A kétpólusú világ (1945-1992)

A második világháború lezárása

Három nagy megoldandó feladat
1) ENSZ (San Francisco, 1945. jún. 26.)  ÁBRA: Tkv.: 151. old.
a) Alapokmánya
- nemzetközi konfliktusok békés rendezése
- nemzetek szuverenitásának megőrzése
- alapvető emberi jogok biztosítása
- szociális haladás elősegítése

b) Szervezeti felépítése
- Közgyűlés
- Biztonsági Tanács
- szakirányú szervezetek

2) Bűnösök felelősségre vonása (Nürnberg, 1945. október-1946. október)

 Németország 22 vezetőjének pere
 Nemzetközi Katonai Törvényszék
- béke elleni bűncselekmény
- háborús bűncselekmények
- emberiség elleni bűncselekmények

3) A békeszerződések (Párizs, 1947. február 10.)  TÉRKÉP: Atlasz: 88/c, d

- fegyverszüneti megállapodások
- csatlós államokban katonai megszállás (SZEB)
- érintett országok: Bulgária, Románia, Magyarország, Olaszország, Finnország
- nincs megállapodás: Németország, Ausztria (megszállási zónák fennmaradása)

Népmozgások  TÉRKÉP: Atlasz: 88/b

- kollektív felelősség elvének érvényesítése
- német ajkú nemzetiségek kitelepítése
- kassai kormányprogram

2.

A hidegháború

Hatalmi átrendeződés
- vesztesek szuverenitásának megszűnése
- régi nagyhatalmak gazdasági kimerülése
- két szuperhatalom születése
1. USA:
 világ ipari termelésének ½-e
 világ exportjának 1/3-a
 geopolitikailag védett helyzet
 amerikai kontinensen érdekszféra
 izolacionizmus politikájának feladása
2. SZU:
 sztálini birodalomépítés (1941)
 első számú európai katonai hatalom
 iszonyatos emberveszteség → „malenkij robot”
 katasztrofális gazdasági helyzet → megszállt területek kifosztása
 saját érdekszféra kiépítése Köztes-Európában

A hidegháború
- görög polgárháború (polgári erők  kommunista erők) (1946)
→ SZU feltartóztatása a tengerszorosokban
- Truman-elv (1947)  FORRÁS: Tkv.: 153. old.
→ „feltartóztatás politikája”
 - Zsdanov-doktrína (1947)  FORRÁS: Tkv.: 153. old.
→ „két tábor elve”
- Marshall-segély (1947)  FORRÁS: Tkv.: 154. old.
→ KGST (1949)
- Németország gazdasági válsága
→ valutareform → Berlin szovjet blokádja → nyugati légihíd → kettéosztás (NSZK  NDK) (1949)
- SZU atombombája (1949)  nukleáris háború veszélye

A katonai tömbök kialakulása

- fegyverkezési verseny
- erőviszonyok kiegyenlítődése
- kölcsönös elrettentés doktrínája
- kölcsönös védelmi és katonai segítségnyújtási szervezetek kiépítése

1949 Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

- kialakulásának oka: SZU illetve hatalmi zónájának elzárkózása
- résztvevői: USA, Kanada, Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux államok, stb.

1955. Varsói Szerződés

- kialakulásának oka: NSZK felvétele a NATO-ba
- résztvevői: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Románia, SZU

A II. világháború után a kapitalista és szocialista országok között kialakult feszült politikai kapcsolatrendszer. A szemben álló
felek a nukleáris háború árnyékában, de közvetlen egymás ellen irányuló fegyveres konfliktusok nélkül minden rendelkezésükre
álló egyéb eszközzel igyekeztek megszerzett pozíciójukat megvédeni, illetve befolyásukat az ellenfél rovására kiterjeszteni. (Walter
Lippmann újságíró meghatározása)
3.

A szovjet befolyási övezet kialakulása

Köztes-Európa  TÉRKÉP: Tkv.: 152. old.
- szuverenitásukat vesztett országok (hatalmi vákuum)
- győztesek folyamatos katonai jelenléte (Vörös Hadsereg)
- Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (győztesek érdekeinek képviselete)
- érdekszférák kialakítása (Görögország, Lengyelország)
- Churchill fultoni beszéde  FORRÁS: Tkv.: 152. old.

