal együtt járó elitcsere, a tulajdonviszonyok változása és a
foglalkozásszerkezet átalakulása rendkívül gyors társadalmi mobilitást eredményezett
- ez igen jelentős mértékben megváltoztatta az egyes társadalmi csoportok származási
összetételét
 az 1960-as évek első felében a vezető és értelmiségi réteg kétharmada részben
fizikai foglalkozású családok gyermekeiből tevődött össze
 a középszintű szellemi és egyszerű irodai dolgozók között még nagyobb volt az
arányuk
 a nem mezőgazdasági munkások kb. fele származott a mezőgazdaságból
 DE! a szocialista társadalmi viszonyok nem idézték elő a hajdan privilegizált
rétegek megtorlásokat túlélt és itthon maradt tagjainak tartós deklasszálódását
 a magántulajdonosi rétegek felszámolása és a népesség foglalkozásszerkezeti átalakulása
következtében a magyar társadalom homogenizálódott
 az 1960-as évek végétől lényegében 3 nagy társadalmi tömb alakult ki:
1. nem mezőgazdasági munkások
2. mezőgazdasági dolgozók
3. szellemi foglalkozásúak
 a szakképzettség 1960 és 80 között minden ágazatban jelentősen nőtt
 a nagyarányú foglalkoztatás szerkezeti átrétegződés a településszerkezet nagymérvű
átalakulásával járt együtt
- a városok és a városi lakosság száma jelentősen megnőtt
- az 1950 utáni évtizedekre jellemző városiasodás két forrásból táplálkozott:
1. a régi városok lakosságának növekedése
2. új városok kialakulása
- a főváros közigazgatási tapadva nagy lélekszámú agglomeráció alakult ki
 1980 és 1990 között a városi lakosság aránya 6,4 millióra emelkedett
 a növekedés alapvető oka a községek felgyorsult ütemű várossá nyilvánítása volt
 az aprófalvasodás, valamint a várossá nyilvánítás alapvető oka az 1971-ben elfogadott
Országos Településhálózat - Fejlesztési Koncepció (OTFK) azon eleme volt, amely a községi
fejlesztéseket a településnagyságtól, ill. központilag megállapított hierarchikus besorolásuktól
tette függővé
- ez kiemelte, ill. elkülönítette az országos jelentőségű településeket (főváros, kiemelt
felsőfokú, felsőfokú, részleges felsőfokú központ; középfokú központ)
- a megyék feladatává tette a többi település hierarchikus rendbe sorolását (kiemelt alsófokú,
alsófokú, részleges alsófokú központ; központi szerepkör nélküli település)
- a településeknek meghatározott funkciókat kellett ellátnia, melyekhez anyagi eszközöket
biztosítattak
 kisfalvakban új közintézményeket nem hoztak létre, sőt a régieket is megszüntették
 a kis- és aprófalvakkal diszkriminatív koncepciója 1984-ig volt érvényben
 szórványtelepülések:
- 1949-ben létrejött a Tanyai Tanács
 ez 236 tanyaközpontot jelölt ki a külterületi lakott helyek sűrűsödési pontjain,
amelyekből 150 ún. tanyaközség alakult  ettől kezdve a tanyák száma
folyamatosan fogyott
 1974-től bizonyos építési, gazdálkodási kedvezmények, 1986-tól pedig az építési
tilalom feloldása fordította meg ezt a folyamatot
 Oldal 195 / 210

 a gyors ütemű városiasodás ellenére a falvakból való elvándorlás koránt sem tartott lépést az
iparosodás ütemével  hatalmas méretű ingázás kialakulása
- a napi ingázók mellett jelentős (az 1980-as években kb. 300 ezer fő) volt az ún. távolsági
ingázók száma
 a reáljövedelem- és reálbér-növekedésre úgy került sor, hogy közben a munkaidőt
folyamatosan csökkentették
- a kötelező heti munkaidő rövidítésére 1967-ben került sor
- 1968-69-ben 1 millió 700 ezer dolgozó munkaidejét csökkentették heti 44 órára, majd a
téesz tagok kivételével 1978-ig ezt kiterjesztették szinte minden kategóriára
- 1981-ben újabb csökkentés következett  42 órára
- az 1970-es évek közepétől terjedt a kéthetenkénti szabad szombat biztosítása, amelyet az
1980-as években felváltott a hetenkénti szabad szombat
 fokozatosan növekedett az élvezeti és tartós fogyasztási cikkekre fordított jövedelemhányad
- a magyar háztartások zömét ebben a két évtizedben gépesítették
- a lakosság pénzjövedelmeinek 1960-ban 6%-át, 1970-ben 12%-át, 1980-ban 14%-át
takarította meg
- ennek nagy részét lakásvásárlásra/építésre fordította
- a lakásépítés lassuló, de egészében véve mégis gyors tempója következtében a
lakásviszonyok jelentősen javultak
- az új lakások többségét a paneltechnikára alapozott házgyárak produkálták
- az első ilyet 1966 nyarán avatták fel Budapesten
- az 1980-as években megkezdődött a kiköltözés a lakótelepekről
- 1963-ban az utolsó faluban is kigyulladt a villany
 természetbeni szociálpolitikai juttatások, társadalmi szolgáltatások:
- ingyenes oktatás
- lakásépítési támogatás
- nyugdíjellátás
- ingyenes egészségügyi szolgáltatás
- 1958 és 1961 között a nyugdíjjogosultak aránya 85%-re emelkedett, 1972-től bevonták a
rendszerbe a magántulajdonos kisiparosokat, kiskereskedőket és egyéni gazdákat is
- a kategóriánként különböző szabályokat az 1975-ös tb. törvény egységesítette
 a nyugdíjkorhatárt férfiak esetében 60, nőknél 55 évben állapította meg
 a nyugdíj összegét a szolgálati idő és az utolsó 3 év keresetétől tették függővé
 a beteggondozásban résztvevők napi átlagos száma kétszeresre, a kifizetett táppénz
összege többszörösre nőtt
 a kiterjesztett szolgáltatások következtében a társadalombiztosítási kiadások
megtöbbszöröződtek
- 1980-ban a nemzeti jövedelem 14%-át, 1985-ben 16%-át tették ki
 1956 után számottevően nőtt a magasabb jövedelműek és gyorsan csökkent az alacsony
jövedelműek száma
- a jövedelmek viszonylagos kiegyenlítettsége az 1980-as évek elejéig tartott
- az ekkor kezdeményezett gazdaságpolitikai reformok következtében a különbségek ezután
gyorsan növekedtek
 néhány zárványszerű néprajzi szigettől eltekintve az 1960-as, 70-es évek folyamán a régi
népviseletet szinte mindenütt felváltotta a modern ruházat
 az 1960-as évek végén Ferge Zsuzsa a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely és a
jövedelmi viszonyok különbözősége alapján olyan hierarchikus piramisként ábrázolta a magyar
társadalmat, amelynek csúcsán a hatalmi és a tudáselit képviselői, alján pedig a hatalmi
befolyás nélküli, aluliskolázott és viszonylag szerényen fizetettek álltak
- Andorka Rudolf és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar
társadalmon belül két nagy választóvonal húzható
 Oldal 196 / 210

