XX.

Tétel
A hidegháború

A második világháború befejezése után csökken Európa jelentősége, csak két nagyhatalom marad: Az
Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió. Európa két részre szakad, nyugat Európában amerikai csapatok
állomásoznak, kelet-Európa pedig a Szovjetunió érdekterületévé válik. Megromlik a viszony a két nagyhatalom
között, elsősorban az eltérő politikai gazdasági berendezkedés miatt. Mindkét nagyhatalom igyekszik megszervezni
saját politikai, katonai táborát, két szövetségi rendszer alakul ki:

1. Az USA vezetésével az úgynevezett „nyugati hatalmak”. Nyugat Európai országok tartoznak ehhez
a blokkhoz. Kapitalista gazdaság a jellemző (magántulajdonon, verseny), a politikai életben pedig a
többpárti demokrácia. Biztosítják a lapvető szabadságjogokat 8Szólás szabadság, vallásgyakorlás
szabadsága stb. Az USA jelentő pénzügyi segítséget nyújt a nyugati országoknak a gazdaság
helyreállításához. (Marsall-terv)

2. A Szovjetunió vezetésével a „keleti tömb” (vagy kommunista tömb). Általában azok az országok
tartoznak ide, melyeket a 2. világháborúban a szovjet csapatok megszálltak. A szovjetek nyomására
kommunista diktatúra jön létre ezekben az országokban 1949-re, a gazdasági életben az állami
tulajdon és a tervgazdaság a jellemző. Minden fontosabb döntés a Szovjetunióban születik

A vasfüggöny
Európa közepén húzódik a határ a két tömb között, Európa négy évtizedre két részre szakad. Ezt az elválasztó vonalat
hívták vasfüggönynek képletesen, de gyakorlatban is létezett szögesdrót, fal, aknazár. stb. formájában ezen a határon.

A német kérdés
Németország a második világháború végén katonai megszállás alá került, az állam egysége megszűnt. Négy
megszállási övezet alakult ki: a szovjet, francia, angol és az amerikai zóna.
A három nyugati zónából 1949-ben létrejön a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), amely a nyugati tömbhöz
tartozik, és a szovjet zónából létrehozzák a Német Demokratikus Köztársaságot (NDK), amely a kommunista
tömbhöz tartozik. Berlin városa az NDK területén van, de a városban is lesz nyugati zóna.(Nyugat –Berlin, ami a
nyugati világ része lesz). A berlini kérdés súlyos feszültséget jelent a két nagyhatalom között miután Sztálin 1948-
ban blokád alá vonta Nyugat-Berlint, így csal repülőgépekkel tudták élelmezni a nyugatiak a lakosságot. Az NDK
1961-ben fallal vette körül Nyugat Berlint, mert több ezer NDK állampolgár itt szökött át nyugatra. (A berlini fal a
hidegháború egyik jelképévé vált)

A két katonai szövetség kialakulása

Az USA és a nyugat-Európai országok 1949-ben létrehozták a NATO-t (észak-atlanti Védelmi Szerződés) saját
katonai szövetségüket hogy megakadályozzák a kommunizmus terjedését.
1955-ben a Szovjetunió is létrehozta saját katonai szövetségét, a Varsói szerződést. Ez azonban nem egyenrangú
felek által kötött szövetség volt, a szovjet vezető szerep érvényesült mindenben.

A fegyverkezési verseny
A két hatalmi tömb minden forrást felhasznált a katonai erő fejlesztésére. A korszakban már megjelentek az
atomfegyverek mindkét oldalon több ezer nukleáris fegyver állt készenlétben. Háború nem alakul ki a két tömb
között, mert az atomháborúnak nem lenne győztese, ezért alakult ki a hidegháború kifejezés a két nagyhatalom
szembenállására.
A feszültég azonban helyi konfliktusokban nyilvánul meg.

Fontosabb helyi konfliktusok a két tömb között.

