2. Egy kis papírra felvázolom magamnak, mit fogok írni, az alábbiak szerint:
a. Bevezetés (1 egységnyi hosszúságú lesz az esszében):
- ezt majd röviden, egy-két mondatban fejtem ki az esszében, a vázlatra csak egy-két szó kerül, ami irányítja a gondolkodásomat
b. Tárgyalás (3-4 egység hosszúságú lesz az esszében):
- itt a vázlatban felsorolom, melyek azok a szempontok, amiket le szeretnék írni az esszében (ezekért kapom a pontot) - ha a szempontok megvannak, sorba rendezem őket (csak beszámozom, hogy ne menjen az idő) - fontos, hogy e szempontokat egy fő vezérlő gondolatra fel tudjam fűzni, úgy mint a gyöngyszemeket a nyakláncra - ha két dolgot kell összehasonlítanom, először meghatározom, miben hasonlítanak a dolgok vagy milyen felsőbb kategória alá rendelhetőek be, majd utána felsorolom, miben különböznek (itt is rangsorolok és megállapítom a legfontosabb különbséget)
c. Befejezés (1 egység hosszúságú lesz az esszében)
- itt az esszében egy-két mondattal összefoglalom mindazt, amire jutottam, a vázlatban csak egy-két szóval utalok rá - figyelek arra, hogy keretes szerkezetű legyen az esszém, azaz az összegzésem rímeljen a kezdésemre (ezzel ellenőrzöm, tényleg arról írtam- e, amiről akartam)
3. A vázlat alapján elkezdem megírni az esszét, ennek során
a. csak igényes szavakat használok, kerülöm a szlenget, az élőbeszédbeli kifejezéseket b. ügyelek a helyesírásra c. inkább rövidebb mondatokat írok, de minden mondatom tartalmaz valami új információt d. kerülöm az „én” személyes névmás használatát e. egyáltalán személyes vélemény kifejezését kerülöm, az énem stílusomon és a leírtak bölcsességén keresztül sugárzik majd az esszémből
4. Átolvasom, amit írtam, az esetleges hibákat, elütéseket javítom