1. a vezetők és értelmiségiek, ill. a társadalom többi része között

2. a szakképzettek és szakképzetlenek között
- Szelényi Iván olyan kettős, de egymással érintkező hierarchiaként írta le az 1968 utáni
magyar társadalmat, amely nagyobbik felét a hagyományos redisztributív-bürokratikus,
kisebbik felét a nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte
 a Kádár-korszak társadalmán belül számos kisebb-nagyobb réteg- vagy csoportellentétet
lehetett érzékelni
- lappangó antiszemitizmus folyamatosan létezett a Kádár-korszakban
- jóval nagyobb tömegeket jellemzett a cigányellenesség
 a magyar társadalmon belül létező kisebb-nagyobb feszültségek alacsony konfliktuspotenciálja
számos tényezővel magyarázható:
1. az ellentétek artikulálásának tilalma
2. a kádárizmusra jellemző állandó konszezuskeresés
3. a jövedelmi különbségek sokáig alacsony szintje
4. az integrációs mobilitás lehetőségeinek megléte
 az öngyilkosság az 1950-es évek közepétől folyamatosan terjedt és 100 ezer főt számítva az
1980-as évek közepére elérte az évi 44-45-öt
- az égetett szeszesitalok fogyasztása 1986-ban a második legmagasabb volt a világon
- 1988-ban a felnőtt népesség 17%-a szenvedett kevésbé súlyos, 15%-a pedig közepesen
súlyos és súlyos neurózistól

Gazdasági és társadalmi változások

 a privatizációval kapcsolatos három fő vitakérdés annak gyorsasága, módja és a
kedvezményezettek köre, ill. a külföldi részesedés mértéke volt
- a magánosítás leggyorsabb útja részvénycsomagok (voucherek) szétosztása lett volna a
lakosság között, ahogy ezt Csehszlovákiában és Lengyelországban is tették DE! a pártok
egyetértettek abban, hogy a privatizáció fő formája az állami vagyon eladása legyen
- az MDF vezette kormánykoalíció 1990 őszére kialakította az állami vezérlésű privatizációt
- ennek teljes döntési hatalommal felruházott szervévé az 1990 elején létrehozott Állami
Vagyonügynökség volt, amelyet az új kormány saját felügyelete alá vont
- az első központi kezdeményezésű privatizációs akciót 1990 szeptemberében hirdette meg
az Állami Vagyonügynökség
 az 1990 és 1994 közötti MDF vezette kormányok (Antall József, Boross Péter) arra
törekedtek, hogy a hazai befektetőket részesítsék előnyben
- ennek érdekében különböző hitelkonstrukciókat (Start, Kisbefektetői Résztulajdonosi
Program) dolgoztak ki, és a privatizációs bevételek maximalizálása helyett inkább olcsó
vásárlási lehetőségeket igyekeztek biztosítani
- a Horn-kormány 1994-98-as privatizációs stratégiájának lényege az átalakulás piaci
módszerek szerinti felgyorsítása volt  egyszerűsítették az eladási eljárást és nagyobb
arányban vonták be a külföldi tőkét
 ennek következményeként a magánosítás folyamata felgyorsult
- az 1994 és 1997 vége közötti privatizációs bevételek elérték az 1100 milliárd forintot
- az 1998 és 2000 közötti időszakban a gazdaság privatizációja befejeződött
 a magánosítás következtében a magyar gazdaság tulajdonosi viszonyai gyökeresen átalakultak
- 1989-ben a GDP 80%-át még a köztulajdonban lévő vállalatok adták
- az évtized végére a magántulajdoni részesedés megközelítette a 70%-ot
 ezen belül a külföldi részesedés 30-40%-os volt
 Németország 1996 végéig az összes külföldi tőke 28%-át hozta az országba, az USA
26-ot, Ausztria és Franciaország 10-10%-ot
 Oldal 197 / 210

