17.

Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok

jellegzetességei a Rákosi-korban
1948-49. „fordulat” = látszat demokráciából totális diktatúra
- Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia
- a totális diktatúra lényege az egypártrendszer
o 1948. baloldali munkáspártok egyesülnek → MDP (Magyar Dolgozók Pártja)
o megszüntetik az összes pártot
o főtitkár: Rákosi Mátyás kezében van a hatalom (oka: „elnök”=kapitalista)
- Tildy lemond (megzsarolják) → Szakasits Árpád a közt. elnök (bábfigura)
- 1948. ÁVH (Államvédelmi Hatóság) felállítása (’56-ig)
o párt alá rendelt politikai rendőrség
o „a párt ökle”
o feladata: a politikai ellenfelek kiiktatása
o vezetője: Péter Gábor
o központja: Andrássy út 60. (Terror háza) → előtte a nyilasok pártszékháza volt
o Tamáska Mária (Rákosi felesége): lehallgató-, levélbontó osztály és hírszerző
főosztály
o Farkas Vladimir: ÁVH alezredese, könyvében leírt mindent: börtönök, besúgóhálózat,
internáló táborok (pl. Kistarcsa) – „osztályidegenek”=a komm. párt ellenségei
- 1948. Dinnyés Lajos helyett Dobi István mine. (bábfigura)
- 1949. Magyar Függetlenségi Népfront
o az összes pártot belekényszerítik → megszűnnek
o pártállami diktatúra → MDP
o a választásokon a párt által kijelölt 1 emberre lehet szavazni
- 1949. aug. 20. Alkotmány életbe lép → „szocialista államalapítás”
o az 1936-os szovjet alkotmány átvétele (rendszerv. után enyhítik, 2012-magyar alk.)
o ellenkezője valósul meg a leírtaknak
o államforma: népköztársaság – valójában proletárdiktatúra
o megszűnt a hatalmi ágak szétválasztása
o Elnöki Tanács
 elnöke a megszűntetett köztársasági elnöki jogkört veszi át
 jogában áll törvényerejű rendeletek kibocsájtására
o Kossuth-címer helyett Rákosi-címer (vörös csillagos)
o már nem csak de facto, hanem de jure is kommunista diktatúra van hazánkban
A Rákosi-diktatúra 1949-53.
- Rákosi Mátyás (1892-1971)
o moszkovita
o „Sztálin leghűségesebb magyar tanítványa”
o az MDP főtitkára 1948-56.
o miniszterelnök 1952-53.
o segítői:
 Gerő Ernő – gazdaságpolitika
 Farkas Mihály – honvédelmi politika
 Révai József – kultúrpolitika (ideológia)
 Péter Gábor – ÁVH
- terror (eszköze: ÁVH)
o „Aki nincs velünk, az ellenünk van.” = ha nem kommunista, akkor ellenség
o „Mindenki gyanús, aki él.” = megfigyelték az embereket és a pártnak jelentettek →
senkiben sem lehetett megbízni
o csengőfrász: hajnalban eljön a fekete autó → internáló-, büntetőtáborok
o osztályharc: harc az osztályidegenek ellen
o B-listázás: B=bizalmas-lista → minden intézmény kapott egy listát arról, hogy ki az,
aki politikailag megbízható és megbízhatatlan → ki kellett rúgni őket (Hamvas Béla)
o kuláklista: módos parasztgazdákat ellehetetlenítették, tönkretették → kis parasztokra
hatást gyakorolnak ezzel
o kitelepítés: a polgári középosztály eltávolítása (Hortobágyra) → a budai villákból
állami házak, közintézmények lettek
o kényszermunkatáborok
 Recsk, Kistarcsa
 osztályidegeneknek
 kőfejtés
 Faludy György: „Pokolbéli víg napjaim”
 Michnay Gyula: az egyetlen, aki el tudott menekülni a táborból és átszökött az
osztrák határon
o koncepciós perek: koholt vádak alapján, előre elkészített forgatókönyv alapján
megrendezett perek, célja a komm. rendszer ellenségeinek kiiktatása
o egyház elleni támadás (ideológiai ellenfél)
 Mindszenty József bíboros letartóztatása: kínvallatás, koncepciós per,
életfogytiglani börtön (1949)
