Kiberdiplomacia ord raat) Wiel at Tar ala my TL ae eee pope bntlirplay4 _ Kiberdiplomacia Szerkeszték Molnar Anna) yes Molnar Dora LUDOVIKA EGYETEMI KIADO Budapest, 2022 YX 3326o-iés és Technolégiai Minisztérium mint Tamogaté dltal 7 a TUDFO/S1757-12019-11M iktat6szimon meghozott timogatdi ddntése alapjén, Tartalom az NKFIH-830-8/2019. szamu Megillapodasban foglaltak szerint, a 2019. évi ‘Tématertileti Kivalésdgi Program céljainak elérése érdekében kdltségvetési tamogatasbdl Molnar Dora: Elészé- 7 ce pee ee re aoe ee ! Martonfly Balazs: Bevezetés a kiberdiplomAciaba: alapfogalmak és elméleti vitak _ 9 SZTE Klebelsberg Kényvtar | ‘Alapfogalmak a kibervilégban ; 10 j : : A kiberdiplomacia meghatérozésa 12 (AN WAM WI t Sreraik Kiberdiplomécia kontra digitalis diplomicia 13 Mirtonffy Balizs A kiberdiplomécia allami megkozelitései 14 3001396141 Molnir Anna A kiberviléghoz kotethé fogalmak a nemzetkézi kapesolatok szakirodalméban 15 } Molnar Dora . Akiberdiplomicia célja: a hatalom, reciprocitas és normak szerepe 18 PEE EEE eer Er Nyfry Gabor -. “A kiberdiplomécia és az ENSZ 20 Szakmai lektor Rovid bevezetés Magyarorszig kiberdiplomacigjéba 21 Prof, em. Dr. Gazdag Ferene Felhasznéit irodalom _ 4 3 3 2 6 0 7 . Ajanlott irodalom ot 25 ‘ ee ; Nyary Gabor: Kiberdiplomécia: hatalom, politika és technolégia —_ a geopolitika dtddik dimenzidjéban : 27 Bevezetés PE ePPrreeee 27 A geopolitika bekészén a kibertérbe 28 a : dateattent : Diplomédciétél a kiberdiplomacidig 37 oe Reacts eaeuet eae / A kibertér szabilyozisa és igazgatisa (cyber governance) 45 A kiadasért felel: Deli Gergely rektor Kitekintés 48 Felhasznalt irodalom : 50 Székhely: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. 7 Kapesclat: iadvanyok@uni-nke-hu Molnar Anna: A kiberdiplomécia fejlédése az Eurdpai Uniéban 55 Bevezetés 55 Felelds szerkeszt6: Karécsony Fanni Kiberdiplomécia 56 Olvasészerkeszt6: Tomka cc Azunids kiberdiplomacia fejlddése 58 He ree cee rate Az EU-NATO-cgyattmakédés 65 7 Kévetkeztetések 68 Nyomdai kivitelezés: Patria Nyomda Zrt. , Felhasznalt irodalom 68 Felel6s vezeté: Orgovin Katalin vezérigazgat6 Molnér Déra: Nagyhatalmi kiberdiplomicia — az Egyesiilt Allamok, Kina és Oroszorszg a nemzetk6zi kiberporondon B ISBN 978-963-531-649-6 (nyomtatot) Az Egyesiilt Allamok mint kiberdiplomdciai érids 6 ISBN 978-963-531-650-2 (elektronikus PDF) | ISBN 978-963-531-651-9 (ePub) Kina és a kiberdiplomicia: egy djabb sikertérténet? ; 8 Oroszorszig és a kiberdiplomacia | 85 © A szerkesztdk, 2022 Osszegzés : 88 OA szerzbk, 2022 Felhaszndit irodalom 89 ©A kiad6, 2022 _ - Minden jog védve.Molnar Déra: Europai kiberdiplomaciai helyzetkép — Franciaorszég, az Egyesiilt Kirdlysag és Németorszag Franciaorszdg mint kiberdiplomaciai nagyhatalom Németorszig A veret6 (europa) kiberhatalom: az Egyestlt Kirdlysig Zardgondolatok ! Felhaszniilt irodalom =, Nydry Gabor: Kiberbiztonség és ktilgazdasigi kapesolatok: a digitélis gazdasag dilemmdi Bevezetés Digitélis geodkonémia A digitdlis gazdasdg dilemméi Mesterséges intelligencia: biztonsag és dass ajraértelmezése