SAJTÓ – MÉDIA ISMERETEK

 Sajtótörténet:

1. Az írásbeliség és a nyomtatás. Gutenberg „találmánya”.

Már a Római Birodalomban is alkalmaztak gyorsfutárokat, trombitajelzéseket
információk továbbítására. Julius Caesar i.e. 59-ben rendelte el az Acta Diurna
Populi Romani naponta történő kifüggesztését a Fórumon. Ennek szövegét
kézírással másolták és terjesztették.
Nyugat-Európában megjelennek 1609-től a levél formájú újságok, pl. Ordinari
Zeitunk. A postamesterek összegyűjtik, csoportosítják és továbbítják a híreket –
posta fejlődése – olvasás készsége is fejlődik - megjelennek az egy lapos
nyomtatványok.
1609-től 1780-ig referáló sajtó (közönsége arisztokrácia, nagypolgárság)
1780-tól 1860-ig véleménysajtó (közönsége nagypolgárság, középréteg, fő
jellemzője a periodicitás)
1860 – tömegsajtó (középréteg, dolgozó osztály, jellemzője: megjelennek a
hirdetések, univerzalitás)
Mindez köszönhető Johannes Gutenbergnek, aki 1400 körül először használja a
mozgatható betűkkel történő nyomtatás technikáját. Műhelyt nyitott 1448-ban, ahol
kifejlesztette a fémből készült betűk öntésének, szedésének, nyomásának
technológiáját. Ő nyomtatott először könyvet papírra. - lásd jegyzet -

2. A magyar sajtó ma. Tulajdonosok, monopóliumok.

Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma
legalább 10 megyében eléri az 1000-1000 példányt vagy Budapesten eléri a 40000
példányt (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava)
Hetilap: heti példányszáma eléri legalább 10 megyében az 500-500 példányt vagy
Budapesten eléri a 30000 példányt (HVG, 168 óra)
Megyei lapok: Kisalföld, Délvilág

Tulajdonosok: legnagyobb tulajdonos az AXEL SRINGER (német tulajdonos, a

megyei lapok 60%-a az ő tulajdona, az összes megyei lap nyereséges)
Az országos napilapok közül csak a Népszabadság nyereséges, tulajdonosa
BERTELSMANN csoport.
A Magyar Hírlap svájci érdekeltségű, tulajdonosa JÜRG MARQUARD csoport.
A Népszava pillanatnyilag a szerkesztőség tulajdonában van, veszteséges, korábban
a VICO birodalom tulajdona volt.
Más magyarországi tulajdonos az angol érdekeltségű DAILY MIRROR (Kisalföld,
Csongrádi napilap).

3. A rendszerváltás a hazai sajtóban. A médiaháború

A rendszerváltás után a politikusok felismerték, hogy az információ hatalom, tehát
nem mindegy, hogy kinek a kezében van a média (TV, sajtó).
1988 szeptemberétől létrejönnek az első független újságok és folyóiratok (Reform,
Kapu, Hitel).
89 tavaszán se szeri, se száma a különféle alkalmi és rendszeres sajtókiadványok
megjelenésének.
A Magyar Nemzet ekkoriban éri el az újkori történelme során a legnagyobb
példányszámát (kb. háromszorosa az 1999-esnek).
A 89-es privatizáció után 90 nyarán, a választásokon győztes párt (MDF) kész
helyzettel találkozott. Valamennyi, egykori megyei pártlap és országos terjesztésű
napilap külföldi tulajdonban voltak. Az új nyugati tulajdonosok a lapok irányírásában
szinte mindenütt megerősítették a korábban kialakult hierarchiát, a hazai gazdaság
elitje ekkor a kései Kádár-kor technokrata rétegéből nőtt ki. Az általuk irányított állami
és magánvállalatok nem viselkednek semlegesen a reklámpiacon. A reklámra
fordítható pénzükkel tendenciózusan politizálnak. Példa erre napjainkban a Magyar
Nemzet, melynek legnagyobb hirdetői: Szerencsejáték Rt., Postabank, Magyar
Fejlesztési Bank, Matáv Rt., ÁPV Rt.
Médiaháború:
- időszaka 90-től 94-ig terjed az MDF kormányzása idején. Első konfliktusa
kormány eskütétele, a BEK-döntő egy időben zajlik, a TV úgy dönt, hogy a
focit közvetíti és a rendszerváltás utáni első legitim kormány beiktatását
felvételről sugározza. Antall József rossz néven veszi ezt.
- Csurka István (MDF) 90 őszén a média képviselőit együttesen „rágcsálóknak”
nevezi. Ezt követi az októberi taxis blokád, a média érezhetően blokád-párti.
- Göncz Árpád 91 júliusában nem írja alá a rádió- és TV-elnökök
személycseréjét.
- 91 őszén Kónya dolgozat – kezdődhet a médiaháború, a dolgozat lényege:
hogyan tudja a kormány maga alá gyűrni a médiát.
- 93 január: Hankiss és Gombár beadják lemondásukat. Amit nem lehetett
elérni jogi eszközökkel, azt sikerült elérni gazdasági úton. A kormányzati
költségvetés lehetetlenné tette a közszolgálati TV és rádió gazdasági
működését.
- 4 év mérlege: a sajtó megerősödik, a rádió stagnál, a TV-ben megalapozták a
hosszú távú összeomlás visszafordíthatatlan útját.
- 94-es választások nyomán megalakult a szociálliberális koalíció (MSZP-
SZDSZ)