Egyetemes történelem 1945-1991

Töri összefoglalás
1) Nagyhatalmi erőviszonyok változása a második világháború után
Erősödik Gyengül
USA fegyverkezés, Németország teljes megszállás, 4+4 övezetre osztás
atomfegyver, Japán vesztes, megszállás, atombomba

szuperhatalmak
gazdaságilag Kína óriási veszteségek, újrakezdődő
kedvező polgárháború
helyzet Nagy-Britannia eladósodás, bombázások
Szovjetunió fegyverkezés, Olaszország vesztes
területeket Franciaország gyengesége kiderül
szerez
Ellentét az USA és a Szovjetunió között

• szembenállás van, de nincs közvetlen háború

USA Szovjetunió szempontok

piacgazdaság államszocializmus, tervgazdaság gazdaság
demokrácia kommunista diktatúra politikai rendszer
népszuverenitás, szabadkereskedelem, befolyási övezetek, kommunista jövő
demokrácia terjesztése, 4 csendőr: SZU, államok létrehozása
USA, NBr, Kína
függetlenedjenek gyarmatok

2) Együttműködés
a) ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete (1945-)
• cél: béke, fejlődés, emberi jogok, államok szuverenitása és egyenlősége – közgyűlés évente
ülésezik, évente 1 tagállam 1 szavazat
• más, mint a Népszövetség, mert van haderő (kéksisakosok) – békefenntartás
• békefenntartás a Biztonsági Tanács beleegyezésével (5 állandó tagnak konszenzusra kell jutni, és
az ideiglenes tagoknak is meg kell szavazni – állandó tagok: Franciaország, Nagy-Britannia, USA,
Szovjetunió, Taiwan majd Kína)
• Nemzetközi Bíróság: államok közti jogviták megoldása, tanácsadás az ENSZ intézményeinek
• főtitkár – adminisztratív feladatok, BT résztvevője

b) Békék – Párizs, 1947

• „kis vesztesekkel” kötik (Magyarország, Bulgária, Románia)
• szovjet területfoglalásokat elismerik, egyébként maradnak a korabeli határok + jóvátétel
• Németországgal és Ausztriával nincs békeszerződés

c) Nürnbergi per (1945. október – 1946. október)

• náci főbűnösök pere (háborús bűnösök felelősségre vonása van Tokióban is)
• brit, francia, szovjet és amerikai bírók, béke elleni, emberiség elleni, háborús bűncselekmények,
és az ezekre való összeesküvésért
• politikusok, katonák, SD, Gestapo, gazdasági elit, megszállt területek parancsnokai, náci
propaganda irányítói
• 12 halálbüntetés, 3 felmentés, többi börtönbüntetés
• tanulságok: 1950-ben ENSZ definiálja a háborús bűnösséget
1|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

• 189 végrehajtott halálbüntetés a tokiói, nürnbergi, franciaországi és magyarországi perekben

összesen

3) Konfliktusok – klasszikus hidegháború (1947-1953)

a) A hidegháború kezdete
• regionális konfliktusok (görög polgárháború, tengerszorosok – Boszporusz, Dardanellák): amerikai
és nem brit befolyás
• közös megszállás Ausztriában, 4 övezet (és 4 berlini) Németországban, vita a jóvátételről –
feldarabolás, hidegháború
• 1946: Churchill fultoni beszéde – vasfüggöny kifejezés, megerősített határ a Szovjetunió
megszállta terület határán – két részre szakadt Európa
• 1947: Marshall-segély: segít Európa újraépítésében, cél a demokrácia védelme és a
szabadkereskedelem fellendítése (USA külkereskedelmének kedvező), ne terjedjen a
kommunizmus, OEEC (európai szervezet, ma OECD) osztja szét, Szovjetunió ellenőrizte terület
nem vesz részt benne
• Truman-elv: Feltartóztatási politika, az USA a Szovjetunió további térnyerését meg fogja
akadályozni
• Kominform (kommunista pártok nemzetközi szövetsége, a Szovjetunió szócsöve): két tábor teória
– a Szovjetunió és szövetségesei („béketábor”) szembenállnak az USA-val és szövetségeseivel
(„imperialisták”)