 1992 és 1997 között az állami vállalatok által foglalkoztatottak aránya 33-ról 7%-ra esett
vissza, a téeszekben 7%-ról 2,7%-ra csökkent
- a magántulajdonban lévő társaságok által foglalkoztatottak aránya 22%-ról 41%-ra
emelkedett
- 1997 végén a nyilvántartott vállalkozások száma meghaladta az 1 milliót
 az államszocializmus késői szakaszában kialakult vezető menedzserréteg négyötöde megőrizte
pozícióit
 1990/92-ben a pártokat és a közvéleményt is megosztotta a kárpótlás kérdése
- a Kisgazdapárt reprivatizációt, vagyis az 1945-ös földreform utáni állapotok helyreállítását
akarta
- a Fidesz és az MSZP a privatizáció minden formáját elutasította, és a privatizációból
befolyt bevételeket kizárólag adósságcsökkentésre kívánta fordítani
- a parlamenti viták kompromisszummal végződtek  1991/XXV és 1992/XXIV és
1992/XXXII. kárpótlási törvények:
 az eredeti vagyontárgy visszaadása helyett a tulajdonra váltható értékpapírokkal
történő részleges kártalanítást elvét mondta ki
 bekapcsolták a kárpótoltak körébe az 1939 után politikai és egyéb okokból
üldözötteket
 összesen 1,8 millióan jelentkeztek jóvátételért, akik között mintegy 250-300 milliárd
forint értékű állami vagyont osztottak szét kárpótlási jegyek formájában
 a kisajátított vagyon után 200 Ft-ig teljes kárpótlásban részesültek, e felett viszont
csak erősen csökkenő mértékben
 a kárpótlás felső határát 5 millió forintban állapították meg
 a kárpótlási jegyekért:
- lakást lehetett vásárolni
- átválthatóak voltak életjáradékra
- az állami vagyonból tulajdonrészhez lehetett velük jutni, ill. földet lehetett venni
 ennek érdekében a téeszeknek és állami gazdaságoknak földalapot kellett kijelölniük,
amelyet árverés útján adtak el az igénylőknek
 a törvény kötelező érvénnyel előírta az új földtulajdonosok számára a föld
művelését
 a téeszek birtokállománya 1990 és 1996 között az összes föld 72%-ról 22%-ra
csökkent
 az egyéni gazdák által birtokolt földek hányada pedig 15%-ról 50-re emelkedett DE!
a régi nagyüzemek továbbra is a magyar gazdaság fontos szereplői maradtak
 az egy hektár alatti törpebirtokok száma csökkent
 megkezdődött a birtokkoncentráció folyamata
 a reprivatizációt csak az egyházak esetében fogadta el a parlament
- az 1991. július 22-én hatályba lépett XXXII. tv. kimondta, hogy az egyházaknak 10 éven
belül meg kell kapniuk a szerzetesrendek működéséhez, vmint az oktatási, nevelési,
egészségügyi, szociális, ifjúságvédelmi és kulturális céljaik megvalósításához szükséges
egykori ingatlanaikat
- az érintett 12 egyház több mint 7 000 ingatlanigényt jelentett be
 1996 tavaszáig közel 2 000-et kaptak meg
 az eredeti ingatlanok helyett az egyházak pénzbeli kárpótlást is igényelhettek,
amelyre a kormány évenként növekvő arányban 1996-ig év 1-4 milliárd forintot
irányzott elő
 mivel ez kevésnek bizonyult, a szocialista-liberális kormány 1995. május 31-én
igényeik újragondolására szólította fel a négy történelmi egyház képviselőit
 a tárgyalások során megállapodtak, hogy 10 év helyett 20 évig (2011)
folytatják a kárpótlást
 Oldal 198 / 210

 a visszakapott ingatlanokban működő intézmények finanszírozásáról az 1991-es törvény

rendelkezett
- az Antall-kormány ezt az állami költségvetésből elvont
- évről évre megállapított összegekkel hidalta át
- az MSZP-SZDSZ koalíció ezt az adók 1%-ra épülő egyház finanszírozás rendszerével
váltotta fel
 ezt egészítette ki az a megállapodás, amelyet Horn Gyula 1997. július 20-án kötött a
Szentszékkel a katolikus egyház támogatásáról
- az egyház által fenntartott oktatási intézmények ugyanolyan mértékű állami támogatást
kaptak, mint az államiak és önkormányzatiak + megállapították a 2011-ig visszaadandó olt
katolikus egyházi ingatlanok jegyzékét, vmint az egyház 42 milliárdos pénzbeli kártalanítási
igényének évente folyósított örökjáradékká alakításában
 a gazdaság piacosításának kiteljesedésére és a tulajdonváltásra rendkívül nehéz külgazdasági
körülmények között került sor
- a hagyományos KGST piac összeomlása
- az EGK agrárprotekcionizmusa
- a magyar termékek jelentős részének gyenge versenyképessége
 az 1988 és 1990 közötti évek aktív egyenlege után a külkereskedelmi forgalom folyamatos,
ámbár 1997-től csökkenő mértékű passzívummal zárult
- a szomszédos államokkal folytatott külkereskedelem, az 1993-ben kötött Közép-európai
Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) ellenére 1-4%-os szinten stagnált
 a magyar gazdaság:
- 1990-et követően mély váltságba került
- a bruttó hazai termék (GDP) 1993-ban 18%-kal maradt el az 1989-estől
- a Magyarországgal valaha azonos vagy hasonló fejlettségi szinten lévő nem szocialista
közép- és délkelet-európai államok gazdaságai ugyanezen idő alatt prosperált
- a többéves visszaesés után az évtized második felében a magyar gazdaság ismét
lendületesen fejlődött
- az EU, ill. a világ fejlettebb régiói és Mo. közötti fejlettségi különbség mindazonáltal nem
csökkent, hanem nőtt
- a régió nemzetgazdaságai közül jelentősen a szlovén, kismértékben a cseh előzte meg a
magyar gazdaságot
- a gazdasági főágazatok közül a legmélyebb váltságon az mezőgazdaság esett át
- a termelés értéke 1993-ban 65%-át tette ki az 1989-esnek, és 2000-ig sem érte el a
rendszerváltás előtti szintet
 az ipari termelés:
- 1989 és 1993 között mintegy egyharmaddal csökkent
- a visszaesés elsősorban a korábban is veszteséges nagyvállalatokat jellemezte  ez a
hanyatlási folyamat 1993-ban megállt
- az 1989. évi szintet a magyar ipar már 1997-ben elérte
- a legsikeresebbnek a gépipar bizonyult
 a korábban leginkább elmaradott infrastruktúra látványos fejlődének indult
 a gazdasági válság az infláció felgyorsulásával járt együtt
- 1991-ben 35%.os volt
- 20% alá leszorítani csak 1994-re sikerült
- 1995-ben ismét felszökött 29%-ra és csak 1997-ben tért vissza 20% alá
- 1999-ben és 2000-ben 10% volt
 a külső adósságállományt nem sikerül csökkenteni
- 1995 nyarán elérte a 32 milliárd dollárt
- a Bokros- csomag (1995) és a privatizációs bevételek miatt 1996 végére 27,6 milliárd
dollárra mérséklődött
 Oldal 199 / 210