a kibertérben Kitekintés Felhaszndlt irodalom 93 93 97 101 104 104 109 109 110 17 124 132 133 Molnar Dora _- Elészé A kotet mar eimében is jelzi, hogy a valtozé vilig hogyan dtvézi a régmiilt hagyo- ményait a modern kor vivmanyaival. Mig a diplomacidnak hosszit évszizadokra visszany tl hagyomanyai vannak, addig a ,,kiber” fogalom valédi tartalommal yalé megtiltésére a 21. szdzadig varni kellett. A kotet betekintést nydjt a kiberdiplomdcia alapjaiba. Ravilégit az olyan alap- vetd, a kérdéskér megértés¢hez elengedhetetlenill sziikséges fogalmak kézotti kiilénbségekre, mint a kiberdiplomicia, a digitalis diplomacia vagy az e-diplo- macia. Elemzi az Eurépai Unié kiberdiplomiciai lépéseinek elméleti hatterét, és felfedi az egyes unids lépések mégétti mozgatérugdkat is. A nemzetk6zi élet legfontosabb szerepléi kézé azonban az allamok tartoznak, ezért mindenképp sziikséges néhiny dllami kiberdiplomaciai gyakorlatot ismertetni. Az olvasé részletesen megismerkedhet a hdrom nagyhatalom kiberpolitikajénak alapjaival, valamint a harom vezeté eurépai dllam utébbi években elért kiberdiplomciai eredményeivel is. Kéztudott, hogy a biztonsag egyes szektorai szorosan kapcso- lédnak egymashoz — igy a kiberbiztonsdg is elvalaszthatatlan a politikai, gazda- sdgi, katonai, tarsadalmi és ms szektoroktdl. Tekintettel arra, hogy valamennyi kiberdiplomiciai lépés mégitt tetten érhetdk a gazdasagi érdekek, a kétet kiln kitér a kiilgazdasdgi kapcsolatok kiberdiplomaciai vonatkozasaira, valamint olyan Uj tipust problémakat is felvillant, amelyek az adatbiztonsaggal vagy a mesterséges intelligencidval kapcsolatosak, A kétet hasznos olvasmany lehet nemesak a teriileten jartas és a kiberbiz- tonsdg irant érdekléd6 szakkéz6nség szdméra, hanem mindenkinek, aki a vilig problémiait és a mégéttes mozgatérugékat szeretné megérteni, ktildndsen ebben az Uj, Gtédik geopolitikai dimenzidban.7 Martonffy Balazs! Bevezetés a kiberdiplomacidba: alapfogalmak és elméleti vitak »A kibertér és a hozzd kapesol6d6 fogalmak esctébon nem kérdéses, hogy [...] tavol éllunk az egyiittmikbdéshez sztkkséges mértékti egységes Ertelmezést0l. Ez részben a vkiber« jelz6vel jellemezhetd fogalmi rendszer viszonylagos tjdonségabil, részben aziltala leirt dolgok, jelenségek, objektumok napjainkban is tapasztalhaté véltozdsaibsl kovetkezik.”* Ahogy fentebb dr. Munk Sandor, a Nemzeti Kézszolgalati Egyetem egyetemi tanara is irja, a kibervilagban, és azon beliil is a kiberdiplomacia vilagdban valé hatékony navigdcidhoz 2020 derekan még nines kellé municiénk. E fejezet ezen szeretne valtoztatni, vagy legaldbbis iranymutatdst adni az olvasénak, hogy az égyet nem értések és vitapontok teriiletén el tudjon igazodni. igy ¢ fejezet alta- lanos bevezetést nyujt a kiberdiplomacia és részben a kiberbiztonsag vildgaba. frasom célja, hogy bemutassam, hogyan lehet a kiberdiplomaciat koncep- ciondlisan értelmezni, valamint hogy hogyan alkalmazzék a fogalmat a szak- politikakban és a tudomanyos szaklapokban. Megjegyzend6, hogy a kiberdip- lomacia viszonylag tj fogalom a nemzetkézi