A HIDEGHÁBORÚ JELLEMZŐI ÉS SZAKASZAI

A hidegháború jellemzői

Hatalmi viszonyok átrendeződése → kétpólusú világ (2 szuperhatalom dönt az alapvető

kérdésekben): Szovjetunió ↔ USA
 Fegyverkezési verseny
 Ellenséges katonai szervezetek (NATO, 1949 ↔ Varsói Szerződés, 1955)
 Helyi háborúk a két szuperhatalom támogatásával (nincs világméretű konfliktus)
 Kettészakított országok (Kína, Korea, Vietnam, Németország - Berlin)

1.) A hidegháború kibontakozása (1946/47-1953)

- 1945: együttműködés a győztesek között („antagonisztikus kooperáció”) ↔ a

szovjetek a birodalmuk növelésére használják fel a helyzetet (kommunista diktatúrák
jönnek létre Közép- és Kelet-Európában)
→ A két hatalom közti szembenállás kibontakozása:
- 1946: a fultoni beszéd, Churchill (a szovjet előretöréssel szembeni erélyesebb fellépés)
- 1947: a) párizsi béke (Németország és Ausztria továbbra is megszállás alatt marad)
b) Marshall-segély (a szovjet befolyás alatt álló országok visszautasítják)
c) Truman-doktrína meghirdetése (feltartóztatási politika a szovjetekkel
szemben) ↔ Zsdanov-doktrína meghirdetése (a kommunizmus és a
kapitalizmus összecsapása elkerülhetetlen)
Konfliktusok:
- 1947: Kominform létrehozása (kommunista pártok szovjet érdekek szerinti
összehangolása)
- 1948: a „fordulat éve” (kommunista diktatúrák kiépítése Európa szovjet befolyási
övezetében)
- 1948-49: berlini válság
- 1949: a NATO megalapítása
- 1950-53: koreai háború

Gyarmatok: a két szuperhatalom nem támogatja a gyarmati rendszer helyreállítását, segítik

azok felszámolását (befolyásuk növelése érdekében)
- India: függetlenség kikiáltása (1947) → Vallási alapon három ország jön létre: India
(hindu), Pakisztán (mohamedán), Ceylon (buddhista)
- Kína: Kínai Népköztársaság kikiáltása (1949) → a nem kommunista erők Tajvanra
vonulnak vissza
- Közel-Kelet: Palesztina (arab) és Izrael (zsidó) létrejötte (1948) → állandósul az arab-
izraeli konfliktus (első arab-izraeli háború: 1948)

2.) Az enyhülés korszaka (1953-1975)

1953: Sztálin halála → Hrucsov (1953-64); Brezsnyev (1964-1982)

Politikai irányváltás:
- a sztálinizmus visszásságainak felülvizsgálata (az SZKP XX. kongresszusa, 1956)
- közeledés a Nyugathoz (Hruscsov: „békés egymás mellett élés elve”) ↔ Hruscsov
leváltása után: „korlátozott szuverenitás elve” (Brezsnyev-doktrína)
→ engedmények: a koreai háború lezárása (1953); osztrák államszerződés (1955);
megegyezés Jugoszláviával (1955); német-szovjet és német lengyel szerződés (1970);
 NSZK-NDK viszonyának rendezése (1972); fegyverkorlátozási tárgyalások (SALT,
1972); helsinki értekezlet (leszerelés, környezetvédelem, emberi jogok – 1975)

Konfliktusok:
- a berlini felkelés leverése (1953)
- a Varsói Szerződés megalapítása (1955)
- a magyar szabadságharc leverése (1956)
- a berlini fal felépítése (1961)
- a kubai rakétaválság (1962)
- kulturális forradalom Kínában → szakítás a Szovjetunióval (1963)
- a „prágai tavasz” (1968)
- a vietnami háború (1964-73)

(Volt) gyarmatok:
- az „el nem kötelezettek mozgalma” (bandungi értekezlet, 1955)
- szuezi válság (1956)
- a hatnapos háború – második arab-izraeli háború (1967)
- helyi konfliktusok Afrikában (Nigéria, Etiópia, Angola)

3.) A kis hidegháború (1975-1985)

- a Szovjetunió folytatja a fegyverkezést a hagyományos fegyvernemekben

- szovjet térhódítás folytatása (Afrika, Ázsia)
- első olajválság (1973-74), második olajválság (1979)
- Carter-doktrína meghirdetése (a kőolajkészleteket az USA fegyverrel is megvédi)
- csillagháborús terv (Reagen)

Konfliktusok:
- Afganisztán szovjet megszállása (1979)
- lengyel válság (1980-81)

(Volt) gyarmatok:
- iszlám forradalom Iránban (1979)

4.) A peresztrojka (1985-89/90)

Brezsnyev halála (1982) → Gorbacsov (1982-91)

Politikai irányváltás:
- belső reformok, az életkörülmények romlásának megakadályozása
- fegyverkezés csökkentése (Genf, Reykjavík, Washington, Moszkva)
- kivonulás a megszállt területekről (pl.: Afganisztán, 1988)

→ 1989: kelet-közép-európai szocialista országok összeomlása (rendszerváltás)

→ 1991: a Szovjetunió szétesése