- 1996 és 2000 között a forint teljes körűen konvertibilissé vált

 a GDP nagymérvű csökkenése maga után vonta a jövedelmek zuhanását
- a jövedelmek és a fogyasztás színvonala 1996-ban olyan volt, mint az 1970-es évek
második felében
- a versenyszférában dolgozók fizetése viszont lépést tartott az inflációval
- a jövedelmi különbségek növekedése miatt egy olyan új társadalmi hierarchia alakult ki,
amelynek felső 10-11%-nyi rétege nemcsak jóval többet keresett az átlagosnál, de
jövedelme az átlaghoz képest fokozatosan emelkedett
- a középen elhelyezkedő átlagos jövedelműek (kb. 50%) nagyjából tartotta az átlaghoz
viszonyított helyzetét
- az átlagnál lényegesen alacsonyabb jövedelmű réteg (39-40%) gyorsuló ütemben szakadt le
 a lakosság kiadásainak szerkezete úgy változott, hogy a lakásfenntartásra fordított összeg
aránya megkétszereződött
- a többi kiadási főcsoporté pedig csökkent (élelmiszer, élvezeti cikkek)
 1991-ben az emberek 40, 1994-ben már 51, 1995-ben 54%-a gondolta úgy, hogy az új rendszer
rosszabb a réginél
- azt viszont, hogy jobb, csak 31, 26, ill. 27%-a állította
- a legelkeseredettebbek a segéd- és betanított munkások, vmint a mezőgazdasági dolgozók
voltak
- ezek ellenére mind az öngyilkosságok, mind az éves alkoholfogyasztás csökkent
- kedvezőtlen jelenség volt viszont, hogy a fiatalok körében terjedt a kábítószerezés, s a
bűnözési mutatók is drasztikusan romlottak
 a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a kilencvenes évek utolsó harmadára a lakosság
életszínvonal-csökkenése megállt
- a reáljövedelmek és a fogyasztás 1997/98-tól emelkedtek
- az utóbbi években a családi kiadások korábbinál kisebb hányadát kötötte le az élelmiszer:
 a többletet lakásfenntartásra és szolgáltatásokra fordították
 az évtized második felétől csökkent a Kádár-korszak iránti nosztalgia és nőtt a jövő
iránti bizalom  de: a megkérdezettek 40%-a még 1999-ben is Kádárt tartotta a
század legrokonszenvesebb magyar politikusának
 Oldal 200 / 210

24. Kultúra, oktatásügy és tudomány az államszocializmus

időszakában
 az 1948 és 50 között kialakított rendszer alapjaiban nem változott, apró javítására azonban
többször is sor került  1961-es oktatási törvény, az MSZMP 1972-es oktatáspolitikai
határozata és az 1985-ös új oktatási törvény
 a megújulás, az alapvető változtatás igényét jelezte már a Petőfi Kör 1956. szeptember 26-án
kezdődött köznevelési vitája és a balatonfüredi pedagóguskonferencia  1956. október 1-6.
Füredi platform
 a rendszer strukturális változásai közül legfontosabbnak az óvodai nevelés általánossá válása
tekinthető, a nők nagyarányú munkavállalása elengedhetetlenné tette
- 1986-ban a 3-6 éves korúak 92%-a részesült óvodai ellátásban
- a szellemi foglalkozások előtérbe kerülésével az óvoda az 1980-as évekre olyan
intézménnyé vált, amely kötelező nevelési terv szerint az iskolai oktatásra készített fel
- a napközis forma általánossá vált, ezért az óvoda nem volt teljesen ingyenes, a költségek
kisebb részét a szülőknek ki kellett fizetni
 az 1961-es oktatási törvény:
- a tankötelezettség időtartamát 8-ról 10 tanévre a tankötelesek életkorát 16 évre emelte
- a törvény kívánalomként fogalmazta meg a szakrendszerű oktatás kiterjesztését a falusi
iskolákra
- az ún. iskolakörzetesítés következtében az iskolák száma csaknem felére csökkent, a
rendelkezésre álló osztálytermek száma viszont nőtt
 a falusi diákok jó része naponta ingázott, kisebb részük diákotthonokban lakott
- az 1961-es törvény által kidolgozott és 1962-be életbe léptetett új tanterv:
 szakított az 1950-es évek első felére jellemző durva egyoldalúsággal
 jobban tekintetbe vette az életkori sajátosságokat
 növelte a természettudományos tantárgyak szerepét és fakultatív tárgyként
engedélyezte második idegen nyelv oktatását
 1962-ben az MSZMP VII. kongresszusa kimondta, hogy az egyetemi és főiskolai felvételeknél
meg kell szüntetni a munkás és paraszti származású jelentkezők felvételi előjogait
 az oktatás tartalmi kérdéseiben további javulást hoztak az 1972. június 15-i oktatáspolitikai
határozat alapján 1978-ra kidolgozott új tanterv és tankönyvek
- ekkortól honosodott meg a kötelező törzsanyag és az alternatív kiegészítő anyag
megkülönböztetése
- lehetővé vált a kísérletezés és terjedt a nyugati nyelvek oktatása
- az 1985-ös oktatási törvény (1985/I.), amely deklarálta a pedagógiai intézmények szakmai
autonómiáját, legalizálta ezeket a liberális tendenciákat
 az 1961-es oktatási törvény egyik legfontosabb célkitűzése a tankötelezettség kiterjesztése 18
éves korig DE! az anyagi és kulturális háttér elmaradottsága, valamint a gazdaság munkaerő-
szükségletével szembesülve a Politikai Bizottság már 1965-ben felismerte tévedését és feladta
ezen elképzelését
- az 1960-as évektől napirenden volt a 10 osztályos iskola megteremtése, erre azonban nem
került sor
 a 1961-es reform másik tévedése az 5+1-es gimnáziumi rendszer bevezetése volt
- a hét 6 napja közül a hatodikon nem elméleti, hanem gyakorlati oktatásban részesültek a
diákok, de ez a nap mind a diákok, mind a tanárok között népszerűtlen volt, ezért 1965-ben
ezt is megszűntették, és a továbbtanulásra való jobb felkészülés érdekében a
gimnáziumokon belül tagozatos osztályokat hoztak létre
- az 1970-es évek végén bevezették a fakultációt
 Oldal 201 / 210

 az 1950-51-ben létrehozott technikumok ugyancsak nem váltották be a hozzájuk fűzött