kapesolatok vilagdban. Valamivel elterjedtebb ugyan a médidban, de ott sokszor tul tag fogalomként, valamint pontatlan meghatérozdsokkal egyiittesen hasznaljék. igy e fejezetben fontos tisztazni néhany kulcsfontossagii kifejezést a kiberdiplomacia megismeréséhez és megértéséhez. Amikor a kibervilag kérdéseire és kiiléndsen a kiberdiplomaciara gondolunk, kiemelten fontos az alapfogalmak tisztazdsa. Altalanossagban elmondhaté, hogy a kiber- elétag a szamitdgépes és az elektrom4gneses spektrumhoz kapcsoléd6 tevékenységekhez kétheté dolgokra utal. Ezek a fogalmak magukban foglaljak ' Aszerzé szeretne késznetet mondani Urbanovics Anndnak, a Nemzeti Kézszolgélati Egyetem _hallgatéjénak, a kutatmunkéban nyiijtott segitségért. ; 2 Munk Sandor: A kibertér fogalmanak egyes, az egységes értelmezést biztos{té kérdései. Had- tudomény, 28. (2018), 1. 114.Mirtonfly Balazs tébbek k6z6tt a halézatba kapcsolt szdmitégépeket, az internetet, valamint az intranetet, a mobiltechnolégiakat, az optikai kabeleket és a szatelliten térténd kommunikaciékat is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a kibertémnek van egy fizikaiinfrastruktira-rétege is, amely alatamasztja a kiberteret. De ahogy Joseph Nye amerikai professzor is irja, a kibertér 6nmaga nem pusztdn ez a fizikai infrastruktara, hanem az infrastruktara dltal létrehozott tér is.’ A tér ez esetben a kibertér, a kiberdiplomicia helyszine. Alapfogalmak a kibervilégban A kiber mint kifejezés a 21. szizadban éléknek nem ismeretlen. igy valdsziniileg k6tetiink olvaséja is tisztéban van azzal, hogy a kifejezés valamilyen médon aszdmitogépek kulturdjara, az informacids technolégidra és a virtudlis valésdgra utal, A kifejezést azonban gyakran dsszekeverik vagy szinonimaként hasznaljak aze-, a virtudlis és digitalis fogalmakkal, pedig valdjaban mast értiink mind- egyik alatt. Erdekes felvetés tovabba, hogy miért beszéliink példaul virtudlis, elektronikus vagy digitilis bimézés helyett a iberbiinézésr61? Valamint érdemes megvizsgélni, hogyan kapesolédnak egymashoz ezek a hasonl6, amde kilénbéz6 kifejezések. Erdemes feltenni azt a kérdést is, hogy miért épp kiberdiplomaciarél beszéliink, valamint hogy pontosan mia kilénbség a kiberdiplomacia és a digi- talis diplomacia kézétt. Osszességében tehat fontos kiilénbséget tenni a szavak kO6zétt, amit lejjebb egy révid dttekintésben meg is teszek:-~-~~~-~~ A kiber- elétag etimolégidja az Okori gérég ,,kormanyzés” szhoz vezethetd vissza, de a napjaink modern tarsadalmaban hasznalt fogalmat Norbert Weiner Kibernetika cimi kony véhez tudjuk kétni.’ A kiber- elétag fokozott haszndlata, nem meglepéen, kéveti az internet elterjedését..A 21. szdzad elején négy fogalmat kilénbéztetiink meg egymastdl, amelyek hasonld, de mégis jél elvdlaszthato témakra utalnak: > Joseph S. Nye, Jr: Cyber Power. The Belfer Center for Science and Internaitonal Affairs, Harvard University, 2010. 3. 4 Jelenleg magyar szévegekben mind a kiber-, mind a kiber- eldtag, rOvid, illetve hosszi{-vel is, haszidlatos. Itt konzekvensen a kibert - r6vid i-vel —hasznlom. 