HIDEGHÁBORÚS KONFLIKTUSOK

Berlini válság (1948-1949)

- a világháború után, amikor még nem épült meg a
berlini fal, a régi főváros már megosztott terület
volt
- nyugati része a szabad világ része volt, míg K-
Berlin a kommunista SZU megszállása alatt állt
- a SZU megpróbálta Ny-Berlint a befolyása alá
vonni: körül zárta a várost (ezt nevezik
blokádnak) és minden ellátást beszüntetett (áram,
gáz, élelmiszer) – a céljuk az volt, hogy maga Ny-
Berlin kérje a csatlakozását a kommunista
oldalhoz
- Ny-Berlin azonban kitartott és segítséget kapott
nyugatról – angol és amerikai repülőgépek
ejtőernyővel dobtak le segélyszállítmányokat heteken keresztül a helyieknek (ezt
nevezik légihídnak – mert hogy a levegőn keresztül kötötték össze a várost a
nyugattal)
- miután láthatóan befuccsolt a blokád és a nemzetközi felháborodás is egyre hangosabb
lett, a SZU meghátrált és feladta a blokádot

Koreai háború (1950-1953)

- napjainkban a távol-keleti Korea megosztott félsziget, két ország található rajta:
Észak-, és Dél-Korea
- ennek a megosztottságnak az oka is a hidegháborúra vezethető vissza:
- a második világháborúban a japánok az egész félszigetet megszállták
- a terület felszabadítása aztán 2 irányból indult meg:
o északról a szovjet
o délről az amerikai sereg szorította ki a japánokat
- a háború után a felszabadított területek sorsa az európai országokéhoz hasonlóan
alakult:
 o északon kommunista hatalom született
o délen a demokratikus viszonyok kezdtek kialakulni
- a 2 terület között fokozatosan nőtt a feszültség, hiszen mindkét fél a hatalmának
kiterjesztését szorgalmazta a másikéra
- a növekvő konfliktus a háború kirobbanásához vezetett 1950-ben
- az északiak (hátuk mögött a SZU támogatásával – szovjet fegyverekkel) kezdetben
sikereket értek el, ám a déliek amerikai katonai segítséggel megfordították a háború
menetét
- 1953-ban, amikor már a kommunista
nagyhatalom, Kína is bekapcsolódott a háborúba,
fenyegetővé vált, hogy a konfliktus világméretűvé
szélesedik
- szerencsére a helyzetet egy véletlen oldotta meg:
Sztálin pont ekkor vesztette életét agyvérzésben
(Halála elkerülhető lett volna, csak miután
megtiltotta az előző estén, hogy bárki zavarja a
lakosztályában, másnap senki nem mert bemenni
hozzá órákon keresztül.)
- Sztálin halála olyan bizonytalanságot okozott a
szovjet vezetésben, hogy a hadműveleteket
leállíttatták
- így tudott 1953-ban fegyverszünet létrejönni, ami
tulajdonképpen a mai napig fennáll
- így jött létre hivatalosan a kommunista (északi)
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a
(déli) Koreai Köztársaság
Szuezi válság (1956)
- 1956-ban az angol gyarmati hatalom alól éppen szabaduló Egyiptom élén egy
kommunista, szovjetbarát elnök jelent meg (Nasser)
- Nasser úgy döntött, hogy az addig angol kézen lévő Szuezi-csatornát államosítja
(kisajátítja) és így Egyiptomot illeti a rengeteg befolyó összeg, ami eddig a csatorna
használatáért járt az angoloknak
- Anglia háborút robbantott ki (amibe bevonta Izraelt és Franciaországot is), végül
Amerikai nyomásra
kompromisszummal zárult a
konfliktus (a nyugati világ továbbra
is használhatta a csatornát, Nasser
pedig megtarthatta hatalmát)
- fontos tudni, hogy a Szovjetunió Egyiptomot támogatta a konfliktusban, de érdekelt
volt az engedményekben is, ugyan
is cserébe engedékenységéért az
1956-os magyar forradalom
leverésébe nem szóltak bele a
nyugati hatalmak)
Kubai rakétaválság (1962)
 - az 1950-es években az USA-hoz közeli Kubában Fidel Castro vezetésével
kommunista hatalom épült ki
- miután az amerikaiak telerakták Európát rakétákkal (amivel közvetlenül
fenyegethették a SZU-t), a szovjet vezetés kiváló válaszlépésnek tartotta a baráti Kuba
rakétákkal való betelepítését
- 1962-ben titokban meg is kezdődött rengeteg atomrakéta Kubába szállítása és a
rakéták üzembe helyezése az ország területén
- amerikai kémrepülők azonban tudomást szereztek az akcióról, így az USA a tengeri
haderejét Kuba partjaihoz küldte
- nem sokkal később a szovjet flotta atomtengeralattjárói is megjelentek
- az atomháború kirobbanása egyetlen gombnyomáson múlt, de végül az amerikai elnök
J.F.Kennedy és az új szovjet vezető, Hruscsov közvetlen tárgyalását követően az
utolsó pillanatban lefújták az akciót – a rakétákat leszerelték

Vietnámi háború (1964-1975)

- a világháború alatt a dél-kelet ázsiai Vietnám ugyan azt az utat járta be, mint Korea:
- a háború után a kommunista vezetés alatt felszabadult északi és a demokratikus déli
országrész között hosszú konfliktus indult
- a háború mégis nagyon más, mint a koreai volt
o a háborút nem sikerült gyorsan lezárni
o az amerikaiak egyre nagyobb számban
vettek részt a déliek megsegítésében, de
nem tudták győzelemre vinni a háborút
o hiába volt az övék a világ legerősebb
hadereje, az áthatolhatatlan vietnámi
dzsungelben nem tudtak eredményesen
harcolni az észak-vietnámi gerilla
csapatokkal szemben (vietkongok)
o rengeteg véráldozatot követően,
valamint az amerikai közvélemény
nyomásának hatására (hippi-mozgalom, tüntetések) az USA kivonult
Vietnámból, ezzel a kommunizmus győzelmét elismerve a térségben.