A „klasszikus hidegháború” időszaka

(1947-1962)
Sztálin halála után

I. Személycserék a szuperhatalmak élén

 USA elnökváltás
o Truman helyett 1953-tól Dwight D. Eisenhower lesz az elnök (1953-61)
 Sztálin halála – Hruscsov hatalomra kerülése
o 1953. március 5-én meghalt Sztálin
o a halála életkora miatt várható volt, mégis átmeneti bizonytalanságot okoz a
Szovjetunióban  hatalmi harc kezdődik
 Molotov (sztálinista vonal továbbvitele) vs. Hruscsov
o Hruscsov lesz az SZKP főtitkára
 hatalma 1953-56 kötött még bizonytalan, az évtized második felére
szilárdul meg
 Hruscsov szembe néz a sztálini bűnökkel (desztalinizáció)

II. enyhülés / olvadás és hidegháborús válságok

 Hruscsov mind a Szovjetunión és a szovjet blokkon belüli, mind a nyugati hatalmakkal való
feszültség csökkentésére törekedett
o belpolitikában desztalinizáció
 a sztálini bűnökkel való szembenézés  Hruscsov nyíltan beszél róla
 GULAG felszámolása
 egyoldalú nehéziparosítás csökkentése, könnyűipar, infrastruktúra fejlesztése
 a sztálini személyi kultuszt elítélő
o külpolitikában „békés egymás mellett élés” elvének meghirdetése
 Hruscsov szerint a háború elkerülhető, de minden más téren versenyre kell
kelni a Nyugattal
 53-tól így egy kettős folyamat figyelhető meg a hidegháborúban
o bár a hidegháborús szembenállásból fakadóan sorozatos válságok következnek be és
többször kiéleződik a szembenállás
o emellett van egy enyhülési / olvadási folyamat
 több eseménnyel a hidegháborús szembenállás enyhül
 Miért?
 legfontosabb tényezője az atompatt helyzet
o 1949-től a Szovjetunió is rendelkezik atombombával 
nukleáris háború esetén mindkét fél elpusztulhat
III. enyhülés
 a koreai háború lezárása (Panmindzson, 1953)
 az első indokínai háború (1946-54) lezárása
 az osztrák államszerződés megszületése (1955)
o az ország négyhatalmi megszállása véget ért
o döntés: Ausztria katonaileg semleges marad
o az ország nyugati típusú demokratikus állam lett
 genfi csúcstalálkozó (1955)
o 1955 nyarán a négy 1945-ös győztes állam csúcstalálkozót tartott Genfben
o napirendre került a fegyverkezési verseny, kereskedelmi egyezmények kérdése, német
béke megkötése
o konkrét eredmény nem született, de a tárgyalás ténye („genfi szellem”)
önmagában is az enyhülés irányába mutatott
 19 új tag felvétele az ENSZ-be (1955) – (köztük van Magyarország is)
 Hruscsov rendezi a viszonyait Titóval is
IV. szembenállás
 katonai blokkok megszilárdulása
o 1955-ben az NSZK-t felvették a NATO-ba
o a Szovjetunió válaszul létrehozta a Varsói Szerződést (1955)
 a kelti blokk országainak katonai szövetsége
o ANZUS, SEATO, előbb METO, majd Irak kilépése után CENTO
 válságok a keleti blokkon belül
o kelet-berlini felkelés (1953)
 elsősorban az ország gazdaságának szovjet mintára történő átalakítása miatt
 a szovjetek 1 nap alatt leverik
 de Moszkva leállítja a jóvátétel fizetést, kölcsönt ad a gazdaság
konszolidációjához
 az NDK a keleti blokk legstabilagg állama marad egészen az újraegyesítésig
o lengyelországi felkelés (Poznan, 1956 nyara)
 a szovjet vezetés a katonai beavatkozást is fontolgatta
 végül a szovjetek engedtek: személycsere történik a lengyel vezetés élén
 Wladislaw Gomulka kerül hatalomra
o forradalom és szabadságharc Magyarországon (1956)
 a szovjetek beavatkoznak  leverik
 hidegháború a „harmadik világban”
o Mit jelent a „harmadik világ”?
 a nyugati tömbhöz („első világ”) és a szovjet tömbhöz („második világ”)
közvetlenül nem kapcsolódó országok (afrikai, latin-amerikai, ázsiai országok
nagyrésze)
 gazdasági értelemben a „fejlődő világot” jelenti, azaz a gazdaságilag
elmaradottabb országokat
 a fejletlenebb országok épp fejlődnek  „fejlődő világ”
 rajtuk kívül vannak a már fejlett országok  „fejlett világ”
o Latin-Amerika
 Guatemala (1954)
 az országban amerikai érdekeket sértő gazdasági folyamatokat
hajtanak végre (államosítások)
 amerikai katonai támogatással puccs játszódik le az országban
 USA demonstrálja, hogy Latin-Amerika a saját kizárólagos
érdekszférája
o Közel-Kelet és Észak-Afrika
 a szuezi válság (1956. október-november)
 a magyar forradalommal egyidőben
 a válság oka
o Nasszer egyiptomi elnök államosítja a szuezi csatornát
o Egyiptom már független ország, de a szuezi csatorna nem
volt az állam tulajdona
o ezt sértette Nagy-Britannia, Izrael, Franciaország érdekeit
 1956. október 29-én Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael közösen
megtámadta Egyiptomot
o a nyugati beavatkozás eltereli a magyar forradalomról a világ
szemét, illetve hozzájárul, hogy a szovjetek beavatkozta
Magyarországon
 a beavatkozás ellen tiltakoztak a szuperhatalmak
o a Szovjetunió követlen katonai beavatkozással fenyegetőzik
(rakéták bevetése)
 o az USA is elítélte a beavatkozást (a támadók nem egyeztettek
előre az USA-val
 a nukleáris patthelyzetben inkább a békés megoldást
választotta az USA
 következmények
o Nasszer rendszere a katonai vereség ellenére megmenekült
o bebizonyosodott, hogy a szuperhatalmak nélkül már nem
tudják megváltoztatni a térséget a hagyományos nyugat-
európai hatalmak (pedig Nagy-Britanniának 1952 óta van
atomfegyvere)
o megfogalmazódott az Eisenhower-doktrína
 az USA feladata, hogy a Közel-Keleten is fel kell
tartóztatni a kommunizmust
 a térségben lehet kérni a Szovjetunió ellen az USA
segítségét
o Szuez után felerősödött az algériai felkelés is, 1958-ra kivívta
függetlenségét a franciáktól
 a Közel-Keleten a legfontosabb konfliktus az arab-izraeli konfliktus marad
 Izrael, a zsidó állam 1948-ban jött létre, már megalakulásának
másnapján megtámadják a környező arab országok
 ezek után még több arab-izraeli háború lesz a hidegháború alatt
o az arab országokat a Szovjetunió fogja támogatni
o Izraelt az USA
o az el nem kötelezett országok mozgalma
 a hidegháború az egész világra kiterjedt
 a fejlődő országok egy része azonban nem akart egyik szuperhatalom mellett
sem elköteleződni
 ennek jegyében egyeztett 29 ázsiai és afrikai ország (bandungi konferencia,
1955)
 végül 1961-ben, Belgrádban alakul meg az el nem kötelezett országok
mozgalma
 a mozgalom főbb vezetői
 India (élén: Nehru)
 Indonézia (élén: Szukarno)
 Egyiptom (élén: Nasszer)
 Jugoszlávia (élén: Tito)
 Ghána (élén: Nkrumah)
 a német kérdés újbóli kiéleződése, a berlini fal felépítése
o Hallstein-doktrína
 az NSZK nem ismer el olyan államokat, amelyek diplomáciai viszonyt
létesítenek az NDK-val (kivéve a Szovjetuniót)
o berlini ultimátum
 előzmények: keletnémet menekültek
 az évek során százezres számban menekültek keletnémetek Nyugatra
 Moszkva számára probléma Berlin nyugati szektora
 Hruscsov berlini ultimátuma (1958)
 a nyugatiak hagyják el Nyugat-Berlint és alakítsák demilitarizált
szabad várossá
 ha ez nem történik meg a Berlinbe vezető utak ellenőrzését a
keletnémetek kezébe kerül  újabb blokád lehet
 a nyugati nem fogadták el  az elfogadással követett módon
elismerték volna az NDK-t
  Hruscsov végül mégis visszavonta az ultimátumot és Genfben
négyhatalmi konferenciát rendeztek (a két német állam részvételével)

o sikertelen enyhülés
 a tárgyalások nyomán Eisenhower meghívta az USA-ba Hruscsovot  el is
ment
 1960-ban Párizsban ismét tárgyaltak volna a német kérdésről
 ezt megakadályozta az U2 incidens  az ellentétek kiéleződtek
 egy amerikai U2-es kémrepülőt lelőttek a Szovjetunió felett
 az USA tagadott, meteorológiai repülőnek nevezte, mire a szovjetek
bemutatták a lelőtt gép fogságba ejtett pilótáját (az USA erre nem
számított, mert a protokoll szerint ilyen esetben az amerikai pilótának
öngyilkosnak kellett volna lennie)
o a berlini fal
 közvetlen előzmény
 időközben John F. Kennedy lett az USA elnöke (1961-63)
 ő sem akart lemondani Berlinről, de tárgyalásra hajlandó volt
 Bécsben ismét sikertelen tárgyalások a két szuperhatalom között
(1961 nyara)
 a berlini fal felépítése
 a nyugatra szökések megakadályozása érdekében a szovjetek
engedélyével az NDK felépítette a Nyugat-Berlint körülvevő
berlini falat (1961. augusztus 13.)
 a fal a hidegháború szimbóluma lett
o Kennedy elnök ellátogatott Nyugat-Berlinbe 1962-ben, itt
mondta el híres beszédét („Ich bin ein Berliner.”)
 fegyverkezési verseny folytatódik
o az interkontinentális rakéták
 nagy hatótávolságú rakéták rendszerezése  már elérheti egymás területét a
két nagyhatalom
o megkezdődött az űrverseny
 kezdetben a szovjetek vezettek az űrversenyben
 az első műhold (Szputnyik) fellövése (1957)
o az USA-ban hisztérikus pánikot okoz („Szputnyik-sokk/láz”)
o nem tudták elképzelni, hogy az oroszok ennyire ilyen
eredményt is el tudnak érni
 első élőlény az űrben (1957)
o Lajka kutya űrutazása
 az első ember az űrben: Jurij Gagarin (1961. április 12.)
 az USA válasza: embert fog juttatni a Holdra (Apollo-program)
 1961-ben jelentette be Kennedy elnök
 1969. július 21-én léptek az első emberek a Holdra
o elsőként Neil Armstrong
 „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az
emberiségnek.”
o majd Buzz Aldrin
 1972-ig még tovább öt emberes holdraszállás történt, tehát összesen
hat misszió során 12 ember járt a Holdon

 a kubai rakétaválság / a karibi válság (1962. október)

o Kuba a válságig
 Kuba 1898 óta független (spanyol-amerikai háború után)
  azonban nagy amerikai gazdasági befolyás érvényesült
 ipart amerikai monopóliumok uralták
 a hatalmas nagybirtokokon cukornád monokultúrára épülő
mezőgazdaság felvevőpiaca az USA volt
 fontos bevétel volt a turizmus  az amerikaiak kedvelt
turistaszigetévé vált
 1933-ban, majd egy demokratikus közjáték után 1952-ben Batista tábornok
került puccsal hatalomra
 Batista rendszere diktatúra volt, de támogatta az USA
o biztosította az amerikai gazdasági és politikai érdekeket
 a kubai forradalom
 Batista rendszerével szemben ellenzéki mozgalmak indultak, a
legjelentősebb Fidel Castro vezetésével
 egy laktanya ellen irányuló sikertelen támadás után Fidel Castro
börtönbe kerül (1953)
 a börtönbüntetése után Fidel Castro gerillaháborút indít a Batista
rendszer ellen
o a háborúban Castro oldalán harcol az argentin származású
Che Guevara
 1959: a kubai forradalom győzelme
o a felkelők bevonulnak Havannába,
o Batista elmenekült
 az USA kudarca
 Castro változtatásai sértették az amerikai érdekeket
o földreform  megszüntette az amerikai cégek nagybirtokait
 USA az érdekeinek sérelme miatt megpróbálta megdönteni
Castroék hatalmát
o kezdetben gazdasági szankciók (kereskedelmi korlátozások)
o sikertelen katonai beavatkozás (1961)
 kubai emigránsokkal (a forradalom után sokan az
USA-ba menekültek) intervenciót kíséreltek meg
 a Disznó-öbölben történő partraszállási kísérlet
azonban kudarcba fulladt
o a rakétaválság
 oka
 Kuba az amerikai szembenállás miatt egymásra talál a
Szovjetunióval
o a Szovjetunió felvásárolja a cukornádkészletét, kőolajat
szállít neki
o Kuba megengedi, hogy szovjet közepes hatótávolságú,
atomtöltetekkel felszerelt rakétákat telepítsenek titokban
a szigetre  velük elérhetőek az USA keleti
partvidékének nagyvárosai is
 1962 nyarán titokban megkezdték a szovjetek a
rakéták Kubába telepítését
o ennek előzménye az volt, hogy az USA korábban
Törökországba telepített rakétákat  közel a Szovjetunióhoz
 a válság
 az amerikai kémperülők lefényképezik a rakétákat
 ennek hatására Kennedy elnök amerikai tengeri blokádot rendelt
el Kuba köré  ne tudjanak kikötni a fegyvereket szállító szovjet
hajók
 a drámai napok
 o a szovjet fegyverek a tengeri blokád felé tartanak
o kérdés?
 átengedi-e őket az amerikai blokád vagy
 visszafordulnak a szovjetek vagy
 katonai összecsapás
o kiélezett pillanat
 a NATO és a Szovjetunió, csatlós államaival
együtt teljes mozgósítást rendel el
 ekkor van a legközelebb a hidegháború során a
világ a harmadik világháborúhoz
 a válság megoldása
o a Szovjetunió kivonja rakétáit, ha
 Kubában maradhat a szocialista rendszer
 az amerikaiak kivonják a Törökországba
telepített rakétáikat (Törökország 1952 óta NATO
tagállam)
o U Thant ENSZ főtitkár közvetít
 sikerült meggyőzni Hruscsovot, a szovjetek
visszafordultak, nem próbálták meg áttörni a
blokádot
 leszerelték a kubai rakétákat
 az USA ígéretet tett a törökországi rakéták
kivonására (1963-ben meg is történt)
o a válság tehát kölcsönös kompromisszummal zárult 
sikerült elkerülni egy atomháborút