4 Weiner Norbert: Cybernetics: Or Control and Communication in the Animal and the Machine. Paris, Hermann & Cie & Camb. Mass, (MIT Press), masodik, javitott kiadds, 1961. 10 Bevezetés a kiberdiplomécidba: alapfogalmak és elméleti viték -+ akibernetika és a kiber- elétag elsésorban a biztonsagi kérdésekre, — az e- vagy elektronikus elétagok a gazdasdg kilénbézé6 teriileteire, — adigitdlis sz6 leginkabb a vallalati és az atlami szektorra utal, illetve itt haszndljak, mig végil _- \— avirtudlis kifejezést, amely hisz évvel ezelétt még szinte szinoniméja volt » amésik haromnak, mara gyakorlatilag elhagytuk a tarsfogalmak kéziil, és inkabb mas, VR — virtudlis valésag aap eszkézikre és valésagokra utalva’ hasznaljuk. Mivel a kiber- elétagr6l és a kiber fogalmakrél mint a kiberdiplomaciaban leg- inkabb elterjedtekrél sok sz6 fog esni még a fejezetben, igy itt a masik harmat mutatom be. 7 Aze-az,,elektronikus” sz6 réviditése. Elészér az e-kereskedelem elterjedése * révén kerillt be a mindennapi hasznélatba, leginkdbb mint az interneten ala- pulé kereskedelem egyik elsé meghatarozdsa. A kezdeti idészakokban, példéul az Eurépai Unié (EU) lisszaboni (2000) és az Egyesiilt Nemzetek Szervezete (ENSZ) dltal szponzordit Informaciés Tarsadalom Csucstalélkozon (World Summit on the Information Society, WSIS) kézzétett nyilatkozatokban is (Genf 2003; Tunisz 2005) az e- volt a leggyakrabban haszniit eldtag. Az Informacids ‘Tarsadalom Csticstalalkoz6kon meghatérozott feladatok és javaslatok olyan cse- lekvési irnyokat adtak meg, amelyek az e-kormanyzas, az e-iizlet, az e-tanulds, az e-egészségiigy, az e-foglalkoztatas, az e-mezigazdasig és az e-tudomany teriiletein szerettek volna haladast elérni. Az e-diplomdcia fogalmat nemzetkizi szinten 2007 ota hasznaljuk, amikor a svéd diplomicia felallitotta az elsé ,,virtua- lis” e-nagykovetségeket.° A kezdeti lelkesedés ellenére mara mar az e- mintjelz5 egyre kisebb mértékben van jelen. Nemrégiben még az Eurépai Unis is elkez- dett felhagyni az e- elétag haszndlataval. Egyes értelmezések szerint ez azzal is magyar4zhaté, hogy tavolodni a probal a lisszaboni menetrend kudarcatdl. A digitalis eldtag az I-re és a 0-ra utal. A nulla és az egyes a szimitégépes kédok alapjai, azok a szimjegyek, amelyek mint bindris valtozdk az egész inter- netes vilig alapjat képezik. A miltban a digitdlis elétagot a digitalis technika leirdsa mellett foként a nemzetkézi fejlesztési kérékben haszndltak, leginkabbis a.,digitalis szakadék” dbrazolisaként. Az elmult néhany évben a digitaliza- las nevéi folyamat megkezdte az internet nyelvének meghéditasit is, és beépilt © Molnar Dora: Torékeny nagyhatalmisdg: G kiberbiztonsdg. Budapest, Nemzeti Kézszolgélati Egyetem, 2019. 38.Mértonffy Balizs az Eurépai Unié dltal hasznalt dokumentumokba és stratégidkba. Itt a konkrét, kédokkal leirt legkézelebb 4116 fogalmakra gondolunk alapvetéen. 