2.

Az 1945-ös és 47-es választások

Hány évente vannak választások? Ha 2 éven belül választás történt, annak komoly oka volt.
Ezt fogjuk megtanulni a mai órán.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatta a jobboldali és a szélsőjobboldali pártokat. Az új
választásokat 1945 novemberére írták ki. Itt csak a SZEB által engedélyezett pártok
indulhattak. Közülük négy párt rendelkezett jelentős szavazói támogatottsággal.
 Független Kisgazdapárt (FKgp)– Tildy Zoltán, Nagy Ferenc
o középparasztság mellett az iparosok, a vállalkozók és az értelmiség nagy része
támogatta
o célja a független, polgári és demokratikus Magyarország megteremtése volt
 Magyar Kommunista Párt (MKP) – Rákosi Mátyás: Moszkva támogatását élvezte,
onnan jött haza
o A párt programjában egyelőre óvatosan fogalmazott, kerülte a proletárdiktatúra
kifejezést. A többi párthoz hasonlóan elsősorban az ország újjáépítését és a
demokratikus átalakulását jelölte meg végrehajtandó feladatként.
 Szociáldemokrata Párt – Kéthly Anna, Peyer Károly
o A párt jelszava: „Ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért!”
 Nemzeti Parasztpárt – Veres Péter
o A szegényparasztság pártjaként határozta meg magát. A párt elnöke Veres Péter
író volt. A népi származású értelmiségre támaszkodva hirdette a demokráciát.
1945 novemberében a nemzetgyűlési választásokra általános, titkos választójog alapján került
sor. Minden 20 év feletti magyar állampolgár választó és választható volt.  Független
Kisgazdapárt győzött 57%-kal!!!  Ez azt mutatja, hogy a választók nagy része a
kommunisták ígéreteivel szemben a polgári fejlődést támogatta!
Független és demokratikus országban a kisgazdák egyedül is kormányt alakíthattak volna, ám
a szovjet megszállás miatt szó sem lehetett arról, hogy a kommunistákat kihagyják a
kormányból. Így koalíciós kormány alakult. Ráadásul a kommunisták maguknak követelték
a belügyi tárcát, s ezzel a rendőrség irányítását. Ennek a feszültségekkel teli hónapokban nagy
súlya volt, és az adott helyzetben ezt sem lehetett elutasítani.
Az új kormány egyik legsürgetőbb feladatát az államforma meghatározása jelentette.
Magyarország eddigi államformája – egy rövid időszakot leszámítva – királyság volt. A
második világháború után viszont szinte minden politikus egyetértett a köztársasági
államforma bevezetésével, hogy ezzel is jelezzék a külföld felé az ország demokratikussá
válását.
1946 februárjában a nemzetgyűlés a köztársasági államforma mellett döntött, így megszületett
hazánkban a második köztársaság. A köztársasági elnök az addigi miniszterelnök, a
kisgazdapárti Tildy Zoltán lett, a miniszterelnök pedig a magát paraszti sorból felküzdő
kisgazda, Nagy Ferenc.
MKP azonban törekedett a hatalom egyedüli birtoklására:
 A kommunisták kezdeményezésre a baloldali pártok, a Magyar Kommunista Párt, a
Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt 1946 tavaszán pártszövetséget hoztak
 létre: a Baloldali Blokkot. Ezután a legfontosabb kérdésekben már nem a
nemzetgyűlés döntött, hanem a pártközi értekezletek, ahol minden párt azonos számú
képviselővel vett részt, így a Baloldali Blokk pártjai erőfölénybe kerültek a
kisgazdákkal szemben. Az értekezleteken a kommunisták (és a blokk velük
szimpatizáló politikusai) szovjet támogatással zsarolták a kisgazdákat. Ha valamilyen
követelésüknek a kisgazdapárt nem kívánt eleget tenni, hamarosan szovjet tiltakozás
érkezett a magyar kormányhoz. Eszerint Magyarország nem teljesíti pontosan a
háborús jóvátételi kötelezettségeit. Ez egyben azt a fenyegetést jelentette, hogy a
szovjet hadsereg maga veszi kezébe saját ellátásának intézését.
 Követelték a kisgazda politikusok kizárását.
 Tüntetéseket szerveztek.
A kisgazdák ráadásul a külpolitikai változások miatt is fokozatosan meghátrálásra
kényszerültek. Brit és amerikai diplomaták sajnálattal azt tanácsolták a miniszterelnöknek,
hogy tegyen meg mindent a Szovjetunióval való felhőtlen viszony fenntartásáért. Mivel a
demokrácia hívei 1946-ban joggal reménykedhettek abban, hogy a békeszerződés megkötése
után a megszálló szovjet hadsereg kivonul Magyarországról, ez a javaslat elfogadhatónak
tűnt.
Szovjet zsarolás + nyugati hatalmak tanácsára az FKgP engedett. Ezzel megkezdődhetett az
FKgP felszeletelése (a párt tagjait külön-külön és lépésről lépésre szorították ki a hatalomból)
= szalámipolitika.
…a „szalámitaktika” Rákosi Mátyás kommunista pártvezető kifejezése volt. Azt a célját
érzékeltette vele, hogy a kisgazdapártot több vágással akarja feldarabolni, megosztani (mielőtt
megenné). Így a következő választásokon már könnyebben el tud bánni a kisgazdák számos
kicsiny utódpártjával. A kommunisták követelésére a kisgazdák kizártak a pártból több tucat
kommunistaellenes képviselőt.
