Magyarország 1945-től

Magyarország szovjetizálása:

 Magyarországot a szovjet hadsereg szabadítja fel a náci és nyilas uralom alól  az ország
megszállása, a sztálinista rendszer kiterjesztése  a SZEB-en keresztül szovjet akarat
érvényesül
 a front átvonulása során rengetek szovjetek által elkövetett atrocitás („malenkij robot”)
 kezdetben demokratikus máz  a Moszkvából hazatérő kommunisták (moszkoviták, pl.
Rákosi Mátyás) demokratikus kormányt követelnek  Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
(FKgP, NNP, SZDP, PDP és MKP részvételével); programja: fasizmus elleni harc és egy
demokratikus Magyarország
 Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülése (nagy arányban kommunisták)  Ideiglenes Kormány
„megválasztása” (a kormány névsorát Moszkvában állítják össze, így érvényesülhet a
kommunista hatalom); programja: jóvátétel vállalása, hadüzenet Németországnak 
miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla
 az Ideiglenes Kormány földosztása  parasztság megnyerése és föld „kihúzása” a birtokosok
és az egyház alól  társadalom átalakulása (a régi birtokos réteg megszűnése)
 néha túlkapások a földosztás kapcsán  FKgP szóemelése  az MPK a kisgazdákat „védő”
pártként tetszeleg
 kommunista sikerek révén szavazati jog kiterjesztése (20 év feletti férfiak és nők)  1945-ös
választások: csak pártokra (listás rendszer)  57%-kal nyer az FKgP (Független Kisgazdapárt)
 kényszerkoalíció az MKP-val (az MKP-é a belügy)
 az ország gazdasági helyzete romokban  viszonylagosan korai talpra állás (vasutak, hidak
helyreállítása)
 közvetlen termékcsere (a pénz elértéktelenedik az infláció miatt)  1946, forint bevezetése
 Gazdasági Főtanács létrehozása, kommunista vezetéssel  államosítás kiszélesedése
 a pártok 1 dologban értenek egyet: az államforma köztársaság legyen  1946.augusztus 1,
második Magyar köztársaság kikiáltása  köztársasági elnök: Tildy Zoltán; miniszterelnök:
Nagy Ferenc (FKgP)
 éles harc az MKP és a FKgP között szalámitaktika: a veszélyes csoport leválasztása a rivális
pártokból; belső felbomlasztás a kommunista szimpatizánsok által
 Baloldali Blokk kialakítása (MKP, SZDP és NNP)  támadás a FKgP ellen  a szalámitaktika
nyomán a FKgP parlamenti támogatottsága csökken
 1945 után a magyarországi németek kitelepítése  szabad földek a menekült magyaroknak
 Csehszlovákiában állampolgárság megtagadása azoktól, akik nem vallják magukat
szlováknak (reszlovakizáció)  csehszlovák-magyar lakosságcsere
 1947, párizsi béke: trianoni határok visszaállítása és a szovjet sereg bent maradása
 1947, „államellenes összeesküvés leleplezése”  kisgazda politikusok belekeverése  Nagy
Ferenc lemondása; Kovács Béla (a FKgP főtitkára) elhurcolása
 FKgP szétzilálása  új alkalom a választásra  1947-as választások: ismételten az MKP,
SZDP, FKgP és az NPP alakít kormányt  az MKP-é a vezetés
A Rákosi-korszak:

 1947-től radikálisabb politika  MKP és SZDP erőszakos egyesítése  1948, Magyar

Dolgozók Pártja (MDP)  a többpártrendszer felszámolása
 1949, pártok „beolvasztása” a Magyar Függetlenségi Népfrontba  a választásokon csak a
Népfront felöltjei indulhatnak  proletárdiktatúra Magyarországon
 új alkotmány: Magyarország államformája népköztársaság  köztársasági elnök helyett
Elnöki Tanács; önkormányzati rendszer helyett tanácsrendszer
 bankok, üzemek államosítása  az egyén kiszolgáltatottá válik a pártnak
 a fordulat évében (1948) az egyházak visszaszorítása  jelentős egyházi ellenállás,
Mindszenty József esztergomi érsekkel az élen (bebörtönzik)  szerzetesrendek
többségének felosztása  1951, Állam- és Egyházügyi Hivatal létrehozása
 a rendszer támogatása csökken  megfélemlítés a sztálini példát követve; eszköze:
internáló,- és munkatáborok és az ÁVH (a korábbi ÁVO függetlenített változata)  vezetője
Péter Gábor közvetlenül Rákositól kapja a parancsokat
 példa a rendszer és Rákosi kegyetlenségére: Rajk László belügyminiszter koncepciós pere és
kivégzése
 Sztálinéhoz hasonló Rákosi-kultusz kiépítése (pl. sematizmus)
 nem csak politikai, de gazdasági sztálini másolat  nehézipar fejlesztése (hazánk erre
alkalmatlan)  tervgazdálkodás bevezetése (a tervhivatal meghatározásával)  visszaeső
termelés és életszínvonal csökkenése  az elmaradást büntetik (szabotázs)
 az MDP meghirdeti a kollektivizálást  erőforrások kivonása a mezőgazdaságból  a
földüket otthagyókból remélték a munkaerőt  kulákosítás: sikeres gazdák ellenséggé
nyilvánítása  az agrártermelés jelentős visszaesése  parasztság aránya csökken, a
munkásságé nő
 az MDP az ország lakosságát is növelni kívánta (pl. abortuszok betiltása)  Ratkó-korszak
(Ratkó Anna egészségügyi miniszter után)
 1953, Sztálin halála (Hruscsov)  politikai enyhülés  Nagy Imre lesz a miniszterelnök, de
Rákosi marad a párt élén

Az „új szakasz”:

 Nagy Imre: „új szakasz” politikája (irányváltás)  tervek: országgyűlés szerepének növelése,
iparfejlesztések mérséklése, törvénytelenségek megszüntetése és erőszakos teljesítés
visszafogása  megvalósul: internálás beszüntetése, foglyok rehabilitálása, erőszakos
téeszesítés beszüntetése, béremelések és parasztság terheinek csökkentése
 Moszkvában átmenetileg újra kemény politika  Rákosi meneszti Nagy Imrét  Nagy Imre
kizárása a pártból; új miniszterelnök: Hegedüs András (Rákosi embere, így újra övé a
hatalom), de Nagy Imre párton kívül is politikai tényező marad
 SZKP XX. kongresszusán újra politikai enyhülés  az ellenzék erősödik (Petőfi Kör)  Rákosi
lemondatása, helyére Gerő Ernő (ő sem jobb, mint Rákosi)  Nagy Imréből és a mögötte
felsorakozókból reformkommunisták lesznek
 az egyetemi ifjúság kiválása a kommunista szervezetekből  független mozgalom (MEFESZ)
határozott követelésekkel (16 pont)  nagygyűlés a budapesti Műszaki Egyetemen 
küszöbön a forradalom
Az 1956-os forradalom:

 1956. október 23, az egyetemi ifjúság tüntetése, később a munkásság csatlakozása 

vonulás a Sztálin –szoborhoz (ledöntés), majd a Magyar Rádió épülethez (16 pont) 
fegyveres forradalom kitörése  a harc Budapest több pontján fellángol  szovjet
páncélosok bevetése, de ez csak bőszíti a tömeget
 !A forradalom kezdetben a pártvezetés által jóváhagyott törvényes forradalom volt, a
lengyelek iránti szolidaritás nyomán!
 a forradalom kiterjedése a vidéki egyetemekre  a pártvezetés félelmében újra kinevezi
Nagy Imrét miniszterelnökké
 a felkelők már gyökeres változásokat követelnek
 október 23, a Kossuth téren a szovjetek a békés tüntetőkre lőnek (kb. 200 halott)
 a közlekedési pontokon szerveződnek a felkelés központjai  általános sztrájk, forradalmi
bizottságok létrejötte
 a Kossuth téri tömeggyilkosságok után leváltják Gerő Ernőt és Piros Lászlót (ÁVH)  az MDP
élére Kádár János (nem moszkovita)
 Nagy Imre hajlik a forradalmi követelésekre  a forradalmat nemzeti demokratikus
forradalomnak nyilvánítják  ÁVH feloszlatása, többpártrendszer visszaállítása, szovjet
csapatok kivonulása, MDP helyett MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt), sajtószabadság,
egykori pártok újjáalakulása és új, koalíciós kormány
 Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből
 november 3, tárgyalások a szovjet kivonulás feltételeiről; küldöttségi vezető: Maléter Pál
 Kádár János vezetésével megalakul a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
 november 4, nyílt támadás  november 12-ére a szovjetek felszámolják az ellenállást

