TRIA

NON
 VÉRES ELŐZMÉNYEK
VILÁGHÁBORÚ

A Magyar Királyság a központi hatalmak oldalán vett részt az első

világháborúban, 1914 és 1918 között.
Az elhúzódó háború hatalmas emberveszteségeket okozott az
országnak:
• 833 000 katona hadifogságba esett,
• 1 492 000 katona megsebesült,
• 531 000 katona meghalt.
A központi hatalmak katonailag nem szenvedtek döntő vereséget, de
anyagi és emberi erőforrásaik teljes kimerülése miatt elvesztették a
háborút.
 VÉRES ELŐZMÉNYEK
FORRADALOM

Az őszirózsás forradalom az I. világháború elhúzódása miatt

elégedetlenkedő katonák és civilek felkelése volt, Budapesten és
a nagyvárosokban, 1918. október 30-31-én.
A forradalom eredményeként kikiáltották a köztársaságot, az új
kormány vezetője, majd a köztársaság elnöke Károlyi Mihály
lett.
A Károlyi-kormány nem tudott úrrá lenni a háború utáni
zűrzavaros helyzeten, az elégedetlenség nem csökkent. Az
ország jelentős részét szerb, cseh és román csapatok szállták
meg, amit a kormány nem tudott megakadályozni.
 VÉRES ELŐZMÉNYEK
DIKTATÚRA

Károlyi lemondott a hatalomról és átengedte a szociál-

demokratáknak és a kommunistáknak. 1919. március 21-én
kommunista diktatúra jött létre, Magyar Tanácsköztársaság néven.
Az I. világháborúban győztes nagyhatalmak azonban nem ismerték
el az új vezetést, cseh és román csapatok indítottak támadást a
megdöntésére. Az országon belüli ellenzőkön a kommunista
vezetés erőszakkal próbált úrrá lenni. A diktatúra hírhedt
terrorosztaga, a „Lenin-fiúk”, többszáz embert gyilkoltak le.
A tarthatatlan helyzetbe került Tanácsköztársaság végül 133 nap
után, 1919. augusztus 1-jén megbukott, vezetői külföldre
menekültek a felelősségre vonás elől.
 VÉRES ELŐZMÉNYEK
ELLENFORRADALOM

Az ország belső rendjét végül a Nemzeti Hadsereg állította

vissza, Horthy Miklós vezetésével. Az átmenet nem volt békés,
véres megtorlásokra is sor került.
A polgári kormányzás csak az 1920. januárjában megrendezett
nemzetgyűlési választások után állt helyre.
Az ország új vezetésének - számottevő haderő és nemzetközi
támogatás hiányában - nem volt más választása, mint aláírni a
győztes hatalmak által diktált békeszerződést.
 „VAE VICTIS”
JAJ A LEGYŐZÖTTEKNEK!

A trianoni békeszerződés feltételeit a világháború győztesei nem

tárgyalták meg Magyarországgal, az ezeréves magyar államot eltörlő
döntést kész tényként közölték.

„Sorra vettem, Uraim, az elveket, amelyek a békefeltételek

megállapításánál számbajöhetnek és megállapíthatom, hogy nem tudtam
a nemzetközi igazságosság, a nemzetiségi és a népek szabadsága elvének
oly alkalmazását megtalálni, amely a nekünk felajánlott béke indító okait
kellőleg megvilágította volna.”
gróf Apponyi Albert
a magyar küldöttség vezetője
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS

A békeszerződést 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-

ban, a Nagy-Trianon-palotában írták alá a magyar kormány
képviselői.
„A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és
Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei,
mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a
veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult
Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és
szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború
következményeképpen elszenvedtek.”
a békeszerződés 161. cikke
 MAGYARORSZÁG
FELDARABOLÁSA

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta

(elfogadta), és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel
hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az
Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott.
Ennek következményeként Magyarország elvesztette
• területének kétharmadát,
• lakosságának több, mint felét,
• magyar nemzetiségű polgárainak egyharmadát.

3,2 millió magyar került az új határokon túlra.

 TERÜLETI VESZTESÉG

Elcsatolt területek:
• Romániához került Erdély, Máramaros, Partium és a Kelet-
Bánság
• Csehszlovákiához (ma Szlovákia) került Felvidék, Kárpátalja
és a Csallóköz
• Jugoszláviához (ma Szlovénia, Horvátország, Szerbia)
Drávaköz, Bácska, Nyugat-Bánság, Muravidék és a Muraköz
• Ausztriához került Őrvidék
Az országhatárok megvonása gyakran nem követte a nyelvi vagy
nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő
magyar lakosságú területeket is elcsatoltak.
 GAZDASÁGI VESZTESÉG

Magyarország elvesztette nemzeti vagyona 62,2%-t:

• termőföldje 61,4%-át,
• faállomány 88%-át,
• vasúthálózata 62,2%-át,
• a kiépített utak 64,5%-át,
• vasérc készletének 83,1%-át,
• arany- és ezüstérc készletének 100%-át,
• az ipartelepek 55,7%-át,
• a hitel- és bankintézetek 67%-át.
 A VESZTESÉG
A magyar embereket sokkolta az elfogadhatatlan veszteség. Írók,
költők így emlékeztek meg a nemzetet ért igazságtalanságról:

„Mert nem lehet feledni, nem soha,

Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön”
Juhász Gyula

„Amíg élünk ettől fájunk, égünk

Sírban ettől nem lesz pihenésünk
Ettől szorul a kezünk ökölbe
Ettől sír a gyermek anyaölben”
Reményik Sándor

"Szegény hazánk! Haldokló nemzetünk!

Szép életed volt: ezer hosszu év!
Temetésed is szép lesz, elegáns
Párisban szövik szemfödeledet...„
Gárdonyi Géza

"Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,

Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!„
József Attila
 TRIANON KÖVETKEZMÉNYEI

A két világháború közötti Magyarország külpolitikájának

legfőbb törekvése a trianoni szerződés megváltoztatása volt, az
elcsatolt, magyarok lakta területek visszaszerzése. Sajnos, ezeket
a törekvéseket az európai nagyhatalmak közül csak Németország
és Olaszország támogatta. A velük kötött szövetség
eredményeként kisebb területek (Felvidék, Észak-Erdély)
visszakerültek ugyan, de ezzel Magyarország elkerülhetetlenül
belesodródott a II. világháborúba.
A II. világháborút lezáró békeszerződés a trianoni határokat
állította vissza.
 TRIANON EMLÉKMŰVEK

Szerte az országban emlékművek, országzászlók emlékeztetnek a

Magyarországot megcsonkító, magyarok milliót jogfosztottá
tevő békeszerződésre.
 TÖRVÉNY
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁSRÓL

Az Országgyűlés a 2010. évi XLV. törvénnyel június 4-ét, a

Trianoni békeszerződés aláírásának napját a „Nemzeti
Összetartozás Napjává” nyilvánította:
„Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága
alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az
egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti
összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és
közösségi önazonosságának meghatározó eleme.”
Ha a térképen összeszorítják is Magyarországnak
határait, Magyarország igazi határai addig fognak
nyúlni, ahol igaz magyar lelkek laknak.
(gróf Apponyi Albert)
TRIA
NON