Az I.

világháború

1914-1918
 Az 1914 és 1918 közt zajló első világháború volt a
történelem egyik legjelentősebb és legpusztítóbb
háborúja, mely a Föld három kontinensén összesen 15
millió halálos áldozatot követelt.
 A XIX. század végére a tudomány és technika
fejlődése felgyorsult. Sok találmány ebben a
században született, mint például a mozdony,
telefon, távíró, belső égésű motor (az autó és repülő
gyártását segítette elő), töltényes puska (előtte
puskaporos volt), páncélos hajók. Ezek a
találmányok is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nyugat-
európai országokban és Amerikában gyorsabb
termelés kezdődjön, hiszen az emberi munkát egyre
inkább felváltották a gépek.
Gyarmatosítás
 A 19. század első felében az európai államok Ázsia és Afrika egyes országait
gyarmatokká alakították. Az ott élő népeket leigázták. Hatalmas területek
kerültek Nagy-Britannia és Franciaország ellenőrzése alá a világ számos pontján.
A gyarmatosításba csak később bekapcsolódó európai or­szágoknak,
mindenekelőtt Németországnak azonban már csak kisebb területek
meghódítására volt lehetősége.­Ezért a németek egyre hangosabban követelték
a világ újra­felosztását. A 20. század kezdetére megnőtt az ellentét a
gyarmatosító országok között.
 Németország célja mindenekelőtt Franciaország nemzetközi
elszigetelése volt, de a keleten szomszédjával, Oroszországgal
szemben sem érezte biztonságban magát. Ezért az Osztrák‒
Magyar Monarchiával írt alá szövetséget. Az Osztrák-Magyar
Monarchia és Oroszország között is feszült volt a viszony, mert
mindketten a balkáni országokra (Szerbia, Montenegró, Bosznia-
Hercegovina, Bulgária) akarták kiterjeszteni hatalmukat.
 A feszült nemzetközi helyzetben egy szikra is elég volt a háború
kirobbanásához. 1914. július 28-án az Osztrák–Magyar Monarchia
hadat üzent Szerbiának. Oroszország Szerbiát, Németország pedig
a vele szövetséges Monarchiát támogatta. A két katonai szövetség
tagjai beléptek a háborúba. Hamarosan szinte egész Európa
hadban állt.

A háború négy évig tartott. 1918 végén a központi hatalmak

megadták magukat, a háború befejeződött.
 A béketárgyalásokat Párizsban tartották, ahol csak a győztes
hatalmak vehettek részt, az ő érdekeiket valósították meg. A
veszteseket csak a békeszerződések aláírására hívták meg.
A szerződés tartalmazta, hogy a vesztesektől milyen
területeket vesznek el, milyen összegű jóvátételt kell fizessenek
és mennyire kell csökkentsék a hadsereg létszámát.
A békeszerződések igazságtalansága volt az oka a második
világháború kitörésének.
SZÁMUNKRA FONTOS:

Magyarország területe az egyharmadára csökkent, a többit a környező országokhoz csatolták.

- Magyarország
- Csehszlovákia
- Lengyelország
- Románia
- Szerb-Horvát-Szlovén-Királyság
- Ausztria

2010-ben az Országggyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni

békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Balázs István Tamás, VII.B