19.

Magyarország a második világháború idején

Magyarország háborúba sodródása
 1939-41. semlegesség időszaka
 1941 júniusában belépés a háborúba, harc a tengelyhatalmak oldalán

1. Német befolyás erősödése, revíziós sikerek

I. bécsi döntés (1938)  Imrédy Béla a németekhez közeledik, mert a revíziós sikerekhez német segítség
kell. Az I. bécsi döntésben Németo. és Olaszo. Mo.-nak ítéli Felvidék és Kárpátalja magyarlakta részeit.
1939.:
- Teleki Pál folytatná a békés revíziót, de közben a német befolyást is csökkentené, ám ez nem
sikerül.
- Mo. csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz.
- Mo. önerőből visszafoglalja Kárpátalját, s ezután kilép a Népszövetségből.
- 1939-ben elfogadják a 2. zsidótörvényt is.
A világháború kitörése után Teleki a fegyveres semlegesség politikáját választja, a magyaroknak együtt
kell működniük a németekkel, de nem szabad belépni a háborúba, a fegyveres erőinket meg kell őrizni a
háború végéig.  Teleki nem engedi át a német csapatokat az országon, valamint megnyitja a határokat
a lengyel menekültek előtt.
1940 végén újabb revíziós siker  aug. 30. második bécsi döntés
Előzmények:
a SZU követeli a románoktól Besszarábia átadását, és ezt a szovjetek megkapják, s ezután a magyarok is
csapatokat küldenek a román határhoz. Hitler nem engedheti, hogy két szövetségese összecsapjon,
ezért ismét nagyhatalmi döntés születik, s a 2. bécsi döntés Mo.-nak ítéli Észak-Erdélyt és Székelyföldet.
Következmény:
Mo. csatlakozik a három hatalmi egyezményhez (Németo., Olaszo., Japán), ezzel formálisan feladta
semlegességét, önálló külpolitikája megszűnt.
Kitörési pont: 1940 decemberében megkötött jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés

2. Háborúba sodródás

1941. angolbarát kormány kerül hatalomra Jugoszláviában, ezért Hitler úgy dönt, hogy lerohanja az
országot, s a magyaroktól a német csapatok átengedését és részvételt követel. Teleki rájön, hogy a
fegyveres semlegesség politikáját nem lehet követni  1941 áprilisában öngyilkos lesz.
Bárdossy László (1941-42.) új miniszterelnök, teljesíti H. kérését, a magyar csapatok 1941 áprilisában
bevonulnak a Délvidékre, visszaszerzik a Muraközt, a baranyai háromszöget és Bácskát.
1941. jún. 22-én a németek megtámadják a SZU-t, s a magyar katonai vezetés ezután sürgeti a háborúba
való belépést. Indokai:
- ország védelme
- antibolsevizmus
- további revízió elérhető
- már elköteleztük magunkat a tengelyhatalmak mellett
- gyors, német győzelemre számítanak
1941. jún. 26. háborús ürügy: Kassa bombázása. Felségjelzés nélküli gépek támadnak, de szovjet
támadásnak állítják be.  A kormányzó dönt a hadba lépésről.
Magyarország a 2. vh.-ban
1. Háborús hadműveletek

1941. nyár-ősz: A Kárpát-csoport átlépi a szovjet határt, főként megszálló, védekező feladatokat lát el
utánpótlási útvonalak mentén. Később hazarendelik őket, és csak egy csoport, az ún. gyorshadtest
marad a fronton novemberig.
A németek nem tudják elfoglalni a SZU-t, ezért felértékelődik a szövetségesek szerepe. A magyarok
vállalták egy kb. 200 ezer fős hadsereg keleti frontra küldését és Németo.-ba tartó olajszállítások
növelését.
1941. aug. megjelenik a 3. zsidótörvény, ami tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát, szexuális
kapcsolatát.
1942. jan. „délvidéki hideg napok”: Újvidéken és környékén a magyar honvédsereg vérfürdőt rendezett,
hogy megtorolja a partizánakciókat, és több ezer polgári lakost öltek meg.
Mo.-n megindulnak a háborúellenes tüntetések, megmozdulások  Horthy meneszti Bárdossyt, helyére
Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnöknek.