b) Németország
• 1948: Bizónia, trizónia – USA, NBr, Fro. egyesítik a megszállási zónáikat
• Valutareform: Trizóniában a német gazdaság helyreállítása érdekében (a szovjet zónában nincs)
• Berlini blokád, 1948/49: szovjetek lezárják a szárazföldi és a vizi utakat Nyugat-Berlinbe, légi híd,
1949-ben a szovjetek feloldják a blokádot
• 1949: NDK (keleti, kommunista diktatúra), NSZK (nyugati rész), Nyugat-Berlin

c) Kelet-Közép-Európa
• 1947-48 – fordulat: Sztálin a szovjetizálás felgyorsítására szólítja fel a megszállt területeket –
csatlós, kommunista diktatúrák jönnek létre
• 1949 – KGST: gazdasági segítség a Szovjetuniótól a Kelet-Közép-Európai csatlós államoknak

d) A hidegháború jellemzői
• 1949-ben szovjetek kifejlesztik az atombombát, Kínában győznek a kommunisták
• Katonai szövetségek: NATO (USA és katonai szövetségesei, 1 tag elleni támadás – az összes
ellentámad) 1949, Varsói Szerződés (Szu. és szövetségesei) 1955
• USA és Szu. vezette szövetségi rendszerek közti ellenséges viszony, szembenállás mindenhol
• bipoláris, két szuperhatalom testesíti meg a szövetségi rendszereket,
• globális, mindenhová kiterjed,
• fegyverkezési verseny a két nagyhatalom között (paritás, hogy mindkettő kb. ugyanúgy álljon),
• a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézés, nincs párbeszéd,
• propagandakampány (világosság-sötétség, egyoldalú, torzított információk),
• sorompók, szögesdrótok (érintkezés korlátozása),
• üldözik, hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik a másik félről terjesztett hivatalos
véleménnyel nem értenek egyet
• kölcsönös félelem, bizonytalanság

2|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

e) Koreai háború (1950-1953)

• 2. vh. végén északon szovjet, délen amerikai megszállás, észak megtámadja délt
• hagyományos fegyverekkel folyik le, kínai beavatkozás
• eredmény: Pannindzsori fegyverszünet, nem béke
• Sztálin halála – 1953

4) Gyarmatok a második világháború után

• 2. világháború alatt japán hódítás Délkelet-Ázsiában, és mivel a holland és francia gyarmatosítók
hatalma gyengült, nem szerezték vissza a japánoktól a gyarmatokat, hanem függetlenek lesznek
• Nagy-Britannia is meggyengül, a Szovjetunió a potenciális szövetségesek lehetősége miatt, az USA
pedig a gazdasági befolyás lehetősége miatt ellenzi a gyarmatok fennmaradását, így az ázsiai és az
afrikai gyarmatok függetlenek lesznek

a) India
• gazdasági fejlődés, gyarmati közigazgatás, angol iskolarendszer: nemzeti öntudattal rendelkező
értelmiség - Gandhi függetlenségi mozgalma (már korábban is): Nemzeti Kongresszus
• Gandhi: társadalmi modernizáció (kasztrendszer felszámolása), vallási tolerancia, indiai
önigazgatás követelése
• erőszakmentességgel: brit áruk bojkottja, brit monopóliumok kijátszása, békés tüntetések
• mivel India segített a Japán elleni háborúban, a britek megígérték a függetlenséget
• 1947-ben megalakul India (hindu többségű, de világi), Pakisztán (iszlám, később Banglades innen
válik ki), Burma, Sri Lanka (buddhista), de mivel nem szétszórtabban éltek a különböző vallások,
sokan menekültek el
• Nehru India új vezetője és Gandhi politikai utódja

b) Kína
KKP (Kínai Kommunista Párt) Kuomintang (nacionalisták)
2. vh alatt összefogtak a japánok ellen, de utána folytatódik a polgárháború
Mao Ce-tung Csang Kaj-sek
1949: nyernek, Kínai Népköztársaság Taiwanra menekülnek
• „Nagy ugrás”: iparfejlesztési program, kollektivizálás
• 1966: „kulturális forradalom”: tisztogatások, kulturális élet „megtisztítása”
• a kínai-szovjet viszony kezdetben jó volt, mivel a politikai rendszer hasonlított Sztálinéhoz, de
Sztálin halála után megromlott a desztalinizáció miatt

c) Indokína (Vietnám, Laosz, Kambodzsa)

