1956-os forradalom és szabadságharc

1. 1956 mondanivalója, lényege:

Forradalom volt, mert egy belső elnyomó diktatúra ellen harcolt és egyben szabadságharc, mert a külső, idegen
beavatkozás ellen is.
1956 bebizonyította, hogy az ilyen szovjet típusú totalitárius diktatúrák belülről is megdönthetők.

A nagyhatalmak a II. Vh. vége felé felosztották maguk között Európát:

- a Teheráni-konferencián eldőlt, hogy a partraszállás nem a Balkánon lesz, hanem Normandiában >>> Magyaro-ra
a szovjet csapatok fognak megérkezni
- a Jaltai-konferencián azt döntötték el, hogy amelyik ország „ felszabadít „ egy területet, ott ő fogja megszervezni a
rendet >>> a Szövetséges Ellenőrző Bizottság ( SZEB ) hazánkban bőven szovjet többségű
- Churchill azon a Sztálinnak átnyújtott papírfecnin lemondott Magyaro-ról, az angoloknak Görögo. volt a
legfontosabb.
1956 bebizonyította, hogy a Rákosi-rendszer és a szovjetek elleni harc sikeres lehet, még ha a nagyhatalmi paktumok
ellen kell is menni.
Ugyanakkor 1956 azt is bizonyította, hogy a nagyhatalmak a háttérben meg tudnak egyezni egymással: az USA
nem szól bele, mit csinálnak a szovjetek a magyar forradalommal, cserébe a szovjetek nem támogatják
Egyiptomot a Szuezi-válság megoldásában>>> lásd ezt még később az anyagban.

2.Előzmények
1953. március 5-én meghalt Sztálin, utóda Hruscsov lett, megindult egy kis enyhülés a hidegháborús világban >>>
Moszkvába rendelték Rákosit, ahol leváltották és helyette Nagy Imre lett a miniszterelnök. 1896-ban született
Kaposváron ( a Millennium évében = a honfoglalás 1000 éves évfordulója ), ízes magyar beszéde, kackiás!!! magyaros
bajsza van és nem zsidó, mint Rákosi. Elindult egy kis lazítás a komm. diktatúrán, már nem söprik le a padlást, mint
régen, marad a parasztnak egy kis felesleg a terményből.
DE: 1955-ben újabb elhidegülés >>> NSZK felvétele a NATO-ba, a Varsói Szerződés megalakulása >>>
Moszkvában leváltják Nagy Imrét, az új min.elnök Hegedűs András lett >>> bólogató János a komcsiknak.

A komm. rendszert belülről is sokan kezdték bírálni: írók, költők a Magyar Dolgozók Pártján belül,
pl. Zelk Zoltán, Illyés Gyula: Nem az a fontos, hogy lakásuk, autójuk van, hanem, hogy SZABADSÁGUK NINCS!!!
A párt mindent cenzúrázott.
Másik csoport a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Ők sokkal keményebben
fogalmaznak:többpárti demokrácia, szovjet csapatok kivonása, Rákosi-Gerő-Révay-Farkas leváltása >>>
16 pontba foglalják.

1956. okt. 6-án újratemették az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót és társait. >>> 200 000 főnyi tömeg >>> felért egy
tüntetéssel. Ugyanis kiderült, hogy a jugoszláv vezető Tito marsall nem az „ imperialisták láncos kutyája „ , mint
hívták, ezért Hruscsov Belgrádba ment bocsánatot kérni ( Hruscsov Canossza járása ), de ha nem bűnös Tito, akkor
Rajk László sem volt kém, mint ahogyan azt kiverték belőle az Andrássy út 60. alatt a karhatalmisták ( ÁVH ).

3.A forradalom kitörése

1956. október 23-án egy békés tüntetés zajlott le a Bem-szobornál. Azért ott, mert a tömeg a lengyelországi
munkásfelkeléssel kapcsolatban akarta kifejezni szimpátiáját. A párt és állami vezetők épp 23-án reggel tértek haza a
kibékített Jugoszláviából. Először betiltották, majd engedélyezték a gyűlést. ( Piros László belügyminiszter )
Kb. 200 000 fős a tömeg és békés. Ekkor lett a jelkép a lyukas zászló, ugyanis kivágták belőle a szovjet mintájú
címert >>> a búzakalász és a kalapács. Nagy Imrét akarták hallani. Csakhogy Nagy Imre beszéde a Parlament előtt
nem érte el a célját, a tömeg nem ment haza, két irányba vonultak.
Egyik csoport a Városligetben ledöntötte a zsarnokságot jelképező Sztálin-szobrot, a szobor maga 8 méter magas
>>> csak a csizmái maradtak, ezért lett a Csizma-tér elnevezés. A másik csoport a Rádióhoz ment, ahol nem
engedték nekik beolvasni a fiatalok 16 pontját >>> itt dördültek el az első lövések. ( Versrészlet a Piros a vér a pesti
utcán c. versből: Belügyminiszter kit lövetsz??? )
Eddig békés tüntetés volt, innentől forradalom.

Közben megérkeztek BP-re a napközben vidékről elindított szovjet csapatok. A tömeg ellenállt, fegyverrel, benzines
palackkal >>> ez volt a Molotov-koktél. Ez már így szabadságharc is.
Később az oroszok is belátták, hiba volt az erőszakos beavatkozás, leváltják Hegedűs min.elnököt, Rákosit, Gerőt,
Piros Lászlót a SzU-ba viszik, kinevezik miniszterelnöknek újra Nagy Imrét, hátha ő lecsendesíti a forradalmár
népet.
Érdekes: az eseményeket Nagy Imre is okt. 28-ig a fennálló rend elleni jogtalan felkelésnek,
ELLENFORRADALOMNAK értékeli. Okt. 28. után mondja az eseményeket FORRADALOMNAK.

