Irodalmi korszak 1918 és 1945 között

1.Történelmi, kulturális háttér

1918 : az első világháború befejezése
1920: Trianon – békeszerződés
- kisebbségi létbe szorult a magyarság
- meggyengülnek a kulturális központok / Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad,
Pozsony, Szabadka/
- magyar iskolák bezárása, diktatúra
- hamis illúziók, rossz politikai döntések az irredentizmus jegyében
- jobbra tolódás, szimpatizálás a fasiszta eszmékkel
- Klebelsberg Kuno oktatási reformjai /népiskolai hálózat stb./
- az 1930-as évektől megindul a magyar hangosfilmgyártás /500 mozi
országosan/ pl. Meseautó, Hyppolit, a lakáj
- a magyar film ikonjai mint Jávor Pál, Tolnai Klári igazi sztárok lettek
- A” mozi „ szót a” mozgófényképszínház” szóból Heltai Jenő találta ki
- 1925 – Rádió Budapest első adása december 1-jén
2.Irodalmi irányzatok
a, nemzeti konzervatív
-népi hagyományok megújítása/Arany,Mikszáth, Jókai példája meghatáározó/
b, modernizmus
- polgári liberális irányzat
- a modernizmus művészeti törekvései kapnak hangot
A Nyugat c. folyóiratot Babits halála után Magyar Csillag néven Illyés Gyula
író veszi át

c, transzilvanizmus
- az erdélyi kultúra szellemi mozgalma
- a kisebbségbe került írók őrzik magyarságukat:
- Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja a szellemi örökség védője
- Folyóiratok, szellemi műhelyek:
-
- Erdélyi Helikon /Kolozsvár, Kós Károly/
- Pásztortűz /Kolozsvár, Reményik Sándor, később Nyirő József a szerkesztői/
- Fiókszerkesztőségei: Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Nagyvárad,
Temesvár
- Cimbora /Benedek Elek a szerkesztő/
- A kisebbségi magyar irodalom képviselői:Kós Károly, Nyirő József, Áprily
Lajos, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Szabó Dezső
-

-
-
-
-
-