Rákosi diktatúra

Előzmények:
Magyarországnak a második világháború nagy veszteségeket jelentett társadalmi és
gazdasági szempontból. Az anyagi károk elérték az akkori nemzeti jövedelem 40%-át,
a legnagyobb veszteséget a mezőgazdaság, a közlekedés és a gyáripar szenvedte el. A
szovjetek által megszállt területeken már nem a háború, hanem az újjáépítés volt a
legfontosabb. Itt olyan embereket bíztak meg a megszállók a terület igazgatásával,
akik együttműködtek velük és hasonló politikai nézettel rendelkeztek. 1944.
december 2-án Szegeden létrehozták a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot,
melynek része volt a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Független Kisgazda-,
Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP), valamint a Nemzeti Parasztpárt (NPP), illetve az
addig illegálisan tevékenykedő Magyar Kommunista Párt (MKP). 1944. december 14-
én Debrecenben létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely megszavazott egy
ideiglenes Kormányt. 1945-ben az új kormány aláírta a fegyverszünetet és hivatalosan
vége lett a háborúnak, azonban még a fegyverszünet aláírása után is megszállt ország
maradtunk. 1945. novemberében tartottak egy választást, melyben 57%-kal elsöprő
győzelmet aratott a Független Kisgazdapárt. Egy új koalíciós kormány jött létre,
melynek Tildy Zoltán lett a miniszterelnöke. Létrehozták a SZEB-et (szovjet, amerikai
és angol tagokból álló bizottság, melyet a szovjetek vezettek) és az elkövetkezendő jó
pár évben felügyelték a magyar kormányt. A meghatározó miniszteri tárcákat
(legfőképpen a belügyminiszterit) a SZEB szovjet képviselőjének döntése alapján a
kommunisták kapták meg. 1946. február elsején kijelentették Magyarország
köztársasággá válását. A köztársaság elnöke Tildy Zoltán, a miniszterelnök kisgazda
Nagy Ferenc lett. 1947-ben Magyarország és a győztes országok aláírták a párizsi
békeszerződést és annak értelmében visszaállították Magyarország trianoni határait.
A békeszerződés által függetlenek lettünk és meg is szűnt a SZEB, azonban a szovjet
erők hazánkban maradtak.
Rákosi hatalomra kerülése:
Rákosi Mátyás felvetett egy tervet pártvezetőjének, melynek célja a hatalom
megragadása volt. A terv alapja a politikai ellenfelek hatalomból való kiszorítása volt.
Az első lépés a Kisgazdapárt meggyengítése volt, melyet hamis perekkel értek el.
1947. májusában Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott tisztségéről. 1947.
augusztusában lefolyt szavazáson választási csalással nyert a kommunista párt. A
választások után az ellenséges pártokat beszűntették. 1948-ban a Nemzetiszocialista
Párt és a Kommunista Párt egyessülésével létrejött a Magyar Dolgozók Pártja (MDP),
melynek vezetője Rákosi Mátyás lett. Az MDP létrejötte után sztálinista diktatúra,
vagyis egypártrendszer következett. 1949. augusztusában az új országgyűlés
elfogadott egy alkotmányt, ami kimondta, hogy Magyarország népköztársaság lett és
célja a szocializmus kiépítése. Az ipart és a mezőgazdaságot kommunista mintára
államosították, hogy megszűntessék a magántulajdont. A nehézipar fejlesztése is
megkezdődik.
Rákosi diktatúra:
1945-ben létrehozták az ÁVH-t (Államvédelmi Hatóságot), mely kezdetben a
belügyminisztérium, majd a minisztertanács fennhatósága alatt állt. Valójában
azonban mindvégig az MDP és a kommunisták hatalma alatt volt és jelentős
segítséget nyújtott a Rákosi diktatúra kiépítésében. Feladata a nép elnyomása és
rémületben tartása volt és egyben a diktatúrára veszélyes személyek likvidálása. Az
ÁVH még a legkisebb szabálysértésre is letartóztatott bárkit. Hamis vádakkal sokakat
eltettek láb alól, mint például Rajk Lászlót, a Magyar Kommunista Párt múltbéli
főtitkárhelyettesét. Sztálint és Rákosit tévedhetetlen, hibátlan vezérként istenítették.
Összeségében a szovjetrendszer mását hozták létre Magyarországon. Az egyház
megtörése is fontos volt a teljes diktatúra kialakításában. Jellemző volt a
tervgazdálkodás, melynek alapja, hogy előírják miből mennyit és hogyan állítsanak
elő, azonban a termékek minősége össze sem volt hasonlítható a nyugat-európai
termékekkel. Legfőképpen a nehézipart és a haditechnikát fejlesztették, míg
Oroszországhoz hasonlóan itthon is élelmiszerhiány volt. 1949-ben létrehozták a
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST), melynek feladata a Magyarországhoz
hasonló, szovjetek által megszállt, szocialista országok termelésének összehangolása.
Azonban ez se tudta megakadályozni az áruhiányt. Tervutasításos rendszerben 3,
majd 5 éves intervallumokban határozták meg a termelendő termékek mennyiségét.
A rákosi rendszer végét az 1956-os forradalom jelentette, mely felszámolta a rákosi-
féle diktatúrát.

Káposztás Marcell