A kommunista hatalomátvétel lépései (1945-1948)

 demokratikus rendszer kialakítása (jobboldali erők betiltása)
 kulcspozíciók megszerzése (karhatalom, gazdaság)
 államosítások és földreform (történelmi arisztokrácia és polgárság felszámolása)
 demokratikus pártok felszámolása (polgári és parasztpártok)
 kommunista és szociáldemokrata pártok fúziója (összeolvadása)
 parlamentáris rendszer felszámolása
 egyszemélyi diktatúra kiépítése

Kominform
A Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája Moszkvából irányított nemzetközi kommunista szervezet volt 1947
és 1956 közt. Az 1943-ban feloszlott Kommunista Internacionálé (Komintern) helyett hozták létre Fő ideológusa Zsdanov, szovjet
kommunista vezető.

Szovjet-jugoszláv konfliktus (1947)

A Balkán-föderáció 1945 után minden addiginál konkrétabb formában vetődött fel. Tito rendkívül ambiciózus volt, és
Bulgárián kívül Albániát is szerette volna az új államalakulat kereteiben látni. Tito a görög polgárháborúra hivatkozva Moszkva
előzetes engedélye nélkül segítette a görög partizánokat.
Az ellentétet fokozta, hogy Tito a „Gazda” beleegyezése nélkül küldött egy repülőhadosztályt Albániába. Sztálin
hamarosan magához rendelte a jugoszláv kommunistákat és a jugoszláv delegációval tudatta, hogy nem enged semmilyen különutas
politikát.
Tito 1948-ban a kommunista vezetők közül elsőként utasította el a Sztálinhoz való feltétlen lojalitást és a Szovjetunió
Kominformon belüli elsőbbségét. Jugoszláviát néhány személyes üzenetváltás után június 28-án kizárták a Kominformból.
 4.

A gyarmati rendszer felbomlása

India  TÉRKÉP: Tkv.: 157. old.

- függetlenség kikiáltása (1947)
- India hindu többségű parlamentáris demokrácia (Nehru, Idira és Radzsiv Gandhi)
- Pakisztán muzulmán többségű diktatórikus állam
- Banglades (muzulmán) önállósulása a kelet-pakisztáni területen
- Kasmír hovatartozásáért háború (atomfegyverek árnyékában)

Kína
- polgárháború (Kuomintang  Kínai Kommunista Párt)
- kommunisták győzelme  népköztársaság (1949)
- társadalom átalakítása (államosítások, földreform)
- személyi kultusz (Mao Ce-tung)

A koreai háború  TÉRKÉP: Tkv.: 158. old.

- kettéosztott (II. világháború után)
- Észak-Korea: baloldali kommunista diktatúra (SZU támogatása)
- Dél-Korea: jobboldali tekintélyuralmi rendszer (USA támogatása)
- észak és dél háborúja (1950-1953)  fegyverszünet

Közel-Kelet  TÉRKÉP: Tkv.: 159. old.

- Jeruzsálem három vallás őshazája (zsidó, keresztény, iszlám)
- cionizmus kibontakozása (Teodor Herzl)
- brit népszövetségi mandátum (1920)
- Palesztina felosztása (1947. ENSZ)
- Izrael függetlenségének kikiáltása (1948. Tel-Aviv)

Arab-izraeli háborúk
1948. első arab-izraeli háború
1956. „szuezi válság” (angol-francia-izraeli szövetségben).
1967. „hatnapos háború”
 Egyiptom Izrael tengeri kijáratát blokkolja.
 preventív hadművelet megindítása
 Izrael háromszorosra növeli területét.
1973 „jóm kipúr háború”
 visszavágás (Szadat egyiptomi és Asszad szíriai elnök)
 Izrael győzelmét hozza.
 arab lélektani fölény
1978 „camp davidi megállapodás” (Begin izraeli és Szadat egyiptomi elnök között)
- Izrael kiüríti a Sínai-félszigetet.
- A palesztinok önkormányzatot kapnak.
- Rendezik a gazdasági kapcsolatokat.
- Egyiptom kilép az Izrael-ellenes frontból.

