Az 1956-os

Forradalom és
Szabadságharc
1. A forradalom
kitörése:
• Az egyetemi ifjúság a Petőfi Kör támogatásával október
23-ára tüntetést hirdetett a lengyel felkelőkkel való
szolidaritás kifejezésére a budapesti Bem térre.
• A felvonulás belpolitikai tartalommal bírt, a
demokratizálás melletti kiállást képviselte.
• A Bem téren összegyűlt közel ötvenezer ember
szabadságot, a demokratikus viszonyok helyreállítását, a
magyar önállóság megteremtését és Nagy Imre
miniszterelnöki kinevezését követelte.
• Az egyetemisták megmozdulásához késő délután a
budapesti munkásság is nagy számban csatlakozott
• A tüntetők az országház elé vonultak és Nagy Imre
megjelenését, beszédét követelték.
• A Kossuth térről a tömeg a Dózsa György úti Sztálin-
szoborhoz vonult, hogy ledöntse azt.
• A másik fele a Magyar Rádió épületéhez ment, hogy a
követeléseiket nyilvánosságra hozzák.
• A rádió nem engedte a követelések beolvasását, helyette
Gerő Ernő beszédét közvetítették.
• Gerő az addig történteket Ellenforradalomnak
minősítette.
• A rádió védői közül a tömeg közé lőttek, az
indulatok elszabadultak, kitört a fegyveres
felkelés, a forradalom.
• A katonáktól szereztek fegyvereket, és a harc a
főváros több pontján fellángolt.
• A megmozdulásokat a hajnalban gyalogsági Gerő Ernő
kíséret nélkül érkező szovjet páncélosok sem
tudták leverni.
2. A forradalom kiteljesedése
Budapesten és vidéken
• Több vidéki, egyetemi városban zajlott hasonló
felkelés, demonstráció.
• Debrecenben halálos áldozat is volt.
• A megrémült pártvezetés október 24-én Nagy
Imrét nevezete ki miniszterelnökké azzal a
céllal, hogy lecsendesíti az általánossá váló
elégedetlenséget.
• A fegyveres felkelők már nem egyszerűen Nagy Imre
kormányváltást, hanem gyökeres változást
követeltek.
• A forradalmi felbuzdulásnak nem szerveződött
központi vezető-irányító fóruma.
• Október 25-én az Országháznál, a Kossuth téren
szovjet páncélosokból és Földművelésügyi
Minisztérium épületéből a békésen tüntető
tömegbe lőttek.
• Közel 200 halott maradt a téren.
• A fővárosi közlekedési-stratégiai pontjain – Széna
tér, Baross tér, Corvin köz és környéke –
szerveződtek a fegyveres felkelés jelentősebb
bázisai.
• Összeomlott a pártállam igazgatási rendszere
• Általánossá vált a sztrájk gyárakban, üzemekben
munkástanácsok, illetve forradalmi bizottságok
jöttek létre.
3. A hatalom meghátrálása
• A Kossuth téri tömeggyilkosság után azonnal
leváltották Gerő Ernőt és Piros László ávéhás
belügyminisztert.
• A bomlóban lévő MDP élére Kádár Jánost
állították.
• Nagy Imre hitet tett a forradalmi követelések
végrehajtása mellett.
 Rádióbeszédében az ellenforradalmi felkelésnek Piros László
titulált eseményeket nemzeti demokratikus
forradalomnak nyilvánította.
Kihirdette az ÁVH feloszlását
Ígéretet tett a többpártrendszer visszaállítására és
a szovjet csapatok Magyarországról történő
kivonulására
• Feloszlották az MDP-t és hozzá láttak egy új
kommunista párt, a Magyar Szocialista
Munkáspárt (MSZMP) szervezésére.
• Tűzszünetet kötöttek, így megvalósult a
sajtószabadság, újjáalakultak az egykori pártok.
• Nagy Imre bejelentette, hogy november 1-jétől
Kádár János
új, koalíciós alapon szerveződő nemzeti
kormány veszi át az irányítást
4. A forradalom leverése
• Látszatra a szovjetek támogatták Nagy Imrét még
október 28-a után is. Így került sor a szovjet
csapatok kivonására Budapestről (okt. 30.)
• Az október végi szuezi válság, az amerikaiak
nyilatkozatai a be nem avatkozásról azonban
lehetőséget kínáltak Moszkvának a katonai
fellépésre is. Erről a szovjet vezetés már október
31-én döntött. Konyev Marsall
• 1956. nov. 1-jén, Konyev Marsall vezetésével
megkezdték Magyarország lerohanását - Forgószél
hadművelet
• A magyar kormány kényszerhelyzetbe került, de
nem hátrált meg. Bejelentette Magyarország
kilépését a Varsói Szerződésből.
• November 3-án tárgyalni kezdtek a magyar
kormánnyal a szovjet kivonulás feltételeiről.
• Maléter Pál honvédelmi minisztert aznap
letartóztatták
• A nyílt támadás november 4-én hajnalban indult
meg, döntő túlerővel.
• Kádár János vezetésével megalakult a Forradalmi Maléter Pál
Munkás-Paraszt Kormány.
• November 12-ére a szovjeteknek sikerült
felszámolni a fegyveres ellenállás legfontosabb
bázisait.