 egyházi iskolák államosítása, tanári kar lecserélése
 szerzetesrendek feloszlatása (1950)
 az állam beleszól az egyház ügyeibe (1951. Állami Egyházügyi Hivatal)
o 1949. Rajk László letartóztatása: kommunista vezető, túl népszerű, rivális → perbe
fogják, kivégzik + hazai kommunisták pere, letartóztatása (pl. Kádár, Péter Gábor)
o 1953-ig 650 ezer ember ellen per, 390 ezer végrehajtott ítélet (kivégzés, börtön,
munkatábor)
- kizsákmányolás
o gazdaságirányítás a KGST által, szovjet igényeknek megfelelően
 o tervgazdálkodás (3, majd 5 éves terv)
o államosítás
o ipar – „Magyarország a vas és ipar országa” – erőszakos iparosítás
 nehézipar és hadiipar fejlesztése → felkészülés a III. világháborúra
 minden erőforrás a hadseregre megy (~25%)
 „szocialista mintaváros”: Dunapentele → Sztálinváros (ma: Dunaújváros)
 sztahanovista mozgalom: munkaverseny
 az állam sokkal jobban kizsákmányolja a munkásokat, mint a tőkések
o mezőgazdaság – szocialista átalakítás
 kollektivizálás: a kiosztott földeket az állam visszaveszi és téeszesíti
 önellátásra való törekvés: narancs, gyapot, gumipitypang termesztés
 kuláküldözés
 1950-52. kötelező beszolgáltatás
 feketevágás: tiltották az otthoni disznóvágást
 1952. padlássöprés: a beszolgáltatás során mindent elvittek, a vetőmagot is
 jegyrendszer
 parlagon maradt, lepusztult földek
 éhínség
 az életszínvonal hanyatlik
 a mezőgazdaság és a parasztság teljes kirablása ment végbe
- hazugság
o személyi kultusz (az ateista rendszer „valláspótléka”): Marx, Lenin, Sztálin, Rákosi
 „Rákosi Mátyás Sztálin leghűségesebb magyar tanítványa”
 „Rákosi a magyar nép atyja”
 „Rákosi pajtás”
o DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a későbbi KISZ elődje) – ifjúsági szervezet
o iskolákban kötelező a marxizmus-leninizmus (kötelező tantárgy diplomához)+orosz
o „kisdobosok”, „úttörők”
o szocialista realizmus az elvárt gondolkodás
 a munkásokról szól, akik legyőzik a kapitalizmust
 költészet (Majakovszkij), újság, regényírás, dalszerzés, filmek
o a párt lapja: Szabad Nép
o propaganda
o Sztálin bronz szobra (1951. Mikus Sándor) – templom helyére
o ünnepek:
 ápr. 4. „a felszabadulás ünnepe”
 nov. 7. „nagy októberi szocialista forradalom” (NOSZF)
o káderpolitika: munkásszármazás+politikai megbízhatóság számított
o Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról” (1950) – nincs ellenzék, előbb utóbb
mindenki behódol a rendszernek
o sport szerepe:
 a rendszer dicsőségét szolgálja („győzelmet arattunk a kapitalistákon”)
 kitörési lehetőség
 mérkőzésen magyar himnusz szól
  magyar sport aranykorszaka: ’52. Helsinki olimpia-16 aranyérem,
„Aranycsapat”, ’53. futball mérkőzés az angolok ellen-6:3, ’54. Bern,
labdarúgó vb-döntő vereség → tüntetés
o Ratkó Anna – abortusz betiltása

A Rákosi-diktatúra válsága (1953)

- Sztálin meghal → Moszkvában hatalmi harc: Hruscsov ↔ Malenkov
- Hruscsov lesz a pártfőtitkár → új politika: reform kommunizmus, enyhülés
o desztalinizáció: a törvénytelenségek, terror és a személyi kultusz megszüntetése, a
sztálinizmus bűneivel való szembenézés
o sztálinista politikusokat leváltja
o reform gondolkodású embereket akar a helyükre
- a magyar pártvezetőket Moszkvába rendelik → megkritizálják Rákosit
- MDP vezetőségi ülés → a moszkvai új irányvonal ismertetése
- Nagy Imre lesz a miniszterelnök (1953-55) – Rákosi pártfőtitkár marad
o pozitív
o reform kommunista (hruscsovista): marxista, de nem a sztálini modell alapján