A Kádár-korszak:

 a forradalom után a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány veszi át a hatalmat, Kádár János

vezetésével  küzdelem a helyi ellenállással és nemzetközi elszigeteltséggel
 a demokrácia hívei tömegesen vándorolnak ki az országból
 a forradalmat az MSZMP ellenforradalomnak minősítette  1957-től perek a forradalmárok
ellen  Nagy Imrét és a forradalomban résztvevő politikusokat zárt tárgyaláson kivégzik
 a forradalom a későbbiekben tabu  megtorlások (bebörtönzés, kivégzések)
 1957. május 1, Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) megalakulása
 Kádár megakadályozza Rákosi visszatérését az országba, követőit visszaszorítja
 Kádár visszakozik a személyi kultusztól és mérsékeli a törvénytelenségeket (jelszó: „Aki nincs
ellenünk, az velünk van”)
 1963, amnesztia az ’56-os elítélteknek és sztálinisták visszaszorítása az MSZMP-ben (, de a
besúgóhálózat fenntartása)
 gazdasági konszolidáció: politikai stabilitás érdekében az életkörülmények javítása 
beruházások arányának csökkentése
 1959 és 1961 között mezőgazdasági kollektivizálás, de a kormányzat igyekszik megnyerni a
parasztokat  háztáji gazdálkodás lehetővé tétele és élelmiszer-ellátás biztosítása
 a Kádár vezette MSZMP célja bizonyítani a szocializmus életképességét  az életszínvonal
javításával kívánták helyettesíteni a politikai szabadság hiányát
  politikai cél: „Élni és élni hagyni”, vagyis együttműködni a társadalommal a hatalom
megtartása érdekében  társadalmi regenerálódás
 1968, új (kísérleti) gazdasági mechanizmus  piacgazdaság elemeinek beépítése a gazdasági
vérkeringésbe  önálló vállalati kezdemények és valós árak/bérek
 1960-as évek: a nehézipar a meghatározó, de a mezőgazdaság a sikerágazat  gépesítés,
műtrágya felhasználás, új növényfajták és iparszerű növénytermesztés
 a részsikerek ellenére az ország lemaradása alig mérséklődik
 a mezőgazdasági munkások vándorlása az iparba befejeződik; nő a szellemi alkalmazottak
száma (harmadik szektor), a fizikai dolgozóké csökken; folytatódik az urbanizáció
(városiasodás); a vidéki nagyvárosok lélekszáma nő; a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődnek
 1968, csehszlovákiai bevonulás  reformkezdeményezés gazdasági vonalon  a reformok
ellenzőinek nyomására a reformok leállítása  felismerés: a reformok kikezdik a pártállam
működését
 a mezőgazdaság helytállása a nemzetközi versenyben
 1970-es évek: infrastrukturális beruházások  lakásépítési program, többek közt
panellakások  lakótelepek épülése Budapesten
 külpolitika: közeledés a Nyugat felé  a „jószomszédi” viszony keretein belül rendezzük
kapcsolatunkat az NSZK-val, a Vatikánnal és az USA-val (1978, Szent korona visszakapása)
 1973, olajválság  cserearányok romlása  a magyar gazdaság képtelen alkalmazkodni 
súlyos eladósodás a nyugat felé (a kölcsön az életszínvonal fenntartására megy el) 
eladósodási spirál: a régi kölcsönökre újabb kölcsönök  adósságcsapdában az ország
 a gazdasági reform után nő a lakosság fogyasztása  reáljövedelem (ez határozza meg az
életszínvonalat) növekedése  nőtt a tényleges munkával töltött idő és a megtakarítások
 különböző szociális juttatások: ingyenes oktatás és egészségügy, lakásépítések támogatása,
nyugdíjrendszer; később az enyhébb politikai légkör miatt külső és belső elfogadás 
magyarok utazása nyugatra és ezzel párhuzamosan Magyarországra látogató külföldiek  az
egypártrendszer kádári formáját nevezzük gulyáskommunizmusnak
 lakótelepi élet árnyoldala: elidegenedés, alkoholizmus és depresszió  hétvégi telkek (és
gépkocsik) vásárlása
 az halálozások (pl. abortuszok is) száma meghaladja a születések számát  nagycsalád
eltűnése, valamint válások és házasságon kívüli kapcsolatok számának növekedése
 a kulturális életben megjelenik a „három T”: tiltott, tűrt és támogatott kategória
 cenzúra helyett öncenzúra (az író nem ír olyat, amiről tudja, hogy kiváltja a hatalom
nemtetszését)
 1949, a tudományos élet központja az MTA
 1980, Farkas Bertalan az első magyar űrhajós; a leghíresebb magyar felfedezés: Rubik-kocka
 az 1960-as évektől hazánkban is hódít a rock and roll és a beatzene
 1983, István, a király rockopera

