Tortenetiras II

Történettudomány története II.
Veres Gábor
A történetírás / –tudomány története II.
Bevezetés:
Dr. Erős Vilmos előadása
2008 – 2009 I. félév, csütörtök 14 – 16, XI. előadóterem
A félév végén írásbeli kollokvium → 3 részből áll:
10 fogalom, név…
1 tétel kidolgozása az előadás témakörei közül
1 szakirodalom összefoglalása
Tételek:
Szekfű Gyula
Mályusz Elemér és a népiségtörténeti iskola
20. századi történész iskolák
Amerikai történetírás
20. századi angol és francia történetírás
1945 utáni német történetírás
Olasz történetírás
Kelet – európai történetírás
1945 utáni magyar történetírás
Konzultációra szánt művek:
1. konzultáció (2008. október 9.):
▫ Lukács: A történelem és osztálytudat
▫ Toynbee válogatott tanulmányaiból
▫ Történelemelmélet Szöveggyűjteményben minden, ami Toynbee-ről van
▫ Annales szöveggyűjtemény
▫ Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok
...... Az asszimiláció a magyarság történetében (125 – 145)
...... 87 – 107
2. konzultáció:
▫ Collingwood: A történelem eszméje – epilógus
▫ Carl Popper: A historizmus
▫ Bevezetés a társadalomtörténetbe → Kiss Antal Tamás: A nyelvi fordulat
DE BTK 1 / 48 2007 / 2008. II.

Történettudomány története II. Veres Gábor
Szekfű Gyula (1883 – 1955)
 Szekfű Gyula értékelése:
● 1945 utáni értékelése összefüggésben van azzal, hogy a két világháború közötti időszak,
berendezkedés meghatározó alakja.
● 1970-es évekig → antiszemita, fasiszta történésznek tartották.
● Bethlen – rendszerrel való azonosítás
● 1920-as évek → parlamentarizmussal kendőzött fasizmus
● 1930-as évek → nyílt fasizmus
● 1970-es évek → változás a megítélésben: autoriter rendszerről beszéltek
Nem fasiszta rendszer, hanem konzervatív, erősen tekintélyelvű
R. Várkonyi Ágnes, Bibó István, Romsics Ignác
Bibó István szerint „Szekfű Gyula politikai szélkakas”.
(1945 után Szekfű Gyula moszkvai követséget vállalt.)
● 1980-as évektől → egy újabb csoport: Glatz Ferenc, Kosáry Domokos, Laczkó Miklós
Kosáry Domokos már korábban is írt Szekfű Gyuláról.
A szellemtörténet, szintetikus történetírás képviselőjének tartják Szekfű Gyulát.
 Szekfű Gyula
● 1883-ban Székesfehérváron született (⇒ dunántúli lelki alkat; katolicizmus [pozitív])
● Szabó Dezső azzal vádolta, hogy azért ír nem igazán nemzeti történelmet, mert valójában ő
is német.
● Eötvös Kollégium tagja ⇒ évfolyamtársai: Kodály Zoltán, Szabó Dezső, Horváth János
(irodalomtörténész)
● Az Eötvös Kollégium után Bécsbe került (1925-ig).
● Művek:
1913. → Száműzött Rákóczi ⇒ óriási botrány volt belőle (itthon elégették)
− A realitásokkal nem tisztában lévő fejedelem bemutatása.
A magyar állam életrajza → önálló magyar állam megteremtése
A három nemzedék
− Az 1918 – 1919-es forradalmak lecsapódása
− Széchenyi István reformelképzeléseit tekinti követendőnek.
− Antiliberalizmus
− 1. nemzedék → egyre kevésbé az eszmék, Kossuth Lajos
− 2. nemzedék → Kemény Zsigmond, Eötvös József
− 3. nemzedék → Thaly Kálmán
− Elmaradtak a társadalmi reformok, amíg a külső nacionalizmus uralkodott (→ pl.:
földreform, nemzetiségi kérdések stb.)
Új nemzedék → folyóirat
1925-től → a Pesti Egyetem Újkortörténeti Tanszékén dolgozik.
1928 – 1934 → Magyar Történet
− Még Szekfű Gyula ellenfelei szerint is a legjobb összefoglaló munka
DE BTK 2 / 48 2007 / 2008. II.

− Szintetikus jelleg: felhasználja a szellemtörténet hagyományait + az irodalom és
művészetek stb. ugyanúgy hozzátartoznak a történelemhez.
− Hogyan vettük át az európai művelődés eredményeit.
● 1930-as évek:
1934. → A három nemzedék 5. része
− Érdeklődés a nemzetiségi kérdés iránt.
− Kelet – Közép – Európai népek együttélésének kérdése stb.
− Nyitás Kelet – Európa felé
− Nyitás az alkotmányosság gondolata felé
− Nyitás a szociális problémákra.
1938. → Mi a magyar? szerkesztője
1928. → a Magyar Szemle c. folyóirat szerkesztője → irodalom, politológia, szociológia
stb. bevonása, nagyon színvonalas
1942. → Az állam és nemzet
− 1930-as évek → Szekfűt a nemzetiségi kérdés foglalkoztatta ⇒ ennek a betetőzése
ez a munka
− Van-e kontinuitás
− Akadémiai nagydíjat kapott érte Szekfű Gyula.
1938-tól az akkor induló Magyar Nemzet szerkesztő publicistája.
− Ekkor még liberalista.
− Németellenesség
● 1944. március → „A valaha utat vesztettünk” c. cikksorozat
Mi vezetett Szálasihoz?
Állami / omnipotencia
Nem alakult ki az egyéni vélemény, a kritika
A centralisták fogalmazták meg az ellenvéleményt
● 1945-től → moszkvai nagykövet
● 1947. → A forradalom után
Bevezetése: 1943 – 1944-ben született „Valaha utat vesztettünk”
Az új rendszer biztosítja az egyház függetlenségét, foglalkozik valamennyire a
nemzetiségi kérdésekkel.
● 1952. → Kossuth emlékkönyv
● 1955. → Szekfű Gyula halála
 Mi tartja össze a Szekfű életművet?
● Szekfű Gyula egyfajta antiliberalista történész
1918 – 1919. → a polgári radikalizmust (→ liberális) kártékonynak tekintette.
A barokk középpontba állítása a két világháború közötti időszakban.
Liberalizmus – ellenessége a magyar nemesi liberalizmus ellen irányul (18 – 19. századi
magyar nemesi liberalizmus)
Alapvetően a magyarság önkritikája
● Idegenellenes, zsidóellenes
DE BTK 3 / 48 2007 / 2008. II.

pl.: a Három nemzedék-ben megfogalmazza, hogy a zsidó asszimiláció problémákhoz
vezetett a társadalomban.
Felvetette az asszimiláció kérdését
1930-as évek → a Magyar Nemzet Hitler-ellenes
Szekfű Gyula felesége (→ Antónia) zsidó volt!!
● Keresztény – germán kultúrközösség tézise (1920-as évek eleje)
A magyarság önmagában képtelen fenntartani egy önálló Magyar Államot →
szövetségre van szükség (Habsburg-párti)
Változó: valamilyen Ny-i hatalomra van szükség
− Kiküldte tájékozódni Kosáry Domokost Angliába és Franciaországba
− Hitlert NEM fogadta el.
● Kultúrfölény gondolata:
Szabó Dezső és Németh László bírálta (→ szerintük a szomszédokkal való kiegyezésre
kellene törekedni)
Ebben a térségben (Bresztig) a magyarság teremtett kultúrát ⇒ ezért van jogalapunk az
ország visszaállítására.
1930-as – 1940-es évek → jelentős változáson ment át ez a tézis.
● Forradalomellenesség → minden radikális átalakulást elvetett
● Középosztály koncepció
Elutasította a népiek azon gondolatát, hogy egy bizonyos társadalmi osztálynak a vezető
rétegére építsék fel az elkövetkezendő berendezkedést (→ pl.: parasztállam,
munkásállam)
Cél: új középosztály kinevelése
Állam és nemzet c. munkájában háromfajta nemzetfogalom: (→ francia, német, magyar)
− Ebből bontja ki a nemzetpolitikát.
− Francia nemzetfogalom: a politikai nemzetfogalom
▫ Asszimilál; államhatár = nemzethatár
▫ Az államhatáron belül élőket a politikai nemzetben asszimilálja.
− Német nemzetfogalom: a herderi disszimiláció
▫ Nemzet = kulturális egység
▫ Az állami határokon kívül élő német kisebbségek ne asszimilálódjanak, őrizzék
meg identitásukat.
− Sajátos magyar nemzetfogalom: a Szent Istváni nemzetfogalom
▫ Széchenyi István is ezt képviselte.
▫ A francia és a német nemzetfogalmak között áll.
▫ Autonómiát biztosít a kisebbségeknek, de nem asszimilál.
▫ Ez az autonómia nem mehet el a disszimilációban odáig, mint a németeknél,
hogy a magyar nemzetet veszélyeztesse.
 Az állami kérdések a középpontban állnak (→ könyvcímek)
● A külpolitikai és a nemzeti szuveneritás kérdései állnak a középpontban.
● Ranke: A külpolitika elsőbbségének elve (= der Primat der Außenpolitik)
DE BTK 4 / 48 2007 / 2008. II.

● Hiányzik a társadalmi szuveneritás és a társadalmi kérdések (hiányzik a szociológiai
nézőpont).
● A magyarság elsősorban történeti képződmény
Nem faji, nem népi, stb. képződmény.
Ebbe idegenek asszimilálódhatnak, ha ezt elfogadják.
 Szekfű Gyula történetírónak tekintette magát.
● De nevelni is akart ⇒ a szépírói tudást rendkívül fontosnak tartotta.
● Ő volt az első, aki felfűzte az ország történetét a barokk stb. sorra ⇒ szintézist teremtett.
● A patrimoniális állam fogalmát ő teremtette meg → az intézményrendszer bemutatásán
keresztül vizsgálja a magyar állam történetét.
● Az abszolutizmus fogalmának kiterjesztése
● A nemzetiségi kérdés, eszme története
Viták
 népiek + polgári radikálisok + nemzeti romantikusok + debreceniek egyaránt bírálták Szekfű
Gyulát.
 3 fő vitapont: → amelyek teljesen más történeti képet vetettek fel
● A reformkor kérdése
Mályusz Elemér: „A reformkor nemzedéke” → a Három nemzedék ellenirata
− 1790 – 1791-es országgyűlés regionális bizottsági (regnicolaris deputatio)
munkálataival foglalkozott.
− Egy komplett reformprogram ⇒ igaza van Kossuth Lajosnak: a köznemesség
önerejéből képes lett volna a változtatásra (ez csak a Martinovics Ignác-féle
mozgalom miatt szorult háttérbe)
● Mályusz Elemér: „Magyar reneszánsz és barokk” c. cikksorozata
Helyes a szellemtörténeti kategóriák alkalmazása, megfogalmazása
Elfogultak a katolikusok (Szegfűék) bizonyos korszakokkal szemben: romantika,
barokk, román kor
● A közép – kelet – európai magyar nemzetiségi politika
Mályusz Elemér szerint NEM igaz, hogy Szent István és az Árpád-házi királyok
valamilyen autonómiát akartak biztosítani a beköltöző nemzetiségeknek, HANEM
erőszakos asszimilációt, betelepítést akartak.
A magyarok köré szétszórva telepítettek be a beköltöző nemzetiségeket (→ Németi,
Csehi, Olaszi – településnevek)
A türelmes nemzetiségi politika történetileg alakult ki a 15 – 16. században, nem pedig
az Árpád-háziak hozták létre.
DE BTK 5 / 48 2007 / 2008. II.

Mályusz Elemér (1898 – 1989) és a népiségtörténeti
iskola
 Különböző értelmezések, nem olyan nagyon kiterjedt irodalom
 1930-as → a népiségtörténeti iskola megszerveződése
● Milyen a viszonya a német népiségtörténeti irányzathoz?
● Felmerült, hogy a magyar népiségtörténeti irányzat a németnek a koppintása.
● Művelődéstörténetként + Szegfű Gyulával szemben + Ny – európaihoz hasonló irányzatként
kell értelmezni (két világháború közötti nézet)
 1945 után Szegfű Gyulát a látszatfasizmus, Mályusz Elemért a nyílt fasizmus képviselőjének
tekintették.
 Gömbös Gyula, Imrédy Béla politikájának megfogalmazójaként tekintettek Mályusz Elemérre
és Szabó Istvánra.
 1970-es évek → egyfajta nyitás
● Szegfű Gyula leghitelesebb kihívójaként értelmezték Mályusz Elemért.
● Mályusz Elemér történettudományi szempontból értelmez, több modernebb dolgot is
használ.
 1980-as évek
● Glatz Ferenc szerint a népiségtörténet csak módszertani szempontból és a Ny – európai
törekvésekkel mutat párhuzamot.
Bizonyos szempontból antropológiai szemszög
Új források
Kooperáció rokontudományokkal
 A népiségtörténet 2 alapvető forrása:
● Volkstumskunde (német)
Herderig visszamenő hagyomány
A 19. század 1. felében, majd az I. világháború után vált igazán vezető irányzattá
Németországban.
Az állam határain kívül rengeteg német maradt
− NE olvadjanak be a helyi államba, mert kulturális, nyelvi és leszármazási
szempontból a németség részét képezik
− (kisebbségkutató intézetek)
Néptalaj ↔ Kultúrtalaj
− Néptalaj: azon terület vizsgálata, ahol a németek számszerűleg is fölényben vannak.
− Kultúrtalaj: azon terület vizsgálata, ahol a németek bár nincsenek többségben, de a
német eredetű kultúra van elterjedve.
● Dualizmuskori népies realista iskola → MÁS mint Mályusz Elemér
A 19. századi pozitivizmus elveit alkalmazták
pl.: Révész Imre, Fraknói Károly stb.
A nemzeti – romantikus iskolával szemben
Politikatörténettel szemben kollektív jelenségek története
 Mályusz Elemér már az 1920-as évek elején megkezdte a népiségtörténeti iskola kialakítását.
DE BTK 6 / 48 2007 / 2008. II.