 Sok kisgazdát letartóztattak – egyik áldozat: Kovács Béla a Magyar Közösség
„összeesküvésének” perében.
A legkomolyabb csapást a Független Kisgazdapártra a Magyar Közösség „összeesküvésének”
pere jelentette. A Magyar Közösség egy titkos társaság volt, amely már az 1930-as évek óta
létezett (tehát nem a kommunisták ellen alakult), és elsősorban hazánk függetlenségének
megóvását tartotta céljának. Nem szőttek összeesküvést, csupán azt tervezgették, hogyan
demokratizálódhat a magyar közélet a békekötés és a szovjet csapatok távozása után. A
közösség tagja volt néhány kisgazda politikus is. A kommunista vezetésű belügyminisztérium
a Magyar Közösség titkos találkozóit köztársaság elleni összeesküvésnek állította be, és
kierőszakolta, hogy pert indítsanak a társaság tagjai ellen. A kisgazdapárt főtitkárát, Kovács
Bélát – miután képviselői mentelmi joga* miatt a magyar rendőrség nem tartóztathatta le – a
szovjetek letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták, ahol elítélték. Teljesen ártatlanul
nyolc évet töltött fogságban, és csak súlyos betegen térhetett haza. Több kisgazdapárti
politikust letartóztattak, és a kisgazdapárt kénytelen volt újabb képviselőit kizárni a pártból,
amire tiltakozásul további képviselők is kiléptek onnan.
 Rákosi Mátyás hamis vádakkal, zsarolással elérte Nagy Ferenc lemondását. Nagy
Ferenc miniszterelnök 1947 tavaszán éppen külföldön tartózkodott. Itt értesült a
vádról: ő is részt vett az „összeesküvésben”. (Gondoljunk csak bele: a miniszterelnök
 összeesküvést szőtt a saját hatalma ellen!) Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes
bejelentette Nagy Ferenc lemondását. Nagy Ferencet Magyarországon maradt ötéves
kisfia kiadásának megtagadásával zsarolták, így külföldön utólag aláírta a lemondást.
Nem is tért haza többé.
 B-listázás = a megbízhatatlannak ítélt köztisztviselőket elbocsátották (60 ezer fő).
A Független Kisgazdapárt szétbomlasztásával a kommunisták elérték céljukat:
megszabadultak a legerősebb politikai ellenfeleiktől. A feszült belpolitikai helyzetre való
tekintettel és győzelmük reményében a kommunisták kikényszerítették az előrehozott
választásokat.
1947 nyarán megtartották az új parlamenti választásokat. A Magyar Kommunista Párt 22
százalékos győzelmével az országgyűlés (1947-től így nevezték a nemzetgyűlést) legerősebb
pártjává vált. A második legtöbb szavazatot (16,5 százalékot) elnyert párt a Demokrata
Néppárt volt, de mandátumát tekintve mégis megelőzte az FKgP.
A kommunisták győzelmüket nem kizárólag a „szalámitaktikának” köszönhették. A Baloldali
Blokk új választójogi törvényt fogadtatott el, amely jelentősen szűkítette a választójogot –
körülbelül 600 ezer olyan személyt zártak ki a választásokból, akikről tudták, hogy biztosan
nem a kommunistákra fognak szavazni. Ennél kisebb hatású (a kommunistáknak mintegy 2–3
százalékos szavazattöbbletet hozó), de nemzetközi botrányt kiváltó „trükk” volt a kék cédulás
csalás. A törvény lehetőséget adott arra, hogy azok, akik a választás napján nem tartózkodnak
lakóhelyükön, igazolást kapjanak (kék papírra nyomtatták – innen az elnevezés), és azzal
másutt szavazhassanak. A kommunista belügyminisztérium a saját embereinek esetenként
több tucat ilyen kék cédulát adott, és ők mindegyikkel más-más körzetben szavazhattak.
Sokan már délelőtt tiltakoztak a nyilvánvaló csalás ellen, de hiába. (Volt olyan szavazókörzet,
ahol több szavazatot adtak le, mint amennyi az ott szavazásra jogosultak összlétszáma.)
 Az MKP az újabb 1947-es választást kis különbséggel nyerte meg.
Győzelem oka:
o Szűkítették a választójogot - lehetséges ellenzőiket eleve kizárták.
o Kék cédulát osztottak azoknak, akik nem a saját lakóhelyükön szavaztak – a
kommunisták több ilyen cédulával is szavaztak!!! = „kék cédulás választás”
Eredmény: SZDP + MKP = MDP (Magyar Dolgozók Pártja)
Főtitkára: Rákosi Mátyás
Az 1949-es új alkotmány szovjet mintát követett:
 államforma: népköztársaság, ország neve hivatalosan: Magyar Népköztársaság
 társadalom vezető osztálya a munkásság lett, a proletárok (munkások) érdekeit vették
figyelembe
 cél: a szocializmus elérése (társadalmi egyenlőség, anyagi javak igazságos elosztása)
 vezetők: a kommunista párt tagjai
Az 1949-ben elfogadott új címer tükrözte az új alkotmányt. Mintája: vörös csillag, kalapács,
búzakalász, minimális nemzeti szín, eltűnt a pajzsforma.