• Indokínai háború: 1946-54, francia gyarmatosítók vs Viet Minh, gyarmatosítók veresége Dien Bien
Phu-nál – kettéosztás
• Vietnámi háború: 1960-73 között

Észak Dél
kommunisták, Szovjetunió segít Franciák, USA is csatlakozik 1964-ben
• USA-ban és Vietnámban is nagyon népszerűtlen

d) Izrael
• az antiszemitizmus ellen indult a 19. sz. végétől az önálló zsidó államért a cionista mozgalom
• 1914-ben 90 ezer zsidó, 500 ezer arab volt a területen
• 1917: Balfour-deklaráció – népszövetségi/brit mandátum terület, de jöhetnek zsidók, a helyi
konfliktusok és az arab tiltakozás miatt 1939-től korlátozzák a bevándorlást
3|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

• A holokauszt után 1947-ben az ENSZ kétállamos megoldás mellet dönt, Jeruzsálem pedig
nemzetközi igazgatás alatt lesz
• 1948-ban kikiáltják Izraelt (Ben Gurion, első miniszterelnök), USA és NSZK anyagilag támogatja
• 1948-49: első arab-iraeli háború
• 1956: háború, szuezi válság – brit-francia-izraeli támadás Egyiptom ellen, de az USA és a
Szovjetunió miatt leállnak
• 1967: Hatnapos háború Izrael és az arab szomszédok között
• 1973: jom kippuri háború, intifádák, újantiszemitizmus (antiszemitizmus Izrael politikai
támadása mögött)

e) A harmadik világ
• Nem nyugati, nem szovjet blokk, fejlődő országok
• 1955, Bandungi értekezlet: kívül maradnak a két tömbön, nem avatkoznak be egymás belügyeibe,
együttműködnek, politikailag és gazdaságilag támogatják egymást
• a neokolonializmus ellen, vagyis a volt gyarmatosítók és a szuperhatalmak gyarmatok feletti
befolyásának visszaszorításáért
• El nem kötelezettek mozgalma (1961), Nasszer (Egyiptom), Tito (Jugoszlávia), Nehru (India) a
vezetők, de nem sikerül

5) Nemzetközi politika 1953-tól

• 1953-1956: utódlási harc Molotov, Malenkov, Hruscsov, és kezdetben Berija között (de őt
likvidálják), négyes majd hármas fogat
• kelet-berlini felkelés 1953-ban, de leverik a szovjetek
• Hruscsov nyer, az SZKP XX. kongresszusán (1956) főtitkár lesz: desztalinizáció, személyi kultusz
kritizálása, mezőgazdaság erősítése, önkényuralmi eszközök, terror kritizálása
• népszerűbb a rendszer, mert nincs terror, és stabilabb is, nagyobb a fejlődés is (és olcsóbb)
• váltás oka: hárítás (ő nem felelt a sztálini terrorért), belső feszültség, és külső feszültség enyhítése
(enyhülés az USA-val: kevesebb kiadás, olcsóbb, gazdasági fejlődés, stabilitás) – olvadás
• 1955: a szovjet blokk tagjai belépnek a Varsói Szerződésbe, viszont Ausztria semleges lesz az
osztrák államszerződés megkötésével (együttműködés)
• együttműködés 1956-ban is a szuezi válság során (Nasser államosítja a Szuezi csatornát ami a
briteknek és a franciáknak fontos az indiai tengeri út miatt, de rendezik együtt és kivonulnak az
izraeli csapatok)
• 1956-ban lengyel válság (Gomulka), rendeződik, magyar forradalmat is
• elkezdődik az űrverseny, szovjetek küldik fel az első élőlényt az űrbe 1957-ben (Lajka kutya) és az
első műholdat is (Szputnyik), illetve 1961-ben az első embert (Jurij Gagarin), de a Holdraszállás
(1969) az amerikaiaké (Neil Armstrong)
• 1958: berlini válság, szovjet keménykedés nem működik
• 1959: Hruscsov az USA-ban, Castro győz Kubában (kezdetben nincs konfliktus USA és Kuba között)
• 1960: amerikai U-2 repülő lelövése, kínos az amerikaiaknak, rosszabb kapcsolatok, de 1961-ben
Kennedy és Hruscsov találkoznak Bécsben
• Berlini fal felépítése 1961-ben

