Magyarország története a két világháború

között
I. rész

1918-1920
 Előzmények
• Az Osztrák-Magyar Monarchia:
- Dualista állam
- Soknemzetiségű összetétel
- Politikai kérdések Magyarországon:
1. Földkérdés
2. Nemzetiségi kérdés
3. Választójogi kérdés
- Súlyos helyzet a világháború végére: A soknemzetiségű
birodalmat a nemzetiségek szét akarták bontani, a magyar
vezetés azonban igyekezett egyben tartani.
- Az utolsó magyar király: IV. Károly
 IV. Károly magyar király (I.
Károly osztrák császár). Az
utolsó magyar király.
Ferenc József 1916-ban
bekövetkezett halála után
koronázták meg a háború
idején. Békés, vallásos
emberként minél előbb
véget kívánt vetni a
háborúnak, de nem
sikerültek próbálkozásai.
Mind Ausztriában, mind
Magyarországon
megfosztották trónjától.
Kétszer is megpróbált
visszatérni Magyarországra,
de nagyhatalmi nyomásra
egyszer sem sikerült.
Tisza István, magyar miniszterelnök. A „világháborús” Madeira szigetén halt meg
miniszterelnök. Először tiltakozott hazánk háborúba számüzetésben 1922-ben.
lépése ellen, majd mivel beleegyezett, a végéig a
háborúba tartotta az országot. Az őszirózsás forradalom
során merénylet áldozata lett.
Az őszirózsás forradalom (1918. október 30-
31.)
• Tisza István bejelentette az országgyűlésben,
hogy a háborút elvesztettük (október 24.).
• Az elégedetlen tömegek budapesti tüntetése
követelte az eddig ellenzékben lévő Károlyi
Mihály gróf kinevezését miniszterelnöknek.
(őszirózsás forradalom)
• IV. Károly kinevezte Károlyit, aki a háború
befejezését, földosztást, demokratikus és
független Magyarországot ígért.
Károlyi Mihály, a „vörös gróf”.
Országgyűlési képviselőként
megdöbbenésre (főrendi, főnemesi
pozíciója ellenére) az ellenzék, a
szociáldemokraták soraiban foglalt
helyet. A háború végére népszerűsége
megnőtt, ezért a tömeg őt követelte
miniszterelnöknek. Bár nagyon jó
szándékú, és jó érzékkel a nép sorsán
változtatni akaró politikus volt, azonban
ellenfelei, illetve a magyar vezető réteg
érdekei miatt megbukott.
Ő volt az első magyar köztársaság
miniszterelnöke.
 A Károlyi- kormány
• A háború befejezése: Aláírta Károlyi a belgrádi katonai
konvenciót. (1918. november 13.) Ez egy katonai megegyezés,
melyben megállapították, hogy az antant csapatok meddig
szállhatják meg az országot. Károlyi abban bízott, hogy majd a
béketárgyalásokra meghívják hazánkat, és majd ott tudunk
egyezkedni. Így leszerelte a magyar hadsereg nagy részét is.
• Földosztás: Károlyi a saját birtokán földosztásba kezdett, hogy
jó példával járjon elöl. De senki más nagybirtokos nem követte
a példát, és mivel nem hozott rá törvényeket, a probléma
megoldatlan maradt.
• Szabadságjogok: Az alapvető szabadságjogokat törvénybe
iktatták.
 A Károlyi-kormány bukása
• Az egyre nagyobb szociális problémákat nem sikerült
megoldani, így Károlyi kormánya veszített a
népszerűségéből.
• 1919. március 20-án megkapták a Vix-jegyzéket az
antant hatalmaktól, de mivel nem tudták elfogadni, így
Károlyi és kormánya lemondott, átadva az országot a
szociáldemokratáknak.
• Ők azonban közben titokban kiegyeztek a börtönben
lévő kommunista vezetőkkel, így március 21-én, Kun
Béla a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP)
elnöke átvette a hatalmat Magyarországon.
Kun Béla, kommunista magyar
politikus. Megpróbálta megvalósítani
az Oroszországban is ekkor zajló
kommunista (bolsevik) forradalmat,
és Lenin mintájára kiépíteni a
tanácshatalmat.
Bár a néptömegek egy ideig nagyon
kedvelték, intézkedései egy idő után
a társadalom szinte minden rétegét
ellene fordította.
Végül el kellett menekülnie az
országból.
 A Tanácsköztársaság
• Orosz mintára kívánták létrehozni az új politikai rendszert.
• Államosítások, kényszerű beszolgáltatások, földelkobzások
kezdődtek.
• Ehhez járult a „vörösterror”, a kommunisták erőszakos
fellépése. (Lenin-fiúk)
• A társadalmi problémák jó részét nem sikerült megoldani
(pl.: földosztás, élelmiszerhiány, szabadságjogok). Ennek
ellenére voltak eredményeik is. (pl.: általános és titkos
választójog mindenkinek – nőknek is!)
• A társadalom szinte minden rétege szembefordult velük.
 A Tanácsköztársaság honvédő harcai
• Az antant csapatok az országot minden oldalról elkezdték támadni,
mert fel akarták számolni a kommunista hatalmat Magyarországon.
