Egyesült Nemzetek Szervezete

I. Általános jellemzői:

1.) Megalakulása:

- Magyar rövidítése: ENSZ (a szervezet angol neve: United Nations =UN)

- 1945. június 26. San Francisco

- 1945. október 24-én írták alá az alapító országok → az ENSZ napja.

2.) Céljai:

- a nemzetközi béke és biztonság fenntartása

- gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti feladatokat megoldása

- az emberi jogok és alapvető szabadságok betartatása

3.) Tagja lehet az alapító okmány szerint

● minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja

● és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.

4.) Működése:

- Székhelye: New York

- Állandó képviseletet tart fenn Genfben és Bécsben és Nairobiban.

5.) Hivatalos nyelvek:

- kínai, angol, francia, orosz, spanyol, arab

II. Az ENSZ "családja" (pl.:)

- UNICEF = Gyermekalap

- UNEP = Környezetvédelmi Program

- WFP = Élelmezési Világprogram

- OHCHR = Emberi Jogi Főbiztossága

- WHO = Egészségügyi Világszervezet

III. Az ENSZ fő szervei

A) Közgyűlés

- Tagjai: minden tagállam öt-öt képviselője

- Feladata megegyezik az általános jellemzőkben leírtakkal

B) Biztonsági Tanács

- Állandó tagok: Kína, Franciaország, Anglia, USA, Oroszország

- Feladata:

● a vitás helyzetek kivizsgálása, tervek kidolgozása a vitás helyzetek megoldására

● gazdasági szankciók és egyéb nem fegyveres intézkedések az agresszió megelőzésére

vagy megállítására

● kiküldheti az ENSZ békefenntartó erőit (kéksapkások), hogy

o távol tartsák a szemben álló erőket →

o létrehozzanak nyugodt feltételeket, amelyek között a békés rendezés elérhető

C) Nemzetközi Bíróság

- Székhelye: Hága (Hollandia)

- Feladata a tagállamok közötti jogi viták megoldása

- Az államok a belépéskor kötelezik magukat, hogy a Bíróság döntéseit elfogadják

D) Titkárság

- Tagjai a világon dolgozó nemzetközi tisztviselői kar

(egyetlen kormánytól vagy kívülálló hatóságtól sem kérnek vagy fogadnak el utasításokat)

- A Szervezet mindennapi szerteágazó munkáját szervezi, irányítja

- Vezetője a főtitkár, akit a Biztonsági Tanács javaslata alapján a Közgyűlés nevez ki

ötéves, megújítható időtartamra.

A kétpólusú világ

I. A párizsi béke (1947.)

1.) Békefeltételek:
- visszaállították a háború előtti határokat

- csökkenteni kellett a hadsereg létszámát

- jóvátételt kellett fizetni

- lakosságcsere, kitelepítések

2.) Etnikai tisztogatás: lakosságcsere, kitelepítések

- a magyarok és a németek kollektív büntetése

- a közép-európai országokból kitelepítették őket Magyarországra, ill. Németországba.

3.) Hatalmi átrendeződés

a) Elvesztették nagyhatalmi helyzetüket:

- Németország, Olaszország, Japán

b) Megrendült a gazdasági / politikai helyzetük

- Anglia, Franciaország

- Háborús veszteségek, a gyarmatbirodalom összeomlása

c) Megerősödött hatalmi helyzet

- Szovjetunió, USA

- nemzetközi politika és gazdaság irányítása ↔ ellentétes érdekek

- a világ kétpólusúvá válik

II. Európa kettészakad

1.) Szovjet megszállási övezet Kelet-Európában

- a békeszerződések után nem vonul ki az általa megszállt területekről

- cél: a szovjet befolyás megőrzése, megerősítése

- eszköze: a kommunista pártok hatalomra juttatása

ˇ a polgári politikusok perbe fogása

ˇ a polgári pártok feloszlatása

ˇ egypárti "választások" megrendezése

- A kelet-európai országok szovjet minta szerinti átalakítása politikai, társadalmi,
gazdasági szempontból

2.) A nyugati hatalmak erőtlen tiltakozása

III. A Marshall-segély

- 1947. George Marshall amerikai külügyminiszter segélyprogramja az európai gazdaság

helyreállítására

- vissza nem térítendő támogatás

- a gazdaság helyreállításra lehet fordítani → gyors fejlődés Nyugat-Európában

- az USA ellenőrzi a pénz felhasználást

- a Szovjetunió az általa megszállt területeken nem engedte ennek felhasználását.

