Egyetemes történelem 1945-1953

Töri összefoglalás
1) Nagyhatalmi erőviszonyok változása a második világháború után
Erősödik Gyengül
USA fegyverkezés, Németország teljes megszállás, 4+4 övezetre osztás
atomfegyver, Japán vesztes, megszállás, atombomba

szuperhatalmak
gazdaságilag Kína óriási veszteségek, újrakezdődő
kedvező polgárháború
helyzet Nagy-Britannia eladósodás, bombázások
Szovjetunió fegyverkezés, Olaszország vesztes
területeket Franciaország gyengesége kiderül
szerez
Ellentét az USA és a Szovjetunió között

 szembenállás van, de nincs közvetlen háború

USA Szovjetunió szempontok

piacgazdaság államszocializmus, tervgazdaság gazdaság
demokrácia kommunista diktatúra politikai rendszer
népszuverenitás, szabadkereskedelem, befolyási övezetek, kommunista jövő
demokrácia terjesztése, 4 csendőr: SZU, államok létrehozása
USA, NBr, Kína
függetlenedjenek gyarmatok

2) Együttműködés
a) ENSZ: Egyesült Nemzetek Szervezete (1945-)
 cél: béke, fejlődés, emberi jogok, államok szuverenitása és egyenlősége – közgyűlés évente
ülésezik, évente 1 tagállam 1 szavazat
 más, mint a Népszövetség, mert van haderő (kéksisakosok) – békefenntartás
 békefenntartás a Biztonsági Tanács beleegyezésével (5 állandó tagnak konszenzusra kell jutni, és
az ideiglenes tagoknak is meg kell szavazni – állandó tagok: Franciaország, Nagy-Britannia, USA,
Szovjetunió, Taiwan majd Kína)
 Nemzetközi Bíróság: államok közti jogviták megoldása, tanácsadás az ENSZ intézményeinek
 főtitkár – adminisztratív feladatok, BT résztvevője

b) Békék – Párizs, 1947

 „kis vesztesekkel” kötik (Magyarország, Bulgária, Románia)
 szovjet területfoglalásokat elismerik, egyébként maradnak a korabeli határok + jóvátétel
 Németországgal és Ausztriával nincs békeszerződés

c) Nürnbergi per (1945. október – 1946. október)

 náci főbűnösök pere (háborús bűnösök felelősségre vonása van Tokióban is)
 brit, francia, szovjet és amerikai bírók, béke elleni, emberiség elleni, háborús bűncselekmények,
és az ezekre való összeesküvésért
 politikusok, katonák, SD, Gestapo, gazdasági elit, megszállt területek parancsnokai, náci
propaganda irányítói
 12 halálbüntetés, 3 felmentés, többi börtönbüntetés
 tanulságok: 1950-ben ENSZ definiálja a háborús bűnösséget
 189 végrehajtott halálbüntetés a tokiói, nürnbergi, franciaországi és magyarországi perekben
összesen
3) Konfliktusok – klasszikus hidegháború (1947-1953)
a) A hidegháború kezdete
 regionális konfliktusok (görög polgárháború, tengerszorosok – Boszporusz, Dardanellák): amerikai
és nem brit befolyás
 közös megszállás Ausztriában, 4 övezet (és 4 berlini) Németországban, vita a jóvátételről –
feldarabolás, hidegháború
 1946: Churchill fultoni beszéde – vasfüggöny kifejezés, megerősített határ a Szovjetunió
megszállta terület határán – két részre szakadt Európa
 1947: Marshall-segély: segít Európa újraépítésében, cél a demokrácia védelme és a
szabadkereskedelem fellendítése (USA külkereskedelmének kedvező), ne terjedjen a
kommunizmus, OEEC (európai szervezet, ma OECD) osztja szét, Szovjetunió ellenőrizte terület
nem vesz részt benne
 Truman-elv: Feltartóztatási politika, az USA a Szovjetunió további térnyerését meg fogja
akadályozni
 Kominform (kommunista pártok nemzetközi szövetsége, a Szovjetunió szócsöve): két tábor teória
– a Szovjetunió és szövetségesei („béketábor”) szembenállnak az USA-val és szövetségeseivel
(„imperialisták”)

b) Németország
 1948: Bizónia, trizónia – USA, NBr, Fro. egyesítik a megszállási zónáikat
 Valutareform: Trizóniában a német gazdaság helyreállítása érdekében (a szovjet zónában nincs)
 Berlini blokád, 1948/49: szovjetek lezárják a szárazföldi és a vizi utakat Nyugat-Berlinbe, légi híd,
1949-ben a szovjetek feloldják a blokádot
 1949: NDK (keleti, kommunista diktatúra), NSZK (nyugati rész), Nyugat-Berlin

c) Kelet-Közép-Európa
 1947-48 – fordulat: Sztálin a szovjetizálás felgyorsítására szólítja fel a megszállt területeket –
csatlós, kommunista diktatúrák jönnek létre
 1949 – KGST: gazdasági segítség a Szovjetuniótól a Kelet-Közép-Európai csatlós államoknak

d) A hidegháború jellemzői
 1949-ben szovjetek kifejlesztik az atombombát, Kínában győznek a kommunisták
 Katonai szövetségek: NATO (USA és katonai szövetségesei, 1 tag elleni támadás – az összes
ellentámad) 1949, Varsói Szerződés (Szu. és szövetségesei) 1955
 USA és Szu. vezette szövetségi rendszerek közti ellenséges viszony, szembenállás mindenhol
 bipoláris, két szuperhatalom testesíti meg a szövetségi rendszereket,
 globális, mindenhová kiterjed,
 fegyverkezési verseny a két nagyhatalom között (paritás, hogy mindkettő kb. ugyanúgy álljon),
 a két szövetség tagjainak érintkezése a legszűkebb diplomáciai ügyintézés, nincs párbeszéd,
 propagandakampány (világosság-sötétség, egyoldalú, torzított információk),
 sorompók, szögesdrótok (érintkezés korlátozása),
 üldözik, hátrányosan megkülönböztetik azokat, akik a másik félről terjesztett hivatalos
véleménnyel nem értenek egyet
 kölcsönös félelem, bizonytalanság

e) Koreai háború (1950-1953)

 2. vh. végén északon szovjet, délen amerikai megszállás, észak megtámadja délt
 hagyományos fegyverekkel folyik le, kínai beavatkozás
 eredmény: Pannindzsori fegyverszünet, nem béke
 Sztálin halála - 1953