arab-zsidó konfliktus: Az arabok és Izrael közti konfliktus.

A palesztinai zsidó és arab

lakosság közti összecsapások formájában a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással
hadi, politikai és gazdasági síkon.
berlini fal: 1961-ben Hruscsov utasítására kezdik el építeni és 1989-ig a rendszerváltozásig
áll fenn. Kelet- és Nyugat-Berlint választotta el. Az őrségben lévő katonák parancsba kapták,
hogy mindenkit le kell lőni, aki megpróbál átjutni a falon.
berlini válság: A berlini blokád 1948 júniusa és 1949 májusa között sújtotta a nyugati
hatalmak által megszállt Nyugat-Berlin városát.
Charta 77: Egy csehszlovák politikai nyilatkozat volt 1977-ben. A Helsinki Alapokmány
aláírása után két évvel a 243 aláíró az alapvető emberi jogok betartását követelte a
csehszlovák kommunista rezsimtől.
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): 1945-ben alapuló, 51 alapító ország álltal
létrehozott nemzetközi szervezet. Feladata: világbéke fenntartása, nemzetközi együttműködés
fejlesztése. Székhelye: New York
el nem kötelezettek mozgalma: Nemzetközi szervezet, amely a hidegháború sem keleti, sem
nyugati tömbjéhez nem akarta magát elkötelezni. Külön politikát akart folytatni.
fegyverkezési verseny: A hidegháború idején elsősorban a két szuperhatalom között
kialakuló katonai vetélkedés, amelynek célja az erődemonstráció és a másik fél megtörése
volt.
glasznoszty: A Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által 1985-ben, a leningrádi beszéddel
bevezetett új politikai stílus volt. Az orosz szó jelentése „nyíltság”
harmadik világ: A világnak az a része, amely sem a nyugati, sem a keleti tömbhöz nem
tartozott a hidegháború időszakában. Többségük a gyarmati felszabadulás során jött létre.
Általában a gazdaságilag fejletlen országok tartoznak ide.
hidegháború: Az 1941 és 1991 közötti időszak elnevezése. A II. világháború két győztes
nagyhatalma (Amerikai Egyesült Államok, Szovjetunió) közötti rivalizálás időszaka, ami
főként a fegyverkezési- és az űrversenyben éleződött ki.
kétpólusú világ: A hidegháború idején a szuperhatalmak szembenállása következtében
kialakult világrend.
KGST: A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amelyet 1949-ben Moszkvában hozták
létre. A szovjet tömbhöz tartozó országok gazdasági szervezete a hidegháború idején.
koreai háború: 1950-ben Észak-koreai csapatok támadást indítanak Dél-Korea ellen. Az
ENSZ Biztonsági Tanácsa az ellenségeskedések beszüntetésére szólítja fel a feleket.
kubai rakétaválság: A kubai rakétaválság a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok
közti külpolitikai konfliktus volt, amely a Kubába telepített szovjet atomrakéták miatt alakult
ki. A válság 1962. október 14-én kezdődött és október 28-áig tartott.
NATO: 1949. április 4-én alapították Washingtonban, a hidegháború nyugati tömbjének
védelmére a Szovjetunióval és szövetségeseivel szemben. Magyarország 1999-ben lett a tagja.
olajválság: Az olajárak radikális emelkedése. Meggyengítette a Szovjetuniót, a hidegháború
idején.
peresztrojka: A Szovjetunióban 1985-ben elindított gazdasági-társadalmi reformcsomag
neve.
prágai tavasz: Csehszlovákiában 1968-ban reformkísérlet volt az „emberarcú szocializmus
kialakítására”. A változások leállítására augusztus 21-én szovjet, lengyel, magyar, bolgár
csapatok szállták meg Cehszlovákiát. Fegyveres harcok nem alakultak ki, de a reformereket
komolyan elmarasztalták.
szuezi válság: A Szuezi-csatorna egyiptomi fennhatóság alá kerülése 1956-ban, amiért Nagy-
Britannia, Franciaország és Izrael háborút indított Egyiptom ellen.
szuperhatalom: Olyan állam, amely gazdasági, katonai és diplomáciai hatalmánál fogva,
képes érdekét érvényesíteni az egész világon. Így az egész világ eseményeire jelentős hatása
van.
Varsói Szerződés: A szovjet érdekszférába tartozó országok katonai szervezete. A NATO
ellentételezésére Varósban hozták létre 1955-ben. A szerződés lehetővé tette, hogy a
szocialista országok területén szovjet csapatok állomásozzanak.
vasfüggöny: A hidegháború idején a keleti és nyugati tömböt elválasztó kerítés neve,
amelynek a célja az volt, hogy ellenőrizze, később megakadályozza a keleti országokból
nyugatra áramló mozgást.
vietnámi háború: A vietnámi háború alapvetően az (első) indokínai háború folytatásának
tekinthető, amelyet Franciaország vívott volt gyarmata, Indokína visszaszerzéséért a Ho Si
Minh vezette, Việt Minh nevű függetlenségi mozgalom csapatai ellen.

