TÉMAZÁRÓ NAGYDOLGOZAT

Magyarország a két világháború között

1. Magyarázd meg az alábbi fogalmakat! /10
o közoktatás: Az egész országra kiterjedő, államilag ellenőrzött alap- és középfokú nevelési-oktatási
szolgáltatás.
o kultúrfölény: kultúrfölény eszméje az volt, hogy a Kárpát-medence népei közt a magyarság teljes
egésze tanultságát, iskolázottságát és műveltségét tekintve egyaránt élen járjon.
o fajvédő párt: antiszemita párt.
o államcsőd: amikor egy államnak sok a tartozása és vagy nem tudja fizetni azt, amit fizetnie kell.
o szociográfia: egy társadalmi réteg életét mutatja be.
o revizionista külpolitika: elvesztett területek visszaszerzésére irányuló törekvés.
o írott sajtó: újságok, cikkek általi hírközlés.
o elektronikus hírközlés: hírközlés filmben, telefonon vagy rádión.
o cenzúra: sajtótermékek állami ellenőrzése.
o propaganda: eszmék módszeres terjesztése és hirdetése.
2. Ki volt? Mit tanultunk róla? /5
o Bethlen István: gróf és miniszterelnök. Létrehozta az Egységes Pártot, korlátozta a korábbi széles
körű választójogot.
o Klesberg Kuno: gróf. Ő találta ki a kultúrfölény eszméjét.
o Elek Ilona: tőrvívó. 1. magyar női olimpiai bajnok.
o Gömbös Gyula: miniszterelnök. Lehetővé tette az egypárti kormányzást.
o Puskás Tivadar: feltalálta a telefont.
3. Milyen esemény történt az alábbi dátumokon? /5
o 1930: hangosfilmek megjelenése.
o 1936: berlini olimpia.
o 1931: országunkat államcsőd fenyegette.
o 1938-1939: Magyarország visszaszerezte felvidék egy részét.
o 1939 március: magyar hadsereg elfoglalta Kárpátalja túlnyomóan ruszinik lakta országrészét.
4. Esszé 10 mondatban! /10

Hírközlés,tömegtájékoztatás,propaganda
A 19. század végére megnőtt az olvasni tudók aránya így az ország műveltsége javulni kezdett. Az újságok több helyre
eljutottak így több ember tájékozódhatott Magyarország politikai híreiről. Rengeteg szerkesztőség jött létre
országszerte a nagyvárosokban, a postaszolgálat a dualizmus korának elején évi 13 millió, a korszak végén már 183
millió példányban szállított újságokat. Megjelent a 20. század elején a telefon és a film. 1839 februárjában
megkezdődött az úgynevezett telefonhíradó, aki előfizetett rá az hallgathatott beolvasott híreket. Megjelentek a
mozikban a hang nélküli híradófilmek is de a legtöbb ember még mindig az újságokból tájékozódott viszont a
nagyobb áttörés az volt, hogy 1925-től a hét minden napján műsort adott a Magyar Rádió. Mivel már nem volt
cenzúra így a Vörös Riport Film híradói a proletárdiktatúra propagandájának eszközévé váltak. Az elektronikus sajtó
állami felügyelet alá került. Az MTI volt a fő hírforrása a magyarországi híreket közlő hazai és külföldi lapoknak.
(Magyar Távirati Iroda) Hangos változatban jelent meg az állami filmhíradó. A rádió és a filmhíradó fokozatosan a
háborús propaganda szolgálatába állt.