A kétpólusú világ kialakulása

ENSZ megalakulása
1945 elején létrehozták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ)
célja: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása.
Feladata: a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok előmozdítása is.
ENSZ vezetője: főtitkár
Legfontosabb szervei:
 Közgyűlés: valamennyi tagállam részvételével évente ülésezik. Döntési joga nincs.
 Biztonsági Tanács: kötelező érvényű határozatokat a Tanács hozza, amely egy évben többször is
tanácskozik. A Biztonsági Tanácsban a világháború győztes nagyhatalmai állandó tagságot kaptak. Ők
vétójoggal rendelkeznek.

A II. világháborút lezáró békekonferencia 1946-ban ülésezett Párizsban. A legfontosabb kérdések egy része
már a korábbi egyeztetéseken eldőlt.
Elsősorban a Potsdamban hozott döntések voltak meghatározóak. Ennek értelmében a Szovjetunió megtarthatta
II. világháború elején elfoglalt területeket.
A nyelvhatárok módosították: szentesítették több millió német erőszakos kitelepítését. Elsősorban:
Csehországból, Lengyelországból.
1947-ben aláírták a párizsi békeszerződéseket a veszteses országok egy részével.
Németországgal a Japánnal sohasem kötöttek békét.
A győztes nagyhatalmak nem tudtak egymással megegyezni a békefeltételekben és négy megszállási övezetre
osztotta fel a két országot.

Szemben álló táborok

Megerősödött az USA és Szovjetunió és ún. szuperhatalommá vált.
A következő évtizedek politikájára kettejük harca nyomta rá a bélyegét.
A világ két ellentétes táborra szakadt.  kétpólusúvá vált
J Nyugati demokráciákban. több párt rendszer, szabad választások
J Kommunista országokban: egy pártrendszerű diktatúra

A szovjet fenyegetés felismerése után az USA új külpolitikába kezdett.

Lényege: hogy az USA fel akarta tartóztatni a kommunizmus terjedését.

Marshall-segély: Marshall amerikai külügyminiszter javaslatára az USA jelentős anyagi segítséget adott az
európai államoknak.

Sztálin elutasította a lehetőséget.

A két tábor gazdasági téren is versengeni kezdett egymással.

Kommunista hatalomátvételek Közép-Európában

A Szovjetunió minden erőfeszítést megtett, hogy a befolyása alá került országokban kommunista diktatúrák
jöjjenek létre. A kommunisták szovjet támogatással félreállították a polgári pártok képviselőit:
 megfélemlítették
 bebörtönözték vagy
 száműzetésbe kényszerítették

1949-re a szovjet befolyási övezet minden országában befejeződött a sztálinista diktatúra kiépítése.

A hidegháború kibontakozása
Németország kettészakadása
A négy részre osztott Németországban a volt szövetségesek között kiéleződtek az ellentétek.
A 3 nyugati hatalom (angol, francia, amerikai) képtelen volt együttműködni a szovjetekkel.
 saját zónáikban új pénzt vezettek be, ezért megindult az ország két részre szakadása.
 A főváros Berlin szintén 4 zónára volt osztva.
A nyugati zónákat körül vette a szovjet megszállási övezet.
Ezt kihasználva Sztálin blokád alá vette Nyugat-Berlint ( lezárta az utakat, vasutat, megakadályozta a
városba élelmiszer, gyógyszert és fűtőanyagot szállítsanak.). Az USA azonnal ellátta a nyugati zónákat.
1949-ben a 3 nyugati zónából létrejött a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)
Válaszként a szovjet zónából létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK)
Németország két részre szakadt.

A két szuperhatalom közötti viszony elmérgesedett. Mivel katonai összecsapásra nem került sor, a következő
évtizedeket  hidegháborúnak nevezték.

1949-ben megalakult az Észak Atlanti Szerződés Szervezete (NATO), a nyugati hatalmak szovjetellenes
katonai szövetsége.
Közös védelmi rendszer  ha bármelyik országát támadás éri a többi tagnak segítséget kell nyújtania.
 békefenntartó tevékenység
 célja: szabadság és biztonság védelme

A berlini válság csaknem fegyveres konfliktussá fajult. Mind a Szovjetunió, mind csatlós államai erőteljesen
fegyverkeztek. Az USA is gyors ütemben fejlesztette haderejét. (1945 atombomba később hidrogén bomba).
Ezzel megindult a fegyverkezési verseny az USA és Szovjetunió között.
1950-es évek elején koreai válság  majdnem kitört a 3. világháború Koreát két részre osztották északot a
szovjetek, déli részt az USA támogatta.

Sztálinista Tábor
A kommunista táboron belül Jugoszlávia önálló módon politizált. Sztálin 1948 nyarán éles politikai támadást
indított az ország ellen.
A többi ország sem mert külön utakon járni. A tábor minden országa ugyanazt a politikát folytatta, mint a
Szovjetunió.
 fegyverkeztek, erőltetetten fejlesztették az ipart
 termelőszövetkezetekbe kényszerítették a parasztokat
 a kommunisták mindenütt terrorral biztosították az uralmukat  megszűnt a sajtószabadság
 a hétköznapi emberek a félelem légkörében éltek
 a kommunista országok igyekeztek elzárkózni a Nyugattól  megszűnt a szabad utazás
Európa közepén leereszkedett a „vasfüggöny”.

Az Európán kívüli világ

Latin-Amerika
A dél- és közép-amerikai országok fejlődésére az Egyesült Államok gyakorolta a legnagyobb hatást.
A legtöbb latin-amerikai állam történelmét a diktatúrák jellemezték.
Kubában 1950-es évek végén forradalom buktatta meg a diktátort. Kuba ezt követően a Szovjetunóhoz
közeledett, és hamarosan kommunista diktatúrává vált.

A gyarmati területek az önállóság útján

A második világháború idején a gyarmattartó országok kimerültek. A gyarmatok lakói úgy érezték, hogy
kivívhatják a függetlenségüket.
E törekvésüket támogatta az USA és a Szovjetunió is.
 A háború után elsőként a kelet-ázsiai országok nyerték el a függetlenségüket.
 Az ötvenes években Észak-Afrika, a következő évtizedben pedig a kontinens többi állama is elszakadt a
gyarmatosítóitól
Ezzel a világ csaknem összes országa önállóvá vált.

