18.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországon

Előzmények
- 1953. Sztálin halála → Hruscsov: reform kommunizmus, desztalinizáció, enyhülés
- Nagy Imre lett a mine. 1953-55. → reform kommunista (Rákosi pártfőtitkár maradt)
o júl. 4. beszédet mond a parlamentben: reformprogram
o kuláklista eltörlése, ki lehet lépni a téeszekből, magánvállalkozások támogatása,
visszafogta az iparosítást, bér- és nyugdíjemelés → életszínvonal javul, ÁVH
hatalmának korlátozása, amnesztia (pl. Kádár János), internálótáborok megszűntetése
- Moszkvában visszarendeződés → Nagy Imre helyett Hegedűs András mine.
o visszarendeződés: maximális iparfejlesztés, második 5 éves terv, rehabilitálások
leállítása
- kedvező nemzetközi helyzet: SZKP XX. kongresszusa (1956) → Hruscsov élesen
szembefordult a sztálinizmussal → Rákosi helyett Gerő Ernő lett a párfőtitkár
- diktatúra enyhülése → ellenzék megerősödik
o több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta (Petőfi Kör,
Irodalmi Újság)
o Rajk László újratemetése
o MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) „16 pont”
- Lengyelországban rendszerellenes megmozdulások → a magyar egyetemisták okt. 23-ra a
lengyelekkel való rokonszenv demonstrálásából rendszerellenes tüntetést szerveztek

Forradalom és szabadságharc
- az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték, mert a követelések csak
diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak:
o demokrácia helyreállítása: többpárti, szabad választások, szólásszabadság, politikai
perek felülvizsgálata, Nagy Imre mine.
o nemzeti függetlenség helyreállítása a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti
jelképek (pl. címer, ünnepnapok) visszaállításával
o állami tulajdon, ésszerűsített tervgazdaság, egyéni parasztgazdálkodás
- 1956. okt. 23.
o Műegyetem → Petőfi-szobor → Bem-szobor => a tüntetők felolvassák a
követeléseiket és itt született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló (kivágták
belőle a kommunista címert)
o délután a munkások is csatlakoznak a tömeghez
o Kossuth tér: Parlament előtt Nagy Imrét követelték, de a beszéde csalódást keltett,
mivel nyugalomra szólított fel → inkább feltüzelte a népet, mint lenyugtatta
o a tömeg szétválik:
 Kossuth tér
 Rádió épülete (Kálvin tér): követeléseiket akarták beolvastatni → tűzharc az
ÁVH és a tüntetők között = forradalom (rengeteg halott és sebesült) → a
felkelők bejutnak a Rádió épületébe, de nem sikerül beolvasni a köv.
 Városliget: Sztálin-szobor ledöntése
o éjszakára már szovjet csapatok (több 100 tank) vonultak be a városba → a felkelők
felveszik a harcot (Molotov-koktél) = szabadságharc
- okt. 24. Nagy Imre lesz a mine. → statáriumot hirdet = kijárási tilalom → leáll a termelés és
az oktatás, megalakulnak az első munkástanácsok
- okt. 25.
o „véres csütörtök”: a Parlament előtt tüntető tömegbe belelőttek → több 100 halott
o Gerő Ernőt leváltják → Kádár János lesz a pártfőtitkár
o felkelőközpontok alakultak ki:
 Széna tér
 Corvin köz
 Baross tér
 Mester utca
 Tűzoltó utca
 Pesterzsébet
o megjelennek a szabad sajtó első lapjai („Igazság”)
- okt. 26. országszerte sztrájkok, tüntetések, sortüzek (Mosonmagyaróváron a legvéresebb)
- okt. 27. Kovács Bélát és Tildy Zoltánt beveszik a kormányba → demokratikus
többpártrendszer felé halad az ország
- okt. 28. a forradalom győzelme
o a kormány elfogadja és teljesíti a nép követeléseit
o Nagy Imre rádióbeszéde:
 „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nyilvánította a felkelést
 demokrácia helyreállítását ígéri → újra szerveződhetnek a pártok
 szovjet csapatok kivonulnak
 ÁVH feloszlatása
 Kossuth-címer visszaállítása
 márc. 15. újra nemzeti ünnepnap
o megkezdődik a Nemzetőrség szervezése (Király Béla)
o az ENSZ BT összeül a „magyar kérdés” megvitatására
o Magyarország a nemzetközi politika szimpátiáját élvezi
- okt. 29. fordulat
o Szuezi válság: Izrael+Anglia+Franciao. megtámadja Egyiptomot → SZU
atomfegyverrel fenyeget → ez lesz a legfontosabb téma a nemzetközi politikában,
eltereli Magyarországról a figyelmet
o USA kijelenti, hogy nem tekinti szövetségesnek Magyarországot
- okt. 30.
o a Köztársaság téri pártház ostroma: az összes ott lévő ÁVH-st megölték (a
forradalmárok folyamatosan vadásszák le az ÁVH-sokat)
o Mindszenty József bíboros kiszabadulása (a börtönök megnyílnak → még a bűnözők
is kiszabadulnak)
- okt. 31.
o megalakul az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt, MDP helyett), főtitkár:
Kádár
o koalíciós kormány: Bibó István (Nemzeti Parasztpárt), Kéthly Anna (Szoc.dem. Párt)
A szabadságharc bukása
- nov. 1.
o Nagy Imre rádióbeszéde: Magyarország kilép a Varsói Szerződésből és semleges lesz
o Kádár és Münnich titokban Moszkvába megy
o Záhony irányából megkezdődik a szovjet intervenció
- nov. 2. Tito és Hruscsov „brioni találkozója”
o eldöntik, hogy katonailag le kell verni a szabadságharcot
o Tito Kádárt javasolja az új rendszer alakjának
- nov. 3. szovjet sereg megérkezik Magyarországra
o Mindszenty rádióbeszéde
o Maléter Pál honvédelmi miniszter és Kovács István vezérkari főnök Tökölre megy
tárgyalni → a szovjetek elfogják és letartóztatják őket
- nov. 4.
o „forgószél hadművelet” kezdete: a szabadságharcot leverő szovjet katonai akció
o Kádár rádióbeszéde: új kormány (Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány)
meghirdetése
o Nagy Imre utolsó rádiószózata: a kormány nem vállalja a konfliktust
o Nagy Imre társaival együtt a jugoszláv nagykövetségre menekül
o Bibó István államminiszter kiáltványt fogalmazott meg a nemzetközi segítség
reményében
- 1 hétig tart az ellenállás
- nov. 7. a Kádár-kormány szovjet páncélosok védelmében Budapestre érkezik
- nov. 11. a szabadságharc katonai leverése → Kádár-korszak (új karhatalom: „pufajkások”)
- decemberig a civil társadalom (értelmiségi szervezetek, munkástanácsok) szervezkedik:
tüntetések, sztrájkok, sortüzek
- nov. 22. Nagy Imrét és társait letartóztatják
- megtorlás (1963-ig):
o a felkelők és a vezető politikusok zömét kivégezték, tízezrek kerültek börtönbe
o 1958. Nagy Imrét és társait kivégezték → 1989. ünnepélyes újratemetés
- áldozatok:
o 2500 civil és katona meghalt + kb. 350 sortűz áldozata lett
o 20 ezer sebesült
o 229 kivégzés
o 22 ezer börtönbüntetés
o 13 ezer internált
o kb. 200 ezer emigráns
- A. Camus: A magyarok vére (1957) „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a
szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.”