reményeket, ezért 1961-től ezeket is fokozatosan visszafejlesztették, az utolsó kezdő
évfolyamot 1968/69-ben iskolázták be
- ezek helyett és részben bázisán létrehozták a szakközépiskolákat, bár nem adott
automatikusan szakmunkás-bizonyítványt, de lehetőséget adott annak megszerzésére
 az 1950-es évek közepéig stagnáló szakmunkásképző iskolák 1956 után gyors fejlődésnek
indultak
- a szakmunkásképzést az 1969./VI. tv. szabályozta átfogóan
 a tanítás ingyenes volt
 viszont a diákok meghatározott elvek szerint differenciált ösztöndíjban részesültek
 a szakmunkások semmilyen idegen nyelvet nem tanultak
 az 1960-as évek a felsőfokú oktatásban is gyors, ám átgondolatlan mennyiségi növekedést
hoztak
- a felsőoktatási intézmények száma 1960 és 65 között 43-ról 92-re emelkedett  középfokú
intézmények felsőfokúvá minősítése, új iskolák létesítése
- 1965 és 1975 között az átszervezések és összevonások következtében a felsőfokú
technikumok egy része megszűnt, másrészük igazi főiskolává vált
 a felsőoktatási intézmények száma 1975-re 56-ra csökkent:
 a bp.-i Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (1962)
 Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola (1969)
 Pénzügyi és Számviteli Főiskola (1970)
- a politikai elit utánpótlásosáról az 1968-ban egyetemi rangra emelt régi pártfőiskola, az
MSZMP Politikai Főiskolája gondoskodott
 a származás szerinti differenciálódás 1962-ben megszűntették, továbbra is megmaradt azonban
a magas állami és pártkitüntetésben részesített szülők gyermekeinek privilegizált helyzete 
felvételükhöz a minimálisan megkívánt pontszám is elég volt
 a diplomások szakmák szerinti összetételének módosulása folytatódott, a jogászok régi túlsúlya
megszűnt, meghatározó csoporttá váltak viszont a mérnökök
 az oktatók és hallgatók aránya mindvégig kedvező volt (1:4-6)
- az oktatói gárda felkészültsége viszont kívánni valókat hagyott maga utá
 a politikai szelekció elsősorban a társadalomtudományi karokon érvényesült,
különösen az idegenyelvtudás és a nemzetközi tájékozottság csökkent aggasztóan
 ennek enyhítésére Köpeczi Béla, akkori művelődési miniszter 1980-ban
javasolta a kétnyelvű gimnáziumok hagyományának felélesztését
 a felszámolt vagy bezárt külföldi tanintézmények közül kettő indult újra:
1. 1959-ben a Római Magyar Akadémia
2. 1963-ban a bécsi Collegium Hungaricum
- ezekhez később több magyar intézet és kulturális központ is csatlakozott.
 az 1950-es évek első felében elterjedt esti vagy levelező oktatás a Kádár korszakban tömegessé
vált
- az iskolai felnőttoktatás szerepe és feladata a 3 évtized alatt alapvetően megváltozott
- a felnőttoktatás sajátos intézményei voltak a megyeszékhelyeken működő marxista-
leninista egyetemek („foxi-maxi”-k), amelyek diplomája nem számított egyetemi vagy
főiskolai rangúnak, a karrierépítésben azonban az 1980-as évek közepéig előnyt jelentettek
 a felnőttoktatás mellett hatalmas méreteket öltött az ún. tanfolyami szakoktatás- és
továbbképzés
- különleges jelentősége volt az iskolán kívüli nyelvtanulásnak is
 Oldal 202 / 210

Kultúra, művelődés, szórakozás

 1958. augusztus: művelődéspolitikai irányelvek
- az épülő szocializmus kulturális élete nemcsak megengedi, hanem igényli is a
sokszínűséget
- 1962-66 között folytatott intenzív filozófiai, irodalmi, történelmi, vallási és egyéb viták
lezárásaként a IX. 1966-os pártkongresszus leszögezte: „… kirekesztjük kulturális
életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy közerkölcsöt sértő
megnyilvánulásokat”
 az új kulturális politika fő irányítói:
- kezdetben Szirmai István, a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának
vezetője (1957-59)
- Aczél György, művelődésügyi miniszterhelyettes (1957-67) volt, aki 1967-74 és 1981-85
között a Központi Bizottság kulturális ügyekért felelős titkára volt
 a 3T (= támogatott, tűrt, tiltott) néven ismertté vált értelmiség-, ill. művészetpolitika
az Aczél nevéhez fűződik
Irodalom
 az irodalmi életben jelentős volt a népi írók továbbélő mozgalma
- első generáció: Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Pál, Németh László
- második- és harmadik generáció: Sarkadi Imre, Nagy László, Csoóri Sándor
- a folyóiratok közül a szegedi Tiszatáj, a debreceni Alföld és a kecskeméti Forrás tartozott
orgánumaik közé
 a népiekhez kötődő fiatalabb szerzők (Fekete Gyula, Zám Tibor stb.) írták azokat a szókimondó
szociográfiákat, amelyek az 1968-ban újraindított Magyarország felfedezése c. sorozatban
jelent meg
 az 1970-es évektől előtérbe került a szomszéd országokban élő, ill. a világban szétszórt
magyarság problémája
 a Nyugat utolsó nemzedékének nagyjai:
- Weöres Sándor Tűzkút c. kötete jelent meg Budapesten
- Vas Istvánt már 1962-ben Kossuth díjjal jutalmazták
 az „újholdasok” közül Pilinszky János költészete magasodott ki
 a volt nyugatosok és az újholdasok fóruma az 1958-tól megjelenő pécsi Jelenkor volt

Művészeti, irodalmi törekvések

 az 1970-es években esztétikai és művészetfilozófiai szempontból egyaránt új törekvések
jelentek meg az irodalomban és általában a művészeti életben
- 1945 után született generáció, amely a kádárizmus helyett nem igen tudott gyökeresen mást
elképzelni  Eszterházy Péter, Nádas Péter
- fórumuk az 1971-ben induló Mozgó Világ lett, szervezetük pedig az 1970-es évek végén
aktivizálódó Fiatal Írók József Attila Köre (FIJAK) volt
 az „eszmei mondanivaló” nélküli szórakoztató irodalom (lektűr) legszínvonalasabb
képviselője Moldova György volt, aki szokatlan témaválasztásával (a zsidóság és
kommunizmus) alapozta meg népszerűségét
 az 1960-as évek elején kialakult egy értelmiségi társaság, az ún. Belvárosi Kör
 az urbánus-népi ellentét újraéledését érzékelve és azt ellensúlyozandó indította meg Aczél
György 1976-ban az Új Tükör c. hetilapot, amely főszerkesztője Fekete Sándor lett, aki 1956
végén elemzést írt a forradalom okairól és kibontakozásáról, amiért 4 év börtönt kapott
 Oldal 203 / 210

 az 1980-as évek elejétől kezdve a hatalom szinte minden évben fellépett valaki, vagy valami
ellen, miközben a kimondhatóság keretei egyre tágultak, a tabuk köre egyre szűkült