A hidegháború és a gyarmati világ Bandungi nyilatkozat:

Elnevezések:
- harmadik világ (harmadik pólus)
- fejlődő országok (elmaradottság)
- el nem kötelezettek (Bandung)
Nasszer (Egyiptom), Nehru (India), Tito (Jugoszlávia)
- alapvető emberi jogok követelése
- nemzeti egyenjogúság és szuverenitás
- fejlődő országok belépése a világpolitikába
- gyarmatok függetlenségi harcai

Általános jellemzők:
- politikai labilitás (európai politikai berendezkedés  törzsi, vallási formák)
- tekintélyuralmi államformák kialakulása (katonatisztek, népvezérek, kommunisták, törzsfőnökök)
- ipari-technikai elmaradottság (versenyképtelenség)
- népességrobbanás (szegénység)
- belső konfliktusok nagyhatalmi támogatással
- neokolonializmus (újgyarmatosítás)
 5.

Szembenállás és enyhülés

A szembenállás oldódása
1953. Sztálin halála  változások a szovjet politikában:
Külpolitikai:  berlini felkelés (1953)
- Nyugat-Európa stabilizálódása  osztrák államszerződés (1955)
- kommunista mozgalom hanyatlása  NSZK felvétele a NATO-ba (1955)
- Jugoszlávia elszigetelésének kudarca  Varsói Szerződés létrehozása (1955)
- berlini felkelés leverése  bandungi nyilatkozat (1955)

Belpolitikai:
SZKP XX. Kongresszusa (1956)
- Hruscsov első titkárrá választása
- személyi kultusz elítélése
- háborús készülődés háttérbe szorítása
- törvénytelenségek feltárása
- békés egymás mellett élés politikája
- Sztálin személyiségének bírálata
- életszínvonal javítása (lakásépítés)

Háborús konfliktusok
- poznani felkelés (1956)
- budapesti forradalom (1956)
- szuezi válság (1956)
- berlini fal felépítése (1961)
- szovjet-kínai határincidens (1962)
- kubai rakétaválság (1962) (Kennedy  Hruscsov)

Az enyhülés (détente)
- „forró drót” Moszkva és Washington között (1963)
- részleges atomcsend egyezményt (légköri kísérletek tilalma) (1963)
- atomsorompó egyezmény (katonai nukleáris technológia továbbadásának tilalma) (1968)
- SALT-I (stratégiai fegyverkezés lassítása) (1972)
- helsinki megállapodás = Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (1975)

Az új keleti politika
- két részre osztott Németország (NSZK – NDK)
- berlini fal felépítése (1961)
- NSZK és NDK felvétele az ENSZ-be

NSZK
1. Konrad Adenauer kancellár:
- demokrácia stabilizálása
- diktatúra ellenes törvénykezés, szélsőjobbtól való elhatárolódás
- francia-német megbékélés
2. Willy Brandt kancellár
- kapcsolatfelvétel a SZU-val
- keleti határok elismerése
- két német állam viszonyának rendezése

A vietnámi háború
- japán megszállás (II. világháború alatt)
- demokratikus köztársaság kikiáltása (1945)
- francia támadás a gyarmat visszaszerzéséért
- Ho Si Minh vezette saigoni kommunista kormányt
- francia vereség (Dien Bien Phu)
- Vietnam kettéosztása (1954)
- Amerikai beavatkozás (1963-1970)
- Vietnami Szocialista Köztársaság kikiáltása (1975)

6.