2 Végezetiil a virtudlis sz6 leginkabb az internet immateridlis, nem fizikai val6- sagdhoz vagy természetthez kapcsolodik. A virtualis valésag lehet immaterilis valésdg (valami, amit nem lehet megérinteni), és olyan valésdg is, amely nem létezik (hamis valésag). A virtudlis sz6, illetve elétag, leginkabb a fent emlitett tébbértelmii jelentése miatt ritkan jelenik meg a politikai nyelvben és a nemzet- k6zi dokumentumokban, igy a kiberdiplomacia vilagdban is elenyész6 szerepet jatszik. A kiber fogalom a legszélesebb kateg6riat képviseli az elétagok kézétt, és a leghasznosabb a kiberdiplomicia vilagaban valé eligazodashoz is. Tudjuk, hogy a diplomicia az allamok egymassal fenntartott kapesolatainak gyakorlata, a nemzetk6zi jogban meghatdrozott alanyok kiilkapcsolatainak békés médon és mindenekelétt targyalasos uton térténé rendezése. Itt leginkabb Allamokrél és nemzetkézi szervezetekrél beszéliink. A kiberdiploméacia tehat, alapjaiban véve, a kibervilagban folytatott diplomaciaként is értelmezhet6 lenne, de ez ter- mészetesen ennél bonyolultabb. A kiberdiplomacia meghatarozésa A kiberdiplomdcia fogalmanak hatékony megismérés¢hez érdemes révid kité- r6t tenni a hagyomanyos diplomacia vilagdba. Mint ismeretes, a diplomécidt folytaté legfébb szereplék az llamok, valamint a nemzetkizi intézmények. Az dllamok a nemzetkézi rendszer elsédleges alanyai, amelyek lakossaggal és teriilettel, az erészak legitim monopéliumaval, valamint belsé és kiilsé legi- timitassal rendelkeznek. Az allamok kézponti szerepet jatszanak mind a nem- zetkizi kapcsolatokban, mind a tudomdnyégi megfeleléjiikben, a nemzetkézi kapesolatok elméletében is. A diplomacia a nemzeti hatalom és érdek nemzetkizi kapcsolatokban valé érvényesitése, békés eszkizikkel. A kiberdiplomacia fogalma, valamint pontos tudomanyos meghatdrozdsa még mindig vitatott. Eléggé uj fogalomrél van sz6, amely leginkabb az angol- szasz akadémiai vilagban, és a vilag egyik vezeté kiberhatalma, az Egyesiilt Allamok tudomanyos vildgban jelenik meg. Emellett neves egyesiilt kirélysig- beli egyetemek is foglalkoznak a kutatdsdval. De mindkét akadémiai vilégban a szakirodalom a legtébb esetben csak érintélegesen foglalkozik a kiberdiplo- Bevezetés a kiberdiplomdciaba: alapfogalmak és elméleti vitak miacidval, és legink4bb a kiberbiztons4g és a kiberhadviselés egyik mellékvo- nalaként tekint ra. Ha viszont 6nall6, konkrétan a kiberdiplomacival foglalkoz6 cikket kere- stink, akkor a leginkabb emlitésré mélté a Kiberdiplomdcia: a nemzetkézi tdr- sadalom kialakitasa a digitdlis korban cimi tanulmany.’ A szerz6k azt allitjak, hogy a kiberdiplomicia ,,ndvekvé fontossdga ellenére tovabbra is periferikus kérdés a nemzetkézi kapesolatok irodalmaban”, valamint kiemelik, hogy a kiber- netikus esémények, kéztiik a kibertamadasok a médidban sokkal nagyobb hang- stlyt kaptak, mint a kiberdiplomacia. A fentick alapjan a kiberdiplomacia ugy definialhaté, mint egy adott alam egyedill vagy tébb dllammal egyiittesen véghez vit olyan cselekedeteinek dsszes- sége, amelyek kiilpolitikai célokat és érdekeket szindékoznak érvényesiteni a kibertérben, erésen tamaszkodva az informacié, az informaciékommunikacié. és a szdmitégépek felhaszndldsi teriileteire. lis diplomacia