A rendszer válsága, összeomlása és a rendszerváltoztatás:

 az ország eladósodása után a szocialista tervgazdálkodás nem versenyképes a

piacgazdasággal  nem lehet megtartani az életszínvonalat  elszegényedés
 egyértelművé válik a szocialista rendszer csődje  a pártvezetés nem tudja kezelni a
helyzetet  pénzügyi csőd
 csökkenő jövedelem  túlmunka (a hivatalos álláson kívül)  második gazdaságon belül
végzett munka  sajátos, késő szocialista magyar modell  vagyoni különbségek
növekedése
 a párt gyengülése lehetőséget ad az ellenzéknek  1985, Monor: első ellenzéki tanács
 1880-as évek: a Szovjetunió nyilvánvalóan nem tudja tartani a versenyt  szabad út a
politikai és társadalmi változások felé
 új pártok: Magyar Demokrata Fórum (MDF), Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz), Szabad
Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és az MSZMP bomlásából létrejövő pártok
 komoly tüntetések a romániai falurombolás es a bős-nagymarosi vízlépcső ellen
 1988, Kádár leváltása  Grósz Károly az új főtitkár (további mélyülés a válságban)  Grósz
helyett Németh Miklós (közeledés Nagy Imre politikája felé)
 1989. június 16, Nagy Imre és mártírtársainak temetésén 150 ezres tömeg  még ebben a
hónapban meghal Kádár János
 1989 nyarán kezdődnek a békés rendszerváltoztatás tárgyalásai az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal között  a tárgyalások a Nemzeti Kerekasztal keretein belül folynak  átmeneti
forgatókönyv (többpártrendszer, alkotmánymódosítás, szabad választások)
 ezzel párhuzamosan Németh Miklós tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok kivonulásáról és
határ megnyitása az NDK-állampolgárok előtt  a volt állampárt helyett a
reformkommunisták megalakítják a Magyar Szocialista Pártot (MSZP)
 1989. október 23, kikiáltják a harmadik köztársaságot
 a pártállam bukása utáni első országgyűlésen az MDF nyer Antall József vezetésével 
koalíciós kormány az MDF, a FKgP és a KDNP részvételével
 az MDF és az SZDSZ (legerősebb ellenzéki párt) között paktum  az SZDSZ adja a
köztársasági elnököt (Göncz Árpád), az MDF pedig a parlament elnökét (Szabad György)
 az Alkotmánybíróság elnöke: Sólyom László
 1190, önkormányzati választások (a tanácsrendszert felváltja az önkormányzat)