Ben Gurion: Izraeli miniszterelnök. (1886-1973)

Brezsnyev: Szovjet politkus. (1906-1982)
Gorbacsov: Orosz nemzetiségű szovjet politikus. (1931-2022)
Hruscsov: Szovjet kommunista politikus. (1894-1970)
Kennedy: USA elnöke. (1917-1963)
Mao Ce-tung: Kínai forradalmár. (1893-1976)
Sztálin: Szovjet politikus, kommunista kormányfő. (1878-1953)
Truman: USA elnöke. (1884-1972)
 1947-ben történt a Párizsi békekonferencia. Ezt követően Nyugat-Európában szabad
választások voltak, Kelet-Európában pedig sok helyen segítettek hatalomra jutni kommunista
kormányokat. Ebben az évben jött létre a Marshall-segély, mely egy gazdasági segélyprogram
volt, tehát igyekeztek a háború utáni gazdasági visszaállásra.

Az USA a háború miatt hatalmas összeget ad az európai újjáépítésre és újra

rendezésre, s 1950-re ugyan Nyugat-Európa gazdasága fellendül, de a Szovjetunió Kelet-
Európának megtiltja a pénz elfogadását. Ennek oka a két szuperhatalom közötti hidegháború
volt, ami a katonai-politikai és ideológiai szembenállást jelentette. Az állandó versengéstől és
fegyverkezési versenytől a világ kétpólusúvá vált, s ugyan valódi háború sosem alakult ki, de
számtalan polgárháborút és helyi háborút okozott, illetve a Szovjetunió tervgazdaságot hozott
létre, melynek lényege a piacgazdaságtól való elhatárolódás volt, így tudta minél inkább
erősíteni hatalmát a K-Európai országok fölött. 1947-ben íródott a Truman-elv, mely Truman
amerikai elnök nevéhez köthető, s lényege a feltartóztatás politikája a szovjetek és a
kommunizmus terjedése ellen. 1949-ben létre jött a NATO, amibe az USA, Kanada és a NY-
Európai országok tartoztak, s ezzel kialakult az egyik katonai tömb.1848-49ben zajlott
eközben az első Berlini válság, melyben a szovjetek blokádot szerveztek Németországban, s
létre jött az NSZK ÉS AZ NDK, az USA meg légihíddal próbálta segíteni a ketté választott
országot, de 49re feloldották a blokádot a szovjetek. Keleten 1950-ben a világháború után
ketté szakadt Korea kommunista támogatott északi része megtámadta az USA által támogatott
délit. 1953-ban fegyverszünetet kötöttek, s a tűzszüneti vonal mentén ketté osztották az
országot. Ezzel párhuzamosan zajlott a két szuperhatalom között a fegyverkezési verseny,
melyben például kifejlesztették az atombombát, illetve a hidrogénbombát 1952-ben az USA, s
53-ban a Szovjetunió is. Ez a kölcsönös elrettentés politikájának a része volt, hogy
meghátráltassák egymást. 1955-re létre jött a másik katonai tömb is, melyet a Varsói
szerződésben rögzítettek. Tagja volt a Szovjetunió és a többi kommunista ország. 1961-re
felhúzták a szovjetek berlini falat, mely fix blokádot jelentett Németországban 1989-ig.1957-
69 között zajlott a két tömb között az űrverseny is, s ugyan az első mesterséges tárgyat a
szovjetek juttatták az űrbe, de az első ember aki holdra szállt 1969-ben Neil Armstrong
amerikai űrhajós volt. 1959-ben Kubai forradalmárok szovjet támogatást fogadtak el, de
1961-ben Kennedy jóváhagyásával partraszállást hajtottak végre, hogy leverjék a felkelőket.
1962-ben titokban a szovjetek bombákat telepítettek Kubában, melyet észrevett az amerikai
felderítés, s Kennedy ultimátumot adott Szovjetuniónak.

13 nap tárgyalás után mindkét tömb teljes felfegyverzettséggel nézett farkasszemet

egymással, de végül Hruscsov engedett, mert az amerikai fenyegetés komoly volt, s a
szovjetek leszerelték a nukleáris rakétákat, az USA pedig garantálta, hogy nem támadja meg
Kubát.