a) A kubai rakétaválság (1962)

• Disznó-öbölbeli partraszállás 1961-ben, NATO rakéták Törökországban és Olaszországban – erre a
szovjetek rakétákat küldenek Kubába, közel van a két szuperhatalom közvetlen konfrontációja
atomfegyverekkel

4|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

• diplomáciai megoldás: USA kivonja a rakétákat Törökországból és Oroszországból, Szovjetunió

pedig Kubából – kompromisszum
• Kennedy népszerűtlen lesz, Hruscsovnak is nagy presztízs veszteség, de enyhülnek a nemzetközi
kapcsolatok (enyhülés)

b) Enyhülés
• el kell kerülni az atomháborút, és csökkennek a nemzetközi feszültségek és a fegyverkezési
verseny költségei
• JFK békebeszéde (1963): pazarlás a fegyverkezési verseny, a föld ne pusztuljon el
• forró drót (közvetlen kommunikáció a két fél között), atomcsend (nincs atomrobbantás a
légkörben)
• 1964: Leonyid Brezsnyev lesz a pártfőtitkár
• 1968: Prágai tavasz, Brezsnyev-doktrína: a szovjet tömbből való kilépés lehetetlen, de nem
változik a békés egymás mellett élés elve, az enyhülés folytatódik
• 1969: atomsorompó (ne legyen több országnak atomfegyvere), 1972: SALT-1 atomfegyver-
korlátozási szerződés
• 1975: Helsinki Értekezlet – megegyeznek alapelvekben európai országok, az USA és a Szovjetunió:
emberi jogok rögzítése a záróokmányban, engedmények szovjet részről (nemzeti szuverenitás
megadása), az USA a szuverenitást tartotta fontosnak, a Szovjetunió pedig a gazdasági
együttműködést, de a gyakorlati ügyekre nem volt hatása

c) Nyugat-Európa
• NSZK-ban Konrad Adenauer a kancellár (1949-63), kereszténydemokrata, szociális piacgazdaság
o integrálódik Nyugat-Európába, az EU kezdetei, nem ismeri el az NDK-t
• Franciaországban Charles de Gaulle a köztársasági elnök (1958-69): V. köztársaság, félelnöki
rendszer, jobb viszony a szovjetekkel, de rosszabb az USA-val, megvétózza a britek „EU”-s
csatlakozását
• Élysée szerződés de Gaulle és Adenauer között együttműködés (1963)
• 1967: Willy Brandt (szocdem. német kancellár): Ostpolitik (keleti kapcsolatok normalizálása, NDK
és a keleti határok elfogadása)

d) Kína
• 1964-ben kifejlesztik a kínaiak is az atombombát, rossz a viszony a Szovjetunióval, három világ-
teória alapján Kína a „harmadik világ” vezetője lenne fejlettség szerint
• Kissinger (Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója majd külügyminisztere): bipoláris világ kialakítása
(enyhülés USA és a SZU között, ellentétek Kína és Szu. között, ping-pong diplomácia USA és Kína
között) – pl. Kínát elismerik és bekerül Taiwan helyett az ENSZ BT-be