A szovjet rendszer válsága

Brezsnyev-korszak (1964-1982)
- gazdasági hanyatlás (hiánygazdaság, rossz minőség, pazarlás)
- csehszlovákiai katonai intervenció (1968)  Brezsnyev-doktrína (korlátozott szuverenitás)
- afganisztáni háború (gerillaháború) (1979)  Carter-doktrína (kőolajlelőhelyek megvédése)
- óriási ütemű fegyverkezés – birodalmi politika
A szovjet rendszer válsága
Új világgazdasági válság
OLAJÁRROBBANÁS (OPEC 1973, 1979)  negyedik arab-izraeli háború + irak-iráni háború
- energiaköltségek növekedése (infláció)
- beruházások és fejlesztések visszafogása
- ipari termelés visszafogása
- munkanélküliség

A szocializmus gazdasága
Jellemzők
- államosítások
- piaci folyamatok kizárása
- államilag tervezett és irányított gazdaság
- szovjet tömb együttműködése (KGST)

Problémák:
- egyoldalú iparfejlesztés
- technológiai elmaradottság
- versenyképtelen termékek

Világgazdasági korszakváltás hatása:

- olajárrobbanás
- piac beszűkülése
- exportlehetőségek csökkennek
- importkényszer (növekvő áron, valutáért)
- cserearányok romlása
- gazdasági deficit
- kölcsönfelvétel
- eladósodás

A lengyel válság (1980)

- gdański sztrájkmozgalom (Lenin Hajógyár)
- Szolidaritás Szakszervezet megalakulása (Lech Wałęsa)
- szovjet beavatkozás veszélye (Brezsnyev doktrína)
- szükségállapot bevezetése (Jaruzełski)

A nyugat válasza
- merev szocialista ideológia (gerontokrácia)
- szovjet gazdaság válsága (tarthatatlan hadikiadások)
- kis hidegháború kikényszerítése (1980-1988. Ronald Reagan)
- katonai egyensúly megbillenése

7.

A kétpólusú világ összeomlása

Reformok a Szovjetunióban
1985. Mihail Gorbacsov
- peresztrojka (átalakítás)
- életszínvonal javítása
- fegyverkezés visszafogása
- külpolitikai irányváltás
- glasznoszty (nyilvánosság)

Kelet-Közép-Európa
a) Válság
- szovjet katonai jelenlét
- elszakadási kísérletek
- gazdasági válság
- hitelfelvétel
- eladósodás

b) Rendszerváltás
 - peresztrojka
- szovjet ellenőrzés csökkenése
- megegyezésen alapuló rendszerváltás (Mo. és Lo. 1989)
- forradalmi tömegmozgalmak (Csehszlovákia és NDK 1989)
- puccsszerű hatalomátvétel (Románia és Bulgária)

c) Következmények
- piacgazdaság
- gazdasági visszaesés
- tömeges munkanélküliség
- privatizációval járó visszaélések
- társadalmi egyenlőtlenségek növekedése
- demokratikus hagyományok hiánya
- nemzetiségi ellentétek felszínre kerülése (Jugoszlávia, Csehszlovákia, SZU)
- NATO csatlakozás + Európai Unió bővítése

A Szovjetunió szétesése
- szovjet hatalmi övezet megszűnése (1988-1990)
- berlini fal leomlása – német egyesítés (1990)
- Varsói Szerződés és KGST megszűnése (1991)
- fegyveres beavatkozás a balti államokban (1991)
- baloldali puccskísérlet (Borisz Jelcin)
- SZU felbomlása  FÁK létrehozása
- nemzeti konfliktusok
A kétpólusú világ

1. A második világháború lezárása

- ENSZ
- Bűnösök felelősségre vonása
- A békeszerződések
- Köztes-Európa
2. A hidegháború
- Hatalmi átrendeződés
- A hidegháború
- A katonai tömbök kialakulása
3. A gyarmati rendszer felbomlása
- India
- Kína
- A koreai háború
- Közel-Kelet
- A hidegháború és a gyarmati világ
4. Szembenállás és enyhülés
- A szembenállás oldódása
- Háborús konfliktusok
- Az enyhülés (détente)
5. A szovjet rendszer válsága
- Brezsnyev-korszak
- A szovjet rendszer válsága
- A lengyel válság
- A nyugat válasza
6. A kétpólusú világ összeomlása
- Reformok a Szovjetunióban
- Kelet-Közép-Európa
- A Szovjetunió szétesése