 a britek, franciák, hollandok gyarmatosították Kelet-Ázsiát

o (+USA a Fülöp-szigeteket)
 India és Pakisztán
o India
 eredetileg a Brit Kelet-indiai Társaság a XVIII. században (magánhadsereggel)
 gyenge a helyi uralom
 a Brit Kelet-indiai Társaság megszűnt
 a hatalmat átvette a területen a brit állam
o Brit-India
 részei: India, Pakisztán, Banglades
 +random vazallus
 nincs hadsereg, nincs külpolitika
 részleges autonómia
o (a britekkel ellentétben a franciák nem
adnak autonómiát)
 a függetlenedésnél az autonómiák eldönthetik, hogy Pakisztánhoz vagy Indiához
akarnak csatlakozni
 etnikailag és vallásilag sokszínű
 hivatalos nyelve az angol és a hindi
 kasztrendszer (buddhizmus)
 gyapot, ópium Indiában
 Kína vs Nagy-Britannia - ópiumháború
 a brit-indiai elit (Oxfordon tanultak am)
 alattuk a hivatalnokok
 a vhk alatt a britek az indiaiakat katonának sorozták be az ázsiai fronton
 a ii. vh alatt függetlenedési szándék
 függetlenedés
o 1. India legyen szekuláris állam
 európai mintára (mert az sikeres volt a történelem során)
 (azért volt sikeres Európa mert ők gyarmatosítottak)
 egységhez hozzájárul a nemzettudat
 Gandhi
o 2. muszlimok által vezetett állam
 (nemzeti identitás – XII-XVI. században jöttek hódítani – hinduk áttérnek a
muszlim hitre – ott nincs kasztrendszer)
 nem akartak közös államot a hindukkal
 külön állam
o 1947-ben létrejön India és Pakisztán
o Kasmír és Dzsammu
 hindu uralkodó és muszlim lakosok
 nem lehetnek teljesen szuverének, Indiához vagy Pakisztánhoz kell csatlakozniuk
o 1948, indiai-pakisztáni háború Kasmírért
 Kasmír 2/3-a + a főváros – India
 Kasmír 1/3-a Pakisztán
 mai India – hindu nacionalizmus
 Pakisztán
o 1947, meghal a vezetője (vmi jogász volt)
  katonai puccs
o jelentős a hadsereg befolyása
o USA szövetséges
o a külpolitikáját India határozza meg
 fordítva is (elhelyezkedésük miatt)
 Indiának még Kína is beleszól
 India külpolitikája semleges
o közel áll a kommunistákhoz, de nem köteleződik el, nem kommunista
o demokrácia, de elutasítja a kapitalizmust (maybe gyarmati múltja miatt??)
o britellenesség: ellenzik a britek politikai hatalmát
 Pakisztán viszont az USA partnere
o El-nem-kötelezettek mozgalma
 nem katonai szövetség
 India, Jugoszlávia, Indonézia stb.
 Pakisztán
o Keletnek nem tetszik a nyugati irányítás
o 1971, kettészakad
 Pakisztán és Banglades
 mindkét ország atomhatalom
o baj, hogy konfliktus van köztük
 India függetlenedése
o a Brit Birodalom részeként
 erőszakmentes elszakadási mozgalom
 Mahátma Gandhi fellépése
o a britek tönkretették az indiai háziipart
 Gandhi bojkottot hirdet az angol áruk ellen
o a monopóliumok ellen is fellép
 1930, sómenet
 saját maguknak építenek sólepárlókat a
tengerparton
o Függetlenedő országok
 sok feszültség elszakadáskor
 Louis Mountbatten, az új alkirály segítette a folyamatot
 1947, két részre szakadás
 Indiai Köztársaság
o vezetője Dzsaváharlál Nehru
 Pakisztáni Iszlám Köztársaság
o vezetője Muhammad Ali Dzsinnah
o ebből 1971-ben kiválik Banglades
 Közel-Kelet a második világháború után
o cionizmus – önálló zsidó állam létrehozása
o (Herzl Tivadar??)
o az első világháború után a britek otthont ígértek a zsidóknak, NEM államot
 ahol a zsidók államot akartak ott palesztinok éltek
 felosztás
o palesztin és zsidó állam létrehozása egymás mellett
o zsidók Palesztinába költöztetése a cionizmus szellemében
  Jewish Agency – területvásárlás Palesztinában
 az arabok eladják nekik a silány minőségű földjeiket
o zsidók upgradelik az európai gazdálkodási tudással
o 1947, Palesztina kettéosztása
 az arabok elutasítják – anticionisták
o 1948, két állam
 Izrael kikiáltása
 első arab-izraeli háború
o izraeli győzelem
 az arabok nagy részét elűzik saját területükről
o izraelellenes arab külpolitika okai
 Izrael létrejötte, arab vereség, arab lakosság elűzése
o a zsidók telhetetlenek, nem elég nekik Izrael területe
 a bibliai Izrael területére vágynak
o 1952-től forradalom a Közel-Keleten (katonai puccs)
o A közel-keleti szovjet szövetségesek
 1952, Egyiptom (1979-ig)
 1958, Irak
 1968, Líbia
 Szíria
 1979, Irán??
 Yemen
 Libanon??
o A közel-keleti amerikai szövetségesek
 Szaúd-Arábia
 Izrael
 a maradék
 Az arab-izraeli háborúk
o Palesztina
 az I. vh után brit mandátum
 felügyelték a korábbi oszmán területet
 a britek ígéretet tettek egy zsidó otthonra
 Dávid Ben Gurion vezetésével kezdődik meg
 zsidó családok telepednek le Palesztinában
 konfliktus az arabokkal
 a cionista mozgalom a britek kiűzését követeli
 a britek az ENSZ elé terjesztik a Palesztin kérdést
 önálló zsidó és arab állam létrehozását akarták
o Izrael születése
 1948, Izrael állam létrejötte
 nyílt háborúba torkollik az eset
o Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon és Irak megtámadta Izraelt
 első arab-izraeli háború (1948-1949)
 a háború végére többszázezer palesztin menekült el Izraelből
 az arab országokból a zsidók mennek el
 hidegháborús logika:
 az USA Izrael felé közeledik
  a Szovjetunió az arab országok vezetőjéhez, Egyiptomhoz
o második arab-izraeli háború
 szuezi-válság, 1956
o harmadik arab-izraeli háború, 1967
 Egyiptom szövetséget hoz létre
 Jordánia, Szíria, Irak
o szovjet fegyverekkel támadást indítanak Izrael ellen
 túlerő
 Izrael brit, francia és amerikai fegyverekkel
 6 nap alatt győzelmet arat
 megszerzi:
o a gázai övezetet
o Sínai-fsz. Egyiptomtól
o Golán-fennsík Szíriától
o Ciszjordánia Jordániától
 az arab országok nem nyugszanak
o negyedik arab-izraeli háború, 1973 – jom kippuri háború
 Egyiptom ismét támad
 Szíria, Jordánia és Irak támogatásával
o váratlanul a legnagyobb zsidó ünnep idején támadtak
 Izrael egy hét alatt megfordítja az állást
 szinte Kairóig vonulnak
o Egyiptom kész békét kötni
 cserébe visszakapja területei
 az arab országok bírálják Egyiptomot