A párizsi béke és a német kérdés

1. A párizsi béke (1947. február):

– Németo.-gal és Japánnal nem kötöttek békét a szövetségesek, de a többi vesztes országgal

(Bulgária, Finnország, Magyaro., Olaszo., Románia) aláírták a békeszerződést/békediktátumot
 a vesztes országok esetében jórészt az 1937-es határokat állították vissza, Németo. és
Ausztria katonai megszállása (USA, GB, Franciao., SZU) fennmaradt, Lengyelo. és Mo.
területén szovjet csapatok állomásoztak
 jóvátételi kötelezettséggel sújtották őket
 Közép-Európából több mint 15M németet telepítettek ki
 kisebbségvédelmi rendelkezéseket azonban nem hoztak

2. A német kérdés:

– Németo.-ot (és Berlint) 4 megszállási övezetre osztották, majd 1949 májusában 2 német állam
jött létre:
 NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) → nyugati tömb, demokratikus fejlődés
 NDK (Német Demokratikus Köztársaság, Berlin ezen a részen található) → keleti blokk,
szovjet típusú diktatúra »»» Nyugat-Berlin = az egyetlen menekülési lehetőség az NSZK és
a Nyugat felé… »»» 1949-1961 között kb. 2267000 fő hagyta el a(z) NDK-t »»» 1961. a
berlini fal felhúzása

Konfliktushelyzetek a két szuperhatalom (USA ↔ SZU) között

1. Kína:

– a II. vh. alatt:

 Kuomintang (nemzeti oldal, vez.: Csang Kaj-sek) + USA ↔ Kínai Kommunista Párt + SZU
 Kuomintang + USA ↔ Japán ↔ Kínai Kommunista Párt + SZU
– a II. vh. után:
 1946. létrejön a Kínai Népköztársaság (vez.: Mao Ce-tung) = csatlakozás a kommunista
tömbhöz)
 1958. a „Nagy Ugrás” →a mezőgazdasági országból néhányév alatt fejlett ipari országot
kívántak teremteni (pl. „népi kohók” létrehozásának programja → ha minden faluban
építenek egy kohót, akkor utolérik Angliát…)
2. Közel-Kelet:

– 1948-ra megszűnt a térségben a gyarmati uralom, azonban fellángolt az arab-izraeli konfliktus

– a II. vh. előtt: zsidó bevándorlás↑ ↔ arabok
– a II. vh. alatt: GB ↔ Németo. → a britek nem akartak konfliktust az arabokkal, ezért korlátozták
a zsidók betelepülését a térségben
– a holokauszt idején viszont tömegessé vált a menekültek bevándorlása (1920-1947 között 450E
fő, 1948-1951 között 700E fő) »»» az ENSZ határozata alapján 2 részre osztották Palesztinát
(1947): egy arab (palesztin) és egy zsidó államra (1948. Izrael), Jeruzsálem városát semleges
területté nyilvánították
»»»a környező arab államok támadást indítottak Izrael ellen (az első arab-izraeli háború), de
vereséget szenvedtek »»» Izrael területe↑ »»» a palesztin lakosság menekülni kényszerült
– a helyzet tovább mérgesedett, mert a SZU az arab országokat (pl. Egyiptom) támogatta (cél:
befolyás↑ a térségben) ↔ Izrael, GB, Fro. (pl. 1956-ban támadást indítottak a Szuezi csatorna
feletti ellenőrzés kapcsán = második arab-izraeli háború) → azonban az USA nem támogatta az
európai hatalmak önállósulási törekvéseit, a SZU pedig követelte az angolok és a franciák
kivonulását »»» a győzelem ellenére a győztesek visszavonultak…
– végül az USA az amerikai zsidóságra való tekintettel Izrael mögé állt (+ katonai segítséget is
nyújtott) → demokrácia√
∑ 1952-1960 között 3,5M zsidó bevándorló érkezett a térségbe
– 1967. június 5-10. (a hatnapos-/harmadik arab-izraeli háború): Izrael – az amerikai
titkosszolgálat + a műholdas felderítés adataira támaszkodva – szétverte az arabok fegyveres
erőit és újabb területeket foglalt el (Golan-fennsík, Ciszjordánia, Jeruzsálem) »»» az arabok –
szovjet támogatással – készültek a visszacsapásra
– 1973. jóm kippuri (a zsidó „engesztelés napján” kezdődő) háború/a negyedik arab-izraeli
háború) = Egyiptom, Jordánia és Szíria sikertelen támadása »»» az arabok bevetik az
„olajfegyvert” = az olajkitermelés csökkentése »»» 4x-es áremelkedés! »»» olajválság (1973-
1974), sőt 1979-ben ismét megduplázták az árakat (= az olcsó energia korszaka↓)
 A negyedik arab-izraeli háború után a Nyugat megértőbb lett a palesztin kérdés iránt,
ugyanakkor egy szovjet-egyiptomi konfliktus után (arab szocializmus ≠ szovjet
szocializmus) az új egyiptomi elnök, Anvar Szadat különbékét kötött Izraellel (1979),
többpártrendszert vezetett be, s támogatta a külföldi magánbefektetéseket Egyiptomban