A kommunista diktatúrák

I. Németország a világháború után

1.) Németország megszállása

- megszállási övezetekre osztották Németországot, és azon belül Berlint is

ˇ angol, amerikai, francia, szovjet

2.) A nyugati megszállási övezet

- 1948. Marshall-segély →

- pénzreform

- gazdasági fellendülés

3.) A keleti megszállási övezet

- Blokád Nyugat-Berlin körül

- Cél: kiéheztetni Nyugat-Berlint ↔

- Légihíd nyugati megszállási övezet és Nyugat-Berlin között (repülőkkel szállítják az

ellátást)

4.) Németország kettészakítása

5.) Két Németország kialakítása

- 1949. május: NSZK (Német Szövetségi Köztársaság)

● angol, amerikai, francia megszállási övezetekből

- 1949. október NDK (Német Demokratikus Köztársaság)

● szovjet megszállási övezetből

II. A szovjet mintájú diktatúrák létrejötte

1.) A kelet-európai országok hivatalos államformája: szocializmus

- A szocializmus legfőbb jellemzői:

ˇ társadalmi egyenlőség (= nincsenek tőkések és bérmunkások)

ˇ a javak igazságos elosztása (= vagyoni egyenlőség)

ˇ demokrácia

2.) A kelet-európai országokban valóságosan kialakuló államforma: diktatúra

a) Pártállami rendszer

- a kommunista párt kizárólagos uralma

- látszatválasztások (csak egy párt jelöltjei indultak)

- az országgyűlés a kommunista pártnak engedelmeskedik

b) Szovjet mintára átszervezett gazdaság

- állami vállalatok (nincs magántulajdon)

- termelőszövetkezetek (erőszakos szövetkezetesítés)

- tervgazdálkodás

- hiánygazdaság

c) Fegyverkezés

d) Propaganda (= az emberek véleményének alakítása, befolyásolása)

- a média a kommunista pártot szolgálja

- utazás tiltása/nehezítése → a nyugati demokrácia eszméi ne jussanak el a diktatúrában

élő néphez
III. Egy külön út: Jugoszlávia

- Vezetője: Tito

- Nem szovjet segítséggel jutott hatalomra

- Szocializmust akart

- Nem követte a Szovjetunió utasításait

A hidegháború

I. Fogalma:

Az USA és a Szovjetunió között folyó ellenségeskedés 1947 és 1991 között. Fegyveres

összecsapás nem történt közöttük, de állandó ellentétek voltak közöttük ideológiai, politikai,
kulturális és gazdasági téren. Megindult a fegyverkezési verseny is.

II. Kezdete:

- 1946. Churchill Fultonban beszédet tart egy egyetemen: Kelet és Nyugat között
"leereszkedett a vasfüggöny"

- Vasfüggöny (metafora): átláthatatlan és áthatolhatatlan akadály a két világrendszer

között

- Gyakorlati kifejezése a berlini fal megépítése, a keleti és nyugati országok közötti

határzár megépítése

III. Okai:

- ellentétek a német kérdés rendezésében

- ideológiai különbség
- (ideológia: ahogy szemlélem a világot filozófiai, vallási, politikai, gazdasági
tekintetben)

- harc a nagyhatalmi pozícióért

IV. A Truman-elv:

- 1946. Truman amerikai elnök beszéde a parlamentben:

- Amerika feladata, hogy megvédje a világot a kommunizmustól és más diktatúráktól.