2. Kállay Miklós min. elnöksége

a) a német követelések teljesítése

1942 áprilisában útnak indul a keleti frontra Jány Gusztáv parancsnokságával, kb. 250 ezer fővel. A
felszerelés hiányos, elmaradott, több ezer km-t gyalogoltak, partizánharcok során eljutnak a Don
folyóhoz. Felszerelésük nagy része el is használódott.
A Don-kanyarban Voronyezs városának közelében kellett berendezkednie védelemre.
Létszámukhoz, felszerelésükhöz képest tarthatatlanul hosszú, mintegy 200 km-es frontszakaszt kellett
védeniük.
A sztálingrádi hadműveletekhez kapcsolódva, 1943 januárjában indul a szovjetek támadása, s néhány
nap alatt áttörik a magyar védelmet.
A németek nem engedik a visszavonulást, hogy ezzel a saját visszavonulásukat fedezzék.
A magyarok vereséget szenvednek, kb. 120 ezer áldozat van, a többiek hadifogságba kerülnek, a
hadsereg maradékát hazaszállítják.
A vereség okai:
- hiányos felszerelés
- túl hosszú szakaszt kell védeni
- sok az újonc
- szovjet túlerő
- hideg
- visszavonulási parancs hiánya

b) tárgyalás a nyugati hatalmakkal

oka: fordulat áll be a háborúban, a tengelyhatalmak elkezdenek visszaszorulni.
Isztambulban tárgyal Szent-Györgyi Albert , és folynak még a tárgyalások Stockholmban és Svájcban is.
Hintapolitika/Kállay-kettős: Kállay politikája 1942 és 44 között, amely eleget tesz a német kéréseknek,
valamint tárgyal a szövetségesekkel a fegyverszünetről, ill. a háborúból való kiugrásról.  a németek
tudnak ezekről
1943 szeptemberében megszületik az előzetes fegyverszüneti egyezmény ebben Mo. beleegyezik a
feltétel nélküli megadásba, csökkenti az együttműködést a németekkel, valamint előkészíti a háborúból
való kiugrást.
Kállay elképzelései nem valósulnak meg, mert elmarad a balkáni partraszállás, és a németek megszállják
az országot.
A német megszállás és az ország „felszabadítása”
1. Mo. német megszállása 1944. márc. 19.
Oka: Hitler tud a szövetségesekkel való tárgyalásokról; egyre közeledik a szovjet front; a megszállás után
Horthy nem mond le  ezzel legitimálja a németek jelenlétét.
A megszállás után az SS és a Gestapo razziákat hajt végre, megindul a zsidóüldözés.
Az angolok folyamatosan bombázzák az országot.
Megkezdődik az ország gazdasági kirablása.
Kállayt menesztik, helyét Sztójay Döme foglalja el (1944. márc. 19. – 1944. aug.)
2. Sikertelen kiugrási kísérlet
Kiugrás: háborús szövetségből való kilépés.
Előzmény: amikor a Vörös Hadsereg eléri a román határt 44 augusztusában, a románok sikeresen
kiugranak a háborúból, s a magyar vezetés úgy dönt, hogy nekünk is ezt kellene csinálni a visszakapott
területek megtartásának érdekében.
A kiugrás előkészítése Lakatos Géza kormányának feladata (1944. aug. – okt. 16.), és egy fegyverszüneti
delegáció indul Moszkvába.
1944. okt. 15. a kiugrás kísérlete – Horthy bejelenti, hogy fegyverszünetet kér a szövetségesektől, és
hogy a németek parancsait senki ne kövesse. Később ezt német nyomásra visszavonja, így a kiugrási
kísérlet elbukott. Okai:
- katonailag nem volt előkészítve az átállás, tisztek nagy része németbarát
- a németek elrabolják Horthy fit
- megszállják BP fontosabb pontjait
Horthy a Nyilas Párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezi ki miniszterelnöknek, majd lemond.
3. Szálasi uralma
Szélsőjobboldali diktatúrát próbál megvalósítani. Miniszterelnök és nemzetvezető egyben. Terrort vezet
be a polgári lakosság ellen.
Végsőkig támogatja a németeket, hozzálát a budapesti zsidók deportálásához, gettók felállításához.
4. Szovjet felszabadítás és megszállás
Magyarország hadszíntérré válik, a szovjet hadműveletnek 3 nagy szakasza volt:
1. 1944 szeptemberének végétől okt. végéig tiszántúli területek, Duna-Tisza közének Di- része
szovjet megszállás alá kerülnek, legjelentősebb a debreceni tankcsata.
2. 1944. okt. vége – 45 februárja: a Duna-Tisza közét, a Dunántúl egy részét, BP-t szállják meg.(1944
decemberétől 1945. febr. 13-ig tart BP ostroma  2. Sztálingrádnak is nevezik hossza miatt)
3. 1945. febr.-ápr. – dunántúli hadműveletek zajlanak, a németek Székesfehérvárnál próbálnak
ellentámadást indítani, de ez sikertelen.
1945 áprilisának közepére elfoglalják az országot.
5. A háború, megszállások következményei
1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés  Ideiglenes Kormány megválasztása. Vezető: Dálnoki
Miklós Béla. Feladata: német ill. a nyilas hatalommal való szembefordulás, fegyverszünet megkötése.
A megszállás tovább növeli a lakosság terheit, megkezdődnek a beszolgáltatások, élelmiszerhiány alakul
ki, virágzik a fekete gazdaság.
A magyar emberveszteség kb. 1 millió fő, a nemzeti vagyon 40%-a elpusztult.
A magyar holokauszt

