A hidegháború és az enyhülés kezdete

A hidegháború kibontakozása
• Állandósult:
• A két nagyhatalom közötti szembenállás
• A fegyverkezési verseny
• Miért kerülhette el az emberiség a harmadik világháborút?
• Kialakult a két szuperhatalom között a katonai egyensúly
• Az atomfegyverek veszélyt jelentettek az emberiségre
• A Föld megsemmisülésének a kockázata
• A helyi háborúk (a két nagyhatalom támogatásával) viszont
gyakran fellángoltak
• A két nagyhatalom közvetett szembenállása = hidegháború
• A hidegháborús konfliktusok színterei:
• Helyi háborúk
• Űrkutatás
• Ideológiai és propaganda háború (pl. USA: McChartyzmus)
• Rosenberg házaspár kivégzése, kémkedés miatt
• Kémkedés
• Sport
• 1950 kínai támogatással az északiak
megtámadták a délieket és elfoglalták a félsziget
nagy részét
• Az USA ENSZ felhatalmazással beavatkozik és
visszaszorítják a kommunistákat
• Sztálin kérésére kínaiak is bekapcsolódtak a
háborúba és 1953-ra kialakult demarkációs vonal
mentén húzták meg a két országrész között a
határt (ész. 380) és a mai napig fennálló
fegyverszünetet kötöttek.
• „Kína [az Egyesült Államoktól] passzív kivárással nem számíthat
engedményekre, komoly küzdelem, erejének újabb, meggyôzô
bemutatása nélkül […] még Tajvant sem kapja meg. […]
Természetesen én számoltam azzal is, hogy bár az Egyesült
Államok ma még nincs felkészülve nagyobb háborúra,
presztízsokokból mégis belekeveredik, s Kínát is magával rántja,
ezzel együtt pedig a kölcsönös segítségnyújtási egyezmény révén a
Szovjetuniót is. Kell-e ettôl félni? Szerintem nem, mivel ketten
együtt erôsebbek vagyunk, mint az Egyesült Államok és Anglia, a
többi európai tôkés ország – Németország nélkül, amely ma még
nem képes az Egyesült Államoknak komoly segítséget adni –
együttvéve sem képez komoly katonai erôt. Ha a háború
elkerülhetetlen, inkább legyen most, mint néhány év múlva, amikor
az Egyesült Államok szövetségeseként újjáéled a japán
militarizmus, s az Egyesült Államoknak és Japánnak kész
felvonulási területe lesz a kontinensen a liszinmanista [Li Szin Man
Dél-Korea vezetôje] Korea.” (Sztálin levele Maóhoz, 1950)
Panmindzson
 A szovjet politika Sztálin után
• 1953 Sztálin halála
• Harc a politikai hatalomért
• Ny. Sz. Hruscsov lett a pártfőtitkár
• A hatalomátvételt politikai tisztogatás követte:
• Pl. Berija (KGB vezetője) kivégzése
• 1956-ra megszilárdult Hruscsov helyzete
• A hruscsovi reformok:
• Enyhíteni kívánt az emberek helyzetén
• Megoldás: a sztálini módszerekkel történő szakítás:
• Személyi kultusz ø
• Koncepciós perek ø
• A munkatáborok GULAG felszámolása
• 1956 február SZKP XX. Kongresszusa H. a korábbi hibákat
Sztálin személyi kultuszára vezette vissza → az igazság
árnyaltabb: a hibákért az egypárti diktatúra is felelős nemcsak
Sztálin. Éles határvonalat húzott Lenin és Sztálin között.
• „Sok film úgy festette le az életet a kolhozokban, hogy az asztalok
roskadoztak a pulykák és libák súlyától. A jelek szerint Sztálin azt
hitte, hogy ez valóban így is van. Vlagyimir Iljics [Lenin]
másképpen nézett az életre: ő mindig közel volt az emberekhez,
rendszeresen fogadta a parasztok küldötteit, gyakran beszélt gyári
munkásgyűléseken, ellátogatott a falvakba, és beszélt a
parasztokkal. Sztálin távol tartotta magát az emberektől, soha nem
ment sehova. Ez évtizedekig folyt így. […]
• A legkomolyabban szembe kell néznünk a személyi kultusz
kérdésével. Nem engedhetjük meg, hogy erről a párton kívül
tudomást szerezzenek, különösen a sajtó nem. Ez az oka annak,
hogy most zárt ülésen vagyunk. Ismernünk kell a határainkat: nem
adhatunk muníciót az ellenségnek, nem teregethetjük ki
szennyesünket a szemük előtt. […] Elvtársak! Határozottan el kell
törölnünk a személyi kultuszt egyszer s mindenkorra, és le kell
vonnunk az ideológiai-elméleti és a gyakorlati munkára vonatkozó
következtetéseket.”
• (Hruscsov beszéde az SZKP XX. kongresszusán, 1956)
Hruscsov és Sztálin
• Hruscsov külpolitikája az ötvenes években:
• A belpolitikai lazítás feltétele: a fegyverkezés
csökkentése (kevésbé terhelné a költségvetést)
• Előzmény:
• 1949 már van atombomba
• 1953 hidrogénbomba
• 1960-as évek nagy hatótávolságú
rakéták ↓
• megvalósult a két nagyhatalom között a
„kölcsönös megsemmisítés elve” → növelte a SZU
Biztonságérzetét
• Hruscsov megfogalmazta a két világrendszer
békés egymás mellett élésének gondolatát
• Hruscsov politikája:
• Hruscsov politikája:
• Belső hatalmi harcok ↔ külpolitikai konfliktusok
• Kölcsönhatása határozza meg
• pl.
• – A nyugati hatalmak keményebb fellépése esetén
Hruscsovot hibáztatták
• + Ha nyugat engedményeket tett a Szovjetuniónak
• + szovjet hadászati fejlesztések
• – 1953-as munkáslázadás az NDK-ban
• + Hruscsov leveri azt
• – 1955 NSZK belépett a NATO-ba
• + 1955 létrejött a Szovjetuniót és a szocialista
országokat tömörítő katonai tömb a Varsói szerződés
• úton.
• „A Szerzôdô Felek, újból megállapítva, hogy olyan
európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére
törekszenek, amelyek valamennyi európai állam
részvételén alapulna társadalmi és államrendszerükre
való tekintet nélkül, s amely lehetôvé tenné
erôfeszítéseik egyesítését az európai béke biztosítása
érdekében, […] a felfegyverzett Nyugat-Németország
részvételével és az észak-atlanti tömbbe való
bevonásával a »Nyugat-európai Unió« alakjában új
katonai csoportosulás létrehozását helyezik kilátásba,
ami fokozza az újabb háború veszélyét és veszélyezteti a
békeszeretô államok nemzeti biztonságát, […]
elhatározták, hogy megkötik a jelen barátsági,
együttmûködési és kölcsönös segélynyújtási Szerzôdést
[…].” (Részlet a Varsói Szerzôdésbôl)
Gagarin és Hruscsov
• Ausztria 1955-ben írták alá az osztrák államszerződést:
• A volt szövetségesek kivonták a katonai erejüket Ausztriából
• Az ország visszanyerte szuverenitását
• Örök semlegességet kellett fogadnia
• Kötelezettséget vállalt, hogy nem törekszik Anschlussra
• Ausztria elindulhatott a demokrácia és a piacgazdaság felé
vezető úton.
• Jugoszlávia:
• Sztálin korábban kiközösítette az önálló politikát folytató
Titót (Jugoszlávia így kaphatott nyugatról támogatást) →
Hruscsov a megbékélésre törekedett Titóval, elismerte, hogy
a szocializmus építésének több útja is lehet.
• Az 1956-os év változásai:
• 1956 Hruscsov feloszlatta a Kominformot
Osztrák államszerződés
• Ősz:
• Sztrájkok, tüntetések Lengyelországban (jobb
életkörülményekért, a merev sztálinizmus
megváltoztatásáért).
• Szovjet reakció (ígérgetések), népszerű lengyel
politikus pártfőtitkárrá választása (Gomulka),
feltétele a szovjet blokkban maradás.
• Szuezi válság, magyar forradalom
• ↓
• a szabadságharcba fordult forradalmat
leverték
 Kubai rakétaválság
• Előzmény:
• 1959 Kubában forradalom tört ki, a Fidel
Castro által vezetett mozgalom átvette a
hatalmat.
• A Szovjetunió támogatta az új hatalmat.
• ↓
• Az új rendszer elől sokan az USA-ba menekültek
és az USA támogatásával vissza akarták szerezni
a hatalmat.
• ↓
• A Szovjetunió atomrakétákat telepített Kubába
(1962 – kubai rakétaválság)
1.F. Kennedy az USA elnöke (1961-
63) blokád alá vette Kubát
• Komolyan fennállt a nukleáris világháború
veszélye.
• Sikerült megegyezésre jutniuk:
• A Szovjetunió kivonta a rakétákat Kubából ↔
Az USA lemondott Kuba lerohanásáról
• „Forró drót létrehozása a Kreml és a Fehér ház
között.
Ellentétek a Szovjetunió és Kína
között
• Hruscsovi irányváltás ↔ sztálinista elveket
valló Kína
• Ideológiai és hatalmi ellentétek
• 1960-as évek eleje: nyílt szakítás
• Fegyveres összecsapások a határ mentén
• A szovjet haderő keletre csoportosította
haderejének egy részét →← az amerikai
politika közeledett Kínához