A gyarmati rendszer

felbomlása
A GYARMATI RENDSZER ÖSSZEOMLÁSA
Az európai hatalmak az első, majd a második világháborúban meg-
gyengültek → gyarmati uralmuk megrendült, a gyarmatok pedig
megerősödtek. Egy sor gyarmaton (pl. Vietnam) a japánok elleni küz-
delemben komoly helyi fegyveres erő jött létre.

A két szuperhatalom (USA,

Szovjetunió)nem támogatta
a gyarmati rendszer helyre-
állítását, sőt befolyásuk növe-
lése érdekében segítették a fel-
számolását.

A gyarmati rendszer felbomlásának okai

 INDIA
A világháború során India gazdasága, s így polgárosodó vezető ré-
tege megerősödött. Az angolok végül beleegyeztek abba, hogy a
Nemzeti Kongresszus jelöltje, Nehru alakítson kormányt (1947).

A hinduk és a muzulmánok ellen-

téte véres összetűzésekhez vezetett.
Amikor kikiáltották India függet-
lenségét (1947), az angolok által ko-
rábban egységbe kovácsolt terület
vallási alapon három országra esett
szét (India – hindu, Pakisztán – isz-
lám, Ceylon – buddhista).
Az indiai szubkontinens a második világháború után
Milliók hagyták el lakhelyüket, hogy a vallásuknak
megfelelő országba költözzenek. Egy fanatikus hindu
lelőtte az erőszakmentes mozgalom meghirdetőjét,
Gandhit, mert szót emelt a felekezetek közötti békéért.

A hindu Indiai Köztársaság és a mohamedán Pa-

kisztán több háborút vívottKasmír birtoklásáért. Az idős Gandhi

India jó kapcsolatokra épített ki

a Szovjetunióval, de itt nem szá-
molták fel a magántulajdont, és
demokratikus állam kiépítésére
törekedtek.

Menekülő indiaiak
 KÍNA
A világháború alatt az amerikaiak által támogatott nemzeti oldal, a
Kuomintang és a szovjetek pártfogolta Kínai Kommunista Párt
(KKP) egymással és a japánokkal is küzdött.

Miután a KKP felkarolta a jórészt parasztok lakta országban a föld-

osztás programját, a Csang Kaj-sek vezette nemzeti erők Tajvanra
szorultak vissza, s Mao Ce-tung vezetésével 1949-ben kikiáltották
a Kínai Népköztársaságot.

Kína a kommunista tömb részévé

vált, Mao sztálinista rendszert
hozott létre. Sztálin idején a két
kommunista nagyhatalom között
nem voltak jelentős ellentétek.
Népi kohó
 A KÖZEL-KELET
Az első világháború végén a térség francia és angol gyarmati befolyás
alá került (mandátumok). A második világháborút követően Anglia
és Franciaország meggyengülése felgyorsította a függetlenedés folya-
matát, s 1948-ra megszűnt a térségben a gyarmati uralom.
Arab–izraeli konfliktus: A holokausztot követően tömegessé vált
a zsidó bevándorlás, ami kiváltotta az arabok elégedetlenségét.

Holokauszt-túlélők érkezése Palesztinába 1946-ban

Az ENSZ határozata Palesztinát egy arab
(palesztin) és egy zsidó államra osztotta.

Ben Gurion zsidó vezető 1948-ban kinyilvá-

nította Izrael állam megalakulását. A zsidó
állam demokratikus berendezkedést épített
ki.

A környező arab országok támadást in- Izrael létrejötte

dítottak. A túlerőben lévő, de megosz-

tott és gyengébben felfegyverzett arabok
vereséget szenvedtek →Izrael a korábbi-
nál nagyobb területet szerzett meg. A pa-
lesztin lakosság a környező területeken
telepedett le, jórészt menekülttáborokban.
Izrael állam kikiáltása
Az arab, döntően diktatórikus országok egy részét a Szovjetunió tá-
mogatta, hogy növelje befolyását a térségben. Az általuk veszélyezte-
tett Izrael 1956 októberében a szuezi-csatorna ellenőrzését megtar-
tani kívánó angol és francia csapatokkal szövetségben támadást in-
dított Egyiptom ellen (szuezi válság). Bár Izrael és szövetségesei a
háborút megnyerték, a két szuperhatalom
nyomására visszavonultak.

A konfliktust követően – a szovjetek ellensú-

lyozása érdekében és az amerikai zsidóságra
tekintettel – az Egyesült Államok Izrael mö-
gött sorakozott fel, s jelentős katonai segítség-
ben részesítette.

Az 1956-os háború
 A HARMADIK VILÁG
Az ázsiai gyarmatok 1950-es évek közepére, Afrika gyarmatai az 1960-
as évek közepére szabadultak fel. Az angolok kivonultak, a franciák
hosszú harcok után adták fel pozícióikat (Vietnam, Algéria).

A függetlenség kivívása után az új országok nehéz helyzetbe kerültek:

törzsi vagy vallási alapú hatalmi harcok, szegénység, gazdasági
elmaradottság. A szemben álló csoportokat az egyik oldalról a szov-
jetek, a másikról a volt gyarmattartók, illetve az USA támogatták.

Az új országok zöme magántulajdonon alapuló társadalmakat é-

pített ki. Gazdaságilag a fejlett világ országaira voltak utalva:
nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket szállítottak és olcsó
munkaerőt biztosítottak a területükön beruházó vállalatoknak.
Gazdasági befolyásukat a fejlett országok kihasználták politikailag,
sőt katonailag is (beleszólás a belpolitikába, támaszpontok létesítése
stb.). Ezt a függést, de gazdasági fejlődést is hozó jelenséget nevezzük
újgyarmatosításnak.

A kétpólusú világban az újonnan felszabadult gyarmatok a jelentő-

sebb országok vezetésével megkíséreltek
független irányvonalat kialakítani. A
„harmadik világ”, az el nem kötelezettek
mozgalma megfogalmazta az országok
békés együtt élésének elveit. Szellemi ve-
zérei az indiai Nehru és az egyiptomi
Nasszer voltak a hatvanas években. A
résztvevő országok többségének fejletlen-
sége és a köztük levő ellentétek miatt
A harmadik világ nem születtek komoly eredmények.
 Összefoglalás
A második világháború utáni évtizedekben függetlenné vált
ázsiai és afrikai volt gyarmatok (amiket harmadik világnak
neveztek el) megalapították az el nem kötelezettek mozgalmát.
A Brit-India helyén vallási szempontok alapján létrejött India és
Pakisztán kapcsolatát a hinduk és a muzulmánok ellentéte
mérgezte meg.
A kínai polgárháborút a kommunisták nyerték meg, s 1949-ben
Mao Ce-tung vezetésével létrejött a Kínai Népköztársaság.
1947-ben az ENSZ határozata egy zsidó és egy arab államra
osztotta Palesztina területét.
1948-ban létrejött Izrael, amelyet azonnal megtámadtak az arab
államok.
Izrael győzelmei után megszállta a palesztin többségű
területeket is.
 Feladatok, kérdések
1. Mely államoktól váltak függetlenné az afrikai és ázsiai
gyarmatok?
2. Mely gazdasági és politikai tényezők vezettek a gyarmati
rendszer felbomlásához?
3. Mely államok jöttek létre az indiai szubkontinens területén?
4. Mely szempontok szerint váltak le az egyes területek?
5. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták Kínában?
6. Hogyan rendezte az arab–zsidó konfliktust az ENSZ?
7. Milyen ellentétek vezettek az arab-izraeli háborúkhoz?
8. Mit jelent a „harmadik világ” fogalma?
9. Mik voltak az ide tartozó államok közös problémái?
10. Milyen tényezők akadályozták a harmadik világhoz tartozó
államok együttműködését?