● A népiségtörténetnek egy programja (Hóman Bálint)
● Többféle szint:
Teoretikus szint:
− Bevezetés a népiségtörténetbe → Mályusz Elemér előadásai
− Itt fogalmazta meg a néptalaj és a kultúrtalaj fogalmát.
− Milyen eszközök szükségesek? Mit tudnak ehhez hozzáadni a rokontudományok?
Intézmények szintje:
− Intézményes szinten levéltári kutatások, doktori iskolák, értekezések
− Maksai Ferenc, H. Balázs Éva, Jakó Zsigmond → mind Mályusz Elemér tanítványai
− Magyarság és nemzetiség
− 1937-es Ugocsa megyéje
− Szabó István
Szintézisek szintje
− Szabó István: „A magyarság életrajza” → 1941.
▫ Nem eseménytörténetet tartalmaz
▫ Szintetikus alapon írta meg ezen társadalomtörténetet.
− Mályusz Elemér: „Geschichte des Ungarischen Volkstums von der Landnahme bis
zum Ausgang des Mittelalters” → 1932-ben írta, 1940-ben jelent meg.
▫ A honfoglalás és az itteni népesség viszonya
▫ Középkor → a magyarság és a beköltöző nemzetiségek viszonya
▫ Török pusztítás a legnagyobb sorscsapás, mert ezután kerül a magyarság
kisebbségbe.
▫ 19. század → asszimilációk kérdése, középosztály kérdése a magyar társadalom
fejlődésének legfontosabb problémája.
...... Városok (be– és kivándorlás)
...... A zsidó bevándorlás kérdése
− Szintetikus történelem ⇒ lehetőség a magyar művelődésnek az európaival való
összehasonlítására (→ magyarság ugyanakkor át tudta venni a különböző művészeti
irányzatokat)
 Mályusz Elemért a legnagyobb medialistának tartják + társadalomtörténeti (NEM
népiségtörténeti) tanulmányok ⇒ ez adta meg számára az igazi tekintélyt!
● 1927. → „Geschichte des Bürgertums in Ungarn” → átfogó, elemző munka
A köznemesség szerepének pozitív értékelése.
A polgárosodó Magyarországon nem tudta betölteni a polgárosító szerepet → oka:
idegenekből állt.
A nemesi vármegye és a rendi országgyűlés sokkal demokratikusabb volt, mint a
városok, mert ott legalább minden választott volt.
● Egyháztörténeti kutatások (társadalomtörténeti alapon)
1971. → „Egyház és társadalom a középkori Magyarországon”
− Protestáns szempont: a protestantizmus részben társadalmi szükségletből fakadt,
elvilágiasodás, reformáció (szellemtörténet és Treitschke hatásai)
DE BTK 7 / 48 2007 / 2008. II.

− Reformáció egy polgárosodás – előkészítő folyamat volt (racionalizmus, nemzeti
nyel és kultúra elterjesztése stb.)
● Szellemtörténeti kutatások
„A gótika Magyarországa” → 1930-as években előadásra került ennek a műnek a
kezdeti változata.
Árpád-házi Boldog Margit
Magyar reneszánsz és magyar barokk vitája
A felvilágosodás Magyarországon
 Mályusz Elemér szerint Szekfűék bizonyos korszakokkal szemben elfogultak a katolicizmus
miatt.
● Mályusz szerint a világi szemlélet fontosabb (gótika – reneszánsz – felvilágosodás)
 Mályusz Elemér és Györffy István jó barátok voltak.
 Mályusz Elemér Zsigmond-kori okmánytárat adott ki → „Zsigmond király uralma
Magyarországon”
Szabó István (1898 – 1969)

 1898-ban született, 1969-ban halt meg.
 Ő volt az egyetlen, aki kutatásból jött át a Debreceni Egyetemre.
 Országos minőségű kutató
 Az 1920-as évek végéig Debrecenben volt, azután az Országos Levéltár
 1943 – 1959. → Debreceni Egyetem tanára
 Hatalmas olvasottság + ⇒ koncepció
 3 alapvető kutatási terület:
● Debrecen története
1948. → A szabadságharc fővárosa Debrecen
1950-es évek eleje → hajdúság története
Társadalomtörténeti szempontból megközelítve.
● Népiségtörténet
Ugocsa megye
A magyarság életrajza
Kollektív jelenségek, struktúrák, összehasonlító elemzések
1960-as évek → nagy településtörténeti munkák, pl.: A falurendszer kialakulása
● Társadalomtörténeti tanulmányok:
Parasztságtörténeti tanulmányok
1941. → A magyar parasztság története
1948. → Tanulmányok a magyar parasztság történetéből
Parasztság története a kapitalizmus korában
 Átfogó koncepció
● Domanovszky-féle mezőgazdaság – történeti iskola
16 – 18. századi mezőgazdasági uradalom története
Termeltető – adóztató birtok
DE BTK 8 / 48 2007 / 2008. II.

16. századtól → a magyar fejlődés elkanyarodik a Ny – európaitól, és újból a K –
európai fejlődés kerül előtérbe ⇒ termeltető nagybirtok, jobbágyi helyzet romlása
● Szabó István szerint van egy elkanyarodás a magyar fejlődésben a 16. századtól, de ez NEM
végleges és NEM végletes a jobbágyság kérdésében (NEM örökös jobbágyság)
● 18. század → telepítések: szerződéses jobbágyság
Lehetőség a jobbágyi helyzet javítására
Valamilyen átmeneti réteg
● A magyar fejlődés valamiféle átmenet a Nyugat és Kelet között.
● Összehasonlító európai fejlődés (társadalomtörténeti jelentőség)
 Forrásokhoz való viszony:
● Hihetetlen mennyiségű forrást dolgozott fel.
● Ezek a források alapvetően a társadalomtörténeti orientációt segítik elő.
Mályusz Elemér és Szabó István politikai tevékenysége

 Mályusz Elemér esetén 2 botránykő:
● 1931. → „Vörös emigráció”
Az 1918 – 1919-es forradalmi események alapvetően a zsidósághoz köthető
forradalmár, önző zsidó lelki alkatból fakadtak.
Mindenki, aki pénzeli őket, annak az érdekei szerint politizálnak.
● 1941. → „A magyar történettudomány”
Az egész magyar történettudományt népiségtörténeti alapra át kell szervezni
Ezért nem igazolták 1945 után.
 Szabó István
● 1948 – 1949 → „Szabadságharc fővárosa Debrecen”
Szabó István véleménye 1848 – 1849-el kapcsolatban: a kossuthi földpolitika volt az
aktuális a korszakban, ???Kossuth jobboldali
???A szabadföld megteremtésére irányuló program védelme = a köznemesség védelme
● Szabó Istvánt nem bántották, de legközvetlenebb tanítványait koncepciós perben börtönre
ítélték.
A XX. századi történetfilozófiai iskolák

 Megsűrűsödnek ebben az időszakban.
 A történelem kutatása egyre bonyolultabb az ókortól kezdve.
Neokantiánus iskola
 Jelentősebb képviselői: Wilhelm Windelband, Heinrich Rickert
 Windelband
● Egy jelenség megértését célzó vizsgálatkor a kutató két egymással szembeállítható stratégiai
pozíciót foglalhat el. A nomotetikus szemlélet, azaz a jellemző törvényszerűségek
megállapítását célzó kutatói magatartás mellett, létezik az idiografikus beállítódás, amely a
tárgy partikuláris különneműségét megalapozó tulajdonságok leírására irányuló kísérlet.
● nomotetikus szemlélet (= törvényszerűségeket kereső)
DE BTK 9 / 48 2007 / 2008. II.

 Toynbee NEM tartozott ide!!
 Ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik
 Az ismeretek logikájára összpontosít
 A történelem önálló a természettudományokkal szemben.
 A történelemnek önálló logikája van.
 kultúrtudományos megismerés ≠ természettudományos megismerés
● minőségi különbség van közöttük, NEM fokozati.
Arnold Toynbee (történész)

 A 20. század legnagyobb tudású történésze, történetfilozófusa.
 A történelem általános menetével foglalkozik.
 Általános cél, eszme megfogalmazása a történelemben (a történelem mozgatója)
 Study of History → 12 kötetes munkája
 Spengler munkásságának folytatása, mert Spengler örökösének tartotta magát
 Részben a szellemtörténethez kapcsolódik → saját kor problémái
 Ciklikus történelemszemlélet
 A történelem előrehaladó folyamat
 Különböző kultúrák kialakulása → 26 kultúrkör kialakulása
 A kultúra civilizációvá válása
 Spengler: Az európai civilizáció pusztulása (→ 19. században kezdődött)
● Általános törvényszerűség
 A kultúra nem a vasútban van.
 A történelem civilizációk története legyen → egyetemes történeti szemlélet
 Kihívás és Válasz (= challenge and response) elmélet
● A fejlődés a kihívásra adott választól függ.
● Az előfeltétel a szellemi elit (vezető szerep), a többi réteg szerepe a mimézis.
● A fejlődés megroppantásának az oka az, hogy túl erős a kihívás → kialakul a proletariátus,
amely abbahagyja a mimézist.
● A görög civilizáció felbomlása törvényszerű, mert nem tudott birodalmi kereteket
kialakítani.
 Összetartó és széttartó ritmus → a romantika egyfajta megnyilvánulása → a jelenkor
megítélését segíti.
 Történelmi mitológia (alapja: a kínai vallás; yin és yang; férfi és nő) → szellemtörténetnek
minősíthető kategóriák.
 Lehet valami közös a civilizációkban
● pl.: Van szükségszerű felbomlás
Politikai egység (Nagy Sándor) → kudarcot vallott
Vallási egység → sikeresebb (cél: egy új világvallás létrehozása)
Neopozitivizmus
 Toynbee-val szemben áll.
DE BTK 10 / 48 2007 / 2008. II.

 A 19. század pozitivista örökségéből épít
 Politikai filozófiával kapcsolódik össze.
 Karl Popper (a két világháború között) osztrák zsidó származású, Angliában élt.
● Soros György próbálta megvalósítani az elméletét (→ nyílt társadalom alapítvány)
● A historicizmus nyomorúsága (Új – Zéland)
Historicizmus = történetfilozófia
Falszifikáció = módszertani individualizmus
Verifikáció = módszertani esszencializmus
Az igazi tudományos megismerés a saját maga álláspontját tagadó nézet keresése → a
hipotézisek korrekciója.
Nem a bizonyítékok keresése a cél.
Platón: az idea = a dolog végleges minőségei
A fasizmus és a kommunizmus ellenében a történelem egészben való látását kritizálja
A valóság végső céljainak keresését
Trivializmus
A tegnapinál kell jobbat.
A polgári demokratizmus, a mindennapi munka.
● Antihistorizmus: a szociológia felel meg leginkább az általa felvázolt rendszerrel.
 1942. → Hempel (fizikus) átfogó törvények tézise: általános törvényszerűségek mindent
lefognak → toposszá vált
Frankfurti iskola
 1923-ban jött létre (Társadalomtudományi Intézet)
 Baloldali, marxizáló.
 Adorno, Horckheimer, Walter Benjamin, Habermas
 Társadalomkritikus
 A cél: a kritikai elmélet létrehozása → a fennálló társadalom módosítására szolgál
 Elidegenedés
 A társadalom konkrét elemzésétől fakadó, cselekvésalapú elmélet
 Van politikai realitása
 Formációelmélet: a kapitalizmus válsága
 Fő szövetséges a közgazdaságtan
 Központi forrás: Lukács György „Az ész trónfosztása” + „Történelem és osztálytudat” (1919.)
→ a társadalom válságáról írt
● Történelempárti
● Használati érték és csereérték megkülönböztetése
● A dolgok nem az eredeti árukon kerülnek a piacra → a manipuláció eszköze.
● Haszon: a tulajdonos a 2 érték közötti olló nyitva tartását akarja.
● Munkásság az a társadalmi réteg, akinek érdeke bezárni ezt az ollót.
● Hogyan lehet Kelet – Európában társadalmi forradalom?
DE BTK 11 / 48 2007 / 2008. II.

Válasz: nem szükséges a végleges kiéleződés, elég ha létezik ennek a tudata (→
Kommunista Párt hatalma a letéteményese)
Nincs szükség a munkások többségére.
● A Varázshegy alteregója → a diktatúra és terror igazolása
● A kapitalizmus ellenzése
● A teória középpontjában a fennálló társadalom kritikai elemzése áll.
 Adorno:
● negatív dialektika → a zene területén mutatta be (zeneesztéta).
● Az új zene filozófiája
● Avantgárd
● Schönbergi 12 fokú zene → nincs dallam, nincs cselekmény, nincs főhős, nincs érzelem,
nincs átélés
● Az elidegenedés bemutatása
● A művészet megszüntetése mutatja be leginkább a társadalom állapotát.
● Nem konkrét program, hanem esztéticizmus
 Herbert Marcuse (teoretikus): Ész és forradalom (1960-as évek)
● Egydimenziós ember
A természettudományok felelősek (→ a fennállóra összpontosítanak)
Konformizálódás
Az ember elveszítette a kritikai dimenzióját
− Mi a cél?
− Ezt a munkásság is elveszítette, alkalmazkodott a meglévő rendhez.
− A társadalmon kívül rekedtek őrizték meg egyedül (diákok, nők, etnikai
kisebbségek)
Történetellenes iskolák
 A 20. század közepén alakultak ki a történetellenes iskolák.
 Strukturalizmus
● Nem a történelemben fogalmazták meg.
● Cél: a mély, változatlan struktúra feltárása ⇒ rekonstruálhatók a korábbi dolgok
 Egzisztencializmus (→ filozófiai irányzat)
● Az egyéni életek problémái állnak a középpontban
● A lét megelőzi a lényeget
● Lét, idő, tér → másodlagos dolgok (regények)
 Fenomenológia
● Megalapítója: Edmund Husserl
● A dolgokat úgy kell vizsgálni, ahogy megnyilvánulnak
● Nolte: a fasizmus kialakulásánál a fasiszta ideológiát kell figyelembe venni =
kommunizmussal ⇒ nincs különbség a fasizmus és a kommunizmus között.
 Freudizmus
● Vannak olyan tulajdonságok az emberben, amelyek időtlenek.
DE BTK 12 / 48 2007 / 2008. II.