V. A Szovjetunió válasza a Truman-elvre

- az általa felszabadított területeken szovjetbarát kormányokat segített hatalomra

- ezeken a területeken megalakították a SZEB-et (Szövetségi Ellenőrző Bizottság)

VI. A hidegháború jellemzői

1.) Kétpólusú

- USA ↔ Szovjetunió

2.) Globális

- a két pólus (USA + Szovjetunió) mellett jelentős számú szövetséges államukra is

kiterjed

3.) Ideológiai harc

- polgári demokrácia ↔ kommunista diktatúra

4.) Gazdasági küzdelem

- kapitalizmus ↔ szocializmus

- ehhez társuló gazdasági szervezetek:

● Európai Gazdasági Közösség ↔ Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa

(Közös Piac) (KGST)

5.) Katonai küzdelem

- fegyverkezési verseny

- katonai tömbök kialakulása

● 1949. NATO ↔ 1955. Varsói Szerződés)

Helyi háborúk és konfliktusok

I. Általános jellemzője

- ideje: a hidegháború korszaka

- a két nagyhatalom nem visel hivatalosan hadat egymással

- fegyverekkel, pénzzel, szakértőkkel támogatják a helyi háborúkban az egyik felet

II. A hidegháború forró pontjai

1.) Korea (1950-1953.)

a) Korea felszabadulása a japán uralom alól a II. világháború végén → amerikai és szovjet
megszállási övezetet alakítanak ki

- Észak-Korea: kommunista kormány alakul (vezetője: Kim IrSzen)

- Dél-Korea: amerikai befolyás

b) Polgárháború

- Az északiak lerohanják a délieket

- Az ENSZ csapatokat küld a térségbe (amerikai katonák) dél támogatására

- Az északiakat a szovjetek segítik

2.) Vietnam (1959-1973.)

a) Vietnam felszabadulása a japán uralom alól a II. világháború végén → francia

megszállás

b) Szabadságharc a kommunisták vezetésével

c) Az ország kettéosztása

- Észak-Vietnam: kommunista kormány alakul (vezetője: HoSi Minh)

- Dél-Vietnam: amerikai befolyás

d) Polgárháború

- Fegyveres felkelés délen az északi kommunisták támogatásával

- Amerika beavatkozása a déliek oldalán → társadalmi tiltakozás és katonai kudarcok →

Amerika kivonul

e) Eredménye: egyesítik a két országot → Vietnami Szocialista Köztársaság

3.) Kubai rakétaválság (1962.)

- 1959. Fidel Castro kommunista diktatúrát hoz létre a szigeten

- 1962. A Szovjetunió rakétákat telepít a szigetre

(nagyon közel vannak az amerikai partok)

- A 3. világháború kirobbanásának veszélye

- USA válasza: blokád alá vonta Kubát

- A szovjetunió visszavonja a rakétáit

4.) Felkelés Kelet-Berlinben (1953.)

- a felkelés átterjed az NDK keleti területeire

- szovjet páncélos hadosztályok bevetése

- menekültek áttelepedése az NSZK-ba →

- a berlini fal megépítése (1961-1989.)

5.) Forradalom Magyarországon (1956.)

A harmadik világ erősebb államai

I. Harmadik világ

1.) Fogalma:

Azok az országok, amelyek a hidegháború időszakában sem a nyugati hatalmak, sem az

egykori szovjet blokk országaival nem kötöttek szövetséget.

(= el nem kötelezett országok)

2.) Jellemzői:

- fejlettségük és a lakosság életszínvonala alacsony

- az egészségügy, az oktatásügy elmaradott

- a harmadik világ országai Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában vannak

- volt / felszabaduló gyarmatok

- neokolonializmus = újgyarmatosítás

● a II. világháború után a felszabaduló gyarmatokat a volt anyaországok továbbra is

magukhoz láncolják gazdasági eszközökkel

II. Távol-Kelet: India

1.) A függetlenség kivívása

- a XVIII. században angol gyarmattá válik

- a XIX. században megindul a harc a függetlenné válásért

- 1914-benGhandi áll a mozgalom élére: az erőszakmentes tiltakozás politikáját hirdeti

meg, polgári engedetlenségre buzdít (háziipari termékek gyártása, sómenet)