Kiberdiplomacia kontra di Akiberdiplomdciat fontos elvalasztani egy masik hasonlé fogalomtdl, a digitalis diplomaciatél. Ugyan mar utaltam a digitalis, az e-, a virtudlis és a kiber fogalmak kézétti killénbségekre, de fontos megkiilénbéztetés, hogy a kiberdiplomacia nem egyezik a digitalis vagy az e-diplomaciaval. Bar hasonlé részekbél allnak dssze, eltéré fogalmakat irnak le. A digitélis diplomacidt és az e-diplomacidt viszont egymashoz hasonlé fogalomként hasznaljak, azonban mindkett6 markaénsan kilénbizik a kiberdiplomaciatél. Amig a kiberdiplomacia a kibertérben alkotott kiilpolitikahoz kétheté, akibertér iranyitasara tett k{sérleteket fedi le, addig a digitalis diplomdcia konkrét diplomaciai cselekedeteket takar a kibertérben. Elébbire példa egy, az internet szabdlyozdsarél sz6l6 nemzetkézi egyezmény targyalasdhoz a nemzeti allaspont kidolgozasa és képviselete targyalasos titon, mig utdbbira egy Twitter-tizenet, amelyen egy orszdg kiiliigyminisztériuma tidvizli példaul Eszak-Macedénia csatlakozasat a NATO-hoz. Pontosabban tehat a digitalis diplomacia vagy e-dip- lomacia az informacidkommunikaciés technolégiai eszkézék és médszerek kézvetlen alkalmazasa a diplomacia és a kiilpolitika teriletén. A kiberdiplo- 7 André Barrinha — Thomas Renard: Cyber-diplomacy: The Making of an International Society in the Digital Age. Journal of Global Affairs, 3. (2017), 4-5. 353-364.Martonffy Balizs i i macia azonban a konfliktuskezelést, a kibertér kériili megdllapodasokat jelenti, és az ezzel kapcsolatos politikara utal. Ugyan a digitalis és az e-diplomaciat eddig szinonimaként kezeltem, egy masik megkézelités szerint az e-diplomacia fogalmahoz képest a ,,digitalis diplomacia fogalma sztikebb, alatta elsésorban a kézésségi média eszkézeit, a Facebookot és a Twittert értik”.* A kiberdiplomacia allami megkdzelitései Mint 4ltalaban a politikaban, a kibertér rendezésére tett javaslatokban sincs konszenzus az allamok és a részes szereplék kézdtt. Nincs egyetértés tovabba abban sem, hogy a kiberteret hogyan, illetve kell-e egydltalan irdnyitani, illetve szabalyozni. Ezek viszont olyan meghatérozé kérdések, amelyek dtfogjak a kiber- diploméciai kezdeményezéseket, és rendezésiik nélkiil nem vagy csak nagyon keveset tud a kiberdiplomaciai tér elérehaladni. Az allamok a versengés mellett mar hosszt évek éta egyeztetnek a kiber- térben érvényes nemzetkézi jogrél és viselkedési normakrél, viszont alapvetd kiilénbségek vannak az llaspontok kézétt. Az USA, az Eurdpai Unis, illetve aNATO 6s tagallamai a kibertér szabad, demokratikus jogallami és biztonségos milikédését alapvet6 értéknek és érdeknek tekintik. Ehhez csatlakoznak a hasonl6é értékrendii és gondolkodast orszigok. Az tigynevezett nyugati kizdsség sze- tint a kibertér szabadsaganak és biztonsaganak szavatolasa a nemzetek, kor- manyzatok, a tudominyos és a civil szféra k6zds felelésségvallalasan valésulhat meg, és a tébbszereplés modellt tartjak fontosnak. Nyugati megkizelitésben anemzetkézi jognak teljes mértékben érvényesiilnic kell a kibertérben, beleértve anemzetkizi