Képzőművészet, zene, film, könyv, sport

 a 60-as évek elején a képzőművészetben is jelentős pezsgés kezdődött
 az 1970-es években itt is fellépett a posztmodern generáció, amelynek ága a valósághoz és a
művészethez egyaránt Esterházyéhoz hasonlítható iróniával közeledett
 a zeneművészetben helyére került Bartók életműve, és az 50-es évek első felének bezártsága
után megnyíltak a kapuk a világáramlatok eredményeinek
- a népdaléneklésnek és a néptáncnak az 1970-es években kisebb kultusza alakult ki, amely a
táncház mozgalomba torkollott
 az 1960-as évek elején alakultak az első magyar beatzenekarok (Illés, Omega, Metro)
- az első táncdalfesztivált 1966-ban mutatta be a Magyar Televízió
- az első magyar rockoperát, az István, a királyt 1983-ban adták elő
 filmgyártás:
- 1960-tól évente mintegy 30 játékfilm készült
- sikeres rendezők: Fábr Zoltán, Ranódy László, Makk Károly, Jancsó Miklós, Sára
Sándor, Bacsó Péter
- a tévézés általánossá válásával egyidejűleg csökkent az érdeklődés a mozi iránt  a mozik
száma 1965-ig növekedett, ettől kezdve csökkent
 a könyvkiadás terén folytatódott a könyvek számának és példányszámának dinamikus
növekedése
- ezzel párhuzamosan csökkent a propaganda kiadványok száma, ill. nőtt a korábban
ismeretlen, vagy tiltott külföldi szerzők műveinek lefordítása
- a közművelődési könyvtárak száma 1955-től nem növekedett, hanem 9-10 ezer körül
stagnált
- a könyvtári állomány viszont meghétszereződött
 a hat országos napilap:
- a legnagyobb az MSZMP napilapja a Népszabadság (700 ezer példány)
 főszerkesztői:
 1961-65 Komócsi Zoltán
 1978-80 Nemes Dezső
 1982-85 Berecz János
- a Népszabadságnál jóval kisebb (2-300 ezer) példányszámban jelent meg a Népszava, a
régi bulvársajtó hagyományait követő Esti Hírlap és a sporteseményekről tudósító
Népsport
- a Hazafias Népfront orgánumaként megjelenő Magyar Nemzet 100-120 ezer körüli
példányszámot ért el
- a kormány félhivatalos lapjának számító, 1968-tól kiadott Magyar Hírlap pedig 50 ezer
körülit
- a folyóiratok közül a Rádió és Televízió Újságot és a Nők Lapját olvasták
- egyéb lapok: Családi Lap, Füles, Ludas Matyi, Szabad Föld
 a sport elveszítette azt a kitüntetett helyét, amelyet az 1950-es években élvezett a szabadidő-
eltöltés terén
- az olvasás és tévénézés mellett a magyar társadalom életmódjának szerves részévé vált a
turizmus és a nyaralás
 Oldal 204 / 210

A tudományos élet
 súlypontja az MTA-ra helyeződött át, amely az egész országban folyó kutatások legfelsőbb
irányító szervévé vált és egyben saját kutatóintézeti hálózatot is kifejlesztett
- Központi Kémiai Kutatóintézet (1952)
- Mezőgazdasági Üzemtani Intézet (1957)
- Filozófiai Intézet (1957)
- Pszichológiai Intézet (1965)
- Szegedi Biológiai Központ (1971)
- a növekedés üteme az 1980-as években megállt
 a kutatók szakmai irányításával és a kutatás koordinálásával legfelsőbb szinten az Akadémia
osztályai foglalkoztak
- ezek száma 1951-ben 8-ra, 1965-ben 10-re emelkedett
- a kutatások finanszírozása 1986-ig az intézményeken keresztül történt, ekkor azonban az
intézményfinanszírozás mellett bevezették a kutatási pályázatok rendszerét
 ezek támogatására és szervezésére hozták létre az Országos Tudományos Kutatási
Alapot (OTKA)
- az Akadémia elnökei: Rusznyák István 1970-ig, Erdey-Grúz Tibor 1970-1976,
Szentágothai János 1976-1985, Berend T. Iván 1985-1990
 a tervutasításos gazdasági rendszer és annak reformjai miatt a közgazdaság-tudomány
kitüntetett helyet foglalt el a társadalomtudományokon belül
- Jánossy Ferenc a gazdasági növekedés alapjainak és szakaszainak általános természetéről,
ill. a fejlettség mérhetőségéről készült és Kornai János a tervutasításos gazdasági
rendszerről készült elemzései
 a filozófiában Lukács György és tanítványai (Budapesti Iskola) nyújtottak világszerte
figyelemfelkeltő teljesítményt
- főleg esztétikai kérdéssel foglalkozott
- az általuk képviselt kritikai szellem miatt 1973-ban nyilvános kritikában részesültek
 1967-ben Hegedüs András amellett érvelt, hogy az egypártrendszer körülményei között a
kritika szerepét a társadalomtudományoknak, elsősorban a szociológiának kell átvenni, bírálta
az irányítás és a döntéshozatal bürokratizmusát, vmint a fogyasztói társadalom első jeleit
- Kemény István irányításával készültek 1969 és 1972 között az első szociológiai
felmérések a szegényekről, a cigányokról és a gazdasági vezetőkről
 a természettudományok közül továbbra is nagy nemzetközi tekintélynek örvendtek a magyar
matematikusok
- emellett jelentős sikereket értek el tudósaink a gyógyszerkutatás, a kukoricanemesítés
területén, az operációkutatásban és az állatgyógyászatban is
 Oldal 205 / 210