● Pszichológiai alapú
 Keresztény perszonalizmus
● A személy szempontjából káros a totális rendszerek kialakulása
1960-as évektől váltás ⇒ történelemhez közel álló irányzatok

 Hermeneutika (Hermeneutik)
● Értelmezéstudomány
● A történelem revideálása
● A dolgok történeti jellegű megközelítése
● Tekintettel kell lenni a korábbi értelmezésekre → nincs végső értelmezés
● Beágyazódás a történeti hagyományba
● A történelem a jelenkor értelmezése → a magyarázat helyett a megértés a cél.
● A megértés módozatainak kidolgozása.
● Hans Georg Gadamer
Hermeneutikai hármas egység:
− Megértés: közvetlen közvetítés (pl.: egy szöveg)
− Közértelmezés: módosítás, fogalmi jellegű
− Applikáció (alkalmazás): akkor értem meg a dolgokat, ha tudom azokat alkalmazni.
1970-es évek → módosítás a társadalomfilozófiai gondolkodásban

 A posztmodern (= „modern utáni”) iskola
● amerikai, angolszász, francia
● 1968-as diáklázadás után alakult ki
● A modernitásból való kiábrándulás ⇒ elvetés vagy megkérdőjelezés
● Foucault szerint nem felszabadulás
A felvilágosodás a leigázás eddig nem látott rendszerét hozta létre
Antipolgár
A polgárosodás kritizálása
A tudományok tudományos jellegének megkérdőjelezése
Tudós és a hatalom kapcsolata → nincs objektivitás
● Foucault, Derrida, Lyotard, Eco, White, R. Rouly, D. Ricoeur
● 1974. → Hayden White: Metahistory
A 19. századi Ny – európai történetírás és történeti gondolkodás általában beszélt a
történeti tudás jellegéről.
Nála minden 4
− Nietzsche, Hegel, Marx, Croce → filozófus
− Burckhardt, Ranke, Tocqueville, Michelet → történész
− metafora, metonímia, szinekdoché, irónia → trópus
− szociális, liberális, anarchista, demokratikus → politikai irányzat
Különböző elbeszélőmódokat (trópusok) állít szembe egymással
DE BTK 13 / 48 2007 / 2008. II.

A történelemnek nem egyfajta értelmezése van → nem lehet egyet sem kijelölni, hogy
igazabb ⇒ mindegyik azonos értékű.
A történelem egyfajta értelmezési mód.
Az értelmetlenségből kiemelünk egy részt → önkényesen
A történelem nem rekonstrukció, hanem konstrukció.
A történelem és az irodalom között nincs különbség.
A történelem fikció, a történész nem csinál mást, mint egy irodalmár, cselekményesítés
A történelem a valósághoz való viszonyulás egy módja
A legpozitívabb az irónia.
A modernitás a sok narráció közül csak az egyik
Nyelvi fordulat → a formai elemekre irányítja a figyelmet.
Nem nagy narratíva, végső értelmezés
Sok minden kiszorult eddig → pl.: Európán kívüli világ ⇒ más beállítódás szükséges
Ugyanolyan fontos
Európa saját értékeiben kételkedik akkor → nem lehet az addigi narratívát másra
erőltetni.
● Történeti antropológia → vezérműfaj
● Nőtörténet (gender) is kimaradt.
● A történelem depolitizálása: a nemzeti keretek meghaladása, a törzsalkotás elkerülése
● A mindennapok története került elő ⇒ visszamenőleg átírta a történelmet.
● Leíró, elbeszélő jelleg.
● Szembement a nagy szüzsékkel
● „Sajt és a kukacok” c. mű → irodalmi alapozottság
● Emlékezettörténet (nemzeti identitás)
 Poszthisztoár
● 1992. → Francis Fukuyama (neokonzervatív): A történelem vége
Nincs előremutató cél a történelemben
A történelem véget ér
Hegelhez kapcsolódik
2 nagy kihívása volt (⇒ egyéni szabadság): → mindkettő megszűnt.
− Nacionalizmus, faji szabályok (Hitler)
− Osztrák szabályok (Marx)
Az egész világ amerikanizálódik + uniformizálódik → az egyén jólétén alapul →
elszürkülés, unalom.
DE BTK 14 / 48 2007 / 2008. II.

Az amerikai történetírás
 19. századi német történetírás:
● Professzionális
● Ranke-i (forrás, szemináriumi rendszer, forráskiadványok)
● Önállósul a történelem → tudománnyá válik
 20. századi történetírás
● Leegyszerűsítés
● Ideáltípusok
● Szcientista / tudományos történetírás
 19. századi és a 20. századi történetírás közötti különbség:
19. század = 20. század = tudományos, szcientizmus
professzionalizmus
Legfontosabb a forrás, az Sok tekintetben közeledik a természettudományokhoz
egyedi dolgok vizsgálata
Pozitivizmus-ellenes A természettudományok és a modern társadalomtudományok mintájára
→ a történelemben is vannak állandóságok, melyek hasonlítanak a
természettudományokhoz, de NEM cél a jövő a felvázolása
(valamennyire épít a pozitívizmusra is).
Narratív, elbeszélő Modellek, elemző történetírás
történetírás
Wie es eigentlich Warum es eigentlich gewesen?
gewesen?
 A modern történetírás tele van elméletekkel.
 Fernand Braudel → a történelem 3 idősíkjának felfogása
● Braudel a 20. század egyik legjelentősebb történetírója.
● A Földközi – tenger és a Mediterráneum II. Fülöp korában (1949.) c. munkája
● Felszíni idő → eseménytörténet, hagyományos politikatörténet
A történelem legfelszínesebb fajtája mindenféle magyarázat és összefüggés nélkül
● Konjunkturális idő → vannak bizonyos állandóságok a történelemben (pl.: 30 – 40 éves
ciklusok a gazdaságban)
● Hosszú idő → több évszázadon keresztül tartó struktúrák lehetnek (→ pl.: földrajzi idő, a
demográfia ideje, mentalitás története)
 19. sz. → Ranke német történész tevékenysége: forráskritika
● Alapvető eszköze a segédtudományokban való jártasság
● Különböző történetírói iskolák létrejötte
● A rokontudományok fontossága → pl.: földrajz, pszichológia, politológia, közgazdaságtan,
szociológia
2 szempontból fontos:
− Szcientista történetírás: az elméletek jöjjenek a rokontudományokból, mivel
modelleket állítanak fel a társadalomról ⇒ cél: ezek legyenek a történelem fő
témakörei, a történész ezeket alkalmazza saját területére.
DE BTK 15 / 48 2007 / 2008. II.

▫ Immanuel Wallerstein, Fogel
▫ Kontrafaktuális módszer: elmélet + modell + magyarázat
− A Ranke-i történetírás alapvetően okleveles központú ↔ a szcientista iskolák sokkal
fontosabbnak tartják a kollektív jelenségeket, ezekhez új forrásokat kell alkalmazni,
ehhez lehetnek fontosak a rokontudományok (→ pl.: antropológia, néprajz, régészet)
▫ Szélesebb társadalmi rétegek bemutatása írott, de nem okleveles források alapján
(→ pl.: egy város alaprajza, nem írásos források, öltözködés, étkezés stb.)
▫ Horizontálisan is kitágítja a történészek látókörét (pl.: őstörténet)
● A Ranke-i történetírás alapvetően az államok történetére koncentrál.
● Földrajzi szemlélet: földrajzi keret, mert ami a szcientistáknak fontos (pl.: primitív történet,
kollektív jelenségek stb.) az túlmegy az országhatárokon
● Szekcionalizmus (gazdasági és társadalmi rendszer)
F. J. Turner → „frontier theory”
− K-i partvidék → protestáns, angolul beszélnek, fehérek
− Sunbelt → katolikus, spanyolul beszélnek, nincs középosztálybeli
− Történelem és földrajz
− Az amerikai történelem lényege, hogy úgy jönnek létre az amerikai értékek, hogy a
határok egyre jobban kitolódnak.
− (kemény munka, önbizalom)
Franciáknál regionalizmus (← Braudel + Annales)
Ez a modern történetírás az 1970-es évekig.
● A társadalomtudományok nagy része a 19. század 2. felében és a 20. század 1. felében
alakult ki.
 Ideológiai szempont:
● Már jelen volt a 19. századi történetírásban is → nemzetközpontúság.
Ranke külpolitika elsőbbségének elve
● 20. századi történetírás: I. világháború hatása ⇒ ne azt írják meg, ami összeugrasztja,
szétválasztja, hanem azt, ami összeköti, ami közös az egyes népek történetében.
20. század → nem a hatalmi kérdésekre összpontosít, hanem a társadalmi konfliktusokra
koncentrál
Belpolitika elsőbbségének elve (a németek fogalmazzák meg)
Társadalomkritikus legyen, ne a fennálló hatalmakat szolgálja, a társadalom jobbítását
célozva meg.
Fontos a társadalmi szuveneritás kérdése, a társadalmi modernizáció → mindenki mint
társadalmi reformer (← 1960-as – 1970-es évekig)
 5 nagy iskola Nyugat – Európában:
● New History (USA) → James Harvey Robinson könyve: „New History” (1912.)
● Annales (Franciaország) → Bloch, Braudel stb. alapították 1929-ben.
● Past und Present (folyóirat) → 1952., angol kommunista párt (Erich Hobsbawm)
● Geschichte und Gesellschaft (Németország) → 1975., folyóirat, gyökeresen más, mint az
eddigiek, le akarták választani a történelmet a bölcsészkarról!
● Marxizáló iskolák → módszertani tekintetben veszik át a marxizmust
DE BTK 16 / 48 2007 / 2008. II.

 1970-es évektől → a szcientista történetírásból kiválik a posztmodern történetírás (a
posztmodern nem tekinthető paradigmának)
● A posztmodern megkérdőjelezi a szcientista társadalomtörténeti szemléletet
● Maga a modernizáció is megkérdőjeleződik.
● 1970-es évektől → fenntartható fejlődés, a környezet kérdése
● Michel Foucault (20. századi francia történész, filozófus) teljesen szembeállítja magát a
modernizációval
A felvilágosodástól tartó modernizáció elnyomást hozott
Sokan kimaradtak (pl.: Európán kívüliek → posztkolóniális történetírás)
Olyan kérdéseket vizsgál, mint pl.: felügyelet és büntetés, a társadalom margójára
szorultak története
Marginális jelenségek: etnikai kisebbségek, a nők története, a gender története (nemek,
nemi szerepek)
● A történelem tudományosságába vetett hit megkérdőjeleződése → előtérbe kerül a
„személy” története
● Trivializálni akar, depolitizálja a témáját
Amerikai történetírás I.
 Az amerikai történetírást 5 nagy korszakra lehet osztani → ez a korszakolás didaktikus
szempontból történik
A 19. századi amerikai történetírás:
 A Ny – európai történetírás (Ranke) utánzása

 WASP = fehér angolszász protestáns
 Forrásközpontúság, szakszerű történetírás
 Szemináriumi rendszer
 Ekkor indul az első (máig is működő) történeti folyóirat: American Historical Review
 American Historical Association
 Irodalmias stílus alkalmazása → szélesebb rétegeknek írtak
 A konszenzum történetírása: azokat az amerikai értékeket emelték ki, amelyek összetartották az
amerikai népet
● „germ” (= csíra) – elmélet → a szabadság iránti érzés
● WASP, Bancroft
● melting pot (= olvasztó tégely) ⇒ középosztálybeli jómód, melyre mindenki törekszik
 Ekkor még csak a 13 alapító állam történetére korlátozódik
New History:
 Főbb képviselői: James Harvey Robinson, Carl Becker, H. Barnes, Verman Louis Pennington,
Charles Beard
 1912. → James Harvey Robinson: „New History” c. könyve
● Ebben fogalmazza meg ennek az irányzatnak a lényegét
● Tömegtársadalom
DE BTK 17 / 48 2007 / 2008. II.

● 1970-es évekig ez volt a minta.
 Célkitűzés: rokontudományok bevonása + kollektív jelenségek
 Ideológiai tekintet → belső konfliktusok lefordítása
 Konfliktustörténet: arra koncentrál, ami megosztja az amerikai társadalmat.
 1913. → Beard: Az amerikai alkotmány gazdasági értelmezése
● „home rule”
● „foreign rule”
● „at home rule”
● „at foreign rule”
● Az amerikai függetlenségi háború nem az amerikai függetlenségért folyt, hanem, hogy ki
uralkodjon!
● A WASP-nak az érdekeit érvényesítette, saját maga hatalmának a bebetonozására
törekedett.
● Az alkotmányból egy csomó réteg kimaradt.
 Az amerikai történelem nem más, mint társadalmon kívül ragadtak migrációja.
 Amerikai izolacionizmus (= elkülönülés politikája): Amerikának a belső társadalmi kérdések a
fontosak.
 Célkitűzés: tudományos történetírás
 Történelmi relativizmus tétele: a történészi munkához egyfajta meggyőződés is szükséges a
tudományos eszközök mellett.
 „everyman his own historian” = „mindenki a maga történésze”
● A történelemnek nem egyfajta értelmezése lehetséges.
Amerikai történetírás II.

1950-es évek → Új konszenzus
 Szemben áll a New History-val.