humanitarius jogot és az Snvédelemhez val6 jogot is. A nyugati felfogassal szemben Kina, Oroszorszdg és tobb fejlddé orszig az allamok tradiciondlis szuverenitasanak a kibertérre térténé kiterjesztését tdmogatia, és ellenzik a kiz6s szerepvallalist. Ezek az allamok alapvet6en inkabb kormanykézi modell alapjan képzelik el az internetszabalyozast. Sok helyen eltér a véleményiik a nyugati csoporttdl, példdul ezen allamok szerint a kibertérre nem. Iehet érvényesnek tartani a hadviselésre vonatkoz6 nemzetkézi jogot. Persze dllamok nem csupan egyediil, énmagukban tudnak kiberdiploméciat folytatni. Kiilénb6z6 csoportosuldsok, bilaterdlis vagy multilaterdlis formaciék vagy sz6vets¢gi rendszerek keretében is lehet hasonl6 tevékenységet folytatni, Molnar (2019): i. m. 38. Bevezetés a kiberdiplomacidba: alapfogalmak és elméleti vitik attdl fiiggden, hogy melyiknek milyen hozadékat vélik a felek felfedezni. A sza- bilyalapa tébbnemzeti megkdzelités egyik példéjaként a NATO-tagallamok elfogadtak a Tallinni kézikonyvet, amely a kibertérben hasznaland6 iranyel- veket fektet le nemzetek és mds, nem nemzeti szerepldk szimara. A Tallinni kézikényv és tébb, mas konkrét lépés miatt a NATO-10l, illetve a tagdllamairél elmondhato, hogy tamogatjak a kibertér nemzetek felett allé szabilyozasat. Az SCO (a Sanighaji Egyiittmikédési Szervezet) orsz4gai viszont alapvetéen eltéré megkézelitést képviselnek. Ezek az orszagok, kztiik Kina és Oroszor- szdg, a szuverenitas fontossagét hangstlyozzdk a kibertérben, és csak olyan szabalyozést tamogatnak, ami a nemzeti szuverenitds alatt helyezkedik el. A két megkézelités szégesen ellentmond egymasnak, emiatt a kibertérben nem pusztan kiberdiplomacianak lesziink tanui, hanem kibertimadasoknak, és, amennyiben a helyzet eszkalalédik, akar kiberhaborinak is. Akibervilighoz kétethé fogalmak a nemzetkizi kapesolatok szakirodalmaban A kiberhez kétheté elétagok, valamint a kiberdiplomacia fogalmainak pontos meghatdrozasa utén érdemes a tobi, a kiberdiplomdcidhoz kétheté fogalmat is megvizsgalni. A két leginkabb elterjedt fogalom a kibertér és a kiberbiztonsag. A kibertér meghatarozdsdban sincs ugyan egyetértés, de dsszességében azért elmondhaté, hogy a ,,meghatérozdsok tulnyom6 tébbségében harom értelme- zéssel taldlkozhatunk: a kibertér egy sajétos (képzeletbeli, virtudlis) kornyezet; a kibertér egy tartomany; a kibertér egy hdlézat”.” Nézziik tovabba, hogy mi az a kiberbiztonsdg! Krasznay szerint a kiberbiztons4g: wakibertérben Iétezé kockizatok kezelésére alkalmazhaté politikai, jogi, gazdaségi, okta- tdsi és tudatosségndvel6, valamint technikai eszkizdk folyamatos és tervszeréi alkalma- zasa, amely azért, hogy a Lirsadalmi és gazdasdgi folyamatok zavartalanul mikédhesse- nek, a kibertérben lév6 kockézatok elfogadhat6 szintjét hivatott biztositani, ezdltal pedig megcélozni a kibertér megbizhaté kornyezetté alakulasat”” ° Krasznay Csaba: A kibertér fogalma, értelmezése és fejl6dése. Informécidbiztonsag vs. kiber- biztonsdg, Budapest, NKE Kiberbiztonsagi Akadémia, 2018. © Krasznay (2018): i. m.