Kelet- és délkelet-Ázsia
A II. v.háború után Kínában véget ért a japán megszállás. Az országban rögtön polgárháború tört ki.
Ez a harc a kommunisták győzelmével ért véget: Kína sztálinista jellegű diktatúrává vált. Az 1970-es évektől
azonban változás következett be. Kapcsolatokat építettek ki a nyugattal. Gyors gazdasági növekedés indult meg.
India 1947-ben nyerte el függetlenségét a brit koronától. Vallási ellentétek miatt azonban az ország több részre
szakadt. India demokratikus állammá alakult.
Vietnám az 1950-es évek közepén vált függetlenné. A küzdelem során az ország Koreához hasonlóan
kettészakadt, majd polgárháborúba sodródott. A háború az északi kommunisták győzelmével és Vietnám
egyesítésével ért véget.

Közel-Kelet: Az Arab-Izraeli háborúk

A 20 sz. elején a zsidóság körében kialakult az önálló állam eszméje. Ezt Palesztina területén kívánták
létrehozni, ahol ekkor már arabok éltek.
Amikor megindult a zsidók visszatelepülése, feszültség alakult ki a bevándorlók és a palesztin arabok között.
Az ENSZ megpróbálta a válságot békésen rendezni: a területet három részre osztották (Izraelre, Palesztinára, és
az ENSZ ellenőrzése alatt álló Jeruzsálemre)
1948-ban létre jött a független zsidó állam, Izrael.
A felosztás elleni tiltakozásként a szomszédos arab államok megtámadták Izraelt, amely azonban legyőzte őket.
A következő évtizedekben újabb arab-izraeli háborúkra került sor.
Bár időnként születtek megegyezések, az igazi béke azóta sem valósult meg.

Afrika évtizede
Nagy elmaradottságuk miatt utolsóként a fekete földrész gyarmatai vívták ki az önállóságukat.
Az 1960-as években a legtöbb afrikai állam elnyerte függetlenségét.

A Harmadik világ
Hamarosan kiderült, hogy a politikai függetlenség nem megoldás minden problémára.
A legtöbb volt gyarmat a mai napig súlyos gazdasági és társadalmi nehézséggel küszködik.
 A túlságosan nagy népszaporulat és a rossz egészségügyi viszonyok miatt egyes területeken éhínség és
járványok pusztítanak.
 a fejletlen oktatási rendszer miatt magas az írástudatlanok száma.

A volt gyarmati területek jelentősen különböztek mind a kapitalista, mind a kommunista tábortól. Ezért
együttesen harmadik világnak vagy fejlődő országoknak nevezik őket.

Enyhülés és szembenállás
Az enyhülési folyamat kezdete
1953-ban meghalt Sztálin. Ezután a Szovjetunió és az USA között a hidegháborús feszültség jelentősen
csökkent. Ezt a folyamatot enyhülésnek nevezzük.

Sztálin halála után megindult a harc a hatalomért.

Ezt a párt új főtitkára Hruscsov nyerte meg. Aki szakított Sztálin örökségével.
A főtitkár elítélte a sztálinizmus bűneit és a személyi kultuszt is.
A Szovjetek külpolitikája is módosult. Megjelent a békés egymás mellett élés gondolata.
A két szuperhatalom vezetői tárgyalóasztalhoz ültek. Ausztria négyhatalmi megszállása véget ért, és az ország
visszanyerte önállóságát.

Berlini fal
Németország megosztottsága további feszültségforrást jelentett.
NSZK-t felvették a NATO-ba, ezt a szovjet vezetés háborús fenyegetésnek tekintette.  válaszul 1955-ben
megalakult a kommunista tábor katonai szövetsége a Varsói Szerződés
Újabb ellentét alakult ki Nyugat-Berlin miatt.
 többszázezren menekültek át az NDK polgárai közül, ezért a keletnémet vezetés gátat akart szabni a
kivándorlásnak  1961-ben felépítették a hírhedt berlini falat

Kubai rakétaválság és következményei

A szuperhatalmak között újabb háborús veszélyt jelentett a kubai rakéta válság.
A Szovjetunió 1962-ben támadó rakétákat akart telepíteni Kubába.  ez közvetlen fenyegetés volt az Egyesült
Államok számára. Kennedy elnök erőteljes fellépése végül meghátrálásra kényszerítette a szovjeteket.
A világot néhány napon át az atomháború réme fenyegette.

A két szuperhatalom birtokában már annyi atomfegyver volt, hogy bevetésük világméretű pusztulást okozott
volna.
Kialakult az „elrettentés egyensúlya”.
A kubai rakétaválság után ezért fegyverzetkorlátozási tárgyalások indultak meg.
Válságok a kommunista táboron belül
Sztálin halála után sorra bontakoztak ki a kommunizmus elleni tiltakozó akciók Közép-Európában.
 NDK-ban tört ki munkásfelkelés  szovjetek tankokkal taposták el
 Lengyelországban több alkalommal robbantak ki nagyobb tüntetések, lázongások a rendszer ellen
 1956-ban kirobbant magyar forradalmat fegyverrel verte le a Szovjetunió
 1968-ban Csehszlovákiában a kommunizmus átfogó reformját próbálták megvalósítani. Ellenzéki
csoportok jöttek létre. Szabad választásokat, demokráciát követeltek.  az új szovjet vezető:
Brezsnyevnek elfogadhatatlan volt. A szovjet hadsereg szövetségeseivel együtt bevonult
Csehszlovákiába.

Újabb lépések az enyhülés érdekében

Az előző évtized feszültségei után az 1970-es évek elejére ismét enyhült a szuperhatalmak közötti
szembenállás.
Az NSZK elismerte az NDK önálló állami létét, és egy szerződésben elfogadta Lengyelország nyugati határait is.
Az enyhülési politika csúcspontja az 1975-ös helsinki értekezlet volt.
A tanácskozáson részt vett a két szemben álló tábor valamennyi jelentős országa. A hosszas tárgyalások egy
közös zárónyilatkozat aláírásával értek véget.
 Itt rögzítették az alapvető emberi jogokat.
 Az aláíró felek vállalták, hogy fokozatosan megkönnyítik a más országokba történő utazásokat.
 ígéretet tettek a külföldi újságok és könyvek terjesztésének engedélyezésére is.
A vasfüggöny mögött élő emberek is egyre jobban megismerhették a nyugati világot.

A hidegháború vége

„Kis Hidegháború” nyolcvanas években

A szovjet hadsereg 1979-ben bevonult Afganisztánba. Célja szovjetbarát kormány hatalomra segítése. E
katonai akció az enyhülés folyamatát lassította. A szuperhatalmak között újraindult a fegyverkezési verseny.
Az amerikai elnök Reagen rakétaelhárító rendszert akart a világűrbe telepíteni. Szovjetunió gazdasága a
fegyverkezési versenyben teljesen kimerült.

Hidegháború vége szovjetunió felbomlása

A gazdasági válság miatt 1980-as években az új szovjet vezető Gorbacsov reformokat hirdetett.
Kiterjesztette a demokratikus jogokat, szabadabb vélemény nyilvánítás, katonaság létszámának csökkentése. A
Közép - Európa feletti hatalmáról is lemondott, csapatait kivonta. Az országon belül a nemzetiségi
feszültségek növekedtek. A nemzetiségi erők fellépése miatt 1991 végén Szovjetunió felbomlott. A Varsói
Szerződés is megszűnt. A hidegháború lezárult. A világon egy szuperhatalom maradt az Egyesült Államok.

Lengyelország nyugtalan évtizede.

1980-ban újabb sztájkok rázták meg Lengyelországot, a megalakult a független szakszervezet Szolidaritás.
A lengyel pártvezetők katonai erővel törték le az ellenállást. Betiltották a Szolidaritást, de a szervezet titokban
tovább működött. A rendszeres sztrájkok következtében Lengyelország súlyos gazdasági válságba került.
1989 nyarán választásokat írtak ki és a Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott. Lengyelország parlamenti
demokráciává alakult.
„10év-10 hónap-10hét-10 nap-10 perc”
1989-ben földrengésszerű politikai változások zajlottak Közép-Európában. Magyarországon a
megerősödött ellenzék tárgyalásokkal elérte a békés rendszerváltást. A többi állam lakossága is megmozdult.
NDK állampolgárai 1989 nyarán tömegesen jutottak el NSZK-ba a magyar határ megnyitásával. Ezzel a
vasfüggöny leomlott. NDK-ban tömegessé váltak a tüntetések. Ledöntötték a berlini falat, a kommunista
hatalom megbukott. Csehszlovákiában is lemondott a pártvezetés. Romániában forradalom tört ki,
kivégezték a gyűlölt diktátort . Összeomlott a kommunista rendszer Bulgáriában és Jugoszláviában is. A
nemzetiségi és vallási feszültségek Jugoszláviában polgárháborúhoz vezetett az ország több részre szakadt.
Csehszlovákia békés úton vált ketté Csehországra ésSzlovákiára.
Németország újraegyesítése
NDK-ban végbement rendszerváltás megnyitotta a lehetőséget a két német állam egyesítésére. A négy egykori
megszálló hatalom és a két német állam megállapodott a német egyesülésről. 1990 őszén létrejött az egységes
Németország
A gazdasági növekedés kora

Az újabb ipari forradalom

A második világháború idején felgyorsult a technikai fejlődés. A tudomány és technika jelentősége 1945 után
tovább nőtt. A kutatások most már kutatóintézetekben folyik, új találmányok a számítástechnika és atomenergia
vált jelentőssé. A korábbi élenjáró iparágak jelentősége csökkent, új húzóágak alakultak pl. számítástechnika.
A kommunista országok továbbra is a hagyományos iparágakat fejleszti pl. vaskohászat, gazdaságilag
lemaradtak a Nyugattól. A termeléshez egyre több tőke és energia és képzett munkaerőre volt szükség. A
fejlett és fejlődő országok között a szakadék tovább mélyült.
A világgazdaság 1945 után
A világ pénzügyi rendszerét stabilizálták, az USA pénznemét a dollárt tették meg a nemzetközi
kereskedelem és a pénzpiac fizetőeszközévé. Létre jött a Világ Bank és a Nemzetközi Valutaalap.
A romokban lévő Európát is gyorsan sikerült újjáépíteni. A Marshall-segélyt elfogadó Nyugat –Európa
gazdasága gyorsan fejlődött. A gyors fejlődés igazolta a piacgazdaság fölényét a tervgazdasággal szemben.
A háború után felgyorsult Japán gazdasági fejlődése, gazdasági nagyhatalommá nőtte ki magát.
Egységes Európa kezdetei
Az egységes Európa megteremtése már a két világháború között is felmerült, de a gazdasági válság, a második
világháború majd a hidegháború ezt megakadályozta. Ezért csak Nyugat-Európában indult meg az integráció
folyamata. 1951-ben alakult meg az Európai – Szén és Acélközösség a Montánunió tagjai
Franciaország,NSZK , Olaszország, Belgium,Luxemburg,Hollandia
A gazdasági integrációt 1957-ben a római szerződés aláírásával mélyítették el. A Montánunió hat országa
létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget /EGK) . Eltörölték egymás közötti kereskedelemben a vámokat,
szabad árú, tőke és munkaerő mozgás.
A Maastrichti szerződés aláírásával 1992-ben az EGK és a Montánunió vezető szerveit Európai
Közösségek néven összevonták.
Bővítés és az integráció elmélyítése
A tagállamok sokat vitatkoztak az EK jövőjéről. Egyes országok a bővítés, mások pedig az integráció
elmélyítését tartották fontosnak. 1973-ban Dánia, Egyesült Királyság és Írország 1981-ben Görögország, 1986-
ban pedig Portugália és Spanyolország csatlakozott a szervezethez. Fokozatosan előrelépés történt az integráció
területén is. A Montánunió közgyűléséből létrejött az Európai Parlament képviselőit a tagállamok polgárai
választják meg. Megkezdődött a belső határok „lebontása” . A tagok közös pénzt hoztak létre /euró),
egységesítették a vám , adó és jogrendszerüket. Elkezdődött a tagállamok külpolitikájának összehangolása.

Az olajválság és a globalizálódás kezdete

Az olajárrobbanás
A fejlett országok a gazdasági növekedés miatt egyre több kőolajat és földgázt használtak. Keresletet csak
behozatallal lehetett kielégíteni. Ezt kihasználva 1973-ban a kitermelők a többszörösére emelték a kőolaj
árát. Közvetlenül az arab-izraeli háború miatt álltak bosszút. Az üzemanyag árak megnövekedett, az egész
világon gazdasági válság alakult ki. A válságból a kiutat a takarékosság és a gazdaság
szerkezetváltoztatása jelentette. A kevés energiát felhasználó iparágak fejlődtek pl .számítástechnika. A
gyártási folyamatokat részekre bontották, minden elemet ott állítottak elő ahol a leggazdaságosabb volt.
A kistigrisek felemelkedése
A nyersanyagban szegény távol-keleti államok „kis tigrisek”sikeresen feltudtak zárkózni. Dél-Korea volt
közülük a legjelentősebb. Sikerük titka az oktatás fejlesztése, a lakosság szorgalma és takarékossága volt. A
legmodernebb csúcstechnológiát használták fel.
Környezett károsítás
A technika fejlődésével jelentős természetátalakító folyamatok indultak el. Sok helyen irtják az erdőket, egyre
több növény védőszert alkalmaznak, növekszik a káros gázok kibocsájtása, levegőszennyezés és a növekvő
szemét súlyos gondokat okoz. okozzák Legsúlyosabb pusztítást atomkatasztrófák okozhatják. Csernobili
atom erőműben bekövetkezett robbanás emberi mulasztás miatt súlyos károkat okozott.
Globalizáció kezdete
1970-es évek olajválsága után a nagyvállalatok a termelést a világ számos pontjára telepítették ki, költség
csökkentés miatt. A termelés globalizálódott világ méretű lett. A tőke, az árú az információ korlátlanul
áramlik a mamut cégek között. A jelentősebb bankok is határok nélküli erővé válnak, kialakul a nemzetközi
pénzvilág.
Társadalmi változások
Népesedési folyamatok és következmények
1945 után a világ népessége rohamos növekedésnek indult. A fejlődő országok lakossága különösen
gyorsan nőt. A népességrobbanás a szegény államoknak ma is komoly nehézségeket okoz. (éhezés, gyerekek
egy része nem jár iskolába, városi nyomornegyedek) A fejlett országokban szintén nőtt a népesség. Nőt az
életkor, a hazásságok száma, csökkentek a válások. . Az 1960-as évek közepétől csökkent a gyerekek száma.
(születésszabályozás) Napjainkban a népesség inkább fogy, válságban a család intézménye. A fejlett
országokban a társadalom elöregedése a jellemző.
Népesség vándorlása
A második világháború óta több millióan költöztek egyik államból a másikba. Sokan a jobb élet
reményében próbáltak szerencsét. A gyarmatokról sokan jöttek Európába, afrikai és ázsiaiak jöttek Nyugat-
Európába, latin-amerikaiak Észak-Amerikába. A nyolcvanas évektől korlátozó intézkedéseket hoztak a
bevándorlás csökkentésére. Nőtt az illegális bevándorlás. Sokan voltak azok is akik a háborúk , üldöztetés
elől menekültek. (India-Pakisztán szétválása, Jugoszlávia szétesése)
Fogyasztói társadalom
1950-es évektől a gazdasági fejlődés miatt a fejlett országokban jelentősen nőtt az életszínvonal.
Háztartások gépesítése, új áruk megjelenése, fogyasztás emelkedése. Kialakult a fogyasztói társadalom. A
későbbiekben a reklámok arra ösztönözték a vásárlókat, hogy szükségleteiken felül is vásároljanak.
Növekedett a felesleges termékek, a szemét mennyisége. A modern életforma sok egészségügyi problémát is
okozott.( elhízás, szenvedélybetegségek)
Jóléti állam kialakulása
A gazdasági növekedéssel függött össze a jóléti állam kialakulása. A bevételek emelkedésével az állam nagy
összegeket tudott fordítani az egészségügyre,nyugdíjellátásra,lakásépítésre, oktatási színvonal emelésére.
Az állam mindenki számára jólétet kívánt teremteni.
A jóléti állam tipikus társadalmi rétege a középosztály. A jóléti államban a gépesítés következtében a
mezőgazdaságban már nagyon kevesen dolgoznak, sőt az ipari munkások száma is csökken. Az emberek nagy
része a szolgáltatásban dolgozik. Itt nem anyagi javakat termelnek, hanem az emberek szükségleteit elégítik ki.
( egészségügy, oktatás, kultúra)
Magyarország a szovjet táborban

Újrakezdés a háború után

1945 tavaszán egy vesztes háború után kellett hozzálátni Magyarország újjáépítéséhez.
1944 végén Debrecenben új kormány alakult.
Első intézkedéseik egyike, hogy fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval.
Az egyezmény értelmében felállították a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB).
Az ország egésze szovjet megszállás alá került.
A szovjetek támogatásával a kommunisták megszerezték a legfontosabb hatalmi pozíciókat.
Az új kormány 1945 tavaszán földreformot hajtott végre.
A földeket a legszegényebb parasztok között osztották szét.

Parlamenti választás
1945 novemberében zajlott hazánk addigi legszabadabb választása. A választást a kisgazdapárt nyerte meg.
A kisgazdák akár egyedül is kormányozhatták volna az országot.
A SZEB nyomására azonban koalíciót kellett kötniük. Az új miniszterelnök: a kisgazdaTildy Zoltán
1946 elején kikiáltották a köztársaságot. Köztársasági elnökké Tildyt választották, ezért a kormányfői
poszton Nagy Ferenc követte.

Háború utáni népmozgások

A második vh. következményeként jelentős népmozgásokra került sor Magyarországon. Sokan menekültek
Nyugatra.
A környező államokból viszont sok magyar költözött hazánk területére.
A potsdami konferencia határozata értelmében megkezdték a magyarországi németek kitelepítését
Németországba.
A csehszlovák vezetők ugyanezt a sorsot szánták az ottani magyarság számára.

Gazdasági helyzet
A romokban heverő ország újjáépítése gyors léptekkel haladt.
Komoly terhet jelentett a megszálló szovjet hadsereg ellátása és a háborús jóvátétel.
Súlyosabb áru- és élelemhiány alakult ki.
1946 nyarán olyan gyorsan romlott a pengő értéke.
Az emberek közvetlenül cserélték egymás között az értékeiket.
Ezt a helyzetet zárta le a forint bevezetése 1946 nyarán. Az új pénz értékállóságát nagy erőfeszítésekkel
sikerült biztosítani.

Magyarország szovjetizálása

A Párizsi béke
A magyar közvélemény abban bízott, hogy a határok mentén élő magyarlakta területeket visszacsatolják
hazánkhoz.
1947 februárjában Párizsban aláírták a békeszerződést. Csak egy ponton módosították a trianoni határokat, ott
is hazánk rovására jóvátételt kellett fizetnünk.
A szerződés lehetővé tette, hogy továbbra is állomásozzanak hazánkban megszállók.

A „Szalámitaktika”
A Magyar Kommunista Párt (MKP) célja az volt, hogy felmorzsolja a kisgazdapártot. Ez volt a
szalámitaktika.
1947 májusában megvádolták Nagy Ferencet is, aki kénytelen volt lemondani a miniszterelnökségről.

A „Kékcédulás” választás és következményei

1947 augusztusára új választásokat írtak ki. A kommunisták nem riadtak vissza a választási csalásoktól sem. Az
MKP a legerősebb párt lett a parlamentben, hiszen a kisgazdapártot sikerült feldarabolni.

Az egypártrendszer kialakítása
1948-ban az MKP és a szociáldemokrata párt egyesült. Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP).
Vezetője: Rákosi Mátyás lett.
A kommunisták létrehozták az ún. Népfrontot.
Az 1949-es választásokon már csak a Népfrontra lehetett szavazni. Kialakult az egypártrendszer.
A Pártállam
1949 nyarán az országgyűlés elfogadta Magyarország első írott alkotmányát.
A gyakorlatban az országgyűlés teljesen jelentéktelenné vált. Évente csak néhány napot ülésezett és szerepe az
volt, hogy az MDP javaslataira automatikusan rábólintson.
A városokban és a falvakban szovjet mintára tanácsokat hoztak létre.
Az országot az immár egyedüli párt, az MDP irányította.
A párt és az állam összeolvadt. Ezt nevezzük pártállami berendezkedésnek.
Rákosi Mátyás a párt főtitkáraként korlátlan hatalmat élvezett.

A Rákosi-diktatúra

Tervgazdálkodás
A kommunisták a gazdasági életet is gyökeresen átalakították. Céljuk a magántulajdon megszüntetése volt.
Ezért a vállalatokat állami tulajdonba vették, azaz államosították.
Bevezették a tervgazdálkodást. Ebben a rendszerben a termelést állami tervek irányították.

A „Vas és acél országa”

Rákosiék Magyarországot a „vas és acél országává” akarták tenni. Túlzott mértékben fejlesztették a kohászatot.
Emiatt a lakosság ellátása veszélybe került, az emberek éheztek.

Parasztság sorsa
1948-ban megkezdődött a kollektivizálás. Rákosi a parasztokat igyekezett termelőszövetkezetekbe (tsz-ekbe)
kényszeríteni.
Nőttek az adóik és a beszolgáltatási terheik.
A módosabb parasztokat, a kulákokat különösen súlyos üldöztetés érte.

Fellépés „A rendszer ellenségeivel” szemben

Sorra indultak a koncepciós perek. Ezek közül kiemelkedett a korábbi belügyminiszter, Rajk László elleni
eljárás.
A perek során nemcsak a tanúk, de a vádlottak, az ügyvéd és a bíró is előre megírt és betanult szöveget mondott
el.
A letartóztatások és a vallatások kivitelezője az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) volt.
Több papot, egyházi méltóságot börtönbe zártak. Pl. Mindszenty József esztergomi érseket

Tömegterror és személyi kultusz

Az ÁVH az egész lakosságot rettegésben tartotta. A régi uralkodó osztályoknak a tagjait kitelepítették.
A terror a szegényparasztokat és munkásokat is sújtotta. Bárkit internálhattak és munkatáborokba hurcolhattak.
1949 és 1953 között több mint egymillió ember ellen indult büntetőeljárás.
Rákosi és Sztálin körül személyi kultusz bontakozott ki.

Az „új szakasz” és kudarca

Nagy Imre reformjai

1953-ban meghalt Sztálin. Utódai eltávolodtak a sztálinizmustól.
Felszólították Rákosit, hogy a miniszterelnöki posztot adja át Nagy Imrének.
Nagy Imre első beszéde óriási hatást keltett.
Azt ígérte, hogy új szakasz indul el. Valóban így történt:
 felszámolták az internálótáborokat
 felhagytak az erőltetett iparosítással,
 csökkentették az árakat és növelték a béreket
 véget ért az erőszakos kollektivizálás

Harc a párton belül

Rákosi Mátyás kezdettől fogva támadta Nagy Imrét.
A korábban egységes vezetés két táborra szakadt. A miniszterelnök elérte, hogy a törvénytelenül elítélteket
rehabilitálják, úgy tűnt, a pártharcokból Nagy Imre kerül ki győztesen.

Az új szakasz bukása
Az enyhülés folyamata is megtorpant, amikor a NATO tagjai sorába hívta az NSZK-t.
Az új nemzetközi helyzetben a szovjetek ismét Rákosit tolták előtérbe.
1955 tavaszán a miniszterelnök lemondásra kényszerült. Kizárták a pártból is.
Rákosi megkísérelte újra korlátlanná tenni hatalmát.

Úton a forradalom felé

A reformok híveit már nem lehetett elhallgattatni. Sokan bírálták Rákosi rendszerét.
Moszkva nyomására leváltották Rákosit az MDP éléről. Utóda Gerő Ernő lett.
A döntés felháborodást keltett az emberekben.
1956 októberében Szegeden megalakult az első olyan szervezet, amely nem tartozott a párt irányítása alá.

1956-os forradalom

Október huszonharmadika
1956. október 23-án délutánra az egyetemisták tüntetést szerveztek.
Út közben mind többen csatlakoztak a felvonulókhoz. A zászlókból kivágták a gyűlölt Rákosi-címert. Ez vált a
forradalom jelképévé.
Sztálin szobránál is összegyűltek az emberek. Sikerült ledönteniük a gyűlölt emlékművet.
A Rádió székházánál eldördültek az első lövések.
A felkelők elfoglalták a Rádió épületét.
A városba szovjet tankok nyomultak. A budapestiek felvették ellenük a harcot.

A forradalom győzelme
Az MDP engedett. Nagy Imrét miniszterelnökké nevezték ki.
Október 25-én a Parlament előtt sortüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre.
Nagy Imre elfogadta a felkelők követeléseit, és az eseményeket nemzeti demokratikus forradalomnak
minősítette.
Elismerték a többpártrendszert.
Feloszlott az MDP, s megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP).
Nagy Imre bejelentette, hogy Magyarország kilép a Varsói Szerződésből, és semleges, független állammá alakul.

Szovjet beavatkozás – forradalom leverése

November 4-én a szovjet csapatok újabb támadást indítottak.
Megalakult egy új kormány, melynek vezetője Kádár János lett.
Az ún. Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány együttműködött a megszállókkal.
Felkelőcsoportok még egy hétig folytatták a szabadságharcot.

A forradalom jellege és jelentősége

1956 forradalma igen sokszínű volt. Két jelentős irányzat emelkedett ki. Az egyiknek a követői nyugati típusú
polgári demokráciát akartak létrehozni, a másik hívei az 1945 után kialakult rendszer átfogó reformját
tűzték ki célul.
Bár a forradalom elbukott, hatása mégis óriási volt, a sztálinizmust többé nem lehetett visszaállítani.
A szabadságért küzdő magyarok a Nyugat szemében hősökké váltak.

Megtorlás és konszolidáció

A szovjet beavatkozás nem jelentette az ellenállás azonnali megtörését.

Az ellenállás legfontosabb központjai a munkástanácsok és az értelmiség szervezetei voltak.
A munkástanácsokat még a forradalom napjaiban választották meg az egyes dolgozói a munkahelyeiken.
E szervezetek vették át az üzemek irányítását.
Az értelmiség röplapokkal, engedély nélkül kiadott újságokkal és tüntetések szervezésével fejezte ki tiltakozását.
December elején végül az ellenállást irányító szervezeteket, a kormány betiltotta.

A Megtorlás
Az MSZMP vezetése december elején ellenforradalommá minősítette az előző hónapok eseményeit.
Az ellenállás megtörését a szovjet csapatok mellett az ún. pufajkások végezték.
Azok, akik nem akartak többé diktatúrában élni, tömegesen távoztak Nyugatra Ausztrián és Jugoszlávián
keresztül.
Hamarosan megkezdődtek a letartóztatások és a perek, amelyek elsősorban a megtorlást és az elrettentést
szolgálták.
A legsúlyosabb ítéleteket a fegyveres felkelők kapták: őket többnyire kivégezték.
Közvetlen munkatársaival együtt erre a sorsra jutott 1958-ban a forradalom miniszterelnöke, Nagy Imre is.
A társadalom megtörése
Kádár kifejezésre juttatta, hogy a rendszer elfogadásáért cserébe anyagi jólétet, folyamatosan emelkedő
életszínvonalat biztosít.
- Megemelték a béreket,
- csökkentették az árakat,
- a mezőgazdaságban eltörölték a beszolgáltatási rendszert
Kádár is meghirdette a kollektivizálás programját. Néhány év alatt sikerült a parasztokat a szövetkezetekbe
kényszeríteni.
Mindez nem olyan brutális eszközökkel, mint Rákosi idejében.

A rendszer megszilárdulása
Az 1960-as évek elején lezárult a konszolidáció folyamata.
Amnesztiát hirdettek, azaz a legtöbb 56-os elítéltet szabadlábra helyezték.
Az MSZMP fokozatosan eltávolodott a sztálinizmustól.
A változások jeleként kimondták, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Ez a Rákosi-féle jelszó („aki nincs velünk, az ellenünk van”) megfordítása volt.
Az új célkitűzés immár a „a szocializmus építése” lett.

Kádár reformjai és rendszerének válsága

Kádár rendszere gyökeresen eltért a többi szocialista országétól. Kádár tudta, nem kockáztathatja egy újabb
felkelés kitörését. Úgy vélte, hogy ha biztosítja az életszínvonal növekedését, az emberek elfogadják a szocialista
rendszert.
Ez a politika hosszú időn át sikeresen működött. Kádár személyisége is eltért Rákosiétól. Elutasította a személyi
kultuszt.

Puha diktatúra
Kádár egyszemélyi vezető volt: meghallgatta mások véleményét is, de ő hozta meg a döntéseket.
Uralma diktatúra volt, mint Rákosié, bár kevésbé elnyomó jellegű. Ezért nevezik puha diktatúrának.
A nyugati sajtó emiatt hívta hazánkat „a kommunista tábor legvidámabb barakkjának”.

A rendszer ellen nyíltan fellépőket azonban üldözték, börtönbe zárták.

Folyamatosan működtek az ÁVH helyébe lépő állambiztonsági szervek, amelyek az emberi jogokat semmibe
véve megfigyelték a társadalmat. (telefon lehallgatások, lakás lehallgatások, leveleket felbontották)

Új gazdaságpolitikai sikerek
Magyarország gazdasági téren is eltérő politikát folytatott. A parasztokat érdekeltté tették a termelésben. Pl.
háztáji gazdaság
Maguk művelhettek meg egy kisebb földterületet.
A mezőgazdaság sikereinek hatására 1968-ban átfogó reformokat vezettek be. Ez volt az „új gazdasági
mechanizmus”.
Ennek lényege: központi tervek fennmaradtak, de a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak a korábbinál.
Egyre több árut szállítottak a nyugati országokba.

A reformok megtorpanása a hetvenes években

A reformnak számos ellenzője volt a párton belül. Kádár mindig is a reformerek és a sztálinisták között
egyensúlyozott. Néhány év elteltével leállította reformokat.
Ez hosszú távon súlyos hibának bizonyult. Újra a központi tervekben előírt, gyakran korszerűtlen termékek
gyártását erőltették.
1973-as olajárrobbanás következtében jelentősen nőttek az energiaárak.
A gazdaság válságba jutott. Az életszínvonalat csak nyugati kölcsönök felvételével sikerült megőrizni.
Hazánk adóssága 10-szeresére nőtt. Az ország a pénzügyi csőd szélére került.

Újabb reformok és válság a nyolcvanas években

A 70-es évek végén a pénzügyi válság, újra szükségessé tette a reformokat. Lehetővé tették az ún. második
gazdaság működését.
Újra megjelent a magántulajdonú termelés és a piacgazdaság csírája hazánkban.
A reformokat azonban már túl későn vezették be.
A Kádár-rendszer az adósság csapdájába került.
Társadalom és kultúra. A mindennapi élet.
A vas és acél országának társadalma
A magyar társadalom gyors ütemben alakult át.
A földreform és az államosítások megfosztották vagyonuktól a gazdagokat, közülük sokan külföldre távoztak.
A Rákosi-korszakban új elitcsoportok alakultak ki.
Valójában az MDP vezető emberei sajátították ki a gazdasági, a tudományos és a művészeti élet irányítását is.
A legfontosabb posztokra csak a párt által támogatott személyek kerülhettek.
A pártelit életszínvonala kiemelkedően magas volt.
A kollektivizálás hatására a parasztok tömegesen hagytak fel a földműveléssel, és a gyárakban kerestek munkát.

A gulyáskommunizmus
A Kádár-rendszer szilárdságának alapja az életszínvonal növelése volt. Ennek érdekében szakítottak a Rákosi-
korszak politikájával:
 folyamatosan emelték a béreket,
 javították a lakosság ellátását
Megszűnt az élelmiszerhiány. A fogyasztás növekedésének ezt az első szakaszát gulyáskommunizmusnak
nevezzük.

Fridzsider-szocializmus
Az új gazdasági mechanizmus következtében az életszínvonal és a bérek még gyorsabban emelkedtek. Az
emberek már tartós fogyasztási cikkeket (pl. hűtőszekrényt, fridzsidert) is vásárolhattak.
A magyar életmód gyorsan modernizálódott. Teret hódítottak a nyugati életforma elemei.
A társadalomban aggasztó jelek is mutatkoztak. A népesség fogyásnak indult.

A szocialista realizmus és a „3T” rendszere

A kultúra irányítását szintén a párt tartotta kézben. Az 1950-es években kialakult a szocialista realizmus.
A Kádár-rendszerben a kultúrpolitika liberálisabbá vált.
Voltak támogatott, tűrt és tiltott művészeti irányok – ezért nevezték ezt 3T rendszernek.

Magyarok a határon túl

A határon túli magyarság sorsa a környező szocialista országokban egyre rosszabbra fordult.
A szomszédos szocialista országok többségében be akarták olvasztani a magyarságot.

A rendszerváltás kezdete
A Kádár-korszak vége
Az 1980-as évek közepére a Szovjetunió meggyengülésével csökkent Magyarország függése Moszkvától. A
rendszernek azonban súlyos problémákkal kellett szembenéznie. A gazdaság válsága tovább mélyült. Az
adósságcsapda miatt egyre erősebben függött az ország a Nyugattól.

Ezek a folyamtok elősegítették az ellenzék kialakulását. Létrejött két jelentős ellenzéki mozgalom is:
 az egyiket nevezik népi vagy nemzeti ellenzéknek
 a másik az ún. demokratikus ellenzék

1987-ben a népiek Lakitelken alakították meg a Magyar Demokrata Fórumot (MDF), a demokratikus ellenzék
létrehozta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ).
Az ellenzék kimondta: „Kádárnak mennie kell”.
1988-ban Kádár elvesztette befolyását.

Pártállam bukása
Az ellenzék megmozdulásai mind gyakoribbá váltak.
Nagy Imre kivégzésének évfordulóin a hatóságok durván léptek fel a tüntetők ellen.
Ilyen körülmények között kezdődött meg 1989, a „csodák éve”.
Pozsgay Imre népfelkelésnek minősítette 1956-ot. Ez döntő fordulatot jelentett. Hamarosan engedélyezték pártok
létrehozását
Kiemelkedő esemény volt Nagy Imrének és mártírtársainak az újra temetése 1989 nyarán.
Világtörténelmi jelentőségű volt az a döntés, hogy a hazánkba menekült keletnémet polgárokat a magyar
kormány engedte az NSZK-ba távozni.
A tárgyalásos forradalom
A nyár folyamán megkezdődtek az ún. Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai.
A tárgyalások lezárulása után az MSZMP kongresszusa határozott a párt megszüntetéséről. Így jött létre a
Magyar Szocialista Párt (MSZP).
Jelentősen átfogalmazták az alkotmányt, biztosították pl.
 az állampolgári szabadságjogokat
 többpártrendszert
1989. október 23-án kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot.
Mai világunk története
Globális világ fő sajátosságai

Globalizáció: a világ távoli részeinek kölcsönös függésbe kerülését, világméretű folyamatok megjelenítését
jelenti.

A globalizáció először a 1970-es években az olajválság után jelentkezett.

A globalizáció túlnőtt a gazdasági életen. A világ országai között kölcsönös függés jött létre. Kialakult egy
globális kultúra és társadalom.

A világ napjainkra „összezsugorodott”: lerövidült az utazás, hírközlő állomások ezrei ontják a híreket a világ
minden pontjáról. Ha valahol történik valami, arról másodpercek alatt tudomást szerzünk.
A szokások is átalakulóban vannak.
Világszerte hódít az amerikai életstílus.
Az üzletek polcain ugyanazokat a termékeket találjuk New Yorkban, Tokióban és Budapesten.

A globalizációnak sok híve és sok ellensége van.

Ellenségei azt állítják, hogy a globalizáció csak egy szűk réteg érdekeit szolgálja. Növeli a társadalmi csoportok
és az országok közötti különbségeket.
Hívei azt állítják: a globalizáció mindenki számára előnyös lehetővé teszi a gazdasági fellendülést, és elősegíti a
demokrácia terjedését.
Társadalmi élet szabályai
Szokás, hagyomány, illem, erkölcs

Bármely közösséghez tartozik is az ember, úgy kell viselkednie, ahogy az a közösségben elvárt. A közösség által
elfogadott, helyesnek tartott szabályokat nevezzük normáknak.

A legrégebbi viselkedésszabályozó rendszer a szokás.

Azokat a cselekvéseket és dolgokat, amelyek nemzedékről nemzedékre változatlan formában fennmaradnak,

hagyománynak nevezzük.

Az erkölcs azoknak a társadalom által elfogadott normáknak és viselkedési mintáknak az összessége, amelyek
magatartásunkat szabályozzák.

Az illem a kulturált viselkedést, a jó modort jelenti. Az illemszabályok segítenek eligazodni pl. abban, hogyan
köszönjünk, hogyan mutatkozzunk be, milyen legyen az öltözetünk hétköznap vagy ünnepen.

Jogok és kötelességek

A társadalmi együttélést szabályozó jogszabályok összességét nevezzük jognak. A jogi szabályok jellemzői,
hogy írásba foglalják őket, az állam képviselői alkotják meg és fogadják el azokat. Ha valaki szembeszegül
ezekkel a szabályokkal, azt büntetéssel kényszeríti az állam a betartásukra.

A jog és az erkölcs hasonlítanak abban, hogy mindkettő az emberi magatartást szabályozza. Különböznek abból
a szempontból, hogy ki a megalkotójuk. Az erkölcsi normák betartása önkéntes. A jogi szabályok betartása
kikényszeríthető. Ha valaki megsérti a törvényeket, azt megbüntetik.

Mi a kötelesség? A kötelesség azt jelenti,

 amit feltétlenül meg kell tenned, mert különben büntetés vár rád.
 olyan elvárás, amit illendő megcselekedni
 kötelességtudat

Egyenlőség és egyenlőtlenség a társadalomban

Az emberek sok mindenben különböznek egymástól. Pl. az egyik embernek világos a bőrszíne, a másik
sötétebb. Az eltérések társadalmi érvényű különbségekhez vezethetnek. Sőt, az elfogadás hiánya miatt hátrányos
megkülönböztetés is kialakulhat.

Az egyenlőség eszméje szűkebb értelemben azt jelenti, hogy minden embernek egyenlő jogai legyenek a
társadalomban.

Tágabb értelemben az egyenlőség fogalmához tartozik az esélyegyenlőség is. Mindenkinek egyenlő esélye van
az önmegvalósításra.

Mindig is fontos, hogy az adott társadalomban élők mit gondolnak az egyenlőségekről.

A társadalmi egyenlőtlenség súlyosabb formákban is jelentkezhet. Ezek egyike a kirekesztés, amikor egy
társadalmi csoport egy másikat kizár a társadalomból. Oka lehet: bőrszín, etnikai vagy nemi hovatartozás, vallás,
nyelv, a lakóhely.
A kirekesztés az előítéletekre épül. Előítéletnek nevezzük az egyes emberekkel szemben érzett ellenséges
érzületet, amely téves általánosításokon alapul.
E csoportok ellen gyakori a gyűlöletkeltés. Ez a magatartás a gyűlöletbeszéden alapul. A gyűlöletbeszéd célja
egy társadalmi csoport megalázása, megfélemlítése, ellenük erőszakos fellépés kiváltása.
Az állam és az alkotmány

Az állam egy adott terület népességének életét irányító szervezet. Egy állam független, ha területén a hatalmat
kizárólag saját maga gyakorolja.

Az államformákat három szempont alapján csoportosíthatjuk.

1) Az államfő személye szerint megkülönböztetünk monarchiákat (királyság, császárság, hercegség, stb.)
és köztársaságokat.
2) A hatalomgyakorlás módja szerint vannak demokratikus és diktatórikus államok. A demokratikus
államokat alkotmányos rendszernek vagy jogállamnak is nevezik.
A diktatúrákban egy személy, kisajátítja magának a hatalmat.
3) A közigazgatási szintek száma szerint létezik egységes és szövetségi állam.
Hazánk közigazgatásilag egységes állam, államformája demokratikus köztársaság.

Az állam törvénnyel szabályozza, hogy kit fogad el saját polgárának. A magyar állampolgárságot születéssel és
honosítással lehet megszerezni.

Az állam alaptörvényét alkotmánynak is nevezik. Az Alaptörvény rögzíti, hogy Magyarország független és

demokratikus jogállam, államformája köztársaság.
Szabályozza az állam főbb szerveinek (pl. országgyűlés, kormány) működését.
Rögzíti az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, a választások alapelveit. Szerepelnek benne nemzeti
jelképeink (címer, zászló, himnusz).

A politikai rendszer

Politikának hívjuk a társadalmi kérdések megoldására törekvő erőfeszítéseket.

Az állami feladatok megoldására eltérő nézetek léteznek.
A hasonló elveket valló emberek pártokat alapítanak, hogy együttesen léphessenek fel közös céljaik érdekében.

A demokratikus államokban rendszeres időközönként választásokat tartanak. A legtöbb szavazattal rendelkező

párt vezetői alakíthatnak kormányt.
A demokratikus államok egyik fő jellemzője a hatalmi ágak szétválasztása. Ma már azt jelenti, hogy a
törvényhozás és a végrehajtó hatalom nem befolyásolhatja az igazságszolgáltatás működését.

A parlament ellenőrzésében fontos szerepe van a nyilvánosságnak is.

A diktatúrákban általában egypártrendszer van. Ez a párt kisajátítja magának a hatalmat.

A pártok belső felépítésébe, az állam nem avatkozik bele. A párt országgyűlési képviselői parlamenti frakciót
alkotnak.
A politikai pártok hazánkban állami támogatásban részesülnek.

Rendfenntartó erőkre azonban a demokráciákban is szükség van. Ezek működése a törvények betartása mellett
nem korlátozza az állampolgárok alapvető jogait, ugyanakkor megvédi őket a bűncselekmények elkövetőivel
szemben. A rend fenntartása hazánkban főként a rendőrség feladata.

Politikai intézményeink

Köztársasági elnök: Az államfői posztot Magyarországon a köztársasági elnök tölti be, ő a legfőbb közjogi
méltóság. Nem a nép, hanem az országgyűlés választja 5 évre.

Törvényhozás: Magyarország törvényhozó hatalma az országgyűlés, amelynek tagjait a nép választja 4 évente.
Az országgyűlés feladata az Alaptörvény és az egyéb törvények megalkotása. Az országgyűlés fogadja el, a
költségvetést. Az országgyűlés választja meg az állam legfontosabb tisztségviselőit, a köztársasági elnököt és a
miniszterelnököt.

Végrehajtó hatalom: A központi végrehajtó hatalom szerepét a kormány tölti be, a helyi ügyekben az
önkormányzatok döntenek.
A kormány élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek.
A kormány megbízatása az új választásokig szól.
Az Alkotmánybíróság és az Igazságszolgáltatás
Alkotmánybíróság: Ez a szervezet megvizsgálja a jogszabályokat. Ha azokat ellentétesnek találja az
Alaptörvénnyel, megsemmisíti őket.
Az igazságszolgáltatási feladatokat a bírói szervezet látja el. Ez több szintből áll.
A bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata, de munkájának törvényessége felett az ügyészség
felügyeletet gyakorol.
Büntetőperekben a bíróság előtt az ügyész képviseli a vádat. A vádlottakat megilleti a védelem joga. Ezt a
feladatot az ügyvédek látják el.
Az Alkotmánybíróság tagjai, a bírák és az ügyészek nem lehetnek politikai párt tagjai, nem politizálhatnak.

Önkormányzatok
Az önkormányzat, maga irányítja saját ügyeit. Független a központi hatalomtól, a kormánytól. Az 5 évente
tartott önkormányzati választásokon választják meg a város, község vezetőjét, a polgármestert, ill. az
önkormányzati képviselőket.
A kötelező közszolgáltatások megszervezésének feladata az önkormányzatok és járások között oszlik meg. A
polgármesteri hivatal foglalkozik a lakosság különböző ügyeivel.

Választási rendszerünk

Választási alapelvek: Az országgyűlés és a helyi önkormányzatok tagjait hazánkban is a nép választja.

Megvalósul az általános választójog. A választás közvetlen és titkos szavazással történik. Megvalósul a
választójog egyenlősége is.

Parlamenti választások
Az országgyűlési képviselők kétféleképpen juthatnak be a parlamentbe: egyéni jelöltként vagy az országos
listáról.
A választás egyfordulós. A pártlistán csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek megszerzik az országban
leadott listás szavazatok 5%-át.
A választások előkészítését, lebonyolítását, a szavazatok összesítését az Országos Választási Bizottság irányítja
és felügyeli. Ez a szerv biztosítja, hogy ne történhessenek csalások.

Kormányalakítás: A parlamentbe került pártok igyekeznek más pártokkal összefogni. Amelyik pártszövetség a
képviselők több mint 50 %-ának támogatását bírja, megalakíthatja az új kormányt.

Részvétel a közügyekben
Az állampolgárok egyes kérdésekben közvetlenül is dönthetnek. Az ilyen döntésekre népszavazás keretén belül
van lehetőség. Népszavazást a parlament, ill. a választópolgárok is kezdeményezhetnek.
A választójoggal rendelkező állampolgárok választhatók is. Megmérettethetik magukat a választásokon. Ehhez a
megfelelő számú ajánlást kell összegyűjteniük.