e) Olajárrobbanás és következményei
• 1973, 1979: olajárrobbanás, többszörösére nő az olajár, a kőolajimportáló országokban infláció,
nincs gazdasági növekedés
• A szovjetek következtetése: meggyengült a nyugat, a konfrontáció előnyös, 1979-ben megszállják
Afganisztánt, 1985-ig kis hidegháború
• USA válasza: Carter-doktrína, a Perzsa-öböl feletti hatalom megszerzésének kísérlete háborús ok
az USA részéről
• moszkvai és los angeles-i olimpiák kölcsönös bojkottja
• USA-ban Ronald Reagen lesz az elnök, UK-ben Margaret Thatcher lesz a miniszterelnök,
neoliberális gazdaságpolitikát folytatnak (kisebb állami befolyás, alacsonyabb adók, szabadpiac),
neokonzervatívok (más értelemben): konfrontálódni kell a Szovjetunióval
5|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

• terv a hidegháború megnyerésére: fegyverkezés (SDI, Star Wars, csillagháborús terv: védelmi
rendszer az atomrakéták ellen), várt következmény: ha a szovjetek követik, az gazdasági csődöt
okoz, ha csak az USA fejleszti, az stratégiai előny

6) A Szovjetunió válsága és a rendszerváltások

• már a 60-as-70-es évek fordulóján is kisebb a szovjet gazdaság termelékenysége
• technológiaváltás a 70-es években (lézertechnika, mikrochip: Szovjetunió importálja,
cserearányveszteség – az import nagyobb az exportnál, ez akkor rossz a szovjeteknek, nem jó a
külkereskedelmi mérleg)
• a szovjet gazdaság nem hatékony: a fix árak miatt hiánygazdaság van, nem működik a
tervgazdaság sem, ahogy a teljes foglalkoztatottság sem, mert van kapun belüli munkanélküliség
• nincs verseny a vállaltok között, így nincs innováció, pazarolnak, nem motiváltak a dolgozók, így
sok a selejt, kevesebb munkát végeznek
• öreg párttitkárok: Brezsnyev, Andropov, Csernyenko (gerontokrácia)
• 1985-ben Mihail Gorbacsov kerül hatalomra, aki reformokat visz véghez (peresztrojka)
• Gazdasági okokból megváltoztatja a külpolitikai szerepvállalást (csúcstalálkozók, atomfegyverek
csökkentése: START-találkozók – az elégséges védelem elve, nemzetközi kapcsolatok kevésbé
konfliktusosak, 1989-ben kivonulnak a szovjetek Afganisztánból)
• Belpolitikai változásokat visz véghez: nagyobb nyilvánosságot enged (glasznoszty), gazdasági
reformok (átépítés), több termelés, külföldi beruházások engedélyezése, vállalati önállóság
növelése, magántulajdon engedélyezése
• viszont a szabad árszabás miatt infláció lesz, a több termelés felesleges termelést is jelent (vagy
keveset termelnek a cégek, mert maguk szabhatják meg: hiány), a helyi pártszervezetek
ellenállnak a gyors reformoknak, a szabadabb nyilvánosságban ezt hangoztatni is tudják
• 1986: csernobili atomerőmű-robbanás – megpróbálták eltussolni, de beismertét a nyugat-európai
mérések miatt, fontos krízis
• nem jöttek be a reformok, a nyilvánosság felszínre hozta a problémákat – sztrájkok, etnikai
feszültségek

7) Rendszerváltások Közép-Európában
• csőd, gazdasági válság, enyhülő szovjet nemzetközi szerepvállalás (Gorbacsov visszafogja a
Brezsnyev-doktrínát) + reformkommunisták, ellenzéki erők, tömegmozgalmak kellettek hozzá

a) Magyarország és Lengyelország
• reformkommunisták és ellenzék, tárgyalásos úton
• Lengyelország: Szolidaritás mozgalom 1980-tól Lech Walesa ellenzéki politikussal fontos szerepet
játszott (+Gdanski sztrájk, II. János Pál pápa kiállása)
• demokratikus átalakulás, az átalakult állampárt a politikai élet része marad, választások 1989-90-
ben

b) NDK és Csehszlovákia
• nincsenek reformkommunisták, a tömegdemonstrációk fontosak
• Csehszlovákia: Charta ’77 mozgalom, Václav Havel, „bársonyos forradalom”, demokratikus
átalakulás, 1993-ban kettéválik
• NDK: leomlik a berlini fal 1989-ben (Magyarország szerepe), NDK beolvad az NSZK-ba, 4+2
tárgyalások, Helmut Kohl az egyesített Németország kancellárja