3. Vietnam:

– a II. vh. előtt: Indokína francia gyarmat volt

– a II. vh. alatt: Japán megszállta ezt a területet ↔ helyi kommunisták
– a II. vh. után: a helyi kommunisták + SZU ↔ franciák (1946)
 a döntő csatát Dien Bien Phu-nál vívták (1954)
  a genfi nemzetközi békekonferencián Indokína területén 3 független országot hoztak létre
(Laosz, Kambodzsa, Vietnam), Vietnam területét kettéosztották (1955): Észak-Vietnamra
(szovjetbarát) és Dél-Vietnamra (nyugatbarát) → az egyesülésről és a társadalmi
berendezkedésről népszavazáson kellett volna dönteni, ehelyett azonban újabb háború tört
ki
– Dél-Vietnam (Vietnami Köztársaság) területén visszaszorították a kommunistákat és elodázták
az egész Vietnamra kiterjedő, 1956-ra tervezett választást
»»» az Északra, illetve az illegalitásba szorult kommunisták Ho Si Minh vezetésével
partizánháborút robbantottak ki a dél-vietnami kormány ellen
»»» 1964-ben dél-vietnami hadihajók támadást indítottak a Tonkini-öbölben két, Észak-
Vietnam fennhatósága alatt álló sziget ellen, s az akciót két amerikai hadihajó „fedezte”,
amelyekre tüzet nyitottak az észak-vietnami egységek »»» Johnson elnök elrendelte Észak-
Vietnam bombázását (volt, hogy több mint 0,5M amerikai katona harcolt Vietnamban)
»»» a SZU fegyvert és pénzt küldött az északiaknak és a déli partizánoknak (vietkongok)
 eredmény: az amerikai közvélemény háborúellenes tiltakozásai↑ (150 milliárd dollár kiadás,
a napalm pusztításai, 50-60E amerikai katona †)
 1973. párizsi béke »»» 1976. Vietnam kommunista vezetés alatt egyesült

4. Korea:

– a japánok kiűzése után (1945) a Koreai-félsziget szovjet és amerikai megszállás alá került:
 Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) → kommunista
 Dél-Korea (Koreai Köztársaság) → kapitalista
– 1950-ben a kommunista hadsereg (SZU és Kína támogatásával) szinte az egész félszigetet
elfoglalta »»» az USA és szövetségesei az ENSZ felhatalmazásával visszaszorították őket a
kínai határig »»» kínai „önkéntesek” kapcsolódtak be a harcokba és visszaszorították az ENSZ-
erőket »»» a frontok megállapodtak az eredeti határvonal, a 38. szélességi fok közelében
 1953-ban létrejött a koreai fegyverszünet (ma is érvényben van, de békeszerződés nem
követte) → a háború előtti állapotokat állították helyre

5. A kubai rakétaválság:

– Kubában a nyomor és az amerikaiakat kiszolgáló diktatúra forradalomhoz vezetett (vez.: Fidel

Castro) »»» Castro megszerezte a hatalmat (1959) ← támogatója: Nyikita Hruscsov (SZU) »»»
Castro rendszere egyre inkább kommunista jelleget öltött
– USA + kubai emigránsok partraszállást terveztek Kubában („Disznó-öböl” akció) »»» a
szovjetek atomrakétákat telepítettek Kubába (1962)
– John F. Kennedy amerikai elnök (1961-1963) blokád alá vette Kubát
∑ nukleáris világháború veszélye fenyegetett → amerikai hadihajók ↔ szovjet hadihajók néztek
farkasszemet
– eredmény: a szovjetek kivonták rakétáikat Kubából, az USA pedig lemondott Kuba
lerohanásáról