1
4. Események:

Okt. 25. a Parlament előtti vérengzés, amikor az ÁVH-sok a környező háztetőkről kb. 200 tüntetőt lőttek le.
Erre válaszul a tömeg okt. 30-án megostromolta az ÁVH székházát.
Az MDP megszűnt, helyette új komm. párt alakult MSZMP néven >>> Magyar Szocialista Munkáspárt, vezetője
Kádár János.
Kádár Jánosról: 1912-ben született Fiumé-ban, Csepelen nevelőszülők nevelték, vasmunkás, egyszerű ember, a
szalámi taktika idején, mint hazai kommunista börtönben ült. Valószínűleg okt. 30. körül Münnich Ferenccel együtt
elhagyták az országot és Kárpátaljára mentek az oroszokhoz.
Nagyon sok kép mutatja azt a barátkozást, amit a forradalmárok tettek az oroszokkal, tudnak oroszul, hiszen sokan
voltak a II. Vh. után orosz hadifogságban. Volt olyan tank, amelyre a Kossuth címer alá felírták: Ez a haza magyar
haza, minden orosz menjen haza!

Kis probléma: az oroszok mennek is kifelé az országból, meg nem is.Budapesten ellenálló központok: Corvin-köz,
Kilián-laktanya, Széna-tér. A honvédelmi miniszter Maléter Pál lett.
Érdekesség: kihelyeztek egy nyitott ládát, amelyre ez volt írva: Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy így
gyűjtsünk elhunyt mártírjaink családtagjainak!!! Mindenki csak bele tett pénzt és nem pedig kivett.

5.Bukás
Hruscsov körbejárta a szocialista tömb országait, mi lenne, ha levernék a magyar forradalmat?
Az USA és Anglia sem szólnak bele, így az ENSZ sem foglalkozik a magyar kérdéssel. A Világon ekkor van egy
másik probléma, ami a nyugatiaknak sokkal fontosabb: a Szuezi-válság >>> nem engedhetik át a szovjetbarát
Egyiptomnak a stratégiai jelentőségű Szuezi-csatornát. Így a nagyhatalmak egymásnak kölcsönösen szabad kezet
adtak.

1956. nov. 3-án este az oroszok lefogták a magyar honvédelmi minisztert, Maléter Pált.
Másnap, nov. 4-én hajnalban szovjet csapatok érkeztek BP-re. ( Ennek a szovjet hadműveletnek a neve: Forgószél. )
A kormány és Nagy Imre elmenekültek a jugoszláv nagykövetségre. Mindszenty József esztergomi érsek az amerikai
nagykövetségre ment, neki volt esze!
Kádárék nov. 7-én érkeztek meg a szovjet tankokon BP-re, megalakították a Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormányt.

6. Megtorlás

Kádár megígérte Nagy Imrééknek, hogy semmi bántódásuk nem lesz, ha kijönnek a követségről. Csakhogy az a busz,
ami haza vitte volna őket, meg sem állt Romániáig >>> Bukarest melletti Sznagov-ba vitték őket. Kádárék még azt
sem merték, hogy Magyaro-on vigyék őket valamilyen titkos helyre.

Volt egy elképzelés a forradalmárok körében: MUK = Márciusban Újra Kezdjük! Nem lett belőle semmi, nagyon
erős volt az elnyomó rendszer. Kádár 1957. május 1-jén 100 000 fős tömeg előtt mond ünnepi beszédet a Hősök terén.
1957-ben alakult meg a Munkásőrség, a KISZ és ettől fogva van Magyaro-on Tv adás.

Kádárék kb. 350 embert végeztettek ki ( Haynau 1849-ben 120-at ), sokat bebörtönöztek vagy munkatáborokba
küldtek. Kb. 200 000 ember disszidált Nyugatra.

Nagy Imrét és közvetlen társait elítélték, Nagy Imrét kivégezték 1958. június 16-án.
Ezt mondta az utolsó szó jogán: Kétszer próbáltam megmenteni a szocialista szó becsületét a Duna-völgyében.
Rákosi és az oroszok mindkétszer megakadályoztak benne. Ha az én életemre van szükség bebizonyítani, hogy nem
minden kommunista áruló, nagyon szívesen odaadom, ezek után úgysem ér már semmit. De bízom abban, hogy lesz
még egy Nagy Imre-per, amelyben majd rehabilitálnak és legalább kétszer annyian jönnek majd ki a temetésemre, mint
a Rajkéra. Csak attól félek, azok fogják elmondani a gyászbeszédet, akik engem akkor elárultak.
Igen, lett újratemetés 1989. június 16-án. Nagy Imrére és a forr. összes áldozatára emlékezett egész nap az ország.
Kádár ekkor már halálos beteg volt, 1989. július 9-én halt meg, nem ő mondta Nagy Imre újratemetésén a
gyászbeszédet.

Érdemes megnézni a két betiltott verset a tankönyvben: Faludy György és az a vers, amiben a sok NI >>> Nagy Imre
található.

A Kádár-rendszer 1963 után lett stabil, akkor ugyanis az ENSZ levette a magyar kérdést a napirendről, nem
mintha addig foglalkoztak volna vele, cserébe Kádárék minden forradalmárnak amnesztiát adtak. Ekkor
kapott szabadságot az életfogytiglanra ítélt Göncz Árpád, akit persze onnantól kezdve megfigyeltek.