Út a végzetbe http://www.magyarhirlap hu/pp_hir_nyomtat.php?

hir_id=213652

Létrehozás ideje: 2010-12-09 Szerző: Sinkovics Ferenc

Út a végzetbe
Kényes, ám annál érdekesebb témával foglalkozik új könyvében Raffay Ernő történész. A kötet címe:
Szabadkőművesek Trianon előtt. A szerző azt is kutatja, milyen szerepük volt a hazai páholyoknak abban,
hogy a trianoni békeszerződés és az ahhoz vezető folyamatok társadalmi, politikai, de katonai téren is
készületlenül érték Magyarországot.

– Ön a trianoni békediktátum ügyének ismert szakértője, előző és új kötete is kapcsolatban áll ezzel a kérdéskörrel. Mi
a véleménye arról, hogy Románia budapesti nagykövetsége a Nemzeti Színházban akarta megünnepelni Erdély román
annexióját?

– Látni kell, hogy a románok 1918. december 1. óta nagy előszeretettel alázzák meg a magyar nemzetet. Ez egy
nagyon furcsa pszichológiai állapot, hasonlít az igencsak erős szlovák trianoni pszichózisra. És itt nem a budapesti
román követség akciójáról van szó. Dolgoztam diplomataként, tudom, hogy a rendezvényhez, s a helyszín
megválasztásához a követségnek meg kellett kérnie a bukaresti külügyminisztérium engedélyét. Itt tehát nem lehet
félreértésekről vagy véletlenekről beszélni.

– De az sem lehet véletlen, hogy a közvélemény igencsak szoros összefüggést sejt a magyarországi
szabadkőművesség és trianoni tragédia között…

– Teljes mértékben beigazolták ezt a gyanút a könyvvel kapcsolatos kutatásaim.

– Milyen módszerrel dolgozott? Hiszen a szabadkőművesség titkos és erősen titkolt dolog volt mindig és mindenütt…

– Levéltári források alapján végeztem a kutatásaimat. A mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a
szabadkőművesség dokumentumaihoz. Az történt ugyanis, hogy 1920-ban a belügyminiszter betiltotta a hazai
páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat. Ma is bárki betekinthet ezekbe a dokumentumokba az
Országgyűlési Levéltár P szekciójában.

1/3
Út a végzetbe http://www.magyarhirlap hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=213652

– Mi volt az első benyomása, amikor belenézett az iratokba?

– Az, hogy a szabadkőművesség fegyelmezett, képzett és okos emberek által működtetett titkos szervezet, illetve a
szervezetek által alkotott rendszer volt. Sok a félreértés és a tévhit e rendszerrel kapcsolatosan, a valóságban nincs
benne semmi misztikum. Leszámítva az olyan apróságokat, hogy a dokumentumokban például arra is találtam utalást,
hogy a szabadkőművesek bizonyos jelrendszerekről, mint mondjuk a kézfogásról vagy bizonyos lépésformákról is
felismerték egymást.

– Ki lehet jelenteni, hogy a szabadkőművesség sokat ártott ennek a népnek és ennek az országnak?

– Tudni kell, hogy 1749-ben alakult az első magyar páholy Brassóban. Innen különféle utakon bolyong a hazai
szabadkőművesség, a betiltást is megéri például 1795-ben a nagy francia forradalom miatt. Csak 1871-ben következik
be a nagy áttörés, ekkor alakul meg Magyarországon a két, eltérő rítust gyakorló nagypáholy, de nemsokára,
1886-ban egyesülnek. Mindez a belügyminiszter engedélyével történik. A magyarországi szabadkőművesség
egyébként filantropikus, filozofikus és progresszív irányultságúnak tartja magát. Elsősorban úgy tekint önmagára a
hazai szabadkőművesség, mint egyfajta eszmegyárra. A belügyminisztertől kapott engedélyben is benne van, hogy
vallási és politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak a magyar páholyok.

– Betartották?

– A századfordulón, pontosan 1900-ban radikalizálódik a hazai szabadkőművesség. Várady Zsigmond, a nagyváradi

László király páholy főmestere veti meg ennek az alapjait egy írásában. Ez a radikalizálódás lesz aztán a trianoni
tragédia egyik legfontosabb belső oka. A másik a parlamenti obstrukció, amely olyan következményekkel járt, hogy
az 1911-ben beadott véderőtörvényt csak egy év múlva, 1912 júniusában tudja megszavazni az Országgyűlés.

– Hogyan hatott a szabadkőművesség akkor Magyarország sorsára?

– Közvetetten, mégis jelentősen. A Várady Zsigmond által írt és szerkesztett dokumentum a Társadalmi program
címet viselte, s ezzel megkezdődött a szabadkőművesség társadalmi-politikai célrendszerének a kidolgozása. Noha ez
tilos lett volna számukra. Vallási kérdésekkel sem foglalkozhattak volna, de az 1890-es években született
egyházpolitikai törvényben már bizonyíthatóan benne volt a kezük. Legfőbb céljuk az általános, titkos és
községenkénti választójog megteremtése volt, ezzel akarták leváltani a régi uralkodó réteget, s magukat a helyükbe
tenni az elképzelt népparlament élén.

– És mit kezdtek volna az egyházzal?

– Meghirdették az antiklerikális harcot. El akarták venni a keresztény egyházak vagyonát, ideértve az egyházi
iskolákat is, sőt, általánosan meg akarták szüntetni a hittanoktatást az elemi iskolában, helyette valamilyen etikai
tantárgyat akartak létrehozni, ezt erőltette egyébként az SZDSZ is a rendszerváltozás után.

– Érdekes, hogy ennek épp Várady Zsigmond, azaz egy református ember állt az élén annak idején…

– A tizennégymillió holdon gazdálkodó katolikus egyház olyan hatalmat jelentett, amely sok református lelkészt is
irritált, ezért is lettek sokan szabadkőművesek.

– Mintha isten ellen szóltak volna, igaz, voltak történések, amelyek viszont a magyar történelem ellen szóltak…

– Jászi Oszkár például a legradikálisabbnak számító Martinovics-páholy főmestere volt. Ebbe lépett be Ady is. Jászi azt
mondta egy beszédében, hogy újra kell írni a magyar történelmet, méghozzá a történelmi materializmus alapjain.
Hozzátéve, hogy ki kell venni a hagyományokat a magyar történelemből, mert azok elbutítják a népet. Ezzel a
népbutítással vádolták az egyházakat is. Azért is olyan érdekes mindez, mert 1918-ban három olyan miniszter és egy
államtitkár kap helyet Károlyi kormányában, aki a Martinovics-páholyból érkezett.

– Hogy viszonyult a szabadkőművességhez a baloldal?

– Például a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond is páholytag volt, egyfajta összekötő kapcsot képezve a
szabadkőművesség és a politikai baloldal között. A szabadkőműves Ady pedig a baloldali és liberális lapban, a
Világban, valamint a Népszavában publikálja politikai verseit. A szabadkőművesség egyébként az első világháború
lezárásának idejére már rendkívüli módon meggyengítette a nemzet összetartó erejét. Károlyi például a
szabadkőműves-céloknak megfelelően épp a földosztással van elfoglalva, amikor a románok kemény nemzettudattól
fűtve, erős hadsereggel törnek ránk. Mindez egyenesen vezetett Trianonhoz.

– A törökök ellenálltak a Párizs környéki békediktátumoknak, ezek szerint ott nem voltak szabadkőművesek?

2/3
Út a végzetbe http://www.magyarhirlap hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=213652

– De igen! Például pont azok az „ifjú törökök”, akiknek kifejezetten nemzeti elképzeléseik voltak. A szabadkőműves-
páholyokat nem lehet egy kalap alá venni. Magyarországon is működtek nemzeti elkötelezettségű vagy istenhívő
páholyok, mint például Budapesten a Nemzeti páholy, Szegeden az Árpád, vagy Kolozsváron az Unió. Csak
fokozatosan csökkent a számuk, a radikálisoké pedig egyre gyarapodott. A nemzeti páholyok azt vallották, hogy a
szabadkőművesség célja a magyar nemzetállam megerősítése. Ezt írásba is foglalták, s a dokumentumot felküldték a
budapesti nagypáholyhoz mint afféle felettes szervhez. A levéltárban viszont láttam, hogy a nemzetre vonatkozó
sorokat idefönt már jó vastagon kihúzta valaki annak idején. Vagyis a nagypáholy még a kérdés megvitatását sem
engedélyezte.

– Úgy érezni a szavaiból, hogy a magyarországi nagypáholyok távol tartották magukat az első világháborútól…

– Igen. Tudni kell, hogy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1886 óta volt vezető szerve a hazai szabadkőműves-
páholyoknak. S ez nyíltan is a franciaországi páholyok szövetségese lett. Dacára annak, hogy Magyarországot ekkor
már katonai és gazdasági értelemben is szoros szálak fűzték Németországhoz. A francia és a német páholyok
egyébként mind saját hazájukat támogatták a háborúban, a magyarok viszont senkit. Igaz, az egyre kevesebb hazai
nemzeti páholy kórházi osztályokat csinál, téli ruhát küld a frontra. A radikális Martinovics-páholy viszont azt írja
1917-es jelentésében, hogy nem foglakozik a háborús sérültekkel, mert más a dolga.

– Miért nem a német páholyokat választották szövetségesként a magyarok?

– Többek között azért, mert a három legjelentősebb óporosz páholy nem vett fel zsidókat a tagjai közé. Emiatt
azoknak a páholyoknak, amelyeknek mégis lenne velük valamilyen kapcsolatuk, meg kell azt szakítaniuk. Egyébként
az antantállamok páholyai már 1917 nyarán tartanak egy titkos konferenciát, ahol elrendezik a világ sorsát. Itt
hangzik el, hogy Franciaországnak vissza kell kapnia Elzász-Lotaringiát, aztán meg kell teremteni a független
Lengyelországot, vissza kell állítani a független cseh államot, s létre kell hozni az Osztrák–Magyar Monarchia
elnyomott népeinek közigazgatási szabadságát. Látni lehet tehát, hogy lényegében 1917 nyarán készen volt a
magyarok tragikus trianoni békediktátuma.

– Mikor jön el a páholyok alkonya Magyarországon?

– A második világháború után újra akarják szervezni magukat a hazai szabadkőművesek. El is indul a folyamat, ám
Sztálin többször is követeli azonnali betiltásukat. De a hazai kommunisták egészen 1950-ig várnak ezzel. Miért? Mert
Rákosi Mátyás gyermekkorában szabadkőművesek által fenntartott iskolába járt, s szabadkőműves szellemben
nevelkedett. Ez is adalék a baloldali kapcsolatokhoz. A betiltás után, 1989-től alakulnak újra a hazai szabadkőműves-
páholyok, ma két szervezet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypáholy működik
hazánkban.

– Nemzetellenesek?

– A kettő közül az egyiknek sajnos vannak nemzetellenes megnyilatkozásai. De többet erről most ne kérdezzen.

Bővebben a könyvről a www.tortenelemportal.hu weboldalon

3/3