1. A berlini válság (lásd fenn, a német kérdésnél!)

 2. A szuezi válság 1956

-A Szovjetunió igyekezett a harmadik világban is befolyást szerezni, így többek között Egyiptom is élvezte a
Szovjetunió támogatását
Egyiptom bejelentette, hogy államosítja a szuezi csatornát, ekkor Izrael, Nagy–Britannia, Franciaország támadást
indítottak Egyiptom ellen. A Szovjetunió megfenyegette a támadókat, hogy atomfegyvert vet be ellenük, így a
sikerek ellenére kénytelenek voltak visszavonulni.
Ezt követően az USA legfőbb szövetségese Izrael lesz a térségben, a Szovjetunió pedig az Izraellel szembenálló arab
országokat támogatja.
Az Izraeli-arab konfliktus miatt a térség a világ egyik válsággóca maradt napjainkig.

3. A kubai rakétaválság (1962)

A Szovjetunió atomfegyvereket akart a kommunista Kuba területére telepíteni, hogy közvetlenül fenyegesse az USA-
t. (Ezt megelőzően az USA telepített atomfegyvereket a Szovjetunióval határos Törökország területére). Háborús
helyzet alakult ki, az USA blokád alá vette Kubát. Végül kölcsönösen megegyeztek, hogy kivonják az
atomfegyvereket Kubából, illetve Törökországból.

Helyi háborúk
A hidegháború időszakában helyi háborúk azért kialakultak, és soka esetben a két nagyhatalom támogatta a
szembenálló feleket.

1. A koreai háború (1950-53)

Korea a második világháború után két részre szakadt: Észak-Koreában kommunista állammá vált, Dél-Korea pedig
kapitalista ország lett. Amikor Észak –Korea megtámadta Dél-Koreát, az USA katonai csapatokat küldött Dél-Korea
védelmére hogy megakadályozza a kommunista terjeszkedést. A Szovjetunió és Kína Észak-Koreát támogatta. A
háború végül az eredeti határok helyreállításával ért véget, megmaradt a két Koreai állam.

2. A vietnami háború (1960-1973)

A második világháború után Vietnam felszabadult a francia gyarmati függésből (1954), azonban itt is két részre
szakadt az állam: északon a kommunisták alakítottal államot, délen pedig Amerika barát kapitalista állam alakult.

1960-ban Dél- is a kommunisták akarták megszerezni a hatalmat észak támogatásával. Polgárháború alakult ki
Vietnamban. Az USA katonai csapatokat küldött a Déliek támogatására, számuk 1968-ra elérte az 500-ezer főt,
azonban jelentős veszteségeket szenvedtek, így az amerikai kormány kénytelen volt kivonni a hadseregüket, (1973),
és a győztes kommunisták egyesítették Vietnamot. (1975)

Enyhülés és Reálpolitika

A hidegháborúnak voltak olyan szakaszai, amikor csökkent a szembenálló két tömb közötti feszültség. Több
egyezményt is kötöttek, miután felismerték, hogy tartósan együtt kell élnie a két tömbnek egymás mellett, az
atomháború pedig a világ pusztulását okozná.
-1963-ban megkötötték az atomcsend egyezményt, amely tiltotta a légköri atomrobbantásos kísérleteket.
-1968-ban aláírták az atomsorompó egyezményt, amely tiltotta nukleáris fegyvere, és technológia átadását más
országoknak. (Ekkor már Franciaországnak, Nagy-Britanniának, Kínának is voltak atomfegyverei).
-A kommunista berendezkedésű Kína a 60-as évek végére eltávolodott a Szovjetuniótól és tárgyalásokat kezdett az
USA-val. („Ping-pong diplomáciá”-nak nevezték, mivel meghívták az USA asztalitenisz válogatottját is!)
-1972-ben aláírta az USA és a Szovjetunió a SALT_I szerződést. ami előírta az atomfegyverek számának
csökkenetését. Később ezt tovább próbálták folytatni, a SALT-II szerződést azonban már nem fogadta el az USA
kongresszusa, mert a Szovjetunió megtámadta Afganisztánt.
-1975-ben aláírta 33 ország a Helsinki Záróokmányt, amely kimondta az államok egyenjogúságát, az emberi jogok
tiszteletben tartását, és a viták békés rendezésének az elvét.

A hidegháború a 1980-as évek végén ért véget, miután a kommunista tömb, (a Szovjetunióval az élen,) gazdasági
csődbe került, és ez a kommunizmus bukásához vezetett.