 Visszautal a 19. századra.
 Degler, Boorstin
 politikatörténet centrikus → Ranke-i elvek mennek át a gyakorlatba.
 Alapja: a hidegháború, a Szovjetunióval való szembenállás.
 Előtérbe kell helyezni, hogy mi a konszenzusteremtő
● pl.: széles középosztály → a középosztályba való integrálódás
földbőség (ezért sem érződtek eleinte annyira a társadalmi problémák)
az amerikai külpolitika morális elkötelezettsége
Amerika nem a saját érdekeit nézte elsősorban, amikor beavatkozott, hanem a
demokratikus erőket támogatta.
 Voltak más irányzatok is ebben az időszakban → pl.: business history
● Már régóta nem a tulajdonosi réteg határozza meg a vállalat fejlődését, hanem a szakértelem
az elsődleges
1960-as évek → New Left
DE BTK 18 / 48 2007 / 2008. II.

 Részben ez vezetett az 1968-as diáklázadásokhoz
 Polgárjogi mozgalmak (Martin Luther King) ⇒ black history, Indian history
 Ebben az időszakban mentek át a gyakorlatba a New History elvei módszertani tekintetben
 Új történetírások megjelenése: új várostörténet, új gazdaságtörténet stb.
● Van amelyik ethnohistory
● Van politikatöltetük is.
 1941. → Journal of the Historical Idees → legmodernebb eszmetörténeti folyóirat (a
posztmodernnel bizonyos szempontból szemben áll)
 Új várostörténet (= New urban history)
● Korábban is volt várostörténet → egyes városok biográfiája + nem különbözik a
politikatörténettől
● Történelem és rokontudományok → a városiasodás folyamatát állította a középpontba
(ekkor Amerika lakosságának több mint 50 %-a városban lakott)
● Pozitív folyamat, a modernizáció letéteményese az urbanizáció
● Városi hierarchia
● Mi a város? (népességszám, jogi szempont stb.)
● Fogalmi, elemző jellegű történetírás
● Egyén – történet, elbeszélő, qualitatív forrás
 Új politikatörténet
● A politikai intézményrendszer története, a politikai döntéshozatalra koncentrál, a döntéseket
befolyásolók csoportjai
● Történelem – politológia kapcsolata (→ pl.: pressure group)
 Új gazdaságtörténet (= New economic history)
● Történelem és rokontudományok → történelem és közgazdaságtan
● pl.: Fogel → vasutak szerepe az amerikai gazdaságban
problémák felvetése
1993-ban közgazdasági Nobel-díjat kapott
Kontrafaktuális módszer → megvizsgálja, mi lett volna, ha…
Kliometria
 Ethnohistory
● Történelem és demográfia + néprajz + földrajz + stb. ⇒ társadalomtudományos nyelvezet
● Az amerikai migráció, bevándorlás kérdése
● Milyen etnikai csoportok? Hogyan asszimilálódtak? Melting pot vagy salad bowl?
● Push motives → mi lökte a hagyományos társadalomból az embereket Amerika felé (írek,
zsidók stb.)?
● Pull motives → mi az, ami Amerikába vonzotta őket?
 Psychohistory
● Történelem és pszichológia
● 1960-as évek → Eric Erikson: „Fiatal Luther”
Identitás, elfojtás, stb. kérdése
DE BTK 19 / 48 2007 / 2008. II.

● A pszichológia alapvetően nagyon sokáig a természettudományokhoz tartozott → Sigmund
Freud formálta át ezt
● Fasizmuselméletek
● Történelem és a pszichológia leginkább az emlékezetkutatásban → emlékezet típusai:
Egyén → pl.: naplók
Közösség → pl.: kollektív identitás (mit őriz meg és mit felejt el?)
● Gerschenkron, Wallerstein
1970-es évektől
 1970-es években fordulat

 A filozófiával való kapcsolat
 A történelem tudományosságába vetett hit megkérdőjelezése
 Lawrence Stone összeszedett néhány felvetődött kételyt
 Ideológiai szempontból tudományosság megkérdőjeleződése → a Vietnam-i háború végétől
megkérdőjeleződött az a hit, hogy az egymás utáni generációk egyre jobban élnek.
 A történelem depolitizálása
 A történetírás irodalmias jellegű ⇒ a nagy narratívák helyett a múlt és jelen különválasztása
 Marginálisnak tűnő témák
 Hayden White: „Metahistory” → a történelemnek elsősorban esztétikai és morális értéke van.
 Clifford Geertz (kultúraantropológus): thick description (= sűrű leírás)
● Nem számolni, nem mérni, hanem kis közösségek története
● Le kell írni az egyén szimbólumait, vallását, hiedelmeit, az sűríti ezt össze, aminek van
valamilyen jelentése
● Hogyan konstruál egy társadalmat például a vallás?
● Történeti antropológia, a saját maga kontextusából kell vizsgálni.
 Natalie Davies: Martin Guerre visszatérése
 Robert Darnton: A nagy macska mészárlás
● a cat jelenti az állatot és a házigazda feleségét!!!
 Richard Price
 Simon Schama: Citizens → nem társadalomtörténeti szempontból
 Marshall Sahlins
 Paul Boyer – Stephen Nissenbaum: Boszorkányok Salemben
 C. Ryan: Az évszázad leghosszabb napja (visszaemlékezések alapján)
 Joanna Scott → nőtörténet
 Irodalmias jelleg ⇒ van eleje – közepe – vége, vissza lehet mondani a műveiket
 Cél: valamilyen viselkedésmód megértése ⇒ nem okok keresése
 Depolitizálás
 Nem úgy fikció, hogy minden kitaláció
 Amerika nem melting pot (olvasztó tégely), hanem egy salad bowl (salátás tál):
egyéniségeknek, az egyének kulturális értékeinek megtartása
DE BTK 20 / 48 2007 / 2008. II.

 1996. → Daniel Goldhagen: Hitler’s Willing Executioners Ordinary Germans and the Holocaust
● Hitler önkéntes gyilkosai
● A csendes zászlóalj történetét mondja el
● Levelek, naplók → ennek a zászlóaljnak a tagjai önként és dalolva gyilkolták a zsidókat a II.
világháború alatt.
● Vihar: az egész német néppel azonosítja ezeket a gyilkosokat
● De voltak (németek), akik pozitívan fogadták: egyfajta múlttal való szembenézés.
A francia történetírás
 Alapvetően az Annales iskola a meghatározó
● 1929-től az Annales vezető folyóirat.
● Annales új mintát alkot.
● Hasonló mint az amerikai New History.
● Központja: Strassburg
● Főbb képviselői: Marc Bloch, Lucien Febvre, Henry Pirenne, Fernand Braudel, Ernest
Labrousse
 Annales előzményei:
● 19. sz. → a professzionalizmus legnagyobb kihívása a pozitivizmus
● Általános modellek, törvényszerűségek megfogalmazása
● Szélesebb rétegek története
● Emile Durkheim szociológiai munkái
Szerinte a szociológia a vezető tudományág
A társadalmi jelenségek mögötti determinánsokat próbálta meg feltárni (pl.:
öngyilkosságok)
A vallási élet primitív formái c. könyve
● Francia történetföldrajzi iskola: Vidal de la Blache
„földrajzi posszibilizmus”: A természeti keretek csak lehetőséget adnak az emberi
tevékenységek számára
A franciáknál a földrajz és a történelem nincs külön! ⇒ egymásra hatás
● Szintetikus Rem c. folyóirat H. Berg
A történelemhez hozzátartozik például a városiasodás kérdése is.
● Elméleti vita a századfordulón → eseménytörténet ↔ kollektív jelenségek története
Blache képviselte a hagyományos álláspontot
− (Hagyományos történetírás = 19. századi történetírás → politikatörténet és
eseménytörténet centrikus)
− A történelemben egyfajta szociológiai álláspont
− Újfajta modellek
M. Bloch, Lucien Febvre → a hagyományos történetírástól jutnak el az új témák
felvetéséig.
 Az Annales fő célkitűzései:
● A hagyományos történetírás kiszélesítése
DE BTK 21 / 48 2007 / 2008. II.

● Szcientista történetírás felé mutat
● Segédtudományok helyett alapvetően a rokontudományok (földrajz, nyelvészet,
pszichológia, szociológia stb.)
● Az új témák elválaszthatatlanok ezektől a rokontudományoktól (pl.: gazdaságtörténet,
mentalitástörténet stb.)
● Az új források bevonása (nem okleveles, nem írásos források) → itt is megjelenik a földrajzi
szemlélet: ne az állam legyen a vizsgálati egység, hanem egy földrajzi terület
(regionalizmus)
 Az Annales 3 fő korszaka:
●
Az Annales a középkor egy teljesen új szemléletét mutatta be!
Marc Bloch → mezőgazdaság-történet, uradalomtörténet, demográfiai viszonyok
története, technikatörténet
− Probléma-centrikus, elemző
− 2 munkája: A gyógyító királyok, A feudális társadalom
− A gyógyító királyok c. műve → mentalitástörténet, a király kézrátétellel gyógyított.
Ernest Labrousse a francia gazdaság– és társadalom történetével foglalkozik → egyik
műve: Árviszonyok története a francia forradalom idején
Fernand Braudel → 3 idősík: felszíni idő, konjunkturális idő, hosszú idő
− A hosszú idő (longue durée) a legfontosabb.
Mentális idő: a kollektív jelenségek ideje → rítusok, hétköznapi hagyományok
● 1950-es – 1960-as évek
Hangsúlyeltolódások: etnográfiai korszak
− Főbb képviselői: Georges Duby, Jacques Le Goff, Emmanuel Le Roy Ladurie, P.
Joubert
− Egy bizonyos táj vagy Európán kívüli tér vizsgálata
Levi – Strauss → strukturális antropológia
− Van valami közös a különböző struktúrákban (ugyanazok a teremtésmítoszok)
L. Ladurie → a parasztokról írt (reálisabb képet adott)
F. Furet → a francia forradalom értékelésében új szempont
− 3 alapvető szintje van a francia forradalomnak:
▫ Sansculott-ok forradalma
▫ Vendee-i parasztság forradalma
▫ A párizsi képviselők forradalma
E. Labrousse ↔ Monsmer közötti vita
− Osztályok közötti vita története
− Nem marxista értelemben
Bourdieu [burgyió] → sokkal jobban differenciál a habitus, a társadalmi tőke, az
iskolázottság ⇒ a szociológia jelentősége
Furet + Richet → kisiklás – elmélet (dérapage)
− (A jakobinus diktatúrát tekintették a forradalom legradikálisabb ágának a
hagyományos nézetek szerint)
DE BTK 22 / 48 2007 / 2008. II.

− Furet: a jakobinus diktatúra nem a forradalom legradikálisabb, és nem is a
legfontosabb időszaka, hanem a jakobinus diktatúra = a forradalom kisiklása.
▫ A jakobinus diktatúra egy kisebbség diktatúrája
▫ A Versailles-i képviselők forradalma a legfontosabb
 1970-es évektől
● Főbb képviselői: R. Chortier, P. Nera, D. Roche, P. Venne, Michel Foucault, Ricoeur,
Derivar, J. Revel
● Posztmodern + Foucault tagadja az Annales-t.
● A modernitással szemben nem hozta meg azt a felvilágosodást, amit ígért
● A tudás mint olyan nincs → diskurzus van (Foucault) → intézmények által közvetített tudás
● Provokál a modernitással szemben
● A tudás mögötti ideológiai kötődés leleplezése
● A „margó” története (homoszexuálisok, nők, kisebbségek története, Európán kívüliek
története, stb.)
● A történelem konstruktív jellege → nem rekonstruál a történelem, hanem konstruál!
● Derrida: Hogyan értelmezték korábban?
● Nem mindenki vált posztmodern történésszé az Annales-ben sem.
● Áries: gyerekek–, halál története → kulturális kontextusból akarja kibontani
● 1974. → Embléma: Montán
● Magánélet története → öltözködés, étkezés… (nemzetközi vállalkozás)
● Nőtörténelem
● Duby: A katedrálisok kora
● R. Chortier az új kultúrtörténet megalapítója (→ pl.: az olvasás története)
● P. Ricouer: a történelem nem tudomány → a közösség kollektív emlékezet, kollektív
reprezentáció (projekció)
● P. Nera: a közösség hogyan teremti meg az identitást a különböző intézményeken keresztül
(pl.: egy múzeum menyire manipulál → egyfajta identitás megteremtése)
 1989-től → kritikai fordulat
● Mindennapi élet témáihoz való fordulás → szélesebb közönség megcélzása
● A szélesebb rétegeknek az érdeklődése azonban megmaradt a politikatörténet iránt
● Szimbólumok, nyelvek, különböző elemek megjelenése a politikában.
● „EHESS” → a világ történelmi intézményeinek egyik legfontosabbja
● G. Noiriel → a történelem az emlékezés, a tudás és a hatalom hármas egysége
Emlékezés → nemcsak szaktörténet, hanem a szakmához tartozó dolgok története (pl.:
egy közösség története, identitás keresése)
Tudás → a forrásokkal vissza lehet élni, de nem lehet megspórolni, csak más jellegű
források kerülnek elő (napló, emlékiratok)
Hatalom → az intézményes közvetítés alapvető szerepe (Foucault)
DE BTK 23 / 48 2007 / 2008. II.

