18.

tétel: Magyarország belépése és részvétele a második világháborúban

Előzmények:
1920. június 4.-i trianoni békediktátum → revizionista, irredenta politika a Horthy Miklós
kormányzó vezette magyar politika részéről
Külpolitikai elszigetelődés → Antant országok a Kisantantot (csehszlovák-román-jugoszláv
magyarellenes katonai szövetség) támogatják velünk szemben (főleg a franciák).
Revíziót az Antant hatalmaktól nem remélhetünk
Lehetséges szövetséges jelöltek: Mussolini vezette fasiszta Olaszország, náci Németország.
A kor miniszterelnökei: (Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Bárdossy László) szoros
gazdasági és politikai együttműködést építenek ki ezzel a 2 országgal.
Német közreműködéssel revíziós sikerek:
1. 1938. november 2.: első bécsi döntés: a Felvidék és Kárpátalja déli sávjának
visszacsatolása – etnikailag megindokolható
2. 1939. márc. 15.: bevonulás Kárpátaljára
3. 1940. aug. 30.: második bécsi döntés: Észak-Erdély és Székelyföld visszacsatolása
Fontos külpolitikai lépések:
1. 1939. febr.: Mo. csatlakozik az Antikomintern Paktumhoz (GER-JAP-ITA)
2. 1939. ápr. 11.: Mo. kilép a Népszövetségből
3. 1940. nov. 20.: Mo. csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez (GER-ITA-JAP)
Teleki Pál miniszterelnök azonban a fegyveres semlegesség (katonailag felkészültnek lenni a
háborúra, de kimaradni belőle, a háború után esetleges revíziós lépések saját erőből)
politikáját folytatja, de ezen külpolitikai lepéseinkkel elköteleztük magunkat a
tengelyhatalmak mellett.
A háború elején Mo. kimarad, elutasítja a német kéréseket (pl. német csapatszállítás Mo.-on át
Lengyelország ellen), illetve menekülő lengyelek tömegeit fogadja be/engedi át.
A háborúba sodródás:
A magyar hadsereg német kérésre/követelésre, visszacsatolható területek reményében részt
vesz Jugoszlávia megtámadásában és megszállásában – 1941. ápr. 11. → ezzel belépünk a
II. világháborúba (Teleki Pál öngyilkos lesz – korábban JUG-val örökbarátsági szerződést
kötöttünk, ezzel megszegjük). → Délvidéki területek visszacsatolása
Háború a Szovjetunió ellen:
Kassát ismeretlen gépek bombázzák → az akkori miniszterelnök (Bárdossy László) ezt
szovjet támadásként értékeli. → Hadat üzenünk az SZU.-nak – 1941. június,
majd GB-nek, és az USA-nak. A magyar katonai vezetés támogatja a háborús részvételt.
Háborús bűnök:
Kamenyec-Podolszkij → magyar állampolgársággal nem rendelkező („hontalan”) zsidók
(pl. kárpátaljaiak, ill. lengyel, cseh, szlovák, jugoszláv területekről Mo.-ra menekültek)
összegyűjtése és deportálása ukrán területre, ahol az SS tömegesen végzi ki őket
Újvidéki vérengzés („hideg napok”) → magyar fegyveres erők többezer polgári áldozatot
gyilkolnak meg Jugoszláviában.
„Hintapolitika”: a német vereségek miatt Horthy meneszti Bárdossy Lászlót és Kállay
Miklóst (1942-44) bízza meg, hogy óvatosan távolodjon a tengelyhatalmaktól, próbáljon
tárgyalni a szövetségesekkel, és különbékével kiugrani a háborúból.
Az erősödő német befolyás miatt azonban a szovjet frontra küldjük a 2. magyar
hadsereget.→ ami a Don-kanyarnál (Voronyezs város közelében) vívott harcokban –
1943. jan. megsemmisül. Katonai katasztrófa (kb. 50.000 halott). Ld. nagy hideg, hiányos
felszerelés.
Tárgyalási kísérlet a szövetségesekkel: civil közvetítőkön (pl. Szent-Györgyi Albert) keresztül
tárgyalunk egy esetleges fegyverszünetről (amennyiben a szövetségesek érik el elsőnek a
magyar határt).
Németek megtudják a tárgyalásokat → 1944. március 19. német megszállás
Német megszállás (Margaréta-terv):
Ellenállás nincs. Németbarát bábkormány kinevezése – Sztójay Döme min. elnök. Horthy
nem mond le, sőt ő nevezi ki a miniszterelnököt, így törvényes. Edmund Veesenmayer,
Hitler megbízottja Mo.-on.
Megindul a mo.-i holokauszt. (Előtte: 1941: harmadik zsidótörvény, munkaszolgálat a
fronton) 1944. ápr. 16.: az első gyűjtőtábor felállítása (Kárpátalja) – ld. ma: holokauszt
emléknap. Sárga csillag, gettósítás, vidéki zsidóság deportálása – Auschwitz (kb. 450.000
ember) Irányítója: Adolf Eichmann. Aktív magyar részvétel: belügyminisztérium,
csendőrség, MÁV. Mentés: hamis papírok, védett házak, bújtatás. Július 6-án Horthy leállítja
a deportálásokat.
Augusztus-szeptemberben a front eléri Mo.-ot, szovjet erők – Vörös Hadsereg – kelet-dél-
kelet felől, az ország hadszíntérré válik.
Horthy lemondatja a Sztójay-kormányt. Küldöttség utazik Moszkvába, amely október 11-én
előzetes fegyverszüneti megállapodást köt.
1944. október 15-16: kiugrási kísérlet. Október 15-én Horthy rádióbeszédben jelenti be a
kiugrást, a fegyverszünet megkötését. A hadsereg nem hajtja végre a szervezetlen,
előkészítetlen átállást. A németek elrabolják Horthy fiát, zsarolják a kormányzót.
→ Horthy másnap visszavonja beszédét és kinevezi Szálasi Ferenc nyilas vezetőt
miniszterelnöknek, majd lemond – kormányzói hatalma vége.
Nyilasuralom:
Totális diktatúra, terror, szabad rablás, és erőszak. Megindul az ország szervezett kifosztása
– németek.
Holokauszt, Budapest: pesti gettó felállítása és gyalogmenetek Ny. felé, illetve dunai sortüzek
Embermentők: pl. Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Giorgio Perlasca, Ocskay László,
Slachta Margit, Salkaházi Sára, Sztehlo Gábor
1944. dec. 21.: Debrecenben (a front mögött) Ideiglenes Nemzetgyűlés és Ideiglenes
Kormány alakul
1944. dec. 23.-1945. febr. 13.: Budapest ostroma
1945. április 4.: hivatalosan a harcok vége Mo.-on
szovjet erőszak és rablás. Több százezer civil elhurcolása kényszermunkára – málenkij robot
+ hadifogság