1. Az írásbeliség és a nyomtatás. Gutenberg „találmánya”.
Már a Római Birodalomban is alkalmaztak gyorsfutárokat, trombitajelzéseket információk továbbítására. Julius Caesar i.e. 59-ben rendelte el az Acta Diurna Populi Romani naponta történő kifüggesztését a Fórumon. Ennek szövegét kézírással másolták és terjesztették. Nyugat-Európában megjelennek 1609-től a levél formájú újságok, pl. Ordinari Zeitunk. A postamesterek összegyűjtik, csoportosítják és továbbítják a híreket – posta fejlődése – olvasás készsége is fejlődik - megjelennek az egy lapos nyomtatványok. 1609-től 1780-ig referáló sajtó (közönsége arisztokrácia, nagypolgárság) 1780-tól 1860-ig véleménysajtó (közönsége nagypolgárság, középréteg, fő jellemzője a periodicitás) 1860 – tömegsajtó (középréteg, dolgozó osztály, jellemzője: megjelennek a hirdetések, univerzalitás) Mindez köszönhető Johannes Gutenbergnek, aki 1400 körül először használja a mozgatható betűkkel történő nyomtatás technikáját. Műhelyt nyitott 1448-ban, ahol kifejlesztette a fémből készült betűk öntésének, szedésének, nyomásának technológiáját. Ő nyomtatott először könyvet papírra. - lásd jegyzet -
2. A magyar sajtó ma. Tulajdonosok, monopóliumok.
Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább 10 megyében eléri az 1000-1000 példányt vagy Budapesten eléri a 40000 példányt (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava) Hetilap: heti példányszáma eléri legalább 10 megyében az 500-500 példányt vagy Budapesten eléri a 30000 példányt (HVG, 168 óra) Megyei lapok: Kisalföld, Délvilág
Tulajdonosok: legnagyobb tulajdonos az AXEL SRINGER (német tulajdonos, a
megyei lapok 60%-a az ő tulajdona, az összes megyei lap nyereséges) Az országos napilapok közül csak a Népszabadság nyereséges, tulajdonosa BERTELSMANN csoport. A Magyar Hírlap svájci érdekeltségű, tulajdonosa JÜRG MARQUARD csoport. A Népszava pillanatnyilag a szerkesztőség tulajdonában van, veszteséges, korábban a VICO birodalom tulajdona volt. Más magyarországi tulajdonos az angol érdekeltségű DAILY MIRROR (Kisalföld, Csongrádi napilap).
3. A rendszerváltás a hazai sajtóban. A médiaháború
A rendszerváltás után a politikusok felismerték, hogy az információ hatalom, tehát nem mindegy, hogy kinek a kezében van a média (TV, sajtó). 1988 szeptemberétől létrejönnek az első független újságok és folyóiratok (Reform, Kapu, Hitel). 89 tavaszán se szeri, se száma a különféle alkalmi és rendszeres sajtókiadványok megjelenésének. A Magyar Nemzet ekkoriban éri el az újkori történelme során a legnagyobb példányszámát (kb. háromszorosa az 1999-esnek). A 89-es privatizáció után 90 nyarán, a választásokon győztes párt (MDF) kész helyzettel találkozott. Valamennyi, egykori megyei pártlap és országos terjesztésű napilap külföldi tulajdonban voltak. Az új nyugati tulajdonosok a lapok irányírásában szinte mindenütt megerősítették a korábban kialakult hierarchiát, a hazai gazdaság elitje ekkor a kései Kádár-kor technokrata rétegéből nőtt ki. Az általuk irányított állami és magánvállalatok nem viselkednek semlegesen a reklámpiacon. A reklámra fordítható pénzükkel tendenciózusan politizálnak. Példa erre napjainkban a Magyar Nemzet, melynek legnagyobb hirdetői: Szerencsejáték Rt., Postabank, Magyar Fejlesztési Bank, Matáv Rt., ÁPV Rt. Médiaháború: - időszaka 90-től 94-ig terjed az MDF kormányzása idején. Első konfliktusa kormány eskütétele, a BEK-döntő egy időben zajlik, a TV úgy dönt, hogy a focit közvetíti és a rendszerváltás utáni első legitim kormány beiktatását felvételről sugározza. Antall József rossz néven veszi ezt. - Csurka István (MDF) 90 őszén a média képviselőit együttesen „rágcsálóknak” nevezi. Ezt követi az októberi taxis blokád, a média érezhetően blokád-párti. - Göncz Árpád 91 júliusában nem írja alá a rádió- és TV-elnökök személycseréjét. - 91 őszén Kónya dolgozat – kezdődhet a médiaháború, a dolgozat lényege: hogyan tudja a kormány maga alá gyűrni a médiát. - 93 január: Hankiss és Gombár beadják lemondásukat. Amit nem lehetett elérni jogi eszközökkel, azt sikerült elérni gazdasági úton. A kormányzati költségvetés lehetetlenné tette a közszolgálati TV és rádió gazdasági működését. - 4 év mérlege: a sajtó megerősödik, a rádió stagnál, a TV-ben megalapozták a hosszú távú összeomlás visszafordíthatatlan útját. - 94-es választások nyomán megalakult a szociálliberális koalíció (MSZP- SZDSZ)