1. Jogfosztás

1920. numerus clausus

1938. első zsidótörvény: korlátozzák a zsidók arányát értelmiségi, szabadfoglalkozású pályákon, iparban,
kereskedelemben. (Még a zsidó vallásúakra vonatkozik!)
1939-ben a második zsidótörvény már faji alapon határozza meg a zsidókat, arányukat értelmiségi és
műveltségi pályán 20-ról 6%-ra csökkenti.
1941. harmadik zsidótörvény: tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát.
1942-ben a zsidó vallást kiveszik az elismert vallások közül, s kisajátítják a 100 hold fölötti zsidó
birtokokat.
Folyamatosan szigorodnak a törvények, egyre több embert érintenek; korlátozzák az általános emberi
jogokat, a társadalom mentalitását is torzítják.

2. Munkaszolgálat, deportálás
1941. áprilisi rendelet: munkaszolgálatra kötelezi a második zsidótörvény hatálya alá eső katonaköteles
férfiakat.
Munkaszolgálat: fegyver nélküli frontszolgálat.
A Mo.-ra menekült zsidókat 1941 júliusában kezdik deportálni.
A német megszállás előtt Horthy és a kormányok ellenállnak a „végső megoldás” végrehajtásának.

3. Német megszállás után (1944.)

Megfosztják a zsidókat vagyonuktól, elveszik üzleteiket, elbocsátják őket.
Sárga csillag viselésére kötelezik őket.
Áprilisban a nagyvárosokban a főváros kivételével felállítják a gettókat, vidéken gyűjtőtáborokat hoznak
létre.
Májustól megkezdődik a vidéki zsidóság deportálása.
Júliusban Horthy leállíttatja a további deportálásokat, ezzel megmenti a budapesti zsidóságot.
A nyilas hatalomátvétel után a zsidók vagyonát államosították, több tízezer zsidót indítanak el
gyalogmenetben Németo. felé. (pl. Radnótit)
A nyilasok felállítják a Bp-i gettót, több száz embert elhurcolnak, s az utcán, a Duna partján végzik ki
őket.
1945 januárjában felszabadul a pesti gettó is.
Kb. 500-600 ezer fő a magyar zsidóáldozatok száma.