A forradalom nemzetközi háttere

1. Előfeltételek
- 1953 – Sztálin halálával megkezdődött a desztalinizáció:
▪ 1956 – SZKP XX. kongresszusa – Sztálin rendszerének kritikája
▪ Feloszlatják a Kominformot
- 1956 – Poznani munkásfelkelés

2. A forradalom nemzetközi környezete

- nyugat: szimpátia, kelet: aggodalom
- A szuezi válság elterelte a nyugat figyelmét a magyar eseményekről.
- Nagy Imre nem rendelkezett nyugati kapcsolatokkal – Lengyelország és Csehország
cserben hagyta.

3. Nagyhatalmi reakciók
- SzU – Elfogadhatatlan, beavatkozás mellett döntöttek okt. 23-án, majd okt. 30-án
elkezdték kivonni csapataikat.
- USA – Katonai beavatkozás, vagy passzív távolmaradás lehetősége, majd okt. 30-án a
SzU tudomására hozták nem áll szándékukban beavatkozni → nem elsődleges fon-
toságú térség, nem akarták az egyensúlyt felborítani, nem volt elegendő eszköz.
- SzU – Átengedte a szuezi válság rendezését az USA-nak, cserébe ugyanezt várta a
magyar ügyben.
- A szovjet országok beleegyeztek a magyarországi katonai intervencióba.
- Nov. 4. – Forgószél hadművelet

4. A „magyar kérdés” az ENSZ előtt

- 1956. nov. 2. – Az ENSZ napirendre tűzi a „magyar kérdést” → 1957. januárjában
kezdődik meg a vita
- USA javaslatára 5 tagú bizottságot küldenek a történtek elemzésére, Kádárék nem
engedik be őket az országba → 1957. szept. 17-én megszavazzák a szovjet inter-
venció törvénytelenségét, felfüggesztették hazánk ENSZ tagságát.
- 1962 – Általános amnesztia → Magyarország visszatérhetett az ENSZ-be
5. Az 1956-os forradalom nemzetközi jelentősége
- Sorozatos felkelések: 1953. Berlin, 1956. Poznan és Budapest
- Csökkent a fegyverkezési verseny → egyik gazdaság sem bírta.
- USA és SzU elfogadta a kölcsönös elrettentés politikáját, nem avatkoztak be egy-
más érdekszférájába.
- Az 1956-os forradalom első nagyszabású kísérlet volt a szovjet rendszer lerázásának
→ véget vetett a sztálinista rendszernek.
- Kialakult a SzU-nak soha sem ellentmondó, ugyanakkor a háttérben a nyugati
hatalmakkal egyre jobb kapcsolatot ápoló rendszer.