6|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

c) Románia
• nincsenek reformkommunisták vagy ellenzék, a temesvári tüntetésekből indul (Tőkés László
református lelkész mellett álltak ki),
• fegyveres harc előzte meg a rendszerváltást, Ceausescut kivégezték (a feleségét is)
• demokratikus választások voltak, de korábbi kommunisták szerezték meg a hatalmat

d) Jugoszlávia
• vallási, nemzetiségi csoportok keverten éltek a szövetségi államban, és ez konfliktusokhoz
vezetett
• Tito halála után konfliktusok, Szlovénia és Horvátország független lenne
• 1991-95: horvát-szerb háború, 1991-ben kivált Szlovénia békésen (nem voltak kisebbségek),1995-
ben Horvátország és Bosznia-Hercegovina is független lett, de elűzték a szerb kisebbséget
Horvátországból,
• Bosznia-Hercegovinában pedig 1992-95 között polgárháború volt, és autonóm területekből jött
létre egy törékeny állam (amerikai beavatkozás)
• Koszovó 1999-ben vált ki (albán kisebbség miatt), amerikai beavatkozás után

8) Szovjetunió szétesése
• 1991-ben a balti államok bejelentették, hogy kiválnak, ezért kommunista tábornokok meg akarták
puccsolni Gorbacsovot
• a puccsot Jelcin (későbbi orosz elnök) verte le, hozzájárult a tagköztársaságok függetlenségéhez,
15 országgá esett szét a Szovjetunió
• ehhez kellett Gorbacsov népszerűtlensége: nem oldódott a gazdasági válság, így kivonultak Kelet-
Európából
• a független tagköztársaságok a FÁK (Független Államok Közössége) tagjai lettek
• 1991-ben vége a Szovjetuniónak, a KGST-nek, a Varsói Szerződésnek, és a hidegháborúnak, de
nem lett vége a történelemnek

7|Oldal
Egyetemes történelem – 1945-1991 – töri összefoglalás

Fogalmak, személyek, évszámok, topográfia

• Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború,
fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági
Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma,
újantiszemitizmus, fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené,
harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus,
Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon.
• Személyek: Sztálin, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Ben Gurion, Tito, De
Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech
Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál, Borisz Jelcin.
• Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam, Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk,
Csernobil, Temesvár.
• Kronológia:
o 1945 (az ENSZ létrejötte), o 1964-1973 (a vietnami háború),
o 1947 (a Truman-elv, a párizsi o 1967 (a „hatnapos háború”),
béke, India függetlensége), o 1968 (a prágai tavasz, a
o 1948 (Izrael létrejötte), Brezsnyev-doktrína, párizsi
o 1949 (az NSZK, az NDK, a diáklázadások),
NATO, a KGST, a Kínai o 1969 (az első Holdra szállás),
Népköztársaság létrejötte, a o 1975 (a helsinki értekezlet),
szovjet atombomba), o 1989 (a kelet-közép-európai
o 1950-1953 (a koreai háború), rendszerváltások, a berlini fal
o 1956 (az SZKP XX. lebontása),
kongresszusa, a szuezi válság), o 1991 (a Szovjetunió szétesése, a
o 1957 (a római szerződések), délszláv válság és az Öböl-
o 1959 (a kubai forradalom), háború kirobbanása),
o 1961 (a berlini fal építése, o 1993 (Csehország és Szlovákia
Gagarin űrrepülése), szétválása),
o 1962 (a kubai rakétaválság), o 1999 (a NATO bombázza
o 1962-1965 (a második vatikáni Szerbiát).
zsinat),

8|Oldal