Az angol történetírás
 A világ történetírásának élén jár most is az angol történetírás.
● Új minta bevezetése
● Az etnikai tudat előtérbe kerülése
● Követő történetírás
 Kiindulópontja egy ismeretelméleti vita:
● Asszimilációsok ↔ autonomisták közötti vita
● Önálló-e a történelem vagy be kell olvasztani a szociológiába?
● Autonomisták → Walsh, L. Mink, E. Cort
A tudományoktól, szociológiától független
Nem akarják a történelmet feloldani
A történelmet magasabbrendűnek vélték a szociológiánál.
Neohegeliánus irányzat
Walsh (angol) és L. Mink (amerikai)
− A történelmi tudás önállóságának a megteremtése
− Popperrel és Humpel-lel szemben
− Kolligációs és szinoptikus ítélet tétele: A történész kialakít magának egy általános
képet az egészről, és eldönti, hogy melyik részéről akar írni.
− Falszifikációval és a verifikációval szemben a történelemnek ahhoz, hogy
tudománnyá váljon nem kell szociológiává válnia (megvan a saját eszköze!)
● Asszimilációsok → Humpel, Drey, Parsmore, Danto
1942. → Humpel covering law tétele
− Van-e a természettudományok és a történelem között különbség.
− A történelem nem igazán tudomány
− Azt kell keresni, ami a tételemet megcáfolja
− Hipotézisek megfogalmazása → ellentmondás keresése → ezáltal javítja ki magát
− Módszertani esszencializmus
− Történelemellenes álláspont
− A történelem csak a szociológiában képes létezni.
− Tudományos tételek → a történelem is akkor lesz tudomány, ha meg tud fogalmazni
ilyen tudományos tételeket / törvényszerűségeket.
Magyarázatvázlatok (később a törvényszerűségek helyett)
 Toynbee
● A szellemtörténethez kapcsolódott ⇒ az egész megragadására történő törekvés → Popper
szerint ez nem tudományos
● Módszertani esszencializmus
● Világtörténeti tabló
● Nagy nimbusza volt neki.
 A társadalomtörténeti minta
● Past und Present (folyóirat)
DE BTK 24 / 48 2007 / 2008. II.

Kezdetben kommunista szerzők
Eric Hobsbawm (zsidó származású; munkásarisztokrácia ~ osztályáruló), Christopher
Hill, Rodney Hilton, E. P. Thompson
Fő célkitűzései:
− Nem politikai irányultság
− Nem nemzeti irányultság
− Társadalmi konfliktusok középpontba állítása
− Antropológiai elkötelezettségűek
− A történelemben van, ami előremutató
− Migráció, urbanizáció
● „Az angol polgári forradalom története”
Radikális társadalmi reform
A levellerekben látta az előremutatót
Ipari forradalom ~ konfliktusosság
A munkásság életszínvonalának kérdése
● „Az angol munkásosztály születése”
Új szüzsé
A marxista történetírás lefordítása
A munkásság művelődése, mindennapi élete
 Eszmetörténészek:
● Főbb képviselői: Quentin Skinner, Oakeshott, Burlin
● Nem társadalomtörténet
● (Montesquieu: Szükségszerűség és szabadság a történelemben)
● Nem hagyományos eszmetörténet
● Hermeneutikai értelmezés
● A kontextus meghatározása
● Nem marxisták
● A társadalmi háttér másodlagos
● Politikai eszmetörténet → problémát tárgyal
● A történelem erkölcsi tevékenység → Vico és Herder
● Konzervatív, liberális tradíció
● Probléma centrikus
● Politikai konzervativizmus képviselője
 Nemzeti problematikával kapcsolatos kutatások
● Mi a nemzet?
● Nemzetfogalmak megnyilvánulásai
● Ernest Gellner (szociológus)
● B. Anderson: Képzelt közösségek
A nemzet 19. századi találmány; konstrukció; a történeti létrehívása a közösségi tudat
létrehozásához.
DE BTK 25 / 48 2007 / 2008. II.

A középosztály nem létező nemzeteket hoz létre → múzeumok, saját hatalom
reprezentálása
 Történeti demográfia
● Városi történelem, történeti földrajzi iskola
● Whigley
● Népesség átrétegződése + belső migráció ⇒ a társadalom átalakítása
● Beáramló Európán kívüliek hatása
● A városiasodás kérdése
● Szegregáció → antropológiai szemlélet
● Az egyén szempontjának megjelenése
● Lantor – Pooley: Bringley Liverpoolja → napló jellegű
 Politikatörténet
● Taylor, Mccartney
● Átértékelés posztmodern szempontból
 Művészettörténeti irányzat → Clark, Gombrich, K. Clande
 1979. → Lawrence Stone: A narrativitás újraélesztése
● Érvényes-e a korábbi társadalomtörténeti paradigma → kiolvasható a narratíva, kilép a
tudományosságból
● Társadalomtörténeti kritika
● Egy ideológiának ad politikai muníciót.
● Ellenőrizhetetlen (számítógépes, statisztikus)
 Posztmodern történetírás
● Mikrotörténelem
● Narratíva
● Trivialitás
● Elbeszélés
● Burke: A reneszánsz népi kultúrája
● Oral history
● Posztkoloniális történet → Európán kívül
● P. Brown: Középkori szentkultusz története → a mindennapokban való megjelenése
● Keith Jenkins
● Maslow
● Rethinking History (folyóirat) ~ alternatív történelem (gender), képi megjelenítés
● 3 alapvető történész van:
Rekonstrukcionista → hisz abban, hogy a források által rekonstruálhatja a történelmet,
Ranke – követők
Konstrukcionista → aki társadalomtörténetet művel (nincs társadalmi tény a múltban),
Annales, Past und Present
Dekonstrukcionista → posztmodern, Burke, Brown, nincs történeti objektivitás
− Derridához kötődik az a fogalom
− Egy álláspontból való elindulás
DE BTK 26 / 48 2007 / 2008. II.

− Alternatív ábrázolási módok keresése
− Dekonstrukció: kimutatni a más történeti felfogások mögött meghúzódó
konstrukciót.
A II. világháború utáni német történetírás

 1970-es évekig ezen 2 kérdés foglalkoztatja a német történészeket:
● Mennyiben modernizálódott a német történetírás?
● Mennyire valósult meg a társadalom-történetírás a német történetírásban?
 A két világháború között:
● Népiségtörténet az egyik vezető ág → néptalaj, kultúrtalaj, határon kívüli németek története
● Fasizmus
 Felmerült a kérdés: Lehet-e valaki jó történész, aki az NSDAP tagja volt? → diszkreditálta
magát!!
 (Bár ideológiailag elkötelezett volt például Mályusz Elemér, mégis nagy dolgokat vitt végbe)
 Sokak szerint nagy hatása volt ennek a népiségtörténetnek, mások szerint ez a
társadalomtörténet csak Ny – európai hatásoknak (pl.: Annales) köszönheti a változásokat.
 A népiségtörténet legnagyobb ellenfele: szellemtörténet → az államot történelmi, politikai
egységnek tekinti.
 Marxista történetírás: a nemzeti társadalom belső harcaival foglalkozott.
 Vallentine → a bismarcki örökség negatív megítélése
 A népiségtörténet a II. világháború után diszkreditálódott ⇒ interetnikus kapcsolatokra
helyezték a hangsúlyt.
 1970-es évekig a Ranke-i hagyományos történetírás megmaradt, és nem diszkreditálódott.
 F. Meinecke két műve: Ranke – Burckhardt (1946.); Die Deutsche Katastrophe (1969.)
● Kétfajta német lélek:
Hatalmi kérdéseket (Nagy Frigyes, Hegel, Bismarck) előtérbe állító lélek → ezen német
politikai, múltbeli tradícióra lehet építeni
Hatalmat öncélúnak tekintő lelki alkat (Hitler, elvileg ez vezetett a fasizmushoz) → a
fasizmus nem következik egyértelműen a német történelemből, mert összeurópai
jelenség.
● Felépíthető-e a német nemzeti – kulturális tudat? IGEN
 1953., München → Institut für Zeitgeschichte (jelenkor-történeti folyóirat)
● Új történeti műfaj: a jelenkor története és vizsgálata
● pl.: a fasizmus kérdése, a II. világháború alatti német ellenállás, a II. birodalom kérdése
● Vierteljahrschule für Zeitgeschichte → negyedévente megjelenő történeti folyóirat
1960-as évek
 Ehhez képest egyfajta átgondolás
 Fritz Fischer: A világhatalom megragadása
● Emblematikus
● Először veti fel, hogy az I. világháborús béketörekvések, diplomácia történelem
DE BTK 27 / 48 2007 / 2008. II.

● Az I. világháború kirobbanásáért a német világuralmi törekvések voltak felelősek!
● A fasizmusért is a németek felelnek.
1970-es évek
 1975. → jelentős áttörés: Geschichte und Gesellschaft (folyóirat) létrejötte
● Főbb képviselői: Hans Ulrich Wehler, Jürgen Kocka, Mommsen, Rümp → baloldali
történészek
● Cél: modernizálni, felzárkóztatni a német történetírást!
● Wehler: Historische Sozialwissenschaft
Ne politikatörténettel foglalkozzanak, hanem struktúrákkal foglalkozzanak!
Mi a legnagyobb problémája a német polgárosodásnak, modernizációnak?
Hol csúszott el ez a dolog?
Belpolitikai, társadalmi reformok iránti elkötelezettség, a hatalom kritikája.
Der Primat der Innenpolitik
● A német Szociáldemokrata Párt agytrösztjei.
● A szociológiával való szövetkezés
● Struktúrák, modellek, hosszú távú folyamatok vizsgálata.
● A Bölcsészkar és a Természettudományi Kar között található a Társadalomtörténeti Kar,
amelybe a történelem is tartozik.
 Andreas Hillgaruber, Klaus Hildebrand, Thomas Nipperdey, Michael Stürmer, Jürgen
Habermas → hagyományos politikatörténet, nemzeti szuveneritás
● Ranke-i történetírás
● CDU – CSU agytrösztjei
● Jobboldali történészek
 Historikerstreit
● Német történészvita a 2 irányzat között:
Nem történt meg a múlttal való szembenézés + a fasizmusért a német társadalom
torzulásai a felelősek.
Nem elsősorban a német társadalmi fejlődésből származik, hanem a rossz világháborús
döntések okozták.
● E. Nolte vizsgálta azt, hogyan jelenik meg a fasizmus ideológiája a különböző
szövegekben?
Nolte jobboldali történész, a fenomenológia képviselője
Ahogy megjelenik a szövegben, társadalmi ideológia nélkül
A fasizmus ideológiája megegyezik a kommunizmus ideológiájával (→ csak kicserélték
az „osztály” fogalmát a „faj” fogalmára).
A koncentrációs táborok nem is német találmányok, és a szovjetek is alakítottak ki
ilyeneket (GULAG).
Hatalomnélküliség → Mittellager
− Németország Európa közepén ki volt téve mindenféle konfliktusoknak.
− Innen származik ez a hatalomnélküliség.
− A 19. századi német történelem legnagyobb problémái.
DE BTK 28 / 48 2007 / 2008. II.

● A „Gurthager-vita” ezt melegítette fel.
 A német történetírás főbb érdeklődési körei (a fasizmus csak egy politikai konstrukció)
● Ostforschung (= Keletkutatás)
Világháborús előzmények
A különböző kulturális határok bemutatása
● Fasizmus – értelmezések:
Hagyományos bonapartista értelmezés → ezt a kapitalizmus válságára lehet levezetni,
semmi köze a jobboldalhoz
A modern társadalmi változások hiányából vezetik le → a fasizmus = a nem befejezett
modernizáció következménye.
Sonderweg (= Különút): A német társadalom torzulásáért, a fasizmus kialakulásáért az a
felelős, hogy nem ment végbe a francia forradalomhoz hasonló társadalmi forradalom,
modernizáció.
− A porosz junkerség, a feudális viszonyok megmaradnak
− Csak a szellem modernizációja megy végbe (→ kevés!)
− Ki a polgártárs? → csökevényes – torlódó társadalom
− Állami tekintély, agresszív külpolitika, utilitarizmus megmarad
Pszichológiai értelmezés
− A frankfurti iskola is ebből vezette le
− (Marx és Freud társadalomtörténetbe való bevonása)
− A cél szentesíti az eszközt → a fasizmus nem más mint az erre adott reakció, az
ösztönök féktelen tobzódása, új vitalitás, agresszió
Politológiai szempont: autoritáriális személy
Antropológiai megközelítés: mit jelentett a fasizmus a mindennapokban?
− pl.: a fiatalok körében a fasizmus népszerűségének oka egy újfajta, futurista
életstílus elterjesztés
− pl.: sebesség kultuszának elterjedése, bőrkabát, stb.
● 1970-es évektől → posztmodern megjelenése
Nem német jelenség
Jürgen Habermas (frankfurti iskola) a posztmodern legnagyobb ellensége
1990-es évektől
 Kisközösség története, narratív jelleg, népi kultúrák bekerülése
 Főbb képviselők: Hans Medick, Jürgen Schlumbohm, Richard Dühmen, Inhof
 A középkori ember világképe
 A halálhoz való viszony feldolgozása → teljesen más közegből, kulturális szempontból
közelítették meg a középkorban, a közösségen belül dolgozták fel (nem az egyén egyedül).
 A modernizáció nem mint pozitív dolog jelenik meg náluk.
 Alltagsgeschichte (= mindennapok története) → pl.: játék, ünnepek, szerelem, nők, stb. története
● Társadalomtörténet vagy kultúrtörténet? → újra felfedezik a szellemtörténetet
● Kultúrtörténet alatt nem a nagy eszméket, hanem a mindennapok kultúráját értik.
 Reinhardt Koselleck → filozófus – történész
DE BTK 29 / 48 2007 / 2008. II.

● Erfahrungsgeschichte
A történelmet tapasztalatként értelmezi (hermeneutikai szempont).
Valamilyen jövőre vonatkoztatott elvárással tekint mindenre.
Különböző szempontokból különböző elvárásokra jut.
A történelem nem tudomány, hanem valamilyen tapasztalahoz való viszony
● Az elmúlt jövő c. műve
● Begriffsgeschichte
A fogalom történeti változásait vizsgálja.
Mindenféle társadalmi háttér nélkül
Csak kontextusfüggő, csak a kultúra a meghatározó.
 O. Manquard
● Az egyetemes történelem és más mesék
● Hegeli történelemfilozófiával való leszámolás
● Antropológiai fordulat: a véges emberi léte
● A történelem szubjektív
● Elbeszélő jelleg
● Szokásszerűség
● Értékeket, kultúrát, erkölcsöt a szokások közvetítenek.
 J. Assmann → emlékezetkutatások jeles képviselője, egyiptológus
● Kétfajta emlékezet (toposz):
Kulturális emlékezet
Kommunikatív emlékezet
● Szövegeket vizsgál
Rövid távú emlékezet → azoknak az emlékezet, akik még részt vettek az adott
eseményben.
Hosszú távú emlékezet → amikor egy közösség saját identifikációjának
megteremtésének érdekében megőriznek vagy elfelejtenek valamit.
Az olasz történetírás
 Követő jellegű, de a gondolkodásukban van új dolog.
● Igazából nagyon újat nem fogalmaznak meg
● Ny – európai minta követése
 16 – 18. század → elkezdődik a történelem leválása más tudományokról, erudita történetírás,
kritikai történetírás (források összegyűjtése + kritika)
● Jelentős elméleti vita
Kvattatisti → a történelem művészet, a célja, hogy gyönyörködtessen.
Erudicioni → forrás, forráskritika
● Vico: Az új tudomány c. műve
Már a természettudományokról is le akar válni a történelem.
A természettudományok megismerésével is szembenáll.
DE BTK 30 / 48 2007 / 2008. II.

„verum et factum convertantur” = igazság és tény felcserélhető
Az igazság ember által megalkotott valami
A természet eleve készen van
A történelmet nem lehet felfedezni, nem lehet képletben megalkotni.
A történelem egymaga objektuma és szubjektuma is
 19. sz. → professzionális történetírás megjelenése itt is, Ny – európai minták alapján
● Középpontban a nemzeti állam
● Szemináriumi rendszer
● Folyóiratok
● Megmarad a politikatörténet centrikus jellege
● Alapvetően a Ranke-i hagyományokat követi
 19. sz. végétől az 1970-es évekig
● Benedetto Croce → eszmeileg Hegelhez közel álló filozófus
Liberális politikai gondolkodó
Alapvető munkákat írt.
Neohegeliánus: a történelemmel kapcsolatos gondolkodás filozófiai szempontból
1905. → „A történetírás története c. műve”
„Abszolút historizmus tétele”: szemben más gondolkodókkal a legmagasabb rendű
tudásként értékelte a történelmet.
Prezentizmus: a történelem és a krónikák különbsége.
− Történelem
▫ Az egyedivel, történetivel foglalkozik
▫ Minden történeti kijelentésnek valamilyen szubjektuma van
− Krónika
▫ A kronológia még nem történelem
▫ Események feljegyzése időrendben
De nincs történeti időbeli rend, krónika, kronológia nélkül.
Nem az ismétlődések a lényegesek, de van valamiféle általános a történelemben.
Van értelem és rend a történelemben
A történelem onnan kapja meg a lényegiségét, hogy hozzászól a saját kora történelmi
kérdéseihez + saját korának politikai kérdéseihez való hozzászólás.
Legyen tett, cselekvés a történetírói munka, ne fogadja el készen a történelmi valóságot
(Hegel) → ez ellen (pl.: Mussolini) fel kell lépnie a történésznek
Van arra lehetőség, hogy az ember alakítsa a történelmet.
Csak akkor lehet erkölcsi kérdéseket felvetni.
 1950-es – 1960-as évek
● Nem történt nagy változás
● Ny – európai minták, társadalomtörténeti szempontok, marxizmus
● Cipolla (gazdaság), Callotti (fasizmus), Menigliano (eszmetörténet)
● Alois de Laga → művészettörténeti munkákat írt.
● R. De Felice (olasz fasizmus) → Mussolini életrajz (5 – 6 kötetben)
DE BTK 31 / 48 2007 / 2008. II.

Az olasz fasizmus és a német nácizmus összehasonlításának kérdései
 1970-es évektől → microstoria
● Abszolút olasz jelenség.
● Umberto Eco (nem történész, hanem nyelvész): Nyitott mű c. munkája.
Különböző olvasatai lehetnek egy – egy műnek.
A jelek semmiféle külső valóságra nem vonatkoznak, hanem egymásra vonatkoznak,
ettől kapják meg az értelmüket, a modernizációval szemben.
● Apolitikus témák, a múlt másságát akarják bemutatni, a történelemből kimaradtak és a
történelem veszteseinek története, trivialitásokkal akarják felhívni a figyelmet.
Ginzburg: A sajt és a kukacok
Levi: Egy falusi ördögűző
Benevolo: Én és a tenger
M. Gribaudi
S. Cenotti
● Emlékezetkutatás: Portelli, Parserin
● Ginzburg munkája: A sajt és a kukacok → irodalmias jellegű
Menochio 16. századi molnár története (eddig meg nem szólaltatott, marginális
története)
A fennálló hatalom történetével szembeni történelem, nem kanonizált
„a kivételesen normális kategóriája”
Egyedi eset, de sokat elmond a társadalomról
A kulturális kontextus határait mutatja be → pl.: a társadalom hogyan viszonyul a
prostituáltakhoz vagy a homoszexuálisokhoz?
Kelet – európai történetírás

Ajánlott irodalom: Niederhauser Emil: A történetírás története Kelet – Európában → ebből egy
fontos fejezet van: román történetírás
 Vita van arról, hogy tényleg kelet – európai vagy közép – európai?
 Követő jellegű történetírások (akár az olasz történetírás) ⇒ semmi újat nem mondtak.
 Nálunk csak hiányokkal követték ⇒ problémákat okoztt
 Lengyel–, cseh–, román történetírás
● 16 – 18. század → forrásgyűjtésen alapuló történetírás
● 19. század → angol hatás
Nemzeti öntudat, hagyományok felfedezése
Nemzet = 19. századi képződmény → ekkor fedezik fel, hogy van „román”, „szlovák”,
„cseh” stb.
Ekkor születik meg a nemzeti irodalom és az eredetmítoszok megjelenése (→ pl.: dáko –
román elmélet, Nagy – Morva Birodalom tézis)
● Ezek többnyire állam nélküli népek ⇒ nemzeti = népi nemzet (származás +
közösségvállalás)
● Őstörténet megjelenése → ősi szláv kultúrának békés termelő jellegének hangsúlyozása
DE BTK 32 / 48 2007 / 2008. II.

Cseh történetírás
 Palacky
● A cseh történetírás megteremtője
● Németországban folytatta tanulmányait
● Hősök keresése ⇒ husziták → németekkel és magyarokkal szembeni küzdelemre épül
 Megjelenik a Ranke-i típusú történetírás → apparátusra van szükség ⇒ egyetem, szeminárium,
kutatások stb. ⇒ önálló államot feltételez ez
 Franciáknál és németeknél tanulják, hogy mit jelent a kritikai történetírás.
 Szakfolyóiratok megjelenése: cseh, szlovák
 Sok helyen megmarad újságírók tevékenységének a történetírás (→ a románoknál is)
● Sokan politikai szerepet vállalnak (→ pl.: a román miniszterelnök egyben történész is [→
Jorga])
● Egységes nemzeti tudat kialakítását maguknak titulálják.
Lengyel történetírás
 Ha kialakulnak az állami intézmények, akkor el kezdik vizsgálni az intézménytörténetet,
államapparátust stb.
 pl.: Lengyelország felosztása → kinek a felelőssége?
● Habsburg Birodalom, Oroszország és Németország felelősek Lengyelország felosztásáért.
● Lengyelek maguk felelősek a felosztásért (megosztottság…)
 Vannak lengyel egyetemi tanszékek, ahol kutathattak (pedig nem voltak önállóak).
Két világháború közötti időszak

 19. sz. vége → szociáldemokrata felfogás megjelenik (pl.: parasztságról, munkásságról)
 Továbbél a nemzeti gondolat, de már nem kvázi államok, hanem létrejönnek trianon után ⇒
legitimitás bizonyítása a legfontosabb
 Szlovákok → Rapaut
 Románok → Jorga
 Bolgárok → Zlabianszki
 Lengyelek → Askenazi
 Jorga → legjelentősebb román történész
● A „legnagyobb román történésznek nevezik”
● Főleg a román középkorral foglalkozott.
● A „nagyromán gondolat” megfogalmazója
● A román történetírás megteremtője
● Szerinte például Vitéz Mihály is egyesíteni akarta Erdélyt, Moldvát és Havaselvét
● Termékeny történész: 13000 kötetet adott ki
● Foglalkozott a török hódoltság kérdésével
● „nyugatos történész”
● A román nép fejlődése a Nyugathoz való csatlakozáshoz köthető ⇒ verte agyon a Vasgárda
● Szemben állt a fundamentalistákkal, akik fajként határozták meg a románokat.
DE BTK 33 / 48 2007 / 2008. II.

 Mirce Eliade és Cioram [csorám] → filozófusok is
 Ezen népek történetében ami közös, arra kell tenni a hangsúlyt.
 Népesedési, városiasodás és kultúra tekintetében közös a fejlettségi szintjük ⇒ „Köztes –
Európa” → átmeneti tér Nyugat és Kelet között.
 Halicky és Haliny → lengyel történészek
II. világháború után

 Marxista történetírás jellemző → visszaesést jelentett (pl.: nem foglalkoztak őstörténettel)
 Nyugati vetülete is van a marxizmusnak
 Osztályharcok története, se demográfia, se művelődéstörténet, csak kommunista párt története
 Lengyel történetírás esetén a politikai történetet meghaladó történetírásról beszélhetünk.
● Főbb képviselők: Topelszki, Ciepielewski, Kula, J. Kyczinski (német származású)
 Marginális volt sok nyugati történetírói hagyomány → pl.: a posztmodern
 Főként a rendszerváltás után vannak posztmodern témák → pl.: nőtörténet, emlékezettörténet,
román – magyar ellentét története
 L. Boia (román)
● Mítoszok a román és a magyar történetben ⇒ konstruált történelmet akarja leleplezni.
● Bukarestben tanszéke van.
Orosz történetírás
 Követő jellegű történetírás
 Itt nincs Annales-jellegű történetírás követése
 18. században kezdődik a kritikaibb szemléletű történetírás.
● Orosz őstörténet
● Russzisztika → Schlöser
 Orosz nép története jelentős → őstörténet
 Karamazin
 19. század → eredeti történelemfilozófiai elképzelések
● Szlavofilek történetszemlélete
Tolsztoj, Dosztojevszkij
Kapcsolódik az ortodox egyházhoz → 3. Róma = Moszkva
Régmúlt korok története kell
● Pánszlávizmus
szlávok ↔ germánok
Politikai szerepvállalás ⇒ szerbek stb. megsegítése
● Anarchisták → Bakunyin, Kropotkin
● Nyugatosok
Történelmi materializmus, marxizmus
Európai történetírást valósították meg
Orosz egyetemeken szemináriumi rendszerek, külön tanszékeik.
DE BTK 34 / 48 2007 / 2008. II.

Specializáció megkezdődött: várostörténet, bizantológia
● Professzionális történetírás
Forrás és államtörténet
Platonov, Klucsevszkij, Szolovjev, Veinojhadar
 Két világháború között (1917 után) → marxista történetírás
● Modernizáló szemlélet
● Plehanov, Lenin → kapitalizmus ellenzés
● Imperializmus meghatározása
● Szociáldemokrácia határozza meg a szemléletet ⇒ munkásság története, tömegek szerepe az
orosz történelemben
 Orosz őstörténet
● Maskin: Augustus principátusa
● Utcenko
 1960-as – 1970-es években → „torlódott társadalom” elmélet
 Bizantológia + ókortörténet
 Saját folyóirat
 Manfred + Tarlé: Napóleonról írtak művet
 Orosz parasztságtörténet
● Grekov,
● Sekaszkin → irodalom– és társadalomtörténet
● Marxizmusban nincs parasztság
 Roy Medvegyev és Afanaszjev → társadalomtörténet
● Közvetlenül részt vettek a rendszerváltásban.
 1990-es évektől kezdve megjelentek a posztmodern elemei.
● Antropológiai szemléletből
● Gurevics, Bahtyin
● Odüsszeusz című folyóiratuk is van.
1945 utáni magyar történetírás

 1923. → Lukács György: Történelem és osztálytudat c. műve
● A történeti fejlődés irányaiból vezeti le 1918-at.
● használati érték ↔ csereérték → munkásság megjelenése szünteti meg.
● Hogyan lehet társadalmi forradalom Közép – Kelet – Európában, amikor alig van
munkásság, alig van polgárság?
● A kommunista párt miatt lehet demokratikus forradalom Kelet – Európában.
 Lukács György másik műve: Az ész trónfosztása
● Lukács György az 1956-os Nagy Imre kormányban miniszter ⇒ ellenzékbe lesz.
● Sonderweg megfogalmazása
 Hogyan szűkül le az 1920-as – 1930-as években a párttörténet?
 1930. → Kratkij Kursz legfontosabb politikai olvasókönyv volt.
DE BTK 35 / 48 2007 / 2008. II.

 Egyfajta nyitás a marxizmus.
 „Blunt tézisek”
● A régi feudális rendszer felszámolása érdekében összefoghat a polgári és kommunista párt.
● 1930-as években a fasizmus lesz a főellenség
 Marxista történetírásnak nevezhető az 1945 utáni magyar történetírás, de 1945 előtt is volt.
 Szabó Ervin:
● Teoretikus alapon próbálta megközelíteni.
● Kossuthtal idealizál
● Ez belső társadalmi konfliktus volt, mert a köznemesség a saját érdekeit képviselte
● Köznemesség ↔ főnemesség küzdelme
 Révai József: Marxizmus és
● 1950-es évek legnagyobb teoretikusa
● Lukácshoz kötődő szempont.
● Magyar történelemből a németellenes elemeket emelte ki ⇒ pozitív a köznemesség
megítélése
 1945 után marxizmus, de nem egyértelműen
● 1948 után a kommunista párt van vezető pozícióban.
● A nagy egyéniségek története van előtérben
● Citatológia
● Heraldika
● Geneaológia
● Újkor és a Tanácsköztársaság története pozitívan van megítélve
● Mátyás, Szent István stb. az osztályharc része
● Wat Tyler, parasztháborúk összefüggése
● Rabszolgák, plebejusok ilyen szempontból ki vannak emelve (osztályharc)
● Horthy – rendszer fasiszta rendszerként van beállítva.
● A Horthy – rendszer bukásához hozzájárult az is, hogy nem volt olyan egyenlősített, mint
máshol.
 Szabó István
● A parasztság középpontba helyezése
● 1960 – 1970-es években szemináriumok
 Mályusz Elemér → Luxemburgi Zsigmond korával és egyháztörténettel foglalkozott.
 Szekfű Gyula + Hajnal István tanítványainak tevékenysége
 Benda kálmán, Kosáry Domokos
 1945 után → Erdélyben Annales hagyományok
● Sok az emigráns történetíró
 Jelentős irányzatok:
● Alkotmánytörténeti –, jogtörténeti –, kormányzattörténeti iskola
DE BTK 36 / 48 2007 / 2008. II.

Engel Pál, Bertényi Iván munkái
● Gazdaság– és társadalomtörténeti kutatások
Szabó István, Poch Zsigmond Pál, Delman Imre
II. világháború után → Ránki György – Berend T. Iván
1970-es évek → fasizmus értelmezések

A nemzeti forradalmak hiúsították meg a társadalmi forradalmakat, mert azokat

hangsúlyosabbnak tartották.
Szűcs Jenő várostörténettel foglalkozott.
● Művelődési és eszmetörténeti kutatócsoport
Kosáry Domokos
Laczkó Miklós
Gergely András (→ reformkor)
● Egyetemes és diplomácia történeti kutatócsoport
Diószegi István
Ormos Mária
Ránki György – Berend T. Iván
 Viták a magyar történelemről
● Nemzetről → polgárjogi vita
● 1956-ról → nacionalista ideológia szerepe
● Kossuth szerepének megítélése → Molnár Erik
● 1970-es évek → Mohács-vita
● 1980-as évek → régióvita
Nyugat vagy Kelet felé tartottunk?
KGST – történészek a „Kelet felé” irányzat mellett voksoltak
Berend T. Iván – Ránki György → középút
Szűcs Jenő szerint „magyar út” van a társadalmi fejlődésben
Németh István → harmadik utas megfogalmazás
Hóman Bálint – Szekfű Gyula
− 10 kötetes Magyarország története tartalmaz társadalomtörténeti elemeket
− Györffy György által készített fejezetek nem túl jók ideológiailag
● Tabutémák: Magyarország szerepe a II. világháborúban
 Egészen majdnem máig megmaradt a politikai történetírás centrikusság
● 18. században és a dualizmus idején követte a magyar történetírás a Ny – európait
● 1945-től megmaradt majd visszaesett a politika-történetírás → de így van más országokban
is.
 1980-as évek közepétől 3 új jelenség:
● Erdély történelmének megjelenése
● Magyarság-kutató intézet ⇒ határontúli magyarok → Mályuszhoz kapcsolódik
● Jelenkor kutatás ⇒ 1956-os intézet
● 1956, Kádár – rendszer, Rákosi – rendszer kutatása
DE BTK 37 / 48 2007 / 2008. II.

 2000 után már nem csak politikatörténet írás, hanem mindennapok történetével való foglalkozás
is előtérbe kerül (→ pl.: nőtörténet, gender történet, öltözködés, ünnepek)
● Bizonyos területeken és intézetekben posztmodern következmények → pl.: antropológiai
jellegű szemléletváltás
● Csak elvétve jellemzőek:
Magyar jellegű munka
Emlékezettörténet
Film– és történelem kapcsolat
Kiegészítések az utolsó előadáson:

 Apor Péter: Történeti antropológia
 Lawrence Stone: Az elbeszélés újjászületése
 Tanulmányok: Popper, Collingwood, White, Szekfű
 Lukács György: Történelem és osztálytudat → amit órán megbeszéltünk
 Történetírás története Kelet – Európában → román történetírás fejezet (1945-ig van)
 Annales szöveggyűjteményből (2007.) Le Goff: Van-e Annales iskola? (517 – 538 oldal)
 Wallerstein nem lesz
 Szabó István: Népiségtörténeti tanulmányok
 Nyikolaj Bekgyajev → történetfilozófus

 Osztragorszki → bizantinológus (nem Oroszországban élt)
 Rosztopcev → ókori gazdaságtörténész
 Richard Pipes → russzisztikával foglalkozott
 Bearkin
 Isac Deutscher → Németországba menekült orosz
 Témakörök:
● Szellemtörténet
● Két világháború közötti magyar történetírás
● Szekfű Gyula
● Mályusz Elemér és a népiségtörténeti iskola (Szabó István)
● Történelemfilozófiai iskolák a 20. században
● Amerikai történetírás (→ a szcientista összefoglalás nem szükséges, de benne lehet)
● Francia és angol történetírás a 20. században
● Német és olasz történetírás
● Kelet – európai történetírás
● 1945 utáni magyar történetírás
DE BTK 38 / 48 2007 / 2008. II.

Első Konzultáció
 Szekfű Gyula
● Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit?
● 1916.
● Megviselte a heves támadás
● Egyik vitapartnere („a sós kifli ügy”): Ballagi Aladár
 Lukács György: Történelem és osztálytudat
● Mindenféle rendszer ellenzékéhez tartozott
● A kérdés az igazi demokrácia
● Antisztálin kép
● 1937. → Taskend-be száműzték
● Nagy tekintélye volt Nyugaton, a rendszer legitimitása függött a hozzá való viszonyulástól
● 1945 után tért haza
● Lukács – iskola: Heller Ágnes, Vajda Mihály, Fehér Ferenc
Világhírűek, az 1968-as reformok előkészítői
1962 körül → el kellett hagyniuk az országot
● Lukács – óvoda → Kis János, a demokratikus ellenzék képviselői
1989 előkészítói
● A jelenlegi valóság kialakításában is fontos szerepet játszott.
● Filozófus életmű
● Alakítani akarta a valóságot → a valóság feltárása nincs befejezve
● Alternatívák az átalakításra
● 1918 – 1919. tapasztalatának elmélet megfogalmazása
● Az olvasott Hegelhez hasonlít
● Az eldologiasodás jelensége → erre vonatkozik az elidegenedés, nem térhez és időhöz
kötött.
● Konkrét társadalmi formációra értette
● Az elemzés legyen konkrét, ne elvolnt (mint Kant és Nietzsche)
● A fő kérdés a megoldásra irányul
● Marxi és tudományos
● A kultúra civilizációvá válása nem ad választ a „miért?” kérdésre
● Nem bizonyítékok (Spengler, Nietzsche)
● Nem Kelet – Európára gyakorolt elsősorban hatást
● A polgári demokrácia kritikája + a kapitalizmusé
● Közgazdasági elmélet alapján Marx után → a kapitalizmus ellentmondásainak elemzése
Használati és csereérték fogalmai → ki állapítja meg az értéket?
A mennyiség a fontos (→ csereérték)
Emberellenes
Elveszíti a kapcsolatot az emberrel
Az emberi dimenziók elvesztése
DE BTK 39 / 48 2007 / 2008. II.

Az ember által alkotott dolgok szembefordultak az emberrel
Az emberi dimenziók elvesztése
Az ember által alkotott dolgok szembefordultak az emberrel
A létrejövés fogalma (→ így fogja fel a kapitalizmus) ~ werden Hegelnél
− Elutasítja a természettudományos módszereket
− Nem törvény, hanem az ember által létrehozott körülmény → történetileg jött létre,
meg lehet változtatni → a kérdés: hogyan?
− Szubjektum és objektum viszonya → nem tételezi az ellenállásokat a filozófiája
− Ésszerű megismerés ~ Vico: a történelem alakul;az ember a történelem tárgya és
alanya is
− Ha ellentétbe állítják őket, az az eldologiasodáshoz vezet.
− A kiindulópontja: Hegel
− Elemzése reális → a történelem igazi szubjektumának megtalálása
Megtalálni azt a társadalmi erőt, amelynek érdeke a meglévő állapot megváltoztatásában
→ proletariátus: ők szüntetik meg a fennlévő ellentmondást
− Marxtól való különbség → Kelet – Európában lehetséges társadalmi, demokratikus
forradalom, ha ennek létezik intézményes tudata (osztálytudat) → kommunista párt
− Kommunista párt az előfeltétele a forradalomnak (→ általános emberi érték
megteremtése)
− A terror és diktatúra igazolása → ezt a frankfurti iskola nem fogadta el.
● 1923. → Bloon – tézisek
1945 után került vitába a pártvezetéssel emiatt
Alapvető álláspontja: nem a szocialista forradalmat kell közvetlenül megvalósítani
Más erővel össze lehet fogni a reformok megvalósítása érdekében → nyitottság ⇒ így
van meg a képessége
 1954. → Az ész trónfosztása
● Kiemelt Kossuth – díj
● Történetírói munkaként a legkitűnőbbek közé tartozik
● Eszmetörténet gondolkodókon keresztül → a német gondolkodás hogyan tért le a nyugati
fejlődésről
● A „Sonderweg” tézise → ezt előzte meg ebben a munkájában
● Társadalomtörténeti bevezetés
● Nem volt társadalmi forradalom, csak a gondolkodóké
● A társadalom elemzése
● Nem a kapitalizmus, hanem a fasizmus az ellenfél
● A polgári demokrácia, racionalizmus pozitív
● Nyitott mindenki felé, aki a fasizmussal szemben áll → többpártrendszer, Népfront
● Szociáldemokratizálódás
DE BTK 40 / 48 2007 / 2008. II.

Második Konzultáció
 College de France Academie des Inscriptions et des Belles Lettres Écoles des Chartes
 École des Pratique des Hantes Étrdes
 Carl Popper: A historicizmus nyomorúsága
● A társadalomtudományos megközelítéshez kapcsolható
● Antinaturalista, pronaturalista tételek + azok kritikája
● Pronaturalista tételek: azok az elméletalkotók, akik a történelmet természettudományként
fogadják el (pl.: August Comte). Az általánosságokat törvényszerűségként értelmezők
(prófécia ~ előrejelzés)
● Minden történeti megközelítést figyelmen kívül hagyva íródott ⇒ ahistórikus
● Nem foglalkozott időbeli elhelyezéssel → a dolgok előzményének ismerete alárendelt,
zavaró jellegű
● Antinaturalista tételek → a történelmet önállónak tartja (pl.: szellemtörténet, Hegel
● Popper nem lát különbséget a kettő között, elvetette őket.
● Popper szerint a „módszertani individualizmus” az igazi tudományos megközelítés.
● Módszertani esszencializmus:
● A tudomány akkor tudomány, ha hipotéziseket fogalmaz meg
● Nem a saját maga tételéhez igazodó, hanem cáfoló dolgokat keres (falszifikáció)
● Fő törekvés: cáfolni az ellentmondásokat, a hipotézis javítása
● Szerinte Hegel, Marx nem cáfolhatók → valaki vagy elfogadja őket, vagy elveti
● Fogel ennek a tökéletes lefordítója
● Nem szűk prakticizmus → az elméletek versengenek egymással
● Kritikai racionalizmus: kritika alá vetni azokat
● A mindennapi apró munka adja a történelmet
● Social enginering
● Az előzőnél jobbat akar létrehozni
● Nincs értelme a végső kérdésekkel foglalkozni, a célra irányuló kérdés nem tudományos
● A szociológiát tekintette a fontosabbnak
● Nem tisztázott a történelemhez való viszonya
● Hitt abban, hogy a társadalomban, tudományban van haladás, a reformokkal meg lehet
javítani
● A kapitalizmus apológiáját adta.
 Collingwood: A történelem eszméje
● Időben együtt haladt Popperrel.
● A történelem tárgya = a múltban történő emberi cselekedetek
● forrás és evidencia
● külső (tettek) és belső (gondolatok) különbsége
● Mindent történetileg vizsgált
● Vico-t, Croce-t, Hegelt nagyon fontosnak tartotta ⇒ neohegeliánus (neoidealizmus)
● Gondolat nem egyenlő modellel, törvénnyel
DE BTK 41 / 48 2007 / 2008. II.

● Szemben állt a társadalomtudományos elképzeléssel
● Gondolat = a cselekedet mögött meghúzódó értelem, cél
● A történelem alapja: a meaning-re való rákérdezés.
● külső (természettudomány) ↔ belső (szellemtörténet, filozófia) → a dolgok mögött
meghúzódó gondolatiság
● a történeti munka alapja: rákérdezni a „miért?”-re (mi a célja?), mit gondolt a személy?
● A történelem egészével kapcsolatban is fel lehet tenni ezt a kérdést (mi az értelme?) → ez a
megértés alapja
● A történettudomány kialakulásának 3 periódusa:
● Forrás és evidencia különbsége:
Ollózó és ragasztó történetírás → a források önkéntes kiválasztása
Kritikai történetírás
− A forrásokat egymással szembeállítja
− Különbséget tesz igaz és hamis forrás között
− A történész a forrásra van utalva (evidencia [evidence])
Tudományos történetírás
− Nem az a fontos, hogy igaz vagy hamis-e a forrás, hanem az a kérdés, hogy mi áll
mögötte, mit akar mondani, ha hazudik, miért?
− Következtet
● Kérdéseket kell feltenni
● A történelemnek nem kell szociológiává válnia ahhoz, hogy tudománnyá váljon →
autonomista pozíció
● Ezek az eszközök nem kapcsolhatók a szociológiához.
● Mi a történelem értelme? → a korábbi gondolat újragondolása (elmozdulás Hegeltől)
Posztmodernhez kötődő
A történész tulajdonít értelmet a történelemnek
Az ember önmegismerését szolgálja → azt keressük, ami bennünk és a múltbeli
cselekedeteinkben közös → a lényeg, ami bennünk közös
Szubjektum és objektum nem esik szét → a történelem / valóság alakítható
A történelem az emberi szabadság megvalósulásának területe
A történelem erkölcsi tevékenység (Croce)
Az okkeresés során nem lehet erkölcsi kérdéseket felvetni.
Eszmetörténeti felfogás
A hatalom által nem kiszolgáltatott.
DE BTK 42 / 48 2007 / 2008. II.

A román történetírás
 15. század vége → első fennmaradt évkönyvek Moldváról és Havaselvéről
● Moldva
Krónika → Nagy István fejedelem (1473 – 1504)
Históriai évkönyv → Ioan Bogdán kutató
Putnai krónika
Roman + Vlahata → névadó eponymak (I. László magyar király idején)
● Havaselve
Vlad Tepes életét feldolgozó krónikák
Macarie szerzetes ⇒ krónikája (Petru Kares fejedelem idején)
Eftimie
Vasile pópa krónikája
Contacuzino-féle évkönyv
● Moldva és Havaselve közül inkább Moldvában alakult ki a történetírás.
 Humanizmus
● Lengyel hatás ⇒ nem ószláv, hanem román nyelv
● Forráskritika + laikus elemek átvétele
● Megbízók ⇒ bojár arisztokrácia
● Grigore Ureche (17. század eleje)
Krónikát írt, hazai + lengyel krónikákat felhasználva
Bojár fia volt ⇒ bojárok erényeit taglalja
Oszmánok elleni harc kell!
● Miron Costin (17. század)
Bojárokról ír románul
Románok római leszármazását bizonygatja
● Nicoae Costin (17. század vége) → Miron Costin fia
Kancellár
Moldvaország évkönyve
Micoleu Mavrecerdat + Dimitrie Conlemiz uralkodása
● Ion Neculce → a krónikairodalom képviselője
● Mihail Mola → első románnyelvű egyetemes történeti összefoglalás
 Felvilágosult történetírás
● Constantin Contacuzino (17. század vége)
Törekedett a Nyugati eruditus szintre történetírásból
„Havasalföld története” c. munkája
Dáko – román elméletet sokan tőle eredeztetik.
● Dimitrie Cantemir (17. század vége – 18. század eleje)
3 hétig fejedelem
Orosz – török háborúban I. Péter mellé állt ⇒ el kell menekülnie.
DE BTK 43 / 48 2007 / 2008. II.

Birtokot kapott Oroszországban, de emigrációban élt.
Latinul írt
Desciriptio Moldaviae
Incrementa atque decremeta aluae athomanicae → forráskritikai jegyzet
1717. → Historia Moldo – Valachica
− Románul bővebb változata
− 13. századig jutott.
● Mihai Contacuzino (1723 – 1790)
Orosz politika mellett foglalt állást
Havasalföld politikai és földrajzi története
A Contacuzinó-család genealógiája
● Ienachitaa Vacarescu (18. század): A nagyhatalmú oszmán császárok története (1794.)
● Dionisie Eclesiarhul (18. század): Havasalföld kronográfiája
● Naeum Rimniceanu
Dáko – román elmélet itt is jellemző
Országunk uralkodóinak kronológiájának gyűjteménye
 18 – 19. század
● Dimitrie Philippide (18 – 19. század)
1816. → Románia története
Ő az első, aki nyomtatásban használta a „Románia” kifejezést.
Martin Fehrer (szász) → először használta a „Románia” kifejezést
● Dionisie Fotino (18 – 19. század)
„A régi Dácia története”
Dáko – román – kontinuitás itt is jellemző
Első összefoglaló munka a románok történetéről.
● A kontinuitás nem volt ekkor központi kérdés
Fejedelemségekben vagy olykor az Oszmán Birodalom egészében gondolkodtak.
Még nem emelkedett felül a versestörténetek egyes fejedelmekről vagy személyekről + a
krónikás színvonalról
A történetírás nemzeti szerepe még nem tudatosult.
 Nemzeti megújulás történetírása
● Egyházi unió
● Erdélyi iskola / Erdélyi triász
Felvilágosodástól megérintett szemlélet
19. században a román történetírás leginkább ennek a folytatása
Triász tagjai: Clain, Sincai, Maior
Samuil Micu Clain (18. század)
− A Budai Egyetemi Nyomda alkalmazottja volt.
− A románok története és tettei és cselekedetei
▫ I. Dácia története
▫ II. Havaselve története 1724-ig
DE BTK 44 / 48 2007 / 2008. II.

▫ III. Moldva 1595-ig + 1595 – 1795
▫ IV. Egyháztörténet
− Néprajzi + nyelvészeti bizonyító anyag a történeti források mellett.
− A románok római eredetét bizonygatta.
− Cirillről latinírásra térést szorgalmazta.
Gheorghe Sincai (18. század)
− „A románok és sok más nép krónikája” c. évkönyvet írt
− Először vette figyelembe a szomszédos országok történetét is.
− Egész román nép története
− Ebben az időszakban a román történelem legrészletesebb feldolgozása
Petru Maior (18. század)
− Harcos természet
− „A dáciai románok eredetéről”
− Dák – római keveredést elutasította ⇒ szerinte a románok csak a rómaiak
leszármazottai.
− Szerinte a román nyelv a nyugati császárkori népnyelvből ered, nem a klasszikus
latinból.
Ion Budai Dellanu (háttérben)
− Erdélyi népek eredetéről írt munkája
− A tiszta latin származás híve (személynevek, folyó– és városnevek)
− Erdélyi három nemzet uniójáról és az erdélyi sorköteles törvényekről.
Damaschi Bojinca / Nicolae Stoica de Hatig
− Kijelölte nemzeti feladatát
− Fő tematika: politikai felszabadulás, állami egység
− Súlypont most is a 2 fejedelemség
● Aaron Florian (19. század)
Gyors eszmék Havasalföld fejedelemség történetéről
Tiszta rokoni eredet
 A romantikus történetírás
● Mihail Kogaeniceanu (19. század)
Ő is még az autodidakta történetíró
„Havasalföld, Moldva és a dunántúli Vlachok története” c. munkája
A nép történetét akarta megírni, de politikatörténet maradt.
Források kiadása + történeti folyóirat indítása
Romantikus történetírás képviselője ⇒ túlzások
Nemzeti öntudat megerősítéséért sokat tett.
● Nicolae Balcescu (19. század)
Nem végzett szakmai tanulmányokat
Társadalmi haladás + forradalom elkötelezettje
Tanulmányai: Magazi isterie pentru (Dacia folyóiratban)
Forráspublikálások
DE BTK 45 / 48 2007 / 2008. II.

− Népköltészet és néphagyományok
− Hivatalos okiratok
− Krónikák
− Feliratok és műemlékek
− Közerkölcsöket feltáró írások
A Dunai Fejedelemségek gazdasági kérdése → parasztok helyzete
Vitéz Mihály itt is központi alak.
Balcescu forradalmi mozgalom embere volt
● August Trebeniu Lakrion → folyóirat-kiadás
A románok története → 3 kötetes munka
Túlzott latinizmus → nyújtási kísérlet a szláv szavak helyett.
● Alexandru Papin Ilarian (19. század)
Erdélyi románok 1848-as forradalmának történetét kezdte írni.
Mellékes a történetírói munkája.
● George Barilin → Válogatott részek Erdély történetéből
 Kezdett a korszak román történetírásának szakmai színvonala emelkedni
● Intézményrendszer + szakmai képzés
● Bogdan Petriceicu Hasdeu (19. század vége)
Autodidakták és szakemberek között él
Pozitivista ⇒ materialista volt
Folyóirat-kiadás → szláv források kiadása
Témája: a román nép kialakulásának problematikája
Tanulmányai:
− Elpusztultak-e a dákok? (1868.)
− A vallási türelem története Romániában
− A románok kritikai története
Megírta a földművelés kezdeteit + szőlőművelés és pásztorkodás történetét
Balkáni népek szubsztrátuma ⇒ pelazgok
Hitele megcsappant ⇒ romantikus
 A fejlett történetírás 1918-ig
● 1860. → Iasi Egyetem létrejötte
● 1864., Bukarest → Szent Száva Akadémia folytatásaként egyetem jött létre.
● Folyóiratok:
Román Történeti Lap
Traianus oszlopa
Irodalmi
Régészeti és Filológiai Szemle
Román élet
● Egyetemi katedrák, Állami Levéltár, külföldön tanulók → cél: nemzet szolgálata +
fejlődésének elősegítése
DE BTK 46 / 48 2007 / 2008. II.

● Eudoliu Hurmulaki → forráskiadás, abból amit összegyűjtött (6000 darab)
● Alexandru D. Xenopol (1847 – 1920)
Átmenet a romantika és a tudományos felfogás között
Alapos szakmai képzettség
Elsősorban a történetírás elméleti és módszertani kérdései után érdeklődött.
„A civilizáció történetei” c. cikk
− A történetírás legyen tudomány ⇒ keresse a fejlődés törvényszerűségeit.
− De NEM természettudományos értelemben.
A történelem alapelvei /A történelem elmélete/
− Értelmetlen törvényszerűségeket keresni, mert a történelem = állandó változás.
− Történetírás: az okok láncolatát kell feltárnia.
„A traianusi Daciából való románok története” c. munkája
− Nemzeti történelem romantikus szemlélete
− A szintézis embere volt, modern formában a román történelem.
● Titu Maiorescu
Szerinte a történetíró a legjobban a saját korát írhatja meg, amit átélt.
Korábbi + kortárs történetírók bírálata híres
● Dimitrie Onciul
Pozitivizmusban tanult
„A román történelem korszakai és felosztásuk” c. munkája
Király híve, szigorúan tudományos módszere
Iskolát teremtett
● Ioan Bogdan
Szlávokkal való együttélés hatása érdekelte ⇒ szláv források kutatása
„A történetírás mindig alá van vetve a korszellemnek”
Cél: további források kiadása ⇒ fejlődnek a segédtudományok
● Még mindig a pozitivizmus légkörében éltek + politikai elkötelezettség
 Az intézmények:
● Az egyetemen történeti ismeretek oktatása.
● Több történeti folyóirat
● 20. sz. elejétől → nemzetközi konfliktusok
● Nicolae Jorga (1871 – 1940)
● Vasilie Parvan (1882 – 1927)
● Ioan Lupas (1880 – 1968)
● Stefan Zeletin (1882 – 1934)
 Marxizmus
● Constantin Giurescu (1901 – 1977)
● Petre P. Panaitescu (1900 – 1967)
● Gheorghe I. Bratianu (1888 – 1953)
 Nicolae Jorga → a román történetírás legismertebb alakja
DE BTK 47 / 48 2007 / 2008. II.

● Több kötetét idegen nyelveken is kiadta.
● Pártot alapított + miniszterelnök volt + képviselő
● Vasgárda lázadás során elhurcolták ⇒ megítélése pozitív
● A Ranke-i történetírás előnyben részesítése
● Ocilescu + Hasdeu bírálata
● 1905. → „A román nép története” c. 2 kötetes munkája
Parasztok iránti rokonszenv
Román egyház, hadsereg, kereskedelem, sajtó, kézművesség, közoktatás stb. története
Cél: a román történet egyetemes összefüggésbe helyezése
Legnagyobb szintézis a román történelemről.
● Főbb témái: Bizánc, Levante, DK – Európa, Oszmán Birodalom
● 1913. → „Balkáni államok újkori története”
● Német, osztrák, amerikai történettel is foglalkozott.
● 4 kötetben foglalkozott egyetemes történelemmel is.
● Nacionalista ⇒ vitatkozások a magyarokkal + bolgárokkal
● Elméleti nézetei sokszor elmaradottak.
DE BTK 48 / 48 2007 / 2008. II.

Tortenetiras II

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tortenetiras II

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Történettudomány története II.

DE BTK 1 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 2 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 3 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 4 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 5 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 6 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 7 / 48 2007 / 2008. II.

Szabó István (1898 – 1969)

DE BTK 8 / 48 2007 / 2008. II.

Mályusz Elemér és Szabó István politikai tevékenysége

A XX. századi történetfilozófiai iskolák

DE BTK 9 / 48 2007 / 2008. II.

Arnold Toynbee (történész)

DE BTK 10 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 11 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 12 / 48 2007 / 2008. II.

1960-as évektől váltás ⇒ történelemhez közel álló irányzatok

1970-es évek → módosítás a társadalomfilozófiai gondolkodásban

DE BTK 13 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 14 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 15 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 16 / 48 2007 / 2008. II.

 A Ny – európai történetírás (Ranke) utánzása

DE BTK 17 / 48 2007 / 2008. II.

Amerikai történetírás II.

 Szemben áll a New History-val.

1960-as évek → New Left

DE BTK 18 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 19 / 48 2007 / 2008. II.

 1970-es években fordulat

DE BTK 20 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 21 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 22 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 23 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 24 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 25 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 26 / 48 2007 / 2008. II.

A II. világháború utáni német történetírás

DE BTK 27 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 28 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 29 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 30 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 31 / 48 2007 / 2008. II.

Kelet – európai történetírás

DE BTK 32 / 48 2007 / 2008. II.

Két világháború közötti időszak

DE BTK 33 / 48 2007 / 2008. II.

II. világháború után

DE BTK 34 / 48 2007 / 2008. II.

1945 utáni magyar történetírás

DE BTK 35 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 36 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 37 / 48 2007 / 2008. II.

Kiegészítések az utolsó előadáson:

 Nyikolaj Bekgyajev → történetfilozófus

DE BTK 38 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 39 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 40 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 41 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 42 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 43 / 48 2007 / 2008. II.

DE BTK 44 / 48 2007 / 2008. II.