Trianon 100.

évfordulójára
 Előzmény: az I. világháborúba az
Az I. világháború Osztrák-Magyar Monarchia
részeként keveredett bele
Magyarország – teljesen
feleslegesen. Egyrészt az antant
túlereje óriásinak bizonyult (Nagy-
Britannia, Oroszország,
Franciaország stb. és gyarmataik) a
központi hatalmakhoz képest,
másrészt a világháború fő kiváltó
okaihoz sem sok közünk volt:
gyarmatok újrafelosztása, a Balkán
hegemóniájának kérdése.
Megállapítható, hogy a Habsburg
érdekek miatt mentünk bele abba a
háborúba, ami végül a történelmi
Magyarország vesztét okozta.
A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchiában a két „fő” nemzet, az
osztrák-német és a magyar nem érte el a népesség 45%-át sem…

Német: 24,2%
Magyar: 20,3%
A történelmi Magyarország
nemzetiségi viszonyai
Magyar: 54%
Az évszázados török-német-
magyar háborúk
következményeként a Magyar
Királyság területén jelentősen
megnőtt a nemzetiségek
arányszáma. A XVIII. században
a nemzetiségek aránya
együttvéve meghaladta a
magyarok %-os arányát. 1787-
ben pl. a magyarok csak 41,5%-
át tették ki a teljes
népességnek. Ez „javult” 54%-ra
1910-re, az utolsó népszámlálás
idejére. Tehát relatív
többségből a magyarság enyhe
abszolút többségbe került.
 Magyarország 1918-1919
Padovától Trianonig
(1918. nov. 3. – 1920. jún.4.)

Mottó: az ország területének 2/3 részét lényegében nem is Trianonban, hanem

már korábban, az I. világháborút lezáró fegyverszünet (Padova) és a békediktátum
(Trianon) között eltelt közel másfél év során vesztettük el. Trianonban szinte már
csak az addigi területveszteségekre ütöttek pecsétet. Az ország összeomlásának
legfőbb oka az volt, hogy a külföldi frontokról hazaérkező óriási hadsereget az
őszirózsás „forradalommal” hatalomra került Károlyi Mihály egyszerűen
leszerelte, szélnek eresztette. A szomszédok pedig egyre nagyobb területet
hódítottak meg – szinte ellenállás nélkül – az ország területéből.
 Az „őszirózsás forradalom” (1918. október 31.) és vezetője, Károlyi Mihály, a „vörös gróf”. Tisza
Istvánt meggyilkolják

Károlyi Mihály: „Ha bárki betörne az ország területére –

tiltakozunk ellene, fölemeljük óvó szavunkat és apellálunk
a világ művelt népeinek ítéletére, de fegyvert nem
szegezünk ellenük…”

Tisza István
 A népköztársaság kikiáltása: 1918. november 16.
1919. január 11-én Károlyi lesz a köztársasági elnök
 Linder Béla honvédelmi miniszteri tevékenysége: teljes
leszerelés, az ország kiszolgáltatása a mohó szomszédoknak
• „Menjenek széjjel az országban és
hirdessék emelt fővel, tiszta
lelkiismerettel, hogy az emberiség
ügye győzött, az emberiség ügye
győztesen került ki a háborúból.
Nem az antant, hanem az
emberiség. Ezzel a jelszóval győzni
fogunk a béketárgyalásokon is. Ez
a mi leghatalmasabb fegyverünk.
Nem kell hadsereg többé. Soha
többé katonát látni nem akarok.
Fegyvert többé szolgálaton kívül
nem viselünk, sem a tisztek, sem
a legénység.”
Magyarország nagy részének megszállása 1918. novembere és 1919. márciusa között
Francia csapatok érkeznek Szegedre, a gyarmatokról is
Az életkörülmények tarthatatlan helyzete
•Élelemiszerhiány
•Tüzelőhiány
•A közbiztonság összeomlása
•Munkanélküliség
•Nélkülözés -► radikalizálódás