Tartalom

1. Az őszirózsás forradalom kormányának bel-és külpolitikája (1918-1919)........................... 1

A polgári demokratikus forradalom ................................................................................................. 1
A Károlyi- kormány (1918. október 31 - 1919. január 11) .............................................................. 2
A belgrádi katonai konvenció .......................................................................................................... 2
A Nemzeti Tanácsok ........................................................................................................................ 3
Magyarország elleni támadások ................................................................................................... 3
Kormányintézkedések ...................................................................................................................... 4
A köztársaság ................................................................................................................................... 4
Politikai mozgalmak ........................................................................................................................ 6
2. A Tanácsköztársaság bel-és külpolitikája (1919) .................................................................... 8
A kormányzótanács intézkedései ..................................................................................................... 9
Honvédelem, külpolitika .................................................................................................................. 9
3. A trianoni békeszerződés létrejötte és rendelkezései (1919-1921) ....................................... 12
A trianoni békeszerződés aláírása, tartalma ................................................................................... 14
A szerződés tartalma .................................................................................................................. 14
A területek átadása ..................................................................................................................... 15
4. Az ellenforradalom és a Teleki-Bethlen- féle konszolidáció................................................. 17
A kormánypolitika az ellenforradalom első hónapjaiban .............................................................. 17
A politikai pártok az ellenforradalom időszakában ....................................................................... 19
A Clerk- misszió, Horthy budapesti bevonulása ............................................................................ 20
A Huszár-kormány (1919. nov. 24- 1920. márc. 15) ..................................................................... 21
Az államforma és az „alkotmányosság ” kérdései 1919-1920 fordulóján ..................................... 22
A Simonyi- Semadam kormány (1920. március 15- 1920. július 19) ........................................... 24
Teleki Pál első miniszterelnöksége (1920. jún. 19-1921. ápr. 14) ................................................. 24
A földreformtörvény (1920)....................................................................................................... 25
A Bethlen-kormány (1921. ápr. 14 -1931. aug. 18) ....................................................................... 26
IV. Károly visszatérési kísérletei ............................................................................................... 26
Belpolitikai stabilizáció.............................................................................................................. 26
A konszolidáció befejezése ........................................................................................................ 27
A bethleni konszolidáció válsága ............................................................................................... 29
Szociálpolitikai reformok ........................................................................................................... 32
5. Magyarország külpolitikája az 1920-as években .................................................................. 33
Nyitási kísérletek............................................................................................................................ 33
Az aktív külpolitika kezdetei ......................................................................................................... 34
A külügyminisztérium................................................................................................................ 34
Külügyminiszterek: .................................................................................................................... 34
Függő területi kérdések rendezése ............................................................................................. 35
 Oldal 206 / 210

A kisantanttal való kapcsolat ..................................................................................................... 35

Optáns-ügy: ................................................................................................................................ 35
Külkapcsolatok........................................................................................................................... 35
6. Politikai jobbratolódás Magyarországon az 1930-as években ............................................. 37
Liberális pártok .............................................................................................................................. 37
Földműves és Polgári Párt  Független Nemzeti Demokrata Párt ........................................... 37
Nemzeti Demokrata Párt ............................................................................................................ 37
Polgári Szabadságpárt ................................................................................................................ 37
Nemzeti Radikális Párt............................................................................................................... 37
Parasztpártok .................................................................................................................................. 38
FKgP .......................................................................................................................................... 38
Magyar Földműves és Munkáspárt ............................................................................................ 38
Nemzeti Parasztpárt ................................................................................................................... 38
Munkáspártok................................................................................................................................. 38
Magyarországi Munkáspárt........................................................................................................ 38
Magyarországi Szocialista Munkáspárt ..................................................................................... 39
Jobboldali radikális ellenzék .......................................................................................................... 39
Nemzeti Párt ............................................................................................................................... 39
Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt .................................................................................. 39
Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt ........................................................... 40
Egyesült Nemzeti Szocialista Párt ............................................................................................. 40
Nemzeti Akarat Pártja  Nyilaskeresztes Párt ......................................................................... 40
Nemzeti Front (Magyar Szocialista Néppárt) ............................................................................ 40
Nemzeti Szocialista Magyar Párt ............................................................................................... 41
Magyar Megújulás Pártja ........................................................................................................... 41
A konzervatív pártok ...................................................................................................................... 41
Keresztény Földmíves- és Polgári Párt ...................................................................................... 41
Országos Keresztényszocialista Párt .......................................................................................... 41
Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt .......................................................................................... 41
Keresztény Gazdasági és Szociális Párt ..................................................................................... 41
Keresztény Ellenzék ................................................................................................................... 42
Választások .................................................................................................................................... 42
Tiszántúli választások ................................................................................................................ 42
Új választójog ............................................................................................................................ 42
A Károlyi- és Gömbös kormány bel- és külpolitikája (1931-1936) .............................................. 43
Gróf Károlyi Gyula kormánya (1931. augusztus 24 -1932. szeptember 21) ............................. 43
A Gömbös kormány megalakulása, programja, első lépései (1932. szept. 29-1936. okt. 12) ... 44
A Darányi-kormány (1936. október 12 -1938. május 12).............................................................. 48
 Oldal 207 / 210

Külpolitika ................................................................................................................................. 50
7. Magyarország a terület- visszacsatolások idején (1938-1941) ............................................. 52
A második világháború felé ........................................................................................................... 52
Az első lépések és a hadsereg modernizálása ................................................................................ 53
Az Imrédy-kormány (1938. május 12 - 1939. február 15) ............................................................. 54
Külpolitika ................................................................................................................................. 56
A második Teleki-kormány (1939. február 15 - 1941. április 3) ................................................... 57
Külpolitika ................................................................................................................................. 59
8. Magyarország a második világháborúban (1941-1945) ....................................................... 65
A Bárdossy-kormány (1941. ápr. 3, Teleki öngyilkossága – 1942. márc. 7) ................................ 65
A hadigazdaság .............................................................................................................................. 65
Belépés a háborúba ........................................................................................................................ 66
Háborúellenes fellépések ............................................................................................................... 68
A Kállay-kormány (1942. március 9 – 1944. március 22)............................................................. 69
Különbéke kísérletek...................................................................................................................... 69
Az ellenzék ..................................................................................................................................... 70
Részvétel a háborúban ................................................................................................................... 72
Az ország német megszállása ........................................................................................................ 73
Ellenállás ........................................................................................................................................ 74
A kiugrási kísérlet .......................................................................................................................... 75
A nyilas uralom (1944. október 15- 1945. április)......................................................................... 76
9. Magyarország társadalma a két világháború között (1918-1945) ....................................... 78
1. NAGYTŐKÉSEK, NAGYBIRTOKOSOK............................................................................... 78
2. KÖZÉPRÉTEGEK..................................................................................................................... 79
3. MUNKÁSSÁG .......................................................................................................................... 79
4. PARASZTSÁG .......................................................................................................................... 80
10. A politikai rendszer Magyarországon a két világháború között (1920-1945) .................... 81
Törvényhozás ................................................................................................................................. 81
Az államfő ...................................................................................................................................... 82
A miniszterelnök és a kormány ...................................................................................................... 83
Önkormányzatok ............................................................................................................................ 84
A közép szintű igazgatás ................................................................................................................ 85
11. Magyarország művelődéstörténete a két világháború között (1918-1945) ......................... 87
Kultúra az 1920-as években ........................................................................................................... 87
Kultúrpolitika és szellemi élet 1920-as évektől ............................................................................. 87
Iskolaszervezet ........................................................................................................................... 87
Új tantervek, tervezetek ............................................................................................................. 88
Cserkész-és levente mozgalom .................................................................................................. 88
 Oldal 208 / 210

Egyetemek .................................................................................................................................. 89
Oktatás, kultúrpolitika az 1930-as években ............................................................................... 90
Irodalom ..................................................................................................................................... 91
Könyv-és újságkultúra ............................................................................................................... 92
Zene ............................................................................................................................................ 93
Képzőművészet, fim, rádió ........................................................................................................ 94
Sport ........................................................................................................................................... 94
Az állam és egyház kapcsolatának alakulása, az iskola, a kultúra, tudomány helyzete 1944-50 .. 95
Oktatás ....................................................................................................................................... 95
Az egyház ................................................................................................................................... 96
Tudomány és kultúra .................................................................................................................. 97
12. Magyarország nemzetgazdasága a két világháború között (1918-1945)............................. 99
A gazdaság helyzete a háború után ................................................................................................ 99
A népszövetségi kölcsön .............................................................................................................. 100
A gazdaság helyzete 1924 után .................................................................................................... 102
Magyarország mezőgazdasága ................................................................................................. 102
A gazdasági világválság és hatásai .......................................................................................... 103
Az 1930-as évek ....................................................................................................................... 105
13. Magyarország belpolitikai helyzete az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásától az
egypártrendszer kiépüléséig .......................................................................................................... 106
Felszabadulás a német uralom alól .............................................................................................. 106
Az államszervezet kiépülése ........................................................................................................ 108
Pártok 1945 nyarán .................................................................................................................. 109
Az 1945. évi nemzetgyűlési választások...................................................................................... 110
A Tildy-kormány (1945. nov. 15- 1946. febr. 4) ......................................................................... 111
Az államforma kérdése ............................................................................................................ 112
A Nagy Ferenc kormány (1946- febr. 4 – 1947. máj. 30)............................................................ 113
Politikai küzdelmek.................................................................................................................. 113
Az MKP III. kongresszusa és annak következménye .................................................................. 114
A Dinnyés kormány (1947. máj. 30- 1949. jún. 11) .................................................................... 115
Az 1947. évi választások és a pártprogramok .............................................................................. 116
Az 1947-es fordulat ...................................................................................................................... 117
Út az egypártrendszerig ............................................................................................................... 118
14. Magyarország külpolitikája az 1940-es évek második felében .......................................... 121
Katonai hadműveletek.................................................................................................................. 121
A szovjet megszállás és a fegyverszüneti egyezmény ................................................................. 122
A határkérdés ............................................................................................................................... 122
A békekonferencia ....................................................................................................................... 124
A román-magyar határvita: ...................................................................................................... 124
 Oldal 209 / 210

A párizsi békeszerződés tartalma ............................................................................................. 125

Hazatelepültek .......................................................................................................................... 126
Külpolitika 1947-ben ............................................................................................................... 127
15. A Rákosista diktatúra, 1949-1953......................................................................................... 128
A pártállam kiépülése................................................................................................................... 128
Az „engedetlenekkel” és a „belső ellenséggel” való leszámolás ................................................. 130
Hadsereg....................................................................................................................................... 131
Oktatás, kultúra és művelődés ..................................................................................................... 132
Egyház ...................................................................................................................................... 132
Az oktatás ................................................................................................................................. 133
Iskolán kívüli szervezetek ........................................................................................................ 134
„Szocialista kulturális forradalom” .......................................................................................... 134
16. „Cikk-cakk politika” 1953-56 ............................................................................................... 136
Nagy Imre reformkísérlete - me. 1953. július 4-étől 1955. március 28 ....................................... 136
1955-ös fordulat és következményei............................................................................................ 138
17. A gazdaság szovjetizálása (államosítások, tervgazdálkodás, kollektivizálás) .................. 141
Újjáépítés, gazdaságpolitika Magyarországon 1945-1949 .......................................................... 141
A magyar gazdaság .................................................................................................................. 141
Az újjáépítés ................................................................................................................................. 141
Pénzügyi stabilizáció.................................................................................................................... 141
Államosítás................................................................................................................................... 142
Tervgazdálkodás .......................................................................................................................... 143
Társadalmi változások.................................................................................................................. 144
A vas és acél országa ................................................................................................................... 144
Kollektivizálás ............................................................................................................................. 145
18. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ............................................................................ 147
A forradalom kitörése .................................................................................................................. 147
Október 23-a után......................................................................................................................... 148
Pártok a forradalom idején ....................................................................................................... 149
A forradalom leverése .................................................................................................................. 151
19. A korai Kádár-korszak (1956-63) ......................................................................................... 153
Megtorlás ..................................................................................................................................... 153
Nagy Imre és társai pere........................................................................................................... 155
Konszolidáció............................................................................................................................... 155
A rendszer megszilárdítása .......................................................................................................... 156
20. Az új gazdasági mechanizmus és a „fogyasztói szocializmus” főbb jellegzetességei ....... 162
Gazdaságpolitika .......................................................................................................................... 162
21. Stagnálás és válság az 1970-80-as években .......................................................................... 171
 Oldal 210 / 210

Külpolitika az 1960-as évektől .................................................................................................... 171

Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei ............................................................................. 175
22. Rendszerváltás és következményei (1989-2000) .................................................................. 180
A tárgyalásos forradalom ............................................................................................................. 180
Az események 1989 tavaszától ................................................................................................ 182
És ami azóta történt ...................................................................................................................... 187
Oktatás, kutatás, művelődés ......................................................................................................... 188
Külpolitika ................................................................................................................................... 190
Konfliktusok és tiltakozó mozgalmak.......................................................................................... 192
23. A magyar társadalom főbb szerkezeti változásai a 20. század második felében .............. 193
Gazdasági és társadalmi változások ............................................................................................. 196
24. Kultúra, oktatásügy és tudomány az államszocializmus időszakában .............................. 200
Kultúra, művelődés, szórakozás................................................................................................... 202
Irodalom ................................................................................................................................... 202
Művészeti, irodalmi törekvések ............................................................................................... 202
Képzőművészet, zene, film, könyv, sport ................................................................................ 203
A tudományos élet ....................................................................................................................... 204