Készítette: Krén Bence

A Kádár rendszer
1956-1989
 A Kádár korszak:
 Magyarország 1956–1989 közötti időszaka,
a Kádár-
korszak Magyarország 1956. november 7-
e és 1989. október 23-a közötti
történelmének közkeletű elnevezése.

 Megtorlás és konszolidáció, 1956–
1963:
 Megtorlás és konszolidáció, 1956–1963:
 Az 1956-os forradalom leverésével egy időben Kádár
Jánost jelölték ki Moszkvában magyar vezetőnek
 A kádári megtorlás során három év alatt mintegy 400
embert végeztek ki a forradalomban való részvételért,
több mint 21 668 személyt börtönöztek be, 16-18 ezer
főt internáltak.
 1957. május elsején, alig fél évvel a forradalom leverése
után a Hősök terén több százezres tömeg vett részt
(nemzeti színű és vörös zászlókkal) a hivatalos
ünnepségen és majálison, és ezt mint Kádár melletti
rokonszenvnyilvánítást tüntették fel. Valójában inkább a
megfélemlítés, a felvonulás munkahelyi kötelezővé
tétele, illetve a beletörődés és a szép tavaszi idő, a
majális vitte ki az embereket.

Megtorlás és konszolidáció, 1956–1963:

 A forradalom során megroppant és eleve elavult

szerkezetű gazdaság talpra állítását és a
konszolidációt a KGST,
a Szovjetunió, Románia és Kína támogatta
kölcsönökkel, áruhitelekkel és segélyekkel.
Persze a szovjetek utalták a legnagyobb
összegeket, a hitelkeretek felhasználási
módjait azonban szinte teljes körűen
megszabták.
 1961-re befejeződött az erőszakos
kollektivizálás, aminek során a parasztokat
sok esetben adminisztratív eszközökkel,
zsarolással, veréssel kényszerítették, hogy
földjeiket adják át
a termelőszövetkezetek számára.
Megtorlás és konszolidáció, 1956–1963:

 A forradalom során megroppant és eleve elavult

szerkezetű gazdaság talpra állítását és a
konszolidációt a KGST,
a Szovjetunió, Románia és Kína támogatta
kölcsönökkel, áruhitelekkel és segélyekkel.
 Persze a szovjetek utalták a legnagyobb
összegeket, a hitelkeretek felhasználási
módjait azonban szinte teljes körűen
megszabták.
 Érett kádárizmus, 1963-1979

  Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, az

velünk van” politikáját, már nem volt kötelező
hitet tenni a rendszer mellett, de ellene
továbbra is tilos volt cselekedni akár szóban,
akár más formában. 
 Magyarországot a nyugati sajtóban gyakran
a szocialista tábor „legvidámabb
barakkjának” nevezték, összehasonlítva más
szocialista országok keményebb
diktatúrájával, de hívták
„gulyáskommunizmusnak” és
"fridzsiderszocializmusnak" is a korszak
élhetőbb körülményeire utalva.
 Érett kádárizmus, 1963-1979

 Csökkent a gyerekszületések száma (mint

egyébként egész Nyugat-Európában is),
amin az 1967-ben bevezetett GYES és az
1985-től utalt GYED bevezetése csak
minimálisan tudott enyhíteni.
 Érett kádárizmus, 1963–1979

 Az érett Kádár-rendszert a
„gulyáskommunizmus” jellemezte, mert 1956
miatt stratégiai kérdésnek tekintették a
hétköznapi szintű elégedettséget, ezért
igyekeztek bármi áron, akár fenntarthatatlan
módon is növelni az életszínvonalat.
 Üdülők és szállodák sokasága épült,
általánosan elterjedt a nyaralás lehetősége.
Korlátozottan engedélyezték a külföldi (akár
nyugati) utazásokat: három évenként lehetett
ilyen irányú kérvényt benyújtani, amit a
hatóságok vagy engedélyeztek vagy
elutasítottak.
 Hanyatló Kádár-rendszer(1979–1989)

 A gazdasági problémák fokozódásával (eladósodás,

növekvő nyugati importfüggőség) nőtt a
kommunista vezetés bizonytalanság-érzése,
mert az 1956-os forradalom nagy tanulságának
azt tartották, hogy nem szabad az
életszínvonalat csökkenteni.
  Az 1980-as években az újra erőltetett korszerűtlen
iparosítás (a nehézipar helyett már elsősorban
az energiaszektorban) következtében egyre
nagyobb összegeket vontak ki a
mezőgazdaságból, az előző évtizedhez képest
elhanyagolták az infrastruktúra fejlesztését,
csökkent a közlekedés és a hírközlés fejlődése.
 A Kádár rendszer vége
1989. október 23

 A folyamat végén, 1989. október
23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta
a Magyar Köztársaságot, ezzel
a korábbi államberendezkedés
végleg megszűnt.