Steyr-Mannlicher M95
karabély
Frommer-Stop
pisztoly

Általános mozgósítás 1919. május 2-án
Miután már csaknem az ország
területének ¾-ét megszállták az érdemi
ellenállás nélkül bevonuló román, cseh,
szerb és francia csapatok, az 1919.
március 21-én hatalomra került
kommunista Tanácsköztársaság vezetői
megkésve általános mozgósítást
rendeltek el, hiszen már alig maradt
valami az országból, ahol hatalmuk
érvényesülhetett volna.
A magyarokból toborzott, illetve
sorozott Vörös Hadsereg tavaszi
támadásával sikerült az egyetlen
jelentősebb területet visszafoglalni (a
csehektől a Felvidéket). De hamarosan
ezt a területet is kellett üríteni azantant
javaslatára, majd a Vörös Hadsereg
támadása összeomlott a románok ellen
a Tiszántúlon, az ellentámadás során
pedig Budapest (és Jászberény) is
román megszállás alá került mintegy
száz napra (1919. aug. – nov.).
Megkezdődött az ország teljes
kifosztása. És hol van még Trianon!
Magyarország a Tanácsköztársaság idején
A Vörös Hadsereg
Sikeres hadjárat a Felvidéken
 Átkelnek a románok a Tiszán. A 133 napot élt
Tanácsköztársaság sorsa megpecsételődött (1919. július 31.)
Románok Budapesten (1919. aug. –nov.)
Magyarország totális összeomlása (csak a fehérrel jelölt területet nem szállták meg idegen csapatok 1919 őszére). Érdekesség: egy
évvel ezelőtt még minden fronton az ellenség területén álltak a magyar csapatok az I. világháború harcterein, de aztán jött Károlyi „forradalma”…
 Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg Budapesten
(1919. november 16.)

A románok az antant parancsára 2 nappal ezelőtt vonultak ki a fővárosból, de minden értékeset

és mozdíthatót magukkal vittek. Az antantnak érdekében állott, hogy legyen egy szalonképes
magyar kormány, aki majd aláírja az ekkor már körvonalazódó békediktátumot. Ezt majd a
Horthy által kijelölt küldöttségnek kell megtennie…
 1920. január 18. – május 19.
A magyar békedelegáció Trianonban. A magyarokat már kész tények várták, az 1919 januárjától a szomszédok által
kialkudott határokat kellett volna elfogadniuk. A delegációnk nem adta ehhez a nevét, ezért hazautaztak. Helyettük
jelölt ki Horthy két diplomatát, akik az ország nevében aláírták a békeokmányt.

Az első delegációnk főbb alakjai: Apponyi Albert, Teleki Pál,

Bethlen István

Indulás a Keleti pályaudvarról

 Teleki Pál ún. „vörös térképe”
Teleki Pál, mint földrajztudós ezzel a térképpel szerette volna mérsékelni a területveszteséget. Meg szerette volna menteni legalább azokat a területeket az elcsatolástól, ahol bizonyíthatóan magyar többség élt. Törekvése eredménytelen maradt, nem vették figyelembe a tényeket, csak a szomszéd országok/népek érdekeit tartották szem előtt. A vörös szín a magyar nemzetiséget jelölte.
Drasche-Lázár Alfréd és Bénárd Ágost bevonul a békeszerződés aláírására. E két
politikus vállalta az aláírást, miután az első delegáció tagjai hazautaztak. Mi lett
volna, ha nem írjuk alá? Ez már sohasem fog kiderülni, mert aláírtuk.
 Egy Trianon mértékű
területvesztés más országokra
vetítve
(fikció)
Mit szóltak volna a franciák hasonló esetben? (fikció)
 A vesztes államok területi
veszteségei.
A speciális helyzetben lévő
Törökország nincs feltüntetve.
Látható, hogy mind arányaiban, mind
abszolút értelemben messze
Magyarország szenvedte el a
legnagyobb területi veszteségeket.
Még a „főbűnös” Németországot is
jóval kevésbé csonkították meg.
Biztosan jó ötlet volt belemenni az I.
világháborúba a Habsburgok érdekei
miatt?
Ha a győztesek igazságos békét szerettek volna, meghagyhatták volna nekünk legalább azokat a
területeket, amelyeken magyar többség élt. De itt szó nem volt igazságosságról.
A végén még majdnem
örülhettünk, hogy ennyi is
megmaradt Magyarországból,
hiszen a környező új államok
még többet szerettek volna.
„Ha lúd, legyen kövér”
effektus.
A románok a Tiszántúlt
akarták, a csehszlovákok az
Északi-középhegységet
(Jászberénytől kb. 35 km-re
északra lett volna a határ), a
szerbek az ország déli sávját
óhajtották.
De mint mindjárt látjuk, még
ennél meredekebb ötletekkel is
előálltak 1919 januárja és 1920
januárja között, amikor a
magyar delegáció még nem
lehetett ott a
békekonferencián, mert nem
kaptunk meghívást.
 Csehszlovák tervek
b.: az ún etnikai Szloveszkó
Maximális csehszlovák területi igények
Nagy-Románia létrejötte a háború után
Maximális területi igények a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia)
részéről
Az ún. Ny-magyarországi
szláv korridor terve
Ennek alapján a mai Nyugat-
Magyarország is elveszett volna (Vas,
Zala és GYMS megye), hiszen a mi
területünkön keresztül szerettek volna
tengeri kijárathoz jutni a csehszlovákok
(az Adriára). Az elcsatolandó korridor
(folyosó) közös csehszlovák-jugoszláv
fennhatóság alatt állott volna. Ezt az
igényt is beterjesztették a
békekonferencián: nem rajtunk múlott,
hogy végül az antant elvetette. Ha
elfogadják, ma Keszthelynél lenne
Magyarország nyugati határa.
Az abszolút többségben élő magyarság helyzete
Trianon után
 TRIANON
• A lakosság 60%-a elveszik. 1920: 7,98 millió fő, ebből 92% magyar.
• Magyarország soknemzetiségű államból etnikailag homogén vagy etnikailag „tiszta” állam lesz
(90% felett igaz ez). A 6% zsidóság továbbra is magyarnak vallotta magát!
• A környező országok magyarsága Trianon után (1910-ben még 3,3 millió volt, ma kb. 2,1 millió
– és még ez is csoda, hogy ennyien kitartottak azok után, amin azóta át kellett menniük)
Ország Magyarság
Románia 1,6 millió
Csehszlovákia 1 millió
SZHSZ Királyság 600 ezer
Ausztria 70 ezer
Fiume 7 ezer
Lengyelország Kb. 250
A Trianon utáni Magyarország nemzetiségei és
diaszpóra-csoportjai
Nemzetiség, diaszpóra- A nemzetiség… nagysága
csoport
1. Német 0,5 millió<
2. Szlovák 100 ezer<
3. Horvát Kb. 30 ezer
4. Román Kb. 20 ezer
5. Szerb Kb. 10 ezer
Zsidóság Min. 480 ezer
Cigányság Néhány 10 ezer
Magyarország és a kisantant (1921-től) erőviszonyai. Kisantant
= Románia, Csehszlovákia, SZHSZ Királyság
A területveszteség mellett Magyarországot még
a következők sújtották:
• Jóvátétel (tulajdonképpen hadisarc) fizetése
a győzteseknek, hitelből
• A hadseregünk csak 35 ezer főt tehetett ki,
modern haditechnikánk (pl. harckocsik,
repülőgépek) nem lehetett. A sorkatonaságot
betiltották

Innen kellett felállnia az országnak és ez vezetett

a II. világháborús (katasztrofális)
részvételünkhöz is, hiszen érdemben csak
Németországtól remélhettük, hogy revízió alá
vonja a békeszerződést.
Tehát az ország kényszerpályára került.
 Késő bánat a két világháború között Magyarországon…

2010-től június 4. a Nemzeti Összetartozás Napja. Ezen a napon emlékezhetünk meg azokról a
magyarokról, akik akaratukon kívül idegen országba és megszállás alá kerültek. Aki ismeri a
történelmet, az tudja, hogy nem volt egyszerű az életük. És ma sem az. Legalább ezen a napon
próbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetükbe.