A szovjet tömb kialakulása és

jellemzői
 KÖZÉP-EURÓPA SZOVJETIZÁLÁSA
Közép-Európa elfoglalt területein a szovjetek elősegítették a helyi
kommunista pártok pozíciószerzését. A vesztes államokban támogat-
ták őket ebben a szovjet irányítással működő Szövetséges Ellenőrző
Bizottságok. 1948-ra kommunista, szovjet csatlós kormányok vet-
ték át a hatalmat.

A folyamat szakaszai:
 Megszerezték a kulcspozíciókat (a vesztes országokban a gazdaság
felügyeletét) a kommunisták számára.
 Ezt a szovjet hadsereg fenyegető jelenléte tette lehetővé.
 A kommunista pártok programjaikban – álságosan – a polgári de-
mokrácia megvalósítását támogatták, ám minél szélesebb körű,
ún. népi képviselettel.
 Felhasználva a háborús bűnösök elleni fellépést fasisztának mi-
nősítették és szétzúzták a régi elit minden csoportját.
A gyors földosztással megnyerték a parasztságot, s megfosztották
földjeiktől a régi elitet és az egyházakat. (A távlati cél a kolhozosítás.)
Csak a korábbi baloldali pártok szerveződhettek újjá, de aztán
fokozatosan visszaszorították őket (erőszakos propagandával,
választási csalásokkal, letartóztatásokkal, koncepciós perekkel).
A szociáldemokrata pártokat
egyesülésre kényszerítették a
kommunista párttal.
Az iparban és a kereskedelemben
is államosításokat hajtottak végre.
1948–1949-re felszámolták a
magángazdaságot s minden civil
kézben lévő szervezetet.

A folyamat mindenütt hasonló forgató-

könyv alapján ment végbe → szovjet
típusú totális államokat hoztak létre.
Közép-Európa szovjetizálása
 LENGYELORSZÁG
A szovjetek szabadították fel az országot a náci megszállás alól. Min-
dent megtettek, hogy az emigráns londoni lengyel kormány irányítá-
sa alatt álló Honi Hadsereget
meggyengítsék (varsói felkelés,
1944), majd felszámolják. A
szovjet katonai jelenlét eldön-
tötte az ország sorsát.

A lengyelországi diktatúra azon-

ban nem tudta elvenni a pa-
rasztságtól a földet, a kollektivi-
zálás kudarcot szenvedett. Nem
tudták megtörni a lengyel kato-
likus egyház erejét sem.
Lengyelország határai és szovjetizálása
 CSEHSZLOVÁKIA
Az ország 1939-es német megszállása kapcsán létrejött egy szlovák
bábállam, a Felvidéket Magyarországhoz csatolták, a többi terület né-
met irányítás alá került.
A háború végén a csehszlovák elnök beleegyezett, hogy Kárpátalja a
Szovjetunióhoz kerüljön, és elérte, hogy Sztálin támogassa a németek
és a magyarok kitelepítését Csehszlovákiából, hogy homogén cseh-
szlovák nemzetálla-
mot hozhasson létre.
A hárommilliót meg-
haladó németség tel-
jes kitelepítése meg-
történt, a felvidéki
magyarság esetében
ez csak részben valósult meg.
Csehszlovákia 1945 után
 ROMÁNIA
Az ország szovjet megszállás alá került. Erőszakkal, propagandával
fokozatosan ellehetetlenítették a polgári pártokat. Az egy ideig ellen-
állni próbáló király is emigrált. 1948-ban bevezették az egypárti dik-
tatúrát.

BULGÁRIA
Bulgária nem vett részt a szovjetek elleni háborúban, ennek ellenére a
Szovjetunió megszállta. A kommunisták szovjet segítséggel átvették a
hatalmat. Erőszak és megfélemlítés közepette tartott választásokkal
igyekeztek hatalmukat legalizálni. Az ország élére a nemzetközi
ismertségű kommunista, Georgi Dimitrov került.
 JUGOSZLÁVIA
A délszláv állam 1941-es német megszállását követően létrejött a hor-
vát bábállam, a Délvidéket Magyarországhoz csatolták, a többi terület
német irányítás alá került.
A németek ellen erős partizánmozgalmak
alakultak ki, akik közül a Tito vezette kom-
munisták megsemmisítették riválisaikat. A
nyugati szövetségesek is Tito mellé álltak.

Az ország jelentős részét a kommunista

partizánok szabadították fel, illetve száll-
ták meg, s nyílt diktatúrát építettek ki. Tito
önálló politikát kívánt folytatni, ami a ké-
sőbbiekben szembeállította Sztálinnal.
Churchill és Tito találkozója 1944-ben
 FINNORSZÁG
Finnország a németek oldalán vett részt a második világháborúban. A
fegyverszünetben a finnek területi engedményeket tettek a szovjetek-
nek, s jelentős jóvátételt is vállaltak. Mivel a szovjet hadsereg nem ál-
lomásozott az országban, Finnország
elkerülte a szovjetizálást.

Cserében gazdasági együttműködést

vállalt a Szovjetunióval, kölcsönös se-
gítségnyújtást, ami azt jelentette, hogy
a finnek nem csatlakoznak semmilyen
szovjetellenes tömbhöz, vagyis részét
képezik a szovjet „biztonsági övezet-
nek”.
Finnország helyzete 1944 után
A SZOVJET POLITIKA A VILÁGHÁBORÚ UTÁN
A szovjetek a megszüntetett III. Interna-
cionálé (Komintern) helyett a feszültsé-
gek kiéleződésével létrehozták a nem-
zetközi kommunista mozgalom szovjet
irányításának újabb szervét, a Komin-
formot (Kommunista és Munkáspártok
Sztálin személyi kultusza
Tájékoztató Irodája).

A sztálini rendszer az országon belül is felerősítette az ideológiai nyo-

mást és a terrort. A háború okozta nehézségekre a személyi kultusz,
a bizalmatlanság, a belső ellenség keresése volt a válasz. A haza-
térő hadifogolyban nem bíztak, munkatáborokban szűrték meg őket.
A megszerzett és visszaszerzett területeken végrehajtották a sztálini
rendszer restaurálását (kolhozosítás, államosítás, az értelmiség fel-
számolása stb.). A terror mellett fokozták „ideológia harcot”. A szo-
cialista építés idealizálását, a normát túlteljesítő, kommunista mun-
kás példának állítását követeltek a művészetektől, s óriási károkat
okoztak az oktatás és a tudomány területén is.

A diktátor és kultúrpolitikusa, Zsdanov

 Összefoglalás
A második világháború után a szovjet fennhatóság alá került
országokban a demokratikus erőket szétverték, kommunista
rendszert építetek ki.
Az 1940-es évek végére ezek az országok már a Szovjetunió
csatlósállamaiként, szovjet rendszer szerint működtek.
A Szovjetunióban folytatódott a politikai terror Sztálin
irányítása alatt.
A nyugati ideológia elleni harc kapcsán a művészetekben
kötelezővé tették a „szocialista realizmus”-t.
A Kominform - nevével ellentétben – nem tájékoztatta,
hanem szovjet érdekek szerint irányította a kommunista
pártokat.
 Feladatok, kérdések
Melyek voltak Közép-Európa szovjetizálásának közös jellemzői?
Mely országok tartoztak ebbe a körbe?
Mi tette lehetővé a szovjet nyomásgyakorlást?
Melyik pártra támaszkodva tudták az átalakítást megvalósítani?
Mik voltak a legfontosabb változások a gazdaság, a társadalom és
a politika területén?
Mikorra fejeződött be eme országok szovjet mintára történő
átalakítása?
Milyen területi és etnikai változások jellemezték a korszakot?
Mely tényezők tették lehetővé, hogy a finnek el tudják kerülni a
szovjetizálást?
Milyen változások voltak a Szovjetunióban a világháború
hatására?