- többször börtönbe zárják, de híveinek száma egyre emelkedik

- 1947-ben az angolok kivonulnak Indiából, India függetlenné válik

- Az ország miniszterelnöke: Pablo Nehru

- Őt követte a lánya, aki felvette Ghandi nevét: Indira Ghandi

2.) A terület felosztása

- vallási ellentétek → két részre osztják Indiát:

● India: hinduk

● Pakisztán: mohamedánok

- gazdasági ellentétek az újonnan megalakult Pakisztánban → két felé válik

● Pakisztán

● Banglades

III. Távol-Kelet: Kína

1.) Kína angol gyarmat volt, majd a II. világháborúban japánok szállják meg.

2.) A háború után politikai harcok indulnak

- Polgári nemzeti párt (Csang Kai-sek) - amerikai befolyás

- Kommunista párt (Mao Ce-tung) - szovjet befolyás

3.) Polgárháború

- a kommunisták nyernek

- A polgári párt tagjai Tajvanra menekültek

4.) A Kínai Népköztársaság

- kommunista nagyhatalom (létszám, atombomba)

- Mao politikája:

ˇ "Nagy Ugrás" = az acéltermelés fejlesztése

ˇ " kulturális forradalom" = politikai tisztogatás

- 1989. vérfürdő Pekingben

ˇ diákok tüntetése a szabadságért, a demokráciáért

Köszöntő

Ma György napja van.

Linkajánló

www.dozsasportiskola.hu

Ezt nézd meg!

Bannerek

Kristálygömb

Fa-horoszkóp

Születésnap-horoszkóp

Versenykiírások

Szülőknek

A harmadik világ: A déli félteke

 I. Dél nyomora

1.) Az elmaradottság okai

- több száz évig tartó gyarmati helyzet

- neokolonializmus = újgyarmatosítás

- népességrobbanás →

- éhínség

2.) Nagy összegű hitelek felvétele

- a pénzt nem a gazdaság fejlesztésére fordították (korrupció, sikkasztás)

- fegyverkezésre fordították

3.) A gazdaság monokulturális jellege

- monokultúra: egy vagy kevés számú termékre szakosodott az ország, minden másból
behozatalra szorul.

4.) Diktatórikus államok

II. Fekete-Afrika

1.) Jellemzői

- az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik.

- XX. századig gyarmatok

- A II. világháborúban a segítettek az anyaországoknak, cserébe reformokat ígértek

nekik

- A háború után kivívják függetlenségüket (50-es, 60-as évek)

2.) Problémák

- vallási és törzsi ellentétek

- diktatúrák

- elsivatagosodás

- ivóvízellátás

- betegségek, járványok terjedése

III. Latin-Amerika

1.) A név jelentése

- az amerikai kontinens spanyolul és portugálul beszélő országainak összefoglaló neve

- földrajzilag:

● Mexikó

● Közép-Amerika

● a Karib-térség

● Dél-Amerika

2.) Jellemzői:

- spanyol és portugál gyarmatok voltak

- a XX. században erős USA befolyás alakult ki

- egységes a vallás (római katolikus keresztény)

- változó bőrszín (fehérek, indiánok, négerek és a kevert népcsoportok)

- gyakori hatalmi változások

- jellemzőek a katonai puccsok

(Puccs: az irányító hatalmat egy szűk csoport ragadja magához a törvényes formák
mellőzésével, általában katonaság bevetésével.) ↔

- 1990-es évektől minden országban a törvényesen megválasztott kormány van hatalmon

A harmadik világ: Izrael és az arab világ

I. Izrael

1.) Ókor:

- zsidó állam: Palesztina / Izrael

2.) Középkor:

- iszlám hódítás →

- a zsidó lakosság elmenekül, szétszóródik a világban (migráció)

3.) Újkor:

- Cionista eszmék (zsidóbarát) terjedése →

ˇ a zsidóknak joguk van államot alapítani az ókori Izrael területén

ˇ az I. világháború után megszűnt a török uralom →

ˇ Palesztina angol befolyás alá került →

ˇ megkezdődött a zsidók visszavándorlása

4.) Jelenkor:

- 1947. ENSZ határozat: Palesztina földjén egy arab és egy zsidó államot kell létrehozni

- arab-zsidó (palesztinai-izraeli) ellentétek kezdete

ˇ háborúk

ˇ terrorizmus

ˇ menekülttáborok
- az ellentétek további forrásai

ˇ gazdag kőolaj lelőhelyek

ˇ Jeruzsálemet mindhárom vallás szent városnak tarja → magáénak követeli

(vallások: keresztény, zsidó, iszlám)

II. Az arab világ (21 ország!)

1.) Elhelyezkedése:

- Észak-Afrika

- Közel-Kelet

2.) Jellemzőik:

- iszlám vallás

- közös nyelv

- közös kultúra

- olajban gazdagok → gazdasági, politikai nyomás Európára

3.) Gondjaik:

- ellentétek, harcok az iszlám vallás különböző irányzatai között

- harcok Izraellel

- az olajbevételek miatt torz fejlődés

A globalizálódó világ

I. A globális probléma

- A globális probléma olyan természeti, gazdasági, társadalmi jelenségek, amelyek

minden országra kihatnak, és csak a világ államainak összefogásával oldhatók meg.

II. A világgazdaság

1.) A termelés megnégyszereződött

2.) Mammutcégek jelennek meg (országokon, földrészeken keresztül húzódó

óriásvállalatok)

3.) Új gazdasági központok

- USA - Nyugat-Európa

- Japán - "Ázsiai kistigrisek" (Dél-Korea, Tajvan, Hongkong)

4.) Világkereskedelem kialakulása

5.) Mikroelektronikai és informatikai ipar robbanásszerű fejlődése

6.) A nemzetközi bankhálózat szerepe

III. Globális problémák

A) Környezetkárosítás

1.) Az erdőirtások és következményeik (légköri változások pl. oxigén csökkenése)

2.) Légszennyezés

- üvegházhatás → az éghajlat melegedése → pusztító árvizek, hurrikánok

- ózonlyuk → káros sugarak érkezése az űrből → betegségek

3.) Tengerek, óceánok és a talaj szennyezése

- az állat- és növényvilág pusztulása → élelmezési válság

B) Népességrobbanás

- Élelmiszerhiány

C) Az Észak - Dél ellentét, az adósságválság

- Északi félteke: fejlett, iparosodott országok ↔ Déli félteke: elmaradott országok

● hitelek felvétele az északi félteke országaitól

● élelmezésre fordítják, vagy a hatalmon lévők saját céljaikra használják fel

● nem tudják visszafizetni → újabb hiteleket vesznek fel

D) A terrorizmus

1.) A megfélemlítés és az erőszak válogatás nélküli alkalmazása politikai célokért

2.) Hatalmas fegyverarzenál (robbanószerek)

3.) Szélsőséges csoportok (sokszor vallási fanatizmustól fűtve)

E) A menekültkérdés

1.) Politikai menekültek

- a diktatúrák ellen fellépők a lebukás elől a szabad országokba menekülnek

- egyes politikai-társadalmi csoportok menekülnek az uralmon lévők elől (törzsi, vallási

stb. okok)

2.) Megélhetési okokból menekülők

- a déli félteke nagy szegénysége elől menekülnek sokan az északi félteke országaiba
munka és jobb élet reményében

3.) Klímamenekültek

- a föld éghajlatának változásával egyre nagyobb számban fognak a már életre

alkalmatlan területekről elmenekülni a jobb terültekre

F) A vízkérdés

- az éghajlat melegedésével egyre fogynak az ivóvízkészletek → háborúk fognak zajlani

az ivóvízért

A kommunizmus bukása

I. A hidegháborús légkör enyhülése

1.) Az enyhülés kezdete:

- 1953. Sztálin halála

- Új vezető a kommunista pártban: Hruszcsov

- Célja:

ˇ megőrizni a kommunizmust

ˇ a nemzetközi és az országban lévő feszültségek enyhítése

} agulagok felszámolása

} kibékülés Titóval

} részvétel a nemzetközi tárgyalásokon a nemzetközi békéért és biztonságért

2.) A Brezsnyev-doktrína

a) Doktrína:

- tudományos elmélet, szabályrendszer

- hódító államok katonai-politikai elgondolásai

b) Brezsnyev-doktrína (Brezsnyev = a Szovjetunió egyik miniszterelnöke)

- a Szovjetuniónak és a szövetséges államainak joga van akár katonai erővel is
beavatkozni, ha a keleti tömbbe tartozó országokban veszélybe kerül a szocialista rendszer

c) A Szovjetunió fegyveres beavatkozásai a többi szocialista ország ügyeibe

- 1953. Berlin

- 1956. Magyarország

- 1968. Csehszlovákia

- 1979. Afganisztán

II. Gorbacsov új politikája az 1980-as években

1.) Peresztrojka (= gazdasági-társadalmi átalakítás)

- a diktatúra megszüntetése

- a hadsereg leépítése (= a gazdaság fejlesztésének feltétele)

- a szovjet csapatok kivonulnak a kelet-európai országokból

- a piacgazdaság kibontakozásának kezdete

2.) Glasznoszty (= nyitott politika)

- a "vasfüggöny" leomlása = szabad információáramlás és véleménynyilvánítás

III. A keleti tömb felbomlásának legfontosabb állomásai

- a szovjet csapatok kivonása a térség országaiból

- magyar határnyitás: a szocialista Németországból menekülőket átengedték Ausztriába

útlevél, vízum nélkül

- Lengyelországban kommunista-ellenes kormány kerül hatalomra

- sorban mondanak le a kommunista vezetők a keleti tömb országaiban

- a berlini fal lebontása, a két német állam újra egyesül

- forradalom Romániában 1989

IV. A Szovjetunió felbomlása

- új vezető: Borisz Jelcin

- egyes államok kiválnak a Szovjetunióból (Lettország, Észtország, Litvánia, Ukrajna)

- számos további tagország kíván önállóságot vagy nagyobb függetlenséget

- 1991. a megmaradt tagországok laza államközössége jön létre: FÁK

(Független Államok Közössége)

Az Európai Unió

I. Az integráció kialakulásának lépései

1.) 1949. Európa Tanács létrehozása

- székhelye: Strasbourg

- laza kormányközi együttműködés

- célja:

● a közös európai kultúra védelme

● az európai kulturális sokszínűség ápolása

2.) 1957. Európai Gazdasági Közösség (=Közös Piac)

- célja:

● a tagországok közötti vámhatárok megszüntetése

● a tőke és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása

3.) 1967. Európai Közösség

- különböző gazdasági szervezetek tömörített

- célja:

● egységes belső piac létrehozása az európai országokban

4.) 1992. Európai Unió

- gazdasági és politikai szövetség

- célja:

● egységes belső piac létrehozása

● személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását

● közös politika a kereskedelem, a mezőgazdaság, a halászat és a regionális fejlesztés

területén
II. Az Európai Unió szervezete

1.) Európai Parlament

- képviseli a tagállamok polgárait

- a képviselőtestületet az unió polgárai közvetlenül választják

- a képviselők nem országok, hanem politikai nézeteik szerint csoportosulnak

- előre meghatározott sorrend szerint töltik be az egyes tagállamok az elnöki tisztet

2.) Európa Tanács

- a tagállamok kormányai (miniszterei) alkotják

- egy-egy kérdéskörben a tagállamok szakminiszterei ülnek össze

3.) Európa Bizottság

- felügyeli a határozatok végrehajtását

- felügyeli a közösségi programok lebonyolítását

4.) Európai Bíróság

- felelős a jogszabályok érvényesítéséért

- rendezi a vitás kérdéseket

5.) Európai Számvevőszék

- a pénzügyeket felügyeli