(sehol a világon nem akartak egy kommunista hatalmat elismerni)
• A kommunisták fegyverbe szólították az ország népét. A katonák
lelkesen csatlakoztak a hadsereghez, mert hazájukat akarták
megvédeni az ellenséges csapatoktól.
• Az „északi hadjárat” során sikerült elvágni egymástól a cseh-, és
román csapatokat, és területeket visszaszerezni.
• Azonban a Tanácsköztársaság támogatottsága csökkent, ezért Kun
Béla hosszas tanácskozás után elfogadta a Clemencau-jegyzéket,
amiben a francia kormányfő felajánlotta, hogy ha kivonják az északi
területekről a magyar katonákat, akkor nemzetközileg elfogadják az
antanthatalmak a Tanácsköztársaságot.
• A nép viszont ezért a kommunisták ellen fordult, akik vagy
elmenekültek az országból, vagy harcoltak a betörő román
csapatokkal.
 A Tanácsköztársaság bukása
• 1919. augusztus 4-én a román csapatok
bevonultak Budapestre, és átvették a hatalmat
Magyarországon, a Tanácsköztársaság
megbukott.
• A románok elkezdték kifosztani a Nemzeti
Múzeumot, de ezt Harry Hill Bandholtz,
amerikai tábornok megakadályozta.
Harry Hill Bandholtz tábornok, aki
megakadályozta, hogy kifosszák a
Nemzeti Múzeumot.
A szobra Budapesten.
 A Nemzeti Hadsereg
• Még a Tanácsköztársaság idején először Szegeden
létrejött, majd a román előre nyomulás miatt
Siófokra költözött a Nemzeti Hadsereg, amely
jobboldali, kommunistaellenes katonatisztekből,
katonákból állt. Vezetőjük: Horthy Miklós
ellentengernagy volt.
• A tiszti különítményesek képviselték a
„fehérterrort”, a kommunisták és zsidók ellen
elkövetett kegyetlenkedéseket, kivégzéseket,
kínzásokat.
Horthy Miklós ellentengernagy.
Egy időben Ferenc József király
szárnysegédje, majd a háború
során az osztrák-magyar hadiflotta
főtisztje, és vezetője is volt.
Családi birtoka Kenderesen
található. Erősen hívő református
volt.
 Horthy hatalomra jutása
• Horthy felvette a kapcsolatot az antattal, akik
mivel neki volt az egyedüli fegyveres ereje,
megbízták a rend helyreállításával.
• Az antant parancsára kivonuló románokat
követve 1919 november 19-én Horthy fehér
lován bevonult Budapestre, és átvette a
hatalmat („megbocsátott a vörös rongyokba
öltözött városnak”)
Horthy bevonul Budapestre. Nemcsak azért volt jelentősége, mert egy zavaros időszakot
zárt le, és ebben az esetben nem alkalmazott erőszakot, hanem szimbolikus is, hiszen
fehér lovon a fővárosba a királyok szoktak bevonulni koronázásukkor.
 Horthy mint kormányzó
• 1920-ra megválasztott kormánya lett
Magyarországnak, mely megválasztotta Horthy
Miklóst kormányzónak (elvileg addig, míg a
király vissza nem tér, de az antanthatalmak
kinyilvánították, hogy a Habsburg-ház nem
uralkodhat újra).
• Innen nevezzük ezt az időszakot (1920-1945)
Horthy- korszaknak.
 A trianoni békeszerződés
• Hazánk képviselői 1920. június 4.-én írták alá a
békeszerződést. (békediktátum)
• Nem volt lehetőségünk beleszólni a döntésbe.
• Gróf Apponyi Albert, a magyar küldöttség
vezetője ugyan felszólalhatott, de az már nem
változtatott semmin.
• Ezt a napot gyásznappá nyílvnították.
• A Nagy Trianon palotába írták alá Versailles-ban.
 A béke következményei
• Számos területet elcsatoltak és a szomszédos
országoknak adták.
• Az addig kb. 21 milliós lakosság 7,5 millióra
csökkent. 3,3 millió magyar lakos került az
ország határain kívülre.
• Az addig soknemzetiségű országunk
nemzetállam lett.
• Felbomlott az addigi gazdasági, kereskedelmi,
közlekedési, kulturális rendszerek többsége.
Gróf Teleki Pál földrajztudós etnikai térképe, amit „vörös térképnek” is neveznek. A vörös
szín jelzi a többségében magyarok laktak településeket. Azt hivatott befolyásolni, hogy a
döntéshozók eszerint állítsák fel az új határokat. Azonban nem foglalkoztak vele.
 A béke következményei
• A termőföld, az utak, a faállomány, az ásványkincsek,
a bank intézetek, az ipartelepek, és a legnagyobb
városok többsége külföldre került.
• A hadseregünk nagyságát és felszereltségét
korlátozták, jóvátételt kellett fizetnünk.
• Ellenséges viszonyba kerültünk a szomszédos
országokkal.
• A legfontosabb politikai cél a revízió lett. A trianoni
